BVHSZC Szamos Mátyás Szakközépiskolája és Szakiskolája

Spekkerné Tánc Katalin Tagintézmény-vezetői pályázata 2016 BVHSZC Szamos Mátyás Szakközépiskolája és Szakiskolája készítette: Spekkerné Tánc kapja: Budapesti Vendéglátóipari és Humán Katalin Szakképzési Centrum pályázati azonosító: KI 9-2016/051500 e-mail: tanckata@gmail.com cím: Budapest, 1134 Huba utca 7 Budapest, 2016. április 8. 1

Budapest Vendéglátóipari és Humán Szakképzési Centrum Budapest, Huba utca 7. 1134 Tisztelt Budapesti Vendéglátóipari Szakképzési Centrum! Alulírott Spekkerné Tánc Katalin megpályázom az Önök által meghirdetett, a BVHSZC Szamos Mátyás Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézményvezetői állását. Pályázatomhoz mellékelem szakmai önéletrajzomat, tanári oklevelem és pedagógus szakvizsgám másolatát, hatósági erkölcsi bizonyítványomat, munkáltatói igazolást, motivációs levelemet, a Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskoláról készített helyzetelemzést és az ennek alapján készített vezetői programomat, nyilatkozatomat a nyilvánosságról és az összeférhetetlenségről Tisztelettel: Spekkerné Tánc Katalin Budapest, 2016. április 8. 2

Tartalom 1. SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ... 5 2. HELYZETELEMZÉS... 8 2.1. AZ ISKOLA TÖRTÉNETE ÉS MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE... 8 2.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 9 2.2.1. Pedagógusok... 9 2.2.2. A pedagógia munkát segítő alkalmazottak... 10 2.2.3. Humánpolitika... 10 2.2.4. Iskolai szervezet... 10 2.2.5. Az iskolában működő szervezetek... 1 2.2.6. Osztályok, tanulócsoportok... 12 2.3. TÁRGYI FELTÉTELEK JELLEMZŐI... 12 2.4. GAZDÁLKODÁS... 13 2.5. AZ OKTATÓ, NEVELŐ MUNKA... 14 2.5.1. Az osztályfőnöki munka... 14 2.5.2. Beiskolázás... 14 2.5.3. Tanulmányi helyzet, továbbtanulás... 15 2.5.4. Értékelés, ellenőrzés... 15 2.5.5. Differenciált foglalkozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás... 16 2.5.6. Kompetenciák, gyermek- és ifjúságvédelem... 16 2.5.7. Tankönyv- és taneszköz választás... 17 2.5.8. A diákok... 17 2.5.9. Diákönkormányzat, sportélet... 17 2.6. HAGYOMÁNYOK... 18 2.7. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE... 18 2.7.1. Kapcsolat a szülőkkel... 18 2.7.2. Külső kapcsolatok... 19 3. CÉLMEGHATÁROZÁS...20 3

4. A HELYZETELEMZÉSBŐL ADÓDÓ FELADATOK... 20 4.1. PEDAGÓGIAI PROGRAM... 20 4.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA... 21 4.3. BEISKOLÁZÁS... 21 4.4. TANULMÁNYI HELYZET, TOVÁBBTANULÁS...21 4.5. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS,... 21 4.6. TEHETSÉGGONDOZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS... 22 4.7. NEVELÉSI PROBLÉMÁK, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM... 22 4.8. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ VÁLASZTÁS... 23 4.9. DIÁKÖNKORMÁNYZAT...23 4.10. HAGYOMÁNYOK...23 4.11. KOMPETENCIAFEJLESZTÉS... 23 4.12. A KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAIBÓL ADÓDÓ FELADATOK... 24 4.13. HUMÁNERŐFORRÁS MŰKÖDTETÉSE... 24 4.14. TÁRGYI FELTÉTELEK FEJLESZTÉSE... 25 5. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE... 26 5.1. KAPCSOLAT A SZÜLŐKKEL...26 5.2. KÜLSŐ KAPCSOLATOK...26 5.3. GAZDÁLKODÁS... 26 5.4. PÁLYÁZATOK... 27 6. VEZETŐI PROGRAM...27 6.1. VEZETÉSFEJLESZTÉS...27 6.1.1. Vezetői hitvallás...27 6.1.2. Vezetői programom kialakítását alapvetően meghatározta...29 7. SZERVEZETFEJLESZTÉS...29 7.1. ISKOLAI SZERVEZETI FELÉPÍTÉS...30 7.1.1.Szülői szervezetek...30 7.1.2. Osztályok, tanulócsoportok...30 7.1.3. Az iskolai dokumentumok...31 8. INNOVÁCIÓ... 31 9. FORRÁSBŐVÍTÉS... 31 10. AZ INTÉZMÉNY MENEDZSELÉSE... 32 11. MELLÉKLETEK... 33 4

Vezetői pályázat 2. Helyzetelemzés 2.1. Az iskola története és működési környezete Az iskola 1965-ben kezdte meg működését Csepelen 8 osztályban 215 tanulóval, mint Textilipari Szakmunkásképző Intézet, a Bajáki Ferenc utca 27. szám alatt. 1973-tól a Fővárosi Tanács irányítása alá került és neve 50.számú Szakmunkásképző Intézet lett. 1975-től két évre ide került a Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó papíripari szakképzés is. 1983-tól újra elkezdődött a cellulóz- és papírgyártó szakma oktatása. Ugyanebben az évben beindult a takácsképzés is. Az 1989/90. tanévben a tanulói létszám már 822 fő volt. Ez volt a textiles képzés virágkora. Ez után a tanév után végbemenő rendszerváltás és gazdasági átalakulás az iskola életét is döntően befolyásolta és hozzájárult a textilipari képzés hanyatlásához és a sorsdöntő profilváltáshoz. Az 1990/91. tanévtől az iskola beindítja a vendéglátóipari (szakács, pincér, cukrász) szakmunkásképzést. A következő tanévben megkezdődik a tankonyha építése és ebben az évben beindul a szakközépiskolai képzés is. Ettől kezdve az iskola neve Csepeli Textil- és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola. 1999-ben a tanulók örömmel vették birtokba a három tankonyhát, a felszolgáló termet és a cukrász tanműhelyt, ahol már korszerű körülmények között vehettek részt a gyakorlati oktatásban. 2005-ben az utolsó textiles osztályok is végeztek, ekkor kikerült az iskola nevéből a textil szó. 2008-tól a Gundel Károly TISZK társ iskolája. 2011-ben az iskola felvette a Szamos Mátyás Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola nevet. 2015. július 1-től a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Centrum tagintézményeként működik. Az iskola eredményesen teljesítette az újabb és újabb feladatokat, a nehéz körülmények között is és bizakodva tekint a jövőbe. Az iskola Budapest XXI. kerületében, Csepelen található. 5

Két épülettel rendelkezik. A központi épület a Petőfi tér 1. szám alatt van, a csepeli HÉV végállomásához közel. A másik épület a Mansfeld Péter utca 27. szám alatt található. Itt vannak a vendéglátóipari tanműhelyek is. Az iskola tömegközlekedési eszközökkel ( közvetlenül a csepeli HÉV-vel, illetve a 179-es autóbusszal ) könnyen elérhető mind a belső városi, mind az agglomerációs övezetből bejáró tanulók számára. Fővárosi szinten a közepes méretű iskolák közé tartozik. A földrajzi elhelyezkedés miatt sok tanuló jelentkezik az agglomerációs övezetből: Halásztelek, Kiskunlacháza, Érd, Szigetszentmiklós, Gyál, Vecsés településekről. 2.2. Személyi feltételek Az iskola személyi feltételei mind a pedagógusok, mind a pedagógiai munkát segítő munkatársak vonatkozásában jónak mondhatók. Az iskola nevelő-oktató munkájához, gazdálkodásához, működtetéséhez szükséges személyi feltételek rendelkezésre állnak. 2.2.1. Pedagógusok Az iskola oktató-nevelői létszáma optimális, a pedagógusok végzettsége megfelel a jogszabályi előírásoknak. Továbbképzésük a lehetőségeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen zajlik. A szakos ellátottság a közoktatási törvény előírásai szerint történik. A tantárgyi szakmai tapasztalatcserére a külső kapcsolatok, szakmai bemutatók, konferenciák, továbbképzések alkalmával nyílik lehetőség. Az 50 fős nevelőtestületet az önképzési igény, az új iránti fogékonyság, az innováció jellemzi. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segíti a könyvtáros, gyermekvédelmi felelős és a DÖK vezető. A nevelőtestület tagjai a pedagógiai munka tervezési folyamatában önálló elképzeléseik megfogalmazásával vesznek részt. A döntéshozatalt képviselőik révén vagy testületi szinten gyakorolják. A végrehajtást a megoldási módok keresése, a feladattal történő azonosulás jellemzi. A nevelési folyamatokat a tantervi követelmények, az értékelési rend alapján irányítják a kollégák. Tanórai munkájuk során fontos szempontot jelent a változatosság, a motiválás, az alkotó tanulói aktivitás. Széleskörű programkínálat és tevékenykedtetés jellemzi a tantestület munkáját. A folyosókon, közösségi tereken a tanulók munkája díszíti az iskolát, a tanulmányi, szakmai és sportversenyeken elért eredményeket pedig az elhelyezett serlegek, oklevelek igazolják. 6

A nevelői közösség jelenlegi összetételében alkalmas a magas szintű, alkotó tevékenységre, a feladatok megvalósítására. Véleményemet alátámasztják és igazolják a versenyeken elért eredmények. A nevelőtestületen belül a szakmai munkát a munkaközösségek szervezik, amelyek a fejlesztés legfontosabb letéteményesei. A tanári kar tagjai között különböző generációk képviseltetik magukat, s ezzel a korosztályok közötti tapasztalatcsere is biztosított. A tanárok és oktatók korösszetétele kiegyensúlyozott. A jelenlegi iskolavezetés úgy biztosította a tantestület állandóságát, az évek során felhalmozott pedagógiai és szakmai tapasztalatok megőrzését, hogy közben megfelelt a fiatalítás igényének is. Ebből következik, hogy a tantestület tagjait magas fokú szakmai felkészültség és gazdag módszertani kultúra jellemzi. Ők személyükben is megtestesítik a folytonosságot a közelmúlt és a jelen között. Személyes példamutatásuk a jelenlegi diákok számára nagy értéket képvisel, amit a jövőben is meg kell becsülni. 2.2.2. A pedagógia munkát segítő alkalmazottak A pedagógiai munkát segítő dolgozók: iskolatitkárok, rendszergazda, gazdasági ügyintéző, gondnok, laboráns, raktáros, kézbesítő, portás, takarítók. A gazdasági, technikai szervezet megfelelően szolgálja az iskola alapvető feladatainak megoldását. Hozzájárul a megfelelő feltételek megteremtéséhez, az iskola környezetének ápolásához, a tiszta rendezett, kulturált munkakörülmények biztosításához, a biztonságos működtetéshez. 2.2.3. Humánpolitika Az iskola vezetése tudatosan épít a kollégák öntevékenységére, a szellemi tőke minél hatékonyabb kiaknázására. Tudatosan tervezi a munkamegosztást. Törekszik a terhek arányos megosztására részleges sikerrel. Az egyéni pedagógusi ambíciókat igyekszik az iskola hosszú távú érdekébe terelni (lásd továbbképzéseken való részvétel). 2.2.4. Iskolai szervezet Az iskola strukturális felépítése. vezetői szint (igazgató, igazgatóhelyettesek) 7

Az igazgató az iskola egyszemélyi felelős vezetője. Az iskolavezetés tagjai: az igazgató és az igazgatóhelyettesek. A vezetői értekezleteken elemzik és értékelik az aktuális terminus feladatait. gyakorlati oktatatás-vezető, tankonyha vezető, felnőttoktatásért felelős vezető A szakmai igazgatóhelyettes feladata az intézményben ( a gyakorlati oktató-nevelő munka irányításáért és a mindennapi protokoll lebonyolításáért felelős vezető ), elsősorban a Mansfeld utcai telephelyen zajló munka megszervezése, irányítása, valamint a külső kapcsolatrendszer ápolása, bővítése; a tankonyha vezetőnek a telephely tárgyi eszközeinek felügyelete és a gyakorlatokhoz szükséges nyersanyag biztosítása. Az idei tanévben a felnőttoktatás/képzés napi teendőinek irányítása vezetői munkakörbe került. középvezetői szint (munkaközösség-vezetők) Az iskolában a következő munkaközösségek működnek: természetismereti, nyelvi, magyar-történelem, elméleti és gyakorlati szakmai, testnevelés és egészség, valamint osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezetők szerepe meghatározó az egymásra halmozódó feladat ellátásához; a személyiségük erre fokozottan predesztinálja őket. pedagógus szint (pedagógusok) alkalmazotti szint (nem pedagógus alkalmazottak) Valamennyi munkatársnak munkaköri leírás szabályozza a tevékenységét. Ezeket folyamatosan figyelemmel kell kísérni és ha szükséges újra kell fogalmazni. A kibővített iskolavezetés alkotja az iskolai menedzsmentet. Tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatás-vezető, a felnőttoktatásért felelő vezető a munkaközösség-vezetők, a DÖK segítő tanár. Ez a csapat menedzseli az iskolát. Még sok kihasználatlan lehetőség van munkájában. 2.2.5. Az iskolában működő szervezetek Az intézményben Diákönkormányzat, Alapítvány, Szülői Munkaközösség működik. A Pedagógiai Programban, SZMSZ-ben és saját szabályzatukban a működési területük a törvényi előírások szerint leszabályozott. Nagyon fontos az iskola és a szülők, szülői szervezetek együttműködése. A szülők elvárása egybeesik az iskola pedagógiai programjában leírtakkal: színvonalas oktató- és nevelőmunka, felkészítés az érettségire és a szakmai vizsgákra, gyerekközpontú iskola, 8

a hagyományok ápolása, a szűkebb közösséget és a hazát szerető ember nevelése. Az iskola és a szülők közti együttműködés sikerességét az eddigi eredmények bizonyítják. 2.2.6. Osztályok, tanulócsoportok Az iskolai élet alapját az osztályok jelentik. A 2015/2016. tanévtől kezdve 27 osztály működik az iskolában. Ebben a tanévben végez a második és utolsó angol nyelvi előkészítős osztály. Az alábbi osztályok működnek az iskolában:. Szakközépiskolai osztályok Szakiskolai osztályok 9.A; 9.B; 9.C; 10.A; 10.B; 10.C; 11.A; 11.B; 12.A; 12.B 4 éves képzés 13. A nyelvi előkészítő 5 éves képzés 1/9sza; 1/9.szb; 1/9.ca; 1/9.cb; 1/9.p 2/10.sz; 2/10.c; 2/10.p 3/11.sz; 3/11.c; 3/11.p 3 éves képzés 1/11.cp 1/11.szp 2/12.sz 2/12.c 2/12.p Szakképző osztályok, 2 éves képzés 1/11szpf 2.3. Tárgyi feltételek jellemzői A komplex intézményi feladatokat (elmélet+gyakorlat; szakközép-szakiskola), a jelenlegi adottságok szerint két épületben lehet (csak) elvégezni. A szakközépiskolai osztályok a Petőfi téri épületben, míg a szakiskolai osztályok és a gyakorlati oktatás helyszínei (tankonyhák, cukrászműhelyek és felszolgálótermek) a Mansfeld Péter utcai épületben kerültek elhelyezésre. Az épületek felszereltsége megfelelő, folyamatosan fejleszthető. A Petőfi téri épület külső tatarozása nagyon időszerű lenne. Viszonylag rendezett az udvar, ahol nagyobb területű pormentes rész van, így sportolásra alkalmas. Folyamatos karbantartása, ápoltsága javítható. A tantermek többé-kevésbé kulturáltak, több terem osztályszinten mértékletesen dekorált. Vannak közöttük kifejezetten esztétikusak is. Láthatóan ezen a téren (is) van még mit fejleszteni. A tornaterem megfelelő. Mivel rendezvényterem nincs, ahol az iskolai ünnepségeket, kiállításokat, vagy egyéb összejöveteleket lehetne tartani, ezért időnként díszteremként is funkcionál. A könyvtár az oktatáshoz szükséges legfontosabb irodalommal rendelkezik. A kétszintű érettségi követelményeinek megfelelő készlettel felszerelt, bár még kellene rajta fejleszteni. 9

A mai világunkban nélkülözhetetlen a korszerű számítástechnikai háttér. Az iskolában a jelenlegi számítógépek többsége idős, cseréjük időszerű lenne. Az idei tanévtől ismét bevezetésre került a digitális napló, így a tanárok is többet használják a számítógépet, bár többségük saját laptopját, notebookját veszi igénybe. Második éve mindkét épületünkben elérhető az NIIFI által szolgáltatott wifi, melyet pályázat útján nyertünk. Ez megkönnyíti a tanárok és diákok hozzáférését az elektronikus naplóhoz. A digitális napló tapasztalatai kedvezőek, népszerű mind a diákok, mind a szülők körében. A tavalyi tanév végén fenntartónk engedélyezte a tankonyhai folyosók bekamerázását, így ebben a tanévben védeni tudjuk tanulóink értékeit, raktárainkat és tankonyhai eszközeinket. A nevelő, oktató munka színvonalas végzésének alapvető feltétele a korszerű taneszközök és audiovizuális eszközök készlete. Ezt a célt szolgálja az eszközök fokozatos fejlesztése a szerény anyagi lehetőségek mellett is. A meglévő projektorok, magnók, számítógépek valamint az ezekhez szükséges szoftverek és egyéb eszközök jelenleg is hatékonyan segítik az intézményi oktató munkát. Számukat fokozatosan bővíteni kell a hatékonyabb és alaposabb szakmai munka érdekében. Az iskolai rendezvények, ünnepélyek színhelye az udvar és a tornaterem. Ezekre az eseményekre a hang- és fénytechnikát ki kell építeni, amit a rendszergazda vezetésével végeznek el. Az iskola épületében, a tantermekben, a folyosón elhelyezett hangszórókon keresztül működik a belső hangosítás. Az eszközök nagy része már amortizálódott, részben elavulóban van. A technika korszerűsítése feltétlenül szükséges és nagyon időszerű lenne. Ez volna a legfőbb támasz az elektronikus napló naprakész állapotának eléréséhez; a szülők azonnali tájékoztatása a tanulók előmeneteléről nagyon sok tanulmányi, magatartási probléma megelőzését szolgálhatja. 2.4. Gazdálkodás Az iskola nem önálló gazdasági szervezetként működik. 2015. július 1-től a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Centrum fenntartása alá tartozik. Legmagasabb szintű fenntartó az NGM. Az utóbbi hónapokban megfelelően szabályozott keretek között valamennyi gazdálkodási szabadsággal rendelkezünk. 10

2.5. Az oktató, nevelő munka Pedagógiai program Az iskolában a nevelőtestület részéről elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai Program szerint folyik az intézményi feladatellátás. Pontosan meghatározottak az iskolában folyó oktató és nevelőmunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai. Az iskola Pedagógiai programja megfelel a hatályos jogszabályoknak (a NAT-nak, a kerettantervnek, az érettségi vizsgaszabályzatnak). A jogszabályok változása miatt folyamatosan módosítani kell az iskolai dokumentumokat. A Pedagógiai Program elsősorban az új jogszabályokon alapul, de tükrözi az iskola pedagógusainak értékrendjét is, amelyet a Pedagógus Etikai kódex is tartalmaz. Ezzel az értékrenddel magam is teljes mértékben azonosulok. Az értékrend elemzése során számos feladatot fogalmazott meg a tantestület. A következő években is ennek megfelelően kívánunk dolgozni. 2.5.1. Az osztályfőnöki munka A magas színvonalú szaktanári munka mellett kiemelt fontosságú tevékenység az iskolában az osztályfőnöki munka. Az osztályfőnök tevékenysége rendkívül sokrétű. Meghatározó szerepet játszik (a családi háttér mellett) az osztályába járó tanulók személyiségének fejlesztésében, formálásában, az osztályközösség értékrendjének kialakításában. Az osztályfőnök összefogja, szükség esetén segíti az osztályában tanító pedagógusok munkáját és kapcsolatot tart a szülőkkel. Jelentős részben az osztályfőnökön múlik, hogy a diákok és szüleik mennyire fogadják el az iskola által közvetített értékeket. Az osztályfőnök sokirányú tevékenysége közül különösen fontos és eredményes az osztály- és iskolai közösséghez fűződő viszony erősítése. 2.5.2. Beiskolázás A tanulólétszám 2015 október 1-én 696 fő volt. Szakközépiskola : Szakiskola: 9.A 31 fő 9.B 32fő 9.C 32 fő 10.A 25 fő 10.B 25 fő 10.C 28 fő 11.A 24 fő 11.B 24 fő 12.A 24 fő 12.B 23fő 13.A 25 fő 1/9.ca 1/9.cb 1/9.sza 1/9.szb 1/9.p 2/10.c 2/10.sz 2/10.p 3/11.c 3/11sz 3/11.p 27 fő 25 fő 27 fő 28 fő 27fő 23 fő 21 fő 18 fő 23 fő 18 fő 20 fő 1/11. cp 1/11. szp. 2/12.c 2/12sz 2/12p 27 fő 27 fő 24 fő 31 fő 20 fő Felnőttoktatás : 11

1/11szpf 14 fő A szakiskolai képzés iránt különösen nagy az érdeklődés. A 2016/17-os tanévtől induló szakgimnáziumi és szakközépiskolai osztályainkba ugyanezt a létszámot tudjuk tartani. Maximális helykihasználtsággal dolgozunk, több nappali osztályt már nem tudunk indítani. 2.5.3. Tanulmányi helyzet, továbbtanulás Míg a 9-10-esek közt sajnálatosan magas az (egy vagy több tantárgyból) elégtelent szerzők száma (évfolyamonként 4-10 fő), a végzősök között csak ritkán fordul elő, hogy valaki nem mehet érettségizni. Az érettségi eredmények általában közepesek. A végzett diákok többsége nálunk marad szakmát tanulni, de vannak, akik főiskolán folytatják tanulmányaikat. 2.5.4. Értékelés, ellenőrzés Az értékelés és ellenőrzés az iskola minőségbiztosítási rendszerén alapul. évekkel korábban kidolgozott értékelési és A pedagógiai program és a házirend tartalmazza a tanulók munkájának értékelésére vonatkozó szabályokat. A pedagógusok az ott leírtak alapján értékelnek. Az Oktatási Hivatal minden májusban felméri a 10. osztályos diákok anyanyelvi és matematikai alapkészségeinek fejlődését. Ezek alapján az iskola az országos átlagban, középmezőnyben helyezkedik el. Nagy öröm számunkra, hogy a tavalyi évben, a nemrég megkapott eredményeket elemezve láttuk, hogy diákjaink jobban teljesítettek matematikából, mint az előző években és eredményünk az országos áltag fölé került. A kollégák munkáját a tanítási órákon végzett szaktanári és osztályfőnöki tevékenységük alapján értékeljük. 12

2.5.5. Differenciált foglalkozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás A tanulásszervezés a pedagógus tevékenysége révén valósul meg. Fontos szerepe van az óraszervezésben a differenciált munkaformának. A differenciálás a tanulás megszervezésének az a módja, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közti egyéni különbségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszerét. A tanítási órákon több tevékenység folyik, amely feltételezi, hogy a munkaformák váltása gyors ütemezésben történik. Külön odafigyelést igényelnek az átlagnál tehetségesebb és az átlagnál gyengébb tanulók. A pedagógus feladata, hogy mindenkiből kihozza a maximumot. A tanulók egy részének az önművelési képessége alacsony, nem tudnak tanulni, nem ismernek tanulási technikákat. Ennek a problémának a megoldásában a pedagógus tud segítséget nyújtani, de az osztályfőnököknek is fontos szerepük van. Az iskolában a tehetséggondozás és a felzárkóztatás stratégiai kérdés. Fontos, hogy stabil osztálykeretben történjék a tanítás. 2.5.6. Kompetenciák, gyermek- és ifjúságvédelem Az iskolai műveltség tartalmának irányadó eleme a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A tanulás tanulása Személyközi és állampolgári kompetenciák Vállalkozói kompetencia Kulturális kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 13

Az ifjúságvédelmi tevékenységben alapvető a tanulók otthoni, szociális helyzetének ismerete, a hátrányos, veszélyeztetett esetek felderítése és ennek alapján a szükséges pedagógiai és szociális feladatok meghatározása. A tanulmányi és a szociális segítést tapintatosan és sokoldalúan kell megvalósítani, az osztályfőnökkel, az ifjúságvédelmi felelőssel és a DÖKsegítő feladatokat ellátó kollegával együttműködve. Az iskolai könyvtár az önálló tanulási, ismeretszerzési képességek kialakításának és a különböző helyzetű tanulók esélyegyenlőségének egyik fontos (lehetséges kompetenciafejlesztő) tényezője. A tantervben előírt követelmények teljesítését és ezen felül a nevelési hatások pozitívumát egyaránt szolgálja. Az utóbbi években egyre több a hátrányos helyzetű diák, akiknek egy-egy iskolai rendezvényen, programon való részvétele is nehézségekbe ütközik (pl. osztálykirándulás, színház - látogatás). Az ezzel járó költségeket a család nehezen tudja biztosítani. Pályázatok útján próbáljuk orvosolni a problémát. Évről-évre növekszik a tanulási és magatartási gondokkal küzdő tanulók száma. Az igazgató a jogszabályoknak megfelelően - a szakértői rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján mentesíti őket bizonyos tantárgyakból az értékelés alól. 2.5.7. Tankönyv- és taneszköz választás A munkaközösségek tagjai együtt választják ki a használni kívánt tankönyveket, segédeszközöket, bár az utóbbi évben nagyon lecsökkent a választék. A Kello munkája is hagy kívánnivalót maga után. A könyvtárban többnyire rendelkezésre állnak a tanári példányok, kézikönyvek. 2.5.8. A diákok Jelenleg 679 diák +14 felnőtt tanul az iskolában. A tanulók többsége fővárosi, de a bejárók száma és aránya azt jelzi, hogy az iskola nemcsak a budapestiek, hanem az agglomerációban élő diákok (és szüleik) körében is népszerű. Évek óta közepes létszámú osztályokban folyik az oktatás, így eredményesebb a tanulmányi munka; kedvező létszámok mellett természetesen (eredményes érettségi/szakmai vizsgák) a siker a felkészült tanári karnak nagymértékben köszönhető. 2.5.9. Diákönkormányzat, sportélet Az intézmény oktatási feladatainak megvalósítása mellett fontos a nevelés és a hagyományok ápolása céljából a tanulók szabadidős tevékenységének szervezése is. Ezt a feladatot az iskola a diákönkormányzattal közösen oldja meg. 14

Fontos, hogy az éves terv ütemezése során, az iskolai szintű ünnepségek, megemlékezések az iskola hatáskörében, a tanulmányi versenyek munkaközösségi feladatkörben, míg a tanulók szórakoztatásával összefüggő rendezvények: a gólyanap, egészségnap, diáknap, bolond ballagás a diákönkormányzat hatáskörében legyen. Meghatározó szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak. A DÖK megbeszélések hasznos formálói a mindennapi iskolai életnek. Működtetése lehetővé teszi azon képességek fejlesztését, amely a társadalom közéletiségét megalapozza. Segíti a közügyekbe való bekapcsolódás módjának megismerését, megtanítja az érdekek kulturált képviseletének a formáit. A jól működő diákönkormányzat az iskola pedagógiai nevelőmunkájának egyik erőssége, sikere. Az iskolában fontos szerepet kap a sport. Diákjaink futóversenyekre járnak és késő délutánig fociznak az udvaron. 2.6. Hagyományok A hagyományok megőrzése kiemelkedően fontos feladat. A gólyanap, amelyet a tanév elején szervezünk a 9. évfolyam számára. A hagyományt meg kell őrizni, de tartalmát a jövőben újra kell gondolni. Karácsonykor a diákok műsorral kedveskednek tanáraiknak. A szalagavató bált minden évben a 11. évfolyam szervezi. A nemzeti ünnepek magas színvonalú megünneplését minden évben a kollégák biztosítják, természetesen a tanulókat bevonva a műsorokba. Az diáknapok programját újra kell gondolni, hogy a sport legyen a középpontban. Minden évben egészségnapot szervezünk, ahol külső előadók is részt vesznek és az ifjúságot érdeklő témákról színvonalas előadásokat tartanak. Hagyomány a Szamos - nap, és a Szamos cukrászverseny. Idén már az ötödik sikeres Szamos versenyt rendeztük meg. A bolond ballagás népszerű a végzős diákok körében. 2.7. Az iskola kapcsolatrendszere 2.7.1. Kapcsolat a szülőkkel Nagyon fontos az iskola és a szülők, illetve a szülők egymás közötti együttműködése. A tanárok félévenként egyszer tartanak fogadóórát, de minden szaktanárt meg lehet keresni, aki a megbeszélt időpontban várja a hozzá forduló szülőket. 15

Az osztályfőnökök félévenként tartanak szülői értekezletet, de szükség esetén, ha mindenkit érintő probléma merül fel, akkor rendkívüli szülői értekezlet megtartása is indokolt. Novemberben nyitott kapuk néven nyílt napokat tart az iskola mindkét épületben a leendő kilencedikesek és szüleik részére. A kezdeményezés jónak bizonyult, mert folyamatosan nagy iránta az érdeklődés, kedvezően fogadják a diákok és a szülők is. Segíti a beiskolázást, évről-évre növeli a bizalmat a szülők körében. Az igazgató elsősorban az iskolai ISZSZ-el (Iskolai Szülői Szervezet) tartja a kapcsolatot. A kapcsolattartás lehetőségét javította, hogy az iskola áttért az e-naplóra. Így a szülők napra készen értesülhetnek gyermekük tanulmányi előmeneteléről, viselkedési problémáiról. Az információátadásban az iskola honlapja is szerepet játszik, egyre több tájékoztatás kerül fel rá szakavatott informatika-tanár és a rendszergazda segítségével. 2.7.2. Külső kapcsolatok A legszorosabb együttműködést a jelenlegi fenntartóval, a Budapesti Vendéglátóipari és Humán Centrummal folytat az iskola. A fenntartótól minden segítséget megkap az intézmény a megfelelő munkavégzéshez mind szakmai, mind oktatási téren. A Kormányhivatallal az érettségik alkalmával korrekt, eredményes kapcsolatot ápol az intézmény. Az általános iskolákkal való kapcsolat a kölcsönös érdekegyeztetésen alapul. Minden évben a középiskolába jelentkezés időszakában az iskola pedagógusai felkeresik azokat az általános iskolákat, amelyek ezt igénylik és bemutatják az iskolát az érdeklődő szülőknek,valamint részt veszünk a művelődési házakban tartott pályaválasztási napokon is. Ennek ellenére a kerületből a legjobb képességű diákok nem ezt az iskolát választják, ezért az agglomerációból és a többi kerületből jelentkező diákok viszonylag nagy számban jöhetnek az intézménybe. Az iskola összehangolt, hatékony kapcsolatokat ápol a Centrum többi iskoláival, rendszeresek a közös értekezletek, a tanárok áttanítanak ezekbe az intézményekbe is. Az NSZFH-val, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, régóta eredményes munkakapcsolatot tart fenn az iskola. A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiummal sikeres a kapcsolat és az együttműködés. Itt kerülnek elhelyezésre az intézményből a kollégiumot igénylő diákok. Nem utolsó sorban beszélni kell az éttermekkel, szállodákkal, cukrászatokkal fennálló eredményes, szoros és gyümölcsöző munkakapcsolatokról is. Az iskola tanulói ezeken a munkahelyeken végzik szakmai gyakorlatukat. 16

Jó az együttműködés a Csepeli Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával is. Az iskola ifjúságvédelmi tevékenysége során kapcsolatot tart fenn az iskolába járó diákok lakóhely szerinti települési önkormányzataival is. Bűnmegelőzési előadásokat rendszeresen tartunk az osztályfőnöki óra keretein belül. Ide a kerületi rendőrkapitányságról jár ki az ezzel foglalkozó megbízott rendőrségi dolgozó. Ez is egy sikeres, gyümölcsöző kapcsolat. A Közösségi Szolgálat keretein belül az utóbbi években nagyon sok civil szervezettel, alapítvánnyal, egyházzal kötöttünk együttműködési megállapodást, velük továbbra is ápoljuk a jó viszonyt és küldünk hozzájuk új tanulókat. Rendszeres, jó partneri viszonyt ápol az iskola az iskolaorvossal, védőnővel, a kerületi iskolafogászattal és a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat orvosával. Nemzetközi kapcsolatok Másodszor sikerült nyernünk az Erasmus + pályázattal, melynek célja diákok európai gyakorlaton való részvételre. Tanulóink 2015. augusztus 30. és szeptember 30. között külföldi szakmai gyakorlat végzése és szakmai tapasztalatok gyűjtése céljából autentikus idegen nyelvi környezetben ismerkedtek a német gasztronómiával és fejlesztették szociális kompetenciáikat. Intézményvezetőként személyesen a külföldi helyszíneken is nyomon követtem a gyakorlat fázisait és megelégedettséggel, örömmel nyugtáztam sikereit. 3. Célmeghatározás Az alapfeladatok ellátása mellett kiemelt cél a szakmai oktatás és nevelés megerősítése, ezzel az iskola versenyképessé tétele, olyan piacképes tudást adni a tanulóknak, amellyel a végzett diák keresett és sikeres lesz a munkaerőpiacon. 4. A helyzetelemzésből adódó feladatok 4.1. Pedagógiai program Az iskola alapvető dokumentumai megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. A már bekövetkezett és a még várható jogszabályi módosulások miatt a következő tanévben jelentős változások várhatóak a teljes iskolai életben. 17

4.2. Az osztályfőnöki munka A pedagógus talán legfontosabb munkaeszköze a személyisége. Az osztályfőnöki tevékenységben a személyiség igénybevétele nagymértékben megnő. Az új kollégák felvételekor kiemelt szempontként kívánom vizsgálni, hogy a jelentkező akare, képes-e ellátni osztályfőnöki feladatokat. A jelenlegi kollégák közül nem mindenki szeretne és valószínűleg nem is mindenki alkalmas osztályfőnöki teendőket végezni. 4.3. Beiskolázás A felvételi rendszerben az ide jelentkező nyolcadikosoknak továbbra is a hetedik év végi és a nyolcadikos félévi eredményeit nézzük és számítjuk át pontokra, majd ennek alapján vesszük fel őket. Úgy gondolom a nyitott kapuk hagyománya nagyszerű lehetőséget biztosít a leendő diákok és szüleik számára, hogy kellően megismerjék az iskolát és felelősségteljesen dönthessenek a továbbtanulás leendő helyszínéről. Részt kell venni az általános iskolák pályaválasztási szülői értekezletein és minden lehetőséget meg kell ragadni az iskola népszerűsítésére (össz - nevelőtestületi marketing munka). Részt veszünk a BVHSZC által szervezett szakmai napokon: Tanulj Szakmát rendezvény vagy a Szakmák Éjszakája. 4.4. Tanulmányi helyzet, továbbtanulás Reális célkitűzés, hogy javuljanak a tanulmányi eredmények. Meggyőződésem, hogy ennek csak akkor van értelme, mozgósító ereje, ha minden kolléga tevékenyen vesz részt benne és hitvallásának tekinti a minőségi munka kötelezettségét. Ez ma már a túlélés záloga. 4.5. Ellenőrzés, értékelés Az ellenőrzés és értékelés továbbra is az iskola korábban kidolgozott értékelési rendszerén alapul. Ezen alapvetően nem kívánok módosítani, hacsak a jogszabályok változása ezt elő nem írja. A munkaközösség-vezetők ellenőrző tevékenységének a korábbiaknál nagyobb szerepet szánok. Egyrészt ők felelősek a munkaközösségben folyó szakmai-pedagógiai munka pontos, színvonalas ellátásáért, másrészt az ő feladatuk az elfogadott vizsgáztatási szabályzat betartása, betartatása. A pedagógusok munkájának megítélésében meghatározó az alaptevékenység ellátása. Minden kollégát elsősorban a tanítási órákon végzett szaktanári munkájának és osztályfőnöki tevékenységének minősége alapján kell értékelni. 18

A tanulók munkájának értékelését továbbra is a pedagógiai programban leírtak alapján végezzük. Mind a diákoktól, mind a pedagógusoktól, mind pedig a pedagógiai munkát segítő alkalmazottaktól elvárom a fegyelmezett munkavégzést. Ennek része a pontos munkakezdés. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a tanulók pontosan érkezzenek be reggelenként az iskolába, illetve napközben a tanítási órákra. Ez rendszeres ellenőrzéssel elérhető. Meggyőződésem, hogy csak akkor érünk el áttörést, ha a fegyelem, a pontosság a diákok belső igényévé válik. Ennek kialakításában kulcsszerepet játszik a pedagógusok példamutatása. A függelemsértések, késések, indokolatlan mulasztások feltárása és a következmények terén sokkal szorosabb együttműködés szükséges a szülőkkel, a villámgyors tájékoztatás komoly visszatartó erő lehet (elektronikus napló). 4.6. Tehetséggondozás, felzárkóztatás Az általam (és meggyőződésem szerint sok kollégám által) vallott alaptétel: az iskola, a pedagógus alapvető feladata: minden tanulót hozzásegítsen ahhoz, hogy eljusson képességeinek maximumáig. Ehhez a gyengébbeknek több segítséget, a tehetségesebbeknek több lehetőséget kell biztosítani. 4.7. Nevelési problémák, gyermek- és ifjúságvédelem A sikeres munka feltétele és eredménye, hogy minél kevesebb legyen a megoldatlan gyermek- és ifjúságvédelmi probléma. Ezért ha a pedagógusok a jövőben egy-egy pedagógiai problémát önállóan nem képesek orvosolni, akkor az eddiginél több segítséget kell kérniük a kollégáiktól. Az iskolavezetésnek világossá és egyértelművé kell tenni, hogy egy-egy elakadás a nevelésben nem a pedagógus gyengeségének jele, nem az ő kudarca, hanem éppen ellenkezőleg, közösen megoldandó feladat. Ezért ezeket az eseteket nem eltitkolni, hanem egymás között megvitatni kell. Célunk, hogy megtaláljuk a magatartási nehézséggel küzdő gyermekek gyenge pontját, amelynek felismerésével képessé válunk arra, hogy megszelídítsük őt és segítsük beilleszkedését az osztályközösségbe. Nagy szükségünk lenne ismét iskolapszichológusra. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémával küzdő tanulókra. Több energiát kell fordítani a szociális hátrányok kezelésére is. Ez elsősorban abban nyilvánulhat meg, hogy az iskolai és osztályprogramokat gondosabban, körültekintőbben tervezi meg minden pedagógus. 19

4.8. Tankönyv- és taneszköz választás Az elmúlt években mind a tankönyvek, mind a taneszközök kiválasztása a jogszabályoknak megfelelően, a pedagógusok és a szülők igényét, a diákok érdekeit szem előtt tartva történt. 4.9. Diákönkormányzat Mindannyian, tanárok és diákok olyan iskolában szeretünk élni és dolgozni, ahol pezsgő diákélet folyik. Továbbra is nagy gondot kell fordítani az iskola szakmai, kulturális, sport és egyéb közösségi eseményeinek dokumentálására, archiválására. Az ezekről készült felvételeket megjeleníthetjük az iskola honlapján, elérhetővé téve ezt mindenki számára, ezzel is növelve az iskola hírnevét. Szeretném, ha a könyvtár nagyobb szerepet kapna diákjaink életében. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy a diákok kikkel találkoznak, kikkel beszélgetnek életüknek ebben a nagyon fogékony korszakában. Az olvasás és a könyvtári környezet sokat segíthet a mai agyontechnikanizált világban az emberi kapcsolatok normalizálásában. Bevezettük, hogy minden tanév végén átadjuk az Év tanára díjat, amelyet az a színvonalas és eredményes oktató-nevelő munkát végző kolléga kapja, akire a legtöbb diák szavaz. Ez a tavalyi évben anyagi okok miatt sajnos elmaradt, de szeretném, ha az idei évben folytatódna. 4.10. Hagyományok Fontosnak tartom a hagyományok megőrzését, hiszen ezek nélkül az iskola arctalanná, jellegtelenné válna. A régi hagyományok megőrzése mellett újakat is kell teremteni. Az idő majd eldönti, hogy az újak közül melyik életképes. 4.11. Kompetenciafejlesztés A 2012. júniustól hatályos Nemzeti Alaptanterv szerint: Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Színterek Anyanyelvi kommunikáció. Idegen nyelvi kommunikáció. Matematikai kompetencia. Szókincs. Kommunikáció szóban és írásban Információfeldolgozás. Szókincs. Funkcionális nyelvtan. Szóbeliség. Alapműveletek. Mértékegységek. Problémamegoldás. Bizonyítás. Magyar nyelv és irodalom órák, az iskolai élet minden területe. Idegen nyelvi órák. Matematika, fizika, kémia órák. 20

Természettudományos kompetencia. Digitális kompetencia. Hatékony önálló tanulás. Szociális és állampolgári kompetencia. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. Esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Gyakorlatias ismeretek. Tudásalkalmazás. Ember és természet kölcsönhatása. Számítógépes alkalmazások. Elektronikus média használat. Információkeresés. Tanulási stratégiák. Informatika alkalmazása. Önálló ismeretfeldolgozás. Normatudat. Magatartási szabályok ismerete. A pénz világában való tájékozódás. Művészi önkifejezés a szakmai gyakorlatokon Kulturális sokféleség megismerése. Biológia, kémia, fizika, földrajz órák, tanulmányi kirándulások. Informatikai órák. Könyvtárhasználat. Minden tantárgynál súlyozott a szerepe. Osztályfőnöki órák, az iskolai élet minden területe. Osztályfőnöki óra keretében valósulhat meg. Média és szakmai esztétika órák, a gyakorlati oktatáson. 4.12. A Köznevelési törvény változásaiból adódó feladatok Az új köznevelési törvény szerint az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A 2012/13-as tanévben beiskolázott tanulókat érinti először a szabályozás, ők most májusban fognak érettségizni. Szintén a törvény értelmében a magyarság megismerése érdekében határon túli kirándulásokra kell vinni a diákokat. Mivel az iskolának nincs testvériskolai kapcsolata, célszerű lenne cserekapcsolatot létesíteni külhoni iskolával. Szakképzési törvényből adódó feladatok Az iskolai képzés szerkezetéből következik, hogy differenciáltan biztosítani kell mind a szakközépiskolai, mind a szakiskolai ágazaton az elméleti és gyakorlati képzéseket. A jelenlegi szakképzési törvény ezt biztosítja. Elsődleges feladat ezek teljesítése. Ennek személyi és tárgyi feltételei adottak. A jövőben a szakképzési törvény változása miatt kiemelt fontosságú lesz az új törvény érvényesítése. 4.13. Humánerőforrás működtetése Az iskola vezetése tudatosan épít a kollégák öntevékenységére, a szellemi tőke minél hatékonyabb kiaknázására. Tudatosan tervezi a munkamegosztást. Törekszik a terhek arányos 21

megosztására. Az egyéni pedagógusi ambíciókat igyekszik az iskola hosszú távú érdekébe terelni (lásd: továbbképzéseken való részvétel). Mivel jelenleg a személyi feltételek jók, a tantestület és a pedagógiai munkát segítő dolgozók összetételén nem kívánok változtatni. Sikeres iskolához sikeres, jól felkészült pedagógusok és az ő munkájukat alátámasztó munkatársak kellenek. Csak az a tantestület képes hatékony munkát végezni, amely egységes értékrend, azonos elvek alapján működik. Az ide járó 696 diák nagyon sokféle, s így nagyon összetett tanáregyéniséget igényel. Ennek a sajátos kívánalomnak is megfelelünk. A karakteres, színes egyéniségekből álló tantestület a sikeres iskola egyik fő záloga. A pedagógusok hivatásában fontos munkaeszköz a személyiség. Amit a tanár cselekszik, mond, képvisel, az mind a személyiségén átszűrődve jut el a diákokhoz. A pedagógia munkát segítő alkalmazottaktól továbbra is azt a magas színvonalú, lelkiismeretes munkát kérem és várom el, amit eddig is végeztek. Kollégáimnak biztonságot jelentő, kiszámítható vezetői irányítói munkát ígérek. Minden munkatársamnak bizalmat, együttműködést kínálok, és ezt tőlük is elvárom. Kérem, a szakmailag megalapozott véleményeket, kritikákat és ezt vezetői munkám és kötelességem alapján én is gyakorolom. Bátorítom, és igénylem a felelős önálló munkavégzést. Vezetői szakmai munkám során kitüntetett figyelmet, hangsúlyt fektetek a csapatmunkára, a sikerorientált folyamatmenedzselésre. Célomnak tekintem az iskolai terhek arányosítását. Minden belépő új dolgozóval meg kell ismertetni az alapvető iskolai dokumentumokat, az itt tanító pedagógusok értékrendjét, hogy a belépni szándékozó kolléga eldönthesse, tudja-e, akarja-e vállalni ezeket, képes-e velük azonosulni. 4.14. Tárgyi feltételek fejlesztése Az iskola két épülete megfelel a célnak, de továbbra is szükséges a rendszeres karbantartás. Taneszközök terén elengedhetetlen cél folyamatosan új számítógépek beszerzése. Fontos, hogy a rendelkezésre álló pénzt a legcélszerűbben használjuk fel. Vezetői célom a biztonságos, racionális, törvényes működés (különösen ebben a válsággal terhelt időszakban), amelynek szorosan a pedagógiai munkát kell szolgálnia. 22

5. Az iskola kapcsolatrendszere 5.1. Kapcsolat a szülőkkel Mindannyian tudjuk, hogy a gyermekek hatékony neveléséhez elengedhetetlenül szükséges a pedagógusok és a szülők együttműködése. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a jövőben is minden pedagógusnak arra kell törekednie, hogy a szülőkkel éreztesse együttműködési készségét. Elemi érdekünk, hogy minél nagyobb mértékben vegyük figyelembe és az ésszerűség határain belül teljesítsük igényeiket. Bár rendkívül fontos a szülői reális igények szem előtt tartása, ez nem jelenthet elvtelen megalkuvást, a szakmaiság feladását. A pedagógusoknak világosan ki kell jelölniük, milyen határok között érvényesülhet a szülői igények megfogalmazása. E határok tiszteletben tartását következetesen meg kell tartani. Átlépésük, esetleg konfliktus keletkezése esetén ugyanis a pedagógus emberi mivolta, hitele oly mértékben sérülhet, hogy az már elfogadhatatlan. Ezért, ha egy szülő átlépi e határokat, akkor az igazgató kötelessége, hogy határozottan kiálljon kollégái védelmében. Az igazgatónak hathatós támogatást, megerősítést kell nyújtania munkatársainak a méltatlan szülői támadásokkal szemben. A szülőkkel való kapcsolattartás fontos eszköze az iskola honlapja. Mindenki által látható képet mutat rólunk, s nem mindegy, hogy milyet. Ezért kialakítottuk annak rendszerét, hogy milyen tartalmak jelenjenek meg a honlapon. 5.2. Külső kapcsolatok Az iskola és a fenntartó között kiegyensúlyozott, rendszeres a munkakapcsolat. Ennek alapfeltétele a fenntartó és az iskola közötti rendszeres információáramlás. Ezt továbbra is fenn kívánom tartani. Közös érdek és cél a minél színvonalasabb oktató-nevelő munka. Nagyon fontos az együttműködés az általános iskolákkal is. Át kell gondolni az eddigi gyakorlat előnyeit, hátrányait, és ennek ismeretében kell átalakítani azokat. A Kormányhivatallal korrekt, harmonikus munkakapcsolatot kívánok továbbra is fenntartani végzőseink érettségi vizsgájának lebonyolítása érdekében, valamint az emelt szintű érettségik sikeres, mindenki megelégedését kivívó megszervezése miatt. 5.3. Gazdálkodás Az iskola nem önálló gazdasági szervezetként működik, de nagyon fontos a továbbiakban is a jó, eredményes munkakapcsolat a Centrummal. 23

5.4. Pályázatok BVHSZC Szamos Mátyás Szakközépiskolája és Szakiskolája, 2016 Bár a pályázati lehetőségek beszűkültek, nagyobb mértékben kell élni velük, hogy az iskola minél több forráshoz jusson. Pályázati forrásokra, szponzorokra van szükség a fenntartó támogatása mellett. 6. Vezetői program HA A GYERMEK EGYÜTT ÉL A MEGÉRTÉSSEL, MEGTANULJA A TÜRELMET HA A GYERMEK EGYÜTT ÉL A BUZDÍTÁSSAL, MEGTANULJA A MAGABIZTOSSÁGOT. HA GYERMEK EGYÜTT ÉL A DICSÉRETTEL, MEGTANULJA MÁSOK MEGBECSÜLÉSÉT HA A GYERMEK EGYÜTT ÉL AZ ELFOGADÁSSAL, MEGTANUL SZERETETRE LELNI A VILÁGBAN. (Dorothy L. Nolte) 6.1. Vezetésfejlesztés 6.1.1. Vezetői hitvallás Amire egy ember képes, azzá kell válnia. (Maslow) - vallom a személyiségfejlesztéssel kapcsolatban. Nem törekszem gyökeres változtatásokra, mert ha valami jól működik, azt nem szabad a mindenáron való változtatás kedvéért feldúlni. A modern iskola világát leginkább az jellemzi, hogy az adott intézmény nevelőtestülete megfogalmazhatja saját iskolafilozófiáját. Az iskola megtartó erejének növelése motivál. Egy hosszú távon jól működő iskolának is szüksége van a folyamatos megújulásra, hogy az oktatást igénybe vevők elvárásainak megfeleljen. Terveimet a tantestülettel együtt tudom megvalósítani. Az elmúlt években volt alkalmam megismerni a kollégákat és úgy érzem, hogy eredményesen együtt tudtunk dolgozni. Vezetői munkámban a demokratikus vezetői stílust részesítem előnyben. Fontosnak tartom a döntések meghozatala előtt a vélemények megismerését. 24

Hiszem és vallom, hogy mindig lehet (és kell) tanulni a kollégáktól. Ugyanakkor az egyszemélyi felelősség súlyos pozíciója is ismeretes számomra. Nagyon fontos a nyílt, őszinte munkahelyi légkör, a jó közérzet. Továbbra is törekedni fogok arra, hogy minden tevékenységemben a másik ember iránti tisztelet legyen a meghatározó. Nagyon fontos az információcsere, a párbeszéd, a napi kapcsolat. Tiszteletben tartom a tanulók, kollégák és a szülők jogait, de elvárom a kötelességek maradéktalan teljesítését. Az iskola legfőbb feladata a diákok tanulásának irányítása, szervezése, támogatása. A tanórákon zajló folyamatok középpontjában a tanulók állnak. Az iskola akkor tölti be a feladatát, ha eredményesen tanulnak, a tanárok pedig megteremtik mindehhez a legjobb feltételeket. Olyan iskolát szeretnék továbbra is irányítani: ahová a diákok szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket, ahol a tantárgyi és tevékenységi rendszer által a képességeik sokoldalúan fejlődhetnek, ahol a tanulás motivációs alapja a sikerélmény, ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért, így alkotói szabadsága kibontakozhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők és a mindenkori fenntartó igényeihez. ahol magas szintű képzéssel, kulturált viselkedésre képes, testi és lelki harmóniában élő kreatív személyiségeket formálunk. ahonnan a tanulók piacképes, a modern kor munkaerő-piaci elvárásaihoz igazodó szakmával kerülhetnek ki. Arra törekszünk, hogy az iskolából kikerülő diákok tisztelettudó, magabiztos, mások értékeit is megbecsülő, dinamikusan változó világunkban talpraesett vállalkozó szellemű, szakmailag, emberileg magasan kvalifikált felnőttekké váljanak. Stratégiai tervezésre van szükség, amely kiemeli az intézményt, jövőképet ad, hosszú távú célokat feltételez, és alternatív megoldásokat kínál. Több mint huszonöt éve vagyok a pedagóguspályán. Ez alatt az idő alatt megtapasztaltam e hivatás nagyszerűségét, sok-sok örömét, de többször megéltem a pedagógus életformával gyakran együtt járó kudarcokat is. Több esetben érzékelhettem, hogy igazi sikereket, hosszú távú eredményeket csak egy jó csapatban lehet elérni. Egy olyan közösségben, ahol a társak segítenek, ha elakadsz, figyelmeztetnek, ha rossz úton jársz, ösztönöznek, biztatnak a 25

mindennapi munka során. A pedagógus egy összetartó, önmagával szemben igényes kollektívában teljesedhet ki igazán. Egy ilyen közösség segíti szakmai fejlődésében, átsegíti a kisebb-nagyobb kudarcokon. Hiszem, hogy ezzel a felfogásommal nem vagyok egyedül és hogy az iskola pedagógusai, dolgozói hasonlóképpen gondolkodnak. Hiszem, hogy közösen többet tehetünk a ránk bízott fiatalokért, elképzeléseink valóra váltásáért, mint egyedül. Ezt tekintem hitvallásomnak és ezért pályázom meg ismét az igazgatói állást. 6.1.2. Vezetői programom kialakítását alapvetően meghatározta hogy az iskola emberközpontú rendszer legyen, ez vezetői célkitűzésem legfontosabb eleme, a közoktatásban jelenleg zajló változásoknak, az újabb kihívásoknak való megfelelés, annak a szellemi, pedagógiai, szakmai tőkének a megőrzése és fejlesztése, amely az elmúlt évtizedekben felhalmozódott az iskolában, a tantestületben lévő alkotóképesség, a szakmai kreativitás, az innováció kibontakoztatásának lehetősége, a társadalomban lezajló változások sorának motivációs ereje, a szociális gondok egyre több családot érintenek, ezek hatása a tanulókon is érezhető, az iskola alapvetően vendéglátóipari jellegének és tevékenységének erősítése, a vendéglátóipar mint ágazat fejlődési irányaihoz, új trendjeihez és hagyományaihoz igazodó szakmai program szerinti vezetés 7. Szervezetfejlesztés Az iskolával szembeni elvárás, hogy biztos munkahelyet adjon az itt dolgozóknak, hogy mindenki pontosan lássa helyét és szerepét az iskola életében, jövőjében. A vezetők feladata az irányítás racionalizálása, a széleskörű tájékoztatás, a nevelési-oktatási folyamatok ellenőrzése és menedzselése. Az iskola a jelenlegi struktúrában eddig megfelelően működött, ezért nem tervezem ennek lényegi megváltoztatását. 26

A két igazgatóhelyettes közötti munkamegosztáson sem kívánok változtatni, de mindkettőjük kiemelt feladata a pedagógiai (közismereti) és szakmai (szakképzési) innováció menedzselése. 7.1. Iskolai szervezeti felépítés 7.1.1.Szülői szervezetek Az iskolában működő szervezetek az iskolavezetés demokratikus kontrollját jelentik. Együttműködésükre a továbbiakban is számítok. A szülői szervezetek együttműködésére, támogatására továbbra is igényt tart az iskolavezetőség és a tantestület. Erre a következő évben, években különösen nagy szükség lesz, hiszen a közoktatásban a közelmúltban történt és a közeljövőben várható változások nélkülözhetetlenné teszik a szülők egyetértő támogatását. 7.1.2. Osztályok, tanulócsoportok A következő években az osztályok és tanulócsoportok rendszerén nem indokolt nagyobb változtatásokat végrehajtani. Meg kell tartani az eddigi szakmai képzést. Ugyancsak változatlanul kívánom hagyni a csoportbontások eddig kialakult rendszerét. Egyrészt, mert a tapasztalatok szerint tanulói, szülői igény van rájuk, másrészt ezek radikális megváltoztatása nem kívánatos munkaerő-gazdálkodási problémákat eredményezne. Az esti munkarend bővítése a jövő (2016-2017-es) tanévben valószínűleg sikerül beindítani az érettségi vizsgával még nem, de OKJ-s szakmával már rendelkező jelentkezők számára a két éves érettségi vizsgával záruló iskolarendszerű esti felnőttoktatást. Ez csak szigorúan az érettségi tárgyakból felkészítő két éves oktatás lesz. Reméljük, hogy népszerűvé fog válni és igen nagy segítséget nyújt majd olyan saját korábban szakiskolát végzett - tanulóink számára, akik csak ebben a formában juthatnak el a sikeres érettségiig. Szeretnénk ezt a lehetőséget kihasználva a továbbiakban egyre több tanulónk számára biztosítani az érettségire felkészítést a kellő szakmai ismeretek megszerzése után. Célom, hogy iskolánk a felnőtt korosztály számára is elérhető képzési és továbbképzési lehetőségeket kínáljon. Az iskolai rendszerű felnőttoktatás esti képzései jelenleg is pincér, szakács és cukrász szakokon folynak. A felnőttoktatás tanulói létszámbővítésének igényét a mai munkaerő-piaci szakmunkás létszámhiány is alátámasztja, valamint igazodik az NGM szakképzési koncepciójához. Felméréseink szerint Csepel és vonzáskörzetében nagy igény mutatkozik az esti szakképzésre, amit a jelen tanévben indított két évfolyam létszámnövekedése is alátámaszt. Az iskolarendszerű képzések mellett a felnőttképzés újraindítása is célunk, amit azon felnőtteknek kínálunk, akik nem vehetnek már részt az ingyenes felnőttoktatáson, vagy olyan rész szakképesítés, vagy ráépülés megszerzése a céljuk, amit ezen képzési paletta nem 27