Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz



Hasonló dokumentumok
Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Történeti áttekintés

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

A nemzetközi jog forrásai

2005. évi III. Kiegészítő Jegyzőkönyv

KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ AUGUSZTUS 12-ÉN ALÁÍRT GENFI EGYEZMÉNYEKHEZ EGY TOVÁBBI MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY ELFOGADÁSÁRÓL (III.

BNSOR 2017 megnevezés

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Tudnivalók a Vöröskeresztről

dr. Lattmann Tamás 1

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

A tantárgy címe: Nemzetközi jog II. gyakorlat. Tantárgyfelelős: Dr. Sziebig Orsolya Johanna, tanársegéd Dr. Hárs András, tudományos segédmunkatárs

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne,

A büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról

TÁMADHATÓ-E BEJRÚT VAGY TEL-AVIV? L. évfolyam 33. szám, augusztus 18. Arányosság a libanoni konfliktusban

Alapjogvédelem az EU-ban

8. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása. A humanitárius nemzetközi jog.

A május végi uniós választás eredményei egyértelműen jelzik az EUs intézményekbe vetett hit gyengülését és az uniós politikai elit eddigi

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

Az emberiesség elleni bűncselekmények

Dr. Lattmann Tamás. Telefonszám(ok) / Mobil lattmann.tamas@uni-nke.hu Állampolgárság Születési dátum augusztus 12.

A nemzetközi jog forrásai

I. Bevezetés. II. A Bizottság megalakulásának előzményei

Háborús bűntettek a nemzetközi jogban

AZ AUGUSZTUS 12-ÉN KÖTÖTT GENFI EGYEZMÉNYEKET KIEGÉSZÍTŐ ÉS A NEM NEMZETKÖZI FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

Döntéshozatal, jogalkotás

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Áldozatsegítés ember- és gyermekjogi megközelítésben Nemzetközi trendek Dr. (Habil) Herczog Mária Ph.D. Egyetemi docens ENSZ Gyermekjogi Bizottság

Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS 1

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Kórházak és iskolák elleni támadások a nemzetközi humanitárius jog megsértése

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az alábbi jelentés összefoglalja a Bizottság január és december között végzett tevékenységét.

Az alapjogok védelme és korlátozása

A nemzetközi jog forrásai

KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

Kizáró klauzulák: Háttéranyag a menekültek helyzetére vonatkozó évi Genfi Egyezmény 1. cikk F pontjának alkalmazásáról

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

190. sz. Ajánlás. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp

A Nemzetközi Büntetőbíróság létrejötte, jellemzői és a Bíróság működésének eredményei SZAKDOLGOZAT

GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

Budapest, március 9. BEIK. Spronz Júlia Wirth Judit

Államfők elleni eljárások a nemzetközi bíróságok előtt az államfői immunitás múltja, jelene, jövője

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

A nemzetközi bűncselekmény általános fogalmának hazai fejlődése

A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 335/99 III

A nemzetközi büntetőbíráskodás és a nemzetközi büntetőbíróságok joghatóságába tartozó bűncselekmények

NEMZETKÖZI VÉDELMI IRÁNYMUTATÁS: A kizáró klauzulák alkalmazása: A menekültek helyzetéről szóló évi Genfi Egyezmény 1.

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

Lattmann Tamás: A Vöröskereszt új emblémája Az előzmények

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

A kínzás bűntette a nemzetközi büntetőjogban

Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának tárgyában Kampalában (Uganda) megtartott Felülvizsgálati Konferenciája

BTK. KÜLÖNÖS RÉSZ TANANYAGA (2012. évi C. törvény) Az I. félév tananyaga

MUNKAANYAG. Dr. Sóti Kálmán. Jogi és igazgatási ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Általános őr-és járőrszolgálati feladatok

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

P7_TA-PROV(2011)0155 A nemi erőszak konfliktusokban való használata Észak-Afrikában és a Közel-Keleten

JELENTÉS A NEMZETKÖZI HUMANITÁRIUS JOG TERJESZTÉSÉVEL ÉS ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ NEMZETI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG 2006-BEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRŐL

53/1993. (X. 13.) AB határozat INDOKOLÁS

KÜLÖNÖS RÉSZ. X. fejezet. Az állam elleni bűncselekmények. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása. Az alkotmányos rend elleni szervezkedés

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A nemzetközi jog és a belső jog szimbiózisa az új Büntető Törvénykönyvben?

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

KATONAI ALAPISMERETEK

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

L 327 I Hivatalos Lapja

A pszichiátriai betegek jogvédelme

AZ AUGUSZTUS 12-ÉN KÖTÖTT GENFI EGYEZMÉNYEKET KIEGÉSZÍTŐ ÉS A NEMZETKÖZI FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK ÁLDOZATAINAK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat. Az Európai Parlament és a Tanács rendelete

JELENTÉS A NEMZETKÖZI HUMANITÁRIUS JOG TERJESZTÉSÉVEL ÉS ÉRVÉNYRE JUTTATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ NEMZETI TANÁCSADÓ BIZOTTSÁG 2008-BAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Árnyékjelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény érvényesüléséről

B8-0295/2014 } B8-0299/2014 }

Emberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Tisztelt Elnök Úr! 1. Az egységes javaslat 22. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul :

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

A magyar népbíráskodás, illetve népbírósági jog és az évi alkotmánymódosítások

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

Átírás:

Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz való jog) ius in bello (háborúban alkalmazott jog) általános nemzetközi jog területe nehézségek: folyamatos, erős politikai nyomás államok szubjektív hozzáállása alapforrás ma: ENSZ Alapokmány nk. humanitárius jog / hadijog alkalmazást segítik: objektívabb jelleg kikényszeríthető alapforrások ma: Genfi egyezmények (1949) + egyéb Alkalmazási kör Ld. pl. 1949. GE Közös 2. cikk Azokon a rendelkezéseken kívül, amelyek a béke idején is alkalmazandóak, a jelen Egyezmény alkalmazást nyer a két vagy több Magas Szerződő Fél között bekövetkező megüzent háború vagy minden más fegyveres összeütközés esetén, még ha a hadiállapot fennállását közülük valamelyik nem is ismeri el. Az Egyezmény alkalmazást nyer valamely Magas Szerződő Fél területe egészének vagy egy részének bármilyen megszállása esetében is, még akkor is, ha ez a megszállás nem ütközik semmiféle katonai ellenállásba.

Alapvető felosztás nemzetközi fegyveres konfliktusok (háború) nem nemzetközi fegyveres konfliktusok kormányzati részvétellel kormányzati részvétel nélkül belső zavargások, szórványos erőszak stb. jelentősége: alkalmazandó jog pl. bánásmód háború fogalma: az államok közötti fegyveres összeütközés + nemzetközi humanitárius jog szabályainak fokozatos kiterjesztése az államokon belüli konfliktusokra Kialakulása bizonyos ősrégi, szokásjogi erejű szabályok XVIII-XIX. sz. hadviselés jelentős átalakulása, ennek összes következményével felvilágosodás elméleti eredményei nemzetközi jogi gondolkodás átalakulása szabályozási igény modern megjelenése Kialakulása Krími háború (1853-1865) Solferino (1859), Jean-Henri Dunant 1864 Genfi egyezmény létrehozása

Genfi Egyezmény - 1864 első többoldalú nemzetközi szerződés nemzetközi humanitárius jog alapdokumentuma Eredmények: vöröskereszt embléma humanitárius célú jogi védelem Ius in bello tagolása Genfi jog emberiességi (humanitárius) szabályok alapja: a genfi egyezmények (1864, 1906, 1929, 1949) Hágai jog a hadviselés szabályai, ehhez kapcsolódóan a harceszközök, harcmódok korlátozása alapja: 1899-es és 1907-es hágai egyezmények 1949 + 1977 összeolvadás

Egyéb fontosabb források, szerződések Példálózó felsorolás, nem teljes! Egyes fegyverek, harceszközök tilalma Szentpétervári Nyilatkozat (1868) Genfi Jegyzőkönyv (1925) Egyezmény a biológiai fegyverek tilalmáról (1972) Egyezmény egyes konvencionális fegyverek tilalmáról ill. korlátozásáról (1980) + ennek kiegészítő jegyzőkönyvei Egyezmény a vegyifegyverek tilalmáról (1993) Egyezmény a gyalogsági aknák tilalmáról (1997) Egyezmény a kazettás lőszerekről (2008) Különleges védelem Egyezmény a kulturális javak védelméről (1954) + ennek kiegészítő jegyzőkönyvei Felelősségre vonás ICTY, ICTR statútumok (1993, 1994) Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma (1998) Szokásjog jelentős szerepe Nemzetközi humanitárius jog elvei Emberiesség elve Szükségesség elve Különbségtétel elve Arányosság elve

Különbségtétel elve személyek Harcos (kombattáns) a jogi előírások alapján meghatározható alanyi kör 1949 GE III. kombattánsi kör meghat. pl. fegyveres erők tagjai kombattáns kritériumok népfelkelés résztvevői (ld. pl. 1868. évi XLII. tc.) Nem harcos (nem kombattáns) Mindenki, aki nem tartozik a kombattáns körbe, ebbe a kategóriába tartozik 1977 I. Kieg. Jk. reform (+ ellenzések) elfogás/fogva tartás esetén: hadifogoly státusz (GE III.) elfogás/fogva tartás esetén: nincs hadifogoly státusz (GE IV.) Különbségtétel elve objektumok Katonai célpontok (abszolút) katonai objektumok katonai eszközök katonai infrastruktúra stb. Katonai célpontnak nem minősülő objektumok minden, ami nem minősül katonai célpontnak Katonai célpontok (relatív) 1977. I. Kieg. Jk. 52. cikk jellegüknél, elhelyezkedésüknél, céljuknál, vagy rendeltetésüknél fogva hatékonyan elősegítik a katonai műveletet és amelyek teljes, vagy részleges megsemmisítése, elfoglalása, vagy semlegesítése az akkori körülmények között meghatározott katonai előnyt jelent Hadviselés joga szárazföldi hadviselés tengeri hadviselés légi hadviselés önálló, de egymással összefüggő, helyenként egymást fedő jogi szabályok elektronikus hadviselés? űrbeli hadviselés?

Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Létrejötte: 1863 Jean-Henri Dunant Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága: svájci magánszervezet, funkcionális nemzetközi jogalanyisággal bír jogosítványok a Genfi egyezmények alapján irányítja, koordinálja az egyes nemzeti társaságok működését (hatáskör- és feladatmegosztás) Vöröskereszt struktúra Jelvény, embléma embléma: a svájci lobogó inverze Jogi védelem alatt áll! egyéb emblémák: Törökország 1876 (vörös félhold) Irán (vörös oroszlán) minden egyéb emblémát elutasítottak 2005: vörös kristály

Felelősségre vonás miért? normakövetés biztosítása jogsértések államok nemzetközi jogi felelőssége egyének büntetőjogi felelőssége Felelősségre vonás hogyan? A jogsértésekért való felelősségre vonás lehetőségei: államok belső joghatósága belső jog? vagy nemzetközi fórumok nemzetközi jog? előnyök/hátrányok 1949 genfi egyezmények közös 1. cikk A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy minden körülmények között tiszteletben tartják és tiszteletben tartatják a jelen Egyezményt. ebből fakadó számos kötelezettség jogalkotás beillesztés a képzésbe terjesztés tevőleges fellépés, ha kell

grave breaches súlyos jogsértések a genfi egyezmények (+ kieg. jegyzőkönyvek) legsúlyosabb megsértésének esetei, amelyekkel szemben a részes államok büntetőjogi eszközökkel kell, hogy fellépjenek részes államok büntető jogalkotási kötelezettsége felkutatás, felelősségre vonás, v. kiadatás univerzális joghatóság lehetősége Népirtás ICC Stat. 6. cikk Bűncselekmények rendszere a nemzetközi jog területén Emberiesség elleni bcs.ek ICC Stat. 7. cikk Háborús bcs.ek ICC Stat. 8. cikk Agresszió nincs meghat. pl. szándékos emberölés; kiirtás; rabszolgaságba taszítás; áttelepítés vagy erőszakos elhurcolás; bebörtönzés; kínzás; erőszakos közösülés, nemi rabszolgaságban tartás, prostitúcióra kényszerítés, kényszerterhesség, kényszersterilizálás; üldözés; személyek erőszakos eltüntetése; apartheid; szándékosan nagy szenvedést, vagy a testi épség vagy a testi vagy a lelki egészség elleni súlyos sérelmet okozó embertelen cselekmények szándékos emberölés; kínzás, vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket; súlyos szenvedések okozása, illetőleg a testi épség vagy az egészség súlyos károsítása; vagyontárgyak katonai szükséglet által nem indokolt, tömeges, jogellenes és önkényes elpusztítása és eltulajdonítása; védett személyeknek ellenséges hatalom fegyveres erőinél való szolgálatra kényszerítése; védett személy szándékos megfosztása a tisztességes és szabályos bírósági eljáráshoz való jogától; jogellenes áttelepítés vagy elhurcolás, illetőleg jogellenes fogva tartás; túszejtés + hadviselés jogának megsértésének esetei Bűncselekmények rendszere a magyar büntetőjog területén Emberiség elleni bcs.ek (Btk. XI. fej.) Béke elleni bűncselekmények (Btk. XI. fej. I. cím) Háborús uszítás Tiltott toborzás Népirtás Apartheid Btk. 153-157. Népirtás Btk. 155. Háborús bűncselekmények (Btk. XI. fej. II. cím) Btk. 158-165. Polgári lakosság elleni erőszak Bűnös hadviselés Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése Harctéri fosztogatás Fegyverszünet megszegése Hadikövet elleni erőszak Visszaélés a vöröskereszttel

Köszönöm a figyelmet! http://www.lattmann.hu http://www.nemzetkozijog.hu http://www.kul-vilag.hu