BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011
Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1 Minden település lehet desztináció?... 6 2.1.2 A desztináció turizmusának fenntartható fejlesztése... 8 2.1.3 A desztináció versenyképessége... 11 2.1.4 A desztinációs menedzsment... 11 2.1.5 A TDMSZ feladatai... 12 2.2 Balatonalmádi és környéke... 19 2.2.1 Balaton Régió... 19 2.2.2 Veszprém Megye... 22 2.3 Balatonalmádi attrakciói... 25 2.4 A Balatonalmádi Turisztikai Egyesület, mint TDM szervezet bemutatása... 28 2.4.1 Szervezeti felépítés, működés... 28 3. A turisztikai desztinációs menedzsment szervezet szolgáltatásai... 30 3.1 A TDMSZ belső kompetenciái... 30 3.1.1 Tervezés és monitoring... 30 3.1.2 Inkubáció és integráció... 34 3.2 A TDMSZ külső kompetenciái... 37 3.2.1 Kínálatfejlesztés támogatása... 37 3.2.2 Termékfejlesztés... 38 3.2.3 Garantált szolgáltatások, programok... 44 3.2.4 Rendezvények... 46 3.2.5 Kommunikációs kompetencia... 50 3.2.6 Márkaépítés... 51 3.3 A TDMSZ vállalkozási szolgáltatásai... 53 3.4 Összegzés... 55 Mellékletek... 56 1. Vonzerőleltár... 56 2
2. Szolgáltatói kódex... 64 3. Viselkedési kódex... 65 Irodalomjegyzék... 69 3
1. Vezetői összefoglaló Balatonalmádi a Balaton északi felvidékének egyik ékköve. Azzá teszi a Balaton szépsége, a város klimatikus viszonya, a történelmi hagyományok, a fürdıvárosi múlt, a fıvároshoz és más nagyobb városokhoz való közelsége, az itt élık szaktudása, városszeretete, kulturális igényessége. Minden olyan település, amely sok szállal kötıdik az idegenforgalomhoz, nem szaladhat el olyan tanulmányok összeállítása elıl, amelyek sorsdöntıek, meghatározóak lehetnek az elkövetkezendı évtizedekben. Ezek a stratégiák nem csupán vágyakat, álmokat tartalmazhatnak, hanem kötelezı jelleggel elvárásokat, útmutatásokat, idıbeli ütemezéseket, a számon kérhetıséget alátámasztó beszámoltatási és felelısségi rendszert is, hogy a leírt fejlesztési elképzelések tényleg realizálódjanak, s a tervezésbe befektetett hatalmas szellemi erıforrások megtérüljenek. Napjainkban Balatonalmádi nem rendelkezik jelentıs mértékő iparral vagy mezıgazdasággal, amely kompenzálni tudná az idegenforgalomból kiesı bevételeket. Emiatt egyetlen alapra építkezhet a jövı generációk igényeit is figyelembe véve: ez a turizmus. S ehhez olyan erıs megtámasztásokat kell elkészíteni, melyek stabilan fogják tartani a fundamentumot az elkövetkezendı évtizedekre. Amit most gyalogösvényként kitaposunk, arra késıbb makadám utat, majd többsávos autósztrádát kell építeni. Ezért kiemelten fontos az alapos és körültekintı tervezés. Minden esetben fontos leszögezni, hogy fejlesztést kell elérnünk, nem elég a jelenlegi állapotot konzerválni, hiszen a környezı desztinációk is agresszíven fejlesztenek. Balatonalmádi turisztikai programja az elmúlt években folyamatosan javult, követte a Balaton más településeinek turisztikai eszközeit. A fejlıdés addig jutott, hogy 2009-ben a szezon szinte valamennyi hétvégéjére jutott egy program, némelyikére több is. Ez a sokszínőség hátrányt is szült: a programok rendezetlenek, az események többször ad hoc jellegőek, nincs meg a brandépítés, a Balatonalmádi, mint márka megjelenése. Az elmúlt évtizedekben a balatoni turizmus átalakult; régi turisták elmaradtak, helyüket újak töltötték be, más elvárásokkal, más újdonság-élményt kutatva. A határok megnyitásával és a gazdasági helyzet élénkülésével újabb és újabb konkurens szolgáltatók léptek be a piacra, mellyel a keszekusza tóparti idegenforgalom nem vagy csak nehezen, áldozatok árán tudta felvenni a versenyt. A piacvesztés fájdalmas volt szolgáltatónak, szálláshely adónak, önkormányzatnak, civil szervezetnek egyaránt. Némely települések történelmi lehetıségeiket kihasználva idıben tudtak a fejlesztés eszközeihez nyúlni, s ezzel stabil turisztikai hátteret teremteni. Balatonalmádi nem igazán, így az elszalasztott lehetıségeket most kell pótolni. Most azonban sokkal nehezebb, hisz a mai turisták már teljesen más preferencia alapján választanak célpontot, mint korábban: ma már kell az a plusz pont, kell az az exkluzív vagy extrém esetleg egyedi hozzávaló, amely a turistát útba igazítja. S ma már 4
Balatonalmádinak is ezt kell megtalálnia, fel kell tudni mutatni valamit, ami kiemel minket a szomszédos desztinációk forgatagából. Balatonalmádiban erre a lehetıségek adottak. Igazán jó földrajzi fekvése, hangulatos utcái, sokféle fejlesztési elképzelést megvalósítani képes közössége, történelme mind hozzájárulhat a sikerekhez. Ám ehhez olyan szakértıi hátteret kell kialakítani, amely minden felmerülı problémára azonnal tud reagálni. Szükség van a Balatonalmádi Turisztikai Egyesület vállalkozó szellemő vezetıségére, az Önkormányzat munkájára, a lakosság változást befogadó, a település turisztikai fejlıdését segítı szemléletére. 5
2. Helyzetelemzés 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban Mit is takar az a szó, hogy desztináció? Elsısorban fogadótérséget avagy a turista szemszögébıl nézve utazási célterületet. A desztinációnak képesnek kell lennie a turisták vonzására, majd a szükségleteiket kielégítı valamennyi szolgáltatás nyújtására, egyszóval komplex turisztikai terméket kell biztosítania. A desztináció tehát lényegében a komplex turisztikai terméket felkínálni képes térség egésze, a kínálat helyszíne. A desztináció területe nem mindig hő a közigazgatási határokhoz, nagysága a turizmus formájától függıen eltérı lehet. Például Budapest önmagában önálló desztináció a körutazó, sport-, gyógy-, kulturális és hivatásturizmus számára, az ökoturizmusban a Hortobágyi Nemzeti Park lehet az. 2.1.1 Minden település lehet desztináció? A kínálati elemek népszerő megközelítését tartalmazzák az úgynevezett desztináció-mix modellek, amelyek közül a Buhalis-féle 6 A -modell felel meg leginkább a turizmus új keresleti igényeinek. A szerzı értelmezése szerint a desztinációk a turisztikai termékek és szolgáltatások amalgámját kínálják, melyet a vendég a desztináció egységes márkája alatt érzékel. Ezen amalgám elemeit és legfontosabb jellemzıit az alábbi táblázat foglalja össze: Desztináció-mix elemei Jellemzıi Központi szerepet betöltı elem, a vendégcsalogató Attraction / Vonzerı Hangsúly az élményközpontúságon, mind az interpretáció, mind a kiegészítı programelemek kialakításánál Egyedisége és újszerősége a desztináció megkülönböztetı ismérve lehet Közlekedési feltételek biztosítottsága Access / Elérhetıség Attrakciók elérhetısége és aktív turisztikai infrastruktúra (túra-, kerékpár útvonal) Belépés törvényi szabályai 6
Activities / Aktivitások Available packages / Elérhetı utazási csomagok Programok: aktív és passzív idıtöltést és szórakozást jelentıek Rés-szegmensek igényei szerinti programok megkülönböztetı jellege Modulokból álló, személyre szabható, bármikor aktivizálható programok (pl.: garantált, a desztináció menedzsment szervezet által szervezett napi programok) Utazási irodák által összeállított csomagok máig fontos jelentısége Közegészségügyi-, köztisztasági-, közbiztonsági feltételek Ancilliary services / Támogató szolgáltatások Turisztikai információs szolgáltatás Magánszolgáltatások, pl.: bank, pénzváltó stb. Ezek mind alapvetı elvárásnak számító feltételek Aminities / Kényelmi szolgáltatások Turisztikai infrastruktúra: alapvetı turisztikai tartózkodást biztosító szolgáltatások pl.: szálláshely, étkezés; rekreációs szolgáltatások, tematikus parkok, turisztikai közlekedési eszközök (pl.: síliftek, fogaskerekő vasutak) Desztináció-mix (6A) jellemzıi (Buhalis, D.(2000) alapján) A kérdés az, hogy vajon lehet-e turisztikai desztináció minden olyan település, amely rendelkezik a 6A tényezıivel? A kiindulópontot az élmény jelenti, amely meglehetısen szubjektív, de érezhetıen a legnagyobb hangsúly ebbıl a szemszögbıl a programelemeken van. Ha egy település képes önállóan annyi programot nyújtani, hogy az odaérkezı vendégek valamennyi szegmense komplex élményt kapjon, az átlagos tartózkodási idı alatt (amely hazánkban 3-4 nap, ez természetesen desztináció- és szezonfüggı), akkor az a település elérte a desztináció-rangot. Egy jól mőködı desztináció menedzsment-egységként tartható számon két okból. Egyrészt a terület meglehetısen különbözı és gyakran egymással (is) versenyzı szereplıi együttesen dolgoznak azon, hogy a desztináció felkerüljön a kiválasztott utazói szegmens által érzékelt turisztikai térképre. Ez Balatonalmádi esetében annyival specifikusabb, hogy itt nem konkurens települések kénytelenek szövetségbe tömörülni a cél érdekében, hanem egyetlen település szolgáltatói, akik könnyebben tudnak azonosulni az elérendı céllal. 7
Többen a desztinációkat a verseny elsı számú egységeként tartják számon, tehát úgy vélik, hogy miután a vendég kiválasztotta úti célját, kezdıdik meg a szolgáltatók között a verseny. A felvetés teljeséggel elfogadható és egyben jelentıs magyarázó erıvel bír az együttmőködés fontosságának hangsúlyozásánál, ugyanakkor azon sem szabad napjainkban meglepıdni, ha a vendégek egy bizonyos szolgáltató, vagy egy bizonyos aktivitás kedvéért utaznak egy-egy területre. Napjaink utazói ugyanis egyre inkább az aktivitás szempontjából, hobbijuk, érdeklıdési körük, adott fizikai és szellemi szükségleteik alapján választanak úti célt, mely trendet erısít az egyre gyakoribb, de rövidebb utazások általánossá válása. Másrészt látni kell azt is, hogy a turizmus hálózata egy több szempontból törékeny gazdasági-, társadalmi-, természeti térre épül fel: egy város, egy község, vagy éppen egy érintetlen tó partja adja a desztináció alapját. Ebben a tekintetben kiemelten fontos megvilágítani azt, hogy a turisztikai szereplık milyen hatással vannak a helyi közösségre és természeti környezetre, mennyire tudnak harmonikus kapcsolatot kialakítani és fenntartani, és mennyire képesek a helyi közösség jólétét növelni, akár azáltal, hogy rekreációs szolgáltatásokat, programokat, valahová tartozás élményét nyújtják számukra, vagy azáltal, hogy helyi beszállítóktól (kereskedıktıl, gazdáktól, termelıktıl) vásárolnak. A turizmusban az egyik fı gond a komplexitás biztosítása, hiszen a turisták szükségleteinek kielégítéséhez számos szektor, vállalkozás szolgáltatásaira és a lakosság közremőködésére van szükség. Az igazi gazdaszervezet számára alapvetı feladat gondoskodni arról, hogy ezek a szolgáltatások meglegyenek, elérhetık legyenek, illetve azokról a turistákat megfelelı módon tájékoztassák. E szerep betöltése a TDM-re vár. Ehhez olyan szervezet szükséges, amely egyesíti a jó gazda felelısségét, gondosságát és a szaktudást, tehát képes a turisztikai termék kialakításához szükséges fejlesztések és szolgáltatások megtervezésére, összehangolására és piacra vitelére, illetve biztosítani tudja a turisták korszerő tájékoztatását és a jó utazási élmény megszerzéséhez szükséges valamennyi feltétel kialakítását. 2.1.2 A desztináció turizmusának fenntartható fejlesztése A fenntarthatóság elérése napjaink alapvetı követelménye az élet minden területén, hogy az emberi civilizációt megmenthessük. Ez érvényes a turizmusra is. A turizmus számos (vissza)hatást gyakorol természeti, társadalmi és gazdasági környezetére, amelyek ma még jobbára elınyösek, de sok közöttük a kedvezıtlen is. A mérleg romlását kerülnünk kell. Az eddigi döntıen csak a piac utólagos szabályozása által vezérelt spontán fejlıdést a turizmus tudatos fejlesztésének kell felváltania. A tudatos fejlesztés fı eszköze a tervezés, amely elıre számol tevékenységünk várható hatásaival is, és igyekszik erısíteni azokat, amelyek pozitív hatásokkal járnak, illetve elkerülni a múltbéli tapasztalatok által károsnak bizonyultakat. A tervezés azonban csak a kiindulási alap, a terveket sikeresen meg kell valósítani. Ehhez felkészült szakemberek és szervezetek, valamint megfelelı jogi és közgazdasági szabályok kellenek, szakszerően és környezetbarát 8
módon kell mőködtetni a létrehozott szolgáltatásokat és intézményeket, ismerni kell a turisták igényeit, befolyásolásuk módszereit és a piaci trendeket. A turizmus egész rendszerének és a rendszer vezérlési technikáinak átfogó ismeretére van szükség ahhoz, hogy amit csinálunk, fenntartható legyen. Professzionalizmus, a fenntartható fejlıdés szemlélete és belátáson alapuló együttmőködés hozhat a turizmusban megújhodást. A gyakorlat oldaláról nézve csak az a tevékenység lesz fenntartható, amelyben az összes szereplı érdekelt. Ezek a szereplık: a. A turista b. A turistáknak szolgáltatásokat nyújtó szervezetek c. A fogadó-közösség d. A természeti-kulturális környezet 9
A szereplık közti kölcsönhatásokat az úgynevezett VICE-modell szemlélteti: VICE-modell a fenntartható TDM-hez Visitor (látogató) Environment (környezet) Industry (turisztikai szektor) Community (helyi közösség) A turizmus akkor fenntartható, ha nem ütközik a fenti szereplık egyikének az érdekével sem. Ez a turizmus olyan menedzselését feltételezi, amely elısegíti, hogy a látogatóforgalom fejlıdjön, és hatásai a desztináció közösségére, gazdaságára és környezetére egyaránt elınyösek legyenek ma és hosszú távon egyaránt, tehát: - A turista jusson élményhez és tartózkodásával legyen elégedett; - A desztináció gazdasága fejlıdjön, a turisztikai vállalkozások prosperáljanak; - A közösség és kultúrája gazdagodjon; - A természetes és épített környezet részesüljön védelemben. A fenntarthatóságot csak tudatosan lehet megteremteni, aminek az alapja a tervezés. A desztinációs menedzser feladata, hogy saját körülményeire alkalmazva az ábrát olyan TDM cselekvési tervet és munkaprogramokat dolgozzon ki, amelyek a fenti elveken alapulnak. 10
2.1.3 A desztináció versenyképessége A desztináció akkor versenyképes, ha a turisták tartósan úti célul választják, jó hírét keltik és visszatérnek oda. Ez azt jelenti, hogy olyan vonzerıt és szolgáltatásokat komplex turisztikai terméket vagy termékeket képes nyújtani, amelyek a turisták számára igazi élményt jelentenek, és a versenytársakhoz képest is jó vagy azokénál jobb ár-érték arányt képviselnek, ami a forgalom alakulásában is megmutatkozik. Különös jelentısége van a desztináció megkülönböztethetıségének, amely az imázs kialakításának is az egyik fontos feltétele. Ezt leginkább a sajátos vagy egyedi vonzerık teszik lehetıvé, amelyek egyúttal alapját képezik a turisztikai márkatermékek kialakításának. A márkatermék abszolút versenyelınyt jelent, ezért kialakítására törekedni kell. A fenntarthatóság feltételezi a versenyképességet, ez utóbbi fokozása azonban nem mehet a fenntarthatóság rovására, mert az hosszabb távon a turizmus hanyatlásához vagy megszőnéséhez vezetne. A versenyképesség figyelemmel követése és folyamatos javítása fıleg desztinációs szinten jelentkezı feladat, mert a turista elégedettsége az összbenyomás (és nem egy-egy részszolgáltatás) függvénye. 2.1.4 A desztinációs menedzsment A turisztikai menedzsment lényege a turizmusrendszer kialakításának, fejlesztésének és mőködésének irányítása. A menedzsment feladata a mőködési/üzemeltetési és fejlesztési célok kialakítása, illetve az elérésükhöz szükséges tevékenységek irányítása. Ez egy integráló feladat, amelynek ellátásához funkciók, szerepek és kompetenciák együttes felhasználása szükséges. A menedzsment általános feladatai: - Tervezés - Erıforrás-menedzsment, amelynek összetevıi: o Attrakciómenedzsment o Fejlesztésmenedzsment o Pénzügyi menedzsment o Emberi erıforrás menedzsment o Operációs és változásmenedzsment - Marketing 11
A turisztikai desztinációs menedzsment rövidítve, és továbbiakban TDM ahhoz, hogy a korábban meghatározott célját elérje, feladata a turisztikai szolgáltatások megtervezése, fejlesztése, marketingje, képzése és adminisztrációja oly módon, hogy a turizmus a látogatók számára utazási élményt, a fogadó közösség és vállalkozások számára optimális gazdasági, társadalmi és környezeti elınyöket nyújtson. Ehhez a turizmus rendszerét a desztinációban fenntartható módon kell kialakítani és mőködtetni is. A mőködtetéshez egy megfelelı szervezetnek el kell látnia a menedzsment feladatokat, ezt nevezzük TDM-szervezetnek továbbiakban TDMSZ. A feladatok egy része általános, másik része sajátos. A TDM tehát: Mind a turisták, mind a fogadó közösségek érdekeit szem elıtt tartó és azokat szolgáló tevékenység, mert küldetése: o A turisták számára utazási élmény, o A fogadó közösségnek pedig gazdasági, társadalmi és környezeti elınyök nyújtása; A turizmus rendszerének egészét átfogja, mert a turisztikai kereslet és kínálat megmegújuló összhangját igyekszik és képes megteremteni; A turizmus irányításának valamennyi alapvetı feladatát ellátja, mert a tervezés, fejlesztés, marketing, szakmai képzés és adminisztráció egymást feltételezı tevékenységek a sikeres turizmus megteremtése érdekében. 2.1.5 A TDMSZ feladatai A desztináció menedzsment eszközrendszere számos olyan tevékenységet helyez a menedzsment szervezetek felelısségkörébe, melyek túlmutatnak a kommunikációs tevékenységen és kooperatív feladatokként lettek azonosítva a turisztikai szakirodalomban. A kooperatív feladatok közé sorolandók mindazon tevékenységek, melyek a desztináció stratégiai tervezésétıl, a termék meghatározásán és kommunikációján keresztül, egy élhetı és életképes turisztikai rendszer létrehozásáig terjedı tennivalókat magukban foglalják. 12
A TDM eszközrendszerét az alábbi ábra mutatja be, kiemelve a fenntarthatóság szempontjából leglényegesebb szereplıket: szolgáltatókat, helyi lakosokat, erıforrásokat és a támogató szolgáltatókat-szervezeteket és nem utolsó sorban turistákat. A külsı érintettek (turisták, kormányzat) felé irányuló felelısségköröket, külsı kompetenciáknak, amíg a TDMSZ belsı szereplıket bekapcsoló funkciót a belsı kompetenciák között találjuk. A TDMSZ feladatai (Bieger, T. (2008) és Piskóti et al. (2002) alapján) A desztináció menedzsment szervezet elsıdleges feladata az inkubációs, koordinációs funkciók elvégzése, amely a turisztikai szolgáltatók és a támogató szervezetek közötti hálózatosodást, a formális és informális kapcsolati hálózatok kialakításának támogatását jelenti. A bevonásra kerülı szereplık köre nem csupán a turisztikai szolgáltatókra, hanem a támogató szervezetekre, és a beszállítói, üzleti partnerekre is kiterjed. Mindehhez kiemelten fontos az, hogy szemléletformáló fórumok és különbözı képzések, közösségépítı programok kerüljenek kialakításra. Utóbbiak célja a résztvevık aktivizálása, annak érdekében, hogy a kevésbé hangadó szereplık is elmondhassák véleményüket és feltárhassák ötleteiket. Az inkubációs-koordinációs funkciók széles területet foglalnak magukba a tagok bevonásától, a hálózatépítésen, képzésen keresztül a pozícionálást elısegítı közös vízió megalkotásáig. Mindehhez tartozik hozzá az a tanácsadói tevékenység, amellyel a tagoknak segítség nyújtható abban, hogy saját stratégiájukat ráillesszék a desztináció piaci pozíciójára és megkülönböztetett szolgáltatást nyújtsanak. A beszállítói hálózatok kialakítása, a közös 13
beszerzés elısegítése kiemelt feladat, ahogyan az információ-, és tudásáramlás platformjainak megteremtése is. Az integrációs funkció a desztináción kívül esı szereplıkkel történı kapcsolattartást foglalja magában. Mindez vonatkozhat a szolgáltatói lánc és a piaci kapcsolatok fejlesztésének támogatására (közlekedési szolgáltatókkal, utazási irodákkal, konferencia-szervezıkkel való kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra). Kiemelendı továbbá a potenciális beruházókkal való kapcsolattartás, és a kormányzati szinten történı érdekérvényesítése, valamint az országos, regionális desztináció menedzsment szervezetekkel vagy közeli TDMSZ-ekkel való kapcsolattartás, a pozitív árnyékhatás érdekében. A tervezés és fejlesztés kritikus feladat. A desztináció szereplıinek bevonása és aktivizálása nyilvánvalóan fontos annak érdekében, hogy valóban hasznos és a termelékenységet fokozó fejlesztések történjenek. A fenntarthatóság figyelembe vétele, az úgynevezett erıforrásgondnokság a szervezet egyik, ha nem a legfontosabb feladata, amely egyet jelent azzal, hogy csak a piaci pozícióhoz illeszkedı, a természeti-, társadalmi környezetet óvó és gazdaságilag fenntartható fejlesztések támogatása történhet meg. A kereslet oldali versenyképesség szempontjából kiemelt fontosságú a desztináció szegmentálási és pozícionálási stratégiája, amelyre építhetı mind a kínálati, mind a kommunikációs kompetencia, és érhetı el az, hogy a desztináció megkülönböztesse magát versenytársaitól. Mindezen stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen az, hogy primer és szekunder kutatások készüljenek a kiinduló helyzetrıl. Ezek az elemzések jelentik a késıbbi hatásvizsgálatok kiinduló pontját. A hatások figyelését, a fejlesztések és a minıség folyamatos ellenırzését nem lehet elégszer hangsúlyozni, ugyanakkor láthatóan a legnehezebben kivitelezett feladat volt mindeddig a hazai desztinációk jelentıs részében. A monitoring egyrészt a kínálat, tehát a desztináció szereplıinek tevékenységét hivatott ellenırizni, folyamatos hatáselemzések, ár/érték arány elemzések és szolgáltatási minıség ellenırzések keretében. Másrészt az elemzések a vendégekre vonatkoznak, amelyek között kritikus jelentıségőek az elégedettségi vizsgálatok és az imázs-elemzések, továbbá a marketing-kommunikáció hatékonyságának mérése, annak érdekében, hogy láthatóvá váljon a csatorna-választás és kommunikációs taktika sikere/sikertelensége. (Az online kommunikáció ebben a tekintetben (is) kiemelt jelentıséggel bír, mivel hatékonysága azonnal mérhetı a megfelelı mutatószámok alkalmazásával, amelyek között a honlap látogatószáma csak egy a sok közül, amely amúgy is keveset árul el a vendég keresési, foglalási szokásairól). A kínálati kompetencia esetében a figyelem ismételten a meghatározott szegmensek igényeinek teljesítésére vonatkozik. Maga a szervezet nem képes a szolgáltatók helyett új, vagy magasabb és megkülönböztetett szolgáltatást nyújtani, ugyanakkor képes arra, hogy a desztináció pozíciójához szükséges fejlesztéseket támogassa azáltal, hogy közösen vagy pályázati forrásból finanszírozott alapkutatásokat indít, a folyamatos újítások érdekében, infrastrukturális fejlesztéseket kezdeményez, információ-győjtés és közvetítés által 14
projektötleteket fogalmaz meg, és támogatja a szolgáltatók fejlesztéseit képzésekkel, a legjobb gyakorlatok elterjesztésével. A szervezet feladatkörébe tartozhat például a desztinációba érkezı vendégek látogató-menedzsmentje, tematikus és innovatív vonzerık fejlesztésének kezdeményezése, a szolgáltatók összecsomagolása és tematikus, idıbeni harmonizációja, valamint bónusz- és kártyarendszerek kidolgozása. A fogadóhelyek sikerét nagymértékben meghatározza ismertségük, mely a desztináció kommunikációs képességén alapszik. A desztináció integrált kommunikációja magában foglalja a desztináció egységként történı értelmezését és megjelenítését: olyan arculat megteremtését és célzott kommunikációját, mely mögé a terület valamennyi szereplıje fel tud sorakozni. Az integrált kommunikáció hosszú távú célja a desztináció pozitív imázsának és erıs márkájának kialakítása. Mind taktikai, mind stratégiai szinten nagy hangsúly helyezendı a bevonódás élményére, a desztináció egyediségét hangsúlyozó elemek kiemelésére (például történetekre, mondákra), az érzelmekre, és arra, hogy információ-szórás helyett valóban kommunikációról legyen szó. Ezzel kapcsolatosan fontos megemlíteni azt, hogy az internetezık szokásai dinamikusan változtak az elmúlt néhány évben, s ez a folyamat a mai napig nem állt meg: amíg 1998 és 2005 között a kommunikáció és a vásárlás állt az internetezık igényeinek központjában, addig az elmúlt néhány évben a közösséghez való tartozás, a hálózati kapcsolatok megerısítése, az egyéniség kifejezése, megjelenése vált a legfontosabb motivációvá (Schobert, M. (2009)). Mindez nem hagyta érintetlenül az interneten utazást keresık igényeit sem: az utazási döntés meghozatalakor egyre növekszik azon felhasználók száma, akik közösségi oldalakat keresnek fel utazói élmények, vélemények megismerése végett. A Jasons Travel Media által végzett kutatás eredményeinek értelmében például az utazók közel 65%-a nézi meg a vevıi értékelést egy bizonyos turisztikai szolgáltatóról, mielıtt dönt, és utazásuk után 30%-uk jelenteti meg élményeit, fotóit, értékelését a közösségi oldalakon. Kifejezetten érdekes adat, hogy a közösségi oldalakat használók 45%-a az utóbbi években használja a web2.0 felületeket az utazási információk győjtésére vagy közzétételére, és közel minden harmadik érdeklıdı Facebookon vagy Twitteren veszi fel a kapcsolatot a desztinációkkal, és azok szolgáltatóival (BtoB (2009)). A TDMSZ általános széleskörő feladatkörét az e-turizmus elvárásai tehát még komplexebbé tették, hiszen a TDMSZ-nek az alapvetı tartalomszolgáltatói szerepét egy dinamikusan változó környezetben kell betöltenie, miközben költség- és idıkorlátokkal szembesül, és saját szervezeti képességei is akadályozhatják az e-business adaptációját. Fontos ugyanakkor látni, hogy az e-business adaptáció egyfelıl jelent piaci nyomást, másfelıl viszont versenyelıny forrása is lehet, tehát az ICT (információs- kommunikációs-technológiai alkalmazások) a desztinációs menedzsment egy fontos eszközéül is szolgálhat. Mindehhez viszont szükséges a belsı és külsı integrációt biztosító ICT alkalmazások használata, infó-struktúra kiépítése, mely a terület szolgáltatóit összekapcsolja egymással és a TDMSZ-szel, annak érdekében, hogy a vevıi igényeknek megfelelı desztinációs termék összecsomagolása és kommunikációja 15
megtörténhessen. Az e-turizmus elvárásainak megfelelı megoldást az az integrált információs rendszer jelenti, melynek kiépítése a desztináción belüli együttmőködésen alapszik, és melyet a szakirodalomban elfogadottan Desztináció Menedzsment Rendszernek (DMR) hívnak. Az Európai Bizottság (2002) definíciója szerint a DMR az az integrált információs rendszer, mely egy turisztikai terület valamennyi vállalkozásának online értékesítéséért felel. A DMR kiépítéséhez elsı lépésként egy jelszóval védett és a desztináció belsı érintettei által használatos hálózat kifejlesztése szükséges, mely adatbázisként szolgáltat a vállalkozások számára. Másodsorban a DMR weboldala külsı felhasználók, az utazók, partnerek érdekeit szolgálja, és információt nyújt a desztináció szolgáltatásairól, és egyúttal tranzakciós lehetıséget biztosít. A DMR tehát egy olyan integrált professzionális ICT-alkalmazás, mely tartalom-menedzsment rendszerrel, és online foglalási rendszerrel látja el a célterület valamennyi csatlakozó vállalkozását, miközben külsı- és belsı kommunikációs platformot biztosít számukra. A desztináció menedzsment rendszerek egyik fontos funkciója az, hogy a teljes desztináció sikeres online megjelenését biztosítsák. Túl azon, hogy a desztinációnak erıs márkát kell építenie, fel kell kerülnie az utazók kognitív földgömbjére, látszódnia kell a virtuális hálózatban, látogatót kell vonzania a weboldalra, és mindemellett a látogatót át kell konvertálnia vásárlóvá. A legfontosabb kérdés tehát abban áll, hogy a desztináció menedzsment szervezete hogyan tudja a vendéget megszerezni és foglyul ejteni egy olyan éles versenyben, amelynek egyik dimenzióját a versenytárs desztinációk jelentik, másik dimenzióját az üzleti alapon mőködı közvetítık (pl.: online utazási irodák), és nyilvánvalóan meg kell felelni napjaink utazóinak is, akik számára az interaktivitás és a közösséghez való tartozás egyre fontosabb. Mindezekért elengedhetetlen a következı alapvetı és innovatív online marketing eszközök alkalmazása: 1. Élményközpontú weboldal 2. Interaktív térképek és útvonaltervezık 3. Integrált közösségi funkciók 4. Külsı közösségi oldalakon való megjelenés 5. Mobil alkalmazások. 16
A TDMSZ részletes feladatait az alábbi táblázat foglalja össze: TDMSZ funkciói Tevékenységek A helyi közösség aktivizálása, bevonása, együttmőködésük kialakításának támogatása közösségépítés Közösség alapú tervezés: közös vízióalkotás, pozícionálás 1. Inkubáció, koordináció Hálózatépítés: formális és informális kapcsolatok segítése, beszállítói hálózatok és közös beszerzés támogatása Emberi-erıforrás fejlesztés Tudásmegosztás: kutatási eredmények, legjobb gyakorlatok, közös CRM (óvatos, versenysemleges kiépítése) Erıforrás-gondnokság folyamatos érvényesítése Tanácsadás A teljes értékteremtı lánc összehangolása 2. Integráció Finanszírozási források megnyitása, beruházások vonzása Lobbi-tevékenység irányításpolitikai színtereken Desztináció határain átívelı együttmőködések kialakítása Piackutatás, folyamatos versenyelemzés Pozícionálási és versenystratégia, kommunikációs terv kidolgozása 3. Tervezés, fejlesztés Termék/erıforrás-fejlesztések tervezése, és végrehajtás támogatása Fenntartható fejlıdés szempontjainak érvényesítése Programszervezés, garantált programok támogatása Hiányzó szolgáltatási elemekkel kapcsolatos projektgenerálás támogatása Hatástanulmányok fejlesztés elıtt és után folyamatosan 4. Monitoring Minıség és ár/érték vizsgálatok Folyamatos versenytárs-elemzés Vendégelégedettség mérése 17
Marketing-kommunikáció hatékonyságának mérése Támogató erıforrások elıállítása Kínálat összecsomagolása, harmonizációja, újítása és tematizálása 5. Kínálati funkció Bónusz-rendszer kidolgozása Információ-szolgáltatás Látogatómenedzsment Minıségbiztosítási rendszer kifejlesztése, mőködtetése Stratégiai szintő kommunikációs feladatok márkaépítés 6. Kommunikációs-, értékesítési funkció Taktikai kommunikációs feladatok: desztináció iránti figyelem felkeltése, ajánlatok ismertté tétele, innovatív kommunikációs eszközök Értékesítési feladatok ellátása/támogatása: közvetítıi szerep felvállalása, rezervációs rendszer kiépítése, eladásösztönzés a közvetítık felé 18
2.2 Balatonalmádi és környéke Balatonalmádi turizmusának fejlesztése bár bizonyos területeken önállóan is értelmezhetı számos ponton kapcsolódik szőkebb és tágabb környezetének helyzetétıl, az ott lezajló változásoktól, a jelentıs szereplık szándékaitól. Ezek sorában a Balaton Régió egésze és Veszprém Megye kiemelkedı jelentıségő, az alábbiakban ezek legfontosabb fejlesztési irányait foglaljuk össze. 2.2.1 Balaton Régió 2.2.1.1 Kereslet Különféle számítások és becslések alapján a nem regisztrált szálláshelyekkel együtt a Balaton Régió éves teljes vendégforgalma közel 9 millióra, illetve kb. 55 millió vendégéjszakára becsülhetı. A regisztrált kereskedelmi és magánszálláshelyek adatai alapján a vendégforgalom legfontosabb jellemzıi a következık: - A kereskedelmi szálláshelyeket a külföldi és a belföldi vendégek nagyjából hasonló mértékben keresik fel. - A külföldi turisták elsısorban az igényesebb szállodákat (négy- és háromcsillagos szállodák), az üdülıházakat és a kempingeket veszik igénybe. - A külföldi és a belföldi vendégek zöme (kb 90%) a Balaton partján lévı szálláshelyeket keresi fel. - A külföldi vendégéjszakák aránya a Balatonnál hosszabb ideje folyamatosan csökken. - A Balaton iránti kereslet lényegében négy országra (Németország, Hollandia, Dánia, Ausztria) korlátozódik. A keresletrıl elmondható, hogy a tényleges fıidény az idıjárás függvényében július-augusztus hónapokra (4-6 hétre) korlátozódik, az átlagos tartózkodási idı 4-5 nap, az átlagos költség az Európai Unió átlaga alatti. A balatoni vendégek fizetıképessége csökkent, melynek oka visszavezethetı a kínálat és a marketing munka gyengeségeire. A beszőkült piaci lehetıségek erıteljes marketing tevékenységet, összehangolt piaci fellépést igényelnek a korábbi pozíciók visszaszerzésére. Megjegyzendı, hogy a világgazdasági válság begyőrőzésével ugrásszerően megnıtt a hazai nyaralók száma a Balatonnál, amely azonban - fıként a kisebb indiszkrecionális jövedelem miatt nem tudta ellensúlyozni az elmaradó külföldi költéseket. 19
2.2.1.2 Szálláshelyek Az ország szálláshelyeinek többsége körülbelül 500 ezer férıhely a Balaton Régióban található. A 90-es években jelentısen bıvült a szállodák, panziók és turistaszállások kapacitása, ugyanakkor a kempingek befogadóképessége a korábbiakhoz képest csökkent. A szállodák kapacitásnövekedése az üdülıkbıl kialakított és felújított szállodákra vonatkozik, hiszen a parton továbbra sem található ötcsillagos szálloda, a négycsillagos szálláshelyek kapacitása pedig nem változott lényegesen. A magánszálláshelyek értékesítése jelentıs szerepet játszik a vendégek fogadásában, bár vendégforgalmuk nem regisztrálható tökéletesen. Összességében véve a Balaton Régió idegenforgalmi infrastruktúrája nagyrészt korszerőtlen, ezen kívül a minıségi kínálata is kifogásolható. A gyorsan növekvı árak a hazai célközönség jelentıs része számára elérhetetlenül magasakká váltak, a magasabb jövedelmőek és a külföldiek számára pedig az ár/érték arány egyre kevésbé kiegyenlített mérlege jelent negatív szempontot, mivel a szolgáltatások színvonala, a szakképzettség, és a vendégekkel való bánásmód nincs összhangban a szolgáltatások árával. 2.2.1.3 Termékek Vízi turizmus Passzív vízparti üdülés A tó adottságai (terhelhetısége szempontjából egyidejőleg maximum 600 ezer fı) és a meglévı igények (fıszezon idején 800-1.000 ezer fı) szükségessé teszik a strandok kommunális, higiénés és építészeti fejlesztését a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében a strandok befogadóképessége jelen infrastruktúrájuk alapján 250-300 ezer fı. Aktív vízparti üdülés Vitorlás turizmus A Balatonon jelenleg a vitorlázás és szörfözés az engedélyezett aktivitási lehetıség. A vitorlás turizmus szempontjából a tó terhelhetıségének EU-s határértéke 4 hajó/ha, ez a Balatonon jelenleg 0,4-0,5. 20
Horgászturizmus A horgászturizmus a fogadóképesség szempontjából fejlesztésre szorul. A horgászstégek kihelyezése szabályozott, a csónakkikötık kialakítása és körülményei viszont rendkívül rosszak: a helyi horgászok csónakjaikat nádasokban elrejtve tárolják. A vendéghorgászok lehetıségei szintén nagyon korlátozottak, kevés a partról közvetlenül meghorgászható vízterület, ellenben csónakot bérelni alig lehet, hiányoznak a korszerő horgász-csónakkikötık. Aktív turizmus Gyalogos természetjárás A régió adottságai kiemelkedıen jónak mondhatók, fogadóképesség szempontjából azonban fejlesztésre szorul. A legnagyobb problémát az utak karbantartása, tisztítása és a felfestés megújítása jelenti, ezen kívül hiányoznak a javasolt túra utakat bemutató kiadványok, térképek is. Kerékpáros turizmus A régió adottságai jók, termékfogadási feltételei azonban hiányosak. A bringakörút kiépítését követıen a háttértelepülések látnivalói, értékei felé vezetı kerékpárutak megépítése szükséges. Nagy problémát jelent a szervízhálózat hiánya. Lovas turizmus A lovas központok nagysága és színvonala nagyon eltérı, mind kínálat, mind szálláslehetıségek terén (egy részük nem kínál sem szállást, sem vendéglátást). A vállalkozások döntıen futószárazással, rövidebb távú túra lovagoltatással, csillagtúrázással foglalkoznak. Problémát jelent a legnépszerőbb és legjobban jövedelmezı (több napos) túralovaglás túraútvonalak kialakítása, így ez csak elszórt jelenség a régióban. Egészségturizmus A régió jó adottságokkal rendelkezik mind a fitnesz és wellness turizmus, mind a gyógyturizmus fejlesztésére. Egyre több helyütt létesülnek a rekreációt és wellnesst elıtérbe helyezı szállodák, központok. Gyógy- és termálfürdıink, illetve az erre épülı szálláshelyek nemzetközi viszonylatban is kiemelkedı helyet foglalnak el. 21
Borturizmus A Régióban mőködı 6 borút egyesület a borutak kialakításában és mőködtetésében vállalt nélkülözhetetlen szerepet, azonban az egyes egyesületek a borutak megvalósításának különféle szakaszaiban járnak, éppen ezért fontos lenne az egyesületek összefogásának ösztönzése, és egy teljes balatoni borút kialakítása. Kulturális turizmus Jelentıs vendéglétszámot vonzó rendezvény a régióban rendkívül kevés van. A jelenlegi kínálat a balatoni tartózkodást teszi színesebbé, növelve ezzel a régió vendégmegtartó képességét. Konferencia turizmus A régióra jellemzı rövid szezon, és ebbıl következı alacsony szállodai kapacitáskihasználtság növelése érdekében a szállodák a konferenciaturizmus lehetıségeit kiaknázva próbálják csökkenteni kieséseiket. 2.2.2 Veszprém Megye 2.2.2.1 Kereslet Statisztikai adatok alapján Veszprém megye vendégforgalma 5,5-6 millió fı, az itt eltöltött vendégéjszakák száma közel 20 millió. Ezzel a megye területi arányánál nagyobb súllyal szerepel mind az országos, mind pedig a Közép-Dunántúli régió adataiban. A vendégforgalom fontosabb jellemzıi a következık: A kereskedelmi szálláshelyeket a belföldi és külföldi vendégek nagyjából hasonló arányban keresik fel, azonban a vendégéjszakákból belföldi vendégek rövidebb tartózkodási ideje miatt a külföldiek nagyobb arányban részesednek. A megye turisztikai forgalmában a Balaton parti települések meghatározóak, így a vendégkör összetétele is megegyezik a Balaton Régióban tapasztaltakkal. A megye északi, Balaton Régión kívül esı területein egy-egy településtıl eltekintve Veszprém, Pápa, Bakonybél, Porva a turisztikai kereslet minimális. A Balaton parti vendégek töredéke jut el kirándulási céllal az északi területekre. 22
2.2.2.2 Szálláshelyek Veszprém megyében található az országos szálláskapacitás megközelítıleg 12%-a. A Közép- Dunántúli Régióra vetítve ez az arány 65%. Veszprém megyei kereskedelmi szálláshelyek férıhelyének közel felét (46%-át) a kempingek adják, közel egyharmadát (26%) pedig a szállodák. Ennél kisebb az aránya az ifjúsági szállóknak (9%), a turistaszállásnak (6%), a panzióknak (6%) és az üdülıházaknak (6%). Veszprém megyében az összes férıhelyen belül a kempingek és ifjúsági szálláshelyek részaránya meghaladja az országos átlagot. A szálláshely kapacitás Balaton-centrikussága jól érzékelhetı a térképeken, szinte minden szálláshelytípus esetében az egységek többsége a balatoni térségben található. A szálláshelyek jellemzıje az alacsony üzemméret, kevés komplex kínálatot és magas színvonalú vendégfogadást biztosító nagy szálloda. 1000 férıhelynél nagyobb befogadóképességő szálláshely a Balaton-parton található (Tihany, Balatonfüred, Balatonalmádi, illetve 2000-re Balatonvilágoson). A nagy szállodák férıhely-kapacitásának felsı határa 3389. 2.2.2.3 Termékek Örökség turizmus Veszprém megye esetében történelmi városaival, egyházi értékeivel, védett természeti területeivel - az örökség turisztikai termék a megye legfontosabb, legnagyobb jelentıségő attrakcióit tartalmazza, a megye turisztikai arculatát jelentıs részben meghatározza. Hosszabb távon az örökség termék a résztvevık érdeklıdésének és korosztályának megfelelıen diverzifikálható. Lehetséges témák többek között a kézzel fogható történelem, építészeti remekek, vallási helyszínek, barokk értékek érintetlen természet. A megyén belül az örökség termékre kulturális és természeti örökségeket egyaránt érintı útvonal javaslat fogalmazódott meg, mely igény esetén Veszprém megyén kívüli területek bekapcsolódását is lehetıvé teszi. Rurális turizmus A rurális turizmusban résztvevık olyan természeti, vidéki környezetet keresnek, ahol feltöltıdhetnek, új ismereteket, élményeket szerezhetnek és kipróbálhatják a vidéki környezet kínálta rekreációs- és szabadidıs lehetıségeket. Az érdeklıdés középpontjában elsısorban a helyi életforma, gazdálkodási mód és a népi kultúra, a néprajz kerül. A vidéki életmód különbözı területeit pl. népszokásokat, gazdálkodási módokat, gasztronómiát, főszer- és bortermelést bemutató programok mellett a turisztikai élmény részét képezik a természeti környezetben, szabadban végezhetı szabadidıs tevékenységek (outdoor). A rurális turizmus több generáció számára egyaránt érdeklıdésre tarthat számot. Rurális turizmusra a közvetlen 23
Balaton part erısen városias jellegő területein kívül Veszprém megye egész területe így a part közvetlen közelében fekvı mezıgazdasági területek, borvidékek is alkalmas. Aktív turizmus Az aktív termék esetében az attrakció részben természeti értékekre épül, legfontosabbak a tájképi adottságok (pl. Balaton, Bakony), a klíma, a víz, az egyedi természeti értékek, melyek a tevékenységek környezetét biztosítják. Jelentıs emellett a szabadidıs tevékenységek alapjául szolgáló infrastruktúra (pl. kerékpár-, túra- és lovas útvonal hálózat, információs hálózatok), illetve az erre épülı szolgáltatások (pl. sporteszköz-tárolás, szerviz) megléte. Infrastruktúra kiépítettsége miatt elsısorban a Balaton-part és a vízparttól 15-20 km-es sávba esı területek, valamint a gyógy- és wellness turisztikai fejlesztések nyomán Pápa és Tapolca, másodsorban pedig a Bakony tekinthetı a termék lehetséges helyszínének. Konferenciák és találkozók A találkozókon, konferenciákon résztvevık különleges, nyugodt környezetet keresnek, ahol semmi sem zavarja meg az utazásuk célját: az ismeretszerzést és a szakmai kapcsolatápolást, együttlétet. A termék keretében szakmai találkozókra, szemináriumokra, továbbképzésekre, üzleti megbeszélésekre, incentive hétvégékre kerülhet sor. A találkozókra, konferenciákra a megye több települése is alkalmas. A lehetséges helyszínek körét a rendelkezésre álló szálláshely és a szolgáltatási-infrastruktúra határozza meg. Így a találkozókra, konferenciákra alkalmasak a Balaton-parti települések, nagyobb városok (Veszprém, Pápa), kistelepülések (pl. Tapolca, Sümeg) illetve a városi környezettıl távollévı helyszínek (pl. Bakonybél). 24
2.3 Balatonalmádi attrakciói A turisztikai attrakciók körébe számos objektum sorolható, melyek alapvetıen két fı csoportra, a természetes és ember alkotta vonzerıkre oszthatók. Jelen koncepciónak nem célja az attrakciók részletes ismertetése, csupán a vonzerık átfogó értékelése a stratégiai termékfejlesztés lehetıségeinek fényében. Balatonalmádi legfıbb természeti attrakciója, a Balaton ma már nem háborítatlan, természetes formájában, hanem a közbeiktatott infrastruktúra révén fürdıhelyként, illetve vízisportbázisként vonzza a látogatókat. Ilyen szempontból a város adottságai az északi part átlagánál jobbak, tekintettel a fürdızésre alkalmas, összességében meglehetısen hosszú partszakaszra. A strandok állapota változó, a felújítások elırehaladtával javuló tendenciát mutat. Pozitívumnak tekinthetı a strandok által elfoglalt terület viszonylagos szélessége (fıképp Káptalanfüreden és Budataván), illetve jelentıs összterülete (Wesselényi strand), ami ideális feltételeket biztosíthat egyes szolgáltatások meghonosítására (pl. gyermek animáció, sportpályák). A közeli versenytársakhoz képest ugyanakkor hátrány a strandok viszonylag korai zárási idıpontja: az Almádiban érvényes 19 órával szemben Alsóörsön 22 óráig van nyitva a strand, Csopakon pedig szabadstrandként egész éjjel várja látogatóit. Az említett helyeken végzett megfigyelés azt mutatta, hogy a késıi nyitva tartásra markáns igény van a nyaralók (és vélhetıen részben a helyi lakosok) részérıl, még ha az nem is elsısorban a fürdızéssel áll összefüggésben. A vízisport-lehetıségek kihasználása terén a városnak számottevı tartalékai vannak. A vitorláskikötı-helyek száma és színvonala egyaránt fejlesztésre szorul, különös tekintettel arra, hogy az egyik leginkább fizetıképes vendégkör igényeinek kielégítésérıl van szó. A kellıen ki nem használt és/vagy egyébként is felújításra szolgáló létesítmények (pl. horgászkikötı) az ilyen irányú fejlesztések természetes célpontjai lehetnek. A vitorlázáson kívül megfontolandó más vízisportok (szörf, kajak-kenu, evezés) bázisainak továbbfejlesztése is, ugyanis a jelenlegi lehetıségek szegényesek, illetve nem megfelelı színvonalúak ahhoz, hogy a stratégiai tervezés során építeni lehessen rájuk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezı védett területek a part menti nádasok jellegükbıl adódóan csak igen korlátozottan alkalmasak turisztikai vonzerı szerepét betölteni, ezért jelen koncepcióban ilyen minıségben nem számolunk velük. Nem hagyhatók figyelmen kívül a természeti attrakciók sorában a városhoz tartozó, illetve a környékén található erdıs területek. A változatos morfológiai formákkal együtt ezek komoly értéket képviselnek, ám látni kell, hogy nehezen versenyezhetnek a Balaton északi partjának híresebb, a Nemzeti Park nevével is fémjelzett természeti látnivalóival (Badacsony és a Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Káli-medence). Ezek a természeti értékek elsısorban helyi, kiegészítı attrakcióként jöhetnek szóba, illetve bizonyos korlátozásokkal rendezvények helyszíneként szerepelhetnek (pl. Malom-völgyi nagyrét, Köcsi-tó környéke). 25
A Vörös Homokkı Tanösvény a látnivalók tematizálásának és összefüggı bemutatásának szép példája. Érdekességét az adja, hogy legalább annyira kulturális, mint természeti attrakciónak tekinthetı, hisz elemeinek (állomáshelyeinek) jó része a vörös kı felhasználásával készült építmény. A témában rejlı lehetıségeket további interpretációs technikákkal a jelenleginél valószínőleg jobban is ki lehet aknázni (példának tekinthetı a Hegyestői Geológiai bemutatóhely, bár az adottságok nem kis mértékben eltérnek). A tanösvény a kulturális kínálat fontos helytörténeti eleme lehet, bár jelentıségét nem szabad túlbecsülni: önmagában még az osztálykirándulások résztvevıi számára sem jelent attrakciót. A tóparton húzódó Öreg-park természeti, bár nem természetes attrakció. Különleges értéket képvisel a város számára, környékbeli versenytársai közül csak Balatonfüred rendelkezik hasonlóval. A park adottságai megfelelıek arra, hogy vonzó turisztikai termékek részévé válhasson. Önmagában véve azonban a park sem jelent elsıdleges attrakciót, azaz senki sem utazik a városba csupán ennek a vonzerınek a kedvéért. Teret adhat ugyanakkor olyan tevékenységeknek, melyek hozzájárulhatnak Balatonalmádi egyedi arculatának kialakulásához. Tevékenység alatt e helyütt nem csupán a különféle rendezvények értendık: a park további csinosításával, az esztétikailag zavaró elemek kiiktatásával, a közvilágítás fejlesztésével stb. igazi városi korzóvá válhat, így szokássá emelheti például az ottani délutáni vagy esti sétát. Ez egyúttal javíthatja a parkbeli rendezvények látogatottságát is. A vonzerık másik nagy csoportja, a kulturális attrakciók további két alcsoportra oszthatók: az örökség-jellegő és a kreált attrakciókra. Az elıbbiek közé tartoznak például a történelmi épületek vagy az elı hagyományok, míg az utóbbiakhoz a különféle rendezvények. Balatonalmádi épített öröksége értékes, ám balatoni viszonylatban nem kiemelkedı. Vörösberényben középkori múltja ellenére népi építészeti emlékek jóformán nem maradtak fenn, ellentétben például Tihannyal vagy Szigligettel. A fatornácos villák sajnos nem alkotnak összefüggı városképet, így nem érzékelhetı markánsan az a békebeli fürdıhelyi atmoszféra, ami például Balatonfüreden a szívkórház és a Jókai-villa közötti városrészben, vagy Siófok egyes részein mindmáig jelen van. Mindemellett Balatonalmádinak sajátos, összetett hangulata van, mely a termékfejlesztés során fontos alkotóelemet képezhet. Különösen értékes a berényi városrész két temploma, melyek akár helyi rendezvények (koncertek, kiállítások) helyszíneként, akár egy tematikus útvonal állomáshelyeiként szóba jöhetnek. Sajnálatos, hogy jelenleg egyik templom látogathatósága sem biztosított a termékfejlesztés igényei szerinti mértékben különösen rossz a helyzet a református templom esetében, mely gyakorlatilag egyáltalán nem látogatható. Az almádi városrészben található Szent Imre-templom mővészeti és hitéleti jelentısége egyaránt nagy, bár nem kiemelkedı ebben az esetben is hiányos az attrakció interpretálása, a tágabb környék hasonló vonzerıivel való tematikus összekapcsolása. Az élı hagyományok megjelenítése, turisztikai hasznosítása az országban mindenütt problémás, hisz bemutatásuk, kommercializálódásuk éppen az élı gyökerekkel való 26
kapcsolatot veszélyezteti. Balatonalmádiban azonban kevés kivétellel, pl. szüreti felvonulás még kereskedelmi változatban sem jelennek meg a hagyományok (népi mesterségek, ünnepségek, búcsúk stb.) a kínálatban. Ezen a helyzeten a Bormúzeum némiképp változtatott, bár kérdéses, hogy az mennyire jelenít meg helyi kulturális örökséget. Megfontolandó, hogy a Bormúzeum köré szervezıdve létrehozható-e egyfajta hagyományközpont, mely átmenthetne valamennyit a bizonyára még fellelhetı tradíciókból (a szervezıdés ez esetben nem feltétlenül jelent fizikai építkezést, szó lehet akár egy rendszeres rendezvénysorozatról is). Ilyen szervezési súlypont lehetne a Pannónia Kulturális Központ is (a népmővészeti kiállítással), ám a Bormúzeum és környéke (mandulás, egykori kolostor, középkori eredető településrész) adottságai jobban illeszkednek a hagyományok megjelenítésének igényeihez. A város rendezvénykínálata látszólag gazdag, eseménynaptára a szezon egészére tartogat programlehetıségeket. A kínálat mennyiségi és minıségi szempontból egyaránt elemezhetı. Az elıbbit illetıen látható, hogy május közepétıl szeptember közepéig gyakorlatilag folyamatosan zajlanak a településen turisztikai érdeklıdésre számot tartható rendezvények, idınként párhuzamosan négy-ötféle is. Máskor viszont különösen szembetőnı módon júliusban és augusztusban a programkínálatban nagyobb lyukak tőnnek fel. Megfogalmazható a kérdés: szolgál-e specifikus célokat a szervezett események idıbeni eloszlása? Ha ugyanis a rendezvények fı célja a már eleve a városban üdülı vendégek tartalmasabb szórakozása, indokoltabb lenne az augusztusi kínálat sőrítése. Ha viszont a vendégszám növelésének szándéka van elıtérben, nehezebben indokolhatók a jelentıs júliusi hézagok. A folyamatos, vagy legalábbis a folyamatosság érzetét keltı programkínálat kialakítása a település egészének vonzerejét is jelentıs mértékben növelné. A minıségi elemzés további problémákat vet fel. A sportesemények között például több olyan is van, amely a résztvevıkön és azok kísérıin kívül aligha vonz jelentıs közönséget (pl.: sakktorna, megyei teniszbajnokság). Ezek figyelmen kívül hagyásával a kínálat tovább szőkül. A kulturális rendezvények között pedig kevés az unikumot jelentı, arculatformáló, tágabb földrajzi hatókörő esemény. Ezt a szerepet a jelenlegi kínálatból leginkább a Mazsorett és Fúvószenekari Találkozó töltheti be. A rendezvények kapcsán megjegyzendı, hogy a város jelenleg nem rendelkezik ideális helyszínnel nagyobb szabadtéri rendezvények lebonyolításához. 27
2.4 A Balatonalmádi Turisztikai Egyesület, mint TDM szervezet bemutatása 2.4.1 Szervezeti felépítés, működés A Balatonalmádi Turisztikai Egyesület 2007-ben a turizmusban érdekelt helyi szereplık részvételével jött létre. Az Egyesület célja Balatonalmádi turizmusfejlesztésének segítése, a lakosság, az önkormányzat és a vállalkozók turisztikai tevékenységének összehangolása, a piaci marketingmunka támogatása, az idegenforgalmi adatok győjtésével, azok elemzésével, értékelésével, a piac szereplıi közti jobb információáramlásának biztosításával. KÖZGYŐLÉS 3 tagú EB 9 tagú Választmány BTE TDM ELNÖK ELNÖK-HELYETTES TITKÁR Önkormányzat BTE TDM MUNKASZERVEZET TDM MENEDZSER Gazdasági (Idegenforgalmi) Idegenforgalmi és TDM referens TDM Back Office Tourinform Iroda (Front Office) Külsı szolgáltatók A Balatonalmádi TDMSz organigram bemutatása 28