Sikerünk titka a tapasztalat Bevált eu rópai gyako rlato k a felnőttek o ktatásáb an Ez a projekt az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja támogatásával valósul meg. A kiadvány ttthi tartalmáért a felelősség a szerzőt terheli.
EOS Partnerek Dunaszerdahelyi Munkaszociális és Családügyi Hivatal, Szlovákia Ádorská 41 SK-92901 Dunaszerdahely Tel: +421 31 2440223 www.upsvar-ds.sk Napra Forgó Nonprofit Kft., Magyarország Budai út 7/b HU-2030 Érd Tel: +3623 520 683 www.napra-forgo.hu Cseh Köztársaság Munkaügyi Központja, Zlíni Regionális Kirendeltség Ciperova 5182 CZ-76042 Zlín Tel: +420 950 175 415 www.portal.mpsv.cz/sz/local/zl_info ibis acam Bildungs GmbH, Ausztria Stachegasse 13 A-1120 Bécs Tel: +43 1 718 86 86 451 www.ibisacam.at email: anton.leicht@ibisacam.at Ez a projekt az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja támogatásával valósul meg. A kiadvány ttthi tartalmáért a felelősség a szerzőt terheli.
Kedves Olvasók! Az öregedés nem több egy rossz szokásnál, amire egy igazán elfoglalt embernek nincs ideje. André Maurois A népesség öregedése eredményeként, hamarosan egy nyilvánvaló jelenség lesz észlelhető Európa-szerte. Az idősek aránya a foglalkoztatott népességen belül fokozatosan növekedni fog. Európa népessége öregszik, a házasságkötések száma csökken, míg a válások száma folyamatosan nő, és kevesebb gyermek születik. Ezek a tényezők a gazdaságilag aktív egyének számának fokozatos csökkenéséhez vezetnek és a gazdasági növekedés hanyatlása egyre széleseb köröket fenyeget. Egyik megoldás erre a kihívásra az idősebbek növekvő foglalkoztatása lehetne, olyan feltételek megteremtésével, mely őket a munkaerőpiacon belül aktívan tartja. A munkaadóknak fel kell készülniük az elöregedő munkaerő támasztotta kihívásokra. Olyan feltételeket kell teremteniük és olyan intézkedéseket bevezetniük, melyek lehetővé teszik az idősebb emberek munkavállalását és foglalkoztatásuk növelését. A népesség elöregedése a figyelem középpontjába kell kerüljön. Az öregedés aktív megközelítése nem csak az egyes egyéneknek jelen segítséget, hanem az egész társadalom számára is. Az Európai Bizottság a 2012-es évet az aktív öregedés és a generációk közötti szolidaritás évének nyilvánította. Minden személy, életkortól függetlenül, tud aktív szerepet játszani a társadalomban, és élhet minőségi életet. A kihívást az idősebbekben rejlő hatalmas potenciál megfelelően módon való kiaknázása jelenti. Az EOS projekt egyik eredménye ez a kiadvány, amely az idősek továbbképzésének jó tapasztalataira építve, segítséget kíván nyújtani munkaerőpiaci aktivitásuk megőrzéséhez és a munkaadókat meggyőzni az e csoportba tartozók foglalkoztatásának előnyeiről. Bár a társadalomban egyre inkább tudatosul az idősebb emberek által képviselt értékek jelentősége, még mindig úgy tűnik, mintha az 50 felettieknek semmilyen kilátásuk sem lenne a munkaerőpiacon. Saját eredményeink és partnereink bevált gyakorlatainak felhasználásával szeretnénk kiemelni az idősebb munkavállalók előnyeit és hozzájárulni munkaerőpiaci helyzetük javításához. Partnereikkel együtt bízunk a vállalásaink sikerében. Mgr. Patricia Tóthová OLSAF Dunaszerdahely Igazgató Mag. Johannes Lampert ibis acam Bildungs GmbH Vezérigazgató Aranyosi Imre Napra Forgó Nonprofit Kft. Ügyvezető igazgató Mgr. Petr Janíček CsKMK- Zlíni Regionális Kirendeltség Igazgató 1
Tartalom 1. A projekt és a nemzetközi partnerség bemutatása...3 2. Demográfiai trendek...4 2.1. Az 50 év feletti álláskeresők munkaerőpiaci helyzete Európában...4 2.2. Az EU demográfiai piramisa...5 2.3. A célcsoport SWOT elemzése...5 3. Munkaerőpiaci helyzet a partnerek régióiban...7 3.1. A dunaszerdahelyi térség jellemzői...7 3.1.1. A munkaerőpiac alakulása a térségben... 8 3.1.2. Az 50 év feletti álláskeresők helyzete... 9 3.2. Az érdi térség jellemzői...11 3.2.1. A munkaerőpiac alakulása a térségben... 12 3.2.2. Az 50 év feletti álláskeresők helyzete... 12 3.3. A zlíni térség jellemzői...15 3.3.1. A munkaerőpiac alakulása a térségben... 16 3.3.2. Az 50év feletti álláskeresők helyzete... 18 3.4. A gänserndorfi térség (Alsó Ausztria) jellemzői...19 3.4.1. A munkaerőpiac alakulása a térségben... 20 3.4.2. Az 50 év feletti álláskeresők helyzete... 20 4. Esetleírások...23 4.1. Lívia Dunaszerdahelyről, 50+...23 4.2. Judit N. from Érd, 50+...24 4.3. Pavel Š. Zlínből, 57 éves...26 4.4 Interjú Gerald W.-vel, Alsó Ausztriából, 50 éves...27 5. Önéletrajz, kísérő levél, hasznos linkek...29 5.1. Europass önéletrajz...29 5.2. Kísérő levél...31 5.2.1. Hasznos tanácsok a kísérőlevél megírásához... 32 5.3. Hasznos linkek...33 6. Állásinterjú...35 2
1. A projekt és a nemzetközi partnerség bemutatása A partnerség fő célja a nemzetközi intézményi együttműködés révén a tapasztalat- és információcsere a felnőttek képzése témakörében, különösen a hátrányos helyzetűekre fókuszálva, innovatív oktatási módszerek feltárása az elsődleges célcsoport számára (pl. 50 év feletti személyek, az egészségi problémák, alacsony iskolai végzettség és tartós munkanélküliség miatt halmozottan hátrányos helyzetben lévő emberek), és e célcsoport munkaerőpiaci (re)integrációjának elősegítése. A partner intézmények közti információcsere a partner országok térségeinek munkaerőpiaci helyzetéről, a célcsoport szükségleteinek elemzése, és a partner intézmények tapasztalatai, hozzájárulnak az oktatási programok minőségének javításához és a célcsoport munkaerőpiaci esélyeinek növeléséhez. A felnőtt tanulók bekapcsolása az aktivitásokba növeli a résztvevők öntudatosságát, motiváltságát, önbizalmát és kompetenciáit, ezáltal növeli a HR fejlesztés hatékonyságát, és pozitívan befolyásolja ennek a generációnak a hozzáállását a saját munkaerőpiaci lehetőségeik és esélyeik megítélésében. A munkaadók tudatosságának növelésével az idősebbek alkalmazásával járó lehetőségek és előnyök vonatkozásában, a nemzetközi partnerség hozzájárul a munkaadók pozitív szemléletváltásához az ezen korosztályba tartozó emberek irányába, mely végső soron a munkaerő kiválasztása során érvényesülő alacsonyabb szintű diszkriminációban, az 50 év feletti dolgozó emberek számának növekedésében és hosszabb ideig tartó alkalmazásában válik észlelhetővé. A projekt végtermékei, melyeket tapasztalt szakértői csoport dolgozott ki, 5 nyelvű változatban (honlap, szórólap, brosúra és DVD), fontos információs adatbázist jelentenek a célcsoportba tartozó felhasználók számára és ismereteik gazdagodását szolgálja. A project koordinátora a Dunaszerdahelyi Munkaszociális és Családügyi Hivatal (OLSAF). A projektben résztvevő partnerekhez tartoznak: a Cseh Köztársaság Munkaügyi Központjának Zlíni Regionális Kirendeltsége, az Ibis acam Bildungs GmbH Ausztriából és a Napra Forgó Nonprofit Kft. Magyarországról. 3
2. Demográfiai trendek 2.1. Az 50 év feletti álláskeresők munkaerőpiaci helyzete Európában Az elkövetkezendő évtizedekben az EU-tagországok lakossága az idős emberek számának gyors növekedését és a produktív népesség számának csökkenését fogja megtapasztalni. Az öregedés nagy kihívást jelent az EU gazdasági és jóléti rendszereinek, az e korcsoporton belüli magas munkanélküliségi ráta miatt is. Az Európai Unió egyik fő célkitűzése, hogy 2020-ig a 24 év és 64 év közötti emberek foglalkoztatási rátája elérje a 75 százalékot. Ezt a célt azonban nem lehet elérni kizárólag az 50 év feletti alkalmazottak iránti kereslet növelésével. Van egy súlyos társadalmi probléma, és egy társadalmi paradoxon: egyrészt a kormányok a nyugdíjkorhatár növelésére törekszenek, másrészt az e korosztályba tartozó személyek gyakran előrehaladott koruk miatt veszítik el az állásukat. Ennek a korosztálynak, speciális tudása és sok éves tapasztalata miatt, ameddig csak lehetséges, aktívnak kellene maradnia a munkaerőpiacon. A valóság azonban egészen mást mutat. Az 50 év feletti emberek a legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak és nagyon nehezen találnak munkát a munkaerőpiacon. Az idősebb munkavállalók nem rendelkeznek a legújabb szakmai ismeretekkel és nem is motiváltak az új információk átvételében. Ezen kívül, gyakran mentális és egészségügyi problémáik is vannak. Ezek az emberek gazdag munkatapasztalattal rendelkeznek, ugyanakkor megvannak a saját családi és egészségi problémák. Egy másik nehézség az alacsony iskolai végzettségi szintjük. A szakmai tudásuk gyakran nem alkalmazható a jelenlegi munkaerőpiacon. Sokuk vagy nem hajlandók vagy nem képesek megszerezni az elvárt új információkat, ismereteket és készségeket. Az 50 év felettiek elhelyezkedését befolyásoló tényezők közé tartozik az életkor miatti rejtett diszkrimináció és a munkáltatók számára kevésbé vonzó jellemzők, mint az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság alacsonyabb szintje, csakúgy, mint az idegen nyelvismereti készségek hiánya. Sok esetben nehéz ezeket a tényezőket kiküszöbölni. Ezért minden érdekeltnek és illetékesnek segítenie kell az 50 év feletti embereknek abban, hogy legyenek aktívak, önállóak és képezzék magukat. Hamarosan az idősebb emberek száma túllépi az újszülöttek számát, mely a munkaerőforrás rohamos hanyatlásához fog vezetni. A jövőben szükségessé fog válni a szemléletváltás úgy a munkaadói, mint a munkavállalói oldalon. Csak így lesz lehetséges biztosítani az e kategóriába tartozó munkavállalók foglalkoztatását Európában. Az egyik fontos tényező e probléma megoldásában a folyamatos oktatás és az élethosszig tartó tanulás, ami nem csak egy eszköze az új információk és ismeretek beszerzésének, hanem abban is segít, hogy az emberek jobban alkalmazkodjanak az új lehetőségekhez. 4
2.2. Az EU demográfiai piramisa FÉRFIAK NŐK 2.3. A célcsoport SWOT elemzése Erősségek Sokéves munkatapasztalat Lojalitás Kevésbé kritikus hozzáállás Kiterjedt személyes és szakmai kapcsolati tőke Szélesebb munkaerőpiaci tapasztalat Pszichológiai érettség és megbízhatóság Felelősség Alacsony fluktuáció A munkahely megtartása elsőbbséget élvez a karrierépítéshez képest Nagyobb hajlandóság bizonyos munkakörülményi korlátozások elviselésére 5
Gyengeségek Egészségi problémák Kevésbé rugalmasak Mobilitási hajlandóság hiánya (szociális és földrajzi értelemben is) Félelem saját vállakozás indításától vagy az egyéni vállalkozóvá vállástól Számítógépes készségek hiánya, elégtelen idegen nyelvi ismeretek Tartós munkanélküliség okozta passzivitás Hajlanak a konvenciókra, a saját bevett megoldásaik választására Az érzékelés, a memória és a koncentrációs készség romlása Nehezebben tanulnak meg új dolgokat. Lehetőségek A tévhit, hogy a fiatallal pótolni lehet az idősebbet nem megalapozott. (Az EU-ban a friss diplomások száma 3-szor magasabb, mint a többi munkanélkülié) Az 50 felettiek az élet és munkatapasztalat szinergiáját tudják nyújtani, gyakran kulcskompetenciákkal rendelkező, jó szakemberek Az idősebb emberekben jobban megbíznak (pl.ingatlanügynök) Van lehetőség az önbizalmuk növelésére Az idősebb dolgozók motiváltabbak az elvárások túlteljesítésére, mint fiatalabb kollegáik. Veszélyek A fiatalság-kultusz Előítéletek, életkor miatti diszkrimináció Gyakoribb hiányzás egészségi problémák miatt Sztereotípiák, mint például az "idősebb munkavállalók nem tudnak beilleszkedni egy energikus és pörgős munkahelyre - nem tudnak lépést tartani, és nem akarnak olyan keményen dolgozni, mint ahogyan az elvárt lenne" A remélt növekedés elmaradása, a gazdasági válság visszatérő forgatókönyve Európa szerte elöregedő népesség A nyugdíjkorhatár növelése Túlterhelt állami költségvetés - kevesebb pénz a szakképzésekre az elvonások miatt. 6
3. Munkaerőpiaci helyzet a partnerek régióiban 3.1. A dunaszerdahelyi térség jellemzői Dunaszerdahely körzete Szlovákia Dél- Nyugati részén, a Csallóköz területén helyezkedik el, mely a dunai Alföldhöz tartozik. A déli részén húzódó határvonala egyben a szlovák államot a magyar államtól elválasztó államhatár. A hidrológiai viszonyok tekintetében, a régió bőségesen ellátott minőségi ivóvízzel (mintegy 10 milliárd m3) és gyógyító termálforrásokkal. Fontos katalizáló hatású fejlesztés a bős-nagymarosi vízlépcső létrejötte, mely A Duna nemcsak jelentős villamosenergia-termelő, hanem a Rajna-Majna-Duna csatorna folytatását jelenti, amely összeköti Szlovákiát a többi európai hajózható vizekkel és a tengerrel. A Bécs - Pozsony - Budapest háromszögön belüli kedvező földrajzi helyzete új lehetőségeket kínál kereskedelmi, pénzügyi, gazdasági és kulturális területeken. A dunaszerdahelyi kerület egyike az iparilag gyengébben fejlett kerületeknek Szlovákiában. Az élelmiszer- és feldolgozóipar a régió mezőgazdasági potenciáljára épül, amely, a közelmúltig, egy fontos iparágazat volt a kerületben. A előbb említett iparágak mellett egy kisebb arányt az elektro-technikai és egyéb nehézipar képvisel. Vannak még más fontos területek is, mint a kereskedelem, a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, a fogyasztási cikkek és gépjárművek javítása és karbantartása. Ezek az új területek a kis és középvállalkozások fejlődésére nyújtanak új lehetőségeket. A szolgáltatási iparág fejlesztését prioritásként kell kezelni a jövőben a vállalkozások hatékonyságának és versenyképességének elősegítése érdekében. Dunaszerdahelyen, előnyös földrajzi helyzetének köszönhetően, a három főváros közelsége miatt a legnagyobb hangsúly a turizmus, az építőipar és az energetikai ipar fejlesztésére tevődik. A régió legnagyobb kincsét a turizmus vonatkozásában a geotermikus források jelentik, amelyek fejlesztési lehetőségeket generálnak az idegenforgalmi szolgáltatások számára. A Nagymegyeren és Dunaszerdahelyen lévő termálfürdők vonzzák a turistákat a környező államokból, és ennek eredményeként további beruházásokat terveznek ezen a területen. Az ország turizmusának fejlesztési terveihez szervesen hozzátartozik a régióban lévő természeti erőforrások kihasználása. A globális gazdasági válság átmeneti megtorpanást eredményezett az építőiparban, de a jelentősége nem csökkent. Fellendülést az iparban várhatóan a lakóépületek energiahatékonyságát célzó állami támogatások növelése hozhat. 7
Az ipari parkok jelenléte nagy előnyét adja a régiónak. Az ipari parkok fő célja gyártó csarnokok, raktárak, logisztikai központok létrhozása, mely vonzza a befektetőket és új munkahelyeket teremtenek. Az elmúlt években megnőtt az alternatív energiaforrások fontossága. Tervben van szélturbinák építése, és további befektetések az alternatív energiaforrások kihasználására. A gazdaságilag aktív lakosság száma Dunaszerdahely körzetében 2010-ben 59 803 fő volt. A 2009-es adatokkal összevetve az első és második negyedévben 2010-ben enyhén növekedett a foglalkoztatottak száma, a Dunaszerdahely körzetében lévő 20 vagy több főt foglalkoztató cégeknél. Az átlagos foglalkoztatotti létszám (természetes személyek) a kerületben 2010-ben 16.434 fő volt. 2010. június 30-án, az átlagos havi bér a dunaszerdahelyi járásban 622 euró volt. A Nagyszombati régió átlagos nominálbéréhez viszonyítva, a kerület a régión belüli utolsó előtti helyet foglalja el. Az átlagos havi fizetés 2010-ben a nagyszombati régióban 748 euró, egész Szlovákiára vonatkoztatva pedig 815 euró volt. 3.1.1. A munkaerőpiac alakulása a térségben A 2008-as évben Szlovákia gazdaságában pozitív előrelépés történt. A munkanélküliségi ráta növekedése 2008. végén (november, december) a globális pénzügyi és gazdasági válság hatásaként jelentkezett. 2008. végén és 2009. elején észrevehető volt egy bizonytalanság a munkaadók részéről, mivel a termelési szint és az új megrendelések beérkezése stagnálni látszott. A bizonytalanságuk az új alkalmazottak felvételénél is egyértelműen meglátszott. A határozott idejű munkaszerződések lejártak, és ez tömeges elbocsájtásokban jelentkezett. Végül, de nem utolsó sorban jött a gáz válság, mely negatív hatással volt a munkaerőpiacra, a foglalkoztatásra és a GDP-re. 2009-ben a folytatódó globális pénzügyi és gazdasági válság hatására további tömeges elbocsájtások, a foglalkoztatás csökkenése és az állások számának további csökkenése volt észlelhető. Ez a helyzet befolyásolta a munkanélküliség alakulását, mely, 2009-ben folyamatos növekedést mutatott, annak ellenére, hogy az év utolsó hónapjaiban a növekedés rátája általában lassabb, és fokozatos stabilizálódást szokott mutatni. Jelenleg a globális gazdasági válság hatásait még mindig érezzük, és most is kihatással van a foglalkoztatásra. Ugyanakkor 2009-hez képest van néhány pozitívum, melyek a munkaerőpiacon elhelyezkedő álláskeresők számában nyilvánulnak meg. Ez év tavaszától a munkaerőpiacon sikeresen elhelyezkedő álláskeresők számának folyamatos növekedése érzékelhető. A munkanélküliségi ráta a dunaszerdahelyi járásban elérte 10.83 %-ot 2011. június 30-ra, mely a válság negatív hatása ellenére még mindig az országos szintű 12.98 % alatt volt ebben az időszakban. 8
Intézményünk a hátrányos helyzetű álláskeresők csoportjaival foglalkozik. Ezen álláskeresők összetétele folyamatosan változik, de a többségük nő. A hátrányos helyezetű álláskeresők (tartós munkanélküliek, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, és az 50 év felettiek) maradnak a leghosszabb ideig a regisztráltak között. 3.1.2. Az 50 év feletti álláskeresők helyzete A leginkább veszélyeztetett csoport a hátrányos helyzetű álláskeresők kategóriáján belül az 50 év feletti emberek csoportja. A Dunaszerdahelyi Munkaszociális és Családügyi Hivatal (OLSAF) kiemelt figyelmet szentel ennek a csoportnak a közvetítői szolgáltatások, az információs és szakmai tanácsadás, és a pénzügyi támogatás terén, mely foglalkoztathatóságuk növelését célozza a foglalkoztatásuk támogatásával és aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazása által. Az 50 év feletti álláskeresők helyzetének viszonylag kedvező alakulását Az OLSAF épülete Dunaszerdahelyen jelentősen megzavarta a 2008/2009-es évek fordulóján bekövetkezett globális pénzügyi és gazdasági válság. Ez a trend folytatódott a következő időszakban és ennek eredményeként csaknem kétszeresére nőtt az 50 év feletti álláskeresők száma. Enyhe csökkenés, az ebbe a kategóriába tartozó álláskeresők számában, 2010. augusztusától volt észlelhető. Augusztustól októberig az 50 év feletti álláskeresők száma 158 fővel csökkent. Az 50 év feletti álláskeresők csoportjában uralkodó az alacsony iskolai végzettségűek és a szakmai képesítés nélküliek száma. 42%-uk csak elemi iskolával rendelkezik, ami a jövőbeli munkaerőpiaci foglalkoztathatóságukat nagy mértékben megnehezíti. A legtöbb esetben a helyzet javításának valószínűsége igen alacsony. Így általában alkalmi, ideiglenes munkákat végeznek, vagy rövid távú szerződések alapján betanított kézi munkákat végeznek. A legjobb esélyük azoknak van, akik saját vállalkozásba kezdenek, és igénybe veszik a vállakozóvá válási támogatást. Egy másik nagy, 34% -ot kitevő csoportot alkotnak a középfokú végzetteségű, szakképesítés nélküli álláskeresők. Ezek az álláskeresők általában sokéves munkatapasztalattal és gyakorlattal rendelkeznek különböző szakmákban és kézműves tevékenységekben. A fő ok, amiért elvesztették a munkahelyüket az életkoruk és az egészségi problémáik, valamint egyes munkaadók hozzáállása ehhez a csoporthoz. 9
Ennek ellenére sokan még mindig érdekeltek készségeik és tudásuk hasznosításában és vállalkozóként folytatják a tevékenységüket. Minél hosszabb ideig munkanélküli egy 50 év feletti személy, annál nehezebb számára a munkába való visszatérés. Ha ezek az emberek nem tudnak 6-8 hónapon belül visszatérni a munkaerőpiacra, valós esélyeik rohamosan csökkennek, és a regisztrációjuk tartama a Munkaügyi Hivatalnál egyre hosszabbá válik. További kapcsolódó tényezők, mint az alacsony iskolázottság és egészségi állapot jelentősen nehezíthetik újbóli beilleszkedésüket a munkaerőpiacra. Ezt a tényt támasztja alá a 48 hónapon túli regisztrációs idejű 50 év feletti álláskeresők viszonylag nagy száma. Arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk az idősebb álláskeresők munkaerőpiaci visszailleszkedéséhez, a foglalkoztatási szolgáltatások aktív, ügyfél-orientált megközelítésével, az 50 év feletti álláskeresőkre szabott minőségi szakmai tanácsadás által, valamint hatékony együttműködési formákat alkalmazva a munkaadói kapcsolatokban, az aktív munkaerőpiaci eszközöket és nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának javítása és foglalkoztatásuk elősegítése érdekében. Álláskeresők 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Álláskeresők száma összesen Munkanélküliségi ráta (%) 50 feletti álláskeresők száma 50 feletti álláskeresők aránya 5.517 4.564 4.061 3.778 6.662 7.514 7.927 7,37 6,39 5,10 5,01 9,29 11,01 11,62 1.142 1.035 988 998 1.649 1.813 2.004 20,70 22,68 24,33 26,42 24,90 24,13 25,28 A valóságban, a munkaadók nem veszik figyelembe az idősebbek sokéves élet- és szakmai tapasztalatát, gyakorlati tudását. Némi érdeklődést e kategóriába tartozók iránt csak olyan esetekben mutatnak, amikor fennáll annak a lehetősége, hogy e személyek foglalkoztatása esetén, a Munkaügyi Hivatal pénzügyi támogatásában részesüljenek. A munkáltatók általában inkább a fiatalabb munkavállalók preferálják, akik sokkal vonzóbbak rugalmasságuk, nyelvi készségeik, friss műszaki és technológiai ismereteik által, és jobban tudnak alkalmazkodni munkaerőpiac változásaihoz. 10
3.2. Az érdi térség jellemzői Érd és térsége a Közép-Magyarországi Régióban helyezkedik el, Budapest közelében, a főváros agglomerációs gyűrűjéhez tartozik. Ez a központi helyzet alapvetően meghatározza a térség munkaerőpiaci helyzetét is, mivel a fővárosban és az agglomeráció területén jelentős számú munkáltató, kis- és nagy vállalkozás tevékenykedik. Érd statisztikai körzete négy települést foglal magában (Érd, Diósd, Tárnok, Százhalombatta). Érd Pest megye és a fővárosi agglomeráció legnagyobb települése, 2006. óta megyei jogú város, népessége folyamatosan növekszik. A város közigazgatási területe 60,54 km², népsűrűsége pedig 1040, 90 fő / km². A főváros és a környező települések viszonylag könnyen elérhetők. Érd-Parkvárost szeli át a M7-es autópálya, délen Diósdnál az M0-ás körgyűrűbe torkollik az M6-os autópálya, melynek három érdi csomópontja van. A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le. Számos helyközi buszjárattal érhetőek el a környező települések. Érd városában a gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az 5200-at, ebből a társas vállalkozások elérik a 2000-et. A Duna Érdnél Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik, főként kis- és középvállalkozások formájában. Érd városában jelentősebb gyáripar nem alakult ki. Mostanra már betelepült több bevásárlóközpont és kiépülőben van az ipari park is. A környező települések közül Százhalombattán, Budaörsön és Törökbálinton találhatók jelentősebb ipari cégek. Érden a népesség foglalkoztatottsága alacsony, közel kétharmada más településen talált munkát. A város népessége a 20. század kezdete óta folyamatosan nagy ütemben növekszik, 1990 és 2009 között közel másfélszeresére nőtt. A térség népessége a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2010.01.01. adatai alapján: 2009-ben 99 536 fő volt, 2010-ben 101 064 fő, és a bevándorlás eredményeképpen folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Az aktív korú 50 év feletti népesség aránya mintegy 15%- a az össznépességnek (15 232 fő). A nemek arányában nem tapasztalható jelentősebb eltérés, de a nők e térségben is többségben vannak. 11
3.2.1. A munkaerőpiac alakulása a térségben A 2008-ban elkezdődött gazdasági válság hatására, 2010-ben Magyarországon a munkanélküliségi ráta meghaladta egyes régiókban a 11%-ot. 2008-2010 között országos szinten kb. 3%-kal csökkent a foglalkoztatottak száma. A leépítések különösen erőteljesen érintettek néhány gazdasági ágat (ipar, építőipar, kereskedelem), de kisebbnagyobb mértékben a legtöbb nemzetgazdasági ág foglalkoztatottjainak száma is csökkent. A munkanélküliek száma három év alatt közel 45%- kal emelkedett. Érd térségében az 50 év feletti aktív korú lakosok száma 15 232 fő (2010. 01.01, KSH). Bár Érd és térsége főváros közeli elhelyezkedése mérséklő hatással van a gazdasági válság okozta munkaerőpiaci tendenciákra, e térségben is észlelhető a munkanélküliségi ráta emelkedése mellett a bejelentett üres álláshelyek drasztikus csökkenése. Török minaret a XVII. századból Térségünkben az utóbbi hónapok munkanélküliségi rátái csökkenő tendenciát mutattak, ennek ellenére számítani kell arra, hogy a munkaerőpiac érzékenyen követi a gazdasági helyzet változásait, így jelen helyzetben még várható a munkaerőpiaci helyzet ingadozása. 3.2.2. Az 50 év feletti álláskeresők helyzete Az álláskeresők között a térségben különösen hátrányos helyzetűnek tekinthetők a pályakezdő fiatalok, az 50 év felettiek, a tartós munkanélküliek, a nők, és a megváltozott munkaképességűek. A fiatal pályakezdőknek nehezített az elhelyezkedésük, mivel általában még nincs semmilyen gyakorlati munkatapasztalatuk, sok mindent meg kell még tanulniuk. A munkáltatók elvárása rendszerint az akár több éves munkatapasztalat és különböző készségek, ismeretek megléte, mely az adott munkakör betöltéséhez szükségesek. Egy cég számára mindig nagyobb kockázatot jelentenek, mint egy kipróbált munkavállaló, hiszen nehezebb megítélni, hogy milyen teljesítmény várható tőlük. A nők gyakrabban szakítják meg munkaviszonyukat, nehéz a munkaerőpiacra való visszalépésük. Hátrányos megkülönböztetéssel a nők azonban leggyakrabban szülés után szembesülnek. A magyarországi gyermekgondozási rendszer adta lehetőséggel élve akár évekig távol maradhatnak a munkaerőpiactól és utána nehezebben térnek vissza az egyre szűkülő munkaerőpiacra. A tartós munkanélküliek képezik a legnagyobb csoportot. Azért kerülnek hátrányos helyzetbe a munkaerőpiacon, mert hosszú időre kiestek a munkaerő-piac körforgásából, elveszítették a munka hétköznapi rutinját, sokszor önértékelési 12
problémákkal is meg kell küzdeniük, és nehezükre válik egy új munkahelyhez való adaptáció. A megváltozott munkaképességű álláskeresőkről elmondható, hogy halmazottan hátrányos helyzetben vannak a munnkaerőpiacon. Többségük idősebb korban van, a betegség és orvosi rehabilitáció miatt akár hosszú évekre kiesett a munka világából. Mivel nem rendelkeznek egy normál munkavállaló teljes képesség-repertoárjával, sérülékenyebbek, csak szűkebb körű munkát tudnak ellátni, elhelyezkedésükben a munkaképesség csökkenése korlátozó tényezőkent jelenik meg. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok arányát a regisztált álláskeresők összlétszámában a következő táblázat mutatja: Veszélyeztetett csoportok 2009.12.31 2010.12.31. 2011.12.31. Nők 1473 1539 1501 Tartós munkanélküliek 358 615 723 50 év feletti álláskeresők 653 722 748 Pályakezdők 263 261 236 Megváltozott munkaképességűek 129 112 111 Az 50 év feletti regisztrált álláskeresők számának és arányának változása 2005-2011 között: Álláskeresők 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Álláskeresők száma összesen Munkanélküliségi ráta (%) 50 feletti álláskeresők száma 50 feletti álláskeresők aránya 1.295 1.361 1.371 1.755 2.955 2.942 2.781 3,4 3,5 3,4 4,3 7,2 7,0 6,6 471 465 465 504 653 722 748 36,37 34,17 33,92 28,72 22,10 24,54 26,90 13
Tényezők, melyek befolyásolják a hátrányos helyzetű 50 feletti személyek munkaerőpiaci érvényesülését A válság miatt megszűnő munkahelyek és a nyugdíjkorhatár fokozatos, 62-ről 65 évre emelése jelentősen megnehezíti az 50 felettiek munkavállalását. Az 50 év felettiek alacsony foglalkoztatási aránya többnyire a szakképzettség hiányára és a rokkant nyugdíjasok magas számára vezethető vissza. Jellemzővé vált a munkaadók fiatalcentrikussága a cégek a fiatalabb munkavállalók képzését preferálják, emiatt csökken az idősek esélyegyenlősége a szakmai fejlődésben és romlanak munkaerőpiaci esélyeik. A Magyar Földrajzi Múzeum kertje Az idősebb álláskeresők elhelyezkedését több tényező is nehezíti: alacsony iskolai végzettség, elavult szakma, nyelvismeret és számítógépes ismeretek hiánya. A fizikai és sokszor a pszichés terhelhetőségük is alacsonyabb, mint a fiatalabbaké, illetve az alkalmazkodóképességük és rugalmasságuk is gyengül. Jellemző rájuk még a mobilitáskészség hiánya, és a csekély hajlandóság a tanulásra. Egy részüknek van iskolai végzettsége és szakmai tapasztalata is, azonban a szakképzettségük struktúrája nem egyezik a helyi munkaerőpiac igényeivel, illetve szakmai ismereteik nem eléggé korszerűek. A múzeum alapító Balázs Dénes szobra Az érdi térség térképe 14
3.3. A zlíni térség jellemzői A Zlíni kerület Morvaország délkeleti részén helyezkedik el, a Morva folyó völgyétől kezdődően a morva határnál lévő Fehér Kárpátokig. Havasalföld, Haná és Slovácko néprajzi régiókból áll. A kerület keleti részén a Fehér Kárpátok egy hatalmas természetvédelmi területe található, viszonylag jól megőrzött növény- és állatvilággal. A Zlíni kerület szomszédos délnyugaton az Uherské Hradiště kerülettel, északnyugaton Kroměříž kerületével és északkeleten Vsetín körzetével. Keleten Szlovákiával határos. A kerület területe 1,034 négyzetkilométer. Az egyik legnagyobb cseh folyó, a Morva folyó, átszeli a térség területét és találkozik a Dřevnice és Otrokovice folyókkal, melyek a körzet területéről erednek. A régió változatos természettel és klímával jellemezhető. A felszín legnagyobb része A Lešná kastély fennsíkos és dombos, mely hegyvidékivé változik északon, Hostýn Dombságnál és keleten a Fehér Kárpátok hegyeinél. A legalacsonyabb pont a tengerszint feletti 183 m magasságnál található, a legmagasabb pontja a tengerszint feletti 835 m magasságban van. 2011. utolsó negyedében Zlín körzetében a gazdaságilag aktív lakosok száma 103 546 fő volt. A Zlín térségében lévő cégeknél alkalmazásban lévők száma 2011. első három negyedévében csökkent az előző évi azonos időszakhoz viszonyítva. 2010. december 31-én 5 209 alkalmazott és 18 894 önálló vállalkozó volt a kerületben. Az átlagos állományi létszám Zlín körzetére vonatkoztatva 2011. első három negyedévében 191 300 fő volt (index 103.6). A havi átlagfizetés szintén csak regionális szinten követett. 2011. első három negyedévében, az átlag bruttó havibér a régióban 20,977 CZK (FTE) volt, míg az átlag bruttó havibér a Cseh Köztársaságban országos szinten 23,726 CZK (FTE) volt. Gazdasági szempontból Zlín egyike az ipari körzeteknek. Az ipar elsődlegesen a műszaki ágazatra és a lábbeli gyártásra fókuszál. Van több nagy építőipari vállalat és tervező cég is. Az ipar az egyik meghatározó gazdasági szektor mely Zlín Otrokovice Napajedla agglomerációs területére koncentrálódik. A kerület össznépességének csaknem fele (193,000 fő) ezen a területen lakik. A kerület délkeleti részét szórványosan elhelyezkedő települések és néhány kisváros jellemzik. 15
Az elmúlt években, több vállalat betelepedett Zlínbe, folytatva Tomas Bata gyáriparos hagyományát. Ezen túlmenően Zlín egyetemi város, helyet adva számos közép- és szakiskolának, valamint a Tomas Bata Egyetemnek. Egy tipikus jellemzője a zlíni kerületnek az ipari termelés. Egy másik tipikus jellemzője a régiónak a három néprajzi terület: a termékeny Haná, a vendégszerető és mókás Slovácko, és a különleges Havasalföld. A térség egész sorát kínálja a kikapcsolódási és pihenési lehetőségeknek. A Luhačovice gyógyfürdőnek kiváló hírneve van országon belül és kívül is, mert kedvező éghajlata és ásványvízforrásai vonzzák a látogatókat egész Európából. A fontosabb látnivalókhoz tartozik az állatkert és Lešná kastélya is. 2010. december 31-én Zlín térségének 192 639 lakosa volt. A 89 önkormányzatból egy község (Pozlovice) és tíznek van város státusza (Brumov- Bylnice, Fryšták, Luhačovice, Napajedla, Otrokovice, Slavičín, Slušovice, Valašské Klobouky, Vizovice és Zlín); 70,6%-a a kerület lakosságának ezekben a városokban él. A népsűrűség a kerületben 186 lakos négyzetkilométerenként. 2010-ben a nemek aránya a népességen belül némileg a nők javára tolódott. A nők aránya az össznépességen belül a térségben 51.4 % volt. Zlín térségében egy negatív tendencia figyelhető meg a népesség életkori megoszlásában. Az átlagéletkor 2010 december 31-én 41,4 év volt. A korösszetétel, csakúgy, mint a nők és férfiak aránya a népességen belül megváltozott. A teljes népességet három főkorcsoportra lehet osztani: pre -produktív korú emberek, munkaképes korúak, és post-produktív korban lévők. A munkaképes korban lévő emberek aránya Zlín körzetében 2010. december 31-én 69.6 % (134,026 fő) volt. Összevetve a 2009. évi adatokkal, a pre-produktív korúak száma növekedett 274 fővel (ez 2010. december 31-én 26 923 főt jelentett). 3.3.1. A munkaerőpiac alakulása a térségben 2005 és 2008 között a munkanélküliségi ráta Zlín körzetében fokozatosan csökkent. Azonban a munkanélküliségi ráta függ a munkaerőpiac szezonalitásától is. Év elején, az új diplomások belépése a munkaerőpiacra megnövelte a munkanélküliséget, de összességében a munkanélküliségi ráta fokozatos csökkenést mutatott. 2005-ben a munkanélküliség viszonylag magas maradt (8% körül), de a következő évben, 2006-ban egy jelentősebb csökkenés következett be. 2006. januárjában az álláskeresők száma növekedett, 2005. decemberéhez képest. A Munkaügyi Hivatal épülete Zlínben 16
Ez a helyzet minden évben előfordul, azok miatt az álláskeresők miatt, akiknek év végével jár le a szerződésük. Általában azonban az év hátralevő részében a munkanélküliségi ráta csökkenést mutat, kisebb ingadozásokkal. A 2007-es évben ez a kedvező tendencia a munkanélküliség alakulásában folytatódott (kisebb ingadozásokkal év közben), és újra, decemberben, a határozott idejű szerződések lejártával a munkanélküliség emelkedett. A 2008-as év alakulása kezdetben optimizmusra adott okot. Azonban novemberben a munkanélküliség jelentősen megugrott a gazdasági válság kitörésével, így a 2008. decemberi munkanélküliségi ráta kissé magasabb volt, mint 2007 végén, annak ellenére, hogy 2008 folyamán a munkanélküliségi ráta végig alacsonyabb volt, mint az előző évben. 2009-ben a gazdasági válság A Munkaügyi Hivatal épülete Zlínben széleskörüen befolyásolta a munkaerőpiaci helyzetet, a munkanélküliség gyors növekedését okozva, és ez a negatív tendencia egész évben megmaradt. Bizonyos lassulás volt tapasztalható tavasszal (április, május és június hónapokban), főleg a mezőgazdaságban, az építőiparban és a turizmus területén folyó szezonális munkák miatt. Bár a pénzügyi válság következményei még mindig érzékelhetőek, úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási szint stabilizálódik. Míg 2010. I. negyedévében a munkanélküliségi ráta (2009. végéhez képest) több, mint 10% -al emelkedett, végül ismét elkezdett csökkenni. 2010. márciusától, bizonyos javulást vettünk észre az álláskeresők helyzetében. Minden hónapban a regisztrációból eltávolított álláskeresők száma meghaladta az újonnan regisztráltakét. A 2010-as év végére, az álláskeresők száma ismét emelkedett, egyrészt, mivel a szerződésük lejárt, másrészt a Munka Törvénykönyve és a foglalkoztatási törvény módosítása miatt, amely 2011. január 1- én lépett hatályba. 2011-ben a helyzet továbbra is kedvezően alakult. A munkanélküliségi ráta 2011. végén (2010 azonos időszakához képest) csökkent. Ez volt a legnagyobb visszaesés a munkanélküliségi rátában az elmúlt 5 évben. 17
3.3.2. Az 50év feletti álláskeresők helyzete Álláskeresők 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Álláskeresők száma összesen Munkanélküliségi ráta (%) 50 feletti álláskeresők száma 50 feletti álláskeresők aránya 8.496 7.022 5.620 5.465 9.764 9.694 8.361 8,00 6,34 5,07 5,09 9,62 9,47 7,85 2.156 1.938 1.738 1.574 2.750 2.823 2.290 25,38 27,60 30,93 28,80 28,16 29,12 27,39 A munkaerőpiacot befolyásoló tényezők: - 2011-ben a regisztrált munkanélküliek 44.3 %-a 50 év feletti volt és csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett - Életkor miatti rejtett diszkrimináció a munkaadók részéről - Alacsony iskolai végzettségi szint az általuk betölthető munkakörök korlátozott szintje - Idegen nyelvismeret hiánya vagy elégtelen szintje - Alacsony szintű rugalmasság - Gyenge alkalmazkodási készség a munkaerőpiac változásaihoz, nem tudnak megfelelni a munkaerőpiac követelményeinek - Számítógépes ismeretek hiánya - A munkáltatókat csak azok az 50 év feletti álláskeresők érdeklik, akik foglalkoztatásához támogatást kaphatnak. A számos negatív tényező ellenére, amelyek befolyásolják az 50 év feletti álláskeresők esélyeit abban, hogy munkát találjon, a munkaerőközvetítő irodák viszonylag jól tudják azonosítani a számukra megfelelő munkákat. Az ebbe a kategóriába tartozó álláskeresők leggyakrabban olyan munkahelyeket pályáznak meg, amelyek nem igényelnek különösebb képzettséget, többnyire valamilyen kézzel végezhető munkát. 18
3.4. A gänserndorfi térség (Alsó Ausztria) jellemzői Gänserndorf térsége a szlovák határ mentén fekszik Gänserndorf térsége a Szlovák Köztársaság határa mentén terül el és Alsó Ausztria Szövetségi Államához (tartományához) tartozik (egyike Ausztria kilenc szövetségi államának), amely 44 települést és öt várost foglal magába. Gänserndorf térsége egyike a legintenzívebben kiaknázott mezőgazdasági területeknek Ausztriában. Az alföldi táj és a rendkívül kedvező feltételeket biztosító talaj a legjobb körülményeket nyújtja a helyi mezőgazdaság számára, melyben a zöldségtermesztés a domináló ágazat. A mezőgazdaság jelenti a legnagyobb foglalkoztatási szektort a külföldi idénymunkások számára. A sík táj nem kínál sok látnivalót a túristák számára. Ez az oka annak, hogy az idegenforgalmi ágazat nem túl erős ebben a régióban. A gänserndorfi körzet kedvező földrajzi elhelyezkedése a szövetségi főváros, Bécs közelségével is összefügg. A térség északi részén fekvő többi település szenved a kedvezőtlen közlekedési feltételektől. A közös szlovák határ ellenére, nincs közvetlen határátkelőhely. 2008-ban az egy főre eső GDP Gänserndorf körzetére vonatkoztatva az országos átlag 60-70 % -át érte el. A gänserndorfi kerület egyike Ausztria legszegényebb régióinak. A térség lakossága összesen mintegy 95.000 embert foglal magába, köztük 7300 külföldi illetőségű személyt. Gänserndorf területén nagyon nagy a bejövő és kimenő ingázók száma. A legtöbb kimenő ingázó a szövetségi fővárosban, Bécsben dolgozik. A munkanélküliségi ráta az országos átlag alatt van. A 95.514 fő regisztrált álláskeresőből, 2011-ben 50,9%-a volt nő, és 36.499 fő volt idősebb 50 évesnél. Ez a csoport a Gänserndorf kerületben regisztrált lakosság 38,2%-át képviseli. Az alkalmazottak száma elérte 2011. szeptember végére a 40.732 főt és az 50 feletti foglalkoztatottak száma 2011-ben (átlagosan) elérte a 9 082 főt, a teljes foglalkoztatotti létszám 23%-át. A népesedési tendencia az elmúlt évtizedben magasan az országos átlag feletti emelkedést mutatott: 2002 és 2010 között a lakosság száma a kerületben 7,6%- kal nőtt (az Ausztriai 3,9%-al szemben). A külföldi népesség aránya 2010-ben 7,3% volt, amely nem érte el a 10,7%-os osztrák országos átlagot. Akárcsak az előző években, a népesség növekedését a pozitív migrációs áramlás eredményezi, a születési ráta továbbra is negatív. 19
3.4.1. A munkaerőpiac alakulása a térségben 2010-ben, a három gazdasági ágazatban 39.060 főt foglalkoztattak, ennek 46,5%-a nő volt. 2008-ban a foglalkoztatottak száma 39.082 fő volt összesen. Ezek a számok azt mutatják, hogy több munkapozíció továbbra is nagyon stabil maradt (tekintve, hogy a népesség eközben folyamatosan növekedett). Az elmúlt években a férfiak számára alkalmas munkahelyek száma némileg csökkent (1%), míg a női munkahelyek száma éves szinten 1,1%-al növekedett. A munkahelyek száma folyamatosan csökkent a helyi / regionális gazdaságban, a szolgáltató szektorban, az iparban és a mezőgazdaságban. A női foglalkoztatási lehetőségek növekedését főként a nők részmunkaidős foglalkoztatásának emelkedése okozta. Az Alsó-Ausztria tartományban az összes munkahely 41,7%-át részmunkaidőben foglalkoztatott nők töltik be. A 30 44 év közötti nők a részmunkaidős foglalkoztatást preferálják. 2011-ben a munkaerő 75,5%- át foglalkoztatták (a nők 72,8%-át, a férfiak 77,9%-át). 2011 ben a Gänserndorf térségében regisztrált álláskeresők száma 2 617 fő volt. Az osztrák módszer szerint mért munkanélküliségi ráta 6,1 % volt. Összehasonlítva a 2010 es adatokkal, ez az arány változatlan maradt. 3.4.2. Az 50 év feletti álláskeresők helyzete 2011-ben, az 50 év feletti álláskeresők átlagos létszáma Gänserndorf térségében 639 fő volt, amely az összes munkanélküliek 24.4%-át jelentette. Álláskeresők 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Álláskeresők száma összesen Munkanélküliségi ráta (%) 50 feletti álláskeresők száma 2.433 2.366 2.239 2.036 2.429 2.556 2.617 8,3 8,7 5,7 4,9 5,9 6,1 6,2 522 514 487 463 536 579 639 50 feletti álláskeresők aránya 21,5 21,7 21,8 22,7 22,1 22,7 24,4 Megj.: A osztrák hatóságok által alkalmazott számítási módszertan a munkanélküliségre vonatkozóan eltér az EUROSTAT módszertanától. Ebben a táblázatban, a számított munkanélküliségi ráta sokkal magasabb, mint az EUROSTAT szerinti munkanélküliség Ausztriában. 2011 végén, az EUROSTAT szerinti munkanélküliségi ráta 4,1% volt, az Ausztriában, számított országos ráta 8,2% volt. 20
Az osztrák Foglalkoztatási Szolgálat szerint, az 50 év feletti munkanélküliek reintegrációját a munkaerőpiacra Gänserndorf térségében számos tényező akadályozza, mint például: - 2011-ben az 50 év feletti regisztrált munkanélküliek 44,3 %-a volt alacsonyan képzett (legmagasabb végzettségük az elemi illetve általános iskola volt. - Igen magas volt köztük az egészségkárosodásban szenvedők aránya. - Az idősebb álláskeresők gyakran szembesülnek visszautasítással a munkahelykeresés során. Sokszor nem is motiváltak igazán az aktív munkahely keresésben, sem abban, hogy képezzék magukat. - Ausztriában tapasztalható egy folyamatos tendencia, hogy a vállalatok (és nem csak a gazdasági nehézségekkel küzdők), elsősorban az idős embereket bocsájtják el, akik általában magasabb bérköltségeket jelentenek számukra, mint a fiatalabbak. Ausztriában az 50 év felettiek kategóriáján belül a munkanélküliség gyorsabban növekszik, mint bármely más korcsoportban. - Az 50 év feletti munkanélküliek a szükséges gazdasági és szakmai háttér nélkül nem hajlandók saját cégalapításba kezdeni. Csak néhány felsőfokú végzettséggel rendelkező hajlandó erre. Azonban ők is csak néhányan vannak. - Képzetlen vagy alacsonyan képzett 50 év feletti álláskeresőknek csak helyi vagy regionális szinten akad munkalehetőség. Néhány képzetlen 50 év feletti álláskeresőnek sikerült állást találni másik régióban a térségből toborzó munkaerő kölcsönző cégek kapcsán. - Regionális szinten a magasan képzett 50 év feletti munkanélkülieknek (egyetemi végzettséggel rendelkező, vagy magasan képzett technikus) is már csak néhány állásajánlat kínálkozik. A ő munkalehetőségeik a bécsi munkaerőpiacra korlátozódnak. - Az 50 év feletti munkanélkülieknek a legjobb munkalehetőséget az értékesítési ügynök /képviselői munkakör jelenti. A vállalatok értékelik az értékesítési tapasztalatukat, komoly megjelenésüket stb. Ezekben a munkakörökben többnyire követelmény, hogy hajlandó legyen utazni, és alacsony az alapfizetés is, viszont a munkavállalók a teljesítményükért bónuszokat kaphatnak. Azok az álláskeresők, akiknek nincs tapasztalata az értékesítési ágazatban többnyire nem fogadják el az ilyen munkát, a mobilitási követelmények és a bizonytalan jövedelem miatt. - Szakértők szerint az összes negatív befolyásoló tényező közül, amely befolyásolja az emberek esélyét az elhelyezkedésre, a legfontosabb a munkáltatók vonakodása attól, hogy 45 évnél idősebbeket alkalmazzon. Voltak vállalatok, állami munkáltatók, szakszervezetek, és a munkaadói szervezetek egyes szegmensei által indított kezdeményezések, egy pozitívabb megközelítés megvalósulása irányában az idősebbek alkalmazása terén, de a hatás elhanyagolható volt. 21
Az Alsó-ausztriai regionális AMS (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja az 50 év feletti munkanélküliek reintegrációja a munkaerőpiacra. A munkanélküliek részt vehetnek ezeken a képzési és továbbképzési programokon. Ez a program magában foglal olyan tanfolyamokat, amelyek a személyes és szakmai képességek fejlesztését célozzák, mint a személyiségfejlesztő és pszichológiai tréningek, álláskeresési technikák oktatása, szakmai képzések, idegen nyelvi képzések, számítógépes tanfolyamok, stb. Reintegrációs intézkedések Az 50 év feletti munkanélküliek csoportjának az Alsó-ausztriai regionális AMS egy sor olyan intézkedést kínál, amelynek célja e célcsoport reintegrációja a munkaerőpiacra. Minden munkanélküli részt vehet a képzési és továbbképzési programokban, melyet az Alsó-Ausztriai regionális AMS kínál. Ez a program magában foglal tanfolyamokat azzal a céllal, hogy javítsa a személyes és szakmai képességeket (személyiségi és pszichológiai képzések, álláskeresési tréningek, szakképzések, idegen nyelvi- és számítástechnikai tanfolyamok stb.) 2011-ben, 295 fő 50 év feletti munkanélküli végezte el az AMS által elrendelt tanfolyamot. E képzési intézkedéseken kívül, mely nyitva van minden célcsoport számára, vannak kifejezetten az 50 év felettiek számára létre hozott speciális intézkedések, kezdeményezések, különösen a Reintegrációs segítség, a szociális-gazdasági vállalkozások és az Initiative 50. Reintegrációs segítség: A helyi AMS 2008 és 2011 között pénzügyi reintegrációs támogatásban részesített 325 fő 50 év feletti munkanélkülit. 2011-ben 79 fő 50 év feletti munkanélküli kapott ilyen állami támogatást. Szociális-gazdasági vállalkozások: 2011-ben 32 fő 50 év feletti munkanélküli (9 nő, 23 férfi) került be úgynevezett "szociális-gazdasági vállalkozásba", ahol őket rendszeresen foglalkoztatták több hónapon keresztül. A szociális-gazdasági vállalkozásokat közpénzből finanszírozzák (AMS és egyéb forrásokból). Megpróbálják elhelyezni az álláskeresőket az elsődleges munkaerőpiacon, azáltal, hogy munkát keresnek számukra az állami szférában vagy magáncégeknél. Initiative 50: Ez a nonprofit egyesület, melyet az Alsó Ausztria Foglalkoztatási Hivatala és a tartományi kormányzat hozott létre, 50 év feletti munkanélküliek számára ajánl munkaszerződést melynek során munkalehetőséget keresnek számukra cégeknél, maximum 6 hónapos időtartamra. Ez alatt az időszak alatt a cégek fizetik a bér kétharmadát, egyharmadát fizeti az egyesület. A cél az érintett személy teljes visszailleszkedése az elsődleges munkaerőpiacra. 2006 és 2011 között Gänserndorf térségéből 140-en vettek ebben a folyamatban. 22
4. Esetleírások 4.1. Lívia Dunaszerdahelyről, 50+ 1. Milyen közvetlen érzéseket tapasztalt meg a munkahelye elvesztése után? Egyetemi diplomával rendelkezem, több nyelven is tudok beszélni. Én egy nagyon aktív idősebb nő vagyok, aki elvesztette a munkáját és, sajnos nem ez volt az első alkalom. Nagyon vegyes érzéseim voltak ezzel kapcsolatban, melyeket a haszontalan, túl öreg, pótolható és félre állítható szavakkal lehetne leginkább leírni. Ugyanakkor el kell ismernem, hogy az első negatív érzéseket, legalábbis egy kis időre, felváltotta a szabadság és a függetlenség érzése, de a kemény valóság hamar felébresztett és rá kellett jönnöm, hogy nem tartozom sehova (kivéve a családomat), hogy nincs egy rendszeres napi beosztásom és, hogy jövedelem nélkül maradtam. 2. Miként érzékelte környezete reakcióját az Ön új helyzetével kapcsolatban? Befolyásolta-e Önt valamilyen módon ez a reakció? A családom és a barátaim jól ismertek, és biztosak voltak abban, hogy ez az egész csak ideiglenes állapot, és, hogy egy olyan aktív nő, mint én biztosan megtalálja a kiútat ebből a helyzetből. A családom reakciója pozitív volt. Támogattak engem, hittek a képességeimben, ami nagyon megerősítette az önbizalmamat és segített abban, hogy bízzak saját képességeimben. Úgy éreztem, nem okozhatok csalódást nekik, így azt mondtam magamnak, hogy nem maradhatok sokáig munka nélküli. 3. Kitől várta a legnagyobb segítséget a kialakult helyzet megoldására? Csak magamtól - először azt hittem, hogy egyedül is tudom a dolgot kezelni. Beregisztráltam a Munkaügyi Hivatalba, csak azért, hogy meglegyen az egészségbiztosításom. Tudtam, hogy a Munkaügyi Hivatal nem tud munkahelyeket teremteni és, hogy az ottani tanácsadók csak szolgáltatásokat nyújtanak. Mindazonáltal, néha elég az ügyfélnek az a tudat is, hogy van valaki, akire támaszkodhatnak. Néha úgy tűnhet, hogy a szolgáltatás haszontalan, de az én generációmnak valóban szüksége van rá és értékeli ezt a rendelkezésre állást. 4. Milyen értékeket, erőforrásokat kapott? Egy emberi hozzáállást és megértést valójában nem vártam sokat, mert tudom, hogy a helyzet a munkaerőpiacon nagyon rossz. De mégis azt hiszem, hogy aki keres munkát, talál magának. A Munkaügyi Hivatal, azaz az én tanácsadóm, nagyszerű lelki támogatást nyújtott számomra, ami ösztönzőként hatott rám. 23
Ebben a nagyon nehéz helyzetben, a Munkaügyi Hivatal felajánlotta nekem a lehetőséget, hogy részt vegyek egy szakmai találkozón Bécsben. A részvétel a szakmai találkozón meggyőzött arról, hogy sokan vannak olyan helyzetben mint én, akik szeretnének dolgozni, és arra is rájöttem, hogy ami generációnk nem hiábavaló, de szüksége van némi figyelemre. Ez a szakmai találkozó nem csak egy szép kirándulás volt Bécsbe, hanem egy pozitív élmény, mai szellemileg is gazdagított engem. Ezután a szakmai út után jelentkeztem egy munkahelyre és pozitív választ kaptam. 5. Milyen elképzelései, céljai voltak, amikor munkanélkülivé vált? Mennyiben volt képes megvalósítani azokat? Milyen további céljai vannak? Amikor munkanélküli voltam, lehetőségem volt olyan dolgokra, mint az írás, utazás vagy nagyanyai feladatok ellátása, amelyekre nem volt időm, amikor dolgoztam. De a valóság az, hogy egy átlagos háztartásban szükség van a két jövedelemre. Ezért szükséges, hogy visszatérjek a munkaerőpiacra, és célom, hogy a jövőben munkát találjak. 4.2. Judit N. from Érd, 50+ 1. Milyen közvetlen érzéseket tapasztalt meg munkanélküliként? Főállású anyaként, három kisgyerekkel maradtam özvegyen. Férjem elvesztése után, magamra voltam utalva. Kétségbeesés, bizonytalanság fogott el, hogy miből fogunk megélni. Nem volt állásom, és a három kisgyerek mellett nem is találtam olyan munkahelyet, amely mellett a családot is el tudtam volna látni. Amíg fiatalabb voltam a gyerekek miatt, később, pedig a korom miatt nem tudtam munkát vállalni, már túl idős lettem. Mindig volt valami, ami a munkavállalásomat megnehezítette. 5. Miként érzékelte környezete reakcióját az Ön új helyzetével kapcsolatban? Befolyásolta-e Önt valamilyen módon ez a reakció? Amíg szüleimhez közel, T.-on laktunk jobb volt, sokan ismertek a faluban, és az ismerősök is segítettek, ha valamilyen problémám volt. Szüleim támogattak és segítettek abban, hogy át tudjam vészelni a nehéz időket. Édesapám halála után 24