A 20. HETI ORSZÁGOS TÁGYALÁSI JEGYZÉK 2014.05.12-16.

1 / 48 A 20. HETI ORSZÁGOS TÁGYALÁSI JEGYZÉK 2014.05.12-16. 2014.05.12. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla S. Jné Emberölés bűntette 2014.05.12. 09:00 Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 februárjában S. Jné vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, a cselekmény emberölés bűntette kísérleteként minősítése és a kiszabott büntetés súlyosítása, enyhébb végrehajtási fokozatú, de hosszabb tartamú letöltendő szabadságvesztés kiszabása érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2010 áprilisában a vádlott fiát - aki ellen a biharkeresztesi rendőrőrs büntetőeljárást folytatott, és aki a sértett élettársa volt-, Biharkeresztesre szállították. A vádlott felhívta R. F. Á. sértettet, hogy akar-e találkozni a fiával. A sértett a vádlottal, annak férjével és két kiskorú gyermekeikkel tartott. Berekböszörmény közelében megálltak, mert a vádlottnak vécéznie kellett és magával hívta a sértettet. Bementek az erdőbe és a vádlott, aki azt feltételezte, hogy a fia élettársa a férjével is szexuális kapcsolatot létesített, minden előzetes szóváltás nélkül egy késsel rátámadt a sértettre. Másodpercek alatt 9 alkalommal szúrta meg a fiatal nőt. A sikoltozást hallva a vádlott férje rángatta le feleségét a sértettről és az autóban lévő egészségügyi dobozban lévő eszközökkel próbálta a vérzését csillapítani, közben hívta a mentőket, akik a sértettet kórházba szállították. A vádlott gyermekeivel elmenekült a helyszínről. A vádlott sem a nyomozás, sem a bírósági tárgyaláson a cselekmény elkövetésében nem érezte magát bűnösnek. Első nyilvános ülés Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 Debreceni Ítélőtábla L. R.+ 1 fő Sikkasztás bűntette 2014.05.12. 10:00 Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2013 decemberében L. R. I.r. vádlottat sikkasztás bűntette miatt 8 év 6 hónap börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. V. P. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett sikkasztás bűntette és közokirat-hamisítás miatt, mint különös visszaesőt, 12 év börtönbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott és védője enyhítésért, II.r. vádlott és védője elsősorban megalapozatlanság, és téves minősítés miatt, másodsorban enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott egy budapesti zrt-nél dolgozott fegyveres biztonsági őrként pénz- és értékszállító munkakörben. A vádlottak elhatározták, hogy az I.r. vádlott által rendszeresen vezetett pénzszállító autóból megszerzik az abban szállított nagy mennyiségű készpénzt. A bűncselekményt az egyik budapesti bank központi értéktáránál akarták megvalósítani, mert a délutáni szállítmány tartalmazta a legnagyobb összegű készpénzt. 2011 novemberében I.r. vádlott, az általa vezetett pénzszállító autóval a bank központi értéktárához érkezett, ahol összesen 1.219.736.043.- Ft értékű készpénzt / forintot, eurót, svájci frankot, brit fontot, amerikai dollárt, cseh koronát stb./ rakodtak az autóba. Ezt követően I.r. vádlott elhajtott és leparkolt egy garázsbejáróban,

2 / 48 ahol II.r. vádlott autójába átpakolták a pénzt és elhajtottak. A mintegy 1,16 milliárd Ft-ot ismeretlen helyen elrejtettek. Kibéreltek egy lakást, ahol 60.010.834.- Ft értékű készpénzt maguknál tartottak. A bűncselekménnyel okozott kárból ez az összeg térült meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 Debreceni Ítélőtábla B. Gy. Orgazdaság bűntette 2014.05.12. 11:00 Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 októberében B. Gy. vádlottat költségvetési csalás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott a börtönbüntetés 2/3 részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a szabadságvesztés tartamának felemelése céljából, míg a vádlott és védője a szabadságvesztés mértékének csökkentése és a végrehajtás felfüggesztése érdekében jelentettek be fellebbezést. A bíróság által megállapított tényállás szerint B. Gy. 2012 márciusában megállapodott ismeretlen ukrán illetőségű személyekkel hogy az ukrán-magyar határon átcsempészett jövedéki adózás alól elvont cigarettákat a határ közeléből elszállítja. A cselekményéért 2.000.000.- Ft-ot kapott volna. A hajnali órákban a fia tulajdonában álló mezőgazdasági vontatóhoz kapcsolt egy pótkocsit es elindult a megjelölt határhelyhez. Tarpa és Tivadar között felfigyeltek rá és követték a Beregsurányi Határrendészeti Kirendeltség stabil hőkamerájának kezelői. A megjelölt helyen ismeretlenek megpakolták a pótkocsit csaknem 100.000 doboz ukrán zárjeggyel ellátott cigarettával. B. Gy. vádlott visszafelé indult a járműszerelvénnyel, amikor a rendőrök tetten érték és a jövedéki termékeket lefoglalták. A cigarettamennyiség belföldi forgalmi értéke 74.695.518.- Ft, a vámbevétel csökkenés 66.183.250.- Ft volt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 Debreceni Ítélőtábla B. I. Testi sértés bűntette 2014.05.12. 14:00 Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék 2014 februárjában B. I. vádlottat testi sértés bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a büntetés súlyosításáért, anyagi jogszabálysértés miatt jelentett be fellebbezést. A vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint B. I. vádlott és három ismeretlenül maradt társa 2012 áprilisában délelőtt egy a Budapest-Murakeresztúr vasúti pályaszakasz egyik MÁV-őrbódéja melletti falból gyapotot szedtek ki. Ezt látta B. B. sértett, aki megkérdezte őket, mit csinálnak. B. I. vádlott ezt kötekedésnek vette és bántalmazni kezdte a sértettet, aki a bódéba szorult. A vádlott és két társa, mindhárman bántalmazták a sértettet, majd a földön fekvő férfit a vádlott többször mellkason rúgta és elhagyták a helyszínt. A sértett sérülései közvetlen életveszélyes állapotot eredményeztek, tényleges

3 / 48 gyógytartamuk 6 hét volt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 93. 14.B.2309/2013 Emberölés 2014.05.12. 9:00 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott a vádbeli cselekményeket megelőzően többször járt Magyarországon, majd miután a Szerb Köztársaságban megszökött a börtönből, különböző külföldi személyek adatait felhasználva hajléktalanként Magyarországon élt. A vádlott 2007 óta a VI. r. vádlottal a csepeli erdőben, illetve a csepeli eperföldek közelében élt. 2010 júniusában az I. r. és a III. r. vádlottak egy budapesti gyógyszergyár ipartelepéről kábeleket akartak lopni. Azonban a biztonsági őrök észrevették őket és dulakodni kezdtek, mely során az I. r. vádlott fejszével támadt az őrökre. Az őröknek sikerült rendőri segítséget kérniük, így a vádlottak elmenekültek. Az I. r. vádlott a hajléktalantársaival termesztett, 1 kg-ot meghaladó mennyiségű marihuánát H. V. sértett kapcsolatain keresztül szerette volna értékesíteni. Azonban H. V. nem talált rá vevőt, így az I. r. vádlott neheztelt rá. Az I. r. vádlott 2010 augusztusában elhatározta, hogy H. V. sértetten megtorolja az őt ért sérelmeket és ebbe a II. r. vádlottat, a III. r. és a IV. r. vádlottakat is bevonja. 2010 szeptember 3-án elhívták H. V-t a csepeli erdőbe, ahol közösen italoztak és füvet szívtak. Szeptember 4-én reggel az I. r. és a II. r. vádlottak fahusángokkal támadtak a sértettre, súlyosan bántalmazták, majd később a III. r. és IV. r. vádlottak segítségével felakasztották, melynek következtében a sértett életét vesztette. A holttestet a vádlottak elégették, a maradványokat pedig a Dunába szórták. Az I. r. vádlott H. V. megölését követően elhatározta, hogy korábbi munkaadóját K. L. sértettet megöli és az engedély nélkül tartott fegyvereit megszerzi, amelyeket később a hajléktalan társaival tervezett rablótámadások során akart használni. Ennek érdekében az I. r. vádlott, a II. r. vádlott és a IV. r. vádlott elutazott Ercsibe, K. L. lakhelyére. A vádlottak terve azonban meghiúsult, mivel a sértett riasztója megszólalt és a sértett is megjelent fegyverrel a kezében, így a vádlottak elmenekültek a helyszínről. A II. r. vádlott bosszút akart állni T. Gy. sértetten, ezért az I. r. vádlottal egyeztetve meghívta T. Gyt a csepeli hajléktalantáborba. A sértettet becsalták az erdőbe és gázpisztollyal többször rálőttek, majd megkötözték, értékeit elvették. A sértettet egy ideig az V. r. vádlott őrizte, majd az éjszaka folyamán, mikor a sértettet magára hagyták, sikerült megszöknie. A hajléktalan életmódot folytató S. I. sértett, felesége S. I-né sértett, valamint S. I-né fiai T. J. Cs. és felesége T-né B. K. sértettek, valamint T. A. és felesége K. A. 2010. nyarán a vádlottak táborhelyétől kb. 1,5 km-re lévő betonépületben laktak. Az I. r. vádlott nem kedvelte a sértetteket, mert azok egy alkalommal az ő területén is gyűjtöttek színesfémet és gépkocsival is rendelkeztek, mellyel nagyobb mennyiségben tudták a színesfémet az átvevő helyekre szállítani. Az I. r. vádlott ezért felvetette a II. r. vádlottnak, hogy az S. család tagjait meg kellene ölni, illetve a család kivégzését követően K. A. akár a II. r. vádlott párja is lehetne. A vádlottak megkérték S. I-t és T. J. Cs-t, hogy segítsenek nekik elszállítani egy nagyobb

4 / 48 mennyiségű rezet. A sértetteket megfojtották, majd elmentek az S. család lakóhelyére, ahol S. I-nét is megfojtották. T-né B. K-t magukkal vitték, de később vele is végeztek. A holttesteket elégették, majd a maradványokat földdel betemették. Az ügyészség a vádlottakat többek között előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettével, emberölés előkészületének bűntettével, súlyos testi sértés bűntettével, személyi szabadság megsértésének bűntettével, közokirat-hamisítás bűntettével, kifosztás bűntettével vádolja. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, fsz. 30. 26.B.288/2011 hűtlen kezelés bűntette 2014.05.12. 9:00 A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a Budapest VI. kerület Andrássy út 47. szám alatti műemlék épület a Magyar Állam tulajdonában és a Fővárosi VI. kerület Ingatlankezelő Vállalat kezelésében volt. 1960 óta műemlék. 1993. február 28-án az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan a VI. kerületi Önkormányzat tulajdonába - a korlátozottan forgalomképes vagyonába került, elidegenítéséhez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter nevében eljáró Országos Műemlékvédelmi Hivatal hozzájárulása volt szükséges, amit részletes tervdokumentáció megléte esetén adhatott meg. A határozat azt is előírta, hogy a legszükségesebb állagvédelmi munkákat 3 éven belül, az épület műemléki felújítását 10 éven belül el kell végezni. Az önkormányzat az ingatlant társasházzá alakíttatta. Az önkormányzat 1995-ben szerette volna elidegeníteni az épületet, de az OMVH nem járult hozzá. Ezt követően az önkormányzat épületfelújítási munkát nem végeztetett az ingatlanon. Az Oktogon Vendéglátó Kft. 2003 májusában vételi szándékot jelentett be az ingatlanra. Megbeszélést kezdeményeztek a II. r. vádlottal az Önkormányzat akkori vagyonügyekért felelős alpolgármesterével aki tájékoztatta őket, hogy az önkormányzat az ingatlan elidegenítése tárgyában tárgyalásokat folytat az Ennet Kft-vel. Az Ennet Kft. 2004 januárjában vételi ajánlatot tett az ingatlan megvásárlására 140.000.000. Ft vételárért. Az önkormányzat a Dollárland Kft-vel értékbecslést készíttetett, mely az ingatlan lakott állapotú értékét 138.946.000 Ft-ban, míg a beköltözhető forgalmi értékét 694.729.000. Ft-ban állapította meg. Az előírt felújítási munkák értékét 839.256.646. Ft-ban állapította meg. Az ingatlan beköltözhető forgalmi értéke ezen értékbecsléssel ellentétben 900.000.000. és 1.238.000.000. Ft közé tehető, míg lakott értéke 342.000.000. és 450.000.000. Ft. között mozog. Az Ennet Kft. 2004 júniusában megerősítette vételi szándékát és 150.000.000. Ft-ot ajánlott. A Fritsch&Co Ingatlantanácsadási Kft. 2004 júniusában szintén 150.000.000 Ft-os ajánlatot tett az ingatlan megvételére. A II. r. vádlott a vételi ajánlatok közül csak az önkormányzat számára hátrányosabb feltételeket tartalmazó Ennet Kft ajánlatát továbbította az önkormányzat Tulajdonosi Osztályához. Azt a szóbeli instrukciót adta a határozati javaslat előkészítéséhez, hogy azt az Ennet Kft kérelmében foglaltak szerinti feltételekkel, versenytárgyalás mellőzésének feltüntetésével szövegezzék meg, annak ellenére, hogy tudatában volt, miszerint mind a vételárként felajánlott összeg, mind az ingatlan versenytárgyaláson kívül történő elidegenítése a Lakásrendelet és Vagyonrendelet szabályaival ellentétes. A Tulajdonosi Főosztály- és osztályvezető nem szignózta a javaslatot, mely így a XIV. r. vádlotthoz került törvényességi vizsgálatra. A XIV. r. vádlott az előterjesztést jóváhagyta, melyet a Tulajdonosi Bizottság is támogatott. A képviselő-testület az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r. VII. r., VIII. r., IX. r., X. r., XI. r., XII.r. És XIII. r. vádlottak igen szavazata, 6 nem és 1 tartózkodás mellett 2004. június 17-én elfogadta az előterjesztést és úgy rendelkeztek, hogy a képviselő-testület a versenytárgyalástól eltekint és sz ingatlant tulajdonjog

5 / 48 fenntartással elidegeníti az Ennet Kft. részére. Ezzel az önkormányzat sérelmére legalább 127.892.500. Ft vagyoni hátrányt okoztak. A vádlottak az ingatlan társasházi jogi jellegét megszüntették és felhatalmazták a polgármestert, hogy az adásvételi szerződés, valamint a bérlők bérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásokat kösse meg. Az önkormányzat a képviselő-testület határozata alapján 2004. november 24-én kötötte meg az adásvételi szerződést az Ennet Kft-vel, melyet az I. r. vádlott írt alá az önkormányzat részéről. A vádlottakat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja. Az ügyben a következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság, fsz. 72. 8.B.532/2011 súlyos testi sértés bűntette 2014.05.12. 08:30 A Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség vádirata szerint a vádlott 2010 januárjában egy szadomazo film forgatása alkalmával a forgatásra jelentkező I. és II. sz. sértetteket 36 percen keresztül, különböző bántalmazás céljából a filmforgatás kellékeit képező eszközökkel testszerte ütötte. A sértettek a bántalmazások következtében összességében 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szereztek. Az ügyészség a vádlottat 2 rb. súlyos testi sértés bűntettével vádolja. Az ügyben a következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott M. R. ügy testi sértés vétsége időpont 2014. május 12. 8-30 óra Kezdődik a német állampolgár vádlott büntetőpere A vádlott, német állampolgár. 2013. június 14. napján vendégségbe érkezett Magyarországra, magyar barátnője családjához, mivel 2013. június 16. napjára keresztelőre hívták meg őket. A keresztelő után a vendéglátó család felsőszentiváni házánál tartott ünnepségen részt vett a család jó ismerőse, a sértett is. A sértett és a vádlott között ennek folyamán semmilyen nézeteltérés nem volt, együtt is fogyasztottak szeszes italt, melynek hatására a sértett láthatóan ittas állapotba került. A sértett 21.30. óra körüli időben hazavitte családját gépkocsijával, azonban rövidesen

6 / 48 egyedül tért vissza a vendégség színhelyére, gépkocsiját ismételten ittas állapotban vezetve. Az ittas vezetés tényén felháborodott vádlott a gépkocsiból kiszálló sértettől elvette a gépkocsi indítókulcsát, melyet átadott a helyszínen lévő házigazdának, aki később visszaadta azt a sértettnek. A vádlottnak az ittas vezetés miatti különös felháborodását az okozta, hogy korábban Németországban egy baráti körébe tartozó ittas sofőr közúti balesetet okozott, melynek tragikus következményei lettek. Az ittas vezetés ténye és a kulcs elvétele miatt - a vádlott barátnőjének tolmácsolása mellett - kisebb vita alakult ki a sértett és a magyar nyelven csak néhány szót tudó vádlott között, melynek az vetett véget, hogy a vádlott a sértettet otthagyva sétálni indult a falu központja felé. A sértett a helyszínen maradt arra hivatkozással, hogy beszélni akar még a vádlottal annak visszatérése után. 22.15. óra körüli időben a vádlott visszaérkezett a vendéglátók házának közelébe és egy gépkocsi behajtónál összetalálkozott a sértettel, aki a vádlott felé haladva - meg nem állapítható szándékkal felemelte a kezeit. A vádlott ekkor két kezét kb. mellkas magasságba emelve, nyitott tenyerekkel egy alkalommal, kisebb erővel meglökte a vele szemben érkező, láthatóan ittas állapotban lévő, bizonytalan mozgású sértettet, aki ettől azonnal hanyatt esett, fejének hátsó részét a betonaljzatba ütötte és eszméletét vesztette. A sértetthez a vendéglátók mentőt hívtak, akik gondoskodtak kórházba szállításáról. A sértett a hát, a keresztcsont, valamint nyakszirt bőrének horzsolásaival társuló súlyos fejsérülést szenvedett. Képalkotó vizsgálati leletei szerint keményagyburok feletti, illetve alatti vérzéssel, halántéklebeny és homloklebeny alapi rész agyállomány kisgócú vérzéseivel társuló traumás agyvizenyőt, következményes középvonali áttolódást, lágyagyhártya alatti vérzést, jobb oldali falicsontról, homlokcsontra terjedő darabos elmozdulásos törést szenvedett. A lágyszöveti sérülések büntetőjogi gyógytartama nyolc napon belüli, a súlyos koponya, illetve koponyaűr és agyállomány sérülésének büntetőjogi gyógytartama nyolc napon túli, tényleges gyógytartama szövődménymentes gyógyulás esetén kb. négy hónap. A sértett sérülései közvetlenül életveszélyesek, az idejében elvégzett idegsebészeti műtéti beavatkozás nélkül nevezett halálát eredményezték volna. Tudati állapota még nem tért vissza, gyógykezelése nem zárult le. Dr. Sárközy Szabolcs elérhetőségek +36-20-3730790 sarkozysz@kecskemetit.birosag.hu Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. tárgyaló vádlott H.I. ügy emberölés bűntette időpont 2014. május 12. 9 óra Folytatódik az édesanyját megfojtó férfi tárgyalása A vádirat lényege szerint a vádlott /63 éves férfi/ rendszeres alkoholfogyasztó, és a bűncselekményt szokványos ittas állapotban követte el. A vádlott 2012. őszén költözött az idős, beteg, leromlott fizikai állapotú édesanyjához.

7 / 48 Amiatt, hogy korábbi társkapcsolatai kudarcot vallottak, 2013. augusztusában öngyilkosság elkövetését fontolgatta. Ennek megfelelően 2013. augusztus 7. napján a délutáni órákban a helyi kocsmában italozott, majd miután hazaért és édesanyja elaludt, egy pohár vízben feloldott több nyugtató hatású tablettát, amit megivott. Ekkor jutott arraaz elhatározásra, hogy kiterjesztett öngyilkosságot követ el, azaz édesanyját is megöli. Ezért őt fojtogatni kezdete, mire a sértett védekezni próbált, a vádlott azonban megfojtotta. Ezután a vádlott a bevett gyógyszerek hatására rosszul lett, azonban életét a kiérkező mentők megmentették. Ítélethirdetés még nem várható. Az ügyészség az előzetes fogvatartásban lévő vádlottal szemben indítványozza, hogy a bíróság börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetést és közügyektől eltiltást szabjon ki. Dr. Sárközy Szabolcs elérhetőségek +36-20-3730790 sarkozysz@kecskemetit.birosag.hu VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Ügyszám: 9.B.947/2012. Tanácselnök Dr. Szakács Katalin A vád rövid ismertetése Az eljárás és tárgyalása elsőfokú tárgyalás A tárgyalás helye Veszprém, Vár u. 19. A tárgyalás ideje 2014. május 12-16. Az eredetileg a MÁV által alapított 631.990.000 Ft törzstőkéjű MÁV Vasjármű Kft. tulajdonosi szerkezete a bűncselekmények elkövetésének idején 2003. január 01. napjától az alábbi volt: Traininvest Kft. 65%-1 szavazat MRP 10% MÁV Rt. 25%+1 szavazat A többségi tulajdonos Traininvest Kft. tulajdonosai és tagjai voltak I. r. L. A., II. r. Sz. Z., III. r. K. T. M., IV. r. K. Gy. és V. r. P. I. vádlottak, akik 2003. január 1-től a MÁV Vasjármű Kft. munkaviszonyban álló vezető állású dolgozói is lettek. VI. r. Sz.P.M. vádlott 2008. június 01. napjától lett a MÁV Vasjármű Kft. ügyvezetője. A Traininvest Kft. 480.000.000 Ft-ért vásárolta meg a MÁV Vasjármű Kft. 65-1% üzletrészét, s a vételárat több, évente kb. 100.000.000 Ft nagyságrendű részletben fizethette ki. Az utolsó részlet 2004. évben vált esedékessé. Figyelemmel arra, hogy a Traininvest Kft., illetve tagjai ezen összeg kifizetésére fedezettel nem rendelkeztek, elhatározták, hogy az ehhez szükséges pénzt a MÁV Vasjármű Kft. vagyonának eltulajdonításával szerzik meg. Közösen eldöntötték, hogy különböző olyan szerződéseket kötnek a MÁV Vasjármű Kft-vel, melyek mögött tényleges teljesítés nem áll, ezen szerződések kizárólag arra szolgálnak, hogy igazolják a Traininvest Kft. által kiállított számlák kifizetésének jogosságát, illetve leplezzék a vagyon eltulajdonítását. A bűncselekmények elkövetését úgy szervezték meg, hogy abban mindenkinek meg volt a maga szerepe. A vádlottak a fenti céllal az alábbi típusú szerződéseket kötötték: 1.) tanácsadási szerződések,

8 / 48 2.) nyitott oldalfalú vasúti teherkocsik adásvételi szerződései, 3.) pályázatok anyagainak kidolgozására megbízási keretszerződés és ennek alapján egyedi megbízási szerződések, 4.) értékpapír juttatási szerződés 5.) bérleti szerződések, 6.) zálogjog vállalása. A vádlottak a fenti módon a MÁV Vasjármű Kft. sértettől összesen 1.243.675.691 Ft összeget tulajdonítottak el. A Vas Megyei Főügyészség I.r. L. A. vádlottat Vádlott nevének L.A. és társai betűjele A vád különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő a Btk. 20. (3) bekezdése szerinti társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 5. pont), II.r. Sz. Z. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző figyelemmel a Btk. 317. (2) bekezdés a) és c) pontjára - a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő a Btk. 20. (3) bekezdése szerinti társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2. pont), III.r. K. T. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő a Btk. 20. (3) bekezdése szerinti társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 6. pont), IV.r. K. Gy. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő a Btk. 21. (2) bekezdése szerinti bűnsegédként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2, 3, 4, 5, 6. pont), V.r. P. I. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő a Btk. 20. (3) bekezdése szerinti társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 6. pont), VI.r. Sz. P. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző figyelemmel a Btk. 317. (2) bekezdés a) és c) pontjára a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 5. pont) vádolta meg. A tárgyalás eredménye ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság

9 / 48 L. Zoltán és 8 társa csalás bűntette 2014. május 12. 9.00 2010 májusában a sértett öngyilkossági kísérletét megelőző napokban véletlenül 6 betért egy zalaegerszegi családi házba, ahol beszélgetni kezdett az ott tartózkodó, 705 év feletti IV. r vádlottal. Szóba került, hogy az asszonynak pénzre lenne szüksége, 0 mire a férfi 371.200 Ft-nak megfelelő eurót hozott neki. A pénz átadásakor már a III.. és V. r. vádlott is jelen voltak, s úgy vélték, megpróbálnak további összeget szerezni 0 a sértettől. 0 Kérték, adjon egy beteg gyermek gyógyítására. Mikor a sértett igent mondott, a vádlottak 0 elvitték autóval a lakásához, hogy magához tudja venni a pénzt. Másnapra pedig még, többet ígért nekik. Ekkor maga vitte a pénzt a vádlottak lakásához, ahol találkozott az I. és - III. rendű vádlottakkal. A III. r. vádlott az I. r. vádlott jelenlétében pedig szintén beteg gyermekre hivatkozva további pénzt, illetve aranyékszereket kért és kapott a sértettől, aki összesen 3.573.616 Ft-ot adott át végül. 2010. május 4-én a sértett közjegyzői okiratban unokatestvérének ajándékozta zalaegerszegi házát, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Tette miatt kórházba került, ahonnan a VI. r vádlott magát hozzátartozónak kiadva hozta ki és a VII. r vádlottal közösen több üzletbe is elvitték és áruvásárlási hitel felvételére késztették. Tévét, telefont, tűzhelyet vettettek a férfivel, ám azt ők vették át. Időközben az I. és a II. r vádlott - akiknél egy ideig a sértett lakott a kórházból kikerülése után - értesült az ajándékozásról, s meggyőzte a sértettet, hogy vonja azt vissza. Ez meg is történt, majd rávették a férfit a ház, illetve egy másik nevén lévő ingatlan eladására. Mindkét esetben a forgalmi érték alatt értékesítették az ingatlanokat, a vételárat pedig a II. r vádlottnak adta a sértett. (Az egyik 5.616.000 Ft helyett 5.000.000 Ft-ért, a másik 748.000 Ft helyett 600.000 Ft-ért kelt el.) Az értékesítést megelőzően az I. és a II. r. vádlott kipakolta a lakásokat, s értékesítette a benne talált ingóságokat. Több száz értéktárgyat adtak el, köztük értékes könyv-, érem-, bélyeg- és rádiógyűjteményt. Emellett a II. r vádlott több mint 350.000 Ft-ot emelet le a sértett bakkártyájáról is. Emellett a III. r. vádlottal szemben kábítószerrel való visszaélés vétsége, valamint az I. r. vádlottal együtt a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette, valamint lopás vétsége is szerepel az egyesített ügy vádiratában. dr. Beznicza Árpád 0630/902-4360 BezniczaA@zalaegerszegit.birosag.hu Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit 0630/421-4789 BartalneMJ@zalaegerszegit.birosag.hu

10 / 48 2014.05.13. (KEDD) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla H. P. Emberölés bűntette 2014.05.13. 09:00 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 januárjában H. P. vádlottat testi sértés bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte. A vádlott legkorábban a büntetése 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A törvényszék a vádlottat az ellene emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére felmentése miatt, az emberölés bűntettében bűnösségének megállapítása és súlyosabb börtönbüntetés, valamint közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 októberében több helybeli társaság is szórakozott a Harsány településen lévő sörözőben, akik csaknem egy időben az ott megrendezett bálból hazafelé tartottak. Az ittas állapotban lévő P. N. sértettet testvére, P. D. és annak barátnője A. A. kísérték haza. Útközben P. N. kötekedő hangulatban volt. éjjel 1 óra tájban találkoztak H. P. vádlottal és annak társaival, akik mivel látták, hogy a sértett ittas állapotban van, nem álltak szóba vele. Nem sokkal később ért oda M. Z. akivel a sértett szóváltásba keveredett, majd lökdösődni kezdtek. A közelben lévő H. P. vádlott, T. I. és Ö. R. próbálta lecsillapítani P. N-et, azonban a sértett ekkor már verekedni kezdett. Hátulról megrúgta H. P. vádlottat, majd ököllel is megütötte. A vádlott ekkor a zsebéből kivett késsel többször megszúrta P. N. sértettet, aki - bár elsősegélyben részesítették, a kórházba szállítás közben a mentőautóban meghalt. A sértett életét az újraélesztés sem menthette meg. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 Debreceni Ítélőtábla L. L. + 1 fő Egyéb 2014.05.13. 10:00 Az elsőfokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 szeptemberében V. T. I. r. vádlottat a felbújtóként elkövetett számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett miatt emelt vád alól felmentette. L. L. II.r. vádlottat 34 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt 150.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A további 11 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Z. T. III. r. vádlottat 34 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt 150.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. A további 11 rb. közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. H. V. IV.r. vádlottat az ellene számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész II. és III. r vádlott terhére súlyosítás, részbeni felmentésük miatt, bűnösségüknek további 11 rb. hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítása bűntettében való megállapítása és felfüggesztett börtönbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett. III.r. vádlott és védője felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. I. és IV. r. vádlott esetében az ítélet jogerős. A vádirat szerint I.r. vádlott egy pénznyerő automatákat üzemeltető nyíregyházi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője volt. A gépek számítógép által vezérelt berendezések voltak. Az automaták forgalmát mechanikus és elektronikus számláló segítségével ellenőrizték. I. r. vádlott 2005-ben elhatározta, hogy néhány gép elektronikus számlálóját számítástechnikai úton manipulálni fogja, és az árbevétel különbözetet eltulajdonítja. II.r. vádlott ebben az időszakban az OMH egri kirendeltségénél dolgozott mértékhitelesítőként. Az ő feladata volt, hogy a műszaki

11 / 48 ellenőrzést végző kft laborjában az ellenőrzés tényét rögzítse, majd az alapján tanúsítványt állítson ki. III.r. vádlott a műszaki ellenőrzést végző kft munkatársa volt, ő végezte a műszaki ellenőrzéseket. 2005 őszén II. és III. r. vádlott közreműködésével a tényleges vizsgálaton át nem esett berendezésekről kiállították a mérésügyi hitelesítést tanúsító okiratokat, és a valótlan tartalmú mérésjegyzőkönyveket. H. V. IV.r. vádlott I. r. vádlott cégében dolgozott technikusként. I.r. vádlott utasítására 2005 decembere és 2006 áprilisa között a megfelelő elektronikai eszközöket felhasználva a cég üzemeltetésében lévő pénznyerő automatákat manipulálta. A megváltoztatások eredményeként keletkező készpénztöbbletet az automatákból kivette és átadta I.r. vádlottnak. Az érintett időszakban 19.886.070.- Ft készpénzt vett ki, melyet az I.r. vádlott a saját céljaira fordított. II.r. vádlott 2006 januárja és 2006 májusa között 11 db valótlan tartalmú okiratot állított ki a pénznyerő automaták ellenőrzéséről. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 Debreceni Ítélőtábla D.M. Emberölés bűntette 2014.05.13. 11:00 Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 februárjában Ifj. D. M. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és járművezetés ittas állapotban vétsége miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év járművezetéstől eltiltásra, illetve 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. a vádlott feltételes szabadságra legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható. Az ítélet ellen a vádlott és védője téves minősítés miatt és enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2012 októberében ifj. D. M. vádlott enyhén ittas állapotban egy teherautóval Forró település irányából Baktakék felé közlekedett, amikor meglátta vele szemben H J. sértettet gyalogosan, egy kétkerekű kézikocsin egy láda almát maga előtt tolva. A vádlott a gépkocsit fokozatosan a sértett felé kormányozta. Ő azonban látva ezt, egy parkoló autó takarásába húzódott, a vádlott pedig elhajtott. Nem sokkal később a vádlott visszafordult azzal a szándékkal, hogy H. J. sértettet elüsse. A férfi azonban ezt is észlelte, és a kézikocsit az útpadkára engedve elugrott a teherautó elől, ami így csak a kézikocsival ütközött. A vádlott ezután megállás nélkül elhajtott a helyszínről. A sértett értesítette a rendőröket a történtekről. A vádlottat, mivel nem állt meg a többszöri rendőri intézkedés ellenére sem, kisebb üldözés után tudták csak előállítani. Ifj. D.M. semmiféle megbánást nem mutatott, mindvégig közönyös volt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó ForizsI@dit.birosag.hu sajto@dit.birosag.hu 0630/994-3339 GYŐRI ÍTÉLŐTÁBLA Győri Ítélőtábla fszt. I. számú tárgyalóterem L. H. 14. évét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és más bcs. 2014.05.13. 9.00 Első nyilvános ülés, határozathirdetés várható

12 / 48 Az elsőfokon eljárt Győri Törvényszék a következő tényállást állapította meg: A vádlott (1983) szlovák állampolgárságú és anyanyelvű, a férje német állampolgárságú és anyanyelvű, házasságukból 2009 augusztusában született meg gyermekük. A házaspár Magyarországon élt életvitelszerűen. Házasságuk 2012 nyarára megromlott, a férj keresetet nyújtott be a házasság felbontása iránt. A vádlott a kitűzött tárgyalásokon nem jelent meg, így 2012. december 10-én sem, amikor a városi bíróság végzésében a közös gyermeket az apa nevelésébe és gondozásába helyezte, engedélyezve, hogy a gyermekkel 2012. december 23-31. között Németországba utazhat az apa. Ezt a férj közölte a feleségével, a vádlottal, aki ennek hatására fenyegetőzött, öngyilkosságot is kilátásba helyezett. Másnap a vádlott Pozsonyba utazott, bérelt egy személygépkocsit és ezzel utazott vissza Mosonmagyaróvárra, abból a célból, hogy összecsomagoljon és elköltözzön. A vádlott férje 2012. december 13-án 5 órakor kelt fel, felkeltette fiát, felöltöztette, megreggeliztette, majd a fürdőszobába ment. Azt gondolta, hogy a felesége még alszik. A vádlott felkelt, köntöst vett fel, a fürdőszobát, ahol a férje tartózkodott kulccsal bezárta, majd a gyermekét felkapva elszökött otthonról. A gyermek szandált viselt, kint -7 ºC körüli hőmérséklet volt. A vádlott egy ideig céltalanul autózott, majd a közeli bányatóhoz hajtott. A tó vizét 1 cm vastagságú jég borította. A vádlott alig tudott úszni, gyermeke egyáltalán nem tudott. A vádlott úgy döntve, hogy öngyilkos lesz a gyermeket ölbe véve elkezdett a bányató medrébe haladni, a jeget lépéseivel egyidejűleg feltörve. A vádlott 3 méter után a karját kinyújtotta és a gyermeket elengedte, ő viszont nem merült a víz alá. A gyermek a jeges vízben azonnal elmerült. A vádlott kijött a tóból, valamennyi időt eltöltött a parton, egy idő után visszament, hogy a gyermeket megkeresse, illetve azért, hogy öngyilkos legyen. A gyermeket azonban nem kereste meg, öngyilkosságot sem kísérelt meg. Ezután a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányságra hajtott, ahol elmondta, hogy a gyermekével baj van, meghalt. Tört németséggel tudta magát megértetni. A rendőr a társaival és a vádlottal beült a szolgálati kocsiba, kimentek a helyszínre, ahol a meder alján megtalálták a gyermeket, akinek közvetlen halálát vízbe fulladás okozta. A vádlott férje körülbelül 1,5 órán át volt bezárva a fürdőszobába, mivel az ajtót nem tudta kinyitni, hiába kiabált, dörömbölt, kimászott az ablakon, és a szomszéd telefonjáról értesítette a rendőrséget. A fenti tényállás alapján az elsőfokú bíróság a vádlottat 14. évét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette (Btk. 166. (1) bekezdés, (2) bekezdés i) pont) és személyi szabadság megsértésének bűntette (Btk. 175. (1) bekezdés) miatt 14 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Dr. Ferenczy Tamás 0630/481-7354 ferenczyt@gyoritb.birosag.hu FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013 elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette 2014.05.13. 9:00 A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a

13 / 48 kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház 2006. szeptember 18-i ostromakor a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így

14 / 48 az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére két kivétellel elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az Ignácz és Árvai - jelentések, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat.

15 / 48 Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10-2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., II. tárgyaló 41.B.2158/2013 emberölés 2014.05.13. 9:00 A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádirata szerint B. Béla a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intéző Bizottságának tagja, később tagja a Politikai Bizottságnak, az Ideiglenes Központi Bizottságának, majd pedig a Központi Bizottságnak. B. Béla vádlott és társai karhatalmat hoztak létre, melynek célja, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után részben rendfenntartó, részben a megtorlásban közreműködő és a polgári lakosság ellen fellépő fegyveres csoport legyen. A jogszabályi keretek nélkül létrehozott karhatalom a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta, és eszköze lett a gyors és kegyetlen leszámolásnak. A Kádár János vezette párt- és államvezetés közöttük a vádlott ugyanis 1956. december elejére elhatározta, ha kell fegyveres erővel, a karhatalommal lép fel és számol le kíméletlenül a polgári lakosság demonstrációjával szemben. Minderre azért volt szükség, mert a Kádár János vezette kormány támogatottsága minimális volt. Magyarországon kettős hatalom alakult ki melynek során a munkástanácsok szerepe döntővé vált. Mivel a tömegmozgalmak és a munkástanácsok újabb felkelés kirobbanásával fenyegettek, amely a Kádár János vezette kormány uralmát alapvetően veszélyeztette, ezen mozgalmak elfojtását a karhatalom feladatává tették. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága melynek B. Béla vádlott döntési joggal rendelkező tagja volt közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, részére feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki, melyet a karhatalmi erők végrehajtottak. A Katonai Tanács 1956. december 4-én meghozott döntéseit követően a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. 1956. december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari ún. vörös-zászlós tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel történt összetűzés során fegyvert használt, melynek következtében négyen

16 / 48 meghaltak. 1956. december 8-án Salgótarjánban a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság épülete előtt összegyűlt tömegre szintén tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, melynek következtében 46-an életüket vesztették. B. Béla vádlott később mint belügyminiszter a felelősségre vonás iránt azért nem intézkedett, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, melyek alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének. 1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom Martonvásárra ment azzal a céllal, hogy a 10 napos őrizetre javasolt személyeket összeszedjék és egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. A házkutatások megtartása után három személyt letartóztattak és a rendőrőrsön súlyosan bántalmazták őket. B. Béla vádlottnak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, azonban eljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte. Az ügyészség a vádlottat az 1954. évi 32 törvényerejű rendelettel kihirdetett, a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kelt - a Magyar Népköztársaságra nézve az 1955. február 3-tól hatályos nemzetközi egyezmény 2., 4. és 6. Cikkében foglaltakra tekintettel a 147. Cikkben meghatározott súlyos jogsértésnek minősülő, - felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, - felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, valamint - 2 rb. felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével megvalósított háborús bűntettel. A II. vádpont szerint B. Béla vádlott közelebbről meg nem határozható időpontban megszerzett 11 darab - lőszernek minősülő - sörétes vadásztöltényt, amelyek tartására nem rendelkezett engedéllyel, ennek ellenére a lakásában tartotta azokat. Ezért őt az ügyészség engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettével is vádolja. A büntetőügyhöz egyesítésre került a B. Béla ellen a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a Budai Központi Kerületi Bíróságon indult büntetőügy, melyben a Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség azzal vádolja B. Bélát, hogy a Duna Tv 2010. augusztus 4-ei Közbeszéd c. műsorában a kommunista rendszer által elkövetett népirtás és más emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntette fel. A következő tárgyalási napon ítélethirdetés várható. Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail: sajto@fovarosit.birosag.hu GYŐRI TÖRVÉNYSZÉK Győri Törvényszék B.63/2014. B. Ádám Életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmények 2014. május 13. 08.30. fszt. 25. Folytatólagos tárgyalási határnapok: május 15. és május 20. 8.30 órai kezdettel!

17 / 48 A vádirat szerint a vádlott 2013. február 13-án több győri szórakozóhelyen szórakozott és fogyasztott alkoholt unokatestvérével. Éjfél után a győri Bohém tanya nevű szórakozóhely előtt megszólították az ott várakozó egyik sértettet és tőle cigarettát kért a vádlott. Miután a sértett közölte, hogy nincsen nála cigaretta, nem dohányzik, a vádlott erőteljesen meglökte. A sértett hátrált, de eközben a vádlott arcon rúgta, amitől a sértett a földre esett. Ekkor érkezett a sértett barátja, akinek arcát a vádlott szintén ököllel bántalmazni kezdte, majd miután a földre esett, rugdosni kezdte. A vádlott a bántalmazást követően elfutott. A sértettek a szórakozóhelyre bementek barátaikhoz, akik ellátták őket, majd együtt Révfalu városrész irányába indultak. A belvárosban újra összetalálkoztak a vádlottal, akivel szóváltásba keveredtek. A szóváltás után a társaság szétszéledt. Az egyik sértett azonban ismét összetalálkozott a vádlottal, aki szidalmazni kezdte, majd egy utcai fém szeméttartót a tartóról levéve fejbe vágta a sértettet. A sértett a földre esett, ám a vádlott a fém szeméttartóval tovább bántalmazta a sértett fejét, aki a bántalmazás közben eszméletlenül feküdt a földön. A vádlott, miután a sértett barátai a helyszínre érkeztek, a szemetest eldobta és a helyszínről elmenekült. A sértett barátai ezt követően mentőt hívtak. A vádlottat a cselekményt követően rövid időn belül elfogták. A sértett a bántalmazás során életveszélyes sérüléseket szenvedett. dr. Máté Kinga +36-30-86-44-303 matek@gyorvb.birosag.hu sajto_gyor@gyorit.birosag.hu KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Járásbíróság Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt.22. H. J. közveszélyokozás bűntette május 13. 8.30 A 52 éves vádlott kaposvári társasházi lakásában szétszerelte a gázkazánt. Azt egy zuhanycsővel összekötötte a radiátorral, a kazán gázégőjét pedig gázpalackra kötötte. A szobában téglából rakott nyílt tűztéren gázégőn fát égetett. Elnapolt tárgyalás. Dr. Vadócz Attila 06/30 630-4367 vadocza@kaposvarit.birosag.hu SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa Bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette, ún. Takszövügy 2014 május 13., 15. 9.00 óra Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg.

18 / 48 Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró +36-30/4756-007 sajto_csongrad@szegedit.birosag.hu Ügyszám: 1.Bf.891/2013. Tanácselnök Dülkné dr. Pintér Zsuzsanna A vád rövid ismertetése Az eljárás és tárgyalása másodfokú nyilvános ülés 2012. július 28-án vádlott a megengedett 50 km/h sebességet A tárgyalás helye Veszprém, Vár u. 19. fsz. 2. túllépve mintegy 118-122 km/h sebességgel előzésbe kezdett, a záróvonalat átlépte és áttért a szembejövő forgalom számára fenntartott, balra kanyarodás céljából kialakított sávba, ahol a vele A tárgyalás ideje 2014. május 13. azonos irányban, szintén nagy sebességgel közlekedő 10,15 h személygépkocsi mellett haladt tovább még mindig az általa előzött gépkocsi mellett, majd a kereszteződéstől 57,6 méterre elhelyezett sebességkorlátozás 70 km/h/ jelzőtábla ellenére továbbra is 118-122 km/h sebességgel. Ennek következtében a szembejövő forgalom részére balra kanyarodás céljára kialakított és felfestett kanyarodósávban járműve elejével 105-115 km/h sebességgel elütötte az ott vele szemben kerékpárral egyenesen, szabályosan közlekedő sértettet. Sértett a baleset következtében elhalálozott. Vádlott nevének S. I. betűjele A vád halált okozó közúti A tárgyalás eredménye veszélyeztetés bűntette Sértett Érték Megjegyzés: folytatólagos Ügyszám: 9.B.947/2012. Tanácselnök Dr. Szakács Katalin A vád rövid ismertetése Az eljárás és tárgyalása elsőfokú tárgyalás Az eredetileg a MÁV által alapított 631.990.000 Ft törzstőkéjű MÁV Vasjármű Kft. tulajdonosi szerkezete a bűncselekmények A tárgyalás helye Veszprém, Vár u. 19. elkövetésének idején 2003. január 01. napjától az alábbi volt: Traininvest Kft. 65%-1 szavazat A tárgyalás ideje 2014. május 12-16. MRP 10% MÁV Rt. 25%+1 szavazat A többségi tulajdonos Traininvest Kft. tulajdonosai és tagjai voltak I. r. L. A., II. r. Sz. Z., III. r. K. T. M., IV. r. K. Gy. és V. r. P. I. vádlottak, akik 2003. január 1-től a MÁV Vasjármű Kft. munkaviszonyban álló

19 / 48 vezető állású dolgozói is lettek. VI. r. Sz.P.M. vádlott 2008. június 01. napjától lett a MÁV Vasjármű Kft. ügyvezetője. A Traininvest Kft. 480.000.000 Ft-ért vásárolta meg a MÁV Vasjármű Kft. 65-1% üzletrészét, s a vételárat több, évente kb. 100.000.000 Ft nagyságrendű részletben fizethette ki. Az utolsó részlet 2004. évben vált esedékessé. Figyelemmel arra, hogy a Traininvest Kft., illetve tagjai ezen összeg kifizetésére fedezettel nem rendelkeztek, elhatározták, hogy az ehhez szükséges pénzt a MÁV Vasjármű Kft. vagyonának eltulajdonításával szerzik meg. Közösen eldöntötték, hogy különböző olyan szerződéseket kötnek a MÁV Vasjármű Kft-vel, melyek mögött tényleges teljesítés nem áll, ezen szerződések kizárólag arra szolgálnak, hogy igazolják a Traininvest Kft. által kiállított számlák kifizetésének jogosságát, illetve leplezzék a vagyon eltulajdonítását. A bűncselekmények elkövetését úgy szervezték meg, hogy abban mindenkinek meg volt a maga szerepe. A vádlottak a fenti céllal az alábbi típusú szerződéseket kötötték: 1.) tanácsadási szerződések, 2.) nyitott oldalfalú vasúti teherkocsik adásvételi szerződései, 3.) pályázatok anyagainak kidolgozására megbízási keretszerződés és ennek alapján egyedi megbízási szerződések, 4.) értékpapír juttatási szerződés 5.) bérleti szerződések, 6.) zálogjog vállalása. A vádlottak a fenti módon a MÁV Vasjármű Kft. sértettől összesen 1.243.675.691 Ft összeget tulajdonítottak el. A Vas Megyei Főügyészség I.r. L. A. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő a Btk. 20. (3) bekezdése szerinti társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 5. pont), II.r. Sz. Z. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző figyelemmel a Btk. 317. (2) bekezdés a) és c) pontjára - a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő a Btk. 20. (3) bekezdése szerinti társtettesként, folytatólagosan, különösen nagy értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2. pont), III.r. K. T. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő a Btk. 20. (3) bekezdése szerinti társtettesként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 4, 6. pont), IV.r. K. Gy. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő a Btk. 21. (2) bekezdése szerinti bűnsegédként, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 2, 3, 4, 5, 6. pont), V.r. P. I. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző és a (7) bekezdés a) pontja szerint minősülő a Btk. 20. (3) bekezdése szerinti társtettesként,

20 / 48 Vádlott nevének L.A. és társai betűjele A vád különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény Sértett folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 1, 3, 6. pont), VI.r. Sz. P. M. vádlottat 1 rb a Btk. 317. (1) bekezdésbe ütköző figyelemmel a Btk. 317. (2) bekezdés a) és c) pontjára a (6) bekezdés a) pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével (vádirat 5. pont) vádolta meg. A tárgyalás eredménye Érték Megjegyzés: ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Nagykanizsai Járásbíróság B. György csalás bűntette 2014. május 13. 9.00 A vádlott 2004 és 2010 között egy biztosító munkatársaként különféle biztosításokat kötött a 6 sértettekkel. Ezen túlmenően a biztosítóra hivatkozva, ügyfeleit megtévesztve befektetési céllal is 5 vett át pénzt a sértettektől. A pénzt nem fektette be, hanem saját céljaira használta fel, illetve 0 kölcsönadta. A vádiratban összesen 27 ügylet szerepel, melyből 23 esetben ígért rövid távú. haszonnal kecsegtető befektetést a vádlott, 4 esetében pedig kölcsönt kért 2011-ben, miután már 0 nem dolgozott a biztosítónál. 0 Érték cca. 57.000.000 Ft 0, - dr. Beznicza Árpád 0630/902-4360 BezniczaA@zalaegerszegit.birosag.hu Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit 0630/421-4789 BartalneMJ@zalaegerszegit.birosag.hu