6. Elıadás Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd 1 Állami Jegyintézet felállítása I. 1919. szeptember 10-én bankjegycsere- az utódállamoknak kötelezı volt az Osztrák- Magyar Bank bakjegyeit külön bélyegzıvel ellátni. A saint-germaini békeszerzıdés a jegybank tevékenységét három részterületre osztotta: osztrák üzletvitel- Österreichische National Bank magyar üzletvitel- Magyar Királyi Állami Jegyintézet 1921. aug.1-jével bank felszámolása (OMB). 2 Állami Jegyintézet felállítása II. 1918. nov. 26.- a koronát, elsıként fiumei kormányzóság vonta ki a forgalomból. 1919. eleje- Csehszlovákia, Szerb- Horvát- Szlovén királyság. 1920. tavasza, nyara- Románia, Lengyelország 3 Állami Jegyintézet felállítása III. Csehszlovákiában a benyújtott régi bankjegyek feléért új pénzt- szokolt (cseh korona), másik feléért 1%-os kamatozású államkötvényeket adtak. 1920. tavasza- Magyarország- saját önálló nemzeti pénz megteremtése. A kényszerkölcsön- (4%-os, át nem ruházható államkötvény) a bankjegyek értékének a felét tette ki. Felhasználásuk: vagyonadó fizetésére, a földreform során juttatott birtokok ellenértékének kifizetésére. 4 Állami Jegyintézet felállítása IV. A békeszerzıdés kimondta, hogy: az utódállamoknak jegybankkal szemben fennálló adósságukat az ország területén fellelt, és bevallott bankjegyek arányában kellett viselniük, a folyó költségek fedezésére igénybe vehetı állami kényszerkölcsön a felülbélyegzett bankjegyek mennyiségének függvénye volt. DE: a bankjegy felének forgalomból történı kivonásával nem sikerült megfékezni az inflációt. 5 Az Magyar Királyi Állami Jegyintézet felállítása I. 1921. évi XIV. tc. megszőntette az OMB-t, és létre hozta a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet. Feladata (amelyet a 8 tartalmazott): a pénzforgalom fenntartása, annak szabályozása, fizetések kiegyenlítése, mezıgazdasági- kereskedelmi, nagy- és kisipari hiteligények kielégítése, az állami fizetési szolgálat ellátása volt. 6 1
Az Magyar Királyi Állami Jegyintézet felállítása II. Az Osztrák-Magyar Bank jegybanki feladatait a korona felülbélyegzésével 1921. július 31-ével Magyarország területén megszőntek. Az 1921. évi XIV. tc. megszőntette az OMB-t, és létre hozta a Magyar Királyi Állami Jegyintézetetpénzügyminiszteri fennhatósággal, budapesti székhellyel. Önálló jogi személyiséggel rendelkezett- funkcióját az MNB felállításáig töltötte be. 7 Infláció a háború alatt I. Háború alatt- bankóprés- megnıtt a bankjegy mennyiség Cél: katonai kiadások finanszírozása. Az OMM- ben nem volt ismert az infláció jelensége egészen a háború kitöréséig. Vágtató infláció- fıleg vesztes hatalmak országaiban, DE: a pénzromlás a gyıztes hatalmakat sem kerülte el. Magyarország a központi banktól 14 milliárd korona hitelt vett fel. 8 Infláció a háború alatt II. 1914-ig- a jegybanknak sikerült biztosítania a korona stabilitását, az ingadozás nem lépte túl az alsó, és felsı aranypontokat. DE: a hadüzenet után megkezdıdött a korona romlása. A lakosságtól további 18 milliárd koronányi forráshoz jutott. Mind a kölcsön, mind pedig a hitel nagy része fedezetlen papírpénz-kibocsátásból származott a háború végén közel 60%-osra tehetı a pénzromlás. 9 Hegedős Lóránt stabilizációs kísérlete I. 1920. végén részletesen kigondolt stabilizációs program- Hegedős Lóránt (pénzügyminiszter). A koronát a francia frankhoz kívánta kapcsolni új magyar pénz a magyar frank. A magyar valuta stabilizációjához a kormány külföldi kölcsönökhöz nem juthat csak belsı forrásokra számíthatott. 10 Hegedős Lóránt stabilizációs kísérlete II. A szanálási terv célja megbomlott költségvetési egyensúly helyreállítása volt: a kiadások drasztikus csökkentése, a bevételek növelése- a deficit1 éven belül megszüntethetı, adják el az állami személygépkocsikat- a miniszterek béreljenek, nagy hangsúlyt kapott a vagyonadó, emelte a régi adók tételét és új adókat vezetett be- forgalmi adó, fényőzési adó. 1921. dec. 12. 1000 holdon felüli birtokosok a vagyonváltságot természetben, azaz földben kötelesek leróni. DE: Stabilizációs terv megbukott- ok: vagyonváltság befizetésének szabotálása, egybeesett a háború utáni elsı túltermelési válsággal- nem javította a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességét. 11 Hegedős Lóránt stabilizációs kísérlete III. A bevételek nagy részét a folyó költségvetési kiadások emésztették fel. Hegedős mesterségesen növelte a pénzszőkét- rendeleti úton kötelezte a kereskedelmi bankokat a kamatláb emelésére. Eredménye: bankóprés betiltása, és a forgalomban lévı pénz mennyiségének csökkenése (-10%). A kamatlábak emelése növelte a megtakarítási kedvet. Látszólagos siker, ugyanis megdrágult az export, csökkentek a kiviteli lehetıségek reálgazdaságban volt érezhetı, DE: támadások 1921. szept. 16. Hegedős lemond a következı kormányzat ismét visszatér a fedezetlen papírpénz-kibocsátáshoz. 12 2
Az infláció felgyorsulása I. Az új kormányzat intézkedéseinek köszönhetıen a gazdaság újra nehéz helyzetbe került. Egyedüli forráslehetıség jegyintézeti hitelek, DE: a jegyintézet nem valorizálta a hiteleit. (valorizálás: a nyújtott hitelek kamatainak az inflációs rátának megfelelı mértékő emelése). A hitelek nagy részét a magángazdaságok közvetlenül az Állami Jegyintézettıl kapták. A pénzromlás mértéke 1919. után felgyorsult. 13 Az infláció felgyorsulása II. A háború alatt felállított Devizaközpontot 1920. január 23-án felszámolták. DE: a külföldi valuták és devizák forgalmi korlátozásának egy része továbbra is érvényben maradt. A papírpénz értékének megırzése céljából- arany- és deviza tartalék képzése - ennek vetett véget a Devizaközpont újbóli felállítása 1922. aug. 8-án. állami jegyintézet irányította, tagjai a pénzügyminiszter által kinevezett bankok és pénzintézetek voltak. Célja: megakadályozza a korona devizára történı spekulációs célú átváltását. Ettıl kezdve a tıke és a vagyon átmentésének egyedüli formája a beruházás lett. 14 Az infláció felgyorsulása III. A hadikölcsönök és takarékbetétek elértéktelenedtek. DE: akinek hosszú lejáratú változatlan kamatozású, nagy összegő hiteltartozása volt- a korábban felvett hiteleiket elértéktelenedett pénzzel tudták visszafizetni- jól jártak! (a földtulajdonosok jelképes összegért törleszthették korábbi jelzáloghiteleiket.) 15 Az infláció felgyorsulása IV. Az inflációs finanszírozás- a gazdaságban látszat-konjunktúra- a vállalatok óriási mértékő részvénykibocsátása. 1921-1924. között az ipari termelés 25-30%- kal bıvült. 1924-re a háború elıtti színvonal 75 %-át tette ki ( fejlıdött a textil-, bır- és papíripar- OK: behozatali korlátozások). DE: 1923/24-re az infláció már súlyosan megnehezítette a reális számvetést, és dezorganizálálta a gazdaságot. 16 Az infláció felgyorsulása V. 1924. február 20. takarékkorona, DE: sem valutajavítási, sem stabilizálási lépésnek nem volt tekinthetı, csupán a hitelezıi érdekeket védte. A takarékkorona a magánhitelek értékének valorizálását szolgálta. Az adósnak egy bizottság által minden nap megállapított inflációs rátát kellett figyelembe vennie (a takarékkoronák államjegyhez való mennyiségi viszonya) a tartozások visszafizetésekor. A pénzromlás negatív következményeit nem a hitelezı viselte. A valorizációs kulcsot a jegybanki hitelekre is alkalmazták. 17 A stabilizációs kölcsön I. Kállay Tibor pénzügyminiszter 1923.május 4-ei beszéde: a magyar költségvetés helyreállításához nélkülözhetetlen egy hosszú lejáratú, nagyobb volumenő külföldi kölcsön. Magyarország célja a magánkölcsön szerzés DE: a népszövetségi ellenırzés elkerülhetetlen lett volna. A Bethlen-kormány 1922. április 22-én a Népszövetség Jóvátételi Bizottságától a zálogjog felfüggesztését kéri, a jövıben esedékes külföldi kölcsönök fedezetére. A bizottság nem zárkózott el, DE: a kölcsön bizonyos részét reparációra kellett fordítani. 18 3
A stabilizációs kölcsön II. A megegyezés keretei 1923. végén már körvonalazódtak. A Népszövetség a Pénzügyi Bizottságot kérte fel a magyar szanálási terv kidolgozására. 1923. december- elkészült rekonstrukciós tervjavaslat : Meg kell állítani a korona további inflálódását- cél: pénz értékének megszilárdítása. Független jegybank létesítése- Cél: emissziós monopóliummal kell rendelkeznie. A költségvetés egyensúlyát legkésıbb 1926. június 30-ig meg kell valósítani- Cél: a költségvetési kiadásokat kizárólag adóés egyéb bevételek fedezzék. Újjáépítési kölcsön Mgyo.-nak- az államháztartás deficitjét az egyensúly helyreállításáig finanszírozza- Cél: fedezetlen bankjegyek visszaszorítása. A kölcsön nagyságával és lejáratával arányosan fel kell oldani a jóvátétel miatt elrendelt zálogjogot Mgyo. bizonyos jövedelmei esetében. 19 A stabilizációs kölcsön III. Jóvátételi megállapodás a szomszédos országokkal + Mgyo-nak el kell ismernie a háború elıtti 1,1 milliárd aranykoronás tartozását. Gazdaság újjáépítése - aktív külkereskedelmi kapcsolatok kiépítése az utódállamokkal! A szanálás ellenırzését a Népszövetség Tanácsa által kinevezett és kizárólag a Tanácsnak felelıs fıbiztos látta el (J. Smith). 20 A stabilizációs kölcsön IV. 1924.május 1-tıl 1926. június 30-ig a program ellenırzése- Jeremias Smith népszövetségi fıbiztos : Teljes jogkörrel rendelkezett. A kölcsön biztosítékaként lekötött állami bevételek elkülönített számlákra folytak be, és ezekrıl kiutalás csak az ı hozzájárulásával történhetett. Havonta beszámolt az olasz, román és csehszlovák delegáltakból álló népszövetségi ellenırzı bizottságnak. 1924.július- magyar államkölcsön jegyzése Smith népszövetségi fıbiztos és Korányi Frigyes pénzügyminiszter közremőködésével. Az 1923/24. évi költségvetés még deficites volt, DE: az államháztartás egyensúlya sokkal korábban helyreállt. Tervezett deficit 100 millió aranykoronát tett ki, DE: 63 millió aranykorona többletet sikerült realizálni. A háború kitörése óta az állam ekkor könyvelt el elıször költségvetési szufficitet. 1926/27. évi költségvetés új pénzben, pengıben készült. 21 A stabilizációs kölcsön V. 1924 áprilisában az 1924. évi IV. tc. elfogadása= a szanálás alaptörvény. A terv a szanálás idejét 2,5 évben határozta meg. 1926. június 30. a költségvetési deficit megszőnésének várható idıpontja. A kölcsönért cserébe - 5%-os kamatozású állampapírok kibocsátása. A bevételek egy részét az adók emelésével kívánták fedezni. (Növelték a földadót, a jövedelem- és a vagyonadót, a társulati adót és az illetékeket.) a háború elıtti fejenkénti 45 aranykoronás adóteher a húszas évek közepére a megyei és városi adókat is figyelembe véve 72 aranykoronára emelkedett. A költségvetési oldalt is megreformálták- 10.000 hivatalnokot bocsátottak el. (kötelezettség-15000 fı, tényleges-33000 fı). Újításnak számított, hogy a városok saját adót vethettek kihelyi adók elıdjei. 22 A stabilizációs kölcsön VI. 1925.január 22. - megalakult az Országos Takarékossági Bizottság. Célja: 1925. május- takarékossági javaslat. felfüggesztették közélelmezési miniszteri tárcát, a hatósági lisztellátást, árvizsgáló bizottságokat, szénkormánybizottságot, köztisztviselık kedvezményes természetbeni ellátását. - DE: nyugdíjazás- nem érte el a kívánt eredményt. A takarékossági intézkedések során megszüntették a jelentısebb állami üzemek (MÁV, Posta) veszteségeit. (Átlagosan 30%-kal felemelték a vasúti tarifákat.) 1924. eleje- 250 millió aranykoronás kölcsön felvétele- Népszövetség bizottságainak és a Nemzetek Szövetségének Tanácsának jóváhagyásával- a zálogként lekötött állami bevételek egy részét feloldották, amely a kölcsön biztosítékáulszolgált. 23 A stabilizációs kölcsön VII. Az egyensúly helyreállásának oka: korona értékének stabilizálása, forgalmi korlátozások feloldása, fizetıképes kereslet növekedése az állami adóbevételek a tervezettnél sokkal gyorsabban növekedtek. 1925. április 25-én a költségvetési egyensúly kedvezı alakulása miatt csökkentette az adókat (pl. forgalmi adó 3%-2%-ra). A népszövetségi kölcsönbıl összesen: 70 millió- eredeti célra, 100 millió- beruházásokra- pl. csepeli kikötı.+ sok kis beruházás- gazdaság modernizálása, strukturális átalakítás. 81 millió- szanálás befejezése után külön számlán kellett tartani- csak a Népszövetség Tanácsának, ill. Pénzügyi Bizottságának engedélyével lehetett felhasználni. 24 4
A stabilizációs kölcsön VIII. Az 1930 évektıl katonai-stratégiai ágazatokban tapasztalható jelentısebb gazdasági aktivitás. A felvett kölcsön hatékonysága romlott: OK: 40%-át a régi, még háború elıtt felvett kölcsönök törlesztésére fordították, 25%-át közvetlenül fogyasztási célokra használták fel. 1926. június 30-án a szanálás befejezıdött, és megszőnt a népszövetségi ellenırzés is. A lekötött állami bevételeknek a törlesztéseket és a kamatokat meghaladó részét a zár alól feloldották és a magyar kormány rendelkezésére bocsátották. DE: a népszövetségi kölcsön a magánhitelek özönvíz szerő beáramlását eredményezte, így Mgyo. 1929-re Közép-Kelet- Európa legeladósodottabb országgá vált. 25 A stabilizációs kölcsön IX. 1928. angol Talbot cég- -3,3 m $ felvétele- Tatabánya mellett Bánhidán villamoserımőberuházás (1930.) - részben Budapest ellátását egészítette ki, részben Budapest-Hegyeshalom villamosított fıvonal szükségleteit szolgálta. Svéd gyufatröszt- gyufa monopólium! Átalakult a tıkeexportırök struktúrája: új befektetık- USA, Anglia, Svájc. Az 1929-ig folyósított kölcsönök 56,2%-át amerikai hitelezıktıl vette fel az országkötvények, értékpapírok kibocsátása fejében nyújtott hitelek voltak jellemzıek. 26 A stabilizációs kölcsön IX. Szanálási válság Valorizálatlan hitelek-megszőntek. Leszámítolási kamatláb 15-ról 30%-ra, a hitelkamatláb 30%-ról 50%-ra emelkedett. Gazdaságban pénzszőke alakult ki. Mindez rövid ideig tartott, amelyet 1929-ig konjunktúra követett. 27 A Magyar Nemzeti Bank felállítása I. A stabilizációs program megkezdésének elengedhetetlen feltétele: Államtól független, emissziós monopóliummal rendelkezı központi bank. 1924. évi V. tc. Az állam a bankjegy kibocsátás kizárólagos jogát 1943. december 31-ig 30 millió aranykoronás alaptıkével, Rt. formában megalakuló központi bank gyakorolta. Ezzel a forgalomba kerülı pénzmennyiséget kizárólag a piaci feltételek alakították. Alapszabály 103. cikkelye: az MNB törvényhozási jóváhagyás nélkül is feloszlathatta magát abban az esetben, ha a kormány a vállalt kötelezettségeit megszegi. 28 A Magyar Nemzeti Bank felállítása II. A Magyar Nemzeti Bank: átvette a jegyintézettıl a 1980 milliárd koronát kitevı államadósságot, és a jegyintézet arany-és devizakészletét, kötelezettséget vállalt, hogy fedezetlen papírpénzt nem fog kibocsátani, alapszabálya megtiltotta, hogy, a bank arany vagy külföldi valutafedezet nélkül kölcsönt adjon. Megszüntetett Devizaközpont külföldi fizetési eszközei, és a jegybank alaptıkéje jelentette a tartalékot, amit a Bank of England 3 évre nyújtott 4 millió font elıleggel megtoldott + vállalta, hogy korlátlan mennyiségben bocsát a magyar jegybank rendelkezésére koronáért angol fontot. 29 A Magyar Nemzeti Bank felállítása III. DE: a koronát az angol font alapján kell stabilizálni. 1927. január 1.- bevezetik a pengıt - OK: gyakorlatiasság, egyszerősítés. MNB-rıl szóló törvény: átváltási arány 1 pengı= 0,26 gramm finomaranysúlyú nemesfém Feltétel: kötelezı az államnak a bankkal szemben fennálló tartozását 30 millió aranykoronára csökkenteni. 30 5
Forrás: Honvári János: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest, 2003. Köszönöm a figyelmet! 31 32 6