2010/10/31. 6. Elıadás. Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás



Hasonló dokumentumok
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Magyar gazdaság helyzetértékelés és előrejelzés -

Vártnál erősebb külső konjunktúra, gyorsuló magyar növekedés, további egyensúlyi feszültségek

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Gazdaság és gazdaságpolitika

A számviteli törvény évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc)

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

OTP Bank Rt évi Éves Jelentése. Budapest, április 29.

Konjunktúrajelentés 2004/1.

KIEGÉSZÍTÉSEK 1. SZÉKHELYVÁLTOZÁS ÉVES GYORSJELENTÉS 2007.

FAKTORÁLT KÖVETELÉSEK BIZTOSÍTÁSA ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Cím: 8445 Városlőd, Templom tér 4., Tel/fax: (88) MEGHÍVÓ

Számviteli törvény változásai

A nemzetközi pénzügyi rendszer A gazdasági nyitottság és a pénzügyi rendszer

SZOLNOKI FŐISKOLA. Ügyletek a pénzügyi piacon példatár. Pénz és tőkepiaci ismeretek és az Értékpapír ügyletek tárgyakhoz

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

A magyar kormányzat főbb megállapításai a gazdaság állapotáról

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS

GKI Gazdaságkutató Zrt.

FEJÉR MEGYE ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

K O N D Í C I Ó S L I S T A. Magánszemélyek bankszámláira vonatkozóan

2012. szeptember 3. Tényleg itt a QEánaán?

ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklet

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-492/2016. számú ügyben (Előzmény: AJB-4069/2014.)

- 1 - El adó: Ribányi József polgármester. Tisztelt Képvisel -testület!

Általános Üzleti Feltételei

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET december 12-i ülésére

Projektazonosító: TÁMOP A/2-11/ Nemzeti Kiválóság Program Pályázati azonosító: A2-ELMH

1) Régiós átalakulás regionális szervezeti felállásban

[Erdélyi Magyar Adatbank] Győri Illés István: Metamorphosis Transylvaniae

Pénzügyi alapvetések (pénzügytan)

BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK

MKB MÉRLEG Tőkevédett Származtatott Alap

MENEDZSMENT FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZATA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

KÖZGAZDASÁGTAN, MAKROÖKONÓMIA Dr. Nagy Gabriella Mária 2016.

A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet évi üzleti évről szóló nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése

A nyugdíjalapok helyzete a közelmúlt válsága után

Elemzés és előrejelzés a magyar gazdaság és a külgazdaság legfontosabb folyamatairól szeptember

2013. december 31. Éves beszámoló

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM évi országjelentés Magyarország

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, augusztus. Kiss Judit

1996. évi CXXVI. törvény. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról

MAGYARORSZÁG évi IV-es cikkely konzultáció megbeszélései. Záró megállapítások június 10.

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

A Borotai Takarékszövetkezet Tájékoztatója

Társaság címe: H-9027 Győr, Martin u. 1. Ágazati besorolás: I-IV. negyedév Telefon: Telefax:

Méhecske Óvoda. SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

NYÍRBÁTOR VÁROS P O LG Á R M E S T E R É T Ő L Nyírbátor, Szabadság tér 7. sz. Távbeszélő száma: 42/ , Telefax száma: 42/

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Összefoglaló jelentés

J/55. B E S Z Á M O L Ó

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

Tehát a jelenlegi gondolkodási mód (paradigma) alapja hibás, ezért nem lehet azt változtatással (reformmal) továbbéltetni. Ezért II.

Európa Ingatlanbefektetési Alap

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

PÉNZBELI ELLÁTÁSOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK 2015.

HÍRLEVÉL ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2013

PANNERGY Nyrt évi beszámoló. független könyvvizsgálói jelentés

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Képviselő-testület május 26. napján tartandó rendes üléséhez


AZ EURÓPAI UNIÓ BIZTONSÁGPOLITIKAI KUTATÓINTÉZETÉNEK SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATA

Ügymenetleírások melléklete. Kiskunmajsa Város Polgármesteri Hivatala számára

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosít{s) megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1

Bevezetés A szabályzatot a kapcsolódó a szabályzat hatályba lépésének időpontjában, azaz án

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

Hajós és Vidéke Takarékszövetkezet /Szövetkezeti Hitelintézet/ ÜZLETSZABÁLYZAT

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének február 15-ei ülésére. Dombóvár Város Önkormányzatának 2010.

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

HIRDETMÉNY (KONDÍCIÓS LISTA) egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek részére nyújtott HITELEK

A gazdaság fontosabb mutatószámai

MELLÉKLET ÉVI ÜZLETI TERVEK KIVONATA

Kartal Nagyközségi Önkormányzat évi költségvetési zárszámadása (szöveges beszámoló) I. Az önkormányzati feladat általános értékelése

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016

PILISVÖRÖSVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde évi szakmai munkájáról

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Fülesd Község Polgármestertől 4964 Fülesd, Kis u. 4.

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Fundamenta megtakarítás fedezete és/vagy jelzálogfedezet mellett igénybe vehető lakáscélú KOMPAKT KÖLCSÖN nyújtásához

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évi tevékenységéről

ZENTA KÖZSÉG HIVATALOS LAPJA

Termékismertető. OTP Jelzálogbank Zrt Bp Nádor utca 21. OTP Bank Nyrt Bp Nádor utca 16.

Veszprémi Tiszti Kaszinó Hagyományőrző egyesület

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA

A munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai (2015. I. félév)

AZ OTP BANK ÉS OTP JELZÁLOGBANK ÁLTAL NYÚJTOTT FORINT LAKÁSHITELEK KAMAT, DÍJ, JUTALÉK ÉS KÖLTSÉG TÉTELEI

Közigazgatás Csengelén

Jogszabályváltozások 2015

Penta Unió Zrt. Az Áfa tükrében a zárt illetve nyílt végű lízing. Név:Palkó Ildikó Szak: forgalmi adó szakirámy Konzulens: Bartha Katalin

SZABÓ, KELEMEN ÉS TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA

Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Répcelak Város Önkormányzat

Eszközök és Források Értékelési Szabályzata

T/9601. számú. törvényjavaslat. az uniós vámjog végrehajtásáról

Időközi vezetőségi beszámoló első negyedéves eredmények A lassú gazdasági fellendülés jelei látszódnak az üzleti eredményeinken

Átírás:

6. Elıadás Az 1929-33-as gazdasági világválság elızményei, és magyarországi hatásai; Az állami beavatkozás Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd 1 Állami Jegyintézet felállítása I. 1919. szeptember 10-én bankjegycsere- az utódállamoknak kötelezı volt az Osztrák- Magyar Bank bakjegyeit külön bélyegzıvel ellátni. A saint-germaini békeszerzıdés a jegybank tevékenységét három részterületre osztotta: osztrák üzletvitel- Österreichische National Bank magyar üzletvitel- Magyar Királyi Állami Jegyintézet 1921. aug.1-jével bank felszámolása (OMB). 2 Állami Jegyintézet felállítása II. 1918. nov. 26.- a koronát, elsıként fiumei kormányzóság vonta ki a forgalomból. 1919. eleje- Csehszlovákia, Szerb- Horvát- Szlovén királyság. 1920. tavasza, nyara- Románia, Lengyelország 3 Állami Jegyintézet felállítása III. Csehszlovákiában a benyújtott régi bankjegyek feléért új pénzt- szokolt (cseh korona), másik feléért 1%-os kamatozású államkötvényeket adtak. 1920. tavasza- Magyarország- saját önálló nemzeti pénz megteremtése. A kényszerkölcsön- (4%-os, át nem ruházható államkötvény) a bankjegyek értékének a felét tette ki. Felhasználásuk: vagyonadó fizetésére, a földreform során juttatott birtokok ellenértékének kifizetésére. 4 Állami Jegyintézet felállítása IV. A békeszerzıdés kimondta, hogy: az utódállamoknak jegybankkal szemben fennálló adósságukat az ország területén fellelt, és bevallott bankjegyek arányában kellett viselniük, a folyó költségek fedezésére igénybe vehetı állami kényszerkölcsön a felülbélyegzett bankjegyek mennyiségének függvénye volt. DE: a bankjegy felének forgalomból történı kivonásával nem sikerült megfékezni az inflációt. 5 Az Magyar Királyi Állami Jegyintézet felállítása I. 1921. évi XIV. tc. megszőntette az OMB-t, és létre hozta a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet. Feladata (amelyet a 8 tartalmazott): a pénzforgalom fenntartása, annak szabályozása, fizetések kiegyenlítése, mezıgazdasági- kereskedelmi, nagy- és kisipari hiteligények kielégítése, az állami fizetési szolgálat ellátása volt. 6 1

Az Magyar Királyi Állami Jegyintézet felállítása II. Az Osztrák-Magyar Bank jegybanki feladatait a korona felülbélyegzésével 1921. július 31-ével Magyarország területén megszőntek. Az 1921. évi XIV. tc. megszőntette az OMB-t, és létre hozta a Magyar Királyi Állami Jegyintézetetpénzügyminiszteri fennhatósággal, budapesti székhellyel. Önálló jogi személyiséggel rendelkezett- funkcióját az MNB felállításáig töltötte be. 7 Infláció a háború alatt I. Háború alatt- bankóprés- megnıtt a bankjegy mennyiség Cél: katonai kiadások finanszírozása. Az OMM- ben nem volt ismert az infláció jelensége egészen a háború kitöréséig. Vágtató infláció- fıleg vesztes hatalmak országaiban, DE: a pénzromlás a gyıztes hatalmakat sem kerülte el. Magyarország a központi banktól 14 milliárd korona hitelt vett fel. 8 Infláció a háború alatt II. 1914-ig- a jegybanknak sikerült biztosítania a korona stabilitását, az ingadozás nem lépte túl az alsó, és felsı aranypontokat. DE: a hadüzenet után megkezdıdött a korona romlása. A lakosságtól további 18 milliárd koronányi forráshoz jutott. Mind a kölcsön, mind pedig a hitel nagy része fedezetlen papírpénz-kibocsátásból származott a háború végén közel 60%-osra tehetı a pénzromlás. 9 Hegedős Lóránt stabilizációs kísérlete I. 1920. végén részletesen kigondolt stabilizációs program- Hegedős Lóránt (pénzügyminiszter). A koronát a francia frankhoz kívánta kapcsolni új magyar pénz a magyar frank. A magyar valuta stabilizációjához a kormány külföldi kölcsönökhöz nem juthat csak belsı forrásokra számíthatott. 10 Hegedős Lóránt stabilizációs kísérlete II. A szanálási terv célja megbomlott költségvetési egyensúly helyreállítása volt: a kiadások drasztikus csökkentése, a bevételek növelése- a deficit1 éven belül megszüntethetı, adják el az állami személygépkocsikat- a miniszterek béreljenek, nagy hangsúlyt kapott a vagyonadó, emelte a régi adók tételét és új adókat vezetett be- forgalmi adó, fényőzési adó. 1921. dec. 12. 1000 holdon felüli birtokosok a vagyonváltságot természetben, azaz földben kötelesek leróni. DE: Stabilizációs terv megbukott- ok: vagyonváltság befizetésének szabotálása, egybeesett a háború utáni elsı túltermelési válsággal- nem javította a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességét. 11 Hegedős Lóránt stabilizációs kísérlete III. A bevételek nagy részét a folyó költségvetési kiadások emésztették fel. Hegedős mesterségesen növelte a pénzszőkét- rendeleti úton kötelezte a kereskedelmi bankokat a kamatláb emelésére. Eredménye: bankóprés betiltása, és a forgalomban lévı pénz mennyiségének csökkenése (-10%). A kamatlábak emelése növelte a megtakarítási kedvet. Látszólagos siker, ugyanis megdrágult az export, csökkentek a kiviteli lehetıségek reálgazdaságban volt érezhetı, DE: támadások 1921. szept. 16. Hegedős lemond a következı kormányzat ismét visszatér a fedezetlen papírpénz-kibocsátáshoz. 12 2

Az infláció felgyorsulása I. Az új kormányzat intézkedéseinek köszönhetıen a gazdaság újra nehéz helyzetbe került. Egyedüli forráslehetıség jegyintézeti hitelek, DE: a jegyintézet nem valorizálta a hiteleit. (valorizálás: a nyújtott hitelek kamatainak az inflációs rátának megfelelı mértékő emelése). A hitelek nagy részét a magángazdaságok közvetlenül az Állami Jegyintézettıl kapták. A pénzromlás mértéke 1919. után felgyorsult. 13 Az infláció felgyorsulása II. A háború alatt felállított Devizaközpontot 1920. január 23-án felszámolták. DE: a külföldi valuták és devizák forgalmi korlátozásának egy része továbbra is érvényben maradt. A papírpénz értékének megırzése céljából- arany- és deviza tartalék képzése - ennek vetett véget a Devizaközpont újbóli felállítása 1922. aug. 8-án. állami jegyintézet irányította, tagjai a pénzügyminiszter által kinevezett bankok és pénzintézetek voltak. Célja: megakadályozza a korona devizára történı spekulációs célú átváltását. Ettıl kezdve a tıke és a vagyon átmentésének egyedüli formája a beruházás lett. 14 Az infláció felgyorsulása III. A hadikölcsönök és takarékbetétek elértéktelenedtek. DE: akinek hosszú lejáratú változatlan kamatozású, nagy összegő hiteltartozása volt- a korábban felvett hiteleiket elértéktelenedett pénzzel tudták visszafizetni- jól jártak! (a földtulajdonosok jelképes összegért törleszthették korábbi jelzáloghiteleiket.) 15 Az infláció felgyorsulása IV. Az inflációs finanszírozás- a gazdaságban látszat-konjunktúra- a vállalatok óriási mértékő részvénykibocsátása. 1921-1924. között az ipari termelés 25-30%- kal bıvült. 1924-re a háború elıtti színvonal 75 %-át tette ki ( fejlıdött a textil-, bır- és papíripar- OK: behozatali korlátozások). DE: 1923/24-re az infláció már súlyosan megnehezítette a reális számvetést, és dezorganizálálta a gazdaságot. 16 Az infláció felgyorsulása V. 1924. február 20. takarékkorona, DE: sem valutajavítási, sem stabilizálási lépésnek nem volt tekinthetı, csupán a hitelezıi érdekeket védte. A takarékkorona a magánhitelek értékének valorizálását szolgálta. Az adósnak egy bizottság által minden nap megállapított inflációs rátát kellett figyelembe vennie (a takarékkoronák államjegyhez való mennyiségi viszonya) a tartozások visszafizetésekor. A pénzromlás negatív következményeit nem a hitelezı viselte. A valorizációs kulcsot a jegybanki hitelekre is alkalmazták. 17 A stabilizációs kölcsön I. Kállay Tibor pénzügyminiszter 1923.május 4-ei beszéde: a magyar költségvetés helyreállításához nélkülözhetetlen egy hosszú lejáratú, nagyobb volumenő külföldi kölcsön. Magyarország célja a magánkölcsön szerzés DE: a népszövetségi ellenırzés elkerülhetetlen lett volna. A Bethlen-kormány 1922. április 22-én a Népszövetség Jóvátételi Bizottságától a zálogjog felfüggesztését kéri, a jövıben esedékes külföldi kölcsönök fedezetére. A bizottság nem zárkózott el, DE: a kölcsön bizonyos részét reparációra kellett fordítani. 18 3

A stabilizációs kölcsön II. A megegyezés keretei 1923. végén már körvonalazódtak. A Népszövetség a Pénzügyi Bizottságot kérte fel a magyar szanálási terv kidolgozására. 1923. december- elkészült rekonstrukciós tervjavaslat : Meg kell állítani a korona további inflálódását- cél: pénz értékének megszilárdítása. Független jegybank létesítése- Cél: emissziós monopóliummal kell rendelkeznie. A költségvetés egyensúlyát legkésıbb 1926. június 30-ig meg kell valósítani- Cél: a költségvetési kiadásokat kizárólag adóés egyéb bevételek fedezzék. Újjáépítési kölcsön Mgyo.-nak- az államháztartás deficitjét az egyensúly helyreállításáig finanszírozza- Cél: fedezetlen bankjegyek visszaszorítása. A kölcsön nagyságával és lejáratával arányosan fel kell oldani a jóvátétel miatt elrendelt zálogjogot Mgyo. bizonyos jövedelmei esetében. 19 A stabilizációs kölcsön III. Jóvátételi megállapodás a szomszédos országokkal + Mgyo-nak el kell ismernie a háború elıtti 1,1 milliárd aranykoronás tartozását. Gazdaság újjáépítése - aktív külkereskedelmi kapcsolatok kiépítése az utódállamokkal! A szanálás ellenırzését a Népszövetség Tanácsa által kinevezett és kizárólag a Tanácsnak felelıs fıbiztos látta el (J. Smith). 20 A stabilizációs kölcsön IV. 1924.május 1-tıl 1926. június 30-ig a program ellenırzése- Jeremias Smith népszövetségi fıbiztos : Teljes jogkörrel rendelkezett. A kölcsön biztosítékaként lekötött állami bevételek elkülönített számlákra folytak be, és ezekrıl kiutalás csak az ı hozzájárulásával történhetett. Havonta beszámolt az olasz, román és csehszlovák delegáltakból álló népszövetségi ellenırzı bizottságnak. 1924.július- magyar államkölcsön jegyzése Smith népszövetségi fıbiztos és Korányi Frigyes pénzügyminiszter közremőködésével. Az 1923/24. évi költségvetés még deficites volt, DE: az államháztartás egyensúlya sokkal korábban helyreállt. Tervezett deficit 100 millió aranykoronát tett ki, DE: 63 millió aranykorona többletet sikerült realizálni. A háború kitörése óta az állam ekkor könyvelt el elıször költségvetési szufficitet. 1926/27. évi költségvetés új pénzben, pengıben készült. 21 A stabilizációs kölcsön V. 1924 áprilisában az 1924. évi IV. tc. elfogadása= a szanálás alaptörvény. A terv a szanálás idejét 2,5 évben határozta meg. 1926. június 30. a költségvetési deficit megszőnésének várható idıpontja. A kölcsönért cserébe - 5%-os kamatozású állampapírok kibocsátása. A bevételek egy részét az adók emelésével kívánták fedezni. (Növelték a földadót, a jövedelem- és a vagyonadót, a társulati adót és az illetékeket.) a háború elıtti fejenkénti 45 aranykoronás adóteher a húszas évek közepére a megyei és városi adókat is figyelembe véve 72 aranykoronára emelkedett. A költségvetési oldalt is megreformálták- 10.000 hivatalnokot bocsátottak el. (kötelezettség-15000 fı, tényleges-33000 fı). Újításnak számított, hogy a városok saját adót vethettek kihelyi adók elıdjei. 22 A stabilizációs kölcsön VI. 1925.január 22. - megalakult az Országos Takarékossági Bizottság. Célja: 1925. május- takarékossági javaslat. felfüggesztették közélelmezési miniszteri tárcát, a hatósági lisztellátást, árvizsgáló bizottságokat, szénkormánybizottságot, köztisztviselık kedvezményes természetbeni ellátását. - DE: nyugdíjazás- nem érte el a kívánt eredményt. A takarékossági intézkedések során megszüntették a jelentısebb állami üzemek (MÁV, Posta) veszteségeit. (Átlagosan 30%-kal felemelték a vasúti tarifákat.) 1924. eleje- 250 millió aranykoronás kölcsön felvétele- Népszövetség bizottságainak és a Nemzetek Szövetségének Tanácsának jóváhagyásával- a zálogként lekötött állami bevételek egy részét feloldották, amely a kölcsön biztosítékáulszolgált. 23 A stabilizációs kölcsön VII. Az egyensúly helyreállásának oka: korona értékének stabilizálása, forgalmi korlátozások feloldása, fizetıképes kereslet növekedése az állami adóbevételek a tervezettnél sokkal gyorsabban növekedtek. 1925. április 25-én a költségvetési egyensúly kedvezı alakulása miatt csökkentette az adókat (pl. forgalmi adó 3%-2%-ra). A népszövetségi kölcsönbıl összesen: 70 millió- eredeti célra, 100 millió- beruházásokra- pl. csepeli kikötı.+ sok kis beruházás- gazdaság modernizálása, strukturális átalakítás. 81 millió- szanálás befejezése után külön számlán kellett tartani- csak a Népszövetség Tanácsának, ill. Pénzügyi Bizottságának engedélyével lehetett felhasználni. 24 4

A stabilizációs kölcsön VIII. Az 1930 évektıl katonai-stratégiai ágazatokban tapasztalható jelentısebb gazdasági aktivitás. A felvett kölcsön hatékonysága romlott: OK: 40%-át a régi, még háború elıtt felvett kölcsönök törlesztésére fordították, 25%-át közvetlenül fogyasztási célokra használták fel. 1926. június 30-án a szanálás befejezıdött, és megszőnt a népszövetségi ellenırzés is. A lekötött állami bevételeknek a törlesztéseket és a kamatokat meghaladó részét a zár alól feloldották és a magyar kormány rendelkezésére bocsátották. DE: a népszövetségi kölcsön a magánhitelek özönvíz szerő beáramlását eredményezte, így Mgyo. 1929-re Közép-Kelet- Európa legeladósodottabb országgá vált. 25 A stabilizációs kölcsön IX. 1928. angol Talbot cég- -3,3 m $ felvétele- Tatabánya mellett Bánhidán villamoserımőberuházás (1930.) - részben Budapest ellátását egészítette ki, részben Budapest-Hegyeshalom villamosított fıvonal szükségleteit szolgálta. Svéd gyufatröszt- gyufa monopólium! Átalakult a tıkeexportırök struktúrája: új befektetık- USA, Anglia, Svájc. Az 1929-ig folyósított kölcsönök 56,2%-át amerikai hitelezıktıl vette fel az országkötvények, értékpapírok kibocsátása fejében nyújtott hitelek voltak jellemzıek. 26 A stabilizációs kölcsön IX. Szanálási válság Valorizálatlan hitelek-megszőntek. Leszámítolási kamatláb 15-ról 30%-ra, a hitelkamatláb 30%-ról 50%-ra emelkedett. Gazdaságban pénzszőke alakult ki. Mindez rövid ideig tartott, amelyet 1929-ig konjunktúra követett. 27 A Magyar Nemzeti Bank felállítása I. A stabilizációs program megkezdésének elengedhetetlen feltétele: Államtól független, emissziós monopóliummal rendelkezı központi bank. 1924. évi V. tc. Az állam a bankjegy kibocsátás kizárólagos jogát 1943. december 31-ig 30 millió aranykoronás alaptıkével, Rt. formában megalakuló központi bank gyakorolta. Ezzel a forgalomba kerülı pénzmennyiséget kizárólag a piaci feltételek alakították. Alapszabály 103. cikkelye: az MNB törvényhozási jóváhagyás nélkül is feloszlathatta magát abban az esetben, ha a kormány a vállalt kötelezettségeit megszegi. 28 A Magyar Nemzeti Bank felállítása II. A Magyar Nemzeti Bank: átvette a jegyintézettıl a 1980 milliárd koronát kitevı államadósságot, és a jegyintézet arany-és devizakészletét, kötelezettséget vállalt, hogy fedezetlen papírpénzt nem fog kibocsátani, alapszabálya megtiltotta, hogy, a bank arany vagy külföldi valutafedezet nélkül kölcsönt adjon. Megszüntetett Devizaközpont külföldi fizetési eszközei, és a jegybank alaptıkéje jelentette a tartalékot, amit a Bank of England 3 évre nyújtott 4 millió font elıleggel megtoldott + vállalta, hogy korlátlan mennyiségben bocsát a magyar jegybank rendelkezésére koronáért angol fontot. 29 A Magyar Nemzeti Bank felállítása III. DE: a koronát az angol font alapján kell stabilizálni. 1927. január 1.- bevezetik a pengıt - OK: gyakorlatiasság, egyszerősítés. MNB-rıl szóló törvény: átváltási arány 1 pengı= 0,26 gramm finomaranysúlyú nemesfém Feltétel: kötelezı az államnak a bankkal szemben fennálló tartozását 30 millió aranykoronára csökkenteni. 30 5

Forrás: Honvári János: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest, 2003. Köszönöm a figyelmet! 31 32 6