Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Beledi Város Önkormányzatának Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2009

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 4 1.2. Elvi alapok 4 1.2.1. Jövıkép (vízió) 5 1.2.2. Alapelvek meghatározása 5 1.2.3. Értékek meghatározása 5 1.2.4. Szolgáltatástervezési koncepció célja 6 1.2.5. A szolgáltatástervezési koncepció feladata 6 1.2.7. Célcsoportok 7 2. A szociális ellátások megszervezésére köteles szervek 7 3. Szociális alapszolgáltatások 7 3.1. Étkeztetés 8 3.2. Házi segítségnyújtás 8 3.3. Családsegítés 8 3.4. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás 9 3.5. Közösségi ellátások 10 3.6.Támogató szolgáltatás 10 4. Szociális szakellátások 11 5. A település jellemzıi 12 5.1. A település földrajzi helyzete 12 5.2. Természeti adottságok 12 5.3. Beled belterülete 13 5.4. Beled infrastrukturális ellátottsága 13 5.4.1. Szociális infrastruktúra helyzete a településen 13 5.4.2. A mőszaki infrastruktúra jellemzıi 15 6. Demográfia 16 6.1. lakosságszám alakulása 16 6.2. A település statisztikai adatai 16 6.3. A település fogyatékkal élı népessége 16 6.4. Beled fogyatékkal élı népessége 16 7. Szociális feladatokat ellátó intézményfenntartó társulás 16 7.1. Közös feladat ellátására létrejött, több önkormányzatot érintı megállapodások 8. Szociális alapszolgáltatásokat ellátó intézmény bemutatása 19 8.1. Egyesített Szociális Központ Beled 19 8.1.1. Gyermekjóléti Szolgálat 19 8.1.2. Családsegítı Szolgálat 20 8.1.3. Közösségi pszichiátriai ellátás 22 8.1.4. Étkeztetés 23 8.1.5. Házi segítségnyújtás 24 8.1.6. Családi napközi 25 8.2. Egyesített Szociális Központ mutatói: 26 8.3. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kapuvári Irodája 33 8.3.1. Támogató szolgáltatás 33 8.3.2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kapuvári Támogató Szolgálat 35 2

8.4. Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete 37 8.5. Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kapuvári Kirendeltsége 37 9. Az önkormányzat szociális szolgáltatásainak fejlesztési szükségletei 39 3

1. Bevezetés 1.1. A Szociális Koncepció célja, törvényi háttere 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92. (3) A legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. Amennyiben a települések egyes szociális feladataikat társulás keretében látják el, e szolgáltatások tekintetében a szolgáltatástervezési koncepciót a társulás készíti el. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat, illetve a társulás kétévente felülvizsgálja és aktualizálja. (4) A koncepció tartalmazza különösen a) a lakosságszám alakulását, a korösszetételt, a szolgáltatások iránti igényeket, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzetét, az ütemtervet a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások mőködtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatait, az esetleges együttmőködés kereteit, d) az egyes ellátotti csoportok (idısek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségességét. (5) A települési önkormányzat által készített koncepciónak illeszkednie kell a társulás és a megyei, fıvárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz. A társulás által készített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, fıvárosi önkormányzat által készített koncepcióhoz, illetve többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A kistérség koncepciójának illeszkednie kell a megyei önkormányzat által elkészített koncepcióhoz. A szociális szolgáltatástervezési koncepció célja a szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása kistérségi szinten. A koncepció olyan dokumentum, amelynek a kistérségi szociális szolgáltatásai stratégiájának, operatív tervezésének és az operatív tervekbıl származtatott fejlesztési projektek alapját kell képeznie. A koncepció tartalmazza az önkormányzatok önként vállalt és többlet feladatait, elsıdlegesen azonban a szociális törvénybeli szabályozás alapján mutatja be a mőködı intézményrendszert, a közeli és távolabbi jövı terveit. 1.2. Elvi alapok 1.2.1. Jövıkép (vízió) : 4

Tradicionális értékek megırzésével a településen élık számára a minıségi élet feltételeinek biztosítása ; A település demográfiai helyzetének elırevetítése: a település demográfiai adatai lassú csökkenést mutattak az elmúlt években. Az országos tendenciáknak megfelelıen a városról elmondható, hogy az idıs korosztály aránya folyamatosan növekszik. A romló tendenciát a település élhetıbbé tételével, munkahelyek letelepedésével, közösségi programok számának emelésével lehetne javítani, illetve a települést vonzóbbá tenni mind a letelepedni vágyók, mind a költözést fontolgató fiatalok számára. A demográfiai adatok azt vetítik elıre, hogy az idıs lakosság növekedésével egyenes arányban romlik a település lakóinak egészségi állapota. A munkaerı-piaci tendenciák javulása várható, hisz Beled központi szerepet tölt be a térség életében, fekvése ideális a munkahelyet letelepíteni kívánó cégek számára. A munkaerıpiaci helyzet javulása magával hozza a település lakosságának jövedelmei helyzetének javulását a szociális biztonság megteremtıdését. Az önkormányzat fenntartásában mőködı szociális intézmény biztos hátteret nyújt a szociális alapszolgáltatások nyújtásának. Az intézmény folyamatos szükségletfelmérései, mindig naprakészek az új szolgáltatási formák bevezetésére. Az önkormányzat kapcsolatrendszere, mind az intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházi szervezetekkel, vállalkozókkal megfelelı és a jövıre nézve is fenntartható. Az állami források szőkülése miatt kevesebb támogatási lehetıséggel bír az önkormányzat, mely a jövıre nézve negatív hatással lehet a szociális rászoruló lakosságra nézve. 1.2.2. Alapelvek meghatározása Jog az emberhez méltó életre és ennek elidegeníthetetlensége a szociális minimum biztosítása mindenki számára; Biztosítani a szociális jogok érvényesítésének lehetıségét; Középpontban az ember, az egyének és a családok; Mindennemő hátrányos megkülönböztetés, elıítélet elutasítása; A szociális intézmények támogató szerepének hangsúlyozása, Az egyén, családok védelme, a helyi társadalom zavartalan együttélése; Nyitott szociálpolitika, az önkormányzat szerepének erısítése Munkahelyteremtés lehetıségének megteremtése Szociális intézmény szerepének további erısítése Szükségleteken alapuló feladatellátás 1.2.3. Értékek meghatározása Szükségleteken alapuló feladatellátás Szociális biztonság (ne fordulhasson elı, hogy a szükséget szenvedık ellátás nélkül maradjanak) Relatív biztonság (valamilyen társadalmi kockázat bekövetkezésekor az egyén vagy a család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot); 5

Az ellátások és szolgáltatások alapvetıen a megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak; Az ellátások, szolgáltatások kliensközeli biztosítása; Egyénre szóló ellátások; Társadalmi integráció erısítése; Szektorsemlegesség; Innováció Minıség a szolgáltatásokban; Hatékonyság, hatásosság, stb. 1.2.4. Szolgáltatástervezési koncepció célja: Meghatározni azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a település a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplıit; A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a település ellátási kötelezettségének helyzetérıl, a szociális szükségletekrıl és a rendelkezésre álló lehetıségekrıl, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken; Megszüntetni azokat a hiányokat, melyet a szociális szolgáltató rendszer a településen jelenleg kezelni nem képes; Elısegíteni a szociális törvény által bevezetésre került (kerülı) új típusú intézmények (pl. támogató szolgálatok, lakóotthonok, stb.) létesítését; A településen a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minıségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén áll; A településen olyan szolgáltató rendszer jöjjön létre, amely összehangoltan, koordináltan mőködik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket. 1.2.5. A szolgáltatástervezési koncepció feladata: Világítson rá a településen mőködı szociális ellátórendszer hiányosságaira; Jelölje ki az irányokat egy résmentes szociális védıháló kialakításához a településen; Segítse elı egy egységes szociális szolgáltató politika kialakítását a településen; Biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok (pl. területfejlesztési koncepció, rekonstrukciós program, fogyatékosok ellátásának korszerősítése, rehabilitációs programok, stb.) tervek kidolgozásához és megvalósításához; Segítse információkkal a döntéshozókat,illetıleg a szolgáltatások biztosításában részt vevıket, adjon kellı alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz, stb. 6

1.2.7. Célcsoportok Gyermekek; Családok; Idıskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók; Marginalizálódott csoportok (pl.: krízishelyzetben lévı anyák, hajléktalanok stb.); Speciális csoportok, pl. fogyatékos személyek 2. A szociális ellátások megszervezésére köteles szervek A szociális ellátások megszervezése állami és önkormányzati feladat. Minden települési önkormányzatnak kötelezı biztosítania az étkeztetést és a házi segítségnyújtást. Azokon a településeken, ahol kétezer fınél több állandó lakos él, az alapszolgáltatásokon felül kötelezı biztosítania családsegítést, ahol háromezer fınél több állandó lakos él, ott az idısek nappali ellátását is. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás 2010 január 01-tıl, a támogató szolgáltatás és közösségi ellátások 2009. január 1-jétıl nem kötelezı önkormányzati feladatok. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. A helyi önkormányzat ellátási kötelezettségének a szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltató, intézmény fenntartásával, vagy szolgáltatót, intézményt fenntartó önkormányzati társulásban történı részvétellel, vagy szolgáltatót, intézményt mőködtetı fenntartóval létrejött megállapodás, illetve ellátási szerzıdés megkötésével tehet eleget. (Pl. Máltai Szeretetszolgálat,) 3. Szociális alapszolgáltatások A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás) az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Szociális alapszolgáltatások: 7

Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Családsegítés, Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, Közösségi ellátások, Támogató szolgáltatás, Utcai szociális munka, Nappali ellátás. 3.1.Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. A jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg. A feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 9 település részvételével. 3.2.Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Biztosítani kell az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelı idıtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. A települési önkormányzat a gondozási szükséglettel rendelkezı, házi segítségnyújtást igénylı személyek ellátásáról köteles gondoskodni. A feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 18 település részvételével. 3.3.Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. 8

A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı jelzırendszer mőködik. A jegyzı, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelıi és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyrıl szereznek tudomást. A családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élı szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdı családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja ıket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a családgondozást, így a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését, közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatásokat. A családsegítés szociális feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 18 település részvételével. 3.4.Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást a házi segítségnyújtást végzı szociális szolgáltató, illetve intézmény biztosíthat. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzırendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttmőködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az egyedül élı 65 év feletti személy, az egyedül élı súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élı 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. A feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 18 település részvételével. 9

3.5.Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevı képességek megtartását, illetve fejlesztését, a háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szőrıvizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Biztosítani kell a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentı szolgáltatásokat, a kríziskezelést az életet veszélyeztetı, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. A feladatellátást az önkormányzat társulásban teljesíti további 18 település részvételével. 3.6.Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése), az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása. A támogató szolgáltatás feladata az információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása. A támogató szolgálat segítséget nyújt a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez speciális, önsegítı csoportokban való részvételükhöz, egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosításához, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítéséhez. A feladatellátást az önkormányzat ellátási szerzıdés keretében teljesíti, melyet a Máltai Szeretetszolgálattal kötött. 10

4. Szociális szakellátások A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon (tartós bentlakásos intézmény), az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (bentlakásos intézmény), az egyéb speciális szociális intézmény nyújtja. A szociális szakellátást nyújtó intézmény legalább tíz fı, legfeljebb azonban százötven fı ellátását biztosítja. A szociális szakellátások az önkormányzat településein nem elérhetık. Ennek oka egyrészt a törvényi szabályozás, amely csak nagyobb városok számára teszi kötelezıvé a szakellátások bevezetését, másrészt a szakellátások speciális szakképzettséget és infrastrukturális hátteret igényelnek. 11

5. A település jellemzıi 5.1. A település földrajzi helyzete Beled nagyközség a nyugat dunántúli régióban, azon belül Gyır- Moson-Sopron megye déli részén Vas megyével határos sávban fekszik. A megye városai közül legszorosabb kapcsolata Kapuvár várossal van amely 20 km-re található. A KSH kistérségi lehatárolás szerint a kapuvári statisztikai kistérség területéhez tartozik. A Kis-Rába menti Önkormányzati Területfejlesztési Társulásnak 1998-ban készült el a területfejlesztési koncepciója, amelyben Beled mint a kistérség bipólusa több prioritásban érintett. Megyeszékhelyünktıl, Gyırtıl 56 km távolságra fekszik, legközelebbi határátkelı, Fertıd- Pamhagen mindössze 30 km. A nagyközség közlekedési, földrajzi helyzete kielégítı. A belterület határán fut a 86-os fıútvonal, amely nemzetközi útvonalnak számít (Szlovákia- Horvátország). A teher és személyszállításra alkalmas vasútállomása is van a településnek, mivel Csorna- Szombathely irányú vasútvonal keresztülhalad rajta. A kedvezı összeköttetések ellenére a település periférikus fekvéső déli megyehatár menti kevésbé fejlett területén fekszik, városhiányos térségben. Ezért, a központi szerepkört maga Beled tölti be a környezı kistelepülések és falvak számára. A nagysága és funkciói mindezt lehetıvé is teszik. 5.2. Természeti adottságok A település a Magyarország kistáj katasztere alapján a Kapuvári-síkon helyezkedik el. A kistáj túlnyomó része magastéri helyzető medencesíkság. A felszín tengerszint feletti magassága délen, Beled térségében 130-135 m között van. Földtanilag a terület a Rába északnak lejtı, megsüllyedt, jelenkori folyóvízi üledékkel borított hordalékkúp lejtıje. Alatta mintegy 15-50 m vastag, jó víztározó homokos-kavicsos pleisztocén üledékréteg található. A kistáj nyersanyagai közül Beleden a néhány szomszédos településsel együtt betonkavics található, melyet ki is termelnek. A kistáj a Répce-Rábca vízrendszeréhez tartozik, Beled folyója a Kis-Rába, mely a Nicki-gát felett szakad ki a Rábából. Nagy esése miatt sok vízimalmot hajtott, vízét ma elsısorban öntözésre használják. A mélyebb rétegek termálvizekben gazdagok, éppen a vicai határ nyugati részén végeztek mélyfúrást. A kistáj talaja túlnyomórészt réti és réti öntés talajok, közös jellemzıik, hogy alluviális üledékeken képzıdnek, mechanikai összetételük vályogtói anyagos vályog is változik. A 86-os fököz1ekedési út mentén a vizsgált terület déli területegységének központi szerepkörő települése. 12

5.3. Beled belterülete A település közterületein a zöld felületek illetve parkok, játszóterek száma és állapota az elmúlt évek folyamán csökkent, romlott. A már részben felújított és rendbe tett közterületek állaga sem megfelelı. Ez részben a helyi vandalizmusnak és a nem szakszerő gondozásnak a következménye. Az utcafásítás részben ugyan megvalósult, de hiányosak, sokféle fafaj megtalálható, de egyik sem válik karakteradóvá. Értékes zöldfelületi zóna a Kis-Rába partszakaszát kísérı növényzet, amelyben megtalálható a jelenleg nem hasznosított természet közeli vegetációval borított szakaszok és a fasorokkal övezett partvonalak. Közparki funkciót tölt be a településközpontban az Ifjúsági Ház és az iskola elıtt elterülı rendezett zöldterület. Az elmúlt év során került felújításra az elöregedett Árpád-park, amely ma már modern színfoltja a falu azon részének. Játszóteret találunk még a családi házas beépítéső déli lakóterületen a Széchenyi és a Füzes utca keresztezıdésében. Ezeken felül a lakóterületeken található szabad, gyepes területek zöldfelület rendezése nem megoldott. A lakóterület délkeleti szegélyén a temetıben idıs, védendı vadgesztenyesor áll. Az Elıre Szövetkezet irodaháza és a Takarékszövetkezet között fákkal, tujákkal beültetett parkot alakítottunk ki. A park közepén a II. világháborús emlékmő helyezkedik el. A gondozás és tisztán tartás mellett szükség lenne a növényzet folyamatos frissítésére illetve után telepítésére. Ugyanez vonatkozik az iskola és a kastélyépület elıtti közterületekre. Az északi településterület Vica községgel csaknem egybeépült, a településszegély új házsorai takaratlanok, sivár képet mutatnak a szántóföldbıl,,kinıtt" épületek. Ezen a területen még akadnak kihasználatlanul álló üres, de beépíthetı telkek, amelyeket kaszálóként használnak jelenleg. A sportpálya területén található régi öltözı lebontásával és a terület elrendezésével, parkosításával a falu egyik jelentıs színfoltjává válhatna. A falu központjában álló Egyesített Szociális Központ elıkertje és udvara teljesen kihasználatlan. A központ által szervezett szabadidıs programok helyszínéül szolgálhatna, ha a parkosítással rendezetté válna az épület környéke. Az önkormányzatnak kihasználatlanul álló telke és épülete nincs. A néhány üres telekre, amely magántulajdonban áll, beépítési kötelezettség vonatkozik. 5.4. Beled infrastrukturális ellátottsága 5.4.1. Szociális infrastruktúra helyzete a településen A.) Az egészségügyi ellátás Az embert legközvetlenebbül az egészsége érinti, így a lakosság számára ennek elérhetısége nagyon fontos körülmény. A beledi orvosi rendelık, mint házi és gyermekorvosi székhelyek fogadják a betegeket. Ezekhez a háziorvosi körzetekhez tartozik Cirák és Dénesfa lakossága is, illetve Edve, Rábakecöl és Vásárosfalu gyermekbetegeit is az itt mőködı szakorvos látja el. A védınıi szolgálat szintén Beledrıl indul a mindennapi munkájára. 13

A fogszakorvosi ellátás is helyben elérhetı. Egyéb szakrendeléseket csak a 13 km-re fekvı Kapuváron lehet igénybe venni. A gyógyszerellátás a Rákóczi F. u. 154. szám alatt mőködı fiókgyógyszertárral megoldott. Az idıs emberekkel való törıdés az Egyesített Szociális Központ révén valósul meg. Az intézmény a családsegítı, és gyermekjólét feladatain kívül, a házi gondozást és a közösségi pszichiátriai gondozást is végzi a társulás 16 településén. 2005 ıszén indult be a jelzırendszeres segítségnyújtás. Az orvosi ügyelet kialakítása - a környék településeivel közösen- Kapuvár központtal jött létre, így csatlakozott települések orvosai könnyebben elérhetık lesznek. B.) Oktatás és kultúra Az oktatás és kulturális tevékenység egy intézményen belül valósul meg. A Mikrotérségi Általános Mővelıdési Központban a bölcsıdei nevelésen kívül, a gyermekek ellátása megoldott. Az intézmény iskolája fel tudja vállalni a beledi, illetve a környékbeli gyermekek képzését, hisz a tanintézmény jól felszerelt. Az iskola tanulói számára napközis ellátást nyújt, biztosítja számukra a szervezett étkezést. Mint körzetközpontú iskola ellátja az eltérı értelmi képességő tanulók oktatását. Az óvodában és iskolában fıállású logopédus segíti a pedagógusok munkáját. A Vásártér 6. szám alatt lévı óvoda a beledi és vicai gyermekeken kívül Edve, Vadosfa és Vásárosfalu óvodásait is fogadja. Tagintézményei vannak Dénesfa, Gyóró, Rábakecöl telephellyel. A Mővelıdési és Ifjúsági Ház a Vásártér u. 4. szám alatt várja az érdeklıdıket. Színes sokrétő programjaival minden korosztály számára kapcsolódási, szórakozási lehetıséget nyújt. Az Ifjúsági Ház ad helyet a 2006-ban megindult HEFOP pályázat által támogatott Felnıttképzési Centrumnak. Keretei közt lehetıség nyílik a falubeli, és környékbeli lakosoknak ismereteik bıvítésére (számítástechnika, nyelv), vagy esetlegesen egy új szakma elsajátításában. 2007 végén indult be az Egyesített Szociális Központ keretein belül mőködı családi napközi, ahol a már szobatiszta, de még 3. életévüket be nem töltött gyermekek ellátása biztosított, segítve ezzel a kisgyermekes anyukák esetleges munkavállalását. C) Kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató infrastruktúra Beleden számos kiskereskedelmi egységet találunk, amelyek a lakosság ellátását mind szélesebb körben igyekeznek kielégíteni. A fellelhetı egységek: vasáru, pékáru, játék, csemege, élelmiszer, cipı, ruházat, bútor, lakberendezés, virág, édesipari. Vendéglátó egységekben is bıvelkedik a település: számos italbolt, borozó, sörözı, valamint cukrászda, fagyizó várja a vendégeket. Vendéglı és panzió is megtalálható a településen. A szolgáltatások terén kerékpárjavítót, cipıjavítót, szabót, kölcsönzıt, videotékát, üvegest, kertészt, fuvarozót, autócentrumot és temetkezési vállalkozót is. A pénzügyi manıvereket a Kis-Rába menti Takarékszövetkezet és a Posta biztosítja. A munkanélküliekkel a Megyei Munkaügyi Központ beledi irodája foglalkozik. 14

5.4.2. A mőszaki infrastruktúra jellemzıi A.) Vízellátás A település vízellátását a Pannon- Víz Víz- és Csatornamő Rt. kapuvári üzemmérnöksége oldja meg. Beleden az Rt. Vízmő telepe mőködik. A közüzemi vízhá1ózatba kapcsolt lakások aránya 97%-os, az esetleges rákötések hiányát folyamatosan pótolni lehet. A csıhálózat korszerősítése folyamatos. B.) Szennyvízelvezetés és tisztítás Az 1991-94 közötti megyei csatornázási programban Beled és térsége (Edve, Vásárosfalu, Kisfalud, Mihályi,. Páli) is kiemelt figyelmet kapott, hiszen a településeken ezen infrastruktúra elem még addig nem épült ki - mint annyi más településen sem a megyébıl. A szennyvíztisztítás az 5 km-re levı Páli község szennyvíztisztító telepén történik. A csatornahálózatra rákötött házak száma növekedett. C.) Kommunikációs infrastruktúra A telefonhálózat fejlesztések következtében a megyében megnövekedtek a telefonnal ellátott lakások száma. Így történt ez Beleden is, ahol a 100 lakósra jutó fıvonalak száma 24, amely jelentıs mennyiségi javulást jelent. A településen a kábeltelevíziós vételi lehetıséget a helyi események bemutatására, valamint reklámcélokra is kívánják használni. Emellett havi rendszerességgel jelent meg a Beledi Hírmondó, mely a falu aktuális híreit juttatta el a lakósághoz. 2008 januárjától ezt az újságot felváltotta a Dél- Rábaköz, amely már szélesebb körben, több faluban is megjelenik. Falunkban az internet bekötések száma is ugrásszerően megnıtt. Több internet szolgáltató megjelenésével egészséges versenyhelyzet alakult ki. D.)Villamos energia ellátás A település ellátottnak tekinthetı, az esetleges villamos energia fogyasztás nem okoz gondot az ellátásban. E.) Gázellátás A kényelmesebb, tisztább főtési mód kialakítása számos anyagi nehézséget jelent a lakosságnak, de a végeredményt nem kárpótolhatja semmi. Beleden a gázzal főtött lakások aránya kb. 70%-os. F.) Hulladék Az elızı részhez szervesen kapcsolódik a hulladék témája, hisz amíg kazánnal főtöttek, addig sok mindent el lehetett tüzelni. A gáz bevezetése számos felhalmozódó szeméthalmot jelent, azonban ez a probléma is megoldott, mivel a községben az elıírásoknak megfelelı, hivatalos hulladékudvar, és törmeléklerakó hely mőködik. 15

6. Demográfia 6.1. lakosságszám alakulása Település 1990. 01. 01. (fı) 2007. 01. 01. (fı) 2008. 01. 01. (fı) Beled 2915 2889 2840 6.2. A település statisztikai adatai 1 Település Terület, hektár 2 Lakónépesség 2 Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, fogyás ( ) Lakásállom ány az év végén Épített lakás Nyugdíjban, nyugdíjszerő ellátásban részesülı Étkeztetésben és házi segítségnyújtásban is részesülık száma Rendszeres szociális segélyben részesült Nyilvántartott álláskeresık száma Beled 2 647 2 840 16 22-6 1 098 3 857 87 3 52 6.3. A település fogyatékkal élı népessége 3 Település neve Lakosok száma /fı/ Fogyatékkal élık száma össze-sen % Autista Látássérült Hallássérült Mozgássérült Értelmi fogyatékos Halmozottan sérült Beled 2 840 100 3,5% 2 23 23 28 13 11 6.4. Beled fogyatékkal élı népessége Fogyatékosság típusa 0-3 4-6 7-10 11-18 19-24 Korosztály 25-34 35-45 46-61 61 felett Összes en Autista 1 1 2 1 KSH 2006 évi adata 2 2008.01.01. állapot 3 2008. 01. 01. állapot szerint 16

Látássérült 1 3 1 2 16 23 Hallás- sérült 1 1 7 14 23 Mozgássérült Értlelmi fogyatékos Halmozot- tan sérült 1 1 4 22 28 1 1 3 2 3 3 13 1 1 9 11 Összesen: 0 1 3 2 2 8 4 16 64 100 17

7. Szociális feladatokat ellátó intézményfenntartó társulás Társulás megnevezése Közös fenntartású intézmények megnevezése Fenntartó önkormányzatok megnevezése Ellátott feladat Feladatellátás kezdete Beled Nagyközség Szociális és Gyermekjóléti Társulása Egyesített Szociális Központ (Beled, Vörösmarty u. 1.) Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Hövej, Rábakecöl, Vásárosfalu, Vitnyéd, Egyed, Farád, Rábapordány, Rábasebes, Sobor, Szilsárkány, Vág, Szany, Rábaszentandrás, Rábacsanak, Páli, Vadosfa gyermekjóléti és családsegítı feladatok, közösségi ellátás, házi segítségnyújtás, étkeztetés, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, családi napközi 2006. 06. 01. 7.1. Közös feladat ellátására létrejött, több önkormányzatot érintı megállapodások Megnevezés Résztvevık neve Ellátott feladat Feladatellátás kezdete Támogató szolgálat (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Ellátási Szerzıdéssel végzi) Beled, Agyagosszergény, Cirák, Dénesfa, Edve, Gyóró, Himod, Hövej, Kisfalud, Mihályi, Rábakecöl, Vadosfa, Vásárosfalu, Vitnyéd Támogató szolgálat 2006. 01. 01.

8. Szociális alapszolgáltatásokat ellátó intézmény bemutatása 8.1. Egyesített Szociális Központ Beled Az intézmény szociális alapszolgáltatásokat és gyermekvédelmi feladatokat nyújtását végzi intézményfenntartó társulások keretében: Felügyeleti szerve: Beled Nagyközség Önkormányzata Székhelye: 9343 Beled, Vörösmarty u.1. Elérhetıség: Cím: 9343 Beled, Vörösmarty u.1. Tel: 96/594-013, 96/257-192 e-mail: eszkbeled@gmail.com Szakmai egységek: családsegítı szolgálat gyermekjóléti szolgálat pszichiátriai betegek közösségi ellátása házi segítségnyújtás étkeztetés családi napközi Ellátási terület: Beled, Cirák, Dénesfa, Edve, Egyed, Farád, Gyóró, Hövej, Rábapordány, Rábakecöl, Rábasebes, Sobor, Szilsárkány, Vág, Vásárosfalu, Vitnyéd, Szany, Rábacsanak, Rábaszentandrás, Páli, Vadosfa, Az intézmény mőködését A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. tv., valamint a Gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. és a kapcsolódó jogszabályok, helyi rendeletek elıírásainak megfelelıen végzi. 8.1.1. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védı speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történı nevelkedésének elısegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelızését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Szakmai feladatai: a gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítése a gyermek veszélyezettségének megelızése a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése gondozási feladatokat végezése A gyermekjóléti szolgáltatás tartalma: 19

A településhez való kapcsolódás. A település önkormányzatának, szakmai szervezeteinek nyújtott szolgáltatások, a velük való együttmőködés során feladata: A lakosságnak nyújtott általános preventív szolgáltatások Tájékoztatás nyújtása Szabadidıs programok szervezése Gyermekjóléti munka módszerei: Gondozást nem igénylı alapszolgáltatások a megoldásra váró probléma egy, két alkalmat igénylı segítı beavatkozással kezelhetı, azaz nem indokolt a gondozási folyamat elindítása. A gondozást nem igénylı alapszolgáltatás formái: Információnyújtás Tájékoztatás Ügyintézési segítség Tanácsadás Egyszeri segítı beszélgetés Gondozást igénylı alapszolgáltatások: A gyermekjóléti szociális segítı munka során olyan segítı kapcsolatot kell létrehozni, mely a gyerek kedvezıtlen helyzetét oly módon változtatja meg, hogy az a gyerek fejlıdése szempontjából legalább elfogadható legyen. Alapellátás (Önkéntes együttmőködésen alapuló gyermekjóléti szociális segítı munka) Védelembe vétel Utógondozás 8.1.2. Családsegítı Szolgálat A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás.az általános segítı szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megırzése, valamint az egyén és a család életében jelentkezı probléma megszüntetése érdekében: tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról; szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt; segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében; meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetıség szerint intézkedik annak orvoslás a érdekében; családgondozással elısegíti a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldását; 20

ellátja az együttmőködési kötelezettségbıl fakadó feladatokat. a szolgáltatáshoz kapcsolódó közérdekő és meghatározott célú felajánlások összehangolása, a természetbeni és anyagi támogatások közvetítése, a szociális válságkezelés ( krízisintervenció), egészségügyi, jogi és ügyintézési tanácsadás, A családsegítı tevékenységet az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, segítı kapcsolat keretében kell nyújtani. A családsegítı szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. Együttmőködik a meghatározott intézményekkel, személyekkel, tevékenységét összehangolja a gyermekjóléti szolgálattal. A családsegítı az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújt: elısegíti és ösztönzi a humán jellegő civil kezdeményezéseket; kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelezı feladatának nem minısülı ellátás, szolgáltatás helyben történı megszervezését, új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek speciális ellátását. a szociálisan rászorult egyének, csoportok számára önálló szolgáltatást biztosít, a gyermekeket nevelı családok számára speciális programokat szervez. tartós munkanélküliek, az aktív korú nem foglalkoztatottak, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdök, a fogyatékkal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdök és családtagjaik számára megszervezni a közösségi és szociális csoportmunka keretében biztosítható ellátásokat. Családsegítı Szolgálat munkamódszerei: Szociális esetkezelés Ügyintézés Adósságkezelési szolgáltatás: Az adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítı ellátás. Beilleszkedési program: Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttmőködési programjának szervezése, integráció biztosítása, munkahelyteremtés elısegítése. 8.1.3. Közösségi pszichiátriai ellátás A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történik.a közösségi pszichiátriai ellátás a következı szolgáltatásokat biztosítja: problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezık feltárása, problémamegoldó beszélgetések, 21

készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, tájékoztatás a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról, az ahhoz való alkalmazkodás és kezelés teendıirıl, pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidı szervezett eltöltésének segítése, szabadidıs, önsegítı csoportok, támogató hálózatok szervezıdésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetıségek igénybevételérıl. A szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások: Pszichés problémák megelızése mentálhigiénés módszerekkel. Megkeresı munka Életvezetési tanácsadás. Állásközvetítés. Foglalkoztatás. Pszicho-edukáció Pszichológiai, pszichiáteri konzultáció. Állapotrosszabbodás esetén megfelelı kezelı helyre juttatás. Gyógyszerbeadás. Intézményközi együttmőködés elısegítése Segítség a szociális ügyek intézésében. Szabadidıs programok. Munkamódszerek: Állapotfelmérés Problémafeltárás Személyes célok felmérése A személyes célokat akadályozó problémák, azok gyakoriságának, elızményeinek, következményeinek meghatározása A problémát, a jelenlegi helyzetet pozitívan, illetve negatívan befolyásoló tényezık meghatározása Jelenlegi problémamegoldó stratégiák meghatározása A változásra motiváló tényezık feltárása, motiváció meghatározása Problémakezelés Gondozási terv készítés Készségfejlesztés Stresszkezelés Kommunikációs készségfejlesztés A problémamegoldó készség és a célok eléréséhez kapcsolódó készség fejlesztése Életviteli készségek fejlesztése, önellátási képesség javítása Pszicho-szociális rehabilitáció Munkához való hozzájutás segítése Szabadidı szervezett eltöltése Egyéb klubtevékenységekhez való hozzájutás szervezése Társas kapcsolatok kialakításához készségfejlesztés Speciális feladatok Gyógyszerelés figyelemmel kísérése A napi tevékenység megszervezése 22

Agresszív viselkedés kezelése Öngyilkosság kockázatának kezelése Segítı beszélgetések lefolytatása Az ellátott személy családja számára tájékoztatás, felvilágosítás, kommunikáció fejlesztése Ügyintézés: ellátások és szolgáltatások körérıl, feltételeirıl és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekrıl, nyújtott információ, adminisztráció Egyéni konzultáció: a pszichés gondok kialakulásának és az egyéni életút összefüggéseinek feltárása és az egyéni motiváció felmérése csoportfoglalkozások: kreatív csoport 8.1.4. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Ellátottak köre: Szociálisan rászorult lakosság: egészségi állapotra tekintet nélkül a 65 év feletti lakosság korhatárra tekintet nélkül azok, akik fogyatékossági támogatásban részesülnek, azok, akik munkaképességüket legalább 50%-ban elveszítették, azok, akiknek egészségi állapota miatti rászorultságát háziorvos vagy szakorvos igazolja. egészségi állapotra és korhatárra tekintet nélkül biztosítani kell az étkeztetést azok számára is, akik átmenetileg -maximum 3 hónapig- krízishelyzetbe kerülnek a társulás települési és azok közigazgatási területének lakosai. Feladatellátás módja: Az ellátás igénybevétele önkéntes, kérelem alapján történik. Az étkeztetés a lakosság szükségleteinek megfelelıen, helyben fogyasztással elvitellel lakásra kiszállítással Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, mely térítési díj kategóriákat az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. 8.1.5. Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevı önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelıen- lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. 23

A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevı fizikai, mentális, szociális szükséglete a saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelıen, meglévı képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A szolgáltatás szakmai tartalma A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen az ellátást igénybe vevıvel segítı kapcsolat kialakítása és fenntartása, az orvos elı írása szerinti alapvetı gondozási, ápolási feladatok ellátása, a segítségnyújtás a higiénia megtartásában, közremőködés az ellátást igénybe vevı háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása), segítségnyújtás az ellátást igénybe vevınek a környezetével való kapcsolattartásában, segítségnyújtás az ellátást igénybe vevıt érintı veszélyhelyzet kialakulásának megelızésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában, részvétel az egyéni és csoportos szabadidıs, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, az ellátást igénybe vevı segítése a számukra szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, az elı gondozást végzı személlyel való együttmőködés, szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történı beköltözés segítése. a házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttmőködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel. Ellátottak köre A Társult település és közigazgatási területének lakosai, akiknek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Az egészségi állapot miatti rászorultságot a házi orvossal igazoltatni kell. A biztosított szolgáltatások köre: Fizikai ellátás: Célja: létfontosságú személyi szükségletek kielégítése. Az idıs, egészségi állapotuk miatt rászorult ember saját otthonában megnyugtató módon egyedül csak akkor maradhatnak, ha biztosítjuk számukra a megfelelı életfeltételeket, illetve a szükséges felügyeletet (pl.: lakás főtése, takarítás, a fogyatékosság jellegébıl adódó szükségletek kielégítése) Mentális gondozás: Célja: Az ellátott személyiségének, szokásainak, az esetleges lelki sérüléseinek megfelelı gondozása, segítségnyújtás a környezettel való kapcsolattartásban, a krízishelyzet kialakulásának megelızése, az izoláció veszélyének elkerülése. Egészségügyi ellátás: Célja: Betegség esetén orvos értesítése, gyógyszerkiváltás, orvos utasítása alapján gyógyszeradagolás, fekvıbeteg esetén ápolási - gondozási feladatok ellátása, az ellátott állapotának figyelemmel kísérése, romlás esetén a szakorvosi vizsgálatok megszervezés, az ellátottaknak az egészséges életmód felé való irányítása rendszeres tanácsadással. Foglalkoztatás: Célja: a testi, lelki egészség érdekében a gondozott állapotának megfelelı elfoglaltság biztosítása. Gondoskodni kell az ellátott állapotától függıen fizikai, és érdeklıdésének megfelelı szellemi tevékenységérıl is. 24

Étkeztetés Célja: napi egyszeri meleg étel biztosítása Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, mely térítési díj kategóriákat az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. 8.1.6. Családi napközi A családi napközi a családban nevelkedı gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelı nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Feladatok: A családban nevelkedı gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelı nappali ellátást, felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkozást. Gyermeknevelést segítı szolgáltatások nyújtásával segíti a családokat Együttmőködik gyermekjóléti tevékenységet végzı, szolgáltatást nyújtó intézményekkel Szabadidıs programok szervezése Lehetıség szerint egyéb szolgáltatások végzése: fejlesztı foglalkozások, gyermek kísérés, tanuláshoz segítségnyújtás, Az ellátottak száma, köre: Családi napközibe kettıtıl tizennégy éves korig vehetı fel gyermek aki: bölcsıdei és óvodai ellátásban nem részesül, iskolai oktatásban részesülı gyermek, az iskola nyitvatartási idején kívül, A családi napközibe csak olyan gyermek vehetı fel, aki életkorhoz kötött védıoltásban részesült, nem fejtetves, nem serkés, nem lázas, illetve nem fertızı beteg. A családi napközi szolgáltatásai: A családi napközi a következı szolgáltatásokat nyújtja a gyermekeknek: életkoruknak megfelelı nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást. Az alapellátásokon túli szolgáltatások: idıszakos gyermekfelügyelet- a nyitvatartási idın túl, elıre megbeszélt idıpont, közvetítés a gyermekvédelemmel foglalkozó intézmény felé, közvetítés speciális szolgáltatás felé, korrepetálás házi feladat elkészítésének figyelemmel kísérése, szabadidıs tevékenységek szervezése, lebonyolítása baba-mama klub létrehozása gyermekneveléssel, magatartással, gyermekkori zavarokkal kapcsolatos elıadások, egyéb feladatok, melyre igény mutatkozik A családi napköziben egy idıpontban max. 5 gyermek ellátása oldató meg. Szolgáltatásokat igénybe vevık száma ( nem halmozott adat) 25

600 500 400 300 200 100 0 2006 2007.12.31 Családsegítı Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Közösségi ellátás Étkeztetés Házi segítségnyújtás családi napközi 8.2. Egyesített Szociális Központ mutatói: Az intézmény szakmai beszámolója Beled településre vonatkozik. Ezúton szeretném bemutatni az intézmény munkáját, minden településre vonatkozóan. Egyes intézményegységek tekintetében statisztikai összehasonlítást is végeztem, melyet ezúton szeretnék ismertetni. Település Ellátottak száma védelem és alapellátás, 2006 év A Gyermekjóléti Szolgálat ellátotti létszáma: Nem halmozott ( 1 fı 1*szerepel) Ellátottak Ellátottak Ellátottak száma száma száma egyéb védelem és védelem és segítség, alapellátás, alapellátás, 2006év 2007 év utógondozás 2008 év Ellátottak száma egyéb segítség, 2007 év Beled 9 19 21 47 99 119 Rábakecöl 1 6 8 33 20 40 Farád 8 4 7 57 60 64 Sobor 0 8 3 26 30 37 Cirák 1 0 1 15 12 31 Dénesfa 5 8 4 8 18 10 Gyóró 1 1 1 31 27 30 Szilsárkány 0 1 5 13 15 18 Vásárosfalu 2 2 3 14 3 9 Vitnyéd 7 1 4 20 23 8 Edve 0 2 2 8 6 3 Egyed 10 13 4 33 50 40 Ellátottak száma egyéb segítség, 2008 év 26

Rábapordány 3 8 2 13 20 24 Hövej 1 1 1 12 17 9 Vág 8 5 11 7 20 21 Rábasebes 0 0 0 0 5 2 Összesen: 56 fı 79 fı 77 fı 337 fı 425 fı 465 fı A táblázatból kitőnik, hogy szinte minden településen nıtt a segítséget igénylı, problémával együtt élı gyermekek, fiatalok száma. Az anyagi problémák mellett, egyre inkább hangsúlyt kap a magatartászavar, tanulási probléma, gyermeknevelési probléma, családi konfliktus. Véleményem szerint a növekedés egyrészt a hátrányos helyzetben élık számának a növekedésével, másrészt abból adódik, hogy az emberek nyitottabbá váltak a segítı szolgáltatások iránt. Mindemellett sajnálatos tény, hogy nagyon sokan nem rendelkeznek a problémájuk megoldásához megfelelı stratégiákkal, eszközökkel. Ezek elsajátítása tanulási folyamat. Az intézmény családgondozói folyamatosan törekszenek arra, hogy életviteli tanácsokkal, eszközökkel, stressz oldási technikákkal, megfelelı problémakezelés megtanításával segítsék a rászorulókat. A gyermekvédelembe nagy szerepe van a jelzırendszer tagjainak, hiszen a problémák korai felismerése az İ feladatuk. Egy probléma hatékony kezelésének, eredmények elérésének egyik feltétele- az mellett, hogy a család együttmőködjön és akarja a pozitív változást-, hogy a családgondozó minél elıbb értesüljön a fennálló helyzetrıl. Kapcsolatfelvétel módjára még mindig legjellemzıbb, hogy a gyermekjóléti szolgált kezdeményez. Évrıl évre nı a szülı által kezdeményezett esetek száma. Intézményi szinten 2 fı bántalmazott gyermeket tartunk nyílván, továbbá 4 fı bőncselekmény elkövetıt. Település A Családsegítı Szolgálat ellátotti létszáma: Nem halmozott ( 1 fı 1*szerepel) Ellátottak száma 2006 Ellátottak száma 2007 Beled* 189 187 187 Rábakecöl* 59 50 59 Farád* 49 66 51 Sobor* 24 38 45 Cirák 22 38 46 Dénesfa 20 21 27 Gyóró 18 20 22 Ellátottak száma 2008 27