INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2 0 0 8 III. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 2008. június Aktualizálva: 2009. szeptember 1

A fejezet tartalma 3.1. VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA... 4 3.2. VÁROSRÉSZEK ELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE... 6 1. BELVÁROS... 6 3.2.1. A városrész rövid története... 6 3.2.2. Gazdaság... 7 3.2.3. Társadalom... 8 3.2.4. Környezet... 8 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága... 11 3.2.6. Összegzés... 13 3.2.7. SWOT analízis... 14 2. ALSÓVÁROS... 19 3.2.1. A városrész rövid története... 19 3.2.2. Gazdaság... 19 3.2.3. Társadalom... 20 3.2.4. Környezet... 20 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága... 22 3.2.6. Összegzés:... 24 3.2.7. SWOT analízis... 25 3. MÓRAVÁROS... 28 3.2.1. A városrész rövid története... 28 3.2.2. Gazdaság... 28 3.2.3. Társadalom... 29 3.2.4. Környezet... 29 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága... 31 3.2.6. Összegzés... 33 3.2.7. SWOT analízis... 34 4. RÓKUS ÉS LAKÓTELEPEK... 37 3.2.1. A városrész rövid története... 37 3.2.2. Gazdaság... 37 3.2.3. Társadalom... 38 3.2.4. Környezet... 38 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága... 41 3.2.6. Összegzés... 43 3.2.6. SWOT analízis... 44 5. FELSŐVÁROS ÉS LAKÓTELEPEK... 48 3.2.1. A városrész rövid története... 48 3.2.2. Gazdaság... 49 3.2.3. Társadalom... 49 3.2.4. Környezet... 50 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága... 52 3.2.6. Összegzés... 53 3.2.7. SWOT analízis... 55 2

6. ÚJSZEGED SZŐREG KERTVÁROS... 59 3.2.1. A városrész rövid története... 59 3.2.2. Gazdaság... 59 3.2.3. Társadalom... 60 3.2.4. Környezet... 60 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága... 63 3.2.6. Összegzés... 64 3.2.7. SWOT analízis... 66 7. DÉLI KERTVÁROS ÉS GYÁLA... 69 3.2.1. A városrész rövid története... 69 3.2.2. Gazdaság... 69 3.2.3. Társadalom... 70 3.2.4. Környezet... 70 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága... 73 3.2.6. Összegzés... 74 3.2.7. SWOT analízis... 76 8. ÉSZAKI KERTVÁROS ÉS TÁPÉ... 79 3.2.1. A városrész rövid története... 79 3.2.2. Gazdaság... 79 3.2.3. Társadalom... 80 3.2.4. Környezet... 80 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága... 83 3.2.6. Összegzés... 84 3.2.7. SWOT analízis... 86 9. NYUGATI IPARVÁROS ÉS KISKUNDOROZSMA... 89 3.2.1. A városrész rövid története... 89 3.2.2. Gazdaság... 89 3.2.3. Társadalom... 90 3.2.4. Környezet... 90 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága... 93 3.2.6. Összegzés... 94 3.2.7. SWOT analízis... 96 10. A TISZA-MAROS HULLÁMTERE... 99 3.2.7. SWOT - analízis... 99 3

3.1. VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA 1. Belváros (Bécsi krt. Moszkvai krt. Londoni krt. Rigó u. Boross J. u. Kossuth L. sgt. Párizsi krt. Berlini krt.- Brüsszeli krt. Római krt. Bertalan híd Felső kikötő sor Közép fasor Szőregi út Temesvári krt. folytatása a tervezett Déli hídra Tisza Máglya sor Bem u. Boldogasszony sgt.) 2. Alsóváros (Bécsi krt. Boldogasszony sgt. Bem u. Máglya sor Boszorkány sziget Téli kikötő Körtöltés Szabadkai út Petőfi S. sgt.) 3. Móraváros (Moszkvai krt. Petőfi S. sgt. - Szabadkai út Körtöltés Kálvária sgt. Vásárhelyi P. u Kossuth L. sgt. Boross J. u. Rigó u. Londoni krt.) 4. Rókus és a lakótelepek (Izabella híd - Körtöltés Homonnai u. Ungvári u. Késmárki u. Makkosházi krt. József A. sgt. Brüsszeli krt. Berlini krt. Párizsi krt. Kossuth L. sgt.) 5. Felsőváros és a lakótelepek (József A. sgt. Makkosházi krt. Késmárki u. Ungvári u. Körtöltés Felső Tisza part Római krt.) 6. Újszeged Szőreg kertváros (Közép fasor Szőregi út Temesvári krt. folytatása Alsókikötő sor Lövölde u. Kamaratöltés Szőreg belterületi határa Újszeged belterületi határa Felsőkikötő sor) 7. Déli kertváros és Gyála(Tisza folyó Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal Közigazgatási (belterületi) határ) 8. Északi kertváros és Tápé (Tisza folyó Körtöltés Szeged- Békéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ) 9. Nyugati Iparváros és Kiskundorozsma - Subasa Sziksós - Béketelep (Szeged-Szabadka vasútvonal Bajai út Vásárhelyi P. u. Kossuth L. sgt. Szeged-Békéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ) 10. A Tisza - Maros hullámtere Az árvízvédelmi fővonalakon töltéseken belüli terület 4

5

3.2. VÁROSRÉSZEK ELLÁTOTTSÁGÁNAK ELEMZÉSE 1. BELVÁROS (Bécsi krt. Moszkvai krt. Londoni krt. Rigó u. Boross J. u. Kossuth L. sgt. Párizsi krt. Berlini krt. Brüsszeli krt. Római krt. Bertalan híd Felső kikötő sor Közép fasor Szőregi út Temesvári krt. folytatása a tervezett déli hídra Tisza Máglya sor Bem u. - Boldogasszony sgt.) 3.2.1. A városrész rövid története Szeged a középkor századaiban nem alkotott összefüggő várostestet: a Tisza ártéri szigetvilága szükségszerűvé tette a laza települést. Az egyes városrészek kialakulására ma sincsenek egyértelmű bizonyítékok, de a XIII-XIV. században a Vár és a Palánk (ami régen maga volt Szeged) mellett Alszeged a mai Alsóváros és Fölszeged (Fölső sziget), a mai Felsőváros önálló településként léteztek és csak a XV. sz. végén forrtak össze egységes várossá. A mai Belváros jelentős része az egykori Vár és a Palánk területén helyezkedik el. Magas fekvése miatt is ez Szeged ősmagja, a sókereskedelem központja és hosszú időn keresztül Csongrád megye székhelye. Szeged legrégebbi ma is álló emléke a Dömötör templom román stílusú tornya, egyedül ez maradt meg a 4 középkori templom, az alsóvárosi Szent Péter, a fölsővárosi Szent György, és a várban állt Szent Erzsébet templomok közül. A gótikus Szent Erzsébet templom alapfalainak feltárása és bemutatása napjainkban készül el. Az 1879 évi árvízig a Palánk Belváros az egykori várárkon belüli területre terjedt ki: délen a mai Tisza L. krt. vonaláig, nyugaton a Jósika u. Rákóczi tér, északon a Szent István tér Sóhordó utca határolta. A Tisza áradása az erre vonatkozó, 1689-ből származó első feljegyzések óta folyamatosan veszélyeztette a várost, így az Al- és Felszegednél magasabban fekvő Palánkot is. Az 1700-as években hét, az 1800-as években 13 esetben került komolyabb veszélybe, majd 1879. márc. 12-én egy minden korábbinál nagyobb áradás elpusztította Szegedet és környékét, a Palánk jelentős részét is. Néhány nap alatt a város 5723 házából mindössze 265 db maradt meg, nagyobb részt a Palánkban. Az árvíz utáni új körgyűrűs sugaras útrendszer a történelem során kialakult városrész-határokat kissé módosította: a Belvárost délen és nyugaton a Nagykörút, északon a Kossuth L. sgt. és a Tisza L. krt. határolta. Az árvíz utáni újjáépítés során alakult a Belváros mai képe, a palotás város. Itt épültek meg az igazgatási, pénzügyi intézmények székházai, többségében egységes eklektikus stílusban. A városközpontban, a Tisza L. krt. környékén a magánpaloták többlakásos bérházak stílusban és méreteikben is követték az intézményeket. A XIX XX. sz. fordulójának nagyarányú fejlődését az I. világháború, majd a trianoni határok erősen visszafogták. Az 1921-ben Szegedre települt Kolozsvári Egyetem, az 1922-ben Temesvárról áttelepült Csanádi püspökség meglévő, a délvidéki területek 6

elvesztése miatt feleslegessé vált középületekbe költöztek. A fejlődés az 1920-as évek végén indult újra és az 1930-as évek végére kialakult az Egyetemi városrész is és lényegében befejeződött az újjáépítés. 1950 és 1980 között a Belváros népességszáma gyarapodott: lakások épültek a foghíjtelkeken és a nagyobb tömbbelsőkben, de ebben az időszakban épült a Megyeháza és néhány egyetemi épület is. A város igazgatási, szolgáltató és kereskedelmi funkcióinak bővülésével a Belváros határai is kitolódtak a Nagykörúton belüli teljes területre, a Mars térnél azon is túlra. Szeged a XX. sz. első felében vált kétparti várossá: Újszeged 1920 után indult erőteljes fejlődésnek. Megépült a Tanítóképző, a Bábaképző, az állami menhely, a Vakok Intézete, a sportuszoda, a Mezőgazdasági Kutatóintézet és még több kisebb létesítmény. A Csanádi utca térségében a Ládagyár helyén 1962-től lakótelep épült (Odessza), majd az MTA Biológiai Kutatóintézete, Sportcsarnok és fedett uszoda, több egyetemi épület és kollégium. Újszeged Közép fasoron belüli része olyan mértékben sűrűsödött és telítődött intézményekkel, hogy napjainkra a Belváros Tisza bal parti részének tekinthető. A Tisza által kettévágott Belváros két része közötti közlekedési kapcsolat a D-i híd hiánya miatt már jelenleg is csak nagy nehézségek mellett bonyolódik. A Belváros legújabb kori a következő évtizedekben kiépülő bővülete a Bem utca Tisza-part közötti, zömében vasúti területen a Máglya sorig terjedő Biopolisz (tudásváros, egyetemi városrész bővülete), valamint ezzel átellenben, a bal parton tervezett új városrész-központ. 3.2.2. Gazdaság Működő vállalkozások száma összesen db db/ 10.000 fő Város db/ 10.000 fő 2.899 986,96 813,20 Iparban 212 72,18 74,40 Építőiparban 108 36,77 59,07 Mezőgazdaságban 29 9,87 16,88 Kereskedelemben 703 239,34 214,06 Vendéglátásban 133 45,28 31,50 Egyéb szolgáltatatásban 1.714 583,53 417,30 Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül) 1.062 361,56 184,76 7

3.2.3. Társadalom A város egésze Lakónépesség száma 30 580 168 273 Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 11,0 14,9 Lakónépességen belül 15 59 évesek aránya 63,1 66,5 Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 26,0 18,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15 64 éves népességen belül (%) 13,0 17,2 30,8 20,7 51,2 44,2 9,2 10,6 46,0 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 51,9 41,1 Állandó népesség száma 156443 Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában) 187,3 93,6 A városrész területe (km²) 4,29 281 Népsűrűség fő/km 2 6 847 599 3.2.4. Környezet a) Épített és természeti környezet Műemlékek száma (db) Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db) Város összesen 107 166 249 259 - - 14 19 8

b) Környezeti elemek Zajvédelem A belvárosban zajvédelmi szempontból a nagyvárosias beépítésű lakóterület funkció a meghatározó. Tisza jobb oldali árvízvédelmi töltése - Tisza L. krt. Kossuth L. sgt. Boros J. u. Rigó u. Gogol u. által bezárt terület: Klasszikus beépítésű városközpont lakó és intézmény funkcióval. A területen belül ma már jelentős üzemi zajforrás nincs. A KSZV korábbi üzeme helyén a jelenlegi tervek szerint bevásárló központ létesül, ami zajvédelmi szempontból kellő figyelem hiánya esetén okozhat kisebb problémát. Nyáron a szórakoztató és kulturális rendezvények idején azok környezetében, így például a Szegedi Szabadtéri Játékok környezetében lehetnek zajpanaszok az éjszakai előadások és próbák idején. A kulturális rendezvények indokolatlan túlhangosításától a város nagyszámú lakója szenved. Az alkalmi rendezvények mindegyike egyedi engedéllyel rendelkezik, de gyakorlatilag minden héten van legalább egy, a megengedettnél sokkal zajosabb rendezvény. Ezek a rendezvények nemcsak a közvetlen környezetüket, hanem több tízezer ember hétvégéjét terhelik. Közlekedési zajterhelés a Belvárosi híd, Mars téri busz pályaudvar, Tisza Lajos körút, Kossuth L. sgt., környezetében a legjelentősebb. Tisza jobb oldali árvízvédelmi töltése - Tisza L. krt. Gogol u. Londoni, Moszkvai Bécsi körutak Boldogasszony sgt. Bem u.- Hattyas u. - Máglya sor által bezárt terület. A területen zártsorú belvárosias beépítésű lakóterület és intézmények találhatók, melyek közül legnagyobb a klinikák területe. Gazdasági terület található a vasút és a védőtöltés közötti területen. Rehabilitációjára részletes szabályozási terv készült. Távlati terv szinten vasúti és közúti híd építése szerepel a nagykörút folytatásának vonalában. A tervezett hídtól északra és délre intézmény terület Biopolisz létesítése tervezett. A Biopolisz déli részén környezetbarát gazdasági tevékenységre is lehetőség van az érvényes zajvédelmi előírások betartása mellett. Közlekedési zajterhelés a kiskörút, a nagykörút, a Petőfi S. sgt, a Kálvária sgt., Boldogasszony sgt. Szentháromság u. és nagyállomás közelében jellemző. Szt.István tér Felsőtiszapart Római, Brüsszeli, Berlini körutak Kossuth L. sgt. által határolt terület. A területen zártsorú belvárosias beépítésű lakóterület és intézmények találhatók. A területen belül környezetét zajjal terhelő üzem nincs. Közlekedési zajterhelés a határoló utak mentén és a József A sgt mentén jellemző. Ipari létesítmény PICK RT. Maros utcai telephelye, zajterhelése nem zavaró. Újszegedi árvízvédelmi töltés Középfasor Szőregi út Temesvári krt. - Székely sor által határolt terület kertvárosias beépítéssel és intézményekkel. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajterhelés a Szőregi út és a Temesvári körút mentén a legjelentősebb a 43-as főút átvezető szakasza miatt. Az EU legutóbbi bővítése óta drasztikusan megnőtt a közlekedés és a velejáró zajterhelés. Újszegedi árvízvédelmi töltés Székely sor - Temesvári krt. Kertész u. által határolt terület paneles lakótelep jellegű beépítéssel és a vasúttól délre gazdasági területtel. A területen belül jelenleg üzemi zajforrás nincs. Közlekedési zajterhelés a Szőregi út és a Temesvári körút mentén a legjelentősebb a 43-as főút átvezető szakasza miatt. Az 9

EU legutóbbi bővítése óta drasztikusan megnőtt a közlekedés és a velejáró zajterhelés. A gyermekkórház szempontjából ezt különösen hátrányosnak kell ítélnünk. c) Lakásállomány Város összesen Lakásállomány összesen (db) 15 444 70 787 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 5,0 8,0 Összkomfortos lakások aránya (%) 41,1 61,9 Komfortos lakások aránya (%) 53,9 30,1 Félkomfortos lakások aránya (%) 2,3 2,7 Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/ 2,7 5,3 Egyszobás lakások aránya (%) 20,5 10,1 1945 előtt épült lakások aránya (%) 36,9 18,6 Rossz energia hatékonyságú lakások /1982. dec. 31. előtt épültek/ db, % Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) Paneles és egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított hőszigetelt paneles lakások Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) Nincs adat 48 069 67,9-1,0 Nincs adat Nincs adat 25 552 36,1 947 1,3 180 db 5 000 18,1 6,8 d) Infrastruktúra Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) Burkolat nélküli utak aránya (%) Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) Rendszeres szemétszállításba bevont lakások aránya Város összesen 97,7 97,2 Nincs adat 464 100 76 0 24 100 97,4 99,7 80,4 97,7 98,2 100 98,1 10

a) Gazdasági funkciók db Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Piac 5 1,70 12 0,71 Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ Bevásárló központ 729 248,19 2056 122,18 25 8,51 33 1,96 3 1,02 6 0,36 5 1,70 66 3,92 Ipari park 2 0,68 75 4,45 Logisztikai központ Innovációs központ 2 0,68 6 0,36 2 0,68 4 0,24 Irodaház 10 3,40 13 0,77 Panzió 6 2,04 22 1,31 Szálloda 8 2,72 8 0,47 Vendéglátó egység, étterem 44 14,98 74 4,40 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága b) Közlekedési, távközlési funkciók Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Vasútállomás 1 0,34 5 0,29 Postahivatal 6 2,04 20 1,19 Közösségi közlekedés járatai 32 10,89 102 6,06 Benzinkút - 0 16 0,95 11

c) Közösségi funkciók db Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Könyvtár 6 2,04 18 1,07 Művelődési ház 5 1,70 14 0,83 Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 13 4,43 17 1,01 Sportlétesítmény 9 3,06 38 2,26 d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatás i funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő 9 3,06 17 1,01 Igazságügy, rendészet 6 2,04 10 0,59 Tűzoltóság, katasztrófavédelem - 0 1 0,06 e) Humán szolgáltatási funkciók db Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő 31 10,55 77 4,58 Gyógyszertár 12 4,09 31 1,84 Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény 4 1,36 29 1,72 Óvoda 9 3,06 52 3,09 Általános iskola 9 3,06 37 2,20 Középiskola, szakiskola 10 3,40 26 1,55 Egyetem, kutatás, K+F 21 7,15 23 1,37 12

3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben jóval meghaladja a városi átlagot, amely különösen kereskedelem, a vendéglátás és egyéb szolgáltatási szektorban jellemző. Társadalom Elöregedő városrész, a lakónépességen belül a 60 év felettiek aránya itt a legnagyobb, míg a 0-14 éves korosztály száma a legkisebb. Képzettségi státusz tekintetében a felsőfokú végzettségűek aránya itt a legmagasabb. Épített és természeti környezet A városrész központi része műemléki jelentőségű terület, a műemlék épületek többsége is ebben a városrészben található. A városrészt átszeli Szeged Fő utcája, a Tisza. Lakásállomány A lakásállomány ebben a városrészben a legnagyobb, ezen belül itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, és igen magas Alsóváros és Móraváros után a legmagasabb az 1945. előtt épült lakások aránya. Ugyanakkor itt található az egyik legrégebben, iparosított technológiával épült lakótelep 2485 lakással, meglehetősen leamortizálódott lakásállománnyal. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság teljesnek mondható. Funkcióellátottság: A városrészben koncentrálódik a kiskereskedelmi, a vendéglátó, a szállodai, a pénzügyi szolgáltatási szektorban működő vállalkozások döntő többsége. Itt működik a legtöbb közösségi, államigazgatási, hatósági és igazságszolgáltatási funkciójú intézmény és itt található az egyetem épületeinek döntő többsége is. A kutatóintézetek mind ebben a városrészben vannak. Ugyanakkor nagy feszültségek vannak a városrészen belül atekintetben, hogy - bizonyos része korábbi funkcióját elveszítette (példa a volt Tisza teherpályaudvar több hektáros területe, mely jelenleg a várostestbe ékelődött szlömös rozsdaövezet), - más része pedig közösségi-gazdasági használati pozíciójához képest alulhasznosított vagy jelentősen amortizálódott (példa az új városközpontnak ígérkező Mars tér és környezete, és a teret a jelenlegi városközponttal összekötő utcák, valamint a Tisza mindkét partja) 13

3.2.7. SWOT analízis Erősségek (Helyi, helyzeti energiák) Áttekinthető, jól tagolt, rendezett szerkezet (gyűrűs-sugaras főúthálózat). Kiváló közlekedési kapcsolat a többi városrésszel. A városközpontot átszelő Tisza folyó és az Erzsébet liget pótolhatatlan természeti adottság. A Tisza mentén D-i irányban a városközpont bővítésére barnamezős területek állnak rendelkezésre. A folyamatosan újuló, patinás, számos műemléket és helyi védettségű épületet tartalmazó Belváros mind idegenforgalmi, mind a lakosság identitás-tudata szempontjából kiváló adottság. Az újszegedi gyógyfürdőkomplexum része a városközpontnak. A sport- és rekreációs létesítmények döntő többsége a Belvárosban található. Gyengeségek A sugaras úthálózatból következően itt koncentrálódik a gépjárműforgalom (túlterhelt csomópontok, parkolási gondok, környezetszennyezés). Az egyetlen és szűk Belvárosi híd megnehezíti a közlekedést a Belváros két része között. Fejlesztésre alkalmas területekkel mind az Önkormányzat, mind az Egyetem csak igen korlátozott mértékben rendelkezik. A városközpont lakótömbjeinek nagyobb hányada még teljes revitalizációra szorul. Különösen elmaradott a közterületek és a folyópartok állapota (Mars tér, Múzeum tér, Belvárosi Tisza-part). A gyógyfürdő turizmusban rejlő lehetőségek kihasználatlanok. Nem működik a városban magasabb kategóriájú (5 csillagos) szálloda. 14

Lehetőségek A közterületek rehabilitációja az identitástudat növelése mellett a turizmusfejlesztést és a központi szerepkör erősítést is szolgálja. A városközpont nagyobb részének mentesítése a gépjárműforgalomtól mind az idegenforgalmat, mind az ott élők életminőségét alapvetően javítaná. A városközpont közelében épülő parkolóházak egyszerre biztosítanák a megközelítést és a felszíni parkolók területének visszanyerését más funkciók számára. A városközpontban elhelyezkedő ugyanakkor közvetlen természeti környezethez kapcsolódó gyógy- és élményfürdő együttes fejlesztése erősíti a központi szerepkört és jelentősen növelheti az idegenforgalmat. A városközpontba integrálódva fejlődő tudásközpont latin negyed és Biopolisz egymás erősségeit fokozzák. Kockázatok A partfal-rehabilitáció elmaradása potenciális árvízveszéllyel jár. A D-i Tiszahíd késlekedő megvalósulására hivatkozva halogatott forgalomkorlátozás zsúfolt közlekedési helyzetet, romló életminőséget okoz a Belvárosban. Nagyobb befogadó képességű parkolók létesítése mellett elmarad a közterületi parkolás felszámolása (pl. Arany János u.), így csak a forgalomvonzás növekszik. A parkolóépítés szükségességébe vetett tévhit, a közpénzből finanszírozhatatlan parkolóház-építések elmaradása megakadályozhatja a közterületek rehabilitációját, a Városközpont gépkocsi-mentesítését. A szomszédos városokban már üzemelő, nagy fejlesztés előtt álló gyógy- és látványfürdők (Mórahalom, Algyő, Hódmezővásárhely, Makó) alacsonyabb áraikkal a szegedi fürdő gazdaságos üzemeltetését megakadályozhatják. Összehangolatlan városi és egyetemi fejlesztések ronthatják azok hatékonyságát. 15

16

17

18

2. ALSÓVÁROS (Bécsi krt., Boldogasszony sgt., Bem u., Máglya sor, Boszorkány sziget, Téli kikötő, Körtöltés, Szabadka út, Petőfi S. sgt.) 3.2.1. A városrész rövid története A Palánktól délre elterülő ártéri szigeteken a XI. század elején jött létre Alszeged. Első temploma az Árpád kori, Szent Péternek szentelt templom kezdetben a johannitáké. A XII. században szentelték fel, 1444-ben a ferenceseké lett. Mátyás idejében felújították és kolostort építettek hozzá. A jelenleg is álló, díszeitől megfosztott gótikus templom azonban csak a század végén kezdett épülni és 1509 augusztusában szentelték fel a Havas Boldogasszony tiszteletére. A templom mellett szerdánkénti heti vásár tartására kaptak engedélyt, ekkor Alszegedet még külön városként említik. A templom búcsúja napjainkban is jelentős esemény. A hódoltság idején Alsóvárost zömmel magyarok lakják, míg a Palánkban és a Várban törökök, Fölsővároson magyarok, törökök, délszlávok vegyesen. A templomot, kolostort és a temetőt a XIX. század derekáig hatalmas kőfal vette körül, többször menedéket nyújtva a lakosságnak is. Alsóváros földműves népéhez fűződik a világhírűvé vált fűszerpaprika termesztése, feldolgozása ( Paprikaváros ). A városrész főutcája, a Szentháromság Sárkány Földműves utca a középkori nyomvonalon halad, mai utcaszerkezete többségében a nagyárvíz utáni újjáépítés eredménye. Az újjáépítés típustervei alapján megvalósult napsugaras oromzatú, nagy tornácos parasztházakból néhány még látható a Nyíl utcában, a Pásztor utcában. Alsóvárost a temető, a Pick Szalámigyár és a vasút olymértékben körbe zárja, hogy bővítésére nincs lehetőség, új épületek csak a régiek helyén építhetők. 3.2.2. Gazdaság Működő vállalkozások száma összesen Iparban Építőiparban Mezőgazdaságban Kereskedelemben Vendéglátásban Egyéb szolgáltatatásban Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül) Város db/10.000 fő db db/10.000 fő 690 829,43 813,20 68 81,74 74,40 54 64,91 59,07 18 21,64 16,88 187 224,79 214,06 30 36,06 31,50 333 400,29 417,30 102 122,61 184,76 19

3.2.3. Társadalom A város egésze Lakónépesség száma 7628 168 273 Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 14,9 14,9 Lakónépességen belül 15 59 évesek aránya 61,2 66,5 Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 24,0 18,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15 64 éves népességen belül (%) 13,6 17,2 25,9 20,7 43,8 44,2 8,8 10,6 52,5 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 46,9 41,1 Állandó népesség száma 7059 156443 Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában) 122,0 93,6 A városrész területe (km²) 3,03 281 Népsűrűség fő/km 2 2 746 599 3.2.4. Környezet a) Épített és természeti környezet Város összesen Műemlékek száma (db) 9 166 Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db) 2 259 - - 1 19 20

b) Környezeti elemek Zajvédelem Bécsi körút Petőfi S. sgt. Vasúti töltés Árvédelmi töltés Máglya sor Hattyas u., Bem u., Boldogasszony sgt. által határolt terület. A terület zömében kertvárosias beépítésű lakóterületből és gazdasági területből áll. Az eltérő funkciójú területek nem keverednek. A terület nyugati sarkában ipari terület található, amin belül a PICK RT. Szalámigyára a legjelentősebb. Ennek környezetében időnként jelentkezik a közvetlen környezetet terhelő zajkibocsátás, melyek megszüntetését műszaki megoldásokkal próbálja az RT. Megszüntetni. Ismereteink szerint jelenleg nincs érdemleges panasz a szalámigyár környezetében. A terület szélén halad a Petőfi S. sgt. jelentős közlekedési zajterheléssel, továbbá a Szentháromság utca, Földmíves u., Sárkány utca, Tompai kapu útvonal mentén van jelentős forgalom. Jelenleg az utóbbi útvonal vezet a medencés kikötőhöz. A rendező pályaudvar zajszennyező szerepe a jelenleg lecsökkent vasúti szállítások miatt nem jelentős. A vasúti szállítások növekedése esetén potenciális közlekedési zajforrás. c) Lakásállomány Város összesen Lakásállomány összesen (db) 3 296 70 787 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 11,7 8,0 Összkomfortos lakások aránya (%) 37,8 61,9 Komfortos lakások aránya (%) 50,7 30,1 Félkomfortos lakások aránya (%) 4,4 2,7 Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/ 7,1 5,3 Egyszobás lakások aránya (%) 10,8 10,1 1945 előtt épült lakások aránya (%) 38,9 18,6 Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) Paneles technológiával épült lakások % db Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított hőszigetelt paneles lakások db, % 0,5 1,0 Nincs adat 120 3,4 Nincs adat 25 552 36,1 947 1,3 Nincs adat Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) 2,4 6,8 21

d) Infrastruktúra Város összesen Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) 98,8 97,2 Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Nincs adat 464 Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) 100 76 Burkolat nélküli utak aránya (%) 0 24 Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 98,0 97,4 84,7 80,4 Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) 96,3 98,2 Rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma és aránya Nincs adat 98,1 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága a) Gazdasági funkciók db Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Piac - 0 12 0,71 Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ 71 85,35 2056 122,18-0 33 1,96-0 6 0,36 Bevásárló központ - 0 66 3,92 Ipari park 4 4,81 75 4,45 Logisztikai központ Innovációs központ 1 1,20 6 0,36-0 4 0,24 Irodaház - 0 13 0,77 Panzió 5 6,01 22 1,31 Szálloda - 0 8 0,47 Vendéglátó egység, étterem 2 2,40 74 4,40 22

b) Közleke dési, távközlé si funkciók Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Vasútállomás - 0 5 0,29 Postahivatal - 0 20 1,19 Közösségi közlekedés járatai 7 8,41 102 6,06 Benzinkút 1 1,20 16 0,95 c) Közösségi funkciók db Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Könyvtár - 0 18 1,07 Művelődési ház 1 1,20 14 0,83 Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum - 0 17 1,01 Sportlétesítmény 3 3,61 38 2,26 d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő - 0 17 1,01 Igazságügy, rendészet - 0 10 0,59 Tűzoltóság, katasztrófavédelem - 0 1 0,06 e) Humán szolgáltatási funkciók db Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő 2 2,40 77 4,58 23

Gyógyszertár 3 3,61 31 1,84 Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény 2 2,40 29 1,72 Óvoda 4 4,81 52 3,09 Általános iskola 3 3,61 37 2,20 Középiskola, szakiskola 1 1,20 26 1,55 Egyetem, kutatás, K+F - 0 23 1,37 3.2.6. Összegzés: Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben meghaladja a városi átlagot. Társadalom A 60 év felettiek aránya magas, ugyanakkor a 0-14 éves korosztály aránya is elég magas, ami arra utal, hogy sok új társasház épül és a fiatalok szívesen költöznek ide. Képzettségi státusz tekintetében a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb a városi átlagnál. Épített és természeti környezet Néhány műemlék épület a templom és több napsugaras ház található a városrészben. A Mátyás tér és környezete műemléki jelentőségű terület. Lakásállomány A lakásállományon belül a városi átlagot jóval meghaladja az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A Belváros és Móraváros mellett itt található a legtöbb 1945. előtt épült lakás. Sok új társasház épül, ezáltal megindult a rossz műszaki és komfort állapotú lakások spontán felszámolódása. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: A városrészben több panzió működik, a gazdasági funkciók más tekintetben kevésbé vannak jelen. Egy művelődési ház és három sportlétesítmény található itt, egyéb közösségi funkciójú létesítmény vagy állami- igazgatási- hatóságiigazságszolgáltatási funkció nincs. Humán szolgáltatási funkciókkal a városi átlagnál jobban ellátott. 24

3.2.7. SWOT analízis Erősségek (Helyi, helyzeti energiák) Történetiségében a Belvárossal egyenértékű egykor önálló település a ferences Kolostor és templom köré szerveződött. Lakóinak azonosság tudata, lokálpatriotizmusa magas. A műemlék templom- és kolostor-együttes, a napsugaras oromzatú házak, a paprikatermesztés hagyományai, az alsóvárosi búcsú jelentős idegenforgalmi fejlesztő erő és a lakosság identitástudatát is erősíti, közérzetét javítja. A városrész lakóterületi presztízse növekszik jó közlekedési kapcsolatai, az Egyetemi városrész szomszédsága miatt. Gyengeségek A városrésznek területi bővítési lehetősége nincs, az új lakások a régiek helyén épülhetnek. A városrészt a közeli Tiszától vasúti vágányok zárják el. A városrész kiskereskedelmi ellátottsága alacsony. A Mátyástértől távol eső közterületek Vadkerti tér, Szabadság tér részben kiépítetlenek, részben teljes rekonstrukcióra szorulnak. A Bem u. Szent Ferenc u. Boldogasszony sgt. nyugalmát zavarja az ideiglenes teherkikötő homok-sóder rakodó és betonüzem, a konténer átrakó és a Paprika üzem teherforgalma. Lehetőségek A közterületek teljes értékű karbantartásával, a környezethez, a hely szelleméhez illeszkedő átépítéssel a városrész továbbra is kedvelt lakóterület marad. Kockázatok A közterületek leromlott állapota, a közlekedési környezetszennyezés növekedése lakóterületi értékvesztéshez vezethet. A szomszédos területeken hosszabb távon megvalósuló egyetemi-tudásipari fejlesztések tovább növelik a városrész lakóértékét, gazdasági aktivitását. Az Alsónyomás sor kiépítése gyűjtőútként lehetőséget teremtene a Sárkány utca Földmíves utca forgalomcsillapítására. 25

26

27

3. MÓRAVÁROS (Moszkvai krt., Petőfi S. sgt., Szabadkai út, Körtöltés, Kálvária sgt., Vásárhelyi P. u., Kossuth L. sgt., Boross J. u., Rigó u., Londoni krt.) 3.2.1. A városrész rövid története A városrész nagyjából a Kálvária és a Petőfi sugárutak közt terül el, nevét talán egykori (1676) főbírájáról, Móra Balázsról kapta. Az alsóvárosi népek Újvárosnak nevezték. Móraváros évszázadokig lakatlan, vízállásos terület volt, magasabb részeit művelték, ilyen volt az Aszalóhögy és a Mestörhögy. A Cserepes sor elnevezés utal a korabeli fazekasok jelenlétére. Móraváros területe még a XVIII. században is lakatlan volt a korabeli térképek tanúsága szerint. Lakossága alsóvárosi és rókusi családokból alakult, házainak színvonala azonban nem éri el azokét. A Veresács, Nemestakács utcanevek (régebben Vörösács, Nömöstakács) helyi iparosok neveit őrizték meg. A korábbi Gyöp utca Gép utca lett az idők során. Móravárosban a város legszegényebb rétegei telepedtek le, munkások, napszámosok, kubikosok. Ebben a városrészben alakult ki a szegedi papucs iparművészetté emelkedett, mai kinézete, innen indult a szegedi munkásmozgalom. 3.2.2. Gazdaság db db/10.000 fő Város db/10.000 fő Működő vállalkozások száma összesen 892 875,80 813,20 Iparban 101 99,17 74,40 Építőiparban 51 50,07 59,07 Mezőgazdaságban 9 8,84 16,88 Kereskedelemben 291 285,71 214,06 Vendéglátásban 44 43,20 31,50 Egyéb szolgáltatatásban 396 388,80 417,30 Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül) 583 572,41 184,76 28

3.2.3. Társadalom A város egésze Lakónépesség száma 10169 168 273 Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 11,9 14,9 Lakónépességen belül 15 59 évesek aránya 67,3 66,5 Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 20,8 18,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15 64 éves népességen belül (%) 23,6 17,2 18,5 20,7 55,6 44,2 15,1 10,6 42,3 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 49,2 41,1 Állandó népesség száma 7763 156443 Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában) 141,9 93,6 A városrész területe (km²) 90,7 281 Népsűrűség fő/km 2 19,8 599 3.2.4. Környezet a) Épített és természeti környezet Város összesen Műemlékek száma (db) - 166 Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db) 4 259 - - 1 19 29

b) Környezeti elemek Zajvédelem A városrészen belül lakó és gazdasági terület található. Moszkvai krt. Kálvária sgt. vasúti töltés Petőfi sgt. által határolt terület. A terület belső részén a Móravárosi körúton belül zömében kertvárosias beépítésű lakóterület, azon kívül és a Cserepes sortól délre gazdasági terület található. A Kereskedelmi célú gazdasági területen belül található a Laktanya lakópark, aminek Petőfi S. sgt. melletti szélén intézmények és kis környezetbarát üzemek is vannak. A területen belül található a Vadaspark. A területen szennyező ipari zajforrás nincs. A Móravárosi körút mentén gazdasági övezetben működő és tervezett áruházak területe található. Az áruházak környezetében jelenleg nincs zajpanasz. A tervezett áruházakat úgy kell megépíteni, hogy a későbbiekben se legyen a szomszédos lakóterületeken a megengedettnél nagyobb zajterhelés. A közlekedési zajszennyezés a terület szélein haladó utak: Moszkvai krt., Petőfi S. sgt., Kálvária sgt. vasút Laktanya lakópark melletti szakasza közelében és a területen áthaladó Móravárosi krt. mentén van. Londoni krt. - Rigó u. Boros J. u. Kossuth L sgt. Vásárhelyi Pál u. Kálvária sgt. által határolt terület. A területen belül kertvárosias beépítésű lakóterület és gazdasági terület található. Ipari tevékenységet a Gyufagyárban, Finomöntödében (Rigó u) és a Vasipari szövetkezetben végeznek. Korábban a két üzem szomszédságában előfordult zajpanasz. Ezek a közvetlen környezetet érintették. A Rigó Huszár- Bakay N. Mura utcák által határolt tömbben nagykereskedelmi tevékenységet folytatnak, ami a közvetlen környezetben okozott zajpanaszt. Kívánatos az ipari és nagykereskedelmi tevékenység akusztikailag kedvezőbb környezetbe való áttelepítése. A közlekedési zajszennyezés a Kossuth L sgt., Kálvária sgt, Londoni krt., Vásárhelyi Pál utcák mentén és kisebb mértékben a Bakay N. utcában fordul elő. c) Lakásállomány Város összesen Lakásállomány összesen (db) 3700 70 787 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 14,3 8,0 Összkomfortos lakások aránya (%) 33,3 61,9 Komfortos lakások aránya (%) 52,8 30,1 Félkomfortos lakások aránya (%) 5,4 2,7 Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/ 8,5 5,3 Egyszobás lakások aránya (%) 22,6 10,1 1945 előtt épült lakások aránya (%) 39,4 18,6 Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) 0,1 1,0 30

Paneles technológiával épült lakások % db Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított hőszigetelt paneles lakások db, % 25 552 36,1 24 947 0,6 1,3 29 - Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) 7,7 6,8 d) Infrastruktúra 2001 Város összesen Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) 97,1 97,2 Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Nincs adat 464 Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) 100 76 Burkolat nélküli utak aránya (%) 0 24 Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 97,4 97,4 93,9 80,4 Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) 93,6 98,2 Rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma és aránya 3.2.5. A városrész funkcióellátottsága Nincs adat 98,1 a) Gazdasági funkciók db Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Piac 1 0,98 12 0,71 Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ 381 374,08 2056 122,18 2 1,96 33 1,96-0 6 0,36 Bevásárló központ 4 3,93 66 3,92 Ipari park 8 7,85 75 4,45 Logisztikai központ Innovációs központ - 0 6 0,36-0 4 0,24 Irodaház - 0 13 0,77 31

Panzió 2 1,96 22 1,31 Szálloda - 0 8 0,47 Vendéglátó egység, étterem 2 1,96 74 4,40 b) Közlekedési, távközlési funkciók Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Vasútállomás - 0 5 0,29 Postahivatal - 0 20 1,19 Közösségi közlekedés járatai 9 8,84 102 6,06 Benzinkút 3 2,95 16 0,95 c) Közösségi funkciók db Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Könyvtár 2 1,96 18 1,07 Művelődési ház - 0 14 0,83 Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 1 0,98 17 1,01 Sportlétesítmény 1 0,98 38 2,26 d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő 2 1,96 17 1,01 Igazságügy, rendészet 1 0,98 10 0,59 Tűzoltóság, katasztrófavédelem - 0 1 0,06 32

e) Humán szolgáltatási funkciók db Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő 10 9,82 77 4,58 Gyógyszertár 2 1,96 31 1,84 Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény 4 3,93 29 1,72 Óvoda 4 3,93 52 3,09 Általános iskola - 0 37 2,20 Középiskola, szakiskola 4 3,93 26 1,55 Egyetem, kutatás, K+F - 0 23 1,37 3.2.6. Összegzés Gazdaság A 10.000 főre vetített vállalkozások száma a városrészben meghaladja a városi átlagot. Társadalom A 60 év felettiek aránya magas, a 0-14 éves korosztály aránya a vizsgált időszakban alacsony. Itt a legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül. Épített és természeti környezet Műemlék épület nincs, néhány helyi védelemben részesült épület található a városrészben. Lakásállomány A lakásállományon belül a városi átlagot jóval meghaladja az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A városban itt található a legtöbb 1945. előtt épült lakás. Infrastruktúra: Az infrastrukturális ellátottság az ISPA szennyvízberuházásnak köszönhetően közel 100 %-os. Funkcióellátottság: Közlekedési kapcsolatokkal jól ellátott. Üzletek, bevásárló központok nagy számban megtalálhatók. Humán szolgáltatási funkciók tekintetében a városi átlag feletti, kivéve az általános iskolát. Itt került megszüntetésre a roma szegregációt elkerülendő a Kolozsvári téri Általános iskola, az itt élő gyermekek a város többi iskolájába lettek integrálva. Egyéb szolgáltatási funkciók a városi átlag alatt találhatók meg a városrészben. 33

3.2.7. SWOT analízis Erősségek (Helyi-helyzeti energiák) A városrész szerkezeti elhelyezkedése kiváló: kapcsolódik a városközpont Ny-i nyúlványához, a három sugárút a távolabbi környékkel és a Belvárossal, a Harmadik körút a szomszédos városrészekkel köti össze. A Sancer tavak, a Vadaspark - Körtöltés menti erdő értékes természeti környezete a zöldterületekben egyébként szegény városrésznek. A Móravárosi körút mentén beépítésre alkalmassá tehető területek állnak rendelkezésre. Az egykori ipari telepek barnamezős gazdasági kereskedelmi szolgáltató ipari fejlesztésre adnak lehetőséget Lehetőségek Az egykori Kábelgyár és a Kenderfonó területén tervezett funkcióváltás teljes átépítés lakó-, illetve kereskedelmi létesítményekkel mérsékeli a környezeti zavaró hatásokat és javítja a térség kereskedelmi-szolgáltató ellátottságát, növeli a környező lakóterületek értékét. Gyengeségek A Cserepes sor Vadaspark lakópark közötti terület rendezetlen. A Cserepes sori szükséglakások lakói időnkénti deviáns viselkedésükkel rontják a környék presztízsét. Az egykori Kábelgyár helyén működő nagykereskedelmi és szállítmányozó vállalkozás teherjármű forgalma zavarja a környék nyugalmát. A Rigó utcában a Kenderfonó gépei és teherforgalma okoz a megengedettnél nagyobb környezeti ártalmat. A gépjárműforgalomtól származó közúti zaj a Kálvária és a Kossuth L. sgt.-on, valamint a Vásárhelyi P. utcában túllépi a megengedett határt. A városrész sportlétesítményekkel nem rendelkezik Kockázatok A fejlesztések és a közterület-rehabilitációk elmaradása rontaná a városrész megítélését, lakóinak közérzetét, a lakóterületek értékét. A Cserepes sori szegregált lakóterület komplex kezelése antiszegregációs program keretében javítja a városrész presztízsét. A Kolozsvári tér, Kálvária tér, Vám tér rehabilitációja, a Cserepes sori piac korszerűsítése a városrész kedveltségét, a lakóhelyi közérzetet alapvetően javítaná. A távolsági Buszport kereskedelmi, szolgáltató és sportlétesítményekkel együttes megvalósítása Móraváros és a környező városrészek ellátottságát is alapvetően javítaná 34

35

36

4. RÓKUS ÉS LAKÓTELEPEK (Izabella híd, Körtöltés, Homonnai u., Ungvári u., Késmárki u., Makkosházi krt., József A. sgt., Brüsszeli krt., Berlini krt., Párizsi krt., Kossuth L. sgt. ) 3.2.1. A városrész rövid története Múlt századi hivatalos neve Rókusváros. A városrész nevét a pestisjárvány emlékezetére emelt Szent Rókus kápolnáról kapta, ami mellett kórház is volt. A városrész ünnepe Vasas Szent Péter napjára esik, amikor enyhült a pestisjárvány, erről ma utcanév emlékezik. A XVIII. században kezdett kialakulni, alacsony fekvése miatt korábban nem volt lakott, de terjeszkedésre Szegednek már csak ebben az irányban volt lehetőség, a Pestre vezető országút (Kossuth Lajos sugárút) mentén a Kálvária sugárútig bezárólag. A Rókusi plébániát 1805-ben alapítják, anyakönyveiből következtethetünk lakosságának összetételére, ami legnagyobb százalékban fölsővárosi, kisebb részben alsóvárosi és palánki szegényebb népekből tevődött össze. A XVIII. század végén a zsidókat is ide telepítik. A lakosság foglalkozására nézve céhen kívül rekedt mesteremberekből, kiskereskedőkből, fuvarosokból, napszámosokból, alkalmi munkásokból állt. A Mars tér helyén is vízállásos rész, katonai gyakorlóterep volt. A mai ruhagyár táján állt az egykori Budai kapu is, amelyet éjszakára lezártak. Egykoron sok kis vendéglő, csárda és lebúj volt ebben a városrészben, ide járt szórakozni Alsó- és Fölsőváros lakossága. Külső részein állattenyésztés, disznó- és birkatartás folyt, itt volt a fehértói juhászok téli szálláshelye, akolvárosa. Rókus gondoskodott Szeged húsfogyasztásáról, innen a Kukoricaváros, Juhászváros elnevezések. Sűrű vízállásos, zöld legelős részeiben kacsát neveltek, az I. vh. után hűtőházat is építettek a baromfiexport miatt. Rókus központjai a következők (korábbi szőlőhegyek) voltak: Franciahögy, Názáret, Róma, Jerikó, Kálvária. A Vértó nevét a vágóhíd szennyvizéről kapta. A Nagyárvíz idején innen tört be a Tisza, ma is sok utcanév őrzi emlékét (Gergely, Petresi, Pulz, Árvíz, Hullám, Feltámadás). 3.2.2. Gazdaság db db/10.000 fő Város db/10.000 fő Működő vállalkozások száma összesen 2 765 772,97 813,20 Iparban 204 57,03 74,40 Építőiparban 195 54,51 59,07 Mezőgazdaságban 29 8,11 16,88 Kereskedelemben 726 202,96 214,06 Vendéglátásban 90 25,16 31,50 Egyéb szolgáltatatásban 1.521 425,20 417,30 Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül) 521 145,65 184,76 37

3.2.3. Társadalom A város egésze Lakónépesség száma 37833 168 273 Lakónépességen belül 0 14 évesek aránya 17,7 14,9 Lakónépességen belül 15 59 évesek aránya 71,0 66,5 Lakónépességen belül 60 x évesek aránya 11,3 18,6 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15 64 éves népességen belül (%) 16,8 17,2 19,0 20,7 40,0 44,2 9,8 10,6 57,9 52,7 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) 32,7 41,1 Állandó népesség száma 36290 156443 Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában) 45,4 93,6 A városrész területe (km²) 3,88 281 Népsűrűség fő/km 2 9219 599 3.2.4. Környezet a) Épített és természeti környezet Város összesen Műemlékek száma (db) - 166 Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db) 1 259 - - 1 19 38

b) Környezeti elemek Zajvédelem A városrészen belül lakó és gazdasági terület található. Északi városrész Paneles beépítésű lakótelep. A területen belül tömbfűtőmű található, melynek közvetlen környezetében észlelhető zajkibocsátás. Makkosháza Paneles beépítésű lakótelep. A területen belül tömbfűtőmű található, melynek közvetlen környezetében észlelhető zajkibocsátás. Újrókus Paneles beépítésű lakóterület és gazdasági terület. A területen belül tömbfűtőmű található, melynek közvetlen környezetében észlelhető zajkibocsátás. A terület északnyugati szélén kereskedelmi létesítmények vannak. A PLAZA előtti parkolóban alkalmi szórakoztató rendezvények idején a megengedettnél hangosabb zajkibocsátás valószínű. A területen áthalad a Rókusi körút, a szélein halad el a Csongrádi sgt. és a Kossuth L sgt. A területen belül bevásárló központok és áruházak vannak: TESCO, PLAZA, OBI. És kisebb áruházak. Rókus Alapvetően kertvárosias beépítésű lakóterület Öreg Rókus néven ismert városrész. A területen belül jelentősebb zajjal járó gazdasági tevékenység a DÉMÁSZ erőmű, melynek zajcsökkentését megoldották. A valamikori kenyérgyár jelenleg egyéb gazdasági tevékenységet szolgál ki. A terület szélein jelentős a közlekedési zajterhelés: Kossuth L sgt., Berlini krt., kevésbé jelentős a Damjanich u. Brüsszeli krt., Berlini krt. - Jakab L. u. Makkoserdő sor Rózsa u. Temető u. Gyevi u. József A sgt. által határolt terület. A terület kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen belül üzemi zajforrás nincs. Közlekedési eredetű zajterhelés a Brüsszeli és Berlini körút mentén igen jelentős a 43-as főút városi szakasza mentén, ahol a zajterhelés a rossz állapotú útburkolat miatt fokozottan jelentkezik. Jelentős zajterhelés van a Csongrádi sgt. és a József A sgt. mentén. Fodortelep - Gedó Makkosházi krt. Murányi u. Árvédelmi töltés Lomnici u. Agyagos u. által határolt terület. A terület kertvárosias beépítésű lakóterület. A területen belül üzemi zajforrás a nyomda telephelye lehet. Jelenleg nincs ismeretünk zajpanaszról. Közlekedési zajterhelés a Makkosházi krt. mentén van. 39

c) Lakásállomány Város összesen Lakásállomány összesen (db) 15610 70 787 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 3,3 8,0 Összkomfortos lakások aránya (%) 88,4 61,9 Komfortos lakások aránya (%) 8,3 30,1 Félkomfortos lakások aránya (%) 1,4 2,7 Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/ 1,9 5,3 Egyszobás lakások aránya (%) 8,1 10,1 1945 előtt épült lakások aránya (%) 8,0 18,6 Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) Paneles technológiával épült lakások db % Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások db, % 2000 óta felújított hőszigetelt paneles lakások db, % 0,1 1,0 11 384 76,8 30 0,2 25 552 36,1 947 1,3 1638 - Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) 4,8 6,8 d) Infrastruktúra Város összesen Gázellátásban részesülő lakások aránya (%) 98,3 97,2 Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km) Nincs adat 464 Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%) 100 76 Burkolat nélküli utak aránya (%) 0 24 Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%) A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%) 99,8 97,4 99,2 80,4 Földgázhálózatra kötött lakások aránya (%) 97,8 98,2 Rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma és aránya Nincs adat 98,1 40

3.2.5. A városrész funkcióellátottsága a) Gazdasági funkciók db Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő Piac 2 0,56 12 0,71 Kiskereskedelmi üzlet Bank, pénzügy, biztosító Szolgáltató központ 331 92,53 2056 122,18 4 1,12 33 1,96-0 6 0,36 Bevásárló központ 14 3,91 66 3,92 Ipari park 6 1,68 75 4,45 Logisztikai központ Innovációs központ - 0 6 0,36-0 4 0,24 Irodaház - 0 13 0,77 Panzió 3 0,84 22 1,31 Szálloda - 0 8 0,47 Vendéglátó egység, étterem 5 1,40 74 4,40 b) Közlekedési, távközlési funkciók Összesen db/10.000 fő db db/10.000 fő db db/10.000 fő Vasútállomás 1 0,28 5 0,29 Postahivatal 2 0,56 20 1,19 Közösségi közlekedés járatai 7 1,96 102 6,06 Benzinkút 3 0,84 16 0,95 41

c) Közösségi funkciók db db db/10.000 fő db Város egésze db/10.000 fő Könyvtár 3 0,84 18 1,07 Művelődési ház - 0 14 0,83 Színház, mozi, kiállítóhely, múzeum 1 0,28 17 1,01 Sportlétesítmény 2 0,56 38 2,26 d) Állami-, igazgatási-, hatósági-, igazságszolgáltatási funkciók Önkormányzati kirendeltség, okm. ir., adóiroda Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő 1 0,28 17 1,01 Igazságügy, rendészet - 0 10 0,59 Tűzoltóság, katasztrófavédelem - 0 1 0,06 e) Humán szolgáltatási funkciók db Orvosi rendelő, szakrendelő, ügyelet, járóbeteg-ellátás, fogászat, kórház, mentőállomás Város egésze db db/10.000 fő db db/10.000 fő 17 4,75 77 4,58 Gyógyszertár 4 1,12 31 1,84 Idősek otthona, -klubja, menedékhely, bölcsőde, szociális intézmény 8 2,24 29 1,72 Óvoda 9 2,52 52 3,09 Általános iskola 5 1,40 37 2,20 Középiskola, szakiskola 6 1,68 26 1,55 Egyetem, kutatás, K+F - 0 23 1,37 42