XXII. évfolyam 1. szám 2013. január február Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja Ú j piacok nyílnak a takarékok előtt A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság ( Eximbank ) kizárólagos állami tulajdonban lévő szakosított hitelintézet, ennek következtében az OTIVA elnöki posztot is megtarthatja a fiatal szakember. A beszélgetésből kiderül, hogy az Eximbank szorosabb együttműködés kialakítására törekszik a takarékokkal is. Kerekasztal-beszélgetés a 2012-ben Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal Egy virtuális riport keretében a 2012 decemberében Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal, Soós Károlyné Margóval (SKM), az Abaúj Takarék Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével, Bede Józseffel (BJ), a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatójával, és Sebestyén Istvánnal (SI), a FÓKUSZ Takarékszövetkezet ügyvezetőjével beszélgettünk az érzésekről, a sikerekről, az életpályáról. Új marketingeszköz a láthatáron Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a monori székhelyű Régió Lapkiadó Kft. együttműködésének köszönhetően hamarosan saját márkamagazinja lehet a takarékszövetkezeteknek Küzdelmes időszakban, de nem jövőkép nélkül! Közel az ország földrajzi középpontjához, az Alföld ezen belül a Kiskunság szívében 1975ben alakult meg az ország első, városban alapított takarékszövetkezete. Kapus Imrével, valamint Palotásné Cseri Ildikóval beszélgettünk aktuális kérdésekről. lacs m á z s oktél k omag AlAkítsA számláját személyiségéhez! Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagintézményei terveik szerint egységesítik termékkínálatukat, és arra törekednek, hogy valamennyi tagszervezet csatlakozzon a TakarékPont hálózathoz.
SIGNAL vállalkozói vagyonbiztosítások ALL RISKS szinte minden kockázatra fedezetet nyújt EUROMESTER tûz- és elemi kár biztosítás versenyképes díjon GÉPTÖRÉS biztosítás kedvezmény az Új Széchenyi Terv kártyával rendelkezôk részére 20 év piaci tapasztalat Széles termékpaletta kis- és középvállalkozások számára Kedvezô díj és ár- érték arány Egyszerû tarifálás offline program segítségével Magas szintû szakmai háttértámogatás Legyünk partnerek a kis- és középvállalkozások kiszolgálásában is! SIGNAL - Együtt a Takarékszövetkezetekkel
Szerkesztői üzenet Tartalom Nyitni kell! Címlapsztori A TakarékBank két új felügyelő bizottsági tagja.... 4 Beszámoló Új piacok nyílnak a takarékok előtt.... 8 Kerekasztal A céllal történő cselekvés... 11 Interjú Új marketingeszköz a láthatáron.... 15 Gazdaság Túl a mélyponton?... 18 Fontos változással kezdődött az új év a biztosítási piacon...20 Jubileumi év... 21 Integráció A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2012. december 13. napján megtartott rendkívüli közgyűlésének határozatai.... 22 Gyorsértékelés a Takarékszövetkezeti Integráció 2012 évi teljesítményéről az előzetes adatok alapján.... 22 Gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövetkezetek 2012. évi teljesítményéről... 26 A TakarékBank decemberi ünnepi fogadása... 29 XV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny...30 TKSZ Figyelő Aki ambiciózus, az előrébb megy... 31 Küzdelmes időszakban, de nem jövőkép nélkül!.... 36 Átadták a Szabolcs Takarék balkányi fiókját... 41 Takarék Akadémia Hitelintézeti Ügyvezetők Képzése.... 42 Oszd meg és gazdagodj!... 43 Próbavásárlás Igaz vagy hamis? Kell vagy nem kell?...44 Képzési naptár...46 Mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzése az új kreditpont rendszerben!.... 47 Kitekintés A munka folytatódik...48 Szóra érdemes Bál volt Baranyában... 49 Személyi hírek Antal Józsefné Ili...50 Lugosiné Bába Katalin... 53 Mezei László kitüntetése...54 Rólunk írták Sajtófigyelő... 55 Köszöntő Nőnapi köszöntő... 58 Impresszum Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztőbizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4 6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója AZ ÜGYLET lezárult. Befejeződött a DZ Bank és az MFB közti adásvételi eljárás, amelynek keretében az MFB megvásárolta a német hitelintézetnek a Takarékbankban meglévő 38,46 százalékos tulajdonrészét. A tulajdonszerzés az állam részéről nem jelent közvetlen, automatikus állami szerepvállalást is, mert attól, hogy a Magyar Fejlesztési Bank részesedést szerzett a TakarékBankban, a pénzintézet élete alapvetően nem változik, ahogy a Takarékszövetkezeti Integrációba tömörült tagintézmények helyzete sem lesz ettől könnyebb vagy nehezebb. Egyfajta szerepvállalás abban nyilvánulhat meg, hogy reményeink szerint az állam hozzánk irányítja majd a fennhatósága alatt álló vállalkozásait, illetve azok beszállítóit. Mi azt fogalmaztuk meg magunkban, hogy tíz éven belül szeretnénk megduplázni a piaci részesedésünket. Azt, hogy ez ténylegesen mekkora forgalmat jelenthet, ma még nem lehet megtippelni. A szektor szereplői azonban nem ülnek a babérjaikon. Folyamatosan keresik meg azokat az állami vállalatokat, amelyeknél üzleti kapcsolatot remélnek, ezen felül az önkormányzatok is az akvizíciós tevékenység fókuszába kerültek. Már ma is csaknem kilencszáz településsel, kisvárossal állunk partneri kapcsolatban, ezt a kört pedig tovább szeretnénk bővíteni. A kormány legutóbbi intézkedése kedvez ennek a szándékunknak, hiszen azzal, hogy az ötezer fő alatti települések adósságát átvállalta, megnyitotta az utat az önkormányzatok számára a bankváltás előtt. Sokan ugyanis ott vezették a számláikat, ahol a hitelük volt. Kormányzati szándék, hogy a takarékszövetkezetek lendítsék fel a vállalati és a lakossági hitelezést Magyarországon. Itt látni kell, hogy a bank mindig csak a második lépcső ebben a folyamatban. A hitelezéshez ugyanis két fél szükséges: aki fel akarja venni, és az a pénzintézet, amely a hitelt nyújtja. Ma Magyarországon, annak ellenére, hogy mindenhol azt olvassuk, hogy a bankok nem akarnak hitelezni, sokkal erőteljesebb az igény hiánya. A vállalkozások nem mernek hitelért nyúlni, mivel bizonytalannak ítélik a piaci helyzetüket. Ami a mi szerepünket illeti: tőlünk valóban azt várják, hogy hitelezzünk. Mi mindig is ezt tettük, csak eddig ezt nem sokan vették észre. Esetünkben a legfőbb gond, hogy minél nagyobb egy település, annál kisebb a takarékok márkaismertsége, ezért az, hogy eddig a hitelezés tortájából csak kis szelet jutott nekünk, nem a képességeinken múlt, sokkal inkább az ismertség hiányán. Örömteli viszont, hogy egy nemrég végzett felmérés szerint a lakosság körében egyre ismertebb és népszerűbb a takarékszövetkezeti szektor, és a megítélésünk a kereskedelmi bankokkal szemben nagyon pozitív. Erre erősítendő a marketing bizottság és az elnökség döntésével indítunk egy márkamagazint, Hazai Bank címmel. A magazin alapvető célja, hogy eljuttassa a Takarékszövetkezeti Integrációhoz köthető márkák értékeit és üzeneteit a célcsoporthoz, kombinálva az állami szerepvállalás várható szinergikus hatásaival. Az egyes takarékszövetkezetekhez kapcsolódó pozitív üzeneteket országosan ismertté tegye és a takarékokkal kapcsolatos híreket sok más médiumtól eltérően torzítatlanul, tényszerűen mutassa be. A magazin főszerkesztőjével készült interjú e lapszámunkban olvasható. Éljünk ezzel a lehetőséggel is... Varga Antal, OTSZ ügyvezető igazgató Takarék 2013. január február 3
Címlapsztori Bemutatkozik A TakarékBank két új felügyelő bizottsági tagja Baranyay László BARANYAY LÁSZLÓ (1953) közgazdasági egyetemet végzett. A Magyar Fejlesztési Bankba nem sokkal annak megalapítása után került be, 1991-ben. Korábban tanított, illetve a Magyar Tudományos Akadémia titkárságán dolgozott. Az MFB-ben lent kezdte, végigjárta a banki ranglétrát, 2001-ben vezérigazgatóvá nevezték ki. A 2002. évi kormányváltás után valótlan indokkal leváltották és eltávolították az MFB-ből. A 2010. évi kormányváltás után mint elnök-vezérigazgatót nevezték ki ismét az állami hitelintézet élére. A 2002 2010 közti időszakban az OTP csoportnál dolgozott, illetve a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának volt a tagja. Urbán Zoltán Urbán Zoltán (1960) közgazdasági egyetemet végzett. Különböző magyar és német bankoknál, hitelintézeteknél dolgozott (OTP, Iparbankház, Schülke&Mayr Magyarország, HypoVereinsbank Hungária), mielőtt 2001-ben az MFB pénzügyi vezérigazgató-helyettese lett; a 2002. évi kormányváltás után eltávolították. 2002 10 között a Dresdner Bank (Hungaria) vezérigazgató-helyettese, később a Landesbank Baden-Württemberg budapesti képviseletvezetője volt. A 2010. évi kormányváltás után tért vissza az MFB-be mint vezérigazgató-helyettes, az Üzleti Vezérigazgatóság vezetője. Urbán Zoltán 2004 óta tagja a DUIHK-nak, vagyis a német gazdasági és ipari kamarának és a DWC-nek, a budapesti német gazdasági klubnak. A Magyar fejlesztési Bankról A Magyar Fejlesztési Bankot 1991- ben alapították. Klasszikus állami hitelintézeti feladatokat lát el. Jelenleg a 2001. évi XX. törvény alapján működik. Az MFB célszerűen, hatékonyan, takarékosan, átláthatóan, prudens módon végzi a feladatait, és ezt várja el a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cégektől is. Az MFB tőke és mérlegfő-összeg dolgában egyaránt a hazai bankrendszer egyik legerősebb, legfontosabb szereplője. Jegyzett tőkéje 114,5 milliárd forint, saját tőkéje 2012. december 31-én 195,4 milliárd forint volt. Az MFB 2012. évi mérlegfőösszege 1103 milliárd forint, értékvesztések és céltartalékok, valamint különadó nélküli eredménye meghaladta a 11,3 milliárd forintot. Az MFB hitelprogramjai a Kormány gazdaságpolitikájához igazodnak, jelenleg 12 élő és 16 lezárt hitelprogram fut. Az előbbiek keretében még lehet kölcsönt igényelni, az utóbbiakhoz új igénylés már nem adható be. A hitelprogramokat a céljukról nevezik el. A megcélzott gazdasági csoportok közül a hazai kisvállalkozói kör a legfontosabb, és mellette a másik az agrárszektor. Az MFB-nek saját fiókhálózata nincs, hiteleikhez általában refinanszírozó intézményeken keresztül juthatnak hozzá a vállalkozások. A refinanszírozásban az elmúlt években is részt vettek a takarékszövetkezetek, ennek az együttműködésnek a bővítésére született megállapodás a TakarékPont Hálózat és az MFB között február elején. 4 Takarék 2013. január február
Címlapsztori Az MFB Üzleti Vezérigazgatóságának bemutatása Alapító (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Igazgatóság Elnök-vezérigazgató Üzleti Vezérigazgatóság Kockázatkezelési Főigazgatóság Banküzemi Vezérigazgatóság Befektetési Vezérigazgatóság Általános Hitelezési Főigazgatóság Nagyvállalati, Projektfinanszírozási és Önkormányzati Főigazgatóság Forrásbevonási és Refinanszírozási Főigazgatóság Treasury Igazgatóság Termékfejlesztési Osztály Projektfinanszírozási Osztály Forrásbevonási Igazgatóság Dealing room KKV finanszírozási Osztály Önkormányzati Hitel Osztály Refinanszírozási Osztály Group Treasury Konstrukciós Vállalkozásfinanszírozási O. Speciális Ügyek Osztálya Agrár Hitel Osztály Befektetési Hitelezési Osztály Likviditási Osztály (ALM) Takarék 2013. január február 5
Címlapsztori Az MFB Befektetési és Tulajdonosi Irányítási területének bemutatása Alapító (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Igazgatóság Elnök-vezérigazgató Üzleti Vezérigazgatóság Kockázatkezelési Főigazgatóság Banküzemi Vezérigazgatóság Befektetési Vezérigazgatóság Befektetési és Tulajdonosi Irányítási Főigazgatóság Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság Pénzügyi Intézményi Befektetések Főigazgatóság Infrastruktúra Igazgatóság Általános Vagyonkezelési Igazgatóság 6 Takarék 2013. január február
Címlapsztori Befektetési és Tulajdonosi Irányítási Főigazgatóság társasági portfóliója Általános vagyonkezelési Igazgatóság Infrastruktúra Igazgatóság MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. (100% MFB) Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (100% állami tulajdon) Állami Autópálya Kezelő Zrt. (100% állami tulajdon) Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (2,27% MFB) Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (90,9% állami tulajdon) Magyar Közút Nonprofit Zrt. (100% állami tulajdon) Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (46,64% MFB) Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (53,36% állami tulajdon) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (100% állami tulajdon) MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. (100% MFB) MÁV Zrt. önálló Pályavasút Társaság (100% állami tulajdon) Beszállítói Befektetői Zrt. (100% MFB) Tőkefinanszírozási alapok (MFB FTA, CELIN) Tőkefinanszírozási alapok (ELAN, IKTA) Magyarázat: MFB tulajdonú MFB tulajdonosi joggyakorlás Kialakítás alatt Takarék 2013. január február 7
Beszámoló Interjú Nátrán Rolanddal, az OTIVA elnökével, az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatójával Új piacok nyílnak a takarékok előtt Szerző: Hajtun György Nátrán Roland nem ismeretlen a takarékszövetkezeti szektorban, ugyanis két és fél éve, hogy az OTIVA elnöki posztját is betölti. Az elnöki választáskor Nátrán Roland a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős helyettes államtitkára volt. Ám tavaly nyáron kinevezték az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatójának, így az két intézmény közös vezetőjével ültünk le beszélgetni. A Magyar Export- Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság ( Eximbank ) kizárólagos állami tulajdonban lévő szakosított hitelintézet, ennek következtében az OTIVA elnöki posztot is megtarthatja a fiatal szakember. A beszélgetésből kiderül, hogy az Eximbank szorosabb együttműködés kialakítására törekszik a takarékokkal is. Nátrán Roland VEZÉRIGAZGATÓ ÚR, engedjen meg egy személyes kérdést: hogy érzi magát az új székben? Egészen kiválóan. Tavaly júniusban történt meg a váltás, amikor a minisztériumból a bankhoz és a biztosítóhoz kerültem (Az Eximbankot a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal ( MEHIB ) együtt az 1994. évi XLII. törvény hozta létre. A szerk.). Sok más újítás mellett annyi történt a két intézmény életében, hogy nem csak a vezérigazgató személyében, hanem a menedzsment egészében is egybeolvadt az irányítás, vagyis a két intézmény most már egy irányítás alatt, integrált módon működik együtt. A helyzetem annyiban könnyű, hogy egészen kiváló munkatársakkal vagyok körülvéve, igaz, a feladat is óriási, de ez csak ösztönöz bennünket. Személy szerint nagyon élvezem a munkámat, és rendkívül ambiciózus terveket tűztünk ki magunk elé, amelyek természetesen a tulajdonosi szándékkal azonosak. Komoly elvárásokkal kell megbirkóznunk, hiszen az állam, mint tulajdonos azt várja el tőlünk, hogy gazdaságpolitikai eszközként funkcionálva, gazdaságpolitikai mértékben is mérhető hatást gyakoroljunk az exportfinanszírozásra, ezen keresztül az exportszektor versenyképességére. Jelentős aktivitás-bővülést kell az új menedzsmentnek megvalósítania, s ennek a kimunkálása, végrehajtása az, ami rendkívül ösztönzően hat rám és a kollégáimra. Lehet, hogy provokatív a kérdés: eddig a bank és a MEHIB marginális szerepet töltött be az exportösztönzésben? Nem mondanám, hogy marginális volt a szerep. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a környező országokhoz képest (Szlovénia, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia stb.) eddig talán kevésbé használta ki az állam ezt a gazdaságpolitikai eszközt. Persze, sok a különbség az országok között is, de a mai gazdaság-, és pénzügypolitikai helyzetben indokolt egy aktívabb, intenzívebb szerepvállalás a két intézmény részéről, mert jelentős hozzáadott értéket képes generálni a magyar gazdaságban. A kereskedelmi bankrendszerrel, és a takarékszövetkezeti bankokkal, vagyis a pénzügyi szektorral nem versengve, hanem együttműködve jelentős hitelkihelyezésre képes az Eximbank, a MEHIB pedig kockázatokat tud átvállalni. A végső célunk az, hogy a magyar exportszektor versenyképességét növeljük. A szektoron belül nem teszünk különbséget a kis-, közepes-, és nagyvállalkozások között, mindenki egyformán fontos a számunkra A nagy, multinacionális exportőrök esetében az a célkitűzésünk, 8 Takarék 2013. január február
Beszámoló hogy minél több exportkapacitást hozzanak létre Magyarországon, így ösztönözve a külföldi tőkebeáramlást. E kapacitásbővítésnek az is hozadéka, hogy a hazai kkv-k beszállítóként csatlakozhatnak a nagy exportőrökhöz. Reményeink szerint ezekből a csatlakozásokból aztán önállósulási folyamatok is elindulhatnak. A végeredményt tekintve tehát reményeink szerint az export szektor teljes körét ügyfelünkként kezelhetjük. Ezek valóban ambiciózus tervek. De hogyan jutnak el a vállalkozói szektorhoz? Mint már említettem, a pénzügyi szektorral együttműködünk, vagyis nem vagyunk konkurenciái egymásnak. Ez a nyitás is most történt meg, mivel az Eximbanknak kizárólag nagy kereskedelmi bankokkal volt kapcsolata, együttműködési megállapodása. A kisebb bankokkal, takarékokkal, az eddig az exportfinanszírozásban nem aktív kereskedelmi bankokkal bővítjük az együttműködési palettánkat. Mielőtt ezeket a részleteket boncolgatjuk, szóljunk arról, hogy Ön az OTIVA elnökeként megismerhette a takarékszektort. Miként értékelné most a takarékok helyzetét, pozícióját a hazai pénzpiacon? Az OTIVA elnökeként, és az államtitkári pozícióból adódóan a szektor működéséért, szabályozásáért is felelősséget viseltem, így, volt lehetőségem megismerni a verseny előnyöket, és a hátrányokat is. Azt látom, hogy a szektor tőkeerejét megerősítve sokkal nagyobb gazdasági potenciál húzódik meg a takarékszövetkezeti rendszerben, mint egy meg nem erősített tőkehelyzetben. A tőke a szűk keresztmetszete a szektornak. A szabályozást illetően is új követelményrendszert kell bevezetni, az integráció egységesítése, megerősítése, mélyítése mindenképpen fontos az ágazat prudens működése szempontjából. A szektornak alkalmazkodnia kell a mindenkori pénzügyi környezethez, s itt visszatérnék az export-finanszírozáshoz, mert az exportszektor ma Magyarországon a nemzetközi gazdasági környezet nehézségei ellenére jól teljesít, hiszen a nettó hozzájárulása a GDP-hez az elmúlt negyedévekben is pozitív szaldót mutatott. A takarékszövetkezetek számára a jól bevált, hagyományos üzleti területeken túl érdemes megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az exportpiacra termelő, elsősorban kkv cégek finanszírozását is felvállalják. Összefoglalva tehát azt mondanám, hogy a tőke, a szabályozottság, az integráció fejlesztése új üzleti lehetőségeket hoz a szektor minden szereplőjének. Az elmondottakból arra következtetek, hogy ismeri az integráció most formálódó stratégiáját is, mert ebben éppen az Ön által említett pontok is szerepelnek. Jól látja, ismerem az új elképzeléseket. Ebben az a fontos, hogy mindenki számára elfogadható célokat fogalmazzunk meg, senkire se erőszakoljunk semmit, az önkéntesség elvének kell érvényesülnie. A stratégiának azt az utat kell bemutatnia, hogyan lehet az önként vállalt részvétellel az egyes takarékoknak a saját versenyképességüket javítani úgy, hogy a takarékok közös fellépését erősítik, integráltabbá teszik. Azt gondolom, hogy azt kell felismerniük a takarékok vezetőinek, hogy ha jó a stratégai, akkor ez felismerhető benne az ő érdekeiket szolgálja az egység erősítése. Az MFB megjelenése a Takarék Bankban segíti-e ezt a folyamatot? Az MFB megjelenése annyiban fontos, hogy az egyes, eddig szűk keresztmetszetű aspektusokat (lásd tőkehiány) koherensebben kezelhetőek, s ez már önmagában jelentős hozzáadott érték. Ha ezzel párhuzamosan a szabályozás területén is előremutató, progresszív lépések történnek, akkor a szektor egésze megerősödik, a piaci pozíciók javulnak. Itt kell megkérdeznem, hogy a vezérigazgatói kinevezése nem kizáró ok-e az OTIVA elnöki poszt betöltéséhez? Semmiképpen nem, mivel az Eximbank egy állami bank, amelyik nem versenytársa a pénzügyi szektornak. Ugyanakkor intenzív együttműködésre törekszünk, amelynek formáit, részleteit kidolgozzuk, hiszen mindkét fél számára rendkívül fontosak a részletek. Nincs tehát érdekütközés a két poszt között. A végső célunk az, hogy a magyar exportszektor versenyképességét növeljük. A szektoron belül nem teszünk különbséget a kis-, közepes-, és nagyvállalkozások között, mindenki egyformán fontos a számunkra. Ezt azért üdvözlöm, mert ha valaki egy személyben tölt be két fontos pozíciót, akkor sokkal könynyebben megoldhatók a problémák, a feszültségek. Így igaz. Az állam az OTIVA igazgatóságába való delegálást mindenkor komolyan veszi, s ameddig szükséges, addig tartja fenn a delegáltja részvételét. Amíg látunk előnyt, potenciált abban, hogy az állam a személyemen keresztül segíti az OTIVA munkáját, s ezzel a szektor is erősödik, addig jelen lesz az állam képviselete. Ha változnak a prioritások, akkor az állam is megteszi a szükséges lépéseket. Jól tudjuk, hogy az ördög a részletekben bújik meg, ezért beszéljünk az együttműködés formáiról, részleteiről. Folytatás a 10. oldalon Takarék 2013. január február 9
Beszámoló Folytatás a 9. oldalról Az Eximbank és a MEHIB frissen elfogadott stratégiájának alapján ez 2013-2016 közötti időszakot öleli fel egy részstratégiát is kidolgoztunk a kis tőkéjű pénzintézetek exportcélú hitelkihelyezésének refinanszírozására, integrálására. Ez azt jelenti, hogy a hazai takarékszövetkezeti rendszer és a kis bankok is részesülhessenek abban a rendkívül olcsó devizaforrásban, amelyet az Eximbank a rendelkezésükre tud bocsátani, és amit eddig csak jellemzően a nagy kereskedelmi bankok vettek igénybe. Ez a rendkívül olcsó finanszírozási forrás azt jelenti, hogy akár fél százalékos kamat mellett tudunk exportcélú finanszírozást biztosítani. Ez rendkívül kedvező forrást jelent a takarékoknak is, de ezt a forrást csak az export ügyletekhez lehet igénybe venni. A lehetőség már él, s ha egy takarékkal megkötjük a refinanszírozási megállapodást, akkortól igényelhető a forrás. A megállapodás egy üzleti szerződés, ennek alapján biztosítjuk a devizát az adott pénzintézetnek. Vannak-e összeghatárok? Gyakorlatilag nincsenek, akár a másfél millió eurós megállapodástól a 80 millió eurós ügyletig terjed a skála. Mondhatom, hogy nincsenek nehezen teljesíthető feltételek a szerződésben, egyszerű, és jól működik a mechanizmus. A takarékok a saját belátásaik, kockázataik alapján helyezhetik ki a forrást, és az olcsó forrásba, amit az Eximbank nyújt, a saját belátása szerint építheti be a működési költségét, a kockázati felárat, és a profitmarzsot. A megállapodásban a felárat 400 bázisponton maximalizáljuk, de az a tapasztalatunk, hogy ez elegendő mozgásteret hagy az érintett pénzintézeteknek. A lehetőség tehát már adott, és ez úton is kérem a takarékokat, hogy éljenek ezzel az új üzleti lehetőséggel. Hozzáteszem, hogy a már meglévő exportfinanszírozás újra strukturálására is mód van, de az a célunk, hogy minél több új exportügyletet generáljunk. A takarékok éppen a szűkös devizalehetőségek okán eddig nem igazán kapcsolódhattak be az export tevékenységbe. Pontosan. Nos, ezt a problémát orvosoljuk, így a takarékok is bővíthetik az üzleti portfoliójukat. Az exportfinanszírozás potenciálisan javítja a profitabilitást, a megtérülési rátát, elég csak arra utalni, hogy az exportáló cégek jellemzően kisebb kockázatot jelentenek. A takarékoknak tehát mind forrás, mind eszköz oldalról kedvező üzleti lehetőséget kínálunk. Az információkat természetesen igyekszünk széles körben eljuttatni a partnereinkhez, így az OTSZ-en, az Önök újságán keresztül is tájékoztatjuk a takarékokat. Egyébként versenysemleges módon, mindenkinek elérhetővé tesszük a konstrukciót, tehát bármelyik pénzintézet részt vehet benne. Az OTSZ és az OTIVA stratégiai partnerünk ebben, és igényeljük az integrációs intézmények támogatását. Maga az üzleti potenciál óriási, hiszen a magyar gazdaság éves export volumene az elmúlt évben meghaladta a 90 milliárd eurót, vagyis a GDP több mint 90 százalékát exportáljuk. Hogyan működik a kockázatvállalás? A MEHIB-en keresztül, amely biztosítási rendszert működtet. Az intézményrendszer lehetőségeit mint már említettem nem használták ki teljes mértékben, pedig nagy potenciál rejlik benne. Elmondaná bővebben, hogy mit tartalmaz az Önök 2013-2016 közötti időszakra vonatkozó stratégiájuk? A fő stratégiai célkitűzésünk, hogy a bank és a biztosító aktivitását a többszörösére növeljük. A magyar export hitelügynökségek aktivitása jóval elmarad a térségbeli országok hasonló szervezeteinek a mutatóitól, ezért az a célunk, hogy 2016-ra elérjük a környező országok átlag aktivitását. A számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a jelenlegi eszközállományunkat meghatszorozzuk, azaz a jelenlegi több mint 300 milliárd eurót 1900 milliárd euróra növeljük. Ez intenzív hitelkihelyezést, és intenzív biztosítási állománybővítést feltételez. A hitelállományt 3,6 milliárd euróra szeretnénk növelni, ami a kockázatvállalással együtt már 6 milliárd eurót meghaladó, s ez már nemzetgazdasági szempontból is jelentős tétel, ily módon tud a két intézmény gazdaságpolitikai eszközként is működni. Ez az a nagy likviditás, amit a kereskedelmi bankrendszeren, a takarékok hálózatán keresztül igyekszünk az exportőrök rendelkezésére bocsátani. Rendelkezésre áll-e ehhez a felfutáshoz a pénz, paripa, fegyver? Éppen ebben a sorrendben határoztuk meg a feladatainkat. A pénz, paripa, fegyver tekintetében elsősorban az Eximbank forrását kellett rendbe tennünk. Ez megtörtént, az Eximbank 2 milliárd euró nagyságrendű kötvényprogramot indított. Az első körben 500 millió dollárral bővült a bank forrásállománya, amelyet természetesen az igényekhez mérten tovább bővítünk. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag korlátlanul képes a takarékok likviditási igényeit kielégíteni. A két intézmény integrált működése következtében az Eximbank és a MEHIB hatékonyabban, költségtakarékosabban dolgozik. A pénz, paripa tehát rendben van, s a fegyverek tekintetében új, nagy, hatótávolságú eszközöket vetünk be. Új termékekkel jelenünk meg, hiszen képesek vagyunk az export beszállítói láncokat is finanszírozni, illetve új termékünk az export célú beruházások támogatása is. Természetesen a régebbi, jól működő eximbakos termékre is fókuszt helyezünk: ez a 2-10 éves futamide- 10 Takarék 2013. január február
Kerekasztal jű, rendkívül alacsony kamatozású hitelforrás kihelyezés. Bevezetünk egy általános, két évnél rövidebb futamidejű finanszírozási terméket, erre nagy igény mutatkozott, s hasonló új termékeket hoztunk létre az exporthitel-biztosításban is. Mi a helyzet a személyi állománynyal? E tekintetben is bővül az állomány, s arra készítjük fel az intézmény-párost, hogy a megnőtt feladatokat kiváló színvonalon elvégezzük. A személyi állomány bővülése azonban korántsem olyan mértékű, mint a kihelyezett forrásbővülés, tehát a fajlagos költségeinket drasztikusan csökkentjük. Milyen fogadtatásra számítanak? Az együttműködések már megkezdődtek. Ténykérdés, hogy az eszközállomány, illetve a hitelkihelyezés bővült az elmúlt félévben, hiszen 2,5-szeresével több hitel helyeztünk ki, mint az előző év azonos időszakában. A bank mérlegfő-öszszege fél év alatt 38-40 százalékkal nőtt. Mondhatom, hogy kedvező, jó a fogadtatás. Érdemes volna még szót ejteni a termékek köréről is, mivel az ipari és a mezőgazdasági termékek exportkihelyezése más-más feltételekkel zajlik. A két intézmény az OECD és az Európai Unió szabályozásának megfelelően működik, így a nemzetközi partnerek is ismerik a tevékenységünket. Miután olcsó forrásokat helyezünk ki, az eximbanki forrásköltségek, és az olcsó hitelkihelyezésből adódó negatív kamateredményt az állam megtéríti a számunkra. Az unió által támogatott agrártermékek körét mi nem finanszírozhatjuk. Ez a fel nem dolgozott élelmiszeralapanyagokat érinti (gabona, élő állat, stb.), hiszen ezekre uniós támogatás jár. De az élelmiszeripar exportja már miután ez az ágazat a versenypiac szereplője finanszírozható. Sőt, az élelmiszeripari gépexport, technológia, beruházások is igénybe vehetik a forrásainkat. S ugyancsak fontos lenne a célzott exportpiacok körét is vázolni. A magyar gazdaság mélyen integrálódott az Európai Unió piacaira. Ezek a relációk továbbra is elsődlegesek a számunkra, de a keleti nyitás a Külgazdasági Stratégia fontos irányaként prioritás a számunkra is. Nem véletlen, hogy a kormány is nagy hangsúlyt helyez erre, így tehát ezekre a piacokra is finanszírozzuk az exportot. Az exportbiztosítási termékek nagy hozzáadott értéket képviselnek, hiszen a kockázatok nagyobbak lehetnek, mint a nyugati piacokon. Így mind a finanszírozási, mind pedig a biztosítási termékpalettánk koherens módon tud megjelenni az exportőrök támogatására. Kerekasztal-beszélgetés a 2012-ben Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal A céllal történő cselekvés Szerkesztette: Csépány György Egy virtuális riport keretében a 2012 decemberében Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal, Soós Károlyné Margóval (SKM), az Abaúj Takarék Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével, Bede Józseffel (BJ), a Szabolcs Takarékszövetkezet elnökigazgatójával, és Sebestyén Istvánnal (SI), a FÓKUSZ Takarékszövetkezet ügyvezetőjével beszélgettünk az érzésekről, a sikerekről, az életpályáról. Mire gondoltak akkor, amikor a nevüket meghallották? Az Önök életében mit jelent egy ilyen kitüntetés? Hogy érzik magukat? SKM: A TakarékBank év végi rendezvényére a szokásos módon készülődtem. A hotel szobánkban a BAZ megyei kolléganőkkel társalogva találgattuk, vajon ki lesz 2012- ben a kitüntetett. Jó pár kolléga neve szóba került, mint lehetséges díjazott, de én semmit nem sejtettem a jelölésemről. Jó megfigyelő 1 Böjte Csaba, (1960-) ferences rendi szerzetes vagyok, azonban a kolléganők anynyira fegyelmezettek voltak, hogy nem vettem észre semmit a titokból, amit rajtam kívül mindnyájan tudtak. Nyugodt szemlélődésre készültem, eszembe sem jutott, hogy én lehetek az egyik díjazott. Valószínűleg ezért ért annyira váratlanul, amikor a borítékot bontó Éliás Csaba, (a TakarékBank Zrt. Felügye lő Bi zottságának az elnöke) a nevemet olvasta. A teremben lévők láthatták, Folytatás a 12. oldalon "Tudnod kell, hogy soksok vázlat után születik meg a remekmű! Ne add fel! Egy életed van, egyetlen dobás. Nem érdemes kishitűen, félszegen egy helyben topogni, vagy duzzogva félreülni. Tudj kacagni saját kudarcaidon, és kezdd elölről." 1 Takarék 2013. január február 11
Beszámoló Soós Károlyné Margó Folytatás a 11. oldalról hogy dermedten ülök, meg sem tudtam mozdulni. Valaki noszogatni kezdett, hogy Margó menjél már, téged szólítottak! A váratlan helyzetben nem tudtam megszólalni sem, amit utólag kicsit bánok. Tényleg semmit nem sejtettem, és alig tudtam elhinni, hogy 2012-ben az egyik Károlyi-gyűrűt én kapom. Annyira meghatódtam, hogy csak egy rövid köszönetet mondtam. Később egy kedves barátnőmnek elmeséltem ezt, aki a következőképpen vígasztalt: Margó, neked nem kell semmit mondani, te nyitott könyv vagy az integráció számára! Remélem így van! BJ: Amikor meghallottam a nevemet, örömöt, izgalmat és félelmet éreztem. Félelmet elsősorban amiatt, hogy nem tudok majd kipréselni magamból néhány értelmes mondatot a mikrofon előtt. Nagyon fontos visszajelzés az ember életében az, amikor elismerést kap, hisz ez egy konkrét igazolás arról, hogy valamit jól csinál, s ezt mások is annak értékelik. SI: Köszönöm, nagyon jól érzem magam. Mondhatnám, hogy nem fontosak ezek a kitüntetések, de szerintem azok. Visszajelzések, viszszaigazolások. Egy vezető természetszerűen új utakon jár, amiről az elején még nem lehet tudni, hogy helyes-e. Egy-egy elismerés megerősít bennünket abban, hogy jó irányba tartunk, hogy mások is értékesnek látják az erőfeszítéseinket. Mit gondolnak a Károlyi-díjról, egyáltalán az ilyen kitüntetésről? Mennyiben tölti be a szerepét, és mennyire számít iránytűnek a jövőre nézve? SKM: A Károlyi-díj eddig számomra kicsit közömbös volt, úgy gondoltam rá, mint pl. a Príma Primissima Díjra is. Jó, hogy van, és jó, hogy vannak olyanok, akik a maguk területén kiemelkedően teljesítenek, és még jobb, hogy vannak olyanok is, aki ezt az igyekezetet felismerik, és elismerik. Kívülállóként tekintettem az ilyen kitüntetésekre. Most, hogy én is érintetté váltam már nem tárgyszerűen gondolok a Károlyi-díjra, hanem egy olyan jutalomra, amit nagyon jó birtokolni. A sok gratuláció, a kitüntetett törődés, a megkülönböztetett figyelem fantasztikus volt, annak ellenére, hogy én az ünneplést nem annyira szeretem. Azt pontosan nem tudom kinek az ötlete volt a Károlyi-díj megalapítása, de talán ő is elmondhatná azt, amit Demján Sándor, aki úgy vélte, a Príma Primissima Díj ötlete számít élete egyik legjelentősebb sikerének. A Károlyi-díj a takarékszövetkezeti Soós Károlyné, az Abaúj Takarék elnök-ügyvezetője MONOKON született, ott járt általános iskolába, majd Szerencsen a Bocskai Gimnáziumban érettségizett. 1963-ban Alsóvadászon, a gépállomáson talált munkát, amihez a könyvelői végzettséget munka mellett szerezte meg. 1982-től áll az Abaúj Takarékszövetkezet (korábban: Forró és Vidéke Takarékszövetkezet) szolgálatában. A takarékszövetkezethez kerülése után szakmailag folyamatosan képezte magát. Elvégezte a takarékszövetkezeti ügyintézői tanfolyamot, majd a Nemzetközi Bankárképzőben banki tanácsadói képesítést szerzett. Két felnőtt gyermeke van, a szektor Príma Primissima Díja, és köszönet az alapítóknak érte! BJ: Azt gondolom, hogy a Károlyi-díj betölti azt a funkcióját, amit az alapítók ettől reméltek. Az integráción belül a legmagasabb kitüntetésnek számít, s úgy gondolom, nagy megtiszteltetés azok számára, akik ezt megkapják. A Károlyi-díj átvétele egy kellemes élmény, a múlt és a jelen értékelése, de alapvetően a jövőre vonatkozóan nem változtat meg semmit, ugyanúgy kell tenni a dolgunkat, mint ahogy eddig tettük, kaptunk egy pozitív visszajelzést, de ezek után újra kezdődnek a dolgos hétköznapok. SI: Egy ilyen díj, egyértelművé teszi mindenki számára, hogy melyek azok szakmai, és emberi értékek, amelyek fontosak a közösség számára. Hitem szerint ez a tisztesség, a felkészültség, a céltudatosság és a közösségben rejlő erő. Ezek hangsúlyozása szükséges mindig, kiváltképp értékválságos időkben. Mi az, amire Önök büszkék lehetnek, vagy mi az, ami sikeres volt az Önök életében? SKM: Három évtizede vagyok a takarékszövetkezeti szektorban veze- fia vállalkozó, a lánya bankban dolgozik humánpolitikai területen. 5 fiú és 1 lány unokája van. Hobbija az építészet és a kertészkedés, valamint a barátokhoz kapcsoló események, kirándulások, rendezvények szervezése. 55 önkormányzati számlát vezetünk, minden kirendeltségünk felújított, mind a 14 kirendeltségünkön bankautomatát üzemeltetünk. Mind a mérlegfőösszeget, mind a saját tőkét, mind az eredményünket tekintve, átlagon felüli fejlődést értünk el. Mi szövetkezet voltunk, vagyunk, s én mindent megteszek azért, hogy a jövőben is azok maradjunk! 12 Takarék 2013. január február
Kerekasztal Bede József, a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatója JÁNKMAJTISON született 1958- ban. Hétpróbás szakember, Pénzügyi és Számviteli Főiskolát és FEBI-t is végzett, szak üzemgazdász, okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, nemzetközi adószakértő. Egyebek között a szövetkezeti hitelintézeti társaknál is folytatott könyvvizsgálatot. Vezetésével az elmúlt 10-13 év alatt több mint négyszeresére növekedtek a Szabolcs Takarék eszközei fúzió nélkül. Dinamikus, fiatalos összetételű csapatot épített a munkatársaiból. Számos Integrációs tőként, és tudják, hogy önmagammal szemben is rendkívül kritikus vagyok, semmivel nem szeretek dicsekedni, ezért nehéz erre a kérdésre válaszolni. Magánemberként a 6 unokámra vagyok a legbüszkébb, akiktől sok szeretetet kapok, és ők folyamatos örömforrást jelentenek. Az Abaúj Takaréknak (korábban Forró és Vidéke Takarékszövetkezet) az idén február 9-én ünnepeljük az 55 éves fennállását, és talán nem leszek szerénytelen, ha a legnagyobb sikernek azt tartom, hogy az általam 30 éve vezetett takarékszövetkezet megőrizte önállóságát, rendkívül hátrányos térségben mindig eredményes volt, és olyan munkatársakat tudhatok magam mellett, akikre számíthatok, és akik biztosítják a jövőt. BJ: Úgy gondolom, hogy a Szabolcs Takarékszövetkezet fejlődése sok tekintetben egyedülálló az Integráción belül, hisz mi ezt a növekedést beolvadások nélkül, önálló erőből értük el. Nagyon sokat változott a takarékszövetkezet személyi állománya, szakmai színvonala, hálózata, korszerű, modern fiókokat alakítottunk ki. A Szabolcs Takarékszövetkezet a megyében komoly értéknek (jól ismert márkának) számít, amire büszkék lehetnek az itt dolgozók és a vezetők is. 2009-ben A megye pénzintézete kitüntető címet is megkaptuk. posztot töltött be, jelenleg a Takarékbank ügydöntő FB-jének a tagja. Igyekszem felkészülni. Nem érzem presztízs veszteségnek, ha valamit megkérdezek. Egyébként mindenkitől lehet valamit tanulni. Még olyan helyen nem voltam, ahol ne csinálnának valamit jól, vagy jobban, mint én, vagy amire nem is gondoltam. Ha valami jót tapasztalok, akkor abból igyekszem tanulni, és azt itthon rögtön megvalósítom. Nem szabad bezárkóznunk a saját világunkba! SI: Amire büszke vagyok és közvetlen kollégáim is büszkék, az a változásra való fogékonyság, és az ehhez társuló változtatási képesség. Ez a legfontosabb. Melyek a legközelebbi terveik? SKM: A takarékszövetkezetünk életciklusának új fejezetét szeretnénk az idén megnyitni. Az elmúlt két év menynyiségi növekedését követően most más értékekre helyezzük a hangsúlyt. Azt gondolom, hogy elértünk a legszebb férfikornak nevezett időszakba, amikor a dinamizmus, a kezdeményezőkészség mellett adminisztratív teendők lesznek, és nagyobb fontosságú lesz a vezetés minősége, valamint a szabályozottság és a rugalmasság egyensúlya. Saját stratégiánkat igyekszünk úgy alakítani, hogy az kompatibilis legyen az alakulóban lévő és az egész szektorra vonatkozó 10 éves stratégiai projekttel. BJ: Most a 2013. évi üzleti terveken dolgozunk, ami nem egy könnyű feladat a jelenlegi válság gyötörte gazdasági helyzetben. Úgy gondoljuk, hogy a válság időszakában meg lehet találni a piaci réseket, lehet fejlődni, mint ahogy az eddig eltelt négy évben is sikerült, de 2013-ra is növekedést tervezünk. SI: Magánéleti tervem a boldog harmonikus családi légkör fenntartása, és a munkámban sem tervezek drasztikus változásokat. Kapkodás helyett, az új helyzeteket gyorsan lekövető működési mechanizmusunk nyugodt továbbfejlesztése és a tudás alapú vállalati kultúránk kialakítása a legfontosabb cél. Ezen az úton járunk egy ideje, vannak eredményeink, de még feladatunk is rengeteg. Mit gondolnak az Integrációról, tágabban a szövetkezeti hitelintézetekről, állami közreműködésről? SKM: Az Integrációnak a jövőben fel kell nőnie, és el kellene érnie, hogy közösen is képes legyen a megnövekedett feladatok ellátására. Tapasztalatom szerint az Integráció nagy karizmával rendelkező vezetőnek is óriási kihívás a 105 különböző, de szintén karizmatikus vezetőit egy irányba terelgetni, és felkészíteni az új feladatokra. Az állam törekvése, hogy a hazai bankszektor megerősödjön, hangsúlyosabb szerepet kapjon, de ehhez mozgósítani kell belső erőforrásainkat, és nagyobb empátiával, türelemmel segíteni egymást. BJ: Úgy gondolom, hogy az integrációban most elindult stratégiai tervezési folyamat jó kiindulási pont a jövőt illetően, szükség van az öszszehangolt, egységes cselekvésre ahhoz, hogy a szövetkezeti hitelintézetek nagyobb piaci részesedést szerezzenek. Ugyanezt gondolom az MFB-n keresztül megvalósuló állami szerepvállalásról is. Én abban reménykedem, hogy ez is segít a piaci bővülésben. Folytatás a 14. oldalon Bede József Takarék 2013. január február 13
Kerekasztal Sebestyén István Folytatás a 13. oldalról SI: Az állami szerepvállalást egyértelműen lehetőségnek tartom, de minden lehetőség mögött ott rejlik a veszély is. Ezek a dolgok, természetszerűen kézen fogva járnak, nincs lehetőség veszély nélkül. Ezeket kell okosan mérlegelnünk. Céljaink világosak. Stabil, korszerű, versenyképes takarék kialakítása. Hogy ezt hogyan érhetjük el, arról természetesen sokféleképpen, sokszínűen gondolkodunk. Sebestyén István, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója Milyen javaslattal élnének a közösség jövőjét illetően? Mi az, amit szeretnének, hogy mielőbb megvalósuljon? SKM: Az előzőekben már megfogalmaztam, hogy a közösségnek a jövőjéről csak akkor beszélhetünk, ha nagyobb tisztelettel, kisebb gyanakvással tudunk egy olyan jövőképet kialakítani, amit mindenki korrekten betart, és képes felülemelkedni saját kicsinyes önérdekén. Azt látom, hogy most még mindenki fél, a nagyok attól, hogy nem elég nagyok, vagy a nagyságuk miatt nem elég rugalmasak, a kicsik pedig folyton résen vannak, figyelik, melyik nagy akar lecsapni rájuk. Szeretnék egy olyan takarékszövetkezeti szektort, ahol egymásnak partnerei vagyunk, és nem riválisai. BJ: A sikeres jövőhöz szükség van a szálak szorosabbra fűzéséhez, de úgy gondolom, hogy egyidejűleg az egyes tagintézmények jogi önállósága is fennmaradhat. Amit én szeretnék a jövőt illetően az Integrációban az az, hogy olyan szervezet legyen a mienk, amelyben ha a tagok közösen eldöntöttek valamit, akkor azt utána mindegyik tag be is tartja. SI: Közös stratégiánkba is emeljük be azokat az elemeket, melyek jellemzőek az egyes takarékokra, így a rugalmasságot, a gyorsaságot. Egy hosszútávon életképes gondolkodásnak véleményem szerint nem lehet más alapja, mint a gyors, folyamatos változás elfogadása, erre való alkalmasság kialakítása, új utak és lehetőségek üzemszerű felkutatása, valamint a tudás menedzselése. Ezekben van elmaradásunk. Mit javasolnának fiatalabb munkatársaiknak, mi kell a sikerhez, a boldoguláshoz? SKM: Tisztesség, tudás, tehetség, fegyelem, figyelem, felelősség, erő, empátia, előrelátás És sok minden más is, sorolhatnám tovább azokat a kompetenciákat, amik a sikerhez vezetnek. A legfontosabb, hogy tiszteljék a másikat, őrizzék a múlt értékeit, és legyen hitük a jövő építéséhez. BJ: Folyamatos tanulás és szorgalom. SI: Had idézzem itt Joe Arthur Barker-t: A cél cselekvés nélkül csak álom. A cselekvés cél nélkül KISKUNFÉLEGYHÁZÁN született 1974-ben. A Fúzióbajnok Takarék vezetője, ahol az eszközök nem csak saját erőből növekedtek, hanem a fúziók által is. Talán nincs más olyan kolléga az Integrációban, aki 5 fúziót (Mélykút, Kerekegyháza, Tiszaalpár, Tiszakécske, Kiskunlacháza) lebonyolító takarék élén állna. Az utolsó kettő az Ő ügyvezetése alatt zajlott. Az elmúlt 12 évben a mérlegfőösszeg megtízszereződött, 2012-ben pedig hét új fiókkal bővített a Takarék, jelenleg 37 kirendeltségük van. Sebestyén István 1997-ben műszaki, 2001-ben gazdasági főiskolát végzett, az utóbbit pénzügyi-számviteli karon. Az egyik legdinamikusabban fejlődő tagszervezet vezetője, jelenleg az OTSZ FB elnöke is. A Vállalat filozófia szempontjából, csak az úgynevezett»tanuló vállalat«a járható út a 21. században, amely a folyamatosan változó körülményekre folyamatos tanulással, képzéssel, szakmai fejlődéssel válaszol. csak időtöltés. A céllal történő cselekvés megváltoztatja a világot. Mivel egészítenék ki az eddigieket? SKM: Szeretném most ezt az alkalmat megragadni, és megköszönni azoknak a jelölését, akik érdemesnek tartottak a Károlyi gyűrűre, és a kuratórium tagjainak, hogy engem választottak. Azt gondolom, hogy ez az elismerés rajtam keresztül az ABAÚJ TAKARÉK-nak is szólt. Bízom benne, hogy az elmúlt 30 év, amit a takarékszövetkezetben töltöttem nem volt hiábavaló! Kívánom, hogy élje át mindenki ezt az emelkedett érzést. SKM: Javasolnám a jövőben, hogy a kitüntetetések átadása előtt néhány mondatban nyilvánosan is indokolják, amiért a kuratórium érdemesnek ítélte a jelöltet a Károlyidíjra. Nem eléggé ismerjük egymást, és talán nem felesleges rámutatni arra, aki ami pozitív példa lehet a többiek számára. BJ: Köszönöm mindenkinek, akinek bármilyen köze, érdeme volt a kitüntetésemhez. SI: A kitüntetés nem csak az én személyemnek szól, hanem mindazoknak, akik a társaim ezen az úton. A kollégáimnak, vezető társaimnak, igazgatóságunknak, külső szakértőinknek, és még sorolhatnám! 14 Takarék 2013. január február
Interjú Interjú Koncz Csabával, a Hazai Bank főszerkesztőjével Új marketingeszköz a láthatáron Szerző: Papp János Hogyan szólítsam meg ügyfeleimet? Mivel érhetem el, hogy lojálisak legyenek takarékszövetkezetemhez? Helyi pénzintézetként mit tehetek azért, hogy a kereskedelmi bankok ne csábítsák el a betéteseimet? Hogyan tudnék hatékonyan, mégis olcsón kommunikálni? Kérdések, melyekkel a takarékszövetkezetek vezetői naponta találkoznak. A válaszokat ha sikerült is megtalálni eddig mindig beárnyékolta a felismerés, miszerint a hatásos eszközök drágák és nagyon sok munkát igényelnek. AZ ORSZÁGOS Takarékszövetkezeti Szövetség és a monori székhelyű Régió Lapkiadó Kft. együttműködésének köszönhetően hamarosan saját márkamagazinja lehet a takarékszövetkezeteknek, amely sok tekintetben megnyugtató választ adhat a bevezetőben feltett kérdésekre. A Hazai Bank névre keresztelt magazinról a főszerkesztőt, Koncz Csabát kérdeztük. A Hazai Bank tulajdonképpen egy márkamagazin lesz, de mit is jelent ez tulajdonképpen? A márkamagazin egy olyan kiadvány, ami egyszerre szórakoztat és informál. A képviselt márkával kapcsolatos üzeneteket, információkat juttatja el a célcsoporthoz, miközben tartalmas kikapcsolódást kínál. Az olvasó a szabadidejét tölti a márkával, így szorosabb, mélyebb, bizalmi kapcsolat alakul ki a márka tulajdonosa és az ügyfél között. Nem véletlen, hogy egyre több vállalat használja a márkamagazint marketingkommunikációs eszközként. Egy tartalmas, színvonalas újságot az ügyfél ajándéknak tekint, hiszen tárgyiasult formában, tolakodásmentesen adja át a márka üzeneteit, szemben sok más kommunikációs eszközzel. Ezáltal erősödik a márka, és nő az ügyfelek elégedettsége, lojalitása. A márkamagazinok különleges kommunikációs eszközök, hiszen jellemzően nagyvállalatok használják. Jelenleg kétháromszáz különféle márkamagazin készül hazánkban, nagy autómárkák, közműszolgáltatók, kereskedelmi bankok szinte kivétel nélkül készítenek ilyet, de például a Provident és a Fundamenta is használja az ügyfél kommunikációban. Mennyire lehet hatékony eszköz egy magazin, szemben a klasszikus reklámokkal? Érdemes végiggondolni, hogy a fogyasztó mennyi időt tölt az egyes reklámüzenetekkel. Szinte hihetetlennek tűnik, de egy átlagember még a legóvatosabb kutatások szerint is több mint ezer reklámmal találkozik egyetlen nap alatt. Az újság-, televízió- és rádióhirdetésektől kezdve, a kéretlen e-maileken és utcai óriásplakátokon át, egészen a napi bevásárlás során látott, csomagolásokról visszaköszönő reklámokig. Elképesztően nagy reklámzajban élünk. Aki kapcsolatba szeretne lépni az ügyfelével, annak ezt kell valahogy túlkiabálnia. Viszont nem könnyű megszerezni az emberek figyelmét. A közterületi plakátokat az autóból 1-2 másodpercig látjuk, de gyalogosan sem tekintünk rájuk 6-7 másodpercnél tovább. Az újsághirdetésekkel még akkor is legfeljebb 15 másodpercet foglalkozunk, ha felkelti a figyelmünket. Ugyanez az idő a rádióreklámoknál 20, a tévénél legfeljebb 30 másodperc. Mindezekkel szemben egy jó magazinnal az emberek fél-egy órán keresztül foglalkoznak, mikorra mindent megnéznek, elolvasnak, ami számukra érdekes. Ráadásul ez nem is egy alkalmat jelent. Beleolvas, megnézi a képeket, egy-egy cikket átfut, aztán leteszi. Később megint előveszi. Folyamatosan foglalkozik vele, miközben pontosan tudja, hogy ezt az élményt kinek köszönheti. Hogyan lehet sikeres egy márkamagazin a takarékszövetkezetek esetében? A takarékszövetkezetek esetében sok önálló pénzintézetről beszélünk, akiket viszont a márka, az integrációk, illetve több termék és szolgáltatás is összeköt. Nagy előnyük a versenytársakkal, például az országos kereskedelmi bankokkal Folytatás a 16. oldalon Koncz Csaba Takarék 2013. január február 15
Interjú Folytatás a 15. oldalról szemben, hogy helyi szinten működnek. Ügyfeleik személyes kapcsolatokat ápolnak a takarékszövetkezetek munkatársaival, ugyanakkor integrációs együttműködésük mégis országos hálózattá teszi őket. Az ebből fakadó előnyöket, pozitívumokat tudja ötvözni a magazin. A száznál is több takarék együtt hozza létre, így fajlagosan rendkívül kedvező lesz az előállítása, tartalma mégis tökéletesen illeszkedni fog ahhoz, amit helyi szinten az ügyfelek elvárnak. Arról írunk, ami a helyieket érdekli, olyan információkat tudunk megosztani, amire éppen szükség van. Ezért is lesz kulcsfontosságú, hogy a takarékok vezetőivel napi szinten együtt tudjunk működni. Nekik akarunk egy remek eszközt a kezükbe adni, de ezt csakis velük együtt, szakértő véleményüket felhasználva tehetjük meg. Honnan jött az ötlet, hogy elkészítsék a Hazai Bank című magazint? Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség egyik fontos feladata, hogy koordinálja és segítse a takarékszövetkezetek közös márkamarketingjét. A Régió Lapkiadó Kft. már négy éve együttműködik ebben az OTSZ-el, hiszen az eltelt időszakban egyre nagyobb részt vállaltunk a Takarék újság elkészítésében. Először címlapot terveztünk, később tördeltük az újságot, majd két éve a nyomtatási és terjesztési feladatokat is mi koordináljuk. Az ügyfeleknek szóló márkamagazin ötletét tavaly májusban vetettük fel. Több lehetséges változatot is javasoltunk megvalósításra, végül az OTSZ vezetése úgy döntött, hogy a leghelyesebb, ha piackutatást végzünk, és ez alapján határozzuk meg a további teendőket. Erre tavaly augusztus-szeptemberben került sor, amikor mindegyik integrációban részt vevő takarékszövetkezet vezetőjével egyeztettünk a magazinról. Az eredmények bíztatóak voltak, hiszen a takarékszövetkezetek 93 százaléka mondott igent arra a kérdésünkre, hogy szívesen használnák-e a márkamagazint a marketingkommunikációban. A piackutatás alapján a takarékok jellemzően több száz példányt rendelnének az újságból, de volt olyan is, aki már az induláskor 2000 példányt igényelne. Az eredményeket bemutattuk az elnökségnek, amely kikérte a marketingbizottság véleményét is, amelynek tagjai egyhangúan támogatták a magazin létrehozását. Végül egy idén januári elnökségi ülésen született meg a végleges döntés, amely alapján elkészült az együttműködési megállapodás is az OTSZ és a Régió Lapkiadó Kft. között. Mit érdemes tudni a Régió Lapkiadóról, kik önök? A Régió Lapkiadó 2007-ben indult, Monoron, azóta is itt élünk, dolgozunk. Önkormányzati újságok és kisebb kiadványok készítésével kezdtük a munkát, korábbi évtizedes kiadói tapasztalatainkat felhasználva. Ma már 21 településen megjelenő regionális hírújságot, hirdetési újságokat és több márkamagazint is kiadunk, emellett marketingkommunikációs tanácsokat is adunk hirdetőinknek és más ügyfeleinknek. A hirdetések, cikkek szövegezésétől kezdve a grafikai tervezésen át a kreatív tartalom kialakításáig minden feladatot saját munkatársaink végeznek. Újságírókból, szerkesztőkből, grafikusokból és kommunikációs szakemberekből válogatott profi csapattal dolgozunk, hiszen a minőségi tartalom elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy kiadványaink sikeresek lehessenek. Hogy épül fel, mit tartalmaz majd a Hazai Bank? A kiadvány nyomdai kidolgozásának, szerkezetének, tartalmának és a teljes megjelenésének is vonzónak kell lennie az olvasónak. A minőségi tartalmat szépen kell becsomagolni, úgy, hogy az méltó legyen a takarékszövetkezetekhez, és erősítse, rokonszenvessé tegye a márkát. A Hazai Bank magazinnak nem az a célja, hogy felváltsa a takarékszövetkezetek eddig bevált marketingkommunikációs eszközeit, hanem hogy kiegészítse őket. Ezért olyan magazint terveztünk, amelyet minden takarék jelentős pluszköltségek nélkül vehet majd igénybe. Tartalmi szempontból két fő részre lehet osztani majd az újságot. A szakmai tartalom a takarékszövetkezeteket és az integrációkat szeretné bemutatni, közelebb vinni az olvasóhoz. A híreken, aktuális információkon, pénzügyi ismereteken túl, az értékesített termékeket, szolgáltatásokat, pályázati lehetőségeket éppúgy bemutatjuk, mint a szövetkezetek helyi közösségek életében betöltött szerepét, a szervezett, vagy éppen támogatott helyi eseményeket. A magazin másik fele a takarékszövetkezetekhez kapcsolódó szórakoztató tartalmat kínál hét rovatra bontva úgy, hogy azok mindegyike Magyarország más-más nagyrégiójába kalauzolja el az olvasót. Az újságban így szerepet kap majd a gasztronómia, a borászat, a természeti és épített értékek, a szabadidő, mint például a horgászat és vadászat, de igény szerint más témák is. Ki fogja eldönteni a konkrét tartalmat? A magazin szerkesztése, írása során szeretnénk szorosan együttműködni a takarékszövetkezetek vezetőivel. Folyamatos személyes és telefonos kapcsolattartás útján igyekszünk felmérni az igényeket, gyűjteni és kidolgozni azokat a témákat, amelyek valóban érdeklik az ügyfeleket. A márkamagazin elsődleges célja, hogy erősítse a kapcsolatot a meglévő ügyfelekkel. Ehhez tudnunk kell, mi érdekli az olvasót. Ezt pedig nálunk jobban csak az tudhatja, aki személyesen ismeri őt, vagyis a helyi vezető és kollégái. Rendben, de hogyan tud egy pénzintézet megjelenni mondjuk egy borászati témában? Nem fogja azt érezni az olvasó, hogy itt el akarnak neki adni valamit? Nyilván a szórakoztató tartalom nem szólíthat fel közvetlenül a vásárlásra, de ez a magazinnak sem alap- 16 Takarék 2013. január február