Takarék. OBA: Biztos betét, biztos kivét. Terítéken az önkormányzatok. Egyenes derékkal. Ma már országos jelentőségű a szövetkezeti borverseny

Átírás

1 Takarék XXI. évfolyam 2. szám március április A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja OBA: Biztos betét, biztos kivét 1993-ban megszületett a piacgazdasági alapokra épülő betétbiztosítás rendszere, melyet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működtet. Terítéken az önkormányzatok Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Ifju Péter MTB osztályvezető tartott előadást az új önkormányzati törvény tartalmáról, az önkormányzati rendszer megújításának legfontosabb elemeiről, valamint az önkormányzati finanszírozás jelen helyzetéről. Egyenes derékkal A több mint ezeréves Fehérgyarmaton van a székhelye a Szatmár-Beregi Takarékszövetkezetnek, ahol Debre czeniné Olajos Katalin elnök-ügyvezető asszonnyal beszélgettünk múltról, jelenről. Ma már országos jelentőségű a szövetkezeti borverseny Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) 14. alkalommal rendezte meg április 4-5-én, a Hotel Agróban a szektorhoz kötődő borász vállalkozások borversenyét. Szatmári Károlyra emlékezünk A takarékszövetkezet volt az élete a nemrég elhunyt szakembernek. Régi kollégái emlékeznek munkásságára, emberségére, sokszínű tevékenységére. Befejeződtek a Pethényi köz építési munkálatai, a TakarékBank 300 dolgozója hamarosan újra dobozol. Közel egy év után a TakarékBank visszatér megszokott helyére, a XII. kerületi Pethényi köz 10-be.

2 BÁSTYA MAx vagyonbiztosítás Lakossági és kisvállalkozói ügyfelek számára A népszerû BÁSTYA biztosítás továbbfejlesztése Magas minôség kedvezô áron Kisvállalkozások számára ideális Újdonság: lakás assistance szolgáltatás Már all risks módozatban is! info@signal.hu

3 Szerkesztői üzenet Tartalom Együttműködés Interjú OBA: Biztos betét, biztos kivét... 4 Kerekasztal A lakáshitelezés változásai... 8 Gazdaság IMF megállapodásra várva új jegybanki eszközök Tíz év, ezer milliárd forint...12 Terítéken az önkormányzatok Még nincs itt a pihenés ideje...21 Szakmai konferencia a stratégiai partnerség jegyében.. 22 Integráció Jó néhány elképzelésemet sikerült megvalósítanom TakarékBank hírei Elkészült a (régi) új irodaház TKSZ Figyelő Budapest közelsége nem jelent előnyt! Tudatosan visszafogták a növekedést...32 Egyenes derékkal...35 Takarék Akadémia TÁMOP A-B Kitekintés EACB tavaszi elnökségi ülése...42 Utazás Schwäbisch Hall-ba a Fundamentával Szóra érdemes Ma már országos jelentőségű a szövetkezeti borverseny Személyi hírek Szatmári Károlyra emlékezünk Rövid hírek Rangos kitüntetésben részesült a Polgári Takarék...53 Blogolunk a világgal Rólunk írták Sajtófigyelő...55 Köszöntő Anyák napi köszöntő Impresszum Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója AZ EGYESÜLT Nemzetek Szervezete, közismerten az ENSZ, a 2012-es évet a Szövetkezetek Nemzetközi Évének nyilvánította. Vagyis: az idén fokozott figyelem fordul a szövetkezés, a szövetkezetek felé, így a takarékszövetkezetek felé is. De mit is jelent az, hogy szövetkezet? Sokan tudni vélik rá a választ: a szövetkezeteket a másfélszáz éve kialakult, s az óta is gyakorlatilag érvényben lévő elvek, és értékek irányítják, mozgatják. Valóban? Kis jóindulattal azt mondhatjuk, hogy többnyire. Mert mi is a lényege a szövetkezésnek? Az, hogy az abban részt vevő tagság gazdasági, társadalmi, kulturális és egyéb érdekeit védje, előmozdítsa. Ez különbözteti meg lényegében a csupán profitorientált, csak a részvényesek maximális nyereségét megcélzó, Rt., vagy Kft. vagy egyéb társasági formában működő nyereségérdekelt vállalkozásoktól. Van még egy jelentős különbség a kétfajta érdeklődésű üzleti vállalkozási forma között: a nyereségérdekelt vállalkozás mindig oda megy, ahol profitra lel, a szövetkezet pedig saját, általában földrajzilag jól lehatárolható területhez, annak lakosságához, társadalmi, kulturális közösségéhez tartozik. Érdekelt annak fejlődésében, s nem hagyja ott akkor sem, ha az adott pillanatban nem a maximális nyereség hozható ki belőle. Ezért van a takarékszövetkezeteknek is olyan sűrű fiókhálózatuk, mert ha csak a nyereségességi szempontot vennék figyelembe, lehet hogy feleannyi kirendeltséget tartanának csupán fenn. S ez az oka annak is, hogy a szövetkezetek hosszútávon fenntartható vállalkozásoknak bizonyultak, s ha csak a hatalom mesterségesen nem szólt bele működésükbe (mint nálunk a II. világháború utáni években), ott éves múltra tekinthetnek vissza. Ez a magyarázata annak is, hogy a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi, gazdasági válság kevésbé viselte meg a szövetkezeteket világszerte, mint a gazdaság többi szereplőit. Hazánkban az elmúlt két-három év egyik legsúlyosabb válságát a devizahitelezés okozta. Szerencsére, takarékszövetkezeteink közül keveset érintett, s ami néhány éve még hátránynak tűnt, az előnnyé vált. Amíg a devizahitelezésből a takarékszövetkezeti szektor alig 1,5%- kal részesedett, addig az azt kiváltó végtörlesztéshez adott hitelekből majdnem egyharmadnyi piaci szeletet hasított ki magának. Ezzel ismertséget, és elismertséget szereztek, s nem utolsósorban számos új ügyfelet! Lehet, hogy pár év múlva fordulatként fogjuk értékelni a takarékszövetkezetek életében ezt az időszakot, ami megalapozta, s elindította őket a magasabb piaci részesedés felé, olyan pénzügyi súly felé, ami megszokott Európa nyugati felében. Ehhez azonban még egy szövetkezeti értéknek is fokozottan érvényesülni kell a jövőben: együttműködés a szövetkezetek között! Ez vonatkozik mind a különböző ágazatokban működő szövetkezetekkel való együttműködésre, mind a takarékszövetkezetek egymás közötti együttműködésére. Erre való az integráció! De kihasználjuk-e valójában mindig ennek lehetőségeit? Legyen a szövetkezetek nemzetközi éve az, mely ráébreszt minket az együttműködés, az összefogás, az egységes fellépés fontosságára! Váradi Lajos Takarék március április 3

4 Interjú Felnőtt korba lépett az intézmény OBA: Biztos betét, biztos kivét Szerző: Hajtun György Pénzügyi válság ide, pénzügyi válság oda, a lakosság nem rohanta meg a bankokat azért, hogy kivegye a megtakarított pénzét. Ez jelzi, hogy nem rendült meg a lakosság bizalma a bankrendszerben. S egyre többet hallani arról is, hogy a betétbiztosítás védi egyrészt a banki betétesek megtakarításait, másrészt, közvetett módon a magyar pénzügyi rendszer stabilitását. Köszönhető ez annak, hogy 1993-ban megszületett a piacgazdasági alapokra épülő betétbiztosítás rendszere, melyet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) működtet. Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója is megerősíti, hogy az intézmény iránt nőtt a közvélemény érdeklődése, ami azért jó, mert a lakosság tudatossága, pénzügyi kultúrája bővül. Az interjúban természetesen aktuális eseményekre is kitérünk. Fekete-Győr András, az OBA ügyvezető igazgatója IGAZGATÓ ÚR, az emberek gyakran kérdezik, hogy milyen védelemben részesül a pénzem, ha a bankban helyezem el. Tisztában vannak-e az emberek azzal, hogy az OBA milyen szerepet tölt be a hazai pénzügyi rendszerben? A betétbiztosítás szerepe a pénzügyek terén, a betétesek oldaláról a biztonságot, a végső mentsvárat jelenti. A jelenlegi válság nyomán ismét megfogalmazódott az a felismerés, hogy a betétbiztosítási rendszerek különösképpen Európában javításra szorulnak, aminek még csak az elején tartunk. Olyan ügyfél-védelmi rendszert kell kialakítani, amely még gördülékenyebben tud együttműködni a pénzügyi stabilitáson őrködő egyéb intézményekkel, felügyelettel, jegybankkal, valamint a hitelintézeti szektor tagjaival. Mi azt valljuk, hogy a betétesek biztonságérzete a kulcskérdés, és a betétes általában akkor esik pánikba és viszi el a pénzét, ha elfogy a bizalmi tőke, vagy nincs információja a védőháló létezéséről. Ez utóbbi kapcsán megkockáztatom, a betétesek egy tekintélyes része máig nincs tisztában azzal, hogy kötelező érvényű, jogszabályban foglalt rendszer védi a betétjét. Olyan ez, mint az egészségügyi prevenció, azt látjuk, nem mindenki törődik vele, de egyre többen figyelnek rá. A törvény január 1. óta jelentős biztonságot nyújt a betétesek számára, hiszen az unióban egységesen 100 ezer euróig, idehaza annak megfelelő forintösszegig biztosítjuk a betéteket, s a 30 millió forint körüli összeg nem jelentéktelen. Az is része a biztonságérzetnek, hogy a korábbi három (többször meghosszabbítható) hónap helyett, ma már 20 munkanapon belül mindenki megkapja a kártalanítását, ráadásul a betétesnek nem kell benyújtania az igényét, mint korábban és bizonyítania, hogy neki pénze volt a bankban. Nagyobb lett tehát a védelem, gyorsabb a kifizetés, kényelmi szempontból pedig ügyfélbarát a betétbiztosítás. 4 Takarék március április

5 Interjú Nem aggódnak-e akkor, amikor ez a pánikhangulat megjelenik az országban? Nyilvánvaló, hogy ilyenkor érintettjei vagyunk az eseményeknek. Megnő az ügyfél-érdeklődési forgalmunk, hiszen az is válaszokat vár tőlünk, aki eddig csak a kamatokkal foglalkozott, betétje biztosításával soha. Emiatt kezdeményeztük a fogyasztóvédelmi embléma kötelező használatát. Az Igazgatótanács a tagintézetek számára március 1-jétől előírta a betétbiztosítási fogyasztóvédelmi embléma feltüntetését ben még csak önkéntes alapú volt, mára bebizonyosodott, hogy szükséges a használata, ezt a bankok tapasztalata is megerősítette. Korábban nem volt iránta nagy az érdeklődés Néhány szolgáltató, például az OTP, az Erste és a takarékszövetkezetek használták az emblémát már 2005-től. De mivel nem volt kötelező, ezért kicsit kikopott a piacról. Az emblémát megújítottuk, ma már könnyebben felismerhető, informatívabb a réginél, és szerepel rajta a 100 ezer eurós összeg. Az embléma kötelező használatával egy időben, viszont megszűnt a betétregiszter, csökkentve ezzel a bankok adminisztrációs terheit. Így igaz. Az embléma egyidejű bevezetésére tekintettel megszűnt a betétregiszter kötelező használata a tagintézetek számára, és ezzel összefüggésben a tagintézetek adatszolgáltatási kötelezettsége a PSZÁF felé. Az ügyfelek ezen túl az egyes banki termékek biztosítottságának tényét a termékről szóló banki tájékoztató anyagon elhelyezett fogyasztóvédelmi embléma útján ellenőrizhetik. A PSZÁF honlapján megtalálható Betét- és megtakarítás-kereső program a piacon elérhető valamennyi betéti termék lényeges információjáról tájékoztat, fontos tudni azonban, hogy a termékek OBA általi biztosítottságának a tényéről nem. Mindkét fogyasztóvédelmi eszköz a betétesek tájékoztatását szolgálja, csak más szemszögből. Azt gondolom, hogy az embléma bevezetése mindenképp fejlődést jelent és a bankoknak ma már több nyelven is rendelkezésükre áll. Talán álságos a kérdés, de felteszem. Miért volt szükség az OBA 2010-es az arculatváltására? Az intézmény tavaly 18 éves lett, és az induláskor megalkotott arculathoz éppen a fentebb említett szolgáltatásminőségi fejlődés miatt kellett hozzányúlnunk. A korábbinál lényegesen gyorsabb, az ügyfelek számára kényelmesebb és nagyobb biztonságot adó betétbiztosítási szolgáltatást szerettünk volna kifejezni az új arculattal, mely beleillik a piaci márkák sorába. A váltás persze a bankoknak is szól, jelzi nyitottságunkat és az ügyfélbizalom közös erősítésére irányuló szándékainkat. Az új szlogenünk, Biztos betét, biztos kivét jól szimbolizálja mindezt. Amikor az OBA létrejött, feltételezem, hogy nem mindegyik bank örült a kötelező OBA tagságnak. Hogy érzik: változott-e mára a helyzet? Meg lennék lepve, ha közel húsz éves együttműködéssel a hátunk mögött ne vált volna természetessé, hogy az OBA is része a hazai pénzpiacnak. Éppen a 2008 óta tartó válság igazolta napnál fényesebben az ilyen intézmények létjogosultságát, s az elmúlt évek mutatták meg, hogy bankcsődök nem csak a tankönyvekben léteznek. Mi a kezdetektől partnerként tekintünk a bankokra, akikkel érdek átfedésben vagyunk, az említett ügyfélbizalom erősítés dolgában. Amit az elején nehezen értettek meg a bankárok, hogy a mi szolgáltatásunk, azaz a betétbiztosítás ígérvénye az egyes tagintézeteinkbe vetett betétes bizalmat erősíti, ezáltal a betétbiztosítás közvetett módon hasznot termel nekik. Ezt a biztonságot a takarékszövetkezeti szektor is érezhette tavaly, a Jógazda ügy kapcsán A tavalyi interjúban már beszéltem Önnek arról, hogy közel tízmilliárd forintot fizettünk ki és milyen nehezítő körülmények között kellett a kártalanítást elvégeznünk. A saját önbizalmunknak is jót tett az első ízben elvégezett elégedettségi felmérés eredménye. Ötszáz kártalanított betétesnek küldtünk kérdőívet, s több, mint 96 százaléka elégedett visszajelzést adott a védettség mértékéről, a kifizetés átfutási idejéről, valamint a konkrét ügy lebonyolításáról. Úgy gondolom, hogy a biztonság, mint fogalom, az élet minden területén felértékelődött. Élelmiszer-biztonság, közlekedés-biztonság, a pénzbiztonság stb., központi kérdéssé vált. Az OBA pedig megtestesíti a biztonságot a hazai pénzpiacon, ezért is fontos, hogy a fogyasztói bizalom erős legyen. De lépjünk tovább: voltak olyan hangok, hogy az OBA vagyonát amelyet eddig három bank kezelt az állam elveszi. Igaz-e a hír? Kategorikusan nem igaz! Örülök, hogy szóba hozta ezt a kérdést, Folytatás a 6. oldalon Takarék március április 5

6 Interjú Érdemes tudni AZ OBA-T egy független igazgatótanács irányítja, melyben képviselői útján részt vesz a hazai pénzügyi világ valamennyi szereplője. Az OBA gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, amely az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Az OBA nem hatóság, de feladatai ellátása érdekében rendelkezik a szükséges jogkörökkel, valamint szorosan együttműködik a pénzügyi szabályozó szervezetekkel. Az OBA a tagintézetek kötelező rendszeres befizetéseiből és az ebből felhalmozott vagyon hozamából látja el feladatát. Ezen felül, a betétesek kártalanítása céljából, rendkívüli díjfizetést rendelhet el tagjai körében, illetőleg kormánygaranciával hitelt is fölvehet. Hogyan működik a betétvédelem? Ha egy hitelintézet fizetésképtelensége miatt, az ott lévő bankbetét nem vehető fel, akkor az OBA 20 munkanapon belül az ügyfél részére kártalanítást fizet. A kártalanítás betétesenként és egy hitelintézetre összevontan legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg. A hazai betétbiztosítás működésének lényege az alábbi három pontban foglalható össze: A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén, az OBA kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartalmazó) betétek után. A kifizetés maximum százezer euróban betétesenként (melyet az OBA forintban fizeti ki). A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát, ha egy betétes több bankban helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik 100 ezer euróig. Folytatás a 5. oldalról mert sok félreértés hangozott el ebben a témakörben. Tegyük helyre a dolgot. Az OBA egy független intézmény, s a rólunk szóló jogszabály, mely nem mellékesen a betétbiztosításról szóló uniós direktíva átvétele a hazai jogrendbe, pontosan meghatározza tevékenységünket. Többek között szabályozza azt is, miképpen lehet az intézmény bevételeit hasznosítani, kezelni. A jogszabály világossá teszi, hogy kizárólag állampapírba lehet a pénzt befektetni. Azt nem írja elő, hogy hazai, vagy külföldi állampapírokat vehetünk-e, ennyiben rugalmas a törvény, azonban mi ez idáig immár közel húsz éve csak a magyar államot finanszíroztuk belőle. Miként abban is ad mozgásteret a döntéshozó testületnek, hogy az intézmény maga veszi-e meg az állampapírt, és maga gazdálkodik vele, avagy ezt kezelésbe adja. S ez szerintem így van rendjén. Az irányító testület mondja meg, hogy melyik a leghatékonyabb, leggazdaságosabb vagyonkezelési mód. A mi Igazgatótanácsunk úgy döntött a kezdetekkor, hogy a vagyonunk kezelését pályáztatás útján kiadja piaci alapkezelőknek. Ennek alapján három cég kezelte a pénzünket (jelenleg mintegy 90 milliárd forintot). A legutóbbi döntéssel a helyzet annyiban változott, hogy ez évtől a vagyonunkat az Államadósság Kezelő Központ kezeli, amely nem vitásan szintén profi az alapkezelésben, ráadásul az eddigieknél jóval olcsóbban végzi el a feladatot. Ez pedig nem rossz hír az OBA befizetőinek, a tagintézeteknek sem. Még egy aktuális eseményről is kell beszélnünk: a Magyar Takarékbank is kifizetőhellyé lépett elő. Miért, mi indokolta ezt a lépést és hány ilyen megállapodásuk van? Két éve törekszünk arra, hogy a jelentős fiókhálózattal rendelkező bankokkal létrehozzunk egy un. kifizető ügynöki megállapodást. Jelenleg három bankkal van megállapodásunk. A kiválasztott banki körrel készenléti megállapodásokat kötünk és ebbe a körbe került be az MTB is. Ennek az a lényege, hogy előre lerögzítjük, ha kártalanításra kerülne sor, milyen szolgáltatást, milyen kötelezettség mentén tudnak számunkra a jövőbeni partnereink nyújtani. Hálás vagyok az MTB vezetésének, személy szerint Csicsáky Péter vezérigazgató úrnak, hogy látott fantáziát az együttműködési ajánlatunkban. Az idén még az első félévben szeretnénk letesztelni a folyamatot, hiszen a Takarékbank nem egyedül, hanem a szerződött takarékokat bevonva nyújtaná ezt a szolgáltatást, ha bekövetkezne egy kártalanítási eset. Ami a kifizető ügynökbank kiválasztását illeti, a versenysemlegességre természetesen figyelnünk kell, így a majdan csődbe ment hitelintézet fiókhálózatát legjobban lefedő partnerrel szándékozunk megkötni az eseti megállapodást. Ebből a szempontból a Takarékbank előnyös pozícióban van, hiszen potenciálisan 1800 fiókból álló hálózatot tud felajánlani az OBA-nak. A következő kérdés, hogy milyen díjért hajlandóak partnereink a feladatot elvégezni, vagy éppen díjmentesen állnak rendelkezésre. A díjmentesség nemzetközi és saját tapasztalataink szerint is azért jöhet szóba, mert a korábbi tapasztalatok szerint a kártalanított betétállomány legalább 40 százaléka az adott banknál marad. Végül az sem elhanyagolható szempont, hogy a nagybetéteseket irányítjuk ebbe a csatornába, azaz az öt millió forint feletti összeggel rendelkező betéteseket kártalanítjuk az ügynökbanki csatornán keresztül. Lefordítva ezt marketing, illetve ügyfélszerzési költségekre, bőven megtérülő kölcsönös hasznot eredményező befektetés lehet az együttműködésünk, ezért férhet bele akár az ingyenes szolgáltatás-nyújtás is. 6 Takarék március április

7 Interjú Fehér könyv a Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár betéteseinek kártalanítási eljárásában szerzett tapasztalatokról I. Vezetői összefoglaló A Jógazda Szövetkezeti Takarékpénztár januári kártalanítási esete az Európai Unión belül is az első jelentős kifizetéssel (9, 1 milliárd forint) és betétesi körrel (5329 fő) járó OBA szerepvállalás volt a gyorsított (20 munkanapos) kártalanítás év eleji bevezetése óta. A betétesek kártalanítását az OBA a törvényi határidőn belül elvégezte, annak ellenére, hogy a kártalanítás alapját adó informatikai előkészületek (a lementett adatállomány feldolgozása és az ügyfél-konszolidáció) a vártnál több időt vettek igénybe. Az eset egyik legfőbb tanulsága, hogy a rövidített kártalanítás végrehajthatóságának legnagyobb kockázata (betétbiztosítási kockázat) különösen nagy volumen esetén az informatikai és adatminőségi hiányosságokban érhető tetten. A nyilvántartási kockázat ugyanis nemcsak lassítja az egyedi kártalanítást, de összességében veszélyeztetheti a gyorsított kártalanítás jogszabályon alapuló ígéretét is. Ezért, ha a gyorsított kártalanítás hitelessége veszélybe kerül, a betétbiztosítás nem tudja betölteni a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt bizalomerősítő szerepét. A gyorsított kártalanítás szorosan kapcsolódik az OBA fogyasztóvédelmi szolgáltatásához, végső soron a betétesi közbizalom erősítéséhez, ezért is szükséges a társszervekkel közös aktív lakossági kommunikáció. A tízezredekben mérhető piaci részesedésű Jógazda utáni kártalanítás az OBA vagyonának egytizedét emésztette fel. Ez az összeg a teljes szektor közel 4 évi betétbiztosítási díjfizetésének felelt meg (2010-ben a tagintézetek összesen 2,4 milliárd forint OBA díjat fizettek). Az OBA kártalanítások történetében először elvégzett, kifizetés utáni ügyfél-elégedettség felmérés azt mutatja, hogy az érintettek körében az érvényben lévő betétbiztosítási jogszabály a kártalanítás átfutási idejére és az értékhatárra vonatkozó előírásai az ügyfelek számára megfelelőek, valamint azt is, hogy ennek az esetnek a kapcsán az OBA a közbizalmat erősítve tudott helyt állni. Az esetből leszűrhető tanulságok összefoglalója Intézményközi Az OBA-nak a Felügyelet közreműködésével szigorúan meg kell követelnie a betétgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumok teljes körű elérhetőségét a hitelintézetnél. Informatikai A határidőben történő kártalanítást veszélyeztetheti, ha a bezárt hitelintézet, vagy annak partnere nem adja át időben az OBA-nak az adatok beolvasásához elengedhetetlen ún. beolvasó (interface) programot. A betétes és betét nyilvántartások naprakészégére a hitelintézeteknek nagy gondot kell fordítaniuk, a rendszeres adattisztítás kiemelt követelmény. Kártalanítási A felügyeleti ellenőrzések során elő kell írni, hogy a Hpt (1) bekezdése alapján nem biztosított betétesek (könyvvizsgáló, vezető tisztségviselők és közös háztartásban élő közeli hozzátartozóik) adatait a hitelintézet központi számítástechnikai rendszerében aktuálisan nyilvántartsa. Kártalanítás során mind a tagintézeti ügyintézők, mind az ügyfelek figyelmét fel kell hívni arra, hogy az örökölt betét esetén vezessék át a változásokat a rendszerben, és az örököst tüntessék fel tulajdonosként. Ez az ügyfél érdeke is azon jogszabályi rendelkezés alapján, miszerint bizonyos ideig a kártalanítás szempontjából külön betétnek minősül az örökölt betét. Kommunikációs A tájékozódásban az ügyfelek számára az első számú szempont, a megbízható forrásból, azonnal, mindent megtudni, elintézni igénye. E négy elvárásnak egyszerre eleget tenni a fiókok ügyfél-tájékoztatása mellett legjobban az OBA honlapja, a (helyi) sajtó OBA-vonatkozású, az ügyfelek számára gyakorlati tudnivalókat is közlő megjelenései, valamint a telefonkagyló végén lévő OBA munkatárs tud. Fel kell hívni a betétesek figyelmét a kommunikáció során, hogy az OBA a bejelentett lakcím alapján kártalanítja az ügyfeleket betétbefagyás esetén, és a lakcímváltozás bejelentésének elmaradása hátráltathatja a betétesnek a kártalanításhoz való hozzájutását (ha pl. a postán kiküldött kártalanítási összeg még a régi lakcímére érkezik, arról nem lesz tudomása és nem tudja az összeget felvenni). A kártalanítást követően először elvégzett betétesi véleményfelmérést több okból is rendszerszerű alkalmazását tervezi az OBA a jövőbeli kifizetési eljárásaink során. Egyrészt általa egy-egy ügy kapcsán pillanatfelvételt nyerhető a betétesi bizalom alakulásáról, illetve közvetetten a jogi környezet megítéléséről, valamint a rendszer stabilitásról; másrészt a felmérés tanulságait hasznosítani lehet a kártalanítási szolgáltatás fejlesztése kapcsán is. Az általános ügyfél-kommunikáció során figyelmeztetni kell a betéteseket arra, hogy ha elmulasztották a korábban anonim módon elhelyezett betétek esetében az azonosító adataik bejelentését, akkor arra a kártalanítás során már nincsen mód, ezek a betétek nem biztosítottak. Takarék március április 7

8 Kerekasztal Új támogatási lehetősége A lakáshitelezés változásai Szerző: Valencsics Ágnes (MTB) Ma már szinte közhelynek számít a 2008-as gazdasági válságot okolni mindenért, a lakáspiac, a lakáshitelezés szinte teljes leállása azonban valóban ennek köszönhető. A kedvezményes, fix árfolyamon történő végtörlesztés átmenetileg élénkülést hozott a lakáspiacon, azonban mára ismét visszaállt a passzív állapot. VAN-E kiút ebből a mélységből, beindulhat-e újra a lakáshitelezés, mi változott a szabályozásban? A Kormány január 1-ei hatálybalépéssel több intézkedést hozott annak érdekében, hogy a lakosságot lakásvásárlásra, lakásépítésre ösztönözze. Újra bevezették a lakásépítési támogatást közismertebb nevén a szocpolt, amely korábban a kiegészítő kamattámogatással és a megelőlegező kölcsönnel együtt, június 30-án került megszüntetésre. Az új, vissza nem térítendő támogatás iránt nagy érdeklődés tapasztalható a lakosság körében, mert a támogatás összege a hitelcél megvalósításához szükséges saját erő összegét csökkenti. Újdonságot jelent a szabályozásban, hogy a támogatás összege az eltartott gyermekek számán, valamint a lakás hasznos alapterületén túl az új lakás energetikai minősítésétől is függ. A támogatás összege a korábbinál jóval szerényebb, míg 2009 előtt egy kétgyermekes család 2,4 millió forintot kaphatott, az új szabályok szerint még a legjobb minősítésű, alacsony energiafogyasztású lakás építése vagy vásárlása esetén is csak 1,69 millió forintra jogosult. A Kormány másik hiánypótló intézkedése az otthonteremtési kamattámogatás bevezetése, amely az új lakásvásárlás, építés mellett használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez is nyújtható, és a késedelmes forint vagy deviza jelzáloghitellel rendelkezők számára is kiutat jelenthet nehéz helyzetükből. A késedelmes adósok számára nyújtható hitelcélokhoz igényelhető kamattámogatások csak az Európai Bizottság jóváhagyását követően lépnek hatályba. Az otthonteremtési kamattámogatás a kölcsön futamidejének első öt évében adható és fokozatosan csökkenő mértékű, a kölcsön maximális összege a hitelcéltól függ, új lakás építése, vásárlása esetén maximum 10 millió forint, használt lakás vásárlása, korszerűsítése esetén maximum 6 millió forint. Jelenleg az otthonteremtési kamattámogatás mellett a 134/2009 sz. kormányrendelet alapján is nyújtható kamattámogatás a fiatalok és többgyermekes családok számára, amennyiben megfelelnek a jogszabályban előírt feltételeknek. Ez a kamattámogatás, bár jóval szigorúbb feltételek mellett, de 20 évre adható, így kedvezőbb a családok számára. A takarékszövetkezeti szektor hitelintézeteinél a támogatások teljes palettája elérhető az ügyfelek számára, amennyiben a hitelintézet a kapcsolódó háromoldalú (Magyar Államkincstár Nemzetgazdasági Minisztérium Hitelintézet) elszámolási és adatszolgáltatási szerződést aláírta. A Kincstár és a Minisztérium nevében a TakarékBank írja alá a szerződést a szektor hitelintézeteivel és a szakmai támogatás mellett, a teljes elszámolást, valamint az adatszolgáltatást is a központi bank végzi számukra. Milyen változások történtek a piaci lakáshitelezésben? A válság mindamellett, hogy új lakáshitelek folyósítására alig került sor a fennálló hitelállományok törlesztésére hatott katasztrofálisan. Az állásuk elvesztése miatt nehéz helyzetbe került, és az egekbe szökő devizaárfolyamok miatt törleszteni már nem képes adósok elmaradásai, valamint a devizaforrások növekvő költségei miatt a hitelintézetek is veszteségeket szenvedtek, amelyet kamatemeléssel próbáltak ellensúlyozni. Az egyre növekvő számú ügyfélpanasz a PSZÁF és a fogyasztóvédelmi hatóságok figyelmét egyre inkább a hitelintézetek árazására, az ügyfelekkel szembeni magatartására irányította. A válságot megelőzően a hitelintézetek akár jövedelemvizsgálat nélkül, pusztán fedezet alapon is nyújtottak jelzálogalapú hiteleket, azonban mára nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal körültekintőbb, felelősségteljesebb hitelbírálatra van szükség a bankok részéről annak érdekében, hogy a tömeges hitelbedőléseket elkerüljék, és kiegyensúlyozott hitelportfólióval rendelkezzenek. Ennek a felismerésnek köszönhetően, valamint a hatóságok nyomására született meg 2009-ben a hitelintézetek önszabályozó kódexe, az ún. Magatartási kódex, amelyhez a magyarországi hitelintézetek többsége csatlakozott. A kódexet több, a hitelintézetek hitelezési tevékenységét érintő új jogszabály vagy jogszabály módosítás követte, amelyek mind a feltételek szigorítását, és az ügyfelek számára átláthatóbb árazást és banki folyamatokat eredményeztek. 8 Takarék március április

9 Kerekasztal A évi 162. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről, a hitelszerződést megelőző tájékoztatási kötelezettségekről, a hitelképesség vizsgálatáról, a szerződések kötelező tartalmi elemeiről, továbbá az előtörlesztésről tartalmaz előírásokat. A 361/2009. számú kormányrendelet a körültekintő hitelezés általános követelményeit fogalmazza meg, a hitelezhetőségi limit alkalmazását, valamint a fedezetként szolgáló ingatlan jelzálog terhelésének maximális mértékét szabályozza. Meghatározza továbbá azt is, hogy milyen esetben nyújthat deviza alapú hitelt a hitelintézet, ez szinte teljesen a hitelkiváltás esetére korlátozódik. A futamidő alatti egyoldalú kamatemelések feltételeit, okait rendeletben szabályozta a kormány (275/2010. kormányrendelet), azonban a 148. számú törvény ezeket a feltételeket felülírta. A piaci lakáshitelek árazásának gyökeres átalakítását eredményezte a április 1-én hatályba lépett, évi 148. számú törvény, amely szigorú keretek közé szorítja a piaci lakáshitelek kamatozását. A kölcsön teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét, és szerződésszerű teljesítés esetén a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díj vagy költség nem számítható fel. Kedvezményes kamatot nem lehet felajánlani korlátozott időtartamra. A kamat meghatározása kétféle módszerrel történhet, referencia kamatlábhoz kötve vagy 3, 5, illetve 10 éves kamatperiódusra rögzítve, a második esetben nem szükséges referenciakamathoz kötni. A kamatfelár egyoldalú emelésének két lehetősége is e törvényben kerül rögzítésre. Kinek jelent előnyt az új szabályozás? Az ügyfelek számára mindenképpen kedvező, mert átlátható, nem a hitelintézet döntésétől függ a futamidő alatti kamatmódosítás. A hitelintézetek számára pozitívumot jelent, hogy a referenciakamathoz kötött ügyleteknél a referenciakamat változásán keresztül a piaci folyamatok alakítják a kamatokat. A bankokkal szembeni, kissé megcsappant bizalmat erősítheti a szabályozott árazás. Megfogalmazódhat a kérdés, van-e esély arra, hogy az adóval, és a kedvezményes végtörlesztéssel sújtott bankok újra elkezdenek lakáshitelezni? Véleményünk szerint a vissza nem térítendő lakásépítési támogatás, valamint a kamattámogatás újbóli bevezetése átmenetileg keresletet generál, amelyre a hitelintézetek reagálni fognak. Egyes vélemények szerint a bevezetett intézkedések körülbelül 5 százalékkal emelhetik a lakáseladások számát, azonban az igazi fellendüléshez a kereslet tartós növekedése is szükséges,, amely csak az ország gazdasági helyzetének stabilizálódásával, növekvő gazdasági teljesítményével valósulhat meg. Takarék március április 9

10 Gazdaság Korlátozott monetáris politika IMF megállapodásra várva új jegybanki eszközök Szerző: Suppan Gergely Az MNB Monetáris Tanácsa az év eleje óta változatlanul 7 százalékon tartja az alapkamatot. Az alapkamat további emelésére jelenleg nincs szükség, mivel az év eleje óta javult hazánk kockázati megítélése, emellett az inflációs kilátások, valamint a reálgazdasági folyamatok sem teszik szükségessé a kamatok emelését. Azonban a kockázati megítélés javulása megtorpant, sőt relatíve romlott a régiós országokéhoz képest Nettó export Készletváltozás, egyéb Bruttó állóeszköz-felhalmozás Közösségi fogyasztás Lakossági fogyasztás GDP Az MNB világossá tette, hogy huzamosabb ideig szükség lehet az alapkamat jelenlegi szinten tartására a jövő évi 3 százalék inflációs cél elérése érdekében. A RÖVIDTÁVÚ inflációs kilátások érdemben romlottak a forgalmi adóemelések, a gyengébb forint, valamint egyes külső ársokkok (energia, élelmiszerárak) hatására. Így jelenleg nincs tér a kamatok csökkentésére sem. Az MNB világossá tette, hogy huzamosabb ideig szükség lehet az alapkamat jelenlegi szinten tartására a jövő évi 3 százalék inflációs cél elérése érdekében, kamatcsökkentés pedig csak akkor lehetséges, ha a kockázati megítélés érdemben javul, ill. csökkennek a felfelé ható inflációs kockázatok. A kamatok csökkentését előre hozhatja, ha az IMF-fel gyorsan sikerülne megállapodni a hitelkeretről. Nagymértékű javulás következett be a hazai gazdaság kockázati megítélésében, amióta a kormány egyértelművé tette, hogy a gyors megállapodásban érdekelt. Az elmúlt hónapokban azonban elakadtak a tárgyalási folyamatok, még a hivatalos tárgyalások megkezdésének időpontja sem ismert. Emiatt a befektetők fokozatosan elbizonytalanodtak, szkeptikussá váltak, egyre erősebb az a befektetői vélemény, hogy a kormány valójában meg sem akar állapodni az IMF-fel, csupán az időt húzza. A megállapodás azonban égetően szükséges lenne, mivel annak köszönhetően meredeken csökkenhetnének a kockázati felárak, az állampapírhozamok, az állam finanszírozási költségei, amit a jegybanki alapkamat csökkentése is követhet. A forint árfolyamára szintén kedvező hatással lehetne a megállapodás, ami csökkentené az inflációs kockázatokat, az államadósságot, valamint a devizahitelek terhét nyögő lakosság törlesztőrészleteit. Nem utolsósorban nagymértékben javulna a bankszektor likviditása, csökkenhetnének a nem törlesztő hitelek, így a céltartalék-képzési igény is. Ezeken keresztül pedig a megállapodás kismértékben javíthat a növekedési kilátásokon is. Az IMF-fel kötendő megállapodásnak azonban előfeltételei is vannak. Mivel hazánk az EU tagja, így az EU-t is be kell vonni a tárgyalásokba. Ezért nem teljesen megalapozottak azok a vélemények, hogy a kormány az ún. török kártyát játssza. Törökország ugyanis a válság kitörését követően tárgyalásokat kezdeményezett az IMF-fel. Azonban bízva a 10 Takarék március április

11 Gazdaság gazdasági helyzet, a finanszírozási lehetőségek, és a kockázati megítélés javulásában, valójában nem volt elkötelezett a megállapodásban. A különbségek azonban Törökország és Magyarország lehetőségei között lényegesek. Mivel Törökország nem EU tag, így szuverén módon kezdeményezhet tárgyalásokat az IMF-fel, a válság utáni gazdasági növekedés pedig Kína után a második legmagasabb volt a világon. Ezzel szemben hazánknak az EUval is meg kell egyezni, miközben az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, amelyek lezárása az IMF-fel való tárgyalások előfeltételét képezik. Ezen eljárások lezárása pedig időigényes, az EU határidőket szab mind a vitatott kérdésekre adott kormányzati válaszok elküldésére, mind azok brüsszeli kiértékelésére. Ezért a tárgyalási folyamatok elhúzódása nem csupán a kormány felelőssége. A legfrissebb brüsszeli információk szerint azonban már közeledtek az álláspontok, így a tárgyalások remélhetőleg hamarosan elkezdődhetnek. Amennyiben valóban sikerül a hitelkeretről szóló megállapodás, lehetőség nyílhat a kamatok lassú, fokozatos csökkenésére. Azonban még így sem várható, hogy a kamatok a jelenleginél jóval mélyebbre süllyedjenek. Ennek pedig strukturális okai vannak. A hazai gazdaság az elmúlt tíz év során súlyosan eladósodott a külföld irányába. Ez részben az igen dinamikusan emelkedő államadósságnak és háztartások adósságának köszönhető. A másik oldalról viszont ilyen mértékű adósságállomány fenntartásához nincs meg a szükséges lakossági megtakarítási állomány, ezért a hazai gazdaságnak külföldről kellett további forrásokat bevonni. A magas magánadósság refinanszírozása azonban jelentős kihívásokkal szembesül, mivel az európai bankrendszernek jelentős mértékben javítani kell a tőkemegfelelési mutatóikon, likviditási helyzetükön, így havi fogyasztói árindex Maginfláció a leánybankoktól forrást vonnak ki. Mivel Magyarországon a bankok hitel/betét aránya messze a legmagasabb a régióban, a forráskivonás és a hitelezési aktivitás visszaesése messze a leglátványosabb. A hazai bankrendszer így a hazai források aktívabb bevonására kényszerül. Az állam szintén fokozni kívánja a hazai források szerepvállalását az adósságfinanszírozásban, ami részben ellensúlyozhatja az igen magasra nőtt, és ezért jelentős kockázatot jelentő külföldiek kezében levő adósságállomány részarányát. Mindezekből pedig sejthető, hogy forrásszerzési verseny alakulhat ki a lakossági megtakarításokért, ami tartósan magas kamatokat eredményezhet a hazai pénzpiacokon. Ezt természetesen a hazai bankrendszer piacának újrafelosztása kísérheti. Az előbbiek alapján látható, hogy a monetáris politika igen korlátozottan alkalmazhatja a hagyományos eszközeit. Az MNB a közelmúltban éppen ezért jelentett be újabb, nem szokványos intézkedéseket is. Ezek közül a kétéves, változó kamatozású, értékpapírral fedezett hiteltendere amelyet minden hónap első keddi kereskedési napján kínál, igencsak hasonlít az EKB által tavaly év végén bevezetett hároméves fedezett hiteltenderéhez. Ez az eszköz kiszámítható, megbízható középtávú forrást kínál a bankok számára, amelyek így az eszköz-forrás lejárati szerkezetét is javíthatják. A forrásnyújtás némileg ellensúlyozni tudja, lassíthatja a külföldiek forráskivonását a hazai bankrendszerből. Javíthatja a hazai bankok likviditását, csökkentheti kockázati feláraikat. Ugyanakkor önmagában arra nem alkalmas, hogy fellendítse a hazai gazdasági szereplők hitelezését, mivel az a Amennyiben valóban sikerül a hitelkeretről szóló megállapodás, lehetőség nyílhat a kamatok lassú, fokozatos csökkenésére. Azonban még így sem várható, hogy a kamatok a jelenleginél jóval mélyebbre süllyedjenek. Ennek pedig strukturális okai vannak. A hazai gazdaság az elmúlt tíz év során súlyosan eladósodott a külföld irányába. bankok hitelezési hajlandóságán, a vállalkozások és háztartások hitelképességén, végső soron a gazdasági növekedési kilátások javulásán is múlik. A hitelezés felfuttatásához emellett kiemelkedően fontos a lakossági megtakarítások jelentős mértékű növelése. Takarék március április 11

12 Gazdaság Tíz év, ezermilliárd forint április 19-én a KA-VOSZ Zrt. ünnepélyes keretek között tartotta megalapításának 10. évfordulóját. A RENDEZVÉNYEN olyan illusztris vendégek köszöntötték az ünnepeltet és a Széchenyi Kártya Programot, mint Németh Lászlóné Nemzeti Fejlesztési Miniszter, Matolcsy György Nemzetgazdasági Miniszter, Demján Sándor a VOSZ és az OTSZ elnöke, továbbá Dr. Parragh László az MKIK elnöke. Ez a kormányprogram az elmúlt 10 évben folyamatosan működő egyedülállóan sikeres program, amely a magyar vállalkozások fejlődésének, tevékenységének támogatására jött létre. Az ünnepségen az intézményi szereplők (minisztériumok, GHG Zrt., AVHGA) mellett a részt vevő bankokat, így a TakarékBank Zrt.-t is kitűntették. Bankunkat elismerésre méltó üzleti gyakorlatáért oklevéllel, partneri díjjal és emlékéremmel jutalmazták. Úgy gondoljuk, ez a kitüntetés legalább annyira a szektor hitelintézeteié, mint a miénk, ezért mi is gratulálunk a Széchenyi Kártya Program forgalmazásában részt vevő valamennyi hitelintézetnek. 12 Takarék március április

13 Gazdaság Takarék március április 13

14 Gazdaság Új törvény megőrzött értékekkel Terítéken az önkormányzatok Szerző: H. Gy. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Ifju Péter MTB osztályvezető tartott előadást az új önkormányzati törvény tartalmáról, az önkormányzati rendszer megújításának legfontosabb elemeiről, valamint az önkormányzati finanszírozás jelen helyzetéről. Az előadások keretében szó volt európai kitekintéssel az önkormányzatok adósságállományáról, az önkormányzatok helyzetéről Magyarországon, a takarékszövetkezetek szerepéről az önkormányzati szektorban. A főbb jogszabályi változásokat is ismertették az önkormányzati finanszírozásban. Az önkormányzati rendszer megújításának súlyponti elemei: az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozása, az önkormányzati feladatok pontosabb és differenciáltabb meghatározása. Új, feladatfinanszírozási rendszer kialakítása, a működőképesség fenntartása. Az önkormányzati kötelezettségvállalás szabályainak szigorítása. TÁLLAI ANDRÁS előadásában hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény szelleméből építkezve valósul meg a teljes közjogi rendszer átfogó megújítása, melynek egyik központi eleme a teljes közigazgatási rendszer átalakítása, a közigazgatás fejlesztése (Magyary Program) január 1-jétől sor került a fővárosi, megyei kormányhivatalok, mint a Kormány általános hatáskörű területi szerveinek felállítására. A járások és járási kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerülnek felállításra január 1-jétől, feladatuk a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. A közigazgatás fejlesztésének szerves részeként került sor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: új Ötv.) megalkotására. Az önkormányzati működéshez szorosan kapcsolódó, január 1-jétől hatályba lépett sarkalatos törvények a következők: Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. Tv., valamint a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. tv. Az önkormányzati rendszer megújításának legfontosabb alapelvei között meg kell említeni, hogy elsődleges cél a közszolgáltatások színvonalának emelése, ami együtt jár az ügyintézések minőségének javításával, a határidők betartásával, a rugalmas, gyors ügyintézéssel. Elsődlegesnek kell lennie az ügyfélcentrikus magatartásnak. Szükség van modern, költségtakarékos, feladatorientált rendszer kiépítésére, jobban kell támaszkodni a helyi közösség erejére, a helyi a lehetőségeket fel kell tárni, az erőforrásokat hatékonyan kell hasznosítani, s erősíteni szükséges a település önfenntartó képességét. Mindezek mellett a jóhiszemű joggyakorlás és kölcsönös együttműködés elve kell, hogy érvényesüljön. Az új Ötv-ben is megőrzött, főbb értékek közül Tállai András kiemelte: minden településen önálló helyi önkormányzat működik (választott képviselő-testület és polgármester). A feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el (polgármester, bizottságok, polgármesteri hivatal (közös önkormányzati hivatal), jegyző, társulás). A helyi önkormányzatok a helyi közügyeket demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve intézik. A polgármester jogállása, a képviselő megbízatásának keletkezése és megszűnése. A feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlásának bírósági, alkotmánybírósági védelme. Az önkormányzati rendszer megújításának súlyponti elemei: az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozása, az önkormányzati feladatok pontosabb és differenciáltabb meghatározása. Új, feladatfinanszírozási rendszer kialakítása, a működőképesség fenntartása. Az önkormányzati kötelezettségvállalás szabályainak szigorítása. A közös önkormányzati hivatal struktúrájának kialakítása. A törvényességi felügyelet eszközrendszerének működtetése. Az állami önkormányzati feladatok újraszabályozása Napjaink egyik központi kérdése az önkormányzatok életében, hogyan szabályozza újra az állam az 14 Takarék március április

15 Gazdaság önkormányzatok feladatait. A köznevelés átalakításához ad segítséget a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv., amely január 1-jétől lép hatályba. E szerint a köznevelési (oktatási) rendszer szervezője főszabály szerint az állam. A központi költségvetés biztosítja a pedagógusok és a segítő alkalmazottak munkabérét és járulékait. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat gondoskodik saját intézmény vagy köznevelési szerződés révén. Az egészségügyi ellátás átalakítása: január 1-jétől fővárosi és megyei önkormányzatok, míg május 1-jétől a települési önkormányzatok fekvő- és járóbeteg-szakellátása állami feladat lesz (vagyon átszállásával). Az államigazgatási feladatok (2013. január 1.) a jelenlegi önkormányzati rendszeren belül ellátott államigazgatási feladatok a járási kormányhivatalokhoz kerülnek átcsoportosításra. A katasztrófavédelem is összpontosul, január 1-jétől a tűzoltóságot az állam vette át. Az önkormányzati feladat-, és hatáskörök esetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. rendelkezik. Ennek alapján kötelező az önkormányzat által önként vállalt feladat-, és hatáskörök törvény általi meghatározása. Differenciált feladat meghatározást kell megvalósítani (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, közigazgatási terület nagysága alapján). A nagyobb teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat ellátását más települési önkormányzat vagy társulása önként átvállalhatja, ha azt lakossági igények indokolják. Az állami feladatot helyi önkormányzat az állammal kötött külön megállapodás alapján láthat el. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok közül különösen fontosak: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés, és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás. Települési és területi önkormányzatok A községi önkormányzat köteles ellátni mindazokat a törvényben meghatározott feladatokat, amelyek a helyi lakosság alapvető létfeltételeit, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. A járásszékhely városi, valamint városi önkormányzat törvényben meghatározottak szerint olyan közszolgáltatásokat lát el, melyeket saját területén és vonzáskörzetében, vagy a járás egész területén gazdaságosan, hatékonyan és a szakmai szabályok előírásainak megfelelően képes biztosítani. Az önkormányzati feladat-, és hatáskörök esetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. tv. rendelkezik. Ennek alapján kötelező az önkormányzat által önként vállalt feladat-, és hatáskörök törvény általi meghatározása. A megyei jogú város törvényben meghatározottak szerint azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Megyei önkormányzat január 1-jétől területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési valamint koordinációs feladatokat lát el. Az intézményfenntartói feladatok átkerülnek az államhoz, megyeszékhely városokhoz A főváros, mint települési és területi önkormányzat: A főváros a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. A fővárosi ön- Folytatás a 16. oldalon Takarék március április 15

16 Gazdaság Folytatás a 15. oldalról kormányzat ellátja mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési, településrendezési és településüzemeltetési feladatokat, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. Feladatmegosztás alapján ellátja a főváros egészét, valamint a több kerületét érintő helyi önkormányzati feladatokat. A kerületi önkormányzatok önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és Az önkormányzati finanszírozási rendszert meghatározó makrogazdasági folyamatoknál meg kell említeni, hogy a Széll Kálmán Tervben megfogalmazottak alapján kell a rendszert működtetni. Az önkormányzati rendszert érintő elvárt megtakarítás, amely 2012-ben: 15 milliárd forintot tesz ki. Általános elv az államadósság csökkentése, az államháztartási hiánycél tartása. hatáskört, amelyet törvény nem utal a fővárosi önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe. Polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal felállása január 1-jétől. Jelenleg 768 körjegyzőség működik, mely 2066 önkormányzatot foglal magába. A körjegyzőségeket felváltja a képviselő-testület által létrehozott polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal. A közös önkormányzati hivatal létrehozása a 2000 fő alatti községi önkormányzatok számára kötelező. Hatáskörében nem lépheti át a járás határát, a települések közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 2000 fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét (kivéve nemzetiségek esetén). Kirendeltséget, az igazgatási munka feltételeinek biztosítása érdekében január 1-jét követő 60 napon belül kell megalakítani. A városi, valamint a 2000 főt meghaladó települési önkormányzat nem tagadhatja meg a megállapodás megkötését a vele határos településtől, ha a nemzetiségeknek az aránya településenként és nemzetiségenként eléri a 20%-ot, valamint az összlakosságszám meghaladja az 1500 főt, vagy az önkormányzatok száma legalább 5, akkor a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyása alapján a fentiektől eltérő feltétellel is alakítható. Önkormányzati társulások megalakításakor az Alaptörvény szerint törvény elrendelheti kötelező feladat társulásban történő ellátását az új Ötv. alapján az önkéntesség elve érvényesül. A társulási és többcélú kistérségi társulásokról szóló törvények hatályon kívül helyezésével az új Ötv. egységesen szabályozza a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket. Társult képviselő-testület: a társult képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik. A helyi önkormányzatok társulásainak sajátosságai: önkormányzati, valamint államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására, jogi személyiséggel rendelkezik; írásbeli megállapodás minősített többség kell a megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez; a csatlakozásról és a kiválásról legalább 6 hónappal korábban kell dönteni; a közszolgáltatások ellátására gazdálkodó szervezetet alapítható; a működési költségek a képviselt lakosságszám arányában; döntéshozó szerv a társulási tanácsa; a munkaszervezeti feladatokat a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el; június 30-ig kell felülvizsgálni a jelenlegi megállapodásokat. Hogyan működik a törvényességi felügyelet idén január elsejétől? A kormányhivatal főbb eszközei a törvényességi felügyelet körében meghatározott. A kormányhivatalnak információkérési joga van; a törvényességi felhívás szintén eszköz; összehívhatja a képviselő-testület ülését. A rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, a rendelet jogszabállyal való összhangja bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése. Az önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítása; az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége pótlása (kormányhivatal vezetője rendeletet alkot az önkormányzat nevében); a határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezési joga; önkormányzati határozathozatali és feladat-ellátási kötelezettség elmulasztása, valamint a törvényességi felügyeleti bírság megállapítása. A helyi önkormányzatok gazdálkodása Az önkormányzati finanszírozási rendszert meghatározó makrogazdasági folyamatoknál meg kell említeni, hogy a Széll Kálmán Tervben megfogalmazottak alapján kell a rendszert működtetni. Az önkormányzati rendszert érintő elvárt megtakarítás, amely 2012-ben: 15 milliárd forintot tesz ki. Általános elv az államadósság csökkentése, az államháztartási hiánycél tartása. Az önkormányzatok gazdálkodásáról szólva az államtitkár elmondta, hogy a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető. A veszteséges gazdálkodás következ- 16 Takarék március április