Pályázat intézményegység-vezetői állás betöltésére Készítette: Hegedüsné Somogyi Beáta 2015. május 18. 1
Pályázat a Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium intézményegység-vezető (Utazó Gyógypedagógusi Hálózat) (magasabb vezető) beosztás ellátására Pályázó: Pályázat azonosító: Pályáztató: Hegedüsné Somogyi Beáta KLIK/139/55-21/2015 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kaposvár Megyeközponti Tankerület Intézmény: Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium 7400 Kaposvár, Somssich P. u. 8. OM 038552 Benyújtás dátuma: 2015. május 18. 2
Tartalom I. Nyilatkozat..4 II. Szakmai önéletrajz.5 III. Helyzetelemzés.8 IV. Helyzetelemzésre épülő vezetői program 18 V. Záró gondolatok 20 VI. Mellékletek 22 3
I. Nyilatkozat Alulírott Hegedüsné Somogyi Beáta pályázatot nyújtok be a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kaposvár Megyeközponti Tankerülete által a Közigállás portálon 2015. április 20-án megjelent pályázati felhívás alapján a Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium intézményegység-vezető beosztás ellátására. Kijelentem, hogy a pályázati kiírásban előírt pályázati feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem: - végzettséget igazoló okiratok másolata (logopédia szakos gyógypedagógiai tanár- logopédia szakos gyógypedagógiai terapeuta szakképzettség; inkluzív nevelés okleveles tanára; pedagógus szakvizsga gyakorlatvezető és gyógypedagógiai szakértő területen) - büntetlen előélet igazolása - közalkalmazotti jogviszony igazolása - több, mint ötéves szakmai gyakorlat igazolása. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához, továbbításához, 3. személlyel való közléséhez. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez. Kaposvár, 2015. május 18. Hegedüsné Somogyi Beáta 4
II. Szakmai önéletrajz Szakmai tapasztalat 1998. január 1998. december: Főiskolai tanulmányaim alatt már a Kőbányai Komplex Óvoda, Általános Iskola. Készségfejlesztő Speciális Szakiskola megbízásából utazó logopédusi feladatokat láttam el. A X. kerület iskoláiban fejlesztettem a tanulókat. 1999. augusztus 2000. június: A diplomámat 1999-ben szereztem. Első munkahelyem a budapesti Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Tagozat és ÉNO volt, ahol a fejlesztő tagozaton tanuló alsó tagozatos beszédfogyatékos gyermekek logopédiai fejlesztését végeztem. 2000. augusztus 2001. augusztus: 2000-ben hazaköltöztem. Akkor Somogy Megyei Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságban kaptam munkát, ahol diagnosztikai feladatokat láttam el, és a már akkor működő logopédiai szakszolgálat megbízásából Mosdós és Nagyberki Óvodájának logopédiai ellátását végeztem. 2001. szeptember 2003. december: 2001 szeptemberétől dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. A Logopédiai Óvodában kezdtem a munkát, végeztem korai fejlesztést, az Alapozó Terápia tanfolyam elvégzése után mozgásfejlesztést. Továbbra is dolgoztam a szakszolgálatban, Szentbalázs és Kaposfő iskoláit, Mosdós és Nagyberki óvodáit, iskoláit láttam el. Ezen kívül hozzám tartozott a kaposvári Kodály Zoltán Általános Iskola is. 2004 2006. augusztus: 2004-ben megszületett a fiam, két évet vele töltöttem. A GYED évei alatt az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának Továbbképző Intézeténél gyakorlatvezető és gyógypedagógiai szakértő szakvizsgát adó képzést kezdtem meg. 5
2006. szeptembertől: A logopédiai iskolai tagozaton dolgozom 2006 óta. Utazótanári feladatokat láttam el a szennai óvodában és a kaposszerdahelyi iskolában. 2007 januárjában sikeres szakvizsgát tettem. 2006-tól vagyok a Kaposvári Egyetem logopédia szakos hallgatóinak gyakorlatvezetője, majd óraadó oktatója. 2011-ben részt vettem akkreditált tanfolyam kidolgozásában és többszöri megtartásában, a TÁMOP 3.1.6-os pályázat megvalósításában. 2011-ben elvégeztem a Kodolányi János Főiskolán meghirdetett Inkluzív nevelés tanára MA képzést, az inkluzív nevelés okleveles tanára lettem. Az itt szerzett ismereteimet nagymértékben tudtam és tudom hasznosítani az integrációt támogató bármely tevékenység során. A TÁMOP 3.4.2. pályázatnak a szakmai vezetője voltam (2012. november 2014. december). A pályázat célja az integrációban befogadóként működő intézmények szervezete és működése alkalmassá váljon az inkluzív nevelés megvalósítására, megvalósuljon a gyermekek szükségleteihez való alkalmazkodás, megújuljon a pedagógiai gyakorlat. Jelenleg az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által szervezett szaktanácsadói képzésen veszek részt. Tanulmányok 2014. Hogyan használjuk az interaktív táblát? Az interaktív tábla (e-tábla, digitális tábla) alkalmazásának technikai és módszertani alapjai, Kaposvár (30 órás) 2014. A projektpedagógia alkalmazása hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelésében, Kaposvár (30 órás) 2012. Mentorok felkészítése a pedagógus-képzést kísérő és követő gyakorlati képzésre, Kaposvár (60 órás) 2012. Felkészülés a felsőoktatási gyakorlóhelyi funkció ellátására, Kaposvár (8 órás) 2011. Inkluzív nevelés okleveles tanára (MA), Kodolányi János Főiskola, Budapest 6
2010. A serdülő- és felnőttkori dadogás terápiája, Kaposvár LOGO-START Bt. (20 órás) 2008. A matematika tanulás zavarai (diszkalkulia), Kaposvár Logopédia Kiadó (30 órás) 2007. Gyakorlatvezető és gyógypedagógiai szakértő szakvizsga, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Továbbképző Intézet, Budapest 2007. Kommunikációs és nyelvi fejlődési zavarok - Szomor Éva, Kaposvár 2002. Alapozó Terápia Dr. Marton-Dévényi Éva (120 órás) Ritmikus írás (NILD- terápia) (30 órás) Továbbképzés gyengénlátó gyermeket integráló óvodák és iskolák pedagógusai számára, Budapest (30 órás) 1999. Logopédia szakos gyógypedagógiai tanár-logopédia szakos gyógypedagógiai terapeuta, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest III. Helyzetelemzés Ha a sokféleség közös alapot és célt talál, nagy dolgot szülhet. Mindenki megőrzi másságát, de egy irányba húz. Ez a fejlődés útja az élet minden színterén. (Müller Péter) Pár szó az EGYMI-kről Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények feladata, hogy gyógypedagógia óvodák, iskolák működtetése mellett ellássák az integráltan nevelkedő, tanuló sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat. Kapcsolatot tartsanak a befogadó pedagógussal, 7
kövessék a munkáját, segítséget nyújtsanak neki. Segítsék a gyermekek szüleit. Az integrált nevelés célja, hogy minden gyermek megkülönböztetés és elkülönítés nélkül vehessen részt az óvodai és iskolai nevelésben. Az elmúlt években megfigyelhető törekvések, a külföldi példák nyomása során Magyarországon is megfigyelhető volt egy erőteljes nyitás az integráció, az együttnevelés felé. Ezt kezdetben a speciális intézmények szorgalmazták, ma már a normál iskolákban és óvodákban is megfigyelhető az erre való törekvés. A törvény a fogyatékos gyermekeket sajátos nevelési igényű gyermekeknek nevezi. Ez azt jelenti, hogy az ő eredményes oktatásuk, nevelésük érdekében több, másfajta, speciális segítség, segédeszköz és nagyobb mértékű pedagógiai segítség szükséges. Az integráltan tanulók száma az utóbbi években megnövekedett. Erre azonban az iskolarendszer nem készült fel teljesen. Mindenképpen szükséges a megfelelő személyi és tárgyi feltételek megteremtése, a habilitációs, rehabilitációs órák megléte, a szociális ellátás egyes formáinak biztosítása, a tanári kompetenciák fejlesztése. Ez utóbbi azért is fontos, mert ma a többségi iskolákban dolgozó pedagógusok tanulmányaik során nem kapnak megfelelő felkészítést, nincsenek a szükséges ismeretek birtokában a fogyatékossággal, a fogyatékos gyermekek nevelésével, oktatásával, az individuális neveléssel, fejlesztéssel kapcsolatban. (Kőpatakiné, 2005) Az elmúlt években különböző integrációs modellek alakultak ki, amelyek a helyi, területi körülményekhez igazodtak, így egyediek. A speciális intézmények egy része központi feladatot vállalt, korábban szakszolgálatokat hozott létre, és saját maguk dolgozták ki azokat a feladatokat, módszereket, hozták létre azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az intézmény az integráció, a befogadás eredményességének érdekében nyújtani tudott. Sokan közülük már a törvényi szabályozás előtt módszertani központi szerepet töltöttek be, felhasználva az évek során kialakult sokirányú kapcsolatait. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekben bizonyos gyermekek szegregáltan nevelődnek, másokat az integrált oktatásban lát el. Az utazó gyógypedagógusokat foglalkoztató szakszolgálatoknak bővül az ellátási köre. A 8
gyógypedagógus szaktudása, kompetenciája megjelenik a többségi iskolában, alakítva a szemléletet, szakértelmet, módszertant. Ezt a szaktudást a többségi intézményekben igénylik is, hiszen az integrált nevelés egyre inkább elterjed. A jogszabályi változás 2003-ban következett be. Szeptember 1-jével lehetővé vált az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény létrehozása a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. (Torda, 2004) Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények kialakulása teljes szervezeti átalakulást igényelt. Ez a szervezeti átalakulás, szerkezetváltozás el is indult azokban az intézményekben, amelyek a régiójukban, térségükben központi szerepet töltöttek be. Ez azokban az intézetekben lehetséges, amelyeknek az ellátási területén van igény az általuk nyújtott szolgáltatásra, illetve képesek újra és újra olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyre kereslet van. Ez vonatkozik mind a szakmai, mind a szakszolgáltatások körére. A módszertani központnak rendelkeznie kell azzal a szakembergárdával, amely mindezeket a feladatokat magas szakmai színvonalon látja el, valamint képesnek kell lennie a folyamatos változásra, megújulásra, szakembereiknek állandó képzésére. Kapcsolataikat folyamatosan javítani, ápolni kell, szinten kell tartani és szükség van kapcsolatrendszerük bővítésére. Nem utolsó sorban pedig mindezek gazdasági alapjait meg kell teremteni. Intézményünkről 1897-ben nyitotta meg kapuit Kaposváron az Államilag Segélyezett Siketnéma Iskola. Majd Duráczky József igazgatása alatt, 1959. október 10-én nyílt meg az ország első, siket gyermekek számára alapított óvodája külön épületben. 4 csoportban indult a fejlesztő munka. Az óvodai nevelés utat nyitott a korai fejlesztés felé. 1974-ben kezdődött el az óvodában a hallássérültek korai gondozása. 1991-től a már akkor utazótanári rendszerben működő korai fejlesztő munkacsoport vette át a hallássérültek korai fejlesztését. 9
1987-ben szerveztük meg a súlyosan beszédhibás, beszédfogyatékos gyermekek számára a logopédiai óvodai, iskola előkészítő csoportot. A cél az volt, hogy a gyermekek egy átmeneti szegregáció után sikeresebben vegyék az általános iskola nehézségeit. Majd 1997- ben létrejött a logopédiai 1. osztály azok számára, akiknek problémái tartósabbnak bizonyultak, illetve későn kerültek az ellátási rendszerbe. A 80-as évek közepén megindult az integrációs folyamat. A kaposvári és a városkörnyéki enyhébb fokban hallássérült tanulók ambuláns ellátása 1987 óta folyik. Az 1999/2000-es tanévben jelenetek meg iskolánk tanulói között a cochlea implantáción átesett gyermekek. A műtét utáni speciális ellátásáról a mi intézményünk gondoskodik. Az intézmény lényeges részét alkotja a diákotthon, ma már kollégium. A 30-as évektől kezdve közös intézmény az iskolával. Szerves része, hiszen nemcsak a diákok lakhatását biztosítja, hanem bekapcsolódik a szakmai tevékenységekbe is. Az 1994/1995-ös tanévben a diákotthon egy új feladatot is kapott: meg kellett szerveznie az integráltan tanuló hallássérült gyermekek délutánonkénti szakszerű tantárgyi felkészítését és a rehabilitációs órák biztosítását. Intézetünkben 1991 óta működik, akkori nevén, utazótanári szakszolgálat. Ellátjuk a (dél-dunántúli) térségben élő hallássérült és halmozottan fogyatékos hallássérült gyermekek korai fejlesztését és az integráltan oktatott hallássérült gyermekek speciális, pedagógiai megsegítését. (Mihalovics szerk., 2002) Egy adott integráció kapcsán felkészítik a szülőt, a gyermekeket, a befogadó óvoda, iskola pedagógusait, tanulóit, neveltjeit. Fő feladatuk még a már említett cochleáris implantáción átesett, illetve a még arra váró gyermekek felkészítése, korai fejlesztése, utógondozása. A korai gondozó szakszolgálat a családok részére is szervez összejöveteleket, ahol a családok szakemberektől és sorstárs szülőktől kapnak konkrét és lelki segítséget, praktikus tanácsokat. Utazótanáraink hozták létre a speciális irodalmat tartalmazó szülői könyvtárat, és a fejlesztő játékokat tartalmazó játékkölcsönzőt is. Mind a korai fejlesztő munka terén, mind az egész iskolát tekintve jelentős előrelépést jelentett egy önálló audiológiai állomás létrehozása. (Mihalovics szerk., 2002) 10
Intézményünk másik jelentős szakszolgálata a logopédiai szakszolgálat volt. A logopédiai tevékenység a 60-as évek elején kezdődött. Azelőtt Kaposváron nem volt logopédus. A munka az ambuláns logopédiai ellátással indult. A fenntartó vállalta a feladatot, 20-22 órát biztosított az ellátásra, az iskolában pedig adott volt a szakember. 1968-tól egy logopédus látta el a gyerekeket és ő végezte a tanácsadói és szűrővizsgálati munkát is. A 70- es, 80-as évek fordulóján indult meg a logopédiai hálózat kiépítése. Ekkor még csak ambulánsan, intézményünkben a centrumban végeztünk terápiát. A 90-es évek elejétől néhány településen már helyben, az adott település óvodájában, iskolájában végeztük a logopédiai szűrést. 1995-ben határozott úgy az iskolavezetés, hogy ambuláns szakellátásban a centrumban folyó munka mellett utazótanári hálózat kialakításával, decentrumok fokozatos kiépítésével teszi hatékonyabbá és szélesebb körűvé a terápiás munkát. (Mihalovics szerk., 2002) Logopédusaink látták el a Kaposvár környéki, a kistérséghez tartozó települések, és egyes kaposvári intézmény gyermekeit. A konduktív ellátás 1983-tól van jelen Kaposváron, 1984-től tartozik iskolánkhoz és lát el megyei feladatokat. Szakmai felügyeletét a Pető Intézet látja el. Tevékenységébe tartozott a korai gondozás, az utazótanári ellátás (családoknál, csecsemőotthonoknál, egészségügyi gyermekotthonoknál). Intézményünknek 2009-ig része volt a Somogy Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. 2011. júliusában a Marcali Hétszínvirág EGYMI-t és a nagyatádi Éltes Mátyás Általános Iskolát a Duráczky EGYMI-hez csatolták, majd 2014. augusztus 31-ével a nagyatádi tagintézmény ismét önálló intézménnyé vált. Napjainkban A közoktatási, köznevelési rendszer fent említett változásai folyamatosan hatással voltak, és vannak jelenleg is a SM Duráczky EGYMI és Kollégium helyzetére, fejlődésére. Az intézmény több, mint százéves fennállása óta sok változáson ment keresztül. 11
Intézményünk jelenlegi felépítése, szerkezete - Óvoda Egy hallássérült és öt logopédiai csoportban folyik a nevelés. Logopédiai csoportjaink fő célja a gyerekek felkészítése a többségi általános iskolában való iskolakezdésre, illetve a logopédiai iskola megkezdésére a gyermek állapotától függően. - Általános Iskola - hallássérült tagozat A különböző mértékben hallássérült gyermekek oktatása nyolc évfolyamon történik. Az első évfolyam három osztályfokra tagolt. - logopédiai tagozat 15 éve működik, jelenleg nyolc évfolyammal, 2., 3., 6. osztályfokon párhuzamos osztályokkal. - Marcali Hétszínvirág Tagintézmény iskolájában tanulásban akadályozott gyermekek oktatása zajlik. - Kollégium több lakóegységre osztott, 90 férőhelyes. Feladata a hét folyamán bent lakó gyermekeknek szabadidős foglalkozások biztosítása, nyugodt környezet megteremtése. - Utazótanári szolgálat Utazótanári szolgálat Intézményünk rövid történetéből is kiderül, hogy több, mint húsz éve biztosítjuk kezdetben hallássérült, mozgássérült, később beszédfogyatékos, majd látássérült integráltan nevelődő, tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók egyéni fejlesztését, rehabilitációs óráját. Ennek megvalósításához mindig törekszünk a megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítására. Folyamatosan kihasználtuk a pályázatokban rejlő lehetőségeket a korszerű fejlesztő helyiségek, az eszközkölcsönző kialakítására, az integrációt támogató képzések megszervezésére, intézményünkkel kapcsolatban lévő partnereinkkel történő együttműködésre. 12
Utazótanári szolgálatunk a gyermekek konkrét fejlesztésén kívül egyéb, integrációt támogató feladatot lát el. Korszerűen felszerelt audiológiánk gyermek audiológiaként működik. Hallássérült szakos gyógypedagógusaink részt vesznek a hallásszűrésben, és a cochleáris implantátumok (Nucleus típusú) beállításában. Támogatják a gyermekek, tanulók intézmények közötti átmenetét, intézményváltását, a gyermekek, szülők, pedagógusok közötti partneri viszony kialakulását (átvezetési tervek, családi intenzív fejlesztés, Fecsketábor). Segítik a befogadó pedagógusokat a tanulási folyamatok szervezésében. Érzékenyítő programokat dolgoztunk ki abból a célból, hogy a szülők, pedagógusok, osztálytársak személyesen is megtapasztalhassák a sajátos nevelési igényű gyermekek mindennapjait nehezítő akadályokat, és a segítségnyújtás lehetőségeit. Az utazótanári szolgálat, mely jelenleg is működik intézményünkben, utazó gyógypedagógiai intézményegységgé válásához a Nkt. 20. (9) ad lehetőséget. A korábban, intézményünk által ellátott korai fejlesztés és logopédiai ellátás a 15/2013. EMMI rendelet alapján már nem tartozik intézményünk alapfeladatai közé, ezt a szakszolgálatok látják el. Az integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű gyermeke, tanulók megsegítése viszont az EGYMI feladatkörében maradt. Az integrált körülmények között nevelődő és tanuló gyermekek ellátása a Nkt. 47. (10) rendelkezés alapján utazó gyógypedagógiai hálózat létrehozásával biztosítható. Somogy megyében az integrált gyermekek habilitációs és rehabilitációs fejlesztésének biztosítása intézményünk feladata is. E feladatnak egyrészt az együttműködési megállapodások után születő megbízási szerződésekkel teszünk eleget, túlórában láttuk el, másrészt az utazótanári szolgálatban dolgozó kollégáink fő feladata a sajátos nevelési igényű gyermekek lakóhelyükön történő ellátása. A törvényben meghatározott utazótanári hálózatról a 2013/2014-es tanévtől beszélhetünk. Előtte is próbáltuk egységes keretek közé szorítani a hallássérülteket, a súlyos és kevésbé súlyos beszédzavarral küzdő gyerekeket, a mozgássérülteket, látássérülteket és értelmi sérülteket ellátó gyógypedagógusok feladatellátását. De igazi intézményegységgé nem válhatott. A 2013/2014-es tanév előtti egységes szakszolgálat, majd utazótanári szolgálat adatait egyrészt ezért nem használom fel. Másrészt az akkori gyermekekre, 13
településekre, szakemberekre és óraszámokra vonatkozó számadatok tartalmazzák a korai fejlesztés adatait, intézményünkben szegregáltan tanuló gyermekek fejlesztésének adatait, valamint a nem sajátos nevelési igényű gyermekek logopédiai ellátásának adatait. Mivel a korai fejlesztést és a logopédiai alapellátást ma már a szakszolgálatok biztosítják, a szegregáltan tanuló gyermekek pedig nem integráltan oktatottak, ezért a rájuk vonatkozó adatok felhasználása a pályázat tekintetében félrevezető lehet. Itt szeretném megjegyezni, hogy bár a konduktor kollégánk jelenleg konkrétan nem ül autóba, nem utazik, mégis, mivel EGYMI által biztosítható feladatot lát el, integráltan nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű mozgássérült gyermekeket lát el, valamint előfordulhat, hogy utaznia kell, ezért az általa végzett fejlesztések adatait viszont felhasználom. A 2013/2014-es tanévben a korábbi kiépített rendszeren és struktúrán alapulva már működött az utazótanári gyógypedagógiai ellátás. Akkor az utazótanári szolgálatban dolgozó 6 főállású gyógypedagógus, 1 konduktor és a munkát túlórában ellátó kollégáink mellett 38 megbízási szerződést kötöttünk. A 10 hónap alatt 3404 órában látták el kollégáink eseti megbízással a megyében integráltan tanuló, nevelődő tanulókat, gyermekeket. Ebben a tanévben 160 gyereket láttunk el, heti 282 órában, 56 településen. A további igényként felmerülő 41 óra, 8 településen ellátatlan maradt. A 2014/2015-ös tanévben a fent említett óraszámot már áprilisban meghaladtuk. 7 hónap alatt 3984 órában láttuk el sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók rehabilitációs óráját megbízási szerződések által. 56 megbízási szerződést kötöttünk. A 7 kollégával (5 hallássérült, 1 látássérült szakos, 1 konduktor) két, túlórában dolgozó gyógypedagógussal együtt ez 65 szakember igénybe vételét jelzi. 14
2014/2015-ös tanévben a SM Duráczky EGYMI által ellátott települések A térkép az idei tanévben intézményünk által ellátott 67 települést mutatja. A sötétzöld pontok a hallássérültek, a látássérültek és mozgássérültek ellátását jelzik, egy pedig logopédiai tevékenységet jelez. Ezeket a településeket kaposvári kollégáink látják el. Marcaliból beszédfogyatékos, tanulásban akadályozott, látássérült és autista gyermekek fejlesztésére indulnak kollégáink, az általuk ellátott településeket narancssárgával jelöltem. A piros jelek a barcsi, a sötétkék jelek a nagyatádi kollégák utazásait jelzik. Rózsaszínnel jelöltem a Lengyeltóti és Balatonlellei Szakszolgálat településeit. A fenti adatok összefoglalásához egy táblázatot készítettem. A táblázatban megjelenő adatok tájékoztató jellegűek a nem megfelelő adatszolgáltatás miatt. 15
Ellátott település főállás megbízás túlóra hallássérült látássérült mozgássérült tanulásban akadályozot t logopédia Pedagógus Hegedüsné Somogyi Beáta Óraszám Ellátott gyerekek 2013/2014 56 kb. 5040 3404 na 62 13 15 61 kb.58 45 2014/2015 67 kb. 5040 3984 (7 hónap) kb. 378 70 (márc.) 20 (márc.) 19 77 kb.78 65 A megbízási szerződésekkel ellátott óraszámok igen magasak. 2013/2014-ben 4, 2014/2015-ben 7 státusznak megfelelő óraszámban dolgoztak kollégáink. E munka elvégzésére a tavalyi tanévben 38, az idén 56 gyógypedagógust bíztunk meg. Az idei tanévben ez azt jelenti, hogy egy hónapban egy kolléga átlagosan 10 órát, azaz egy héten 2-2,5 órát tart. A munka eloszlása azonban nem ilyen egyenletes. Van olyan kolléga, aki hetente 2, és van olyan kolléga, aki hetente 8-10 órában lát el sajátos nevelési igényű gyermeket megbízási szerződéssel. A feladathoz rendelt státusz igénylésén el lehet gondolkozni, de véleményem szerint az ellátandó terület nagysága, a különböző fogyatékossággal küzdő gyermekek ellátásához szükséges, megfelelő szaktudással rendelkező, megfelelő szakos gyógypedagógus kiválasztása, és az utazások megszervezése, lebonyolítása nagymértékben megnehezíti ezt. Megnehezíti továbbá, hogy az ellátásra irányuló igények a tanév során folyamatosan érkeznek, ezért az ellátott gyermekek száma folyamatosan változik (fogyatékossági típustól függően általában növekszik, ritkább esetben csökken). Nehézségbe ütközik az úgynevezett kiegészítő terápiák megszervezése. Ez azt jelenti, hogy bár a vezető tünet szerinti terápiát megkapja a gyermek, más területet érintő, más gyógypedagógiai szaknak megfelelő problémája nem megoldott (például, ha egy mozgássérültnek logopédiai terápiára is szüksége van). Ugyancsak fontos megemlítenem, hogy az utazó gyógypedagógusok által használt, alkalmazott adminisztrációs és dokumentációs eszközök nem egységesek. Az adatok nyilvántartása ennek következtében nem precíz, nem látható át teljes mértékben. 16
Utazó gyógypedagógusainknak Kaposváron három, Marcaliban két autó áll rendelkezésükre. Az autók állapotát tekintve elmondható, hogy gépjárműparkunk fejlesztésre és bővítésre szorul. Az autók szoros órarendi beosztás szerint állandóan úton vannak. Műszaki állapotuk romlik. Legöregebb autónk a Skoda Felicia, 243.997 km-t futott eddig. Legfiatalabb autónk a Renault Clio is 185.673 km-nél tart. Marcaliban lévő autóink a rövidebb távolságok miatt kevesebb utat tettek meg, az Opel Astra közel 100.000 km-t tett meg, az Opel Corsa utolsó leolvasott óraállása 32.875 km. Gyártmány, jármű típus Gyártási év Megtett km Rendszám Műszaki érvényességi ideje Telephely Opel Corsa 2006 32.875 KOR929 2017.02.28. Marcali Opel Astra 2005 99.426 JWW068 2015.07.14. Marcali Renault Thalia 2004 238.971 IYU071 2016.03.06. Kaposvár Renault Clio 2007 185.673 KWN349 2015.11.06. Kaposvár Skoda Felicia 2001 243.997 HUP171 2015.11.02. Kaposvár IV. Helyzetelemzésre épülő vezetői program 17
A jövő tanévre vonatkozó elképzeléseim csupán irányt mutatnak a pályázatomban, hiszen az egész intézményt irányító magasabb vezető kollégám programjához kell igazodnia. Fő célomnak a magas színvonalú szakmai munkát tartom a jogszabályok és az intézményi dokumentumok figyelembe vételével. Kiemelt feladat kell, hogy legyen a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók alapkészségeinek és képességeinek a gyermektől elvárható legmagasabb szintre történő fejlesztése. A következő tanévtől az alábbi célok, feladatok megvalósítását tartom fontosnak: Jó információáramlás biztosítása a tájékoztatás és a szakmai tapasztalatcsere szempontjából. Az intézményegység profiljának kialakítása az intézmény hagyományainak megőrzése, megerősítése és tiszteletben tartása mellett. Kiemelten fontosnak tartom az utazó gyógypedagógiai hálózat protokolljának kialakítását és alkalmazását, a tapasztalatoknak megfelelően szükség szerinti módosítását. Fontos az intézményegység dokumentációjának egységesítése (fejlesztési tervek, igazolások, igénykérések). Szükségesnek tartom a dokumentáció egységes nyilvántartási rendszerének kialakítását tasak-, vagy dossziérendszerben a gyermekek, kollégák, intézmények anyagának gyűjtését. Nem elhanyagolható feladat az adminisztráció és a dokumentációk határidejének betartatása. Szintén fontos feladat az utazó gyógypedagógiai ellátás személyi feltételeinek biztosítása, lehetőség szerint az integráció iránt elkötelezett, jó kommunikációs és együttműködési készséggel rendelkező kollégák előnyben részesítése. A feladatellátás minőségének javítása és az egységes munkaellátás érdekében szükségesnek tartom munkaközösségek létrehozását a megye négy kulcsfontosságú területén (Kaposvár, a Balaton környéke, Marcali és Nagyatád). Mind a munkaszervezés és a 18
kapcsolattartás egyszerűsítése, mind pedig a területeken belüli szakmai munka és együttműködés miatt lenne erre szükség. Lényeges a team-munka megerősítése. Szükségesnek tartom a befogadó intézmények, az ellátást végző kollégák és az ellátást biztosító intézmény közötti kapcsolat megerősítését. Törekedni kell a befogadó pedagógusokkal való együttműködésre, figyelembe véve a gyermekkel foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait és szem előtt tartva a gyermek érdekeit. Fontos az EGYMI más intézményegységei, tagintézményei közti tapasztalatok megosztása. Fontos lehet más utazótanári intézményegységet működtető EGYMI-kel való kapcsolattartás, esetmegbeszélés, tapasztalatcsere, akár munkaközösségi formában is. Célom olyan légkör kialakítása, amely lehetővé teszi a nyugodt, sikeres munkavégzést mind a pedagógusok, mind a segítő alkalmazottak számára. 19
V. Záró gondolatok 2000-ben kezdtem az intézményben dolgozni, az akkor még az intézmény részét képező Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságban. Szerettem a diagnosztikai munkát, de nagyon zavart a tudnám, hogy mit kell tenni, de nem én fejlesztem a gyereket, ezért nem tudok mit tenni érzés. A terápiás munka utáni igényemet elégítette ki az akkori logopédiai utazótanári tevékenység. Majd egy év múlva a logopédiai óvodában, fiam megszületése után pedig a logopédiai iskolában dolgoztam és dolgozom a mai napig. A gyerekekkel és a kollégákkal jó a kapcsolatom. Általában könnyen teremtek kapcsolatot, de kevesekkel alakítok ki baráti viszonyt. A feladataimat igyekszem maximálisan elvégezni. Jó empatikus készséggel rendelkezem. Jó a kommunikációs készségem. Hatékonyan tudok dolgozni a többi kollégával. Rugalmas vagyok, könnyen alkalmazkodom a változó feltételekhez. Jó szervezőnek tartom magam, nem okoz nehézséget a munkahelyi feladatok összehangolása. Szívesen részt veszek tanfolyamokon, továbbképzéseken. Igényem van a folyamatos szakmai megújulásra. Családommal Kaposfüreden, nyugodt környezetben élek. Férjem a Kaposvári Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője. Fiam 10 éves, 4. osztályos a kaposfüredi Benedek Elek Tagiskolában. Egy jól működő módszertani központ intézményegységének vezetőjének lenni kihívás. Az új intézményegység új vezetőjének feladata a nagy intézménynek is megfelelő célok kijelölése, végiggondolni és esetleg módosítani azokat. Meg kell látni a pozitívumokat, figyelni kell a veszélyekre, csökkenteni kell a gyengeségeket, és észre kell venni a lehetőségeket. 20
Teréz anya gondolataival ajánlom pályázatomat a nevelőtestület, a fenntartó képviselői és a döntéshozók figyelmébe. Én meg tudom tenni, amit te nem, és te meg tudod tenni, amit én nem. Együtt nagy dolgokra vagyunk képesek. Kaposvár, 2015. május 18. Hegedüsné Somogyi Beáta pályázó 21