BESZÁMOLÓ a 2010-2011-es tanévről Nevelési tanácsadó Logopédiai intézet OM azonosító: 200199 Czikkely Erika intézményvezető Gyomaendrőd, 2011. július 12.
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás 1.1. Pályázatokon nyert összegek 1.2. Fejlesztési, felújítási összeg, azt milyen munkák megvalósítására fordítottuk 1.3. Minőségfejlesztésben elvégzett munkák, projektek 2. Személyi és tárgyi feltételek a 2010-2011-es tanévben 3. Szolgáltatás 2.1. Személyi feltételek 2.2. Tárgyi feltételek 3.1. A szakszolgálat helye a közoktatás rendszerében 3.2. A nevelési tanácsadó munkájáról 3.3. A logopédiai intézet munkájáról 4. Szervezet és vezetés 4.1. Kommunikáció 4.2. Szervezeti kultúra, klíma 4.3. Pedagógusok értékelése 5. Kapcsolatrendszer 6. Az önkormányzat elvárásai és a hozzájuk kapcsolódó intézményi feladatoknak való megfelelés az adott tanévben
3 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás 1.1. Pályázatokon nyert összegek Ezen a szakfeladaton ebben a tanévben két nyertes pályázatunk volt. A 17/2010. (III. 30.) OKM rendelet 15. Pedagógiai szakszolgálatok szervezésének támogatása pályázatban 140.000 Ft támogatásban részesültünk, amit pszichés terápiás játékeszközök vásárlására fordítottunk. 21/2010. (V. 13.) OKM rendelet informatikai fejlesztési feladatok támogatása 3. szerinti igénylése során, a pályázati forrásból ügyviteli szoftvert, kis teljesítményű fénymásolót és színes nyomtatót vásároltunk 160.000 Ft értékben. 1.2. Fejlesztési, felújítási összeg azt milyen munkák megvalósítására fordítottuk Nem történt fejlesztés, felújítás. 1.3. Minőségfejlesztésben elvégzett munkák, projektek Minőségfejlesztésben elvégzett munkák 2010/2011. I. Éves munkaterv II. Megvalósulás III. Célok, feladatok 2010/2011-re IV. Záradék V. Mellékletek I. MUNKATERV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI CSOPORT 2010/2011. A 2009/2010-es tanév végén meghatározott feladatok 1. Cél: Az intézmény ismertségének növelése Feladatok: - szabadidős programok szervezése - szülői értekezleteken való részvétel - helyi médiában megjelenő hirdetések 2. Cél: Igényeknek megfelelő szabadidős programok szervezése Feladatok: - szabadidős és képességfejlesztő táborok szervezése - pingpong verseny szervezése - éjszakai akadályverseny szervezése - sikeres pályázat esetén: sportrendezvények - fiatalok fesztiválja
4 3. Cél: Szakmai továbbképzéseken való részvétel Feladatok: - szakmai továbbképzések figyelemmel kísérése, azokon való részvétel 4. Cél: Pszichológus alkalmazása teljes munkaidőben a családsegítés szakfeladaton Feladat: további foglalkoztatás 5. Cél: A törvényben meghatározott létszámnormáknak való megfelelés Feladat: távol lévő kollégák szakszerű helyettesítése 6. Cél: Folyamatos magas szintű szakmai munka végzése Feladatok: - munkaértekezletek, team-megbeszélések szervezése / szociális és oktatási részen / - beilleszkedési programok szervezése a szociális segélyezettek részére - szakmai továbbképzések szervezése Éves munkaterv 2010. szeptember 1-2011. augusztus 31. között 2010. szeptember Feladatok: - tanévnyitó értekezlet - feladatok, célok meghatározása a határidők és a felelősök megjelölésével - munkaterv elkészítése és elfogadtatása - TÁMOP 5.2.5. Vackor-program zárása, konferencia szervezése - ellenőrzési munkaterv elkészítése - óvodai szűrővizsgálatok szervezése és lebonyolítása - szakmai ellenőrzés a családsegítésen és a gyermekjóléti szolgálatnál - értékelési szempontsor összeállítása, értékelése, átdolgozása - szakmai továbbképzésen való részvétel / Benéné Rojik Gabriella/ - TÁMOP 5.2.5.pályázat: Kapu-program előkészítése Határidő: 2010. szeptember 30. Felelősök: Benéné Rojik Gabriella Tokainé Timár Csilla Hanyecz Lászlóné Béni Hella 2010. október
5 Feladatok: - felkérésre részvétel az óvodai és iskolai év eleji szülői értekezleteken - szakmai találkozó a szarvasi nevelési tanácsadó munkatársaival - környezetvédelmi előadás - konferencia lebonyolítása - TÁMOP 5.2.5. Vackor-program lezárása - újabb pályázati projekt, TÁMOP Kapu-program beadása Határidő: 2010. október 25. Felelősök: Benéné Rojik Gabriella Tokainé Timár Csilla Hanyecz Lászlóné Béni Hella 2010. november Feladatok: - fejlesztő pedagógusok munkaközösségi ülésének előkészítése - Mikulás ünnepség szervezése - továbbképzésen való részvétel a szociális területen dolgozók részére Határidő: 2010. november 30. Felelősök: Benéné Rojik Gabriella Tokainé Timár Csilla Hanyecz Lászlóné Béni Hella 2010. december Feladatok: - Mikulás ünnepség szervezése és megtartása a Rózsahegyi Kálmán Kistérségi Általános Iskola kollégiumában - Karácsonyi ünnepség szervezése a Nagycsaládos Egyesület tagjainak - felkérés esetén adományosztás szervezése - iskolakezdési vizsgálatok előkészítése - munkatársak értékelése az összeállított szempontsor alapján - elégedettségi kérdőív összeállítása a munkatársak számára - leltározás Határidő: 2010. december 31. Felelősök: Benéné Rojik Gabriella Tokainé Timár Csilla Hanyecz Lászlóné Béni Hella
6 2011. január-február Feladatok: - felkérésre az iskolai beiratkozást megelőzően óvodai szülőértekezleteken való részvétel - fejlesztő pedagógusok munkaközösségének ülése - iskolakezdési vizsgálatok lebonyolítása - belső elégedettségi kérdőívek előkészítése - szakmai ellenőrzés a családsegítésen és a gyermekjóléti szolgálatnál Határidő: 2011. február 28. Felelősök: Benéné Rojik Gabriella Tokainé Timár Csilla Hanyecz Lászlóné Béni Hella 2011. március-április Feladatok: - szakmai megbeszélés szervezése a szarvasi nevelési tanácsadó munkatársaival - elégedettségi kérdőívek kitöltése, összegyűjtése - sikeres pályázat esetén: - információs iroda kialakítása - pályázathoz kapcsolódó beszerzések lebonyolítása - felkészítés a szakemberek számára - team megbeszélések - Fesztivál előkészítése Határidő: 2011. április 30. Felelősök: Benéné Rojik Gabriella Tokainé Timár Csilla Hanyecz Lászlóné Béni Hella 2011. május-június Feladatok: - képességfejlesztő tábor előkészítése, szervezése, lebonyolítása - szabadidős tábor előkészítése, szervezése, lebonyolítása - kérdőíves felmérés eredményének összegzése, megismertetése a kollektívával - szakmai értékelés a nevelési tanácsadó és a logopédiai intézet munkatársainál - szakmai ellenőrzés a családsegítésen és a gyermekjóléti szolgálatnál
7 - sikeres pályázat esetén: - projektnyitó rendezvény - foglalkozások elindítása - információs iroda megnyitása - Fiatalok fesztiválja - testvérvárosi találkozó szervezése Határidő: 2011. június 30. Felelősök: Benéné Rojik Gabriella Tokainé Timár Csilla Hanyecz Lászlóné Béni Hella 2011. július-augusztus Feladatok: - sikeres pályázat esetén: - foglalkozások szervezése - kirándulások szervezése - pályaorientációs tanácsadás elindítása - jogi tanácsadás elindítása Határidő: 2011. augusztus 31. Felelősök: Benéné Rojik Gabriella Tokainé Timár Csilla Hanyecz Lászlóné Béni Hella
8 II. Megvalósulás 2010. szeptember A minőségfejlesztési csoport megbeszélésén meghatároztuk a tanév rendjéhez igazodó feladatokat és a rövid távú célokat, melyek összhangban vannak a hosszú távú célokkal és az intézmény minőségfejlesztési programjával. Elkészítettük a munkaterv javaslatot, melyet elfogadásra javaslunk az intézmény dolgozóinak. Az intézmény kollektívája elfogadta a tanévre előkészített munkatervet. Elkészült az ellenőrzési munkaterv, mely a Munkaterv mellékletét képezi. A pedagógusok részt vettek az óvodai év eleji szülői értekezleteken. Lezajlottak az óvodai év eleji szűrővizsgálatok. A Fogyatékos Személyek Közalapítványa által szervezett szakmai továbbképzésre jelentkezett Benéné Rojik Gabriella. Logopédus álláshely betöltésére Dávid-Joó Zsanett felvételre került, részmunkaidős foglalkoztatásban. 2010. október-november Értékeltük az előző két hónap elvégzett feladatait. A Vackor-programot lezáró konferenciát előkészítettük, megszerveztük. Lebonyolítása sikeres volt. Az értékelési szempontsort átdolgoztuk a korábbi tapasztalatok figyelembevételével. Megtörtént az iskolakezdési vizsgálatok előkészítése, a vizsgálatkérő nyomtatványokat kiküldtük az óvodákba. Fejlesztő pedagógusok munkaközösségének erre a hónapra tervezett összejövetelét elhalasztottuk. Tájékoztatást hallgattunk meg a Kapu-program előkészítéséről, a pályázat állásáról. Környezetvédelemmel kapcsolatos előadáson vettünk részt, melyet Hanyecz Lászlóné tartott. Előkészítettük a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégistáinak rendezendő Mikulás ünnepséget. A csomagok miatt egyeztetésre került sor az Élet Másokért Egyesület képviselőjével, valamint a Vöröskereszt Területi Szervezetével. A Fogyatékos Személyek Közalapítványa által szervezett továbbképzésen vett részt Benéné Rojik Gabriella. 2010. december Megtartottuk a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégista gyermekei számára az ünnepséget. A rendezvény megható volt és minden résztvevő szemébe könnyeket csalt. Anyagi támogatást / télapó csomagok formájában / az Élet Másokért Egyesület
9 és a Vöröskereszt Területi Szervezete nyújtott, amit ezúton is köszönünk a megajándékozott gyerekek nevében. December 20-án a Nagycsaládosok Gyomaendrődi Egyesületének Karácsonyi ünnepségére játékokat kölcsönöztünk. Az iskolakezdési vizsgálatokra az óvodákból érkező visszajelzések alapján a vizsgálatban részt vevő gyermekek beosztása megkezdődött. Az értékelési szempontok alapján a munkatársak értékelése megtörtént. A belső elégedettség méréshez szükséges kérdőívek előkészítése megtörtént. 2011. január-február A nevelési tanácsadó és a logopédiai intézet munkatársai részt vettek az óvodai szülői értekezleteken. Az iskolakezdési vizsgálatok nagy része lezajlott. Értékeltük az eddigi tapasztalatokat. A Kapu-programmal kapcsolatban tájékoztatást tartott Béni Hella: a pályázat elbírálása még nem történt meg, folytatódnak az előkészítéssel kapcsolatos feladatok. A szarvasi nevelési tanácsadó munkatársaival sajnos nem sikerült időpontot egyeztetni idő hiányában, ezért a szakmai találkozó elmaradt. A belső elégedettség méréshez szükséges kérdőívek elkészültek, kiosztásuk megtörtént. / A kérdőív megtalálható az 1. sz. mellékletben. / Az ellenőrzési munkatervnek megfelelően a nevelési tanácsadó és a logopédiai intézet munkatársainál a szakmai ellenőrzés megtörtént, valamint a családsegítésen és gyermekjóléti szolgáltatáson is. A szociális területen dolgozók elkészítették a statisztikát és a szakmai beszámolókat a 2010-es évről. 2011. március-április A kiosztott kérdőívek visszaérkeztek, annak feldolgozása megtörtént. A Kapu-programmal kapcsolatban megtudtuk, hogy a pályázat elbírálása még nem történt meg. Ezért az ezzel kapcsolatos feladatok még nem időszerűek, a program elindításához szükséges előkészületek megtörténtek. Szakmai napon vettünk részt április 11-én a Magyar Szerencsejáték Szövetség szervezésében. Témája a magyarországi szerencsejáték-piac jellemzője, szervezési és jogi háttere; a játékgépek és nyerőgépek közötti különbségek. Gyermekvédelmi konferenciát megszerveztük, melyre március 22-én került sor. Kovács-Győrfi Erzsébet szülési szabadsága idején Gellai Anett tölti be munkakörét. 2011. május-június A belső elégedettség mérés eredményeiről a kollektívát 2011. június 17-én tájékoztattuk. / Az eredményeket tükröző értékelés a 2. sz. mellékletben található. /
10 Előkészítettük a nyári tábort. Ebben az évben egy tábort szervezünk Szabadidős tábor néven. A táborban 27 gyermek vesz részt, akik 6 és 13 év közöttiek. Több gyermek táboroztatására is lenne igény, de anyagi és munkaszervezési okok miatt csak egy csoport fogadására van lehetőségünk. A tábor tervezett időpontja: 2011. július 4-8. A szakmai ellenőrzés megtörtént a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat szakmai egységben. A szakmai nap folytatásaként 4 napos képzésen vettünk részt május 3-6-ig, Majoros Márta szociálpszichológus vezetésével. Témája a szegénység- és adósságkezelés öngondoskodási formái. A képzésen a partnerintézmények képviselői is részt vettek. A rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programja keretében csoportfoglalkozást indítottunk június 15-én Hanyecz Lászlóné, Katona Vince, Pál Jánosné vezetésével. Pénzkezelés és időgazdálkodás témakörben 5 alkalomból álló csoportfoglalkozást hirdettünk Pál Jánosné vezetésével. Béni Hella továbbképzésen vett részt a Kézenfogva Alapítvány által szervezett Támogatott döntéshozatal képzésen. Czikkely Erika és Katona Vince részt vett a Nemzeti Szociális Koncepció bemutatását szolgáló előadáson Budapesten. Katona Vince és Pál Jánosné szolgáltatásfejlesztés témakörben konferencián vett részt Békéscsabán. A nevelési tanácsadó és a logopédiai intézet munkatársai elkészítették az éves beszámolót és a statisztikát. 2011. július-augusztus A szabadidős tábort lebonyolítottuk. A minőségbiztosításban végzett munkákkal kapcsolatos beszámolót elkészítettük, azt a kollektíva megismerte és elfogadta. Katona Vince és Pál Jánosné kulcskompetenciák fejlesztése képzésen vesz részt. III. Célok, feladatok 2011/2012. 1. Folyamatos, több éven át tartó célok: - szakmai könyvtár bővítése - az információk tágabb körű eljuttatatása a lakossághoz - új partnerek felkutatása, együttműködési megállapodások kötése - pályázati kiírások figyelése és pályázatok írása
11 - a munkához szükséges eszközök beszerzése - létszámnormának való megfelelés - megfelelő környezet kialakítása - rendelkezésre álló helyiségek számának növelése 2. A következő tanévre vonatkozó feladatok: 1. Cél: Folyamatos magas szintű munka végzése 2. Cél: Szakmai továbbképzéseken való eredményes részvétel 3. Cél: Szabadidős programok szervezése - szabadidős és képességfejlesztő táborok szervezése - pingpong verseny szervezése - éjszakai akadályverseny szervezése - családi nap szervezése 4. Cél: Az intézmény ismertségének növelése a lakosság és partnerintézmények körében.
12 IV. Záradék Az intézmény dolgozói 2011. július 12-én megtartott ülésükön elfogadták a tanévről készült, a minőségfejlesztésben elvégzett munkákról szóló beszámolót. V. Mellékletek 1. sz. melléklet: Belső elégedettség méréshez használt kérdőív 2. sz. melléklet: Az elégedettség mérés eredményeit tükröző grafikonok.
13 ZÁRADÉK A 2010/2011. tanévben, a minőségfejlesztésben elvégzett munkákról szóló beszámolót az intézmény dolgozói a mai napon elfogadták. Gyomaendrőd, 2011. július 12. Czikkely Erika Intézményvezető
14 1. sz. melléklet Kérdőív a Térségi Humánsegítő Szolgálat munkatársai számára Kedves Kollégák! Intézményünk minőségrányitási programja keretében rendszeres időközönként elégedettségi méréseket végez a munkatársak körében. Kérjük, hogy az alábbi kérdőív kitöltésével segítsd a munkánk folyamatos fejlesztését. A válaszadás önkéntes és név nélküli. Kérdőívek leadási határideje: 2011. 05. 23.16 óra. A leadás helye: Az ügyeletes asztalon található doboz. 1.Melyik területen dolgozol? Oktatási Szociális A következő kérdésekre az alábbiak szerint válaszolj: Teljes mértékben egyetértek 5 Többnyire egyetértek 4 Van, amikor egyetértek, van, amikor nem 3 Csak néha értek egyet ezzel 2 Egyáltalán nem értek egyet ezzel 1 Nem vagyok tájékozott a kérdésben, nem tudok nyilatkozni 0 1 Partnerintézményeinket megfelelően tájékoztatjuk intézményünk szolgáltatásairól 2 A lakosságot megfelelően tájékoztatjuk intézményünk szolgáltatásairól 3 Jó az együttműködésünk a partnerintézményekkel 4 A megbeszélések száma megfelelő az intézményben 5 Az ellátottaknak megfelelő szolgáltatásokat nyújtunk 6 Pontosan tudom a feladataimat és a hatáskörömet 7 Partnereink elégedettsége fontos számunkra 8 Klienseink elégedettsége fontos számunkra 9 Rendezvényeink látogatottságával elégedettek lehetünk 10 Intézményünkben szakmailag jól felkészült munkatársak dolgoznak 11 Az intézmény dekorációja megfelelő 12 A vezetés tagjai a dolgozók számára személyesen elérhetőek megfelelő időn belül 13 A vezetés jól menedzseli az intézményt 14 A vezetés ellenőrző és értékelő munkája következetes 15 A vezetés a döntési folyamatokban a kollégák széleskörű bevonására törekszik 16 A szakmai munkánk eredményessége elismert az ellátott településeken 17 A munkatársak elhivatottak a munkájuk iránt 18 A munka szervezésekor a vezetés a személyes kérések teljesítésére
15 törekszik 19 A munka erkölcsi elismerésére is figyelmet fordít a vezetés 20 A munka elismerése nyilvános 21 Az intézmény helyiségei barátságos légkörűek 22 A különböző szakterületeken dolgozók között jelentős véleménykülönbségek vannak 23 Az intézmény vezetője távolságot tart kollégáival szemben 24 Az intézményvezető-helyettes távolságot tart kollégáival szemben 25 A fiatalabb és az idősebb kollégák megértik egymást 26 Az intézmény vezetője tájékozott a munkatársai személyes problémáiról 27 Az intézményvezető-helyettes tájékozott a munkatársai személyes problémáiról 28 Az intézmény vezetősége fontosnak tartja a munkatársak szakmai fejlődését 29 Az intézményben dolgozók jó közösséget alkotnak 30 Ha valaki bajban van, számíthat kollégái segítségére 31 Szakmai kérdésekben kikérhetem kollégáim véleményét 32 Az intézményvezetés reálisan értékeli teljesítményemet 33 Közös feladatok esetén a kollektíva jól együttműködik, igazi csapatmunkát végez. 34 Szívesen tartok kapcsolatot kollégáimmal munkaidőn kívül is 35 A tárgyi feltételek biztosítottak az optimális munkavégzéshez 36 Az intézmény munkatársi közössége innovatív, a problémák megoldása érdekében újítások bevezetését vállalja 37 Reggelenként szívesen jövök dolgozni 38 Az intézmény vezetősége a feladatok felosztásában figyelembe veszi a leterheltségemet 39 Munkám során megvalósíthatom egyéni elképzeléseimet, módszereimet 40 Tudomáson van minden lényegeges dologról, ami az intézményben történik 41 Egyesek privilégiumot élveznek az intézményben Megjegyzéseim:
16 2. sz. melléklet Minden tanévben sor kerül egy-egy elégedettség mérésre az intézményi minőségirányítási program szerint. Ebben a tanévben a belső elégedettség mérésre került sor. A minőségirányítási csoport által összeállított kérdőívben 41 kérdés szerepel. Kiosztott kérdőívek száma: 15. Visszaérkezett kérdőívek száma:14. Értékelhető kérdőívek száma: 14. A kérdőívek kiértékelésénél figyelembe vettük, hogy intézményünk több intézményi egységre bontható: oktatási és szociális területre. A két terület között folyamatos az együttműködés, de teljesen más a munka szervezése. A szociális területen dolgozók a munkaidő nagy részében együtt vannak, hiszen egy irodában dolgoznak. A mindennapi együttműködés szorosabb kapcsolatok kialakítását teszi lehetővé, akár a munkaidőn túl is. Az oktatási területen dolgozók között a szakmai együttműködés megfelelő, de munkájuknál fogva keveset vannak együtt: a logopédiai és fejlesztő órákat az adott intézményben / iskola, óvoda / tartják meg. Néhány területen elégedettek lehetünk az eredményekkel: a megbeszélések száma mindkét szakmai területen megfelelő, a munkatársaink szakmai felkészültségét jónak ítéljük, ha valaki bajban van, számíthat munkatársai segítségére, szakmai kérdésekben kikérheti munkatársai véleményét. Néhány területen azonban további tennivalók szükségesek. Ezek a következők: a lakosság megfelelő tájékoztatása az intézményben igénybe vehető szolgáltatásokról, a munkánk elismerése nyilvános legyen, a tárgyi feltételek biztosítása. Néhány kérdésben jelentős különbségek fedezhetők fel a két szakmai terület véleménye között: a partnerintézményekkel való együttműködést a szociális területen dolgozók sokkal jobbnak ítélték, mint az oktatási területen dolgozók, az intézmény dekorációját viszont az oktatási területen dolgozók ítélték jobbnak. Az intézményvezetés munkáját az oktatásban dolgozók, míg a személyes kapcsolattartást a szociális oldalon dolgozók érezték jobbnak. Összességében az értékelés azt mutatja, hogy az intézmény dolgozói jól érzik itt magukat, nyitottak az új feladatokra, szakmailag jól képzettek és az intézményvezetés is együttműködő.
17 2. Személyi és tárgyi feltételek a 2010-2011-es tanévben 2.1. Személyi feltételek A nevelési tanácsadáson engedélyezett álláshelyek száma: 4 fő Pszichológus státusz: 1 fő Gyógypedagógus státusz: 1 fő Pedagógus státusz: 1 fő Ügyviteli alkalmazott: 1 fő Nevelési tanácsadónkban tevékenykedik 4 fő, az elfogadott helyi rendeletben foglaltakhoz illeszkedően. - 2011. május 16-tól Hunya Krisztina pszichológus biztosítja az ellátást, aki GYESről jött vissza - Benéné Rojik Gabriella, pedagógus - Czikkely Erika, gyógypedagógus, aki egyben az intézmény vezetője - Hanyecz Károlyné, ügyintéző Az alábbi rendelet határozza meg a kötelezően foglalkoztatottak létszámát a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben. 1. számú melléklet a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelethez 12 A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak létszáma A kötelezően foglalkoztatottak létszáma csillaggal jelölt PEDAGÓGUSOK ÉS A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ MÁS ALKALMAZOTTAK Nevelési tanácsadó I. Pedagógusok 1. Pszichológus* 2 2. Gyógypedagógus* 2 3. Pedagógus* (fejlesztő pedagógus) 1 Az 1 2. pontban meghatározott létszámon felül, ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a húszat meghaladja, minden megkezdett harminc gyermek, tanuló után további 1-1 MÁS ALKALMAZOTTAK 1. Ügyviteli alkalmazott* Szakértői és rehabilitációs bizottságnál, nevelési tanácsadónál 2 A pedagógiai szakszolgálat egyéb intézményeinél 1 A rendeletben előírt személyi feltételek részben biztosítottak ennél a feladatellátásnál. 12 Az 1. számú melléklet a 37. (2) bekezdése alapján 2011. augusztus 1-jén lép hatályba.
18 A logopédiai feladatellátásban engedélyezett álláshelyek száma: 3 fő Logopédus státusz: 3 fő A logopédiai ellátásban tevékenykedik négy fő, mert az elfogadott logopédus álláshelyekhez tartozó kötelező óraszámot így tudjuk biztosítani. - Tokainé Timár Csilla logopédus, közalkalmazottként - Dávid-Joó Zsanett végzős logopédus hallgató, részmunkaidős közalkalmazottként - Ágostonné Farkas Mária logopédus, óraadóként - Barnáné Gedó Edit logopédus, óraadóként Az alábbi rendelet határozza meg a kötelezően foglalkoztatottak létszámát a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben. 1. számú melléklet a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelethez 22 A pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézményekben foglalkoztatottak létszáma A kötelezően foglalkoztatottak létszáma csillaggal jelölt Logopédiai intézet I. Pedagógusok 1. Logopédus az intenzív logopédiai ellátásban részesülők arányától függően tizenöt-harminc 1 gyermekre, tanulóra* Ha az egy héten ellátott gyermekek, tanulók létszáma egy hónap átlagában a harmincat meghaladja, minden megkezdett tizenöt gyermek, tanuló után további* 1 A logopédiai intézet működési rendjét miniszteri rendelet szabályozza. Meghatározza azokat a tárgyi és személyi feltételeket, melyek megléte az intézményesítés elengedhetetlen feltétele. A rendeletben előírt személyi feltételek biztosítottak ennél a feladatellátásnál. 2.2. Tárgyi feltételek mindkét szakszolgálati feladatellátásra vonatkozóan Egyrészt a feladatellátást igénylő nevelési-oktatási intézményekben, másrészt magában az intézményünk erre a feladatra kialakított helyiségében biztosítottuk a foglalkozásokat A nevelési-oktatási intézményekben segítőkészek voltak a kollégák, a helyiségek nagyrészt megfeleltek a feladatellátásra, egyes intézményekben a tárgyi feltételek csak részben biztosítottak. Eszközellátottságunk: - Kizárólagos használattal egy helyiség áll rendelkezésünkre, ez egyben vizsgáló, tanácsadó, fejlesztő és tornaszoba. - A vezetői iroda közösen került kialakításra az intézményvezetőhelyettessel és az ügyintézővel és a két pedagógus kolléga ún. tanári szobájával. - A várószoba, maga a folyosó. - A WC, mosdó a többcélú intézmény szakmai egységeivel közös, valamint egy a mozgáskorlátozottak számára is használható WC áll rendelkezésre. 22 Az 1. számú melléklet a 37. (2) bekezdése alapján 2011. augusztus 1-jén lép hatályba.
19 - A többcélú intézmény, amelyben a nevelési tanácsadónk feladatait ellátja akadálymentesített. - A helyiségeink bútorzata és egyéb felszerelési tárgyai, a vizsgáló és terápiás eszközök megfelelnek a rendeletben előírtaknak. - A nevelési tanácsadónkban és a logopédiai intézetnél legáltalánosabban használatos tesztek biztosítottak. JEGYZÉK a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések vizsgáló, tanácsadó szoba Mennyiségi mutató intézményenként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az intézmény munkarendjét, az egyidejűleg megszervezett vizsgálatokhoz szükséges számban 1 Megjegyzés valamennyi pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben fejlesztő szoba intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központban, nevelési tanácsadóban, konduktív pedagógiai intézetben a gyermekek, tanulók csoportos fejlesztő foglalkoztatásának megtartásához tornaszoba intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézményben, nevelési tanácsadóban várószoba intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 előtérben is kialakítható WC, mosdó (gyermek) (hideg, meleg vízzel) raktár (eszköztár, irattár) intézményenként (székhelyen és telephelyen) 1 intézményenként 1 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAI d) Vizsgáló, tanácsadó szoba Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató asztal 1 szék 4 gyermekasztal 1 gyermekszék 4 tábla 1 szekrény 1 játék- és könyvespolc fogas 1 tükör 1 e) Fejlesztő szoba Eszközök, felszerelések 1 Mennyiségi mutató asztal 1 szék 4 gyermekasztal gyermeklétszám figyelembevételével Megjegyzés Megjegyzés
20 gyermekszék (ülőpárna) szőnyeg gyermeklétszám figyelembevételével legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben tábla 1 polcok 2 g) Tornaszoba Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató bordásfal 2 4 egyensúly- és mozgásfejlesztő terápiás eszközök (Ayres, WESCO) gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével falétra 3 fa mászóka 2 műbőrrel borított falap tornaszőnyeg 2 2 Megjegyzés III. VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés intelligencia, mentális funkció, mentális képesség vizsgálatára, verbális és nonverbális pszichológiai tesztek memória és figyelemfunkciók, figyelemkészség vizsgálatára szolgáló tesztek, próbák, mesetesztek fejlődés vizsgálatát szolgáló próbák, személyiségvizsgáló projektív tesztek beszédértés, beszédfunkciók vizsgálatát szolgáló eszközök, látás-, hallásfigyelem, beszéd, kommunikáció vizsgálatára szolgáló táblák, játékok speciális tornaeszközök játékterápiához szükséges alapjátékok egyszerűbb és bonyolultabb játékok, rajzoláshoz, festéshez szükséges eszközök vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 vizsgáló és tanácsadó szobánként 1-1 gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével gyermek-, tanulói létszám figyelembevételével az ellátott feladattól függően, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben az ellátott feladattól függően, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben az ellátott feladattól függően, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben az ellátott feladattól függően, az érintett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központban, konduktív pedagógiai intézetben, nevelési tanácsadóban gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központban, nevelési tanácsadóban gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központban, nevelési tanácsadóban A nevelési tanácsadás esetében a helyiségek száma részben felel meg a rendeletben előírtaknak. A logopédiai szolgáltatást az intézményekben látjuk el, a tárgyi feltételeket így a befogadó intézmény biztosítja, melyek a fent leírtak szerint nagyrészt rendelkezésre állnak.
21 3. Szolgáltatás 3.1. A szakszolgáltatás helye a közoktatás rendszerében A közoktatási törvény 21. -ában került meghatározásra, hogy pontosan melyek a szakszolgálati feladatellátást biztosító intézmények. 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: - gyógypedagógiai tanácsadó, korai fejlesztő és gondozó központ, - tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, - nevelési tanácsadó, - logopédiai intézet, - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó, - konduktív pedagógiai intézmény. Fenntartónk két szakszolgálati feladatellátást működtet: nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, az alapító okiratunkban ez a két tevékenység szerepel. 3.2. A nevelési tanácsadó munkájáról A nevelési tanácsadó alapfeladata: - a szülő nevelő munkáját, - a pedagógus nevelő munkáját, valamint - a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segíteni. A nevelési tanácsadás szerepe országosan megváltozott az elmúlt években. Egyre gyakoribb, hogy a hagyományos pedagógiai eszközökkel nem sikerül megoldani az időleges tanulási problémákat, a különböző konfliktusokat kiváltó átmeneti vagy tartós személyiségzavarokat. A nevelési tanácsadónk szerepe erősödött a szülők részére nyújtott pszichológiai tanácsadás terén is. Ugyancsak fontos a szerepünk abban, hogy a tanulásban az átlagosnál nehezebben haladók esetében segítséget nyújtsunk a tanulási akadályok hátterében meghúzódó okok feltárásában. A pedagógiai szakszolgálatok rendszerében a nevelési tanácsadó feladata, hogy pedagógiai-pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújtson a gyermeknek, valamint segítse a pedagógus nevelő és oktató munkáját. A 2010-2011-es tanévben 370 gyermek vette igénybe a nevelési tanácsadást. Az alábbi tábla az összes igénybe vevő megoszlását mutatja korcsoportonként és problématípusonként. Jelentkezés oka, problématípusok Tanulási nehézség Magatartási, beilleszkedési nehézség Képesség Egyéb szakvélemény Összesen KORCSOPORT 3-5 éves 2 13 15-30 6-7 éves 6 4 161 2 173 8-10 éves 63 16-1 80 11-14 éves 60 7-1 68 15-16 éves 12 - - - 12 17 évesnél idősebb 5 1-1 7 Mindösszesen 148 41 176 5 370
22 A 3-7 éves korosztály magasabban reprezentált, azonban ez elsősorban a nagycsoportos óvodások év eleji szűrővizsgálatának és az ehhez szorosan kapcsolódó iskolakezdési vizsgálatoknak a következménye. A 6-10 éves, kisiskolás korosztály is nagy számban jelenik meg a tanácsadónkban. Feladataink a szorgalmi időszakhoz igazodóan A nevelési tanácsadónk egyik feladata annak megállapítása, hogy a gyermek beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzd-e. A vizsgálatot követően szakvélemény készül, amelyben fejlesztési területek kerülnek meghatározásra. E szerint készül a fejlesztési terv, ami alapján pedagógiai gondozást biztosítunk. A pszichés státusz feltérképezését követően intézményünk gyermekpszichológusa pszichés tanácsadást, gondozást nyújt a probléma súlyosságától függően. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása egy komplex pedagógiai-pszichológiai vizsgálat eredményeként történik. Erre vonatkozóan szakmai protokoll nincs. A szervezeti és működési szabályzatunkban rögzítettük szakmai elvárásainkat a vizsgálatra vonatkozóan. A vizsgálatunk tárgya: - az intelligencia és a tanulékonyság vizsgálata, - figyelmi-végrehajtó funkciók vizsgálata, - az észlelés és mozgás vizsgálatai, - beszéd- és nyelvi fejlődés vizsgálatai, - az olvasás, írás és számolás nehézségeinek vizsgálatai, - a pszichés státusz megközelítése, - a társas-érzelmi sajátosságok és a tanulási motiváció vizsgálatai, - személyiségvizsgálatok, irányultság, tehetség, - az iskolai teljesítmények felmérése. Természetesen a fentiekben felsorolt vizsgálatok nem mindegyikét végezzük minden egyes alkalommal. A pedagógiai jellemzést, ill. a szülővel folytatott konzultációt követően a vizsgálat mindenképpen team munkát igényel a szakmai igényességből és a gyermek iránt érzett felelősségből adódóan. Amennyiben a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennáll, nevelési tanácsadónk köteles erről szakvéleményt készíteni. A fentiekben bemutatott vizsgálatról írásos vélemény, ún. szakvélemény készül. A szakvélemény tartalmát a végrehajtási rendelet egyértelműsíti. A szakvélemény a szülő, a nevelési-oktatási intézmény, illetve esetenként a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság számára egyaránt sokatmondó kell hogy legyen. A véleményben szereplő fejlesztési területek alapján megszületik az ún. Fejlesztési terv, ami alapján elkezdődik a fejlesztés, a pedagógiai gondozás. Pedagógiai gondozás SZOLGÁLTATÁS NEVE Egyéni pedagógiai gondozás 2 Csoportos pedagógiai gondozás 80 Mindösszesen 82
23 Ha pszichés probléma rajzolódik ki, akkor az intézményünkben biztosítjuk a pszichés gondozást. Az eredményes pszichés gondozás alapfeltétele, hogy az iskolán kívül szervezzük meg a feladatellátást. 1 alkalommal történő megjelenés Pszichés gondozás 2 alkalommal 5 alkalommal történő történő megjelenés megjelenés 6 vagy annál több megjelenés Összesen SZOLGÁLTATÁS NEVE Egyéni pszichológiai tanácsadás 5 2 2-9 Egyéni pszichés gondozás - - - 18 18 Csoportos pszichés gondozás - - - 9 9 Mindösszesen 5 2 2 27 36 Ebben a tanévben a pszichológus május közepéig óraadóként dolgozott nálunk, a következő tanévtől teljes állásban tudjuk vállalni az ellátást. A BTM-es gyermekek ellátása hasonló az ún. SNI-s tanulók ellátásához, de a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő tanulók esetében kiegészítő normatíva a nevelési-oktatási intézmények számára nem igényelhető. Lényeges különbség még az, hogy azoknak a gyerekeknek az ellátásában, akik a nevelési tanácsadás körében meghatározottak szerint fejlesztő foglalkozásra válnak jogosulttá, együtt vesz részt a nevelési-oktatási intézmény és a nevelési tanácsadó. A nevelési tanácsadás keretében biztosított fejlesztő foglalkozásokat kihelyezetten az intézményekben tartjuk. Részben a helyiségek hiánya miatt, másrészt a gyermekek és a szülők igényeihez így tudunk a leginkább igazodni. Abban az esetben, ha a BTM vizsgálatok során fény derül arra, hogy a gyermek nem nehézség szintű, hanem zavar szintű problémával küzd, a szülő beleegyezését követően javasoljuk a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság további vizsgálatát. Vizsgálati időpontot az az intézmény kér, amellyel tanulói jogviszonya van a gyermeknek. Ilyen esetben válik a tanuló sajátos nevelési igényűvé, vagyis SNI-ssé. Nevelési tanácsadónk nem lát el sajátos nevelési igényű gyermeket, az SNI-s gyermek ellátását olyan nevelési-oktatási intézmény vállalhatja, amely intézmény alapító okiratában ez a tevékenység szerepel. Intézményünk elvégzi minden nevelési év elején a nagycsoportos óvodások szűrővizsgálatát. A szűrővizsgálatot az óvodában végezzük, s az eredményekről a szülőknek tájékoztatást adunk. Célja, hogy a fejlesztés preventív legyen, elősegítse a sikeresebb iskolakezdést. A foglalkozásokat a szakvéleményben meghatározott fejlesztési területekre épülő fejlesztési terv alapján, az adott óvoda fejlesztő pedagógusa vezeti. Már hagyományosnak mondható feladatunk, hogy közreműködünk a tankötelezettség beálltakor az iskolakezdés optimális megállapításában, segítve ezzel a szülőt és az óvoda nevelőtestületét. Az iskola igazgatójának kell dönteni abban, hogy a gyermek megkezdheti-e tankötelezettségét, iskolaérett e. Ahhoz,
24 hogy ebben a kérdésben állást tudjon foglalni az iskola igazgatója, az óvoda véleménye nyújt segítséget. Érdekes módon magas gyermekszám jelenik meg a beiskolázást megelőzően intézményünkben, az ún. iskolakezdési vizsgálaton. Az alábbi táblázat azt mutatja be hány gyermek jelent meg az elmúlt három tanévben iskolakezdési vizsgálaton. Tanévek Adott tanévben a tankötelezett gyermekek száma Adott tanévben a nevelési tanácsadóban vizsgált gyermekek száma, az összes tankötelezett hány százalékát teszi ki Adott tanévben vizsgálat gyermekekből óvodában marad 1. osztályba megy Szakértői Bizottsághoz továbbítva további vizsgálatra 2008-2009- es tanév 182 fő 60 fő (33 %) 25 fő 31 fő 4 fő 2009-1010- es tanév 177 fő 71 fő (40 %) 27 fő 43 fő 1 fő 2010-2011- es tanév 167 fő 64 fő (38 %) 25 fő 36 fő 3 fő A beiskolázások során többször megfogalmazódott az elmúlt évek alatt, hogy Gyomaendrődön magas az óvodában maradók aránya. A fenti táblázat adataiból jól látható, hogy a tanköteles gyermekek kb. 15%-a marad óvodában. A cél, hogy optimális legyen az iskolakezdés. Ha nem megfelelő időben történik a beiskolázás, vagy ha a fejletlen képességek, pszichés problémák korrekciója nem történik meg, annak hosszú távú negatív következményei lehetnek. Az iskolakezdés a gyermek életének egyik legjelentősebb fordulópontja. Az indulás meghatározza iskolai pályafutását, ami a későbbiekben egész életére kihat. Olyan esetben, amikor a gyermek nem jár óvodába a miniszteri rendelet (4/2010. OKM rendelet 20. ) értelmében a nevelési tanácsadás keretében kell szakvéleményt készíteni az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából. Ebben a tanévben 3 olyan gyermek volt, aki nem járt óvodába. Mindhárom gyermek a vizsgálatunk megállapítása alapján elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget. 3.3. A logopédiai intézet munkájáról A pedagógiai szakszolgálatok rendszerében a logopédiai ellátásra létrehozott intézmény a logopédiai intézet, melyet Gyomaendrődön a Térségi Humánsegítő Szolgálatba integrált a fenntartó. Három települést látnak el logopédusaink: Hunya, Csárdaszállás és Gyomaendrőd. Az intézmény 4 logopédusa, három álláshelyen végzi munkáját. A logopédus kötelező óraszáma 21 óra, ami a gyermekek/tanulók kezelésének és vizsgálatának feladatait tartalmazza. A logopédus munkája során az OKM által jóváhagyott tanügyi
25 dokumentumokat használja. Vezeti a forgalmi naplót, melynek bejegyzéseire folyamatosan szükség lehet, hiszen ugyanaz a gyermek/tanuló évekkel később ismét a logopédus látókörébe kerülhet. Bejegyzések a folyamatos munkarend miatt nyáron is kerülhetnek. A 2010-2011-es tanévben bővült a logopédiai szakterületen dolgozó közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatottak száma, Dávid-Joó Zsanett kolléganőnk részmunkaidőben látta el feladatát 2010. szeptember 16-tól. Jelenleg végzős hallgató, a végzettség megszerzésének várható ideje 2012. januárja. A logopédiai intézetben a tanév feladatai szintén a szorgalmi időszakhoz kötődnek 2010. augusztus hónapban kiküldtük Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya összes óvodájába és általános iskolájába azokat a nyomtatványokat, amelyeken az intézménybe járó (nagycsoportos, 1. osztályos) gyermekek szülei arról nyilatkozhatnak, kérik-e gyermekük logopédiai szűrését. Az intézménybe visszaérkezett dokumentumok feldolgozását követően a logopédusaink megkezdik minden év augusztusában az 5. életévüket betöltött óvodások és az általános iskolát kezdő első osztályos tanulók logopédiai szűrését. A vizsgálat során a legmegfelelőbb terápiás módszerek kiválasztása érdekében tisztázni kell a beszédhiba hátterében húzódó etológiai faktorokat és a zavar súlyosságát. Ennek megfelelően széleskörű, pontos, sokoldalú vizsgálat elvégzése válik lehetségessé. A vizsgálatok a következőre irányultak: beszéd (alaki és tartalmi rész), artikuláció, a beszéd prozódiai elemeinek vizsgálata (beszédritmus, hangsúly, hanglejtés), beszédhang megkülönböztetés (diszkrimináció). A szűrés eredményéről a szülőt kiértesítettük. Az intézményekbe kijártak logopédusaink, helyben láttuk el a rászoruló gyermekeket. A kijárást azért vállaltuk, hogy minden egyes gyermek biztosan hozzájusson a logopédiai ellátáshoz, akinek erre szüksége van. Így a szülőkkel való együttműködés kevésbé jelenik meg a terápiában. A logopédus azonban nem mond le arról, hogy a szülőt partnerként vonja be a logopédiai kezelés folyamatába. Általános tapasztalat az, hogy a logopédiai beavatkozás eredményességét a támogató szülői magatartás erősítheti, az érdektelen vagy elutasító szülői magatartás gyengítheti. A nem támogató szülői viselkedésnek gyakran az az oka, hogy a szülő nem rendelkezik elégséges ismerettel a logopédiai kezelés céljáról és tartalmáról. Igyekszünk elérni a szülő együttműködését. Ennek egyik formája a szülői értekezlet, ahol szervezett tájékoztatást nyújtanak a logopédusok a munkájukról, másik formája az üzenő füzet. Ebben a füzetben történik minden foglalkozást követően a haladás írásban történő értékelése. A következő tanévben a szülőkkel való aktív együttműködés kialakítása érdekében nyílt napokat tervezünk. Ebben a tanévben a foglalkozások megszervezése csoportosan és egyénileg történt. A csoportos kezelés akkor érte el a célját, ha a gyerekek életkorukat, beszédállapotukat illetően homogenitást mutattak. Kialakítottuk a csoportok létszámát, ebben a tanévben 53 logopédiai csoportban folyt a terápia. Települési bontásban a logopédiai terápiában részesültek száma az elmúlt tanévben: - Gyomaendrőd: 153 gyermek - Hunya: 4 gyermek - Csárdaszállás: 10 gyermek
26 A 2010-2011-es tanévben a feladat-ellátási körzetünkben összesen 167 gyermek részesült logopédiai terápiában. Az alábbi táblázat a beszédhiba típusa szerint korosztályi bontásban mutatja be a tanévre vonatkozó statisztikai jellemzőket. Beszédhiba típusa Terápiában részesült óvodás gyermekek száma Terápiában részesült általános iskolás tanulók száma ÖSSZESEN Dadogás 2 0 2 Megkésett és akadályozott beszédfejlődés 6 0 6 Pöszeség 116 41 157 Orrhangzás 1 0 1 Diszlexia, diszgráfia 0 1 1 Mindösszesen: 125 42 167 Az ellátottak egy részének heti 2 alkalommal, a többiek számára pedig hetente egyszer tudtuk biztosítani a foglalkozásokat. A logopédus az órarend összeállításánál különös figyelmet fordított azokra a gyermekekre, akik tanköteles korúak, vagy súlyos beszédhibával küzdenek. A megfelelő nyelvi fejlettség az iskolában való megfelelés egyik alapja. Az ép nyelvhasználat, a gazdag szókincs, a megfelelő kifejezőkészség és a tiszta artikuláció elengedhetetlen feltétele az írás- olvasás elsajátításának. A szociokulturális környezet, a család szerepe igen lényeges. Ahol keveset mesélnek, beszélgetnek, a gyermek kifejezőkészsége, nyelvi megnyilvánulásai is szegényesek lesznek. A televízió gyors információáramlása nem alkalmas arra, hogy gyermekünk nyelvi készségét fejlessze. Mesével, bábozással, mondókázással, énekléssel, mozgásos játékokkal azonban gazdagíthatjuk gyermekünk nyelvi fejlettségét. Logopédusaink ennek fontosságára hívják fel a szülők figyelmét. A szókincs fejlődését is markánsan befolyásolja a szociokulturális környezet, a család. Az iskolai beválásban fontos, hogy a gyermek megértse a szavak, mondatok jelentését. Olvasásnál jelentést tulajdonítunk az olvasott szavaknak. A jelentést az értelmezési háttérből hívjuk elő. Amelyik szó nincs a szókincsünkben, azt nem tudjuk előhívni. Ilyenkor betűnként kell végigolvasni, ami az olvasási tempót is lassítja. Megfelelő szókincs birtokában a szó jellegzetes betűihez hozzárendeljük a jelentést a saját lexikonunkból. A megfelelő beszédmegértés segítségével a gyermek pontosan érti a közléseket, utasításokat a szövegekben, mesékben. Rájön az összefüggésekre, nincs szüksége képi támogatásra. A gyenge iskolai teljesítmény hátterében beszédmegértési nehézség is állhat. Társalgási helyzetekben is csak akkor lehet partner a gyermek, ha jól érti társai mondandóját.
27 5 évesen a gyermeknek kötetlenül kell tudnia társalogni. Előfordulhat, hogy a szókincse szegényes, észlelési- megértési problémája van. Olyan mintha nem figyelne, nem értené a felé irányuló közléseket. Óvodás korban igen nagy szerepet tölt be a mese a gyermekek életében. Ha valakit ebben az életkorban nem érdekel a mese, akkor valószínűleg megértési és/vagy észlelési problémákkal küzd. Azért nem köti le, mert nem tudja követni a történteket. Gyakran találkozunk azzal is, hogy a szülők túl aggódóak, amikor a beszélni kezdő gyermek pontatlanul, hibás artikulációval beszél. Ennek a jelenségnek az oka elsősorban, hogy a gyermek a beszédmozgások kivitelezésében még nem elég ügyes. A normál beszédfejlődés természetes velejárója. Fontos, hogy az élettani pöszeséget nem tekintjük beszédhibának. Az élettani pöszeség nem érint minden gyermeket, előfordul, hogy a beszélni kezdő gyermek tiszta artikulációval beszél. Megfelelő akusztikus és motoros fejlődés esetén kb. 5. éves korra autokorrekcióval javul, önmagától eltűnik, ezért nem kell a gyermeket terápiában részesíteni. Ugyanakkor a nem tiszta kiejtés gátolhatja a betű-hang megfeleltetés kialakulását. Ez azt jelenti, hogy az olvasás- írás tanulása során a betű képéhez rendeljük az adott hangot. Ez a folyamat sérül, ha az artikuláció nem megfelelő, pl. adott hang helyett egy másik hangot ejt a gyermek. Ebből következik, hogy a beszédhiba nehezítheti az olvasás- írás megtanulását. A magyar nyelvben jelentés-megkülönböztető szerepe van a zöngésségnek, ellentétben pl. a szláv nyelvekkel vagy a némettel. Nem mindegy, hogy kép-gép, sebzseb, tél-dél, teljesen mást jelentenek. 5 éves korban elvárás a zöngésség, illetve a képzésmódban hasonló hangok megkülönböztető képességének megfelelő működése. Az időtartamokat csak később, 6 évesen kell tudni differenciálni. Előfordulhat, hogy a gyermek nem tudja megállapítani, hogy hol hallja az adott hangot a szóban, az elején, közben vagy a végén. A tollbamondás során hallott szöveg helyesírásának alapja a megfelelő hallási differenciálás. Enyhe beszédhibával a gyermek bekerülhet az iskolába, de nem megfelelő hallási differenciálással nem. Minden beszédhibás gyermek számára fontos, hogy logopédiai terápiában részesüljön. A fenti statisztikai adatokból jól látható, hogy az ellátási körzetünkbe tartozó óvodások vonatkozásában mindhárom településen biztosított a teljes-körű szolgáltatás.
28 4. Szervezet és vezetés 4.1. Kommunikáció Heti rendszerességgel team-megbeszéléseket tartunk, ahol a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott kollégák kötelesek megjelenni. A megbeszélés célja az esetek elosztása, a közös esetek megbeszélése, aktualitásokról az alkalmazotti közösség informálása, adminisztrációs teendők tisztázása. Kommunikáció a szülőkkel A szülőkkel a pedagógia-pszichológiai vizsgálatok során találkozunk ill. a pszichológus a pszichés gondozás során. A fejlesztő foglalkozásra jogosult gyermekek és a logopédiai ellátásban résztvevő gyermekek szüleivel szervezett formában csak szülői értekezleten találkozunk. Informális úton, nem tervezett keretek között tartjuk a szülőkkel a kapcsolatot, ez negatívan befolyásolja a fejlesztő munkát. Esetleges a munkánkról a szülő felé a visszacsatolás. Kommunikáció az intézményekkel Nevelési-oktatási intézményekkel mindhárom településen szakmai kapcsolatot ápolunk. Gyomaendrőd Város Polgármesteri Hivatalának oktatási előadójával, Hunya település polgármesteri hivatalával, Csárdaszállás település polgármesteri hivatalával elsősorban telefonon tartjuk a kapcsolatot. A Békés Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal leginkább szakmai rendezvényeken találkozunk, ill. vitás szakmai kérdésekben telefonon kérünk tanácsot. A Nevelési Tanácsadók Egyesületétől honlapjukon keresztül kapunk információt. A megyében működő társintézményekkel kéthavi rendszerességgel munkaértekezleteken tapasztalatainkat osztjuk meg. 4.2. Szervezeti kultúra, klíma A szervezeti kultúráról, klímáról képet ad a minőségfejlesztési beszámoló az 1. pontban. 4.3. Pedagógusok értékelése A pedagógusok értékelése az ellenőrzési munkaterv alapján történik, tanévenként másra terjed ki és a IMIP mellékletét képezi. Az ellenőrzés célja a beszámolási időszakban: A logopédiai foglalkozás céljainak és tartalmának összehasonlítása, a nevelési tanácsadóban végzett iskolakezdési vizsgálat esetén a tesztfelvételi eljárásokhoz való alkalmazkodás megfigyelése (ez a teszt-battéria több kutató és gyakorlati szakember kipróbálásán átesett). Az ellenőrizendő időszak megjelölése: A 2010/2011-es tanévben egy alkalommal, komplex foglalkozás látogatása, valamint iskolakezdési vizsgálat látogatása. Az ellenőrzést végzi: Czikkely Erika, intézményvezető Az ellenőrzés módszerének megnevezése: megfigyelés, dokumentációelemzés A pedagógiai munka ellenőrzése kiterjed - a pedagógus és a gyermek kapcsolatára - a pedagógus előzetes felkészülése és tervező munkájára - a fejlesztő óra felépítésére, szervezésére - a fejlesztő foglalkozáson alkalmazott módszerek, elvek megfigyelésére - a foglalkozás eredményessége az egyéni fejlesztési terv céljainak teljesülésére - az útmutatóban szereplő szempontrendszer és a látott vizsgálat összehasonlítására
29 - az útmutatóban szereplő technikai kérdések és a látott vizsgálat összehasonlítására - érvényesül-e az az alapelv, hogy a vizsgálat során sohasem a feladatot értékeljük, hanem az általa vizsgált funkciót - a kolléga egyénisége, magatartása a foglalkozáson, vizsgálat alkalmával A látogatás ideje: 1. látogatás: Benéné Rojik Gabriella: 2011. február 2. látogatás: Tokainé Timár Csilla: 2011. február Az értékelés formája mindig függ az ellenőrzés céljától. Az elemzés, értékelés a látogatást követő esetmegbeszélés során történik: a) Először a látogatott pedagógus mondja el véleményét a foglalkozásról, a vizsgálatról. b) Ezután az intézményvezető ismerteti saját véleményét. Ez a véleménynyilvánítás nem lehet minősítő jellegű. Ez a fajta elemzés valójában a beszélgetés formáját ölti. A beszélgetés befejezése mindenkor előremutató kell, hogy legyen. Minden esetben megfogalmazásra kell hogy kerüljön az, amit előremutatónak tartunk. c) Végül a látogatásról készült jegyzőkönyvet, amennyiben a pedagógus annak tartalmával egyetért aláírja. A jegyzőkönyv az IMIP mellékletét képezi.
30 5. Kapcsolatrendszer Kapcsolatépítés a legszélesebb értelemben - Véleményünk szerint a szülőkkel, a gyermekkel a legfontosabb a kapcsolatépítés. - Kapcsolat a pedagógusokkal, a nevelési oktatási intézményekkel. - A fenntartóval. - A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. - Kapcsolat a gyermek-egészségügyi hálózattal. - Más nevelési tanácsadókkal. - A Nevelési Tanácsadók Egyesületével. - Az ellenőrzéseket végző szervekkel. A szülő esetében gyakran adódik olyan helyzet, amikor a szülő azért jön be, mert már az eső alkalommal tanácsot akar kapni, vívódik önmagával, hogy mit is kellene tennie. A gyermekek többsége nem saját elhatározásából veszi igénybe szolgáltatásainkat. Bizalmatlanságát és szorongását érdeklődéssel és elfogadással tudjuk oldani. A fenntartó szakmai kérdésekben szabad kezet ad. Az Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) meghatározza a szakmai ellenőrzésünket, amelyhez külső szakértő segítségét veszi igénybe, az elfogadott költségvetés függvényében. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal jó, személyes kapcsolatban állunk. A kérdések egyenrangúságon alapuló tisztázása az együttműködésünk jellemzője. Intézményünk kihasználja a lehetőségeit, tájékozott a jogszabályokban, ápolja partneri kapcsolatait.