Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4 Nevezetességei...5 Híres emberek...5 Értékeink, küldetésünk...11 Célok...11 1. Jogszabályi háttér bemutatása...13 2. Stratégiai környezet bemutatása...15 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége...19 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység...34 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége...45 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége...52 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása...55 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága...56 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...57 1. A HEP IT részletei...57 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése...57 A beavatkozások megvalósítói...58 Jövőképünk...58 Az intézkedési területek részletes kifejtése...59 Az intézkedési területek részletes kifejtése...60 Az intézkedési területek részletes kifejtése...61 Az intézkedési területek részletes kifejtése...62 Az intézkedési területek részletes kifejtése...63 Az intézkedési területek részletes kifejtése...64 Az intézkedési területek részletes kifejtése...65 Az intézkedési területek részletes kifejtése...66 Az intézkedési területek részletes kifejtése...67 Az intézkedési területek részletes kifejtése...68 2. Megvalósítás...69 A megvalósítás előkészítése...69 A megvalósítás folyamata...69 Monitoring és visszacsatolás...71 Nyilvánosság...71 Érvényesülés, módosítás...72 3. Elfogadás módja és dátuma...74 Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)...78 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bozzai Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Bozzai (horvátul Buzaj) község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben. A mai falu Bozzai és Bárdos községek egyesítéséből keletkezett. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
Fekvése Szombathelytől 10 km-re keletre, a Gyöngyös-sík délkeleti peremén, a Kozár-Borzó patak mellett fekszik. A település két község Bozzai és Bárdos egyesítésével 1950. február 9-én jött létre. Határos települések: Vép, Kenéz, Tanakajd, Vasszécseny. Nevének eredete Neve a régi magyar Boza személynévből ered, melynek előzménye a bodza főnév. Története 1271-ben Bozey néven említik először. Területe már az újkőkorban is lakott volt, ezt igazolja a határában megtalált kőbalta. A falu a Bozzay család ősi fészke. Régi temploma, melyet már a 13. században is említenek a török időkben elpusztult, helye nem ismert. 1283-ban Bozoy, 1329-ben Buzey, 1345-ben Buzay, 1447-ben Bozay, 1492-ben Boza néven szerepel. [4] Bárdos első említése 1410-ben Bardus alakban történik. A továbbiakban 1435-ben terra Bardustelek, 1447-ben Bárdos néven említik. Mindkét falu lakói kisnemesek voltak, földműveléssel, állattartással foglalkoztak. 1804-ben Bozzai 19 házában 118 lakos élt. Bozzai főutcája 1910-ben Bozzainak 314, Bárdosnak 139 magyar lakosa volt. Mindkét község Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. Természeti környezet Bozzai a viszonylag nagy vízgyűjtő területtel rendelkező Kozár-Borzó patak két partján fekszik, melynek Bárdos falurésze csak a bekötőútról közelíthető meg. A táj alföldiesen lapos felszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledék borítja. Bozzai beleértve a bárdosi településrészt is - jellegzetesen egyutcás, soros beépítésű, szalagtelkes község. Bozzai sohasem tartozott Vas vármegye nagy lélekszámú települései közé, bár szerencsés módon mindig elkerülték a nagy demográfiai hullámvölgyek, melyek oly sok vasi települést sújtottak. Az 1898-as Vasvármegye monográfia szerkesztői Bozzaiban 49, Bárdoson 29 házat jegyeztek fel. A lakosok száma 266, illetve 163 fő volt. 4
Bozzaiban a közlekedési-távközlési infrastruktúra szintje kielégítő, a tervek között szerepel a csatornázás megoldása. Jelentősebb gazdasági vállalkozás a községben nem működik. A vendéglátás és a kiskereskedelem a helyi igények kielégítését biztosítják. A 20. század húszas, harmincas éveiben Bozzaiban és Bárdoson is szép számmal éltek kiskereskedők, iparosok, akik a lakosság szükségleteit teljes körűen kielégítették. A község saját erőforrásainak maximális mozgósításával 1986 óta biztosítja az óvodai nevelést a vépi Vadvirág Napközi Otthonos Óvoda kihelyezett csoportjában. A helyi általános iskolai oktatás 1970- ben, az iskolai körzetesítéskor szűnt meg. A település általános iskolásai a vépi Hatos Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanulnak. A község közművelődésének és könyvtárának az 1994-ben felavatott Faluház ad otthont. Az épületben a közösségi rendezvényeket befogadó nagyterem és könyvtár mellett helyett kapott az orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal. A faluban élők tájszeretetét bizonyítja a nosztalgiapark és játszótér. A település életében fontos szerepet játszanak a civil szerveződések (Bozzaiak Bozzaiért Egyesület, Sportegyesület). Nevezetességei A település legrégibb épülete az 1931-ben felszentelt Szeplőtelen fogantatás templom. A templom mellett a község kulturális örökségségének értékes részét jelenti az 1770-ben épült sövényfalú, háromrészes torkospajta, melyet az érdeklődők a Vasi Múzeumfaluban tekinthetnek meg. Híres emberek Itt született 1809-ben Fábián Ambrus egyházi történetíró és 1947-ben Halmosi Zoltán válogatott labdarúgó. Az alábbi adattáblák Bozzai község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma:2013.04.03 A táblák számozása a helyzetelemzés adott fejezetére utal. Tekintettel arra, hogy Bozzai kis lélekszámú település (2012-ben 313 fő) a táblázatok adatai alapján levont következtetések nagymértékben változhatnak, ha népességszám - akár kismértékben is változik (pl. egy-két család elköltözik, vagy beköltözik.). 5
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő) 312,0 fő 2008 (fő) 320,0 fő Lakónépesség számának változása (%) 102,56 % 2009 (fő) 323,0 fő Lakónépesség számának változása (%) 100,93 % 2010 (fő) 324,0 fő Lakónépesség számának változása (%) 100,30 % 2011 (fő) 316,0 fő Lakónépesség számának változása (%) 0,97 % 2012 (fő) 313 fő Lakónépesség számának változása (%) 0,99 % TeIR, KSH-TSTAR A táblázati adatok mutatják, hogy Bozzaiban a lakosság száma stagnáló tendenciát mutat, vagyis nem illeszkedik az országos átlaghoz, ahol a népesség csökkenése a tendencia. Vas megye az országos átlagnál is nagyobb mértékben mutatja a népesség drasztikus csökkenését, de a szombathelyi járás is az országos átlag alatt van. 6
2. számú táblázat - Állandó népesség 2011. évi adat állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 323 fő 155 fő 47,98% 168fő 52,01% 8fő 2,47% 23fő 14,83% 24fő 14,28% 3fő 1,93% 7fő 4,16% 99fő 63,87% 108fő 69,64% 7fő 4,51% 17fő 10,11% 23fő 14,83% 12fő 7,14% 7
Az állandó népesség korcsoportonkénti és nemek szerinti megoszlása 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a n.a n.a 2008 44 49 89,79 2009 41 50 82,00 2010 40 48 83,33 2011 35 47 74,46 2012 n.a n.a n.a 8
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Térkép: TeIR Tematikus Térképek A vizsgált települést az országos és járási adatokkal összevetve ugyanúgy az elöregedés jellemzi. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 16 17-1 2009 8 7 +1 2010 13 8 +5 2011 2 7-5 2012 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 9
Belföldi vándorlások fő 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008 2009 2010 2011 év odavándorlás elvándorlás A táblázatból látszik, hogy a szombathelyi kistérségre a megyei adatokhoz képest még mindig a bevándorlás jellemző, vagyis szívesen költöznek ebbe a térségbe az emberek. Bozzaiba a beköltözés nem számottevő. 10
5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 4 3 +1 2009 1 3-2 2010 3 5-2 2011 1 7-6 2012 n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Természetes szaporodás fő 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008 2009 2010 2011 fő élveszületés halálozás 2009-től figyelhető meg a településen, hogy az elhalálozások száma minimálisan, de magasabb, mint az élve születések száma. Ez is jelzi, hogy a település elöregedik. Értékeink, küldetésünk Bozzai nem rendelkezik még Helyi Esélyegyenlőségi Programmal. Feladatunk a településünkön lévő esélyegyenlőség szempontjából megcélzott célcsoportokra vonatkozó adatok összegyűjtése, elemzése, összehasonlítása megyei, országos adatokkal. Feladatunk továbbá, hogy a helyzetfelmérés adataiból intézkedési tervet készítsünk, amely segítségével biztosíthatjuk az esélyegyenlőség szempontjából fókuszban lévő csoportok felzárkózását, hátrányaik csökkentését-megszűntetését, mind az oktatás, lakhatás, foglalkoztatottság, szociális és egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés területén. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bozzai település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a 11
foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 12
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Vép Város és Bozzai Község Közoktatási Intézményfenntartó Társulás 2010 Bevezetés Vép Város és Bozzai Község Intézményfenntartó Társulása elkészítette az esélyegyenlőséget vizsgáló helyzetelemzését a két település vonatkozásában, melynek eredményeként a közoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a szakmai innováció támogatása és a tárgyi feltételek 21. századi színvonalának biztosítása alapvető piorítást élvez a település életében, hogy hozzájáruljanak a fiatalok munka erőpiaci integrációjához, a hátrányos (HH-s) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH-s) családok gyermekei esélyeinek növeléséhez. Értékeink, küldetésünk Az intézményfenntartó társulást alkotó két település képviselő testülete elkötelezett amellett, hogy a települések lakói számára minőségi, mindenki számára egyenlően elérhető szolgáltatásokat nyújtson 13
a közoktatás területén és hozzájáruljon a polgárok életszínvonalának emeléséhez és a település képének pozitív változásához. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv prioritásai A közoktatási szolgáltatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása minden állampolgárnak. A minőségi oktatás feltételeinek kialakítása és biztosítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók beazonosítása, számukra plusz szolgáltatások biztosítása. Célmeghatározás Olyan településen kívánunk élni, ahol szívesen laknak az emberek, gyermekek és felnőttek egyaránt, ahol a diákok - nemtől, vallási és faji hovatartozástól függetlenül - felkészülhetnek az életre, szakmájukra, további tanulmányaikra, és ahol sikereket érnek el települési, regionális és országos szinten egyaránt, azok is, akik a leghátrányosabb helyzetekből indultak. Monitoring A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulását, végrehajtását az Esélyegyenlőségi Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít az intézkedési Terv változások alapján szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve létrehozott munkacsoportok beszámolói alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze, melyre a szülők, a hátrányos helyzetű csoportok képviselői, valamint a nevelőtestületek tagjai is meghívást kapnak. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv nyilvánosságra hozatala is, valamint az esélyegyenlőségi fórum első ülésének mihamarabbi összehívás. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a településdöntés hozóit, tisztségviselőit, az intézmények, a szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. Az Esélyegyenlőségi Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálni kell üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásáról készített beszámoló elfogadásáról, vagy átdolgoztatására, valamint az Intézkedési Terv szükségszerinti módosítására. A Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Érvényesülés, módosítás A mennyiben az éves felülvizsgálat során kiderül, hogy az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt célokat nem sikerült teljesíteni, az Esélyegyenlőségi Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési terv javaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetőek legyenek. A Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja, és javaslatot tesz a képviselő testületnek a szükséges intézkedésekre. 14
A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az Intézkedési terv végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelősök beazonosításáról és szükség esetén - felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az Intézkedési Terv felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az Intézkedési Tervet mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok meg valósításához 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Bozzai település rendelkezik a jogszabályok által az önkormányzatok számára kötelezően előírt tervekkel és koncepciókkal. Az alábbiakban az esélyegyenlőség szempontjából fontosnak tartott dokumentumok célkitűzéseit emeljük ki. A költségvetési koncepció azt tükrözi, hogy az önkormányzat csökkenő anyagi lehetőségei ellenére a szociális ellátások szintén tartására törekszik. Bozzai Képviselőtestület ciklusprogramja 2010-14-ig nagy súlyt helyez a munkahelyteremtésre a rendezési terv módosításával létrejött ipari és mezőgazdasági terület létrehozásával. A térségbe tervezett M9-es út fejlesztése lehetőséget teremtene a falu fejlődésére. A faluházban kialakított és működő teleház valamint a számítógépes oktatás fenntartása és fejlesztése kiemelt célja az önkormányzatnak. A településszerkezeti terv főbb pillérei közé tartozik a népességmegtartó erő fokozása érdekében a jó minőségű lakókörnyezet biztosítása. Kereskedelmi szolgáltató területek ütemezett fejlesztése, foglalkoztatási lehetőségek bővítése, munkába járás lehetőségének javítása. A településfejlesztési koncepcióban kitűzött főbb célkitűzések közé tartozik az egészség, az oktatás és a szociális ellátás szintjének emelése, a biztonság és az általános jólét előmozdítása. Elsősorban a helyi foglalkoztatás és a mezőgazdaságon kívüli más ágazatokból szerezhető jövedelmek gyarapítása érdekében reálisan lehet számolni a közeli szombathelyi és sárvári ipari parki munkalehetőségekkel. Gazdasági potenciál a város közelsége. Támogatni kell az ipari szolgáltatói és egyéb kisgazdaságok árutermelő jellegét. A Bozzaiak Bozzaiért Egyesület céljai között szerepel többek között a településfejlesztési, oktatási és szakmai gazdasági érdek-képviseleti tevékenység. Vép Városa és Bozzai Község Intézményfenntartó társulása elkészítette az esélyegyenlőséget vizsgáló helyzetelemzését a 2 település vonatkozásában, melynek eredményeként a közoktatási intézmények infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a szakmai innováció támogatása és a tárgyi feltételek 21. századi színvonalának biztosítása alapvető prioritást élvez a települések életében,. Az intézményfenntartó társulást alkotó két település képviselőtestülete elkötelezett amellett, hogy a települések lakói számára minőségi, mindenki számára egyenlően elérhető szolgáltatást nyújtson a közoktatás területén és hozzájáruljon a polgárok életszínvonalának emeléséhez és a település képének pozitív változásához. Az általános iskola esélyegyenlőségi tervének rövid távú céljai között szerepel a - korrekt adatszolgáltatási rendszer kialakítása és bevezetése a HH / HHH és SNI tanulók számának pontos nyilvántartása, különös tekintettel a HHH tanulók részvételi arányairól az egyes foglalkozásokon 15
- korszerű pedagógiai módszer és eszköztár kialakításához szükséges fejlesztések elindítása az érintett nevelőtestület módszertani felkészítésével, továbbképzésével - bekapcsolódás az iskolán kívüli programokba a belépő első évfolyamnál kiegyenlített osztálylétszámok a párhuzamos osztályok közötti HHH aránykülönbség újratermelődésének megakadályozására A középtávú tervek céljai közé tartozik - korszerű pedagógiai módszer és eszköztár kialakításához szükséges fejlesztések elindítása az érintett nevelőtestület módszertani felkészítésével, továbbképzésével - kompetencia alapú oktatás beépítése az intézményi gyakorlatba - az inkluzív pedagógia gyakorlatának megteremtése HHH tanulók továbbtanulási mutatóinak elmozdulása az érettségit adó középiskolák arányába - tárgyi erőforrások maximális fejlesztése - nem a társulás általános iskolájába járó 6-14 éves tanulók számának csökkenése A hosszú távú tervek céljai - korszerű pedagógiai módszer és eszköztár folyamatos szinten tartása továbbképzésekkel - az inkluzív pedagógia gyakorlatának maradéktalan megteremtése - tárgyi erőforrások maximális biztosítása - nem a társulás általános iskolájába járó 6-14 éves tanulók számának további csökkenése Vadvirág Óvoda Esélyegyenlőségi terv Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. LXXIX. törvény 89. -a, egyebek mellett a társadalmi különbségek csökkentését különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kívánja ösztönözni a minőségi oktatáshoz az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ennek érvényesítése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a SNI-s gyermekek helyzetére. Az intézkedési terv a Települési Közoktatási Intézkedési Tervvel, valamint az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal összehangolva készült. Nélkülözhetetlen a gyermekek összetételének áttekintése, annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a szegregáció mentesség, a diszkrimináció mentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi integrációjának támogatása. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik hátrányaikat. Az intézmény a gyermekek esélyegyenlősége, valamint a gyermekekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében figyelembe vette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek joga van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen. Az Intézkedési terv célja Biztosítva legyen az egyenlő bánásmód elvének teljesülése, az esélyteremtés, olyan programok kitűzése, amely előmozdítja a hátrányok kompenzálását, az esélyegyenlőség biztosítását. Diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelési- oktatási, társadalmi integrációjának támogatása a célunk. 16
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok megvalósulása érdekében a Vépi Vadvirág Óvoda vezetője a következő kötelezettségeket vállalja: Az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazottak alapján elkészíti az intézkedési tervét, melyet az óvoda nevelőtestületével megismertet. A megfogalmazott rövid, - közép,- hosszú távú intézkedések elvégzéséről gondoskodik. Évente felülvizsgálja az eredményességet. Ezekről évente beszámol a fenntartónak. Felelősség: A Vépi Vadvirág Óvoda Esélyegyenlőségi tervének végrehajtásáért az óvoda vezetője, Takács Józsefné felel. Gondoskodik az intézmény Esélyegyenlőségi tervének szülőkkel, pedagógusokkal történő megismertetéséről. Felel azért, hogy az abban foglaltakat az óvoda dolgozói ismerjék és kövessék. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek óvodáztatási feltételeinek megteremtése a harmadik életévtől. Cél: a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvoda fejlesztő programjaiba, hogy hátrányok minél előbbi kompenzálása megkezdődjön. A hátrányos helyzetű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció Cél: A hátrányos helyzetből adódó lemaradások csökkentése. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése Cél: Hátránykompenzáció az iskolaérettség kellő időben történő elérésére. A hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása Cél: Valamely területen tehetséges hátrányos helyzetű gyermek képességeinek kibontakoztatása. A hátrányos helyzetű gyermekek és a veszélyeztetett gyermekek szocializációja az óvodában Cél: Az érintett gyermekek családi életének, óvodai szocializációjának figyelemmel kísérése. Logopédiai ellátás biztosítása Cél: Minden rászoruló gyermek lehetőleg az óvodán belül kapja meg az állapotának megfelelő kezelést. Sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása, személyi és tárgyi feltételek biztosítása Cél: Az óvoda készüljön fel az SNI-s gyermekek fogadására. Fejlesztőpedagógusi végzettség megszerzése óvodapedagógusaink köréből. 17
Megvalósítás Az óvoda vezetője biztosítja, hogy az intézmény dokumentumaiba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitűzései. Vállalja a folyamatos értékelést, az eredmények visszacsatolását. Biztosítja a kollégák folyamatos továbbképzésének lehetőségét, felkészülését a feladatokra. Monitoring és nyilvánosság Az intézkedési tervben megvalósultak ellenőrzése évente ellenőrzésre kerül, az eredményeket a személyes adatok biztosításával nyilvánosságra hozzuk. Az ellenőrzés dokumentumait az óvoda vezetője minden év május 31-ig megküldi Vép Város Önkormányzatának a képviselőtestület tájékoztatására. Bozzainak 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Bozzai a szombathelyi kistérséghez tartozik. A település társulási megállapodást kötött szociális alapszolgáltatási és gyermekjóléti feladatellátásról mely feladatok közül a gyermekek napközbeni ellátását veszi igénybe a szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézményben, tekintettel arra, hogy Bozzaiban nem működik bölcsőde. A Társulás alapító okiratában rögzített további szolgáltatásokat helyben biztosítja, mint a családsegítést, házi segítségnyújtást, gyermekjóléti szolgáltatást. Utóbbiakat, valamint az alapellátás keretében nyújtott étkeztetést a Vépi önkormányzat által fenntartott intézmények működési költségeihez való hozzájárulással biztosítja. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az önkormányzat a TEIR-KSH területi statisztikai adatok rendszere valamint önkormányzati adatgyűjtés alapján rendelkezik releváns adatokkal az esélyegyenlőség szempontjából lényeges célcsoportok tekintetében, de nem áll adat rendelkezésre a fogyatékkal élőkre vonatkozóan. 18
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Kommunális adó 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Adótárgy 148 n.a. 148 148 162 160 Előírás 160500 n.a. 160000 160000 161000 161500 Befizetés 158000 n.a. 150500 163250 196250 164672 Hátralék 14500 n.a. 30000 25250 25500 28500 Gépjárműadó n.a n.a n.a n.a n.a n.a Adótárgy 104 n.a. 106 107 110 124 Előírás 988000 n.a. 1051800 1129472 1073627 1108401 Befizetés 962530 n.a. 921812 998983 896427 1084545 Hátralék 580821 n.a. 855564 957780 907332 712802 A településen roma vagy mélyszegénységben élő család, illetve hajléktalan személy nincs. Az itt élők jövedelmi helyzetéről nem álladat rendelkezésünkre. Fentiekre következtethetünk az adóerő képességi adatokból, melyek azt mutatják, hogy a kommunális adó hátralék nem számottevő, viszont a gépjárműadó hátralék jelentős, ami az évek óta áthúzódó hátralékok felhalmozódásából adódik. Az ingatlanok elvesztésétől az emberek tartanak, azért a kommunális adó fizetési hajlandóságuk nagyobb. Gépjárművel a lakosság nagy százaléka rendelkezik, viszont fenntartása egyre nagyobb gondot okoz. Ezt bizonyítja a gépjárműadó hátralék felhalmozódása. Szemétdíj tartozása a lakosságnak nincs. A vizsgált öt évben egy-két alkalommal került sor hitel illetve közműtartozás miatt ingatlan árverezési kifüggesztésre. Az átmeneti segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kérők száma alacsony. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 19
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma nő férfi összesen nő férfi összesen fő % fő % fő % 2008 112 126 238 6 5,35 11 8,73 17 7,14 2009 141 99 240 7 4,96 16 16,16 23 9,58 2010 111 134 245 10 9,00 12 8,95 22 8,97 2011 109 132 241 5 4,58 11 8,33 16 6,63 2012 n.a n.a n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők %-os megoszlása 10 8 6 4 2 0 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők százalékos megoszlása Az országos munkanélküli rátához képest a szombathelyi kistérség munkanélküli rátája jóval alacsonyabb. Ennek oka az lehet, hogy a Szombathely vonzáskörzetében lévő településen élők a szombathelyi munkaerőpiacon találnak maguknak munkát. A Szombathelyi járásból nagyon sokan dolgoznak Ausztriában, ők nem is jelennek meg a Munkaügyi Központok nyilvántartásában, mint 20
munkanélküliek.bozzaiban viszont a munkanélküliségi ráta csak 2010. évben csökkent az országos átlag alá. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 17 23 22 16 n.a. 20 éves és fiatalabb fő 0 1 0 1 n.a. % 0 4,34 0 6,25 n.a. 21-25 év fő 3 2 4 2 n.a. % 17,64 8,69 18,18 12,5 n.a. 26-30 év fő 1 2 1 1 n.a. % 5,88 8,69 4,54 6,25 n.a. 31-35 év fő 2 1 2 1 n.a. % 11,76 4,34 9,09 6,25 n.a. 36-40 év fő 0 1 1 0 n.a. % 0 4,34 4,54 0 n.a. 41-45 év fő 1 0 2 1 n.a. % 5,88 0 9,09 6,25 n.a. 46-50 év fő 3 4 2 3 n.a. % 17,64 17,39 9,09 18,75 n.a. 51-55 év fő 4 6 8 3 n.a. % 23,52 26,08 36,36 18,75 n.a. 56-60 év fő 3 6 2 4 n.a. % 17,64 26,08 9,09 25 n.a. 61 év felett fő 0 0 0 0 n.a. % 0 0 0 0 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A TeIR adatbázis Idősoros Elemző 2009-es adata (ez az adat a legfrissebb) szerint a 45 évesnél idősebb regisztrált munkanélküliek aránya Vas megyében: 35,25. Bozzaiban élő 45 évesnél idősebb regisztrációval rendelkező munkanélküli lakosok aránya elmarad ettől a megyei aránytól. Ez azzal magyarázható, hogy sokan a szombathelyi munkaerőpiacon találnak maguknak munkát, mivel nem okoz nehézséget a bejárás az 10 km-es távolság miatt. A táblázatból az is megállapítható (a 2011-es adatokat nézve), hogy az 51-55 éveseket érintő munkanélküliség helyi viszonylatokban magas. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 6 11 17 1 4 5 16,66 36,36 29,41 2009 7 16 23 5 7 12 71,42 43,75 52,17 2010 10 12 22 7 9 16 70,00 75,00 72,72 2011 5 11 16 4 3 7 80,00 27,27 43,75 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 21
A TeIR adatbázis Idősoros Elemző 2009-es adata (ez az adat a legfrissebb) szerint a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma/1000 lakos vas megyében: 25,335. Bozzaiban 2009-ben 323 fő volt a lakónépesség, ebből összesen 12 fő volt a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküli. Ebből látszik, hogy a településen a megyei átlag alatt van a 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya. Ugyanakkor magas a tartós munkanélküliek aránya a regisztrált álláskeresők számából. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy 2008-ról 2011-re a nők száma a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek között megnőtt. A 180 napnál hosszabb ideje munkanélküliek %-os értékének összehasonlítása nemek szerint 80 60 40 20 Férfi Nő 0 2008 2009 2010 2011 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 28 29 57 0 0 0 0 0 0 2009 27 27 54 0 0 2 7,40 2 3,70 2010 26 24 50 0 0 1 4,16 1 2 2011 25 25 50 0 0 1 4 1 2 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az alábbi grafikon szerint a településen 2008 és 2011 között nincs nyilvántartott pályakezdő női álláskereső. Ennek oka az is lehet, hogy gyermeket vállaltak, így kikerültek a munkanélküliséget mutatató adatokból. A másik ok lehet az, hogy a nők jobban élnek a felkínált munkalehetőségekkel, mint a férfiak. 22
A 18-29 év közötti nyilvántartott pályakezdő álláskerők %-os megoszlása nemenként 8 6 4 2 Férfi Nő 0 2008 2009 2010 2011 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 277 131 146 247 113 134 30 10,83 18 13,74 12 8,21 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év álláskeresők száma 8 általánosnál 8 általánosnál magasabb 8 általános összesen alacsonyabb végzettség iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 17 1 5,88 5 29,41 11 64,70 2009 23 1 4,34 7 30,43 15 65,2 2010 22 0 0 8 36,36 14 63,63 2011 16 0 0 5 31,25 11 68,75 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 23
25 20 15 10 5 0 2008 2009 2010 2011 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű nyilvántartott álláskeresők 8 általános végzettségű álláskeresők 8 általánosnál magasabb végzettségű álláskeresők 2001 es népszámlálási adatok még 123 főt mutattak, akiknek nem volt 8 általános iskolai végzettségük. A 2008-as adatoktól kezdődően megfigyelhetjük, hogy jelentősen csökkent azoknak a száma, akiknek nincs általános iskolai végzettségük, a regisztrált munkanélküliek között 1 fő található. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A település gyermekei a vépi általános iskolában tanulnak, ahol nincsen felnőtt oktatás. Szombathelyi felnőttoktatási intézményekben tanulhatnak a Bozzai lakosú munkanélküliek. Az egy fő 55 éven felüli munkanélküli korára való tekintettel már nem fogja elvégezni az általános iskolát. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2010 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 24
A településen nincsen középfokú intézmény, így erre adatok nem állnak rendelkezésre. A tanulni szándékozók Szombathely felnőttoktatási intézményeiben, illetve a VM Dunántúli Agrár- szakképző Központ Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Tagintézményében Vépen tanulhatnak. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 2 0,81 n.a. n.a. 2011 3 1,24 n.a. n.a. 2012 n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Önkormányzati adatgyűjtés Önkormányzati szervezésben nincs közmunkaprogram. A Szombathelyi Munkaügyi Központnál regisztrált munkanélkülieket közvetítik ki a Bozzai Önkormányzathoz. Törvényi lehetőség van a szabálysértési bírságokat közmunkával ledolgozni a megbüntetett személyeknek azon településeken, amelyek ezen személyek munkáltatását vállalták. Bozzaiban ezek a személyek leróhatják közmunkával a szabálysértési bírságukat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Munkahely szempontjából két város Szombathely, ill. Sárvár közelsége a meghatározó, de kis mértékben a szomszédos Vép is kínál munkalehetőséget. Szombathely és Bozzai távolsága kb. 15 km, ami kerékpárral is megtehető. Autóbusszal 25 perc, személygépkocsival 12 perc alatt lehet a várost elérni. Sárvár Bozzaitól 20 km-re található. Autóbusszal 28 perc, személygépkocsival 20 perc a menetidő. Az autóbusszal való közlekedés hátránya, hogy nem minden esetben felelnek meg az induló illetve az érkező járatok a munkába járók igényeinek, illetve hétvégén ritkábbak indulnak a járatok. Az állásokhoz való hozzáférésről tájékoztató plakátokon, illetve interneten lehet tájékozódni a faluházban. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A faluházban számítógépes oktatást lehet igénybe venni. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): Nem rendelkezik vele a település. 25
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Bozzaiban nincsenek mélyszegénységben élők és romák. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen nincs hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 19 1 5,26 2008. 2. negyedév 14 2 14,28 2008. 3. negyedév 7 2 28,57 2008. 4. negyedév 12 2 16,66 2008. átlag 13 1,75 13,46 2009. 1. negyedév 22 1 4,54 2009. 2. negyedév 22 0 0 2009. 3. negyedév 21 3 14,28 2009. 4. negyedév 21 5 23,80 2009. átlag 21,5 2,25 10,46 2010. 1. negyedév 27 2 7,40 2010. 2. negyedév 19 3 15,78 2010. 3. negyedév 24 4 16,66 2010. 4. negyedév 23 2 8,69 2010. átlag 23,25 2,75 11,82 2011. 1. negyedév 24 3 12,5 2011. 2. negyedév 11 3 27,27 2011. 3. negyedév 11 2 18,18 2011. 4. negyedév 14 2 14,28 2011. átlag 15 2,5 16,66 2012. 1. negyedév 20 1 5 2012. 2. negyedév 12 1 8,33 2012. 3. negyedév 12 1 8,33 2012. 4. negyedév 14 1 7,14 2012. átlag 14,5 1 6,89 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 26
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 52 18 34,61 2009 86 39 45,34 2010 93 25 26,88 2011 60 11 18,33 2012 58 12 20,68 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 100 80 60 40 Nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak száma 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 A nyilvántartott álláskeresők az első három hónapban jogosultak álláskeresési járadékra, ezután foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérhetnek az önkormányzattól. A táblázat azt mutatja, hogy a 2009. évi kiugróan magas álláskeresési járadékra jogosultak száma, valamint a 2010. évi szintén magas nyilvántartott álláskeresők száma csökkent. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres szociális segélyben részesülők Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 0 0 2008 4 1,68 n.a. n.a. 0 0 2009 1 0,41 10 43,47 0 0 2010 3 1,22 10 45,45 0 0 2011 2 0,82 5 31,25 0 0 2012 2 n.a. 7 n.a. 0 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adatgyűjtés 27
10 8 6 4 2 0 2008 2009 2010 2011 2012 rendszeres szociális segélyben részesülők (fő) fht-ben részesülők száma (fő) 30 nap munkaviszonyt nem tudta igazolni (fő) helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást (fő) A táblázat adatai alapján 2008-ról 2011-re a rendszeres szociális segélyben részesülők száma kismértékben változott, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek száma 2009-ről 2011-re felére csökkent. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db összes lakásállomány szociális egyéb lakáscélra használt bérlakás állomány lakásállomány nem lakáscélú ingatlanok ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító ebből elégtelen lakhatási körülménye ket biztosító ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma lakások száma lakások száma lakások száma 2008 117 0 0 0 0 0 0 0 2009 118 0 0 0 0 0 0 0 2010 119 0 0 0 0 0 0 0 2011 119 0 0 0 0 0 0 0 2012 n.a. 0 0 0 0 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 3.4.2. számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Feltárt veszélyeztetett lakhatási Hajléktalanok száma helyzetek száma 2008 0 0 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: önkormányzati adatok 28
A lakásállomány 2008 és 2012 között szinte változatlan volt. Az új építésű ingatlanok száma elenyésző. A településen veszélyeztetett lakhatási körülmények nincsenek. 3.4.3. számú táblázat Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 1 0 2009 1 0 2010 1 0 2011 2 0 2012 2 0 Forrás: önkormányzati adatok a) bérlakás-állomány: nincs A településen nincs bérlakás. b) szociális lakhatás: nincs A településen nincs szociális lakás. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: nincs A településen nincs egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok. e) lakhatást segítő támogatások: lakásfenntartási támogatás Az Önkormányzat lakásfenntartási támogatással támogatja a rászorulókat. f) eladósodottság: A vizsgált öt évben egy-két alkalommal került sor hitel ill. közműtartozás miatt ingatlan árverezési kifüggesztésre. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások nincsenek. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Bozzai településen nincsen telep, szegregátum. 29
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Az egészségügyi törvény szerint a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Az alapellátás célja az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása és nevelése is. Bozzaiban az egészségügyi alapellátás biztosított. A szomszédos Vépen két felnőtt háziorvosi körzet, egy fogorvos illetve egy gyermekorvos működik. Az I. sz. háziorvosi körzethez tartozik Bozzai. A településen heti egy alkalommal van rendelési idő, a hét többi napján Vépen érhető el a háziorvos. Munkanapokon 18 óra után, illetve hétvégén az orvosi ügyelet áll a lakosság rendelkezésére. A településen élők részére a fekvőbeteg és a járó beteg szakellátás Szombathelyen, a Markusovszky Kórház és Rendelőintézetben biztosított. A járó betegek szakellátását végzi a megyeszékhelyen a Vasútegészségügyi Szolgáltató KHT is. Bozzaiból a szolgáltatások jól megközelítetőek autóbusszal is. A szociálisan rászorulók részére az önkormányzat étkeztetést, házi segítségnyújtást valamint családsegítést biztosít. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 2012 évre 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 4 2009 6 2010 6 2011 6 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 30
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 0 2009 1 2010 3 2011 3 2012 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A prevenciós feladatokat elsősorban a védőnők végzik. Vépen két védőnői körzet van, közülük az I. sz. körzet látja el Bozzai lakosságát. A családvédelem keretében minden korosztályú és minden nemű polgár ellátása a védőnők feladata közé tartozik. A szűrések a gyermekeknél kötelezően 1 és 6 hónapos korban történnek, majd ezt követően hat éves korig évente. A vizsgálatokról igazolást állítanak ki, amelyen a következő adatok szerepelnek: testi fejlődés, pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák vizsgálata, látás kancsalság vizsgálata, hallás vizsgálata, beszédfejlődés, mozgásszervek vizsgálata. Iskolás korban a szűrések mellett rendszeres felvilágosító előadásokat tartanak a táplálkozásról, életmódról, káros szenvedélyekről. Az iskolás korban egyik kiemelt feladat a tetvesség megelőzése. Középiskolában a szűrés mellett a felvilágosítás és a prevenció fontos: drog, dohányzás, szexuális életre nevelés, párkapcsolati tanácsadás és a családi életre nevelés. A védőoltások adása a betegségek megelőzésében nagyon fontos, a kötelező oltásokon kívül kampányoltás és ismétlő oltás van. A közösségi egészségnevelés az óvodában, iskolákban, a nyugdíjas klubban, az Idősek Klubjában és a kismama klubban rendszeresen történik. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés ingyenes, a tájékoztatás a kötelező megjelenésekről írásban, az előadásokról hirdető táblákon, újságban való megjelentetéssel történik. Szórólapokkal, ingyenes kiadványokkal a minél szélesebb rétegekhez való eljutás biztosított. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A fejlesztő ellátás az óvodában logopédus az iskolában gyógypedagógus részvételével történik. Azoknak a gyermekeknek az ellátása, akiknek fejlesztése helyi körülmények között nem elegendő, a szombathelyi Aranyhíd Nevelési - Oktatási Integrációs Központ Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskolába kapnak ellátást, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése, nevelése, oktatása történik. A rehabilitációs ellátást a Markusovszky Kórház Központi Rehabilitációs Osztályán végzik, ahol elsősorban mozgásszervi rehabilitációra szoruló betegeket kezelnek, a baleseti sérülések, amputáltak, protézis műtétek, idegrendszeri károsodások következtében létrejött bénulások kezelését végzik. A rehabilitációs járó beteg ellátás Szombathelyen a nappali kórházban történik. Az osztály feladata a Markusovszky Kórház fekvő- és járó betegeinek, valamint Szombathely és vonzáskörzete járó betegeinek fizioterápiás ellátása. A betegek túlnyomó részének mozgásszervi problémája van, de tevékenységi körük a postoperatív, a kardiológiai, a pulmonológiai és egyéb betegek rehabilitációjának elősegítése is. 31