A magyar felnőtt lakosság tej- és tejtermék-fogyasztása

A magyar felnőtt lakosság tej- és tejtermék-fogyasztása Összefoglaló Ajánlások a felnőttek tej- és tejtermék-fogyasztására A felnőtt lakosság tej- és tejtermék-fogyasztása A tej és tejtermékekből származó tápanyagbevitel Készítette az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Budapest, 2013. április

1 TARTALOM 2 Kiemelt megállapítások... 3 3 Ajánlás a felnőtt lakosság napi tej- és tejtermék-fogyasztására... 4 4 A felnőtt lakosság tej- és tejtermék-fogyasztása... 6 5 A felnőtt lakosság fehérje-, zsír- és kalcium-profiljai... 7 5.1 A felnőtt lakosság fehérje-profilja... 7 5.2 A felnőtt lakosság zsír-profilja... 8 5.3 A felnőtt lakosság kalcium-profilja... 9 6 Módszerek... 10 7 Irodalomjegyzék... 11 2

2 KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A tejnek és a tejtermékeknek kitüntetett szerepe van a táplálkozási ajánlásokban, fogyasztásuk naponta többször is javasolt. E mellett szól az is, hogy kevés olyan élelmiszer van, mely ilyen arányban biztosítja több makro- és mikroelemből is a napi szükségletet [1]. A nemzetközi és hazai táplálkozási ajánlások szerint naponta fél liter tej vagy annak megfelelő tejtermék (joghurt, kefir, sajt, túró stb.) fogyasztása ajánlott. Az OTÁP2009 vizsgálat eredményei szerint o a felnőtt magyar lakosság tej- és tejtermék-fogyasztása nem felel meg ennek az ajánlásnak; o bár a tej és tejtermékek az összes zsírbevitel 14%-át jelentik, ugyanakkor a telített zsírsavak bevitelének egyharmadáért is felelősek. Ezért a tej és tejtermékek fogyasztásakor előnyben kell részesíteni a csökkentett zsírtartalmú termékeket. o a tej és tejtermékek fogyasztásának egyik legnagyobb élettani szerepe kalciumtartalmának köszönhető, azonban a felnőtt magyar lakosság napi kalciumbevitele nem éri el az ajánlott szintet. A kalciumbevitel több mint fele származik a tej és tejtermékek fogyasztásából, közülük is a tejnek, a sajtoknak és a savanyított tejkészítményeknek (joghurt, kefir) van kitüntetett szerepe. 3

3 AJÁNLÁS A FELNŐTT LAKOSSÁG NAPI TEJ- ÉS TEJTERMÉK- FOGYASZTÁSÁRA A tej és tejtermékek napi rendszerességű fogyasztása bizonyítottan hozzájárul az egészséges csontrendszer kialakulásához és megőrzéséhez, szerepet játszik az immunrendszer erősítésében. Számos tudományos közlemény támasztja alá lehetséges szerepét egyes táplálkozással összefüggő betegségek, mint a magasvérnyomás-betegség, a vastagbél daganatos betegségei, az elhízás és a fogszuvasodás megelőzésében [2, 3, 4, 5]. Mindezen kedvező élettani hatások egyedi tápanyag-összetételéből adódnak. A tej és a tejtermékek fehérjéi teljes értékűek és jól hasznosulnak. Meghatározó fehérjéje a kazein, ezt azonban jól hasznosuló savófehérjék is kiegészítik. Napi fél liter tej elfogyasztása a metionin kivételével az összes esszenciális aminosav igényét fedezi egy átlagosan táplált felnőtt korú férfinak [6]. A tejcukor (laktóz) amellett, hogy energiaforrást is jelent, fontos szerepet játszik a tejfehérjék szervezetbe történő beépülésében, segíti a kalcium felszívódását is [13]. A tejben található zsírok között nagyobb mennyiségben vannak a rövid és közepes szénláncú zsírsavak, emiatt jól emészthetőek és kedvező a felszívódásuk. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tehéntej telítettzsírsav-tartalmából [1. táblázat] adódóan növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ezért a nemzetközi és a hazai ajánlások egyaránt a csökkentett zsírtartalmú tej és tejtermékek fogyasztását javasolják [7, 8, 9, 10, 11, 12]. 1. táblázat 100 ml tej telített zsírsav- és kalciumtartalma Tehéntej (100 ml) Telített zsírsav Kalcium 1,5% zsírtartalmú tej 1.2 g 122 mg 3,6% zsírtartalmú tej 2.4 g 116 mg Forrás: OÉTI saját mérési eredmények, 2011 A tej jelentős forrása számos makro-, mikroelemnek, mint pl. a foszfor, kálium, kalcium, nátrium, cink, kobalt, króm, mangán, nikkel, réz, vas és vitaminnak, mint pl. az A-, C-, K- és B-vitaminok. Élettani szempontból a tejben és tejtermékekben lévő kalciumnak van kiemelkedő szerepe, hiszen napi fél liter tej fedezi a napi kalciumszükséglet 70%-át [2. táblázat]. 4

2. táblázat Felnőttek napi kalciumszükséglete (Biztonsági tartalékkal megnövelt érték) Életkor Férfiak (mg/nap) Nők (mg/nap) 19 30 éves 800 800 31 60 éves 800 800 60+ éves 1000 1000 Forrás: Antal M. Tápanyagszükséglet. In: Rodler I. (szerk.) Új tápanyagtáblázat. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005. p. 21 70. (Ugyan a gabonafélék, az olajos magvak (szezámmag), a zöldségek, a gyümölcsök, egyes halak, a húsok, a tojás és az ásványvizek is tartalmaznak kalciumot, azonban ezekből az élelmiszerekből kisebb hatásfokkal szívódik fel és hasznosul, mint a tejből, mivel a kalcium abszorpcióját a tejben lévő laktóz, fehérje, D-vitamin és citromsav is elősegíti.) Az egészséges táplálkozás hazai ajánlása a tej és tejtermékek napi többszöri fogyasztását javasolja. A mennyiséget illetően legalább napi fél liter tej, vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása javasolt. A táplálkozási ajánlásnak megfelelő tej és tejtermék-egyenértékeket a kalciumtartalom szempontjából a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat 500 ml tejjel egyenértékű kalciumtartalmú (600 mg) tejtermék mennyiségek * Élelmiszercsoport ** Tejegyenérték Fogyasztási tejek Savanyított tejkészítmények Sajtok Túró, túrókészítmények 500 ml 500 657 ml 70 150 g 150 1000 g Egyéb tejtermékek 50 600 g * A kalciumtartalom az egyes termékeknél annak típusától függően ettől eltérő lehet. ** A táblázat a dúsított élelmiszereket nem tartalmazza. A tejegyenérték meghatározásánál a kalciumtartalom alapján vetettük össze a termékeket, hiszen a tej és tejtermékek a legértékesebb kalciumforrások, azonban az ajánlásnál figyelembe kell, vegyük az egyes tejtermékek egyéb előnyös, illetve kevésbé előnyös tápanyag-összetételét. Igaz ugyan, hogy akár 7 dkg sajt is (fajtától függően) fedezheti a napi kalciumszükséglet 70%-át, azonban a napi ajánlott sóbevitel felét és a zsírbevitel harmadát is tartalmazhatja. Egyes hozzáadott cukrot tartalmazó tejtermékek fogyasztásával akár a táplálkozási ajánlásban szereplő maximálisan megengedett 10E% hozzáadott cukor napi mennyiségét is elfogyaszthatjuk. Ebből is jól látszik, hogy az egészséges táplálkozási ajánlásnak megfelelően a tej és tejtermékek fogyasztásánál is a változatosságra kell törekedni, naponta többször, többféle tejterméket ajánlott fogyasztani. 5

4 A FELNŐTT LAKOSSÁG TEJ- ÉS TEJTERMÉK-FOGYASZTÁSA Az OTÁP2009 eredményei szerint a felnőtt magyar lakosság 259 g tejet, illetve tejterméket fogyasztott naponta [4. táblázat]. Ez jelentősen elmarad a legalább fél liter tej vagy ennek megfelelő tejterméket jelentő hazai ajánlástól. A tej, tejtermékek közül a legnagyobb részesedése a tejnek volt (69%), míg 13%-a savanyított tejkészítmény, 7%-a sajt, 3%-a túró, túrókészítmény és további 8%-a egyéb tejtermék volt. A férfiak napi átlagos tej- és tejtermék fogyasztása (264 g/nap) közel azonos volt a nőkével (255 g/nap). A férfiak fogyasztásának 71%-a volt a tej, a savanyított tejkészítmények a fogyasztás 10%-át adták. A nők fogyasztásában valamivel kisebb, 67%-os arányt képviselt a tej, viszont a savanyított tejkészítmények fogyasztásuk 16%-át tették ki. A férfiak naponta átlagosan 20 g, a nők 15 g sajtot fogyasztottak, ami 7%-át, illetve 6%-át jelentette az összes tejtermék-fogyasztásnak. Túrót és készítményeit mindkét nem azonos mennyiségben, naponta 9 g-ot fogyasztott. Egyéb tejtermékekből a férfiak 22 g-ot, a nők 19 g-ot fogyasztottak napi átlagban. A nemek közötti legjelentősebb különbség a savanyított tejkészítmények fogyasztásában figyelhető meg, mely a nőknél mintegy másfélszerese a férfiakénak. 4. táblázat Az egy főre jutó napi átlagos tej- és tejtermék-fogyasztás a felnőtt lakosság körében, 2009 Élelmiszercsoportok Férfiak Nők Együtt g/nap % g/nap % g/nap % Fogyasztási tejek 188 71% 170 67% 178 69% Savanyított tejkészítmények 26 10% 42 16% 35 13% Sajtok 20 7% 15 6% 17 7% Túró, túrókészítmények 9 3% 9 4% 9 3% Egyéb tejtermékek 22 8% 19 7% 20 8% Összesen 264 100% 255 100% 259 100% 6

5 A FELNŐTT LAKOSSÁG FEHÉRJE-, ZSÍR- ÉS KALCIUM-PROFILJAI 5.1 A felnőtt lakosság fehérje-profilja 1 A felnőtt lakosság napi fehérjebevitele 89,3 g volt 2009-ben. A férfiak összes fehérjebevitele 103,5 g. A férfiak 89%-a a javasolt napi fehérjebeviteli értéknél nagyobb mennyiséget fogyasztott. A nők napi átlagos fehérjebevitele 75,3 g volt. Hasonlóan a férfiakhoz, mintegy 80%-uknál magasabb volt a fehérjebevitel, mint az ajánlott érték. [5. táblázat]. A felnőtt lakosság fehérjebevitelének mintegy 60%-a állati eredetű volt. A teljes fehérjebevitel 36%-át a húsok, húskészítmények, 27%-át a cereáliák és 15%-át a tej és tejtermékek adták. 5. táblázat A fehérjebevitel élelmiszercsoportok szerinti megoszlása a felnőtt magyar lakosság körében, 2009 Élelmiszercsoportok Fehérjebevitel (g/nap) Férfiak Nők Együtt Fogyasztási tejek 6.3 5.7 6.1 Savanyított tejkészítmények 0.8 1.3 1.1 Sajtok 4.8 3.7 4.3 Túró, túrókészítmények 1.4 1.5 1.4 Egyéb tejtermékek 0.9 0.8 0.8 Egyéb élelmiszerek 89.3 62.2 75.6 Összesen 103.5 75.3 89.3 Az összes fehérjebevitel 15%-a (13,7 g) származott tej és tejtermékből a következők szerint: 7% a tej, 5% a sajtok, 2% a túró és túrókészítmények, 1 1% a savanyított tejkészítmények és az egyéb tejtermékek fogyasztásából [1. ábra]. A nemek közti különbséget tekintve megfigyelhető a férfiakhoz képest a nőknél a több savanyított tejkészítmény és a kevesebb sajtfogyasztásból származó fehérjebevitel. 1. ábra A fehérjebevitelért felelős élelmiszercsoportok a felnőtt magyar lakosság táplálkozásában, 2009 1 A profil a különböző élelmiszercsoportok részesedését mutatja az adott tápanyag bevitelében 7

5.2 A felnőtt lakosság zsír-profilja A felnőtt lakosság napi zsírbevitele 2009-ben 101,4 g volt. A férfiaké 122,7 g, a nőké 81,8 g [6. táblázat], mely az összenergia-bevitel 36,1%-át jelentette nőknél és 38,5%-át a férfiaknál. A zsírból származó energia a magyar felnőtt lakosságnál az ajánlott 30E%-ot jelentősen túllépte. 6. táblázat A zsírbevitel élelmiszercsoportok szerinti megoszlása a felnőtt magyar lakosság körében, 2009 Élelmiszercsoportok Zsírbevitel (g/nap) Férfiak Nők Együtt Fogyasztási tejek 4.7 4.0 4.3 Savanyított tejkészítmények 0.8 1.3 1.1 Sajtok 5.3 4.0 4.6 Túró, túrókészítmények 0.7 0.8 0.8 Egyéb tejtermékek 3.8 3.2 3.5 Egyéb élelmiszerek 107.4 68.5 87.1 Összesen 122.7 81.8 101.4 Az összes zsírbevitelből 14,3 g-ot tettek ki a tej és tejtermékek, amely 14%-nak felel meg a következők szerint: 5% származott a sajtok, 4% a tej, 3% az egyéb tejtermékek és 1 1% a savanyított tejkészítmények, illetve a túró és túrókészítmények fogyasztásából [2. ábra]. A nemek közti különbség kifejezetten csak az egyéb élelmiszerekből származó zsírbevitelnél jelentkezik, mivel a tejtermékekből származó zsírbevitel 15 g a férfiaknál és 13 g a nőknél. 2. ábra A zsírbevitelért felelős élelmiszercsoportok a felnőtt magyar lakosság táplálkozásában, 2009 Megállapíthatjuk, hogy a lakosság tejtermékek formájában fogyasztotta a zsír 14%-át, ugyanakkor a telített zsírsavak bevitelének egyharmadáért ezek a termékek voltak felelősek. 8

5.3 A felnőtt lakosság kalcium-profilja A felnőtt lakosság napi kalciumbevitele átlagosan 733 mg volt 2009-ben [7. táblázat], jelentősen kevesebb, mint az ajánlott 800 mg. A férfiak kalciumbevitele 782 mg, egyharmaduk nem érte el az ajánlást, a nők esetében 690 mg volt, 38%-uknál a kalciumbevitel elmaradt az ajánlástól. 7. táblázat A kalciumbevitel élelmiszercsoportok szerinti megoszlása a felnőtt magyar lakosság körében, 2009 Élelmiszercsoportok Kalciumbevitel (mg/nap) Férfiak Nők Együtt Fogyasztási tejek 222 200 210 Savanyított tejkészítmények 30 47 39 Sajtok 115 88 100 Túró, túrókészítmények 8 9 9 Egyéb tejtermékek 33 32 33 Egyéb élelmiszerek 375 314 342 Összesen 782 690 733 Az összes kalciumbevitel több mint fele (53%) a tej és tejtermékek fogyasztásából származott [3. ábra]. Ebből 29%-ot tett ki a tejfogyasztás, 14%-ot a sajtok, 5%-ot a savanyított tejkészítmények, 4%-ot az egyéb tejtermékek és 1%-ot a túró és túrókészítmények. Mindkét nem esetében az összes kalciumbevitel több mint fele a tej és tejtermékek fogyasztásából származik. 3. ábra A kalciumbevitelért felelős élelmiszercsoportok a felnőtt magyar lakosság táplálkozásában, 2009 9

6 MÓDSZEREK Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) együttműködésben a 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF2009) almintáján az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) szakmai irányításával megvalósult keresztmetszeti vizsgálat volt. A vizsgáltak köre a 2008. december 31-ig a 18. életévüket betöltött, nem intézményben élő felnőtt lakosság volt. Az adatok validálását követően 1131 felnőtt által kitöltött, háromnapos táplálkozási napló adatai szolgáltak a populációs becslések alapjául. A minta életkor és nem szerint reprezentálja a felnőtt lakosságot. A kettő, nem egymást követő hétköznap és egy hétvégi napra (vasárnap) vonatkozó táplálkozási naplókat több lépésben ellenőriztük és pontosítottuk. A naplók rögzítése, valamint az energia- és tápanyag-számítás NutriComp Étrend Sport 3.0 szoftverrel, a napi átlagos energia- és tápanyag-beviteli értékek meghatározása súlyozással történt, a következő módon: (2 hétköznap átlaga x 5 +1 hétvégi nap x 2)/7. A háromnapos táplálkozási naplók lehetőséget adnak az egyes tápanyagok élelmiszerforrásának, azaz tápanyagprofiljának meghatározására. Ennek érdekében a NutriComp adatbázisában szereplő élelmiszerek és nyersanyagok 22 élelmiszer/nyersanyag-főcsoport 186 alcsoportjába kerültek besorolásra. Ezt követően a tápanyagprofil adatbázisban kiszámoltuk a kérdéses tápanyag élelmiszer-kategóriákból származó mennyiségét, majd ezt az adott tápanyag összbevitelének százalékában fejeztük ki. Az elemzéseket a tej és tejtermékek csoportján belül a fogyasztási tejek, a savanyított tejkészítmények (joghurt, kefir), a sajtok, a túró és túrókészítmények, valamint az egyéb tejtermékek (tejföl, tejszín, tejpor, sűrített tej) alcsoportjaira készítettük el. A tápanyagok bevitelére és az élelmiszer-fogyasztásra vonatkozó populációs becsléseket a STATA 9.1 program survey moduljával végeztük, az eredményeket matematikai átlag formában adjuk meg. Az átlagos tápanyagbevitelt és élelmiszer-fogyasztást férfiakra és nőkre együtt és külön nemek szerint mutattuk be. 10

7 IRODALOMJEGYZÉK 1 Drewnowski A. The contribution of milk and milk products to micronutrient density and affordability of the U.S. diet. J Am Coll Nutr. 2011. 30(5 Suppl 1):422S 428S. 2 Louie JC, Flood VM, Hector DJ, Rangan AM, Gill TP: Dairy consumption and overweight and obesity: a systematic review of prospective cohort studies. Obes Rev. 2011. 12(7):582 592. 3 Crichton GE, Bryan J, Buckley J, Murphy KJ. Dairy consumption and metabolic syndrome: a systematic review of findings and methodological issues. Obes Rev. 2011. 12(5):190 201. 4 Lamoe JW. Dairy products and cancer. J Am Coll Nutr. 2011. 30(5 Suppl 1):464S 70S. 5 Aune D, Lau R, Chan DS, Vieira R, Greenwood DC, Kampman E, Norat T. Dairy products and colorectal cancer risk: a systematic review and meta-analysis of cohort studies. Ann Oncol. 2012. 23(1): 37 45. 6 Rigó János: A tejfogyasztás jelentősége; in A tej. szerk.: Kukovics S. 2009. 7 U.S. Department of Agriculture and U.S. Department of Health and Human Services. Dietary Guidelines for Americans, 2010. 7th Edition, Washington, DC: U.S. Government Printing Office, December 2010. 8 Food patterns and dietary recommendations in Spain, France and Sweden. LiveWell for low impact food in Europe. 2012. http://www.fcrn.org.uk/printpdf/research-library/consumption/sustainability/wwf-reportlivewell-france-spain-and-sweden 9 Food based dietary guidelines in the WHO European Region. WHO Regional Office for Europe. Copenhagen, Denmark. 2003. http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_file/0017/150083/e79832.pdf 10 Bart H. A Healthy Diet in Europe. COMENIUS 2.1:128865-CP-1-2006-1-BE-COMENIUS-C21. 11 Scientific Opinion on establishing Food-Based Dietary Guidelines. EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA). European Food Safety Authority (EFSA), Parma, Italy. EFSA Journal 2010; 8(3):1460. 12 Táplálkozási ajánlások a magyarországi felnőtt lakosság számára. Szerk.: Rodler I. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2004. 11