Dr. Ludányi Arnold AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOZÁS KÖZGAZDASÁGI VONATKOZÁSAI Budapest, 2012.09.27 1
TARTALOM I. Bevezetés II. Miért szabályozzuk az infokommunikációs szolgáltatásokat? III. Tökéletlen verseny IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? V. Hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? VI. Hogyan szabályozzuk a frekvencia használatot? VII. Miért fontos a szélessávú internet? VIII. Összefoglalás 2
I. Bevezetés Mit tekintünk infokommunikációs szolgáltatásnak? Vezetékes Hang Adat Videó Vezeték nélküli Mobil
I. Bevezetés Mit tekintünk infokommunikációs szolgáltatásnak? Az infokommunikációs szolgáltatások, mint elektronikus hírközlési szolgáltatások lefedik az összes elektronikus hírközlő hálózatot és elektronikus hírközlési szolgáltatást. Magukban foglalják a vezetékes, vezeték nélküli és mobil hangszolgáltatást, szélessávú adatkommunikációt és műsorterjesztést. Nem terjednek ki viszont az elektronikus hírközlési hálózatokon megjelenő tartalomszolgáltatásokra (műsorszolgáltatás, pénzügyi szolgáltatások, e-kormányzati szolgáltatások stb.). Infokommunikációs szolgáltatások Elektronikus hírközlési szolgáltatások Tartalom Átvitel Végfelhasználó
5 I. Bevezetés Hogyan mosódnak el a határok az értéklánc egyes elemein belül és az értéklánc egyes elemei között? Minden tartalom minden platformon Tartalom Hálózatok Minden szolgáltatás, minden hálózaton Minden tartalom minden eszközön Eszközök Fogyasztók Anytime Anything Anywhere
6 I. Bevezetés Meghatározó trend az online, mobil és helyfüggetlen használat
7 II. Miért szabályozzuk az infokommunikációs szolgáltatásokat? Tökéletlen verseny Stb.? Természetes monopólium Általános célú technológia Korlátos erőforrást használ
III. Tökéletlen verseny Mi az általános elméleti indoka a gazdasági szabályozásnak? 1.) A klasszikus közgazdaságtan értelmezésében (Smith 1776) a gazdasági tevékenységek szabályozására lényegében nincs szükség: egy társadalom jóléte akkor maximalizálható, ha a gazdasági döntéseket a piaci kereslet és kínálat alakulására, a termelők és a fogyasztók gazdasági önérdekének szabad érvényesülésére, a piac láthatatlan kezére (invisible hand of the market) bízzuk.
III. Tökéletlen verseny Mi az általános elméleti indoka a gazdasági szabályozásnak? 2.) Első közelítésben tehát a gazdasági tevékenységek szabályozására akkor lehet szükség, ha szembe helyezkedünk a klasszikus közgazdaságtan idealizált piacfelfogásával és ezzel elfogadjuk, hogy a piaci mechanizmusok önmagukban nem feltétlenül eredményezik az erőforrások (munka, tőke, természeti kincsek) optimális allokációját és a lehető legmagasabb társadalmi jólétet. Erre több okunk is lehet: a fogyasztók és a termelők rendelkezésére álló információk korlátosak (Stiglitz 1987), a tranzakciók idő és költségigényesek (Milgrom 1990), a gazdasági szereplők döntései nem feltétlenül racionálisak (Simon 1982), a gazdasági, társadalmi, politikai intézmények jelentős hatást gyakorolnak a gazdasági szereplők döntéseire (Williamson 1998), bizonyos, önmagukban vonzó jövedelmező gazdasági tevékenységek jelentős negatív externáliákkal járhatnak (Laffont 2008). A gazdasági szabályozás tehát szigorú értelemben csak a fenti tényezők hatásából fakadó piaci kudarcok (market failure) korrigálására kap mandátumot.
III. Tökéletlen verseny Néhány példa a racionális döntéseket torzító heurisztikákra Elérhetőségi (hozzáférhetőségi) heurisztika Az események gyakoriságának, valószínűségének, elképzelhető okainak a becslésekor a könnyebben emlékezetbe idézhető (elérhető) emléknyomokat gyakrabban és nagyobb súllyal vesszük figyelembe, mint más ismereteket. Reprezentativitási heurisztika Egy esemény előfordulási gyakoriságának, valószínűségének, elképzelhető okainak a becslését gyakran olyan mintára alapozzuk, amely nem általánosítható (személyes tapasztalatok, médiában tematizált ügyek stb.) Lehorgonyzás és igazodás Ha a kevés releváns információval rendelkező emberek döntéséhez biztosítunk valamilyen (akár teljesen irreleváns) lehorgonyzási pontot, akkor ez befolyásolni fogja a döntésüket akkor is, ha ezt tudatosan nem ismerik el. További általános kognitív stratégiák
Mindkét esetben 100 fő töltötte ki a kérdőíveket! Az irreleváns lehorgonyzási pont (0%) nagyban befolyásolta a döntéseket. A kiinduló példa Dan Arielytől származik III. Tökéletlen verseny A viszonyítási pont megváltoztatásának hatása a döntésekre: Folyóirat előfizetés lehetőségek (Előfizetői döntések arányai a sor végén) 1 éves online előfizetés minden cikkre $59 1 éves előfizetés a nyomtatott verzióra $125 1 éves előfizetés az online és a nyomtatott verzióra egyaránt $125 16% 0% 84% Elvileg a középső lehetőség irreleváns! Ugyanaz a kérdőív másképpen: 1 éves online előfizetés minden cikkre $59 1 éves előfizetés az online és a nyomtatott verzióra egyaránt $125 68% 32%
IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? A tökéletes verseny tehát az a piaci forma, amelyben a piaci szereplők száma magas, a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, a termék homogén, a piacra jutás szabad, a szereplők árelfogadók, az információk szabadok. Egy tökéletesen versenyző piacon ugyanazt a terméket több ezer cég kínálja, akár több millió vásárlónak. Így ezeken a piacokon minden termelő csak a töredékét adja egy termék összkínálatának, egy adott vevő pedig csak a töredékét az összkeresletnek. Egy ilyen piacon a termelők és a fogyasztók döntései lényegében mennyiségi kérdésekre egyszerűsödnek: mennyit termeljek, illetve mennyit fogyasszak, ha a hasznomat maximalizálni szeretném? Csak elméleti lehetőség, szabályozás hiányában legnagyobb valószínűséggel az agrár és nyersanyag ágazatban fordulhatna elő. Szabályozási feladat: NINCS
IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? A tökéletes versenypiac ellenpontja a monopólium. Ez olyan iparági struktúrát jelent, amikor csak egyetlen szereplő van az adott piacon. Hasonlatosan a tökéletes versenypiachoz a tökéletes monopólium is inkább elméleti magyarázó ereje miatt érdekes, a gyakorlatban nemigen fordul elő. A monopolpiac legtöbb szempontból a szabad verseny ellentéte - Egy eladó van, - Belépési korlátok magasak: a piacra egyetlen más szereplő sem képes belépni - A vállalatalapítás tőkeigényes és/vagy szabályozási akadályok vannak - A termék ára a vállalat számára nem külső adottság, arról a vállalat dönt, - A piaci és technológiai információk nem férhetők hozzá szabadon, azok felett a monopólium rendelkezik. Szabályozási feladat: VAN
II. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? A monopóliumok sajátos alesete a természetes monopólium. Erről a piacformáról akkor beszélünk, ha egy adott áru vagy szolgáltatás leggazdaságosabban egyetlen cég által hozható létre. Más szóval természetes monopólium áll fenn, ha egy adott áru vagy szolgáltatás előállításának átlagköltsége magasabb, ha azt nem egy, hanem kettő vagy több szereplő kínálja. A természetes monopólium több termékre vagy szolgáltatásra nézve akkor áll fenn, ha egy adott vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak bármely lehetséges kombinációját alacsonyabb költséggel képes megtermelni, mint akármekkora számú versenyző vállalat. Ezt az adottságot Baumol (1977) megfogalmazása alapján költségszubadditivitásnak nevezzük Szabályozási feladat: VAN
IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? Az oligopólium olyan piactípus, ahol csak néhány vállalat működik, és adja az adott termék (ágazat) termelésének jelentős hányadát. Lényeges különbség a többi piactípushoz képest, hogy oligopol piacon a vállalatok kölcsönösen függnek egymástól. Ez annyit jelent, hogy amikor stratégiai kérdésekről dönt a vállalat (árpolitika, termékfejlesztés, marketing) mindig szem előtt tartja versenytársai reakcióit. Oligopolpiacon a vállalat árkövető. Ezen azt értjük, hogy a vállalat képes befolyásolni a termék árát, de áralakító szerepe korlátozott abban az értelemben, hogy versenytársai várható reagálásait is számításba kell vennie.
IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? Az oligopólium lehet kooperatív, illetve nem kooperatív Kooperatív monopólium esetén: a vállalatok koordinálják tevékenységüket együttesen maximalizálják profitjukat a verseny korlátozása mellett az output esetenkénti összehangolt csökkentésével magasabb árat érnek el törvényi tilalom alá esik (legális szerződéssel nem hozható létre) Szabályozási feladat: VIZSGÁLANDÓ A kétszereplős oligopólium a duopólium Nem kooperatív monopólium a vállalatok tudatában vannak a többiek jelenlétének, figyelembe veszik a versenytársak viselkedését de a döntéshozatalnál a vállalatok egymástól függetlenül döntenek
IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? Amikor a piacon sok vállalat állít elő azonos rendeltetésű, de külső megjelenésében, minőségében eltérő termékeket, a piacon monopolista verseny van. A szabad versenyhez hasonlóan számos vállalat van jelen. A termékek nem homogének: Ezek a vállalatok rendeltetésében hasonló, de mégsem azonos terméket állítanak elő. A hangsúly a termék differenciáláson van. Ezért nagyon erős, nem-árjellegű verseny van, a hirdetési, márkázási tevékenység a piaci részesedés növelését igyekszik előmozdítani. Példák: éttermek, divattermékek, üdítőitalok stb. Szabályozási feladat: VIZSGÁLANDÓ
IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? A monopszónia kereslet oldali monopóliumot jelent: egy vevő áll szemben számos eladóval. Az oligopszónia esetében kis számú vevő áll szemben nagyszámú eladóval. a monopol, illetve oligopol helyzetben lévő vásárlók meghatározhatják a beszerzési árakat és az egyéb feltételeket. Példák a monopszóniára állami egészségügyi beszerzések nagy bevásárló láncok bizonyos szegmensekben agrártermelés és élelmiszeripar kapcsolatrendszerének bizonyos aspektusai Példák oligopszóniára dohánytermelők és dohánygyárak kakaóbab termelők és csokoládé gyárak Szabályozási feladat: VIZSGÁLANDÓ
IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? A fő piacformák összehasonlítása: Tökéletes verseny Abszolút és természetes monopólium Oligopólium Monopolisztikus verseny Eladók száma Sok Egy Kevés Sok Sok Vevők száma Sok Sok Sok Sok Kevés Hatás az árra Nincs (árelfogadók) Ármeghatározó Ki és belépés Könnyű Alapesetben lehetetlen Információ áramlás Termék jellege Van (árképző, árkövető) Nehéz Rövid távon van Hosszabb távon lehetséges Monopszónia, oligopszónia Van Nehéz Szabad Nincs Korlátozott Korlátozott Korlátozott Homogén Homogén Homogén Differenciált Homogén Szabályozá si feladat NINCS VAN VIZSGÁLANDÓ VIZSGÁLANDÓ VIZSGÁLANDÓ 19
IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? Ex post versenyszabályozás VAN VIZSGÁLANDÓ VIZSGÁLANDÓ VISZGÁLANDÓ Piacformák Tökéletes verseny természetes monopólium abszolút monoplólium Oligopólium Monopolisztikus verseny Monopszónia oligopszónia Ex ante versenyszabályozás VAN 20
IV. Milyen szabályozási feladatok adódnak az egyes piacformák esetében? A gazdasági szabályozás és a piacformák összefüggése szempontjából alapvető állítás, hogy szabályozói beavatkozásra minden tökéletlenül versenyző piac, azaz piaci kudarcok esetében szükség lehet. A szabályozó jellemzően az alábbi célok mentén kíván hozzájárulni a piaci hibák orvoslásához: piacra lépés lehetővé tétele, belépési korlátok csökkentése, a piaci szereplők esélyegyenlőségének megteremtése, a piaci erő kialakulásának megakadályozása, diszkriminációmentes és igazságos piaci feltételek a versenyző szolgáltatók számára, hozzájárulás a piacról való kilépés költségeinek minimalizálásához, a termelők ösztönzése a hatékonyság fokozására, különös tekintettel az innovációra és a termelékenységnövelésekre, a termelők ösztönzése a gazdaságilag optimális kockázatvállalásra 21
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? Mi növeli egy természetes monopólium kialakulásának valószínűségét? alapvető fontosságú termék vagy szolgáltatás korlátozott lehetőség a termék vagy szolgáltatás raktározására a fogyasztó részéről, a változó költségekhez képest relatíve magas fix költség arány, jelentős méretgazdaságosság (az előállított termékek vagy szolgáltatások átlagköltsége jelentősen mérséklődik a kibocsátás növekedésével), az elsüllyedt költségek (sunk cost) magas aránya a teljes költségekhez képest. Ezek az adottságok nagy valószínűséggel állnak fenn a jelentős infrastruktúra beruházást igénylő hálózati szolgáltatások, így az energetika, a közlekedés és az elektronikus kommunikációs (infokommunikációs) szolgáltatások esetében. 22
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A tulajdonosi, intézményi (szervezeti) és technológiai dimenzió megfelelő kezelése Technológiai monopólium Technológiai monopólium a piacot ellátó termékek és/vagy szolgáltatások egyetlen közös termelési folyamatban (joint production) történő előállítása esetén létezik. Intézményi monopólium Az intézményi monopólium azt jelenti, hogy a piacot egyetlen cég látja el, és a közös termelés ezen belül valósul meg. Tulajdoni Tulajdoni monopólium esetében pedig a technológiai monopólium mögött egyetlen tulajdonos áll. A természetes monopólium léte szempontjából mindig a technológiai dimenzió az elsődleges. A tulajdonosi és szervezeti feltételek alakítása pedig az átláthatóság és a versenyteremtési késztetések miatt fontos igazán az ex ante versenyszabályozásban (pl. számviteli, strukturális vagy szervezeti szeparáció). 23
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? Mire van szükség az ex ante versenyszabályozás bevezetéséhez? Költségszubadditivitás, Precíz piac meghatározás A természetes monopólium által okozott károk kimutatása A piacok megtámadhatóságának vizsgálata A monopólium technológiai, intézményi és tulajdonosi dimenziójának elkülönítése A szabályozás hatékonyságának valószínűsítése 24
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? Miért van szükség pontos piac meghatározásra? A helyes piac meghatározás alapvető fontosságú a természetes monopóliumok szabályozásának közgazdasági megalapozása szempontjából, ugyanis a legtöbb esetben nem egyértelműek egy természetes monopóliumnak látszó szolgáltatás határvonalai Hol vannak a földrajzi határok? Melyek a helyettesítő szolgáltatások? Minden hálózaton nyújtott szolgáltatásra fennáll-e a költségszubadditivitás? 25
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? Hogyan vizsgálhatjuk a helyettesíthetőséget? Keresleti helyettesíthetőség (a hipotetikus monopolista teszt): Azt vizsgáljuk, hogy egy kicsi, de jelentős áremelkedés (általában 5-15%) hatására a fogyasztók milyen mértékben váltanának más termékekre és melyekre. Ha a fogyasztók olyan mértékben térnek át más termékekre vagy más földrajzi piacokról kezdenek vásárolni, hogy az nem teszi kifizetődővé ezt az áremelést, akkor azon termékeket és/vagy földrajzi területeket is be kell vonni az érintett piacba, amelyekre áttérnének a fogyasztók. Kínálati helyettesíthetőség: Ekkor azt vizsgáljuk, hogy egy kicsi, de jelentős áremelkedés (általában 5-15%) hatására megjelennek-e olyan vállalkozások, amelyek versenynyomást fejtenek ki az adott piacon. 26
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A természetes monopólium létéből fakadó hátrányok vizsgálata (1) Tökéletes verseny: a cég arról dönt, hogy adott ár mellett mennyit termeljen? Monopólium: a megtermelt mennyiségről és az árról egyaránt dönt A versenyző vállalat és a monopólium motivációi eltérnek: ha egy versenyző vállalat versenytárasainál alacsonyabb árat tud kínálni, akkor nő az értékesítése (piacot szerez) a monopóliumnál az árcsökkentés közvetlenül bevétel és profit csökkenést jelent A monopólium kevesebbet és magasabb áron fog értékesíteni, mint egy versenyző vállalat 27
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A természetes monopólium létéből fakadó hátrányok vizsgálata (3) További hátrány lehet: A monopólium a verseny hiányában nem a leghatékonyabban használja fel az erőforrásokat: X-inefficiency, Erre a jelenségre az empirikus igazolást, olyan nagy amerikai vállalatok (US Steel, General Motors, American Airlines) piacvesztése szolgáltatta, amelyek ugyan nem természetes monopóliumként, de jelentős piaci erővel működtek az amerikai belső piacon és nem tudtak megfelelni a nemzetközi verseny kihívásainak a 70-es, 80-as években A monopolcég innovációs, megújulási képessége az új belépők jelentett fenyegetettség hiánya miatt alacsonyabb lehet, mint egy versenypiacon működő vállalaté. Schumpeter (1950) szerint ez nem igaz: a piaci erő és az innovatív képesség között pozitív összefüggés áll fenn: egy monopol cég sokkal inkább rendelkezik a kutatás-fejlesztéshez nélkülözhetetlen forrásokkal és kockázatviselő képességgel, mint a kisebb versenyző vállalatok. 28
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A természetes monopólium létéből fakadó hátrányok vizsgálata (2) Ha a monopólium kevesebbet és magasabb áron értékesít a fogyasztókat két típusú kár éri: A monopólium holtteher vesztesége P, MC Holtteher-veszteség Határköltség (MC) akik a relatíve magasabb áron meg tudják vásárolni a szolgáltatást, többet fizetnek érte, mint piaci körülmények között kellene: jövedelemátcsoportosítás a fogyasztóktól a termelők felé, lesznek fogyasztók, akik a relatíve magasabb árak miatt nem tudják megfizetni a szolgáltatást: holtteher veszteség (a piac egy része elveszik ez a monopóliumnak és a fogyasztóknak egyaránt rossz). P mon P komp Forrás: Varian (1991), 506.o. határbevétel (MR) Q mon Q komp Kereslet (D) Q mon = monopolium által értékesített mennyiség, P mon =monopol ár Q komp = piaci versenyben értékesített mennyiség, P komp = versenypiaci ár Q 29
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A piacok megtámadhatóságának vizsgálata: A piacok megtámadhatóságának elmélete szerint egy új belépő jelentette fenyegetés akkor is kikényszerítheti a költséghatékony működést és alacsonyan tarthatja az árakat, ha a piacon adott időpontban csak egy szereplő van. Érvelésük szerint egy megtámadható piacon működő cég nem tud monopoljáradékot realizálni, mivel árait és költségeit olyan szinten kell tartania, hogy egy új belépő számára az adott piac ne legyen vonzó. A piacok megtámadhatóságának elmélete a gyakorlatba csak korlátosan alkalmazható, kemény feltételrendszere miatt nem állhat fenn semmilyen jelentősebb belépési korlát, a potenciális új belépő számára semmilyen olyan extra költség nem merülhet fel, ami az inkumbens (a már a piacon lévő) cég számára nem áll fenn, a piacról szabad a kilépés: lényegében nincsenek elsüllyedt költségek, a távozó cég az amortizációtól eltekintve visszakapja a költségeit, az információáramlás és a technológiához való hozzáférés az új belépő számára is szabad, az inkumbens cég nem védekezhet átmeneti árcsökkentésekkel a potenciális piacra lépés ellen. 30
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A szabályozás hatékonyságának előzetes vizsgálta Alapvetések: Minden szabályozás természeténél fogva tökéletlen: általában számos szándékolatlan mellékhatással kell számolni, és gyakran költséges és kiszámíthatatlan vállalati és/vagy fogyasztói reakciókat vált ki. Nem ritka, hogy a szabályozás költsége meghaladhatja a piaci kudarcból fakadó hátrányok nagyságát. Ezért az ágazati versenyszabályozás bevezetése komoly körültekintést, önmérsékletet igényel. 31
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A szabályozási hatásvizsgálat első és nélkülözhetetlen lépése a szabályozási célok világos meghatározása A természetes monopóliumok működése kapcsán a leggyakrabban az alábbi szabályozói részcélok merülnek fel: Az áruk és szolgáltatások hatékony árazása: a szabályozott áraknak ideális esetben meg kell egyezniük a határköltséggel. Hatékony termelési költségek: a szabályozásnak késztetéseket kell tartalmaznia, arra, hogy a monopol szolgáltató hatékony költséggazdálkodást folytasson és így az árak csökkenhessenek. Megfelelő kibocsátási színvonal: a szabályozott monopóliumnak biztosítania kell a fogyasztók által, a határköltséggel megegyező árszínvonalon keresett áru vagy szolgáltatásmennyiséget. Megfelelő beruházások és innováció: a szabályozott áraknak lehetővé kell tenni a termelési eszközök pótlását és bővítését. Megfelelő minőség és választék: a fogyasztói elégedettség szempontjából az ár mellett leginkább az adott szolgáltatás minősége és választéka a meghatározó. Disztribúciós célok: hálózatos szolgáltatások esetében ez leggyakrabban az egyetemes szolgáltatás formájában jelenik meg. 32
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A szabályozási célok meghatározását követően a szabályozási hatásvizsgálat logikája az alábbi: 1) milyen szabályozási lehetőségek vannak (beleértve a be nem avatkozás lehetőségét is)? 2) a piaci folyamatok várható alakulása alapján enyhül vagy súlyosbodik a helyzet? Mi az organikus fejlődési pálya? 3) Az egyes szabályozási opciók hogyan járulnak hozzá a szabályozói célok érvényesüléséhez? milyen hatással vannak az egyes szereplőkre (stake holder analysis), különös tekintettel a fogyasztói érdekek érvényesülésére, és az érintett gazdasági szereplők adminisztratív terheire? milyen kockázatokkal, szándékolatlan mellékhatásokkal járnak? 4) Mit mutat a javasolt szabályozási beavatkozás költség-haszon elemzése (monetizált és nem monetizált tételek együttes figyelembevétele)? 33
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? Összefoglalva Egy megfelelő gazdasági szabályozási környezet kialakítása, de akár csak megértése is a szabályozási célok világos azonosítását, a lehetséges eszközök teljes körű számbavételét, a piaci folyamatok ismeretét és követését, valamint a hasznok, költségek és mellékhatások szisztematikus számbavételét teszi szükségessé. 34
Összágazati érdek Versenyproblémák Fogyasztói érdek V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A szabályozás hatékonyságának előzetes vizsgálta Hatások és ellenhatások egy feltételezett szabályozói beavatkozás kapcsán súlyos probléma jelentős probléma közepes probléma mérsékelt probléma problémamentes Ár Választék Szolgáltatás választék Szolgáltatás és szolgáltató váltás Tartalom Érték Minőség Ügyfélkapcsolatok Önálló piaci erőfölény Erőfölény vertikális kiterjesztése Erőfölény horizontális kiterjesztése Innováció Beruházások Pénzügyi stabilitás hozzájárulás a problémák kezeléséhez nem kívánt mellékhatások az organikus fejlődés hatásai 35
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? Szándékolt hatások?? Ügyfelek Közigazgatás?? Szándékolatlan hatások 36
V. Miért és hogyan szabályozzuk a természetes monopóliumokat? A versenyszabályozás a természetes monopóliumok kivételével az általános (ex post) versenyszabályozás keretei között valósul meg. Ennek oka, hogy a természetes monopólium esetében a versenynek társadalmi jólétet csökkentő hatása van (költségszubadditivitás!), így a szabályozott monopóliumként való működés a kívánatos. Az ex post és ex ante versenyszabályozás fő jellemzőinek összehasonlítása EX ANTE VERSENYSZABÁLYOZÁS Versenyt teremt Piacelemzés alapján Szektor specifikus Ex ante kötelezettségek Szektor specifikus jogszabályok alapján (pl. elektronikus hírközlésről szóló törvény) Ágazati szabályozók ((pl.: Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Közlekedési Hatóság). EX POST VERSENYSZABÁLYOZÁS Fenntartja a versenyt Versenyszabályok megsértésekor Általános Ex post szankciók Versenytörvény alapján Gazdasági Versenyhivatal 37
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozásának további indoka, hogy azok szűkös természeti erőforrást, a frekvenciát használják fel termelési tényezőként. Mi a rádióspektrum? A rádióspektrum elektromágneses hullámok halmaza, melyeket három fő jellemző határoz meg: frekvencia, hullámhossz és energia (jelerősség). Ezek közül szabályozási és közgazdasági szempontból a leggyakrabban használt paraméter a frekvencia, ami az elektromágneses hullámok rezgésszámát mutatja. Mérőszáma a Hertz (Hz, khz, MHz, GHz). Milyen infokommunikációs szolgáltatások használnak rádió spektrumot? mobil hangszolgáltatás, mobil internet szolgáltatás, vezeték nélküli internet szolgáltatás, földfelszíni rádió és televízió műsorszórás, műholdas televíziós műsorszórás, stb. 38
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Melyek a fő termelési tényezők a közgazdasági modellekben Munka Tőke Föld Tágabb értelemben az összes korlátos természeti erőforrást jelöli Tudás 39
IV. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Milyen korlátos természeti erőforrással mutat hasonlóságot a rádió spektrum? Jellemzőek rá a minőségi különbségek? Szűkös a kínálata? Növelhető hatékonysága? Megújuló erőforrás? Raktározható későbbi felhasználásra? Spektrum Föld Kőolaj Víz IGEN IGEN MÉRSÉKELTEN MÉRSÉKELTEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN IGEN NEM IGEN RÉSZBEN NEM IGEN NEM NEM IGEN IGEN Exportálható? NEM NEM IGEN IGEN Kereskedelmi forgalomba hozható? IGEN IGEN IGEN IGEN Az összehasonlításból az is látható, hogy a rádió spektrum legközelebbi hasonlóságot a földdel mutatja. E két termelési tényező meghatározó jellegzetessége hogy kínálatuk szűkössége minőségi sokszínűséggel párosul. A föld, mint termelési tényező esetében a minőségi differenciáltságot például a termőföld aranykoronában mért értéke vagy az építési telek elhelyezkedése jelentheti. 40
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? A rádióspektrum esetében a minőséget, az értéket két tényező határozza meg: a terjedési képesség és az adatátviteli kapacitás. 41
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Jellemző szolgáltatások az infokommunikációs szolgáltatásra használható frekvenciasávokban: Frekvencia sáv Frekvenciasáv Szolgáltatások VLF (Very Low Frequency) 3 khz-30 khz pontos idő jelek, meteorológiai radarjelek LF (Low Frequency) 30 khz-300 khz garázsnyitók, riasztó rendszerek, baby monitorok, távirányítású modellek MF (Medium Frequency) 300 khz-3mhz közép hullámú rádió, légi irányítás, GPS HF (High Frequency) 3-30 Mhz rövid hullámú rádió, CB rádió VHF (Very High Frequency) 30-300 MHz TV, FM rádió UHF (Ultra High Frequency) 300 MHz 3 GHz TV, mobil hang és internet, WiFi, katonai felhasználás, vezeték nélküli hangosítás SHF (Super High Frequency) 3 GHz-30 GHz pont-pont adatátviteli kapcsolatok, fix vezeték nélküli adat, műholdas műsorszórás 42
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Mit jelent az abszolút és a különbözeti járadék a spektrum esetében? A rádióspektrum minőségi differenciáltsága azt eredményezi, hogy a földkészlethez hasonlatosan használati jogának átengedésével két típusú járadék (bevétel) realizálható: abszolút és különbözeti járadék: az abszolút járadékot a legkedvezőtlenebb minőségi adottságokkal rendelkező természeti erőforrás tulajdonos is megkapja, a különbözeti járadék az adott termelési tényező minőségi különbségein alapul és az adott kínálat melletti magasabb kereslet révén realizálható. A különbözeti és abszolút járadék szemléltetése a frekvencia esetében járadék S 1 S 2 D frekvencia mennyisége D = frekvencia kereslet, S 1 = frekvencia kínálat 300 MHz és 30 GHz között S 2 = frekvencia kínálat 300 MHz alatt és 30 GHz felett különbözeti járadék abszolút járadék 43
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Hogyan maximalizálható a különbözeti járadék a spektrum esetében? 1) hatékonyabb felhasználás: digitális televíziózás bevezetése 2) erőforrások átcsoportosítása az értékesebb tevékenységekre: digitális hozadék 792-860 MHz-es sáv felszabadítása mobil szolgáltatásra 44
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Hogyan határozható meg a frekvenciagazdálkodás célrendszere? Gazdasági hatékonyság biztosítása A frekvencia felhasználás akkor hatékony gazdaságilag, ha a rádió spektrum, mint szűkös erőforrás felhasználásával előállított szolgáltatások összességében a legmagasabb fogyasztói hasznosságot eredményezik, függetlenül attól, hogy azokhoz a fogyasztók a piacon, vagy állami közszolgáltatások keretében jutnak hozzá. Technikai hatékonyság biztosítása Kihasználtság: Ez akkor valósul meg, ha a rendelkezésre álló spektrum, minél teljesebb mértékben van kihasználva. Ezt a kihasználtságot általában két tényezővel mérik, a rendelkezésre álló frekvenciák foglaltsága (occupancy) és a kiosztott frekvenciákon lebonyolított forgalom (data rate). Interferencia elkerülése: Ez a műszaki kihívás abból fakad, hogy ha adott időben, adott helyen adott frekvencián több jelfolyam kerül párhuzamosan továbbításra, akkor azok egymást zavarhatják (interferencia). Ez a kockázat csak gondos tervezéssel és az adott frekvencia használatának korlátozásával érhető el. A korlátozás lehet időbeli, térbeli és vonatkozhat a jelerősségre is 45
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Melyek a fő frekvenciagazdálkodási feladatok? 1) Frekvencia tervezés (spectrum planning) és kijelölés (allocation) eredményeként az adott sáv felhasználhatóvá válik különböző szolgáltatásokra, a nemzetközi megállapodásokkal, az interferencia követelményekkel összhangban. 2.) Frekvencia kiosztás (spectrum authorisation) fázisában két alapvető döntés születik: milyen magánvállalkozások és milyen feltételekkel jutnak spektrumhoz (private use of spectrum)? hogyan elégíthető ki az állam által nyújtott szolgáltatások frekvenciaigénye (public use of spectrum)? 3.) Frekvencia felügyelet: a rádió spektrum felhasználásának monitoringja, az illetéktelen felhasználás kiszűrése 46
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Melyek a frekvencia kiosztás fő módszerei? Licence exemption First come first serve Beauty contest Auction 47
VI. Miért és hogyan szabályozzuk a frekvencia felhasználást? Melyek a frekvencia kiosztás fő módszerei? Auction Az árverésnél csak egy fő döntési kritérium van az ár. Lehetséges az eljárást viszonylag gyorsan lebonyolítani. Átlátható folyamat A jogosultsági kritériumok az árverés esetében is jelenthetik a jelentkezők előzetes szűrését DE Mincs lehetőség gazdaságpoltikai, szociális szempontok érvényesítésére, Meglepő eredmények születhetnek, ha az autonatizmusok nincsenek jól átgondolva Beauty contest Az ár mellett megjeleníthetők gazdaságpolitikai és szociális megfontolások is: o Hálózatépítés gyorsítása o Vidéki területek lefedése o Korszerű technológia használata o Minőségi követelmények o Árazás o Stb. DE A döntési folyamat kevésbé transzparens, több szubjektív elemet tartalmaz a vesztes fél gyakran megtámadja a döntést, a pályázat kidolgozása és lebonyolítása egyaránt idő- és energiaigényes, a különböző értékelési szempontok kidolgozása és megfelelő pontozása komplex feladat, Az értékelési szempontok ésszerűtlen vállalásokra és azok végrehajtására késztetik a pályázókat. 48
VII. Miért fontos a szélessávú internet? A természetes monopólium jelleg és a szűkös természeti erőforrásnak számító spektrum iránti igény mellett, az infokommunikációs szolgáltatások szabályozásának további közgazdasági indokát adja az általános célú technológia (general purpose technologies) jelleg. Ez többé-kevésbé a legtöbb infokommunikációs alapszolgáltatásra igaz, de legjelentősebb a szélessávú internet (broadband) tekintetében. A gazdasági fejlődésben, lényegében minden korban kiemelt szerepet játszottak az általános célú technológiák Ezeknek közös jellemzője, hogy ágazati és földrajzi határokat átlépve alapvetően képesek a korábban jellemző gazdasági és társadalmi struktúrákat megváltoztatni (Jovanovic, Rousseau 2005). Ilyen jellegű technológiákra jellemző történeti példa a gőzgép feltalálása, a vasútfejlesztések, a villamosítás, az automatizálás, a személyi számítógépek megjelenése, illetve a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedése. 49
VII. Miért fontos a szélessávú internet? Melyek a szélessáv kedvező mikrogazdasági hatásai? csökken az információk beszerzésének, tárolásának, továbbításának költsége, a csökkenő tranzakciós költségek révén nő a költséghatékonyságot növelő kiszerződése (outsourcing lehetősége), a rugalmas foglalkoztatási formák (távmunka) növelik a az élőmunkafelhasználás hatékonyságát, új értékesítési csatornák nyílnak meg, csökkennek az ügyintézési költségek (e-közigazgatás), rugalmas és gyors beszerzési, készletezési költségek (supply chain management), jelentősen csökkennek az informatikai költségek a távszolgáltatások (cloud computing) segítségével, nőnek a termék, üzleti modell és szervezeti innováció lehetőségei, stb. 50
VII. Miért fontos a szélessávú internet? Melyek a szélessáv kedvező makrogazdasági hatásai? A makrogazdasági hatások közül a legfontosabbnak a szélessávú kommunikáció pozitív növekedési hatása tekinthető. Ennek alapvető hatásmechanizmusa a következő: az információhoz való hozzájutás mennyiségi és minőségi paramétereinek javulása növeli a termelékenységet és serkentően hat a növekedés fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú innovációra is. 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 A szélessávú penetráció 10 százalékos növekedésének addicionális GDP növekedési hatása (%) 0,43 0,73 0,6 0,81 0,77 1,12 Fix telefon Mobil telefon Keskenysávú Internet magas jövedelmű országok 1,38 1,21 Szélessávú Internet alacsony és közepes jövedelmű országok forrás: Adapted from Qiang and Rossotto, (2009) Information and Communications for Development: Extending Reach and Increasing Impact, Chapter 3: Economic Impacts of Broadband, p. 45 51
VII. Miért fontos a szélessávú internet? Milyen foglalkoztatási hatása van a szélessáv terjedésének? Rövid távon és átmenetileg a technológiai helyettesítés miatt előfordulhat a foglalkoztatás csökkenése, de hosszabb távon a nettó foglalkoztatási hatás pozitív az alábbi mechanizmusok mentén: hálózattervezés, -építés, -fenntartás és kapcsolódó fejlesztéspolitika szakemberigénye, szélessávú hálózatokon nyújtott szolgáltatások erőforrásigénye (on line tananyag fejlesztés, digitális tartalomipar dinamizálása stb.), szélessávú fejlesztések tovagyűrűző hatásai (elmaradott régiók fejlesztése, új üzleti modellek, vállalkozások létrejötte stb.). 52
VII. Miért fontos a szélessávú internet? Milyen innovációs hatása van a szélessáv terjedésének? A szélessávú elektronikus kommunikáció pozitív innovációs hatásai az alábbi fő mechanizmusok mentén érvényesülnek (OECD 2008): lehetővé válik az új tudás és ötletek azonnali és globális megosztása, a termék és szervezeti innovációs eredmények terjedése felgyorsul, csökkennek az egyes piacok információs jellegű belépési korlátai, javul az üzleti szférán belüli kutatási fejlesztési együttműködés lehetősége (pl. klaszteresedés), lerövidül a termékfejlesztési ciklus, nagyobb tér nyílik a fogyasztó által kezdeményezett innovációs fejlesztéseknek 53
Hogyan segíthető elő a szélessáv terjedése? VII. Miért fontos a szélessávú internet? melyek a legfontosabb korlátozó tényezők a szélessávú elektronikus kommunikáció előtt? milyen elvek mentén építhető fel egy eredményes szélessávú stratégia? melyek lehetnek a stratégiai célok megvalósítását szolgáló eszközök? 54
VII. Miért fontos a szélessávú internet? Melyek a legfontosabb korlátozó tényezők a szélessávú elektronikus kommunikáció előtt? HOZZÁFÉRÉS TARTALOM KÉPZETTSÉG MOTIVÁCIÓ BIZTONSÁG hálózati lefedettség (vezetékes, vezeték nélküli, mobil) szélessáv ára végfelhasználói eszköz ára e-közigazgatás e-kereskedelem e-egészségügy stb. elsődleges digitális írástudás másodlagos digitális írástudás munka szórakozás kommunikáció személyes adatok biztonsága tranzakciók biztonsága káros tartalmak kiszűrése cyber bűnözés kockázatai 55
VII. Miért fontos a szélessávú internet? milyen elvek mentén építhető fel egy eredményes szélessávú stratégia? a stratégia készítőjének világos intézményi mandátummal kell rendelkeznie a Kormányzaton belül, a helyzetelemzésnek a kínálati mellett a keresleti oldalra is, azaz az összes potenciális korlátozó tényezőre ki kell terjednie, fel kell mérni és figyelembe venni az összes érintett csoport (stake holder) elvárásait (háztartások, vállalkozások, állam), szükséges egy mindenki számára vonzó szélessávú jövőkép felvázolása, a stratégiai célokat és prioritásokat a helyzetelemzés logikájában, az elemzett korlátozó tényezők (stratégia pillérei) szerint célszerű megfogalmazni, fontos, hogy a célok eléréséhez az összes lehetséges eszköz vizsgálatra kerüljön és, hogy megfelelő összhang legyen a támogatási, közpolitikai és szabályozási eszközök között. 56
VII. Miért fontos a szélessávú internet? Melyek lehetnek a stratégiai célok megvalósítását szolgáló eszközök? SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK KÖZPOLITIKAI ESZKÖZÖK FISKÁLIS ESZKÖZÖK ex post versenyszabályozás ex ante versenyszabályozás frekvencia szabályozás Hálózatsemlegesség Milyen mértékben szükséges szabályozni az ISP-k forgalommenedzsment gyakorlatát? felhasználói biztonság Adatvédelem, Cyber crime Stb. Tartalomszabályozás Szólás és véleményszabadság Káros tartalmak visszaszorítása stratégia alkotás monitoring nyilvános konzultáció részletes infrastruktúra térkép elkészítése önszabályozás ösztönzése közérdekű megállapodások kockázatmegosztás elősegítése (NGN/A fejlesztéseknél) kereslet aggregálás Elsődleges és másodlagos digitális írástudás javítása lakossági és vállalati motivációs programok vissza nem térítendő infrastruktúrafejlesztési támogatások visszatérítendő támogatások fejlesztési adókedvezmény fogyasztói árkiegészítések oktatási, képzési támogatások állami infrastruktúrafejlesztés (digitális közmű koncepció) stb. Szellemi tulajdon védelme információs társadalmi alkalmazások és szolgáltatások E-kereskedelem E-közigazgatás Digitális aláírás 57
Összefoglalás Mi a közgazdasági indoka az infokommunikációs szolgáltatások szabályozásának? Piaci kudarcok Korlátos természeti erőforrás használata Általános célú technológia (kedvező gazdasági társadalmi hatások) Ex post versenyszabályozás Ex ante versenyszabályozás (természetes Monopólium) Hatékony és rugalmas spektrumgazdálkodás Kedvező szabályozási lörnyezet Kereslet és kínálat oldali támogatások és programok 58