2015/32. SZÁM TARTALOM. 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról...



Hasonló dokumentumok
2008. MÁV CARGO ÉRTESÍTŐ 11. szám

Tűzvédelmi Szabályzat

INTERCISA. 0. módosítás 1. oldal (25)

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI KAR TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA

Tiszavárkony Község. Tűzvédelmi szabályzata

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

T Ű Z V É D E L M I S Z A B Á L Y Z A T A

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT RENDELKEZŐ RÉSZ

Károli Gáspár Református Egyetem Tűzvédelmi szabályzat

27/2006. (V. 5.) GKM rendelet. az autógáz töltıállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZAT

Galumba Lajos tű. százados tűzoltósági főfelügyelő

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Dunaújváros

1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemrıl. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

SZERZŐDÉS Vállalkozási Szerződés

Az ALISCA Agrárház Kft új növényvédőszer raktárának biztonsági jelentése Szekszárdi Ipari park

RENDÉSZETI és VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZATA

Tűzvédelmi jogszabályváltozások 2013

Ikt. sz.: VAGYONVÉDELMI SZABÁLYZAT

VAGYONKEZELÉSI SZERZŐDÉS

A Cserepes Sori Piac Kft. által üzemeltetett vásárok és a piacok

Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján:

11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet. a közvilágításról

2014/35. SZÁM TARTALOM

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzat Jegyzőjétől

A belügyminiszter.../2016. (..) BM rendelete. a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól. 1. Értelmező rendelkezések

I. A Hivatal elnevezése, jogállása, irányítása és vezetése. 1. A Hivatal elnevezése és jogállása

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA VAGYONKEZELÉSI SZABÁLYZAT

2013/35. SZÁM TARTALOM. 45/2013. (XII. 12. MÁV-START Ért. 35.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Oktatási Utasításáról...

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015

/ r / ^ / 0 0 -U > Q. Fővárosi Vízművek Zrt. I ő v A k o s i VÍZMŰVEK BUDAKESZI. Vagyonkezelési szerződés. Budapest, 2012.

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselı-testületének

BIZTONSÁGI TERV Dunai Regatta 2016

INTERCISA LAKÁSSZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

ELSŐ RÉSZ A rendelet hatálya 1..

Szám: 35970/1941-5/2015. ált. Tárgy: A MEZEI-VILL Kft. (4100 Berettyóújfalu, Puskin u. 12.) tűzvédelmi bírság ügye

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet személyes adatokra vonatkozó Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA

Egervár Község Önkormányzata KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

Északdunántúli Vízmű Zrt május 2. Üzletszabályzat

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

A MAGYAR MEZİGAZDASÁGI MÚZEUM JOGÁLLÁSA, ALAPADATA

SELEJTEZÉSÉNEK SZABÁLYZATA

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

K I V O N A T. Az Apátistvánfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testület november 20-án órakor megtartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből.

Sárospatak Város Jegyzıjétıl

LELTÁRKÉSZÍTÉSI ÉS LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, november 17. (18.11) (OR. en) 16431/10 TRANS 338 FEDŐLAP. az Európai Bizottság. Az átvétel dátuma:

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet. [a Tszt. 3. m) pontjához] A Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírságok. [a Tszt. 4.

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KOORDINÁTOROK RÉSZÉRE

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet Hatályos:

ÜZLETSZABÁLYZAT. ALFA-NOVA Energetikai, Fejlesztő, Tervező és Vállalkozó Korlátolt Felelősségű Társaság SZEKSZÁRD

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016

K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 27-én megtartott zárt ülésének jegyzőkönyvéből

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT SZABADKÍGYÓS november

1. Általános rendelkezések Az SZMSZ jogszabályi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK 3. KÖTET MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

A SZENT ISTVÁN EGYETEM. T a n á c s á n a k. 16/2002/2003.ET. számú

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Munkavédelmi szabályzat

Temetőszabályzat. Bevezető rendelkezések: I. A Szabályzat területi hatálya, a sírkert adatai:

A Kollektív Szerződés hatálya Nem terjed ki a Kollektív Szerződés hatálya az Mt (1) (2) bekezdései szerinti vezető állású munkavállalóra.

BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

E.ON TISZÁNTÚLI ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓI ÜZLETSZABÁLYZAT

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGY

VAKOK ÁLLAMI INTÉZETE TATAI REHABILITÁCIÓS TELEPHELYÉNEK HÁZIRENDJE

a Létesítmény-fenntartási Szabályzat elfogadásáról

Együttműködési megállapodás minta

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Zalavári Óvoda

AZ AXA HORIZONT MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Csanytelek Község Önkormányzata Polgármesteri Hivatala köztisztvisel i Közszolgálati Szabályzata

Életfácska Református Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata. Életfácska református Óvoda Gárdony, Posta u

Dunaszentpál Község Önkéntes T zoltó Egyesületének ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések

A MISKOLCI EGYETEM KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet. a távhőszolgáltatásról szóló évi XVIII. törvény végrehajtásáról

MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT a Képviselő-testület december 13-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Együttműködési megállapodás

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

1. Általános követelmények

Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült TŰZVÉDELEM. Szerző: Vincze József

113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet

IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

LAKITELEK ÖNKORMÁNYZATA. GONDOZÁSI KÖZPONT 6065 Lakitelek, Béke u. 20. IDŐSEK OTTHONA HÁZIREND

Szervezeti és Működési Szabályzat

AZ ÁDÁNDI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

A Dunaharaszti Hétszínvirág Óvoda. Szervezeti és Működési Szabályzata

E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás:

2015/32. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról... 2

Utasítások 36/2015. (VIII. 27. MÁV-START Ért. 32.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Tűzvédelmi Szabályzatáról 1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA A szabályzat célja MÁV-START Zrt. (továbbiakban: Társaság) tűzvédelemi tevékenységének szabályozása és az ehhez tartozó munkáltatói és munkavállalói feladatok, kötelességek, felelősségek és szempontok meghatározása. 2.0 HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya 2.1.1. Az utasítás személyi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, b) a MÁV-START Zrt-vel munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. szakmai gyakorlaton, képzésen részt vevő, tanulóviszonyban) álló, továbbá c) a Társaság utas- és ügyfélforgalom elől elzárt területére (a továbbiakban: üzemi terület) bármely célból a vonatkozó szabályok szerint belépő vagy engedéllyel ott tartózkodó más természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, továbbá a Társaság területén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, szolgáltatást igénybe vevő, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat, stb.) személyére abban az esetben, ha részükre a szabályzat átadásra került, vagy annak tartalmáról tájékoztatást kaptak. 2.1.2. Az utasítás területi hatálya kiterjed: a) a MÁV-START Zrt. által üzemben tartott járművekre, b) a MÁV-START Zrt. tulajdonában, vagy jogszerű használatában lévő ingatlanok területére. ÉRTESÍTŐ 2 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a MÁV-START Zrt. Biztonság vezetője felelős. 3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 1. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység: minden olyan végzési helyét tekintve nem üzemszerű technológia, eljárás, tevékenység, amely az adott környezetre nézve viszonylagos magas hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal potenciális tűzkeletkezési tényező, iniciáló gyújtóforrás lehet. 2. Beépített tűzoltó berendezés: az építményekben, szabadtéren, illetve vasúti vontató és vontatott járműveken elhelyezett, helyhez kötött, a tűz oltására, a beavatkozás könnyítésére, a tűz terjedésének megakadályozására, a tűzkár csökkentésére alkalmazott önműködő berendezés. 3. Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező füstnek és forró égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés. 4. Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná). A talajtól elválasztva eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. 5. Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. 6. Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. 7. Jármű: vasúti munkagép, vasúti személyszállító kocsi, motorvonat, vontató és vontatott vasúti, üzemi, illetve közúti jármű és gépjármű.

8. Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. 9. Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala. 10. Robbanásveszélyes állapot: a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott. 11. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség beleértve a nyitott fedett színeket, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. 12. Tartós fogyasztó: az az elektromos fogyasztó, amely rendeltetéséből adódóan felügyelet nélkül, huzamosabb ideig, vagy állandóan feszültség alatt üzemel. 13. Tűz (tűzeset): az a nem irányított, nem szabályozott térben lezajló, lánggal vagy izzással járó égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, ill. azokban károsodást okoz. A vasút területén, vasúti létesítményekben, járművekben, egyéb vasúti tulajdonban, vagy a vasút kezelésére bízott javakban keletkezett, technológiától eltérő égés, vagy égési folyamat, függetlenül attól, hogy a dologi kár bekövetkezésével, vagy a nélkül szüntették meg, vagy szűnt meg. 14. Tűzvédelmi munkatárs: a Társaság legalább középfokú tűzvédelmi képesítésű munkavállalója, aki önálló feladatként, vagy más tevékenységi köre mellett tűzvédelmi feladatokat megbízás, vagy munkaköri leírás alapján is ellát, vagy azokat ellenőrzi. 15. Tűzvédelmi szakértő: a Biztonság szervezetének felsőfokú tűzvédelmi képesítésű munkavállalója. 16. Tűzvédelmi szolgáltató: a vasútüzem területén a tűzvédelmi tevékenységet is felügyelő, valamint a Társasággal kötött szolgáltatási szerződés alapján a tűzvédelemben közreműködő, feladatokat ellátó szervezet. 17. Tűzvizsgálat: azon szakmai tevékenység, amely a tűz keletkezési, ÉRTESÍTŐ 3 helyének, idejének, okának, valamint az ezért esetlegesen felelős személyének felderítésére irányul. 18. Üzemeltető, fenntartó: az a szervezet, amelynek feladata a létesítmény, építmény, épület, technológiai helyiség, gép, berendezés, jármű vagy egyéb vagyoni érték üzemeltetése, kezelése, karbantartása, ellenőrzése. 4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A Társaság tűzvédelmi szervezetének feladatai, felépítésének, működésének és irányításának általános rendelkezései Általános rendelkezések 4.1.1. A Társaság tűzvédelmi tevékenységének irányítását a Biztonság vezetője útján a Társaság vezérigazgatója látja el. 4.1.2. Társaság területi szervezeti egységei által bérelt ingatlanokra a Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatot (LTSz), és a 30/1996. (XII.6.) BM rendelet 4. (1) bekezdésben meghatározottak alapján Tűzriadó Tervet egyéb megállapodás hiányában a bérbeadó készíti el. 4.1.3. A Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzatban az adott egységre vonatkozóan kell részletesen leírni: 1. a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, 2. a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére vonatkozó szabályokat, 3. a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetekre vonatkozó állandó, és eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, 4. a tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat, 5. az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását, 6. a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket,

7. a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait; 8. a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a - kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt - megengedett maximális befogadóképességet, 9. valamint a 8. pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét. 4.2. A Társaság tűzvédelmi tevékenységében közreműködők feladatai 4.2.1. A tűzvédelmi szolgáltató feladatai A feladatokat, az azzal járó kötelezettségeket a Társaság és a szolgáltató között létrejött szolgáltatási szerződés részletesen tartalmazza. 4.2.2. A vezérigazgató feladatai 1. A jogszabályokban és kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények érvényesítése. 2. Tűzvédelmi szolgáltatási igények költségeinek a biztosítása. 4.2.3. Biztonság vezetőjének feladatai 1. Biztosítja a tűzvédelmi szolgáltató részére a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 2. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíti a Szolgáltatót. 3. Az ellenőrzések során a szolgálati helyek használatával, tűzbiztonsági állapotával, felszereltségével kapcsolatos megállapításokról a kapcsolattartón keresztül tájékoztatja a Szolgáltatót. 4. A Társaság területén megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről tájékoztatja a Szolgáltatót. 5. Meghatározza a tűzvédelmi szolgáltatási igényeket, megrendeli az időszakos tűzbiztonsági ellenőrzéseket. ÉRTESÍTŐ 4 6. Megrendeli a tűzvédelmi szolgáltatótól a területén történő beruházások, létesítések, fejlesztések tervdokumentációinak társasági tűzvédelmi szakmai véleményezését. 7. A tűzvédelmi jogszabályok, nemzeti szabványok és belső utasítások szerinti működtetés, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatása. 8. A munkavállalók tűzvédelmi oktatásának szakmai felügyelete. 9. Működési területén történt tűzesetek vizsgálatainak, valamint a vizsgálat megállapításai alapján a szükséges megelőző intézkedések meghozatalának és végrehajtásának felügyelete. 10. Tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések felülvizsgálatának, karbantartásának felügyelete. 11. Az üzemeltetett technológiában történt lényeges változás bejelentése - annak megkezdése előtt 20 nappal - a tűzvédelmi hatóság felé. 4.2.4. Az Üzemeltetés, Értékesítés vezetőjének feladatai 1. Együttműködni a Biztonsággal a tűzvédelmet érintő jogszabályok, nemzeti és vállalati szabványok, belső utasítások szerinti működtetésben, belső szabályozások, technológiai utasítások kidolgozásában a tűzvédelmi szabályok betartása, betartatása érdekében. 2. Biztosítani a területükön a jogszabályokban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesülését, a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok betartatását, szükség szerint intézkedéseket kezdeményezni a tűzvédelmi tevékenység végrehajtási szintjén. 3. Vezetői ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrizni, ellenőriztetni a szolgálati helyek használatát, az állagba tartozó vasúti járművek tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 4. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 5. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről a kapcsolattartón keresztül értesíteni a Szolgáltatót és a Biztonságot.

6. A területükön megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről annak megkezdése előtt 15 nappal tájékoztatni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 7. Intézkedni a tűzbiztonság érdekében tett javaslatok végrehajtására. 4.2.5. Területi szervezeti egység vezetőjének tűzvédelmi feladatai 1. Köteles gondoskodni a Társasági és a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és érvényesülésük rendszeres ellenőrzéséről. 2. A vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés útján rendszeresen és kimutathatóan ellenőrizni, ellenőriztetni a felügyeletük alatt működő szolgálati helyek használatát, az állagba tartozó vasúti és közúti járművek tűzbiztonsági állapotát, felszereltségét. 3. Biztosítani a tűzvédelmi szabályozási folyamathoz kapcsolódó adatszolgáltatást. 4. A hatósági tűzvédelmi ellenőrzések helyéről, idejéről értesíteni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 5. A területükön megvalósuló technológiai változásokról, valamint fejlesztésekről annak megkezdése előtt 15 nappal - tájékoztatni a Szolgáltatót és a Biztonságot. 6. Részt venni, vagy magukat képviseltetni a hatósági tűzvédelmi ellenőrzéseken. 7. A létesítményi tűzvédelmi szabályzatban meghatározott kötelezettsége alapján biztosítani a munkavállalók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatását, biztosítani az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, az oktatáson, vizsgáztatáson való részvételt. 4.2.6. Közvetlen munkahelyi vezető tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai 1. Köteles gondoskodni a Társasági és a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és érvényesülésük rendszeres ellenőrzéséről. 2. Köteles az irányítása alá tartozó területen a munkát úgy megszervezni, hogy a tűzvédelmi előírás, utasítás mindenkor végrehajtást nyerjen. 3. Veszély esetén köteles a munkafolyamat leállításáról saját hatáskörben intézkedni. ÉRTESÍTŐ 5 4. Köteles a tűzvédelmet érintően a felettes vezetője, és a Biztonság helyi képviselője felé jelezni: a) a tűzvédelmi hatóság intézkedésének (ellenőrzés, stb.) idejét, b) a tűzoltó készülékek hiányát, rendszeres ellenőrzési idejének lejártát, selejtezésének megtörténtét. 5. Köteles gondoskodni arról, hogy az új munkavállaló a munkába lépése előtt tűzvédelmi oktatásban részesüljön. 6. Biztosítja a munkavállalók előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatáson, vizsgáztatáson való részvételét. 7. Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen üzemkész állapotban, azt rendeltetésszerűen, tűz oltására használják. 8. A munkát közvetlenül irányító vezető műszakonként legalább egy alkalommal köteles meggyőződni arról, hogy a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban előírt feladatok végrehajtása a követelményeknek megfelelnek-e. 9. Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen, tűzvizsgálati eljáráson, biztosítani a szemle, ellenőrzés feltételeit. 10. Felelős a hatáskörébe tartozó tűzvédelmi hiányosságok megszüntetéséért. 11. Működési területén szakismeret hiányában a tűzvédelmi munkatárs segítségével meghatározza az alkalmi tűzveszélyes munka végzésének szabályait, szükség esetén saját munkavállalóiból felügyeleti szolgálatot biztosít. 12. Felelős az irányításuk alá tartozó területen: a) a munkahely rendjéért, tisztaságáért, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért, a dohányzóhely kijelöléséért; b) azért, hogy a munkavégzés során a közlekedési út, ajtóhoz, ablakhoz, a tűzoltó felszerelésekhez vezető út szabad legyen;

c) hogy az éghető folyadékból a munkahelyen csak a szabályzatban engedélyezett mennyiség kerüljön tárolásra; d) a tűzoltó készülékek, felszerelések, eszközök hiánytalan meglétéért, épségéért, megőrzéséért, hozzáférhetőségéért. e) a tűzvédelmi szabályzatok, körlevelek, egyéb rendelkezések mindenkori hozzáférhetőségéért, és az ellenőrző személy részére azok átadásáért; f) a tűzvédelemmel kapcsolatos (4. számú mellékletben felsoroltak) nyílvántartások, dokumentációk meglétéért. 4.2.7. Munkavállaló tűzvédelmi feladatai 1. Minden munkavállaló köteles a Társaság Tűzvédelmi Szabályzatát és a létesítményi tűzvédelmi szabályzatot ismerni, a munkavégzéséhez szükséges tűzvédelmi előírásokat megismerni és azokat betartani, a tűzeseteket megelőzni. 2. A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen a biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban megjelenni. 3. Munkakörének betöltéséhez szükséges tűzvédelmi oktatáson, illetve a tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő tanfolyamon részt venni, és sikeresen levizsgázni. 4. Munkavégzés során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani, a dohányzási tilalmat megtartani. 5. A rendelkezésre bocsátott járműveket, gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni. 6. Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. 7. Amennyiben tűz- vagy robbanásveszélyt észlel, köteles azt megszüntetni, közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni. 8. A munkahelyen a tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni, meglétét ellenőrizni, a hiányról felettesét a legrövidebb időn belül értesíteni. ÉRTESÍTŐ 6 9. A szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi, ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, vizsgán. A tűzvédelmi szakvizsgavizsga bizonyítványt köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani. 10. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a gépekről, berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor eltávolítani. 11. Az alkalomszerű tűz- és robbanásveszélyes munkavégzéshez engedélyt kérni, és azt a munkavégzés során magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat köteles betartani. 12. Tűzveszélyes tevékenység végzésekor a tiltó táblát és anyagot a munkahelyen elhelyezni és a veszélyeztetett övezet határán belül tartani. 13. A kijelölt menekülési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani (eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad). 14. Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat köteles maradéktalanul betartani. 15. Minden munkavállaló, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles telefonon (a 105-ös, vagy 112-es segélykérő telefonszámon), vagy a helyben előírt módon, a területileg illetékes katasztrófavédelmi szervezetet értesíteni, és a veszélyeztetett térben tartózkodókat távozásra felszólítani. Köteles továbbá a közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni, és saját megítélése alapján, de kizárólag egészsége, testi épsége kockáztatása nélkül, a rendelkezésére álló tűzoltó eszközökkel ha még lehetséges, a kezdeti állapotú tüzet megfékezni.

4.3. Tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás A Társaság rendszeres szakmai képzésre, továbbképzésre kötelezett munkavállalóinak tűzvédelmi oktatását a Baross Gábor Oktatási Központ végzi a szerződésben foglaltak szerint, a tűzvédelmi tevékenységben részt vevő vezetőkkel történő előzetes igényegyeztetés alapján. A rendszeres szakmai képzésre, továbbképzésre nem kötelezett munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, a területi egységek vezetői kötelesek gondoskodni az általuk foglalkoztatott tűzvédelmi munkatársak útján. A Társaság területén minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy valamennyi munkavállaló a tevékenységi körével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet megszerezze, tűzvédelmet érintő feladatait - munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa, bővítse, korszerűsítse valamint a meghatározott időn belül a részére előírt tűzvédelmi szakvizsgát letegye. Tűzvédelmi képesítési követelmények: 4.3.1. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek 1. A tűzvédelmi jogszabályban meghatározott munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló foglalkoztatható, illetve szakvizsgával kell rendelkeznie a munkájukat irányító vezetőnek is. 2. A munkáltató azokat a munkavállalókat, akik a munkakörükhöz szükséges tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkeznek - annak megszerzéséig - az adott munkakörben nem foglalkoztathatja. 3. A tűzvédelmi szakvizsga képzésére vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi jogszabály tartalmazza, a szakvizsgával rendelkező személynek ötévenként kötelező tűzvédelmi szakvizsgát tenni. 4. A területi szervezeti egységeknél a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetnie. 4.3.2. A munkavállalók tűzvédelmi oktatása A Társaság minden munkavállalóját a munkakörének megfelelő általános, differenciált vagy speciális tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. ÉRTESÍTŐ 4.3.3. Újfelvételes munkavállalók oktatása Munkába állítás előtt gondoskodni kell minden új munkavállaló tűzvédelmi oktatásáról. Az oktatás megtartásáért a munkáltatói jogkör gyakorló a felelős. Az újfelvételesek megfelelő ismereteiről visszakérdezéssel kell meggyőződni. Az oktatást a 4.3.5. szerint dokumentálni kell. Az oktatásnak a következőkre kell kiterjedni: - a Táraság és a létesítmény tűzvédelmi szabályzata, az ahhoz kapcsolódó jogszabályok, szabványok, utasítások munkavállalókra vonatkozó részeinek ismertetése, - a munkahely és munkafolyamat tűzveszélyességére, - a tűz esetén követendő magatartásra, a tűzjelzéssel, riasztással, mentéssel, tűzoltással, kiürítéssel kapcsolatos feladatokra, - a tűzvédelmi berendezések, eszközök használatára, kezelésére, - a tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, - a dohányzási tilalom szabályának előírásaira, - a tűzvédelmi szabály, illetve előírás megszegésének jogkövetkezményeire. - a munkahelyen és közelében lévő anyagok, eszközök tűzveszélyességére, - tűz- és robbanásveszély lehetséges okaira, azok megelőzését, megszüntetését biztosító intézkedésekre, - a tűzjelzés módjának lehetőségére, a riasztás jelére, tűzoltó készülékek, berendezések elhelyezésének helyére, az eszközök kezelésének módjára, - a kijárat, vészkijárat helyére, a menekülési út és a kiürítési lehetőség biztosítására, - tűz esetén az ember- és anyag mentésére vonatkozó előírásokra, - az elektromos berendezések használatából eredő tűzveszélyre, működésük szabályaira, - a munkahelyen tartható éghető folyadék, gázpalack kijelölt helyére és tárolható mennyiségére, - az épületekben és járművekben elhelyezett hordozható tűzoltó készülékek használata és működése. 7

Az oktatás tekintetében újrafelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban kell részesíteni azokat a munkavállalókat is, akik: - tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak, - a szervezeten belül munkahelyet, vagy munkakört változtattak, - munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt, - ha a tűzvédelmi hatóság, vagy a tűzvédelmi vezető azt elrendeli, - hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába. 4.3.4. Ismétlődő oktatás Valamennyi munkavállalót évenként egy alkalommal tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az ismétlődő oktatások végrehajtásáért a munkáltatói jogkör gyakorlók a felelősök. Az oktatási tartalmi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza, az oktatás időtartamára a munkáltatói jogkört gyakorló legalább egy óra időtartamot köteles biztosítani. 4.3.5. Az oktatás megtörténtének dokumentálása Valamennyi tűzvédelmi oktatás megtörténtét Tűzvédelmi Oktatási Naplóban kell dokumentálni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: - az oktatás helyét, időpontját, - az oktatásra kötelezettek számát, - az oktatáson megjelentek számát, - az oktató nevét, beosztását, - az oktatás jellegét (újrafelvételes, ismétlődő, rendkívüli oktatás), - az oktatás formáját (elméleti, gyakorlati), - az oktatás okát (tűzvédelmi szabályzat előírása szerint, egyszeri különleges munka, új anyag, gép, berendezés beszerzése, tűzeset utáni, stb.), - az oktatás tárgyát, - az oktatásban részesültek nevét, aláírását, - az oktató aláírását. A tűzvédelmi oktatást követően az oktatási naplót az oktatást végző köteles megőrizni, irattárazni, abból másolatot elektronikus úton a munkáltatóhoz eljuttatni. ÉRTESÍTŐ 8 4.4. Idegen kivitelezők, szolgáltatást végzők munkavégzésének tűzvédelmi szabályai A kivitelezők, szolgáltatást végzők valamennyi, szükséges hatósági engedély birtokában végezhetik a munkájukat. A kivitelező köteles a Társaságra vonatkozó előírásokat, a szerződésben meghatározottakat betartani. A szerződésben meg kell határozni: 1. kinek a feladata a munkavégzéshez előírt mennyiségű és minőségű tűzoltó készülék biztosítása, 2. az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait, 3. a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban foglalt előírások megismertetésének módját az idegen kivitelező munkavállalói részére. 4.5. Beruházás, felújítás, rekonstrukció során követendő eljárás 1. Az épületek, építmények létesítéséhez, üzemeltetéséhez, átalakítási/felújítási munkákhoz szükséges valamennyi hatósági engedély beszerzése a beruházó feladata. 2. A tervezőtől és a kivitelezőtől a tervdokumentáció készítése, illetve a kivitelezés végrehajtása során tűzvédelmi nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul betartották-e. Amennyiben eltért, annak mi volt az oka, és milyen engedélyek alapján tette. 4.6. Tűzeset vizsgálata 4.6.1 A tűzvizsgálat célja Olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, melyek alkalmasak a megelőzési ismeretek bővítésére, a mentési, beavatkozási feltételek javítására, és hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz. 4.6.2 Tűzvizsgálat végrehajtása A Társaság tulajdonát érintő rendkívüli eseményeket (tűzeseteket) a hatósági vizsgálattól függetlenül vizsgálni kell, hogy a vizsgálat eredményeként, a javasolt intézkedések megtételével a hasonló esetek megelőzhetők legyenek.

A tűzvizsgálat nem helyettesíti a hatósági vizsgálatot, az csak a Társaság szervezeteire kötelező érvényű. Ha a tűzvizsgálat megkezdése előtt vagy annak során bűncselekmény gyanúja merül fel, értesíteni kell a rendőrséget, valamint gondoskodni kell a helyszín biztosításáról, míg a rendőrség át nem veszi a vizsgálatot. (Megállapodás esetén közös vizsgálat is tartható.) A tűzesetek vizsgálatát a tűzvédelmi szolgáltató által létrehozott tűzvizsgáló bizottság végzi, a Társaság tűzvédelmi szakértőjének értesítésével, esetleges felügyeletével. A részletes vizsgálatot mielőbb meg kell kezdeni, és azt a legrövidebb idő alatt be kell fejezni. A károsultnak szóban és írásban nyilatkoznia kell a keletkezett kár értékéről. 4.6.3. Tűzvizsgáló bizottság összetétele A tűzvizsgáló bizottság vezetőből, bizottsági tagokból, szakértőből (szakértőkből) áll. A bizottság összetételét, feladatát a bizottság vezetője határozza meg. Feladata a Társaság területén, illetve vagyontárgyaiban keletkezett tűzesetek belső vizsgálata. 4.6.4. A tűzvizsgáló bizottság a tűzvizsgálat során jogosult: - az érintett szolgálati helyekre belépni, - a vizsgálathoz szükséges bizonylatokat, bizonyítékokat - írásbeli átvétel igazolás mellett- bevonni, valamint intézkedni annak megfelelő megőrzéséről, - a károsultat utasítani a hatósági bizonyítvány, vagy igazolás beszerzésére, - videó-, hang-, és fényképfelvételt készíteni, - azonnali helyszíni, valamint további jegyzőkönyvi meghallgatásra, - az illetékes tűzoltósággal a kapcsolatot felvenni, illetve tájékoztatást kérni. 4.6.5. A tűzvizsgáló bizottság feladata: - a tűz keletkezési helyének, idejének, terjedési körülményeinek ok-okozati összefüggéseinek egyértelmű lehetőleg bizonyított feltárása, az esetleges személyi felelősség megállapítása, - a vizsgálat során értékelni a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó előírások érvényesülését, a tűzoltás ÉRTESÍTŐ 9 alapvető feltételeinek meglétét, ennek érdekében, ha szükséges, javaslatokat kidolgozni, - a körülmények tisztázása érdekében vizsgálatot tartani (szemle, tanúk meghallgatása, szakvélemény, fényképfelvétel, helyszínrajz készítése, a tűzeset megelőzésével kapcsolatos szabályozások tanulmányozása, stb.), - a tűzvizsgálatról összefoglaló jelentést kell készíteni. 4.6.6. A tűzvizsgáló bizottság vezetése A vizsgálat a tűzvédelmi szolgáltató megbízott képviselője vezetésével, a Társaság Biztonság tűzvédelmi szakértőjének, vagy a szervezet vezetője által megbízott személynek a bevonásával történik. 4.6.7. Tűz esetén a helyszíni vizsgálat egyéb szabályai Ha a tűzvizsgálatra jogosult személy nincs a helyszínen, akkor a helyszínen illetékes vezetőnek, területi vezetőnek, vagy az általa megbízott személynek az alábbiak szerint kell eljárni. - Intézkedni kell a terület változatlanságának megőrzésére, szükség esetén lezárására. - Gondoskodni kell a bizonyítékok megőrzéséről. - Intézkedni kell a tanúk felkutatására, adatok rögzítésére. - Helyszínrajzot és szükség szerint fényképet kell készíteni. - Feljegyzésben rögzíteni kell a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat. 4.6.8. Helyszíni szemle 1. A tűzeset keletkezési okának tisztázására helyszíni szemlét kell tartani. A szemle elrendelését megkezdése előtt szóban kell közölni, az érdekeltekkel. A szemle során a helyszínt előbb teljes egészében, összefüggésében, majd az ismert összkép alapján részekre, elemekre bontottan kell megszemlélni. A tárgyvizsgálat, nyomrögzítés során arra kell törekedni, hogy az egyes vizsgálatok a feltárt elváltozásokat lehetőleg ne semmisítsék meg, hanem azok a teljes bizonyításig rendelkezésre álljanak.

Ha ez nem érhető el, akkor az egyes részvizsgálatokat olyan mértékben kell dokumentálni, hogy a vizsgálati részeredményeknek legyen bizonyító ereje. 2. A bizonyításra szolgáló dolgokat, tárgyakat szükség esetén le kell foglalni, és a megtalálás helyének, módjának és állapotának megfelelő rögzítése után biztonságba kell helyezni, hogy a rajtuk keletkezett elváltozások megfelelő módon megőrizhetők legyenek a későbbi szakértői vizsgálat számára is. A tűzeset helyszínén észleltek rögzítése történhet írásban, rajzon, fényképen, videón. 3. A szemle során a tanú(k), szakértő(k) bevonásával tisztázni kell a tűzeset keletkezésére, kialakulására vonatkozó tényeket, körülményeket. A helyszíni szemle befejezése után összegezni kell a szemle tapasztalatait, hogy azokat a tűzvizsgálati eljárásban megfelelően lehessen felhasználni. 4.6.9. Vizsgálat lezárása A vizsgálat befejezéseként a bizottságnak elemezni, illetve összegezni kell a tapasztaltakat, és közös álláspontot kell kialakítania a tűz keletkezési idejét, helyét, körülményeit, okát, a megelőzését, a tűzkár összegét és a felelősségre vonatkozó megállapításokat illetően. A közös álláspontot tűzeseti összefoglaló jelentésben kell rögzíteni, melyet a vizsgálat vezetőjének meg kell küldeni a Biztonság szervezetnek. 4.7. Tűzkárstatisztika A területi szervezeti egység vezetője intézkedni köteles az illetékességi területükön bekövetkezett tűzeseményekkel, a keletkezett tűzkárokkal kapcsolatos nyilvántartás naprakész állapotban történő vezetésére. A vezetett adatokról negyedévente összesítést kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Társaság biztonsági vezetője részére. 4.8. A tűzvédelmi berendezés létesítése és használata 4.8.1 Tűzjelző berendezés A tűz észlelésére és jelzésére szolgáló - a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő - tűzjelző berendezést kell létesíteni az olyan helyiségben, építményben, épületben, vagy ÉRTESÍTŐ 10 járműben ahol azt a személyek biztonsága, a tűz- vagy robbanásveszély, a különleges rendeltetés vagy érték indokolttá teszik, illetve ahol azt jogszabály, tűzvédelmi hatóság előírja. A tűzjelző berendezések fajtáját, elhelyezését a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban kell feltüntetni. Új létesítmények, épületek, építmények, járművek tűzjelző berendezései létesítésére a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadók. A tűzjelző berendezések esetében a létesítményt, épületet, építményt, járművet üzemeltetőnek kell gondoskodni azok állandó üzemképes állapotáról, ellenőrzéséről, felügyeletéről, karbantartásáról. 4.8.2. Beépített tűzoltó berendezések A létesítményekben, épületekben, építményekben, járművekben beépített tűzoltó berendezést kell létesíteni, ha azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja. Beruházás esetén a tervező köteles megvizsgálni és előírni a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettségét. Beépített tűzoltó berendezéseket érintő változások, illetve új létesítése esetén az üzemeltető köteles a bérlőt és az illetékes tűzvédelmi hatóságot értesíteni. 4.8.3. Tűzoltó készülékek 1. Építményekben, szabad tereken, járműveken, az adott helyen keletkezhető tűz oltására alkalmas a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő típusú és darabszámú tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 2. A vasúti járműveken a MÁV Zrt. vállalati szabvány (MÁVSZ 2676, MÁVSZ 2676-1, MÁVSZ 2676-2) továbbá a vonatkozó karbantartási utasítás szerint kell elhelyezni. 3. Bérelt létesítményben a tűzoltókészülékek számának és típusának változtatását a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével, szükség szerint a közvetlen munkahelyi vezető kezdeményezheti bérbeadóval egyeztetve.

4. A tűzoltó technikai eszközt, felszerelést a vonatkozó jogszabályok szerint jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani, a rendeltetésétől eltérő célra használni nem szabad. 5. A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza a) a létesítmény nevét és címét, b) a tűzoltó készülékek típusjelét, c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. 6. A tűzoltó készülék a vasúti járművön állandóan hozzáférhető, vontatás esetén a vontató és vontatott jármű, valamint közelben lévő más jármű tűzvédelmére egyaránt felhasználható legyen. 7. A fentieket alkalmazni kell a Társaság által használt közúti tehergépjárművekre, munkagépekre is. 8. A tűzoltó-készülékek beszerzéséről, nyilvántartásáról az üzemeltető szervezet, tárolásáról a területi szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. 9. Az építményekben, helyiségekben, szabad téren elhelyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket az 54/2014 (XII.5.) BM rendeletben meghatározottak szerint, a vasúti járműveken elhelyezett tűzoltó készülékeket a MÁVSZ 2676. szerint is ellenőrizni kell. 10. A saját állagban lévő hordozható tűzoltókészülékekről nyilvántartást kell vezetni (IBA-6901). A nyilvántartásért a területi szervezeti egység vezetője a felelős. A tűzvédelmi üzemeltetési naplóban a következőket kell feltüntetni: ÉRTESÍTŐ 11 a) a létesítmény nevét és címét, b) a tűzoltó készülékek típusjelét, c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. 11. A tűzoltó-készülékek használhatatlanná válása, illetve hiánya esetén gondoskodni kell azok mielőbbi cseréjéről, pótlásáról. 12. A Társaság által végzett tűzoltó készülék karbantartására az IEU 69 számú Eljárási Utasítás vonatkozik. 4.8.4. Tűzoltó vízforrások Az oltóvizet szolgáltató berendezések, víztárolók karbantartásáért, fagy elleni védelméért, a berendezések, felszerelések elhelyezéséért, a jogszabályban meghatározottak szerinti felülvizsgálatokért, az ingatlan üzemeltető, az ezekről történő nyilvántartások, jegyzőkönyvek, vagy másolataik meglétéért, a megközelíthetőség fenntartásáért, a tűzvédelmi tevékenységben részt vevő munkahelyi vezetők a felelősek. A tűzoltó vízforrásokat és a szerelvényeket a jogszabályban meghatározottak szerint, legalább félévenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti érvényes tűzvédelmi szakvizsga birtokában. 5.0 HIVATKOZÁSOK, BIZONYLATOK MÓDOSÍTÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK 5.1. Hivatkozások 1. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról. 2. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről. 3. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

4. 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról. 5. 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről. (OTÉK). 6. 2012. évi XC. törvény a kéményseprőipari közszolgáltatásról 7. 30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről. 8. 54/2014. (XII.5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. 9. 9/2015. (III. 25.) BM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről. 10. 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. 11. 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 12. 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól. 13. 44/2011. (XII.5.) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról. 14. 70/2012. (XII. 20.) NFM rendelet a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról. 15. 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. 16. MSZ EN 3-3 Hordozható tűzoltó készülékek 17. MSZ EN 1089-3 Gázpalackok színjelölése 18. MSZ 6292 Gázpalackok szállítása, tárolása és kezelése 19. MSZ 2364-420:1994 Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése. A villamos berendezés hőhatása elleni védelem ÉRTESÍTŐ 12 20. MÁVSZ 2676 Általános irányelvek a vasúti járművek tűzvédelmére 21. MÁVSZ 2676-1 Vasúti dízel- és villamos vontató, valamint vontatási célokat szolgáló vontatott járművek tűzoltó készülékeinek elhelyezése 22. MÁVSZ 2676-2 Személyszállító vasúti kocsik tűzoltó készülékei és elhelyezése 23. MÁV-ME UIC 642 A nemzetközi forgalomban közlekedő vontatójárművek és vezérlőkocsik különleges tűzmegelőzési és tűzbiztonsági előírásai 24. MÁV-ME UIC 564-2 Előírások a nemzetközi forgalomban közlekedő személyszállító vasúti járművek, ill. személykocsi jellegű járművek tűzvédelmére és a keletkezett tűz oltására 25. E 1. sz. Utasítás a vontató jármű személyzet részére 26. E 12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás 27. E 101 sz. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére 28. MÁV-START Zrt. Oktatási Utasítása 29. 110964/1985. Végrehajtási Utasítás a HLS hóolvasztó gépekhez 30. IEU69 számú Eljárási utasítás a tűzoltó készülék karbantartásáról 5.2. Hatályon kívül helyezés A szabályzat MÁV-START Értesítőben történő közzététele napján a 19/2014. (II. 07. MÁV-START Ért. 8.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. tűzvédelmi szabályzatáról hatályát veszti. 5.3. Értesítés Hatályba léptetésekor a szabályzatot meg kell küldeni a MÁV-START Zrt.-n kívüli érintett vállalatok részére. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETÉS A szabályzat MÁV-START Értesítőben történő közzététele napján lép hatályba. 7.0 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Építmények, járművek és egyéb tárgyi eszközök használatára vonatkozó, speciális tűzvédelmi előírások

2. számú melléklet: Az ismétlődő tűzvédelmi oktatás tartalmi követelményei ÉRTESÍTŐ 13 3. számú melléklet: Tűzvédelemmel kapcsolatos nyilvántartások 4. számú melléklet: Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezése Csépke András s.k. vezérigazgató

14 1. számú melléklet ÉPÍTMÉNYEK, JÁRMŰVEK ÉS EGYÉB TÁRGYI ESZKÖZÖK HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ, SPECIÁLIS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Az itt felsorolt helyiségek használati szabályai iránymutatásként készültek. A létesítményi szabályzat készítésénél az intézmény sajátosságait figyelembe véve kell meghatározni a használati szabályokat. Az alábbi példákban a leggyakrabban előforduló helyiségek szabályzásához kívánunk segítséget nyújtani. A területi szabályzatokba az e szabályzatban, valamint az 54/2014 (XII.5.) BM rendeletben megfogalmazott követelményekhez képest magasabb szintű követelményeket foglalni lehet, alacsonyabb szintű tűzvédelmi követelményeket támasztani határozottan tilos. 1. Általános előírások 1. Épületekben dohányozni tilos. 2. A létesítmények, épületek, építmények, helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek, és az anyagok e szabályzatban külön nem részletezett használati szabályaira, az 54/2014 (XII.5.) BM rendelet előírásai, valamint a vonatkozó szabványok az irányadók. 3. Létesítményt, épületet, építményrészt (tűzszakaszt, helyiséget), csak a használati engedélyben rögzítetteknek, a megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. 4. A munkavégzés során bármilyen tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben, szabad folytatni. 5. Ha a használat során a tűzvédelmi helyzetre is kiható változás következik be, akkor egyéb megállapodás hiányában - a létesítmény, épület, építmény, gép, berendezés üzemeltetője haladéktalanul köteles azt jelezni az illetékes tűzvédelmi hatóságnak, az üzembentartónak és a Társaság biztonsági vezetőjének, aki azt továbbítja a Szolgáltatóknak. 6. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, gépről, berendezésről, az eszközről, készülékről és környezetükből a tevékenység során keletkezett éghető anyagot folyamatosan, de legalább műszakonként, illetve a tevékenység befejezése után el kell távolítani. 7. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tartályok, berendezések, csővezetékek, gépek csatlakozási pontjainak, tömítéseinek a munkafolyamatba épített ellenőrzése, a csepegések, szivárgások megszüntetése. 8. Tűz esetén elsődleges teendő az emberélet mentése, az épületek, helyiségek, járművek, veszélyességi övezetek kiürítése, ezzel egyidejűleg a katasztrófavédelmi szerv értesítése a 105- ös, vagy a 112-es segélykérő telefonszámon. 9. A tűz továbbterjedését, a rendelkezésre álló tűzvédelmi felszereléssel, berendezéssel, tűzoltó készülékkel az utasok, vendégek, munkavállalók testi épségének és egészségének kockáztatása nélkül, lehetőleg meg kell akadályozni. 10. A biztonsági és a tűzmegelőzési szabályok betartása, betartatása érdekében a helyiség, szükség szerint a létesítmény, épület, építmény bejáratánál és a helyiségekben jól látható helyen, a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát kell elhelyezni. 11. A munkaterület elhagyásakor követendő szabályokat a létesítményi tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. 12. Állandó és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a vonatkozó szabályok és engedélyek betartásával, valamint a megfelelő tűzoltó eszköz, készülék, berendezés biztosításával lehet. 13. Közmű nyitó- és zárószerkezetet, a füstelvezető kezelőszerkezetet, a nyomásfokozó szivattyú kapcsolóját, valamint a beépített tűzvédelmi berendezés kézi kezelő szerkezetét és a tűzjelző készüléket jól láthatóan meg kell jelölni.

15 14. A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. 15. Az oltóvíz ellátását elsősorban föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Ezeket minden esetben megközelíthetően kell tartani. 16. A tűzcsapok és szerelvények ellenőrzéséről, karbantartásáról jogszabályok, szabványok alapján intézkedni kell. A felülvizsgálatot csak az erre kiképzett szakember végezheti. 17. A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályban meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. 18. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. 19. A villamos berendezést, a jogszabályok szerint, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, amit hitelt érdemlően dokumentálni kell. 20. A villamos berendezések és a villámvédelmi rendszerek felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyvek egy példányát a helyszínen kell tartani. 21. Az épületen kívül kijelölt dohányzóhelyen a dohánynemű részére nem éghető anyagú hamutartókat kell elhelyezni. A hamutartó tartalmát szemétkosárba üríteni tilos. 22. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak írásos engedély, és eseti tűzvédelmi utasítás birtokában végezhető. Az engedély nem helyettesíti az egyes tevékenységek végzéséhez szükséges tűzvédelmi szakvizsga meglétét. 23. Minden munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani. A munkavégzés alatt keletkezett hulladékot szükség szerint, de legkésőbb a munkaidő végeztével az erre a célra kijelölt helyre kell üríteni. 24. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag tetőtérben és talajszint alatti helyiségben nem tárolható. 25. Csak bevizsgált, kereskedelmi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a vonatkozó európai és/vagy magyar szabványnak megfelelő, sértetlen állapotú elektromos fogyasztó, eszköz, szerelvény, berendezés használható. 26. Elektromos berendezések csak felügyelet mellett használhatók. Elektromos fogyasztókat tartós fogyasztók kivételével használat után, de legkésőbb a munkaidő végeztével, feszültségmentes állapotba kell hozni. 27. Elektromos berendezésekhez, a fali aljzaton túli hálózati elosztás, csak ellenőrző-lámpával felszerelt elosztóval végezhető. Elektromos elosztóba, hosszabbítóba további elosztó, illetve hosszabbító nem csatlakoztatható. 28. Hálózati áramszolgáltatás kimaradása esetén, szükségvilágításra csak elektromos berendezés használható. (Pl.: tartalék áramkör, akkumulátor, szárazelem táplálással) 29. A MÁV-START Zrt. üzemeltetése alatt álló területen nyílt lángú világítóeszköz (gyertya, fáklya, mécses, olajlámpa, stb.) sem épületen belül, sem épületen kívül nem használható, kivéve ez alól a technológiai jellegű, nem világítási célból alkalmazott felhasználást. 30. Menekülési útvonal még ideiglenesen sem szűkíthető le, torlaszolható el. Menekülési útvonalon mindennemű tárolás és raktározás szigorúan tilos. 2. Irodák, személypénztárak tűzvédelmi előírásai 1. Irodákban, személypénztárakban dohányozni tilos. 2. A helyiségben alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak az erre a célra kiadott írásos engedély birtokában szabad. 3. A helyiségben robbanásveszélyes osztályba sorolt anyagokat, tárolni és felhasználni tilos. 4. A helyiségben a közlekedési utakat, a nyílászáró szerkezeteket, az elektromos kapcsolókat és a tűzoltó készülékeket eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 5. A munkavégzés során keletkező hulladékot az erre a célra rendszeresített papírkosárban, edényben kell gyűjteni. A hulladékgyűjtő tartalmát szükség szerint, de legalább a munkaidő végén arra alkalmas helyen ki kell üríteni.

16 6. A munkavégzés befejezése után minden munkavállaló köteles a saját munkahelyén, íróasztalán, környezetében rendet hagyni és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tűz okozója lehet. 7. A helyiségben használt elektromos berendezések (főzőlap, kávéfőző, hősugárzó, stb.) közelében éghető anyagot elhelyezni tilos. 8. Munkaidő végén a helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni. 3. Irattár tűzvédelmi előírásai. 1. Irattárban dohányozni tilos. 2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. Irattárban robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. 4. Csak bevizsgált, kereskedelmi forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező, a vonatkozó európai és/vagy magyar szabványnak megfelelő, sértetlen állapotú elektromos fogyasztó, eszköz, szerelvény, berendezés használható. 5. A helyiségben a közlekedési utakat és a tűzoltásra használt eszközöket eltorlaszolni még átmenetileg is tilos. 6. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. 7. Az irattárat állandóan tisztán, rendezetten kell tartani. 8. A felesleges iratanyagot rendszeresen selejtezni kell. 9. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni. 4. Öltöző, pihenő tűzvédelmi előírásai. 1. Az öltözőben a dohányzás és a nyílt láng használata tilos. 2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. Az öltözőt raktározásra használni tilos. A közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 4. Az öltözőben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot tárolni tilos. 5. A szekrénysorok között legalább 80 cm távolságot kell tartani. 6. Olajos, zsíros, éghető anyaggal szennyezett munkaruha csak nem éghető anyagú (fémlemez) szekrényben tárolható. 7. Az öltözőben rendet kell tartani, napi munkavégzés után a szemetet az arra kijelölt helyen kell üríteni. 8. A helyiségben az alapterülettől függően, de legalább 1 db tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 9. Villamos kávéfőző, hőfejlesztő berendezés (főzőlap) alá nem éghető anyagból készült tálcát kell elhelyezni. 10. Csak olyan elektromos kávéfőző használható, amelyiknél a bekapcsolt állapotot jelzőlámpa jelzi. 11. A helyiségből utolsónak távozó személy köteles meggyőződni arról, hogy tűzveszélyes körülmény nem áll fenn, valamint a közlekedési utak és a tűzoltó berendezések, készülékek szabadok, illetve hozzáférhetők. Az észlelt hiányosságokat, rendellenességeket haladéktalanul meg kell szüntetni.

17 5. Raktárak tűzvédelmi előírásai. 1. A raktárban dohányozni tilos. 2. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak engedéllyel, és eseti tűzvédelmi előírás mellett végezhető. 3. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot és éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. 4. A raktározás során az anyagokat fajtánként elkülönítve lehet tárolni állványokon, polcokon vagy szekrényben. 5. Robbanásveszélyes osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben a robbanásveszélyes osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg, vagy 300 liter feletti mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagokkal együtt ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek nem tárolható. 6. A raktározás, tárolás során az anyagok maximális tárolási mennyiségét és előírásokat a létesítmény tűzvédelmi szabályzatban meg kell határozni. 7. Raktár céljára a raktározni kívánt anyagok tűzveszélyességi osztályát figyelembe véve: a) Robbanásveszélyes osztályba sorolt anyagok tárolására I-II tűzállósági fokozatú, b) Tűzveszélyes osztályba sorolt anyagok tárolására I-IV tűzállósági fokozatú, c) Nem tűzveszélyes osztályba sorolt anyagok tárolására I-V tűzállósági fokozatú építmény vehető igénybe. 8. A raktárakban a födém, tetőszerkezet és a raktározott anyag között legalább 1 méter tűztávolságot kell biztosítani, kötényfal esetén a tárolás magassága nem érheti el a kötényfal aljától számított 1 métert. 9. Munkaidő végén a raktározásért felelős munkavállaló köteles a tűzveszély elhárítása érdekében minden szükséges óvintézkedést megtenni, így: a) valamennyi villamos berendezést feszültségmentes állapotba hozni, b) a tüzelő-fűtő berendezésekben az égést az előírásnak megfelelően megszüntetni, c) a raktár valamennyi nyílászáróját gondosan bezárni. 10. A kulcsok megtalálhatóságáról tájékoztató táblát kell az ajtóra elhelyezni. 11. A raktárban feltűnő helyen és valamennyi bejárati ajtón "Nyílt láng használata és dohányzás tilos!" feliratú táblát, és/vagy a - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről által meghatározott - dohányzás és nyílt láng használatát tiltó piktogramot kell elhelyezni. 12. A robbanásveszélyes árukat napfénytől és egyéb hőforrástól védett helyen kell tárolni, és biztosítani kell a megfelelő szellőzést. 13. Az olyan anyagokat, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony, vagy égést tápláló gázokat fejlesztenek, hatékonyan kell védeni a nedvességtől. Az ilyen anyagokat általában őrzött helyen, megfelelően rögzített, hibátlan ponyvával lefedve szabad tárolni, raktárépületbe bevinni csak elkerülhetetlen esetben, és hibátlan csomagolásban szabad. 14. A raktár közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. 15. A raktárban villamos berendezés kapcsolóját, közmű nyitó- és zárószerkezetét, tűzjelző kézi jelzésadóját, nyomásfokozó szivattyút, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetét, nyílásait, továbbá a tűzvédelmi berendezést, felszerelést és készüléket eltorlaszolni, a közlekedési utakat, ajtókat és a kiürítési utakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. 16. A raktárt folyamatosan tisztán, rendben kell tartani. 17. A raktárban kiömlött vagy elcsepegett tűzveszélyes folyadékok felitatására 1/4 m 3 űrtartalmú száraz homokkal teli ládát, és homokszórásra alkalmas lapátot és seprűt kell készenlétbe tartani. A kiömlött, vagy elcsepegett tűzveszélyes folyadékot lapáttal kivett homokkal fel kell itatni, és azt a veszélyes hulladékok gyűjtésére előírt helyre kell vinni.

18 18. Raktárban a fűtést a tűzveszélyességi osztálynak megfelelően kell kialakítani, kéményt, füstcsövet átvezetni rajta nem szabad. A raktárhoz tartozó iroda helyiségben ki kell függeszteni a tűz esetén értesítendőket. 19. Hibás elektromos kapcsoló, kábel és szerelvény üzemeltetése, használata tilos. Világítás céljára csak villamos berendezés használható. 20. A raktárban keletkező éghető hulladékot azonnal el kell távolítani. Nem éghető anyagok ömlesztve is tárolhatók. 21. A tűzoltás céljára szolgáló eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. 22. Forgalmi vágánytól 10 méteren belül robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag nem tárolható. 23. Az albérletbe adott raktárak esetén, az albérletbeadó és az albérlő tűzvédelemmel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, a bérleti szerződésben kell meghatározni. 24. Az albérletbe adott raktárak esetén, az albérlő robbanásveszélyes osztályba sorolt anyagokat csak az albérletbe adó, és a tűzvédelmi hatóság engedélye alapján tárolhat. Robbanásveszélyes osztályba sorolt anyagok tárolására vonatkozó kérelmet amennyiben az eredeti albérleti szerződésben nem szerepelt, az albérletbeadóhoz kell benyújtani, amelyben részletesen meg kell jelölni, hogy az albérlő milyen tűzveszélyes anyagokat, milyen mennyiségben és milyen csomagolásban kíván a bérelt területen tárolni. A kérelemhez csatolni kell a tűzvédelmi hatóság határozatát. 25. Az albérlők és munkavállalóik kötelesek a tűzvédelmi hatóság által a tűzvédelmi határozatban, továbbá a Társaság Tűzvédelmi Szabályzata, közvetlenül a Létesítményi Tűzvédelmi Szabályzat által előírt, a tűzvédelmi intézkedéseket betartani. 26. A bérelt helyiségekben levő tűzoltó készülékek, eszközök, berendezések ellenőrzéséről, karbantartásáról, pótlásáról a bérleti szerződésben kell rendelkezni. 27. A tűzvédelmi hiányosságok megállapítása esetén az albérlőt írásban kell felszólítani annak megszüntetésére. 6. Tűzifa tárolása. 1. A háztartási tűzifát és hulladék fát mindig szabadban, száraz talajon, minél több rakásban kell tárolni. Az egyes rakások legnagyobb mérete: szélessége 4 méter, hosszúsága 15 méter, magassága 3 méter. A rakások között 2 méter térközt és legalább egy 4 méter széles közlekedési utat kell szabadon hagyni. 2. A tároló-helyet a lerakás előtt, a szennyeződéstől meg kell tisztítani, és biztosítani kell, hogy a tárolás alatt idegen anyaggal (rongy, papírhulladék) ne szennyeződjön. A közlekedési utat még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. 3. A rakásokat téglakerítéstől legalább 2m, fakerítéstől 4m, épülettől 10m távolságra kell elhelyezni. A dohányzási tilalmat a tároló valamennyi bejáratánál táblával kell jelölni. 4. Tűzoltó vízforrás fajtáját, méretét minden tűzifa tárolóra külön meg kell határozni. 7. Vasúti személyszállító járművek tűzvédelmére vonatkozó előírások 1. A Táraság személyszállítást végző vasúti kocsijainak, vonatainak átadás-átvételénél be kell taratani az E.12. sz. Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás vonatkozó rendelkezéseit. 2. Folyékony és szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi fűtőberendezést és gázfogyasztó készüléket csak az erre kioktatott és vizsgázott, a berendezés kezelésével, illetve ellenőrzésével megbízott személyek helyezhetik üzembe és kezelhetik (a berendezés kezelési utasításában foglaltak betartása mellett). 3. Üzembe helyezés előtt mindig meg kell győződni a berendezés hibátlan, üzemkész állapotáról. A vonatkozó tűzvédelmi és a biztonságtechnikai előírásokat be kell tartani. 4. A tűzoltó készülékek elhelyezésére vonatkozóan a MÁVSZ 2676-2 rendelkezik.

19 5. Olajtüzelésű berendezéssel rendelkező kocsik fűtőolajkészletét az alváz alatt felerősített acéllemez tartályban /esetleg lakattal lezárható acéllemez ládában szabad tárolni. 6. Az alváz alatti tüzelőolaj tartályban tárolható tüzelőolaj mennyiség max. 500 liter. 7. Acéllemez ládában, szabványos kannákban, összesen legfeljebb 100 liter tüzelőolajat szabad tárolni. 8. A tüzelőolaj tartály csavarzattal lezárható min. NÁ 50 mm töltőnyílással és a legmélyebb pontján kialakított leeresztő nyílással rendelkezzék. 9. Az olajkanna-tároló ládán keresztirányú szellőzést biztosító szellőzőnyílásokat kell kialakítani. A szellőzőnyílásokat bepattanó szikra ellen szitaszövettel kell befedni. 10. A tüzelőolaj tartály vagy láda oldalán jól látható helyen "Tűzveszély! Nyílt láng használata és dohányzás tilos!" feliratú táblát, és/vagy a - 2/1998. (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről által meghatározott - dohányzás és nyílt láng használatát tiltó piktogramot kell elhelyezni. 11. A tüzelőolajat szabványos szivattyúval, szabványos tömlőcsatlakozással és kézi adagolóval kell a tüzelőolaj tartályba tölteni. Villamos motorral hajtott szivattyú esetén, a töltőcsövön pillanatzárat kell alkalmazni. 12. A tüzelőberendezés füstcső kivezetése a toldásoknál hézagmentes legyen, és biztonságosan kell távtartókkal a falhoz rögzíteni. 13. A tüzelőberendezés és füstcső kivezetése közelében a hősugárzás által veszélyeztetett távolságban, de legkevesebb 30 cm-re, semmilyen éghető anyagot nem szabad tárolni. 14. Az olaj- és gázüzemű fűtő- és tüzelőberendezéseket felügyelet nélkül üzemeltetni tilos! Kivétel a biztonsági berendezéssel felszerelteket, amelyet legfeljebb 30 percre, illetve utasokkal elfoglalt kocsiban legfeljebb 15 percre szabad felügyelet nélkül hagyni. 15. A fűtő- és tüzelőberendezés üzemelésének megszüntetésekor a kezelési utasításban meghatározott módon kell eljárni. Ha külön előírás nincs, az olajüzemű berendezéseknél a főés valamennyi elzáró szelepet el kell zárni. 16. Gázfogyasztó készülékeknél mindig a gázpalackszelepet kell először elzárni, majd a vezetékben lévő gáz kiégése után a készülék többi szelepeit. 8. A vonatszemélyzet teendői a szolgálati idejük alatt 1. A vonatszemélyzet indulás előtt köteles meggyőződni a tűzbiztonsági követelmények (pl. tűzoltó készülékek) meglétéről. Hiányosság észlelése esetén, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és azt jelezni az irányító felé. 2. Menet közben folyamatosan köteles figyelemmel kísérni a járművek tűzbiztonsági előírásainak betartását, az esetleges, vagy kialakuló tűz megfékezése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. 3. Érkezés után az átvevő felé jelezni kell az útközben történt tűzbiztonsági eseményeket, az észlelt hiányosságokat. A vonat elhagyása előtt meg kell győződni arról, hogy tűzveszély nem áll fenn. 8.1. Teendők vasúti járművek tüzeinek észlelésekor 1. Tűz esetén a vonatot meg kell állítani, lehetőleg olyan helyen, ahol további tüzet nem okoz és a tűzoltójárművek meg tudják közelíteni (közút, útátjáró közelében). 2. A tűzoltóságot a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell, továbbá a tűzesetet haladéktalanul be kell jelenteni a legközelebbi állomásnak, vagy szolgálati helynek, ahol a szükséges intézkedést kötelesek megtenni. 3. Amennyiben a tűzeset motorkocsinál, személykocsinál keletkezett, gondoskodni kell az utasok biztonságba helyezéséről. 4. A jármű akkumulátor főbiztosítékát ki kell venni, amennyiben van főkapcsoló, azt "ki" állásba kell helyezni.

20 5. A vonat személyzete köteles az utasokat biztonságba helyezni, saját megítélése alapján, de kizárólag egészsége, testi épsége kockáztatása nélkül, a rendelkezésére álló tűzoltó eszközökkel ha még lehetséges, a kezdeti állapotú tüzet megfékezni. 6. Szükség esetén, más járművek tűzoltó készülékeit, illetve berendezéseit is igénybe lehet venni. 7. Alagútban, hídon, továbbá két, vagy több vágányú pályán tartózkodó vonat mellett, a vasútvonalat keresztező országos villamos távvezetéktől mért 100 m távolságon belül szigorúan tilos megállni! 8. Ha a szerelvényben keletkezett tűz olyan mértékű, hogy a mozdonyon, illetve a kocsikon elhelyezett tűzoltó készülékekkel, valamint a helyszínen rendelkezésre álló, egyéb tűzoltásra alkalmas anyagokkal nem lehet eloltani, a mozdonyvezető köteles az égő kocsit (kocsikat) saját testi épsége kockáztatása nélkül lekapcsolni, és az égő vonatrész előtt, és mögött lévő kocsiktól, előrehúzással, legalább 30-30 m távolságra eltávolítani. 9. A vonatot, lekapcsolt vonatrészt, illetve részeket, a tűzoltás illetve a mentés befejezéséig megfutamodás ellen biztosítani kell az orsós kézifék behúzásával a forgalmi utasításnak megfelelően. 10. Az égő vonatrészt, az elkülönítés végrehajtása után, a forgalmi utasításban előírt módon fedezni kell. 11. Abban az esetben, ha a tűzeset kétvágányú pályán, a másik vágányon közlekedő vonatot is veszélyeztetné, vagy a tűzoltáshoz a másik vonat személyzetét is igénybe kell venni, a vonatot a veszélyeztetett hely előtt kézi jelzéssel meg kell állítani, és a vonat személyzetét szóban fel kell kérni a tűzoltással kapcsolatos közreműködésre. 12. A helyszínre kiérkező tűzoltóságot elsősorban a mentéshez, oltáshoz szükséges információk átadásával a tűz oltásában segíteni kell. 8.2. Tűzoltás a villamosított vonalon 1. Villamosított vonalakon a tűz oltását amennyiben az a jármű felső részén kitört csak a villamos felsővezeték kikapcsolása és a védőföldelés végrehajtása után szabad megkezdeni! 2. A földelést az E101. Általános utasítás a MÁV villamosított vonalainak üzemére szerint kell elvégezni. 3. Tűz esetén mozdonyrádión, vagy a szolgálati telefonkészüléken kell segítséget kérni. Ha a forgalmi szolgálattevővel nincs közvetlen értekezési lehetőség, akkor a forgalmi vonalirányító közvetítésével kell a kikapcsolást kérni a szolgálattevőtől. 4. Ahol a vágányhálózat egynél több vágányból áll, tűz esetén az égő jármű vágányától számított 20 m sugarú körben a feszültség mentesítést és a földelést végre kell hajtani. A tűz oltását csak a felsővezeték leföldelése után szabad megkezdeni. 5. A vasútvonalat keresztező, villamos távvezeték kikapcsolására szükség esetén a főirányítón keresztül intézkedni kell. 8.3. Teendők a tűz eloltása után 1. A tűz eloltása után nyílt vonalon, ahol nincs a helyszínen kocsivizsgáló, a vonatszemélyzet erre képesítéssel rendelkező tagja köteles a tűzkárt szenvedett mozdony, illetve kocsi állapotát futóképesség szempontjából megvizsgálni. 2. Ha a mozdony, illetve kocsi futóképes maradt, akkor a vonat a legközelebbi állomásig továbbítható. 3. Futásképtelenné vált mozdony vagy kocsi esetén műszaki mentést kell kérni. 4. A tűzkárt szenvedett járműveket a legközelebbi állomáson tűzvizsgálat céljából ki kell soroztatni. 5. A járművek tűzesetét, ha nem történt kár, akkor is jelenteni kell a területileg illetékes tűzoltó hatóságnak, tűzvédelmi vezetőnek és a tűzvédelmi szolgáltatónak. 6. A tűzeset helyszínét a tűzvizsgálati helyszíni szemle lezárásáig érintetlenül kell hagyni. 7. A vonatszemélyzet részletes eseménykönyvi jelentést köteles írni a tűzesetről.