KOMPLEX HELYZETFELTÁRÁS, STRATÉGIA ALKOTÁS, ILLETVE FORRÁSTÉRKÉP A TÉTI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK RÉSZÉRE

A TÉTI KISTÉRSÉG FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATÁRA KOMPLEX HELYZETFELTÁRÁS, STRATÉGIA ALKOTÁS, ILLETVE FORRÁSTÉRKÉP A TÉTI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK RÉSZÉRE A TÉRSÉGFEJLESZTÉS TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FELTÉTELEI A SOKORÓALJA TELEPÜLÉSEIN (2010-BEN) HELYZETFELTÁRÁS 2010. 1

2

MEGRENDELŐ Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása (T.K.S.Ö.T.T.), mint a Téti Helyi Vidékfejlesztési Iroda címbirtokos A KUTATÁS MEGVALÓSÍTÓI GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézete (SZIE RGVI) Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása Helyi Vidékfejlesztési Iroda (Téti HVI) A KUTATÁSI PROGRAM SZAKMAI VEZETŐI GAK Oktató, Kutató és Innovációs Nonprofit Közhasznú Kft. o Dr. Horváth Mihály, ügyvezető igazgató Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet (SZIE RGVI) o Dr. Káposzta József, CSc egyetemi docens, o Dr. Tóth Tamás, PhD egyetemi docens. A KUTATÁSI PROGRAM OPERATÍV VEZETŐI Szent István Egyetem, Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet (SZIE RGVI) o Goda Pál, okleveles gazdasági agrármérnök o Kollár Kitti, okleveles gazdasági agrármérnök Téti Helyi Vidékfejlesztési Iroda (Téti HVI) o Gerencsér Ilona, okleveles agrármérnök 3

4

TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 8 II. ANYAG ÉS MÓDSZER... 9 1 LÉPÉS (MUTATÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA)... 9 2. LÉPÉS (KVANTITATÍV ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE)... 11 3. LÉPÉS (KVALITATÍV ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE)... 12 4. LÉPÉS (KVALITATÍV ÉS KVALITATÍV ADATOK ÖSSZEHANGOLÁSA)... 14 III. KUTATÁSI EREDMÉNYEK... 15 3.1. ÁRPÁS... 16 3.1.1. Bemutatás... 16 3.1.2. PESTV-SWOT elemzés... 18 3.1.2.1. Infrastruktúra... 18 3.1.2.2. Helyi gazdaság... 22 3.1.2.3. Társadalmi aktivitás... 25 3.1.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 28 3.1.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 31 3.2. BODONHELY... 34 3.2.1 Bemutatás... 34 3.2.2. PESTV-SWOT elemzés... 36 3.2.2.1. Infrastruktúra... 36 3.2.2.2. Helyi gazdaság... 39 3.2.2.3. Társadalmi aktivitás... 42 3.2.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 45 3.2.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 48 3.3. CSIKVÁND... 51 3.3.1. Bemutatás... 51 3.3.2. PESTV-SWOT elemzés... 52 3.3.2.1. Infrastruktúra... 52 3.3.2.2. Helyi gazdaság... 55 3.3.2.3 Társadalmi aktivitás... 58 3.3.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 61 3.3.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 65 3.4. FELPÉC... 69 3.4.1. Bemutatás... 69 3.4.2. PESTV-SWOT elemzés... 71 3.4.2.1. Infrastruktúra... 71 3.4.2.2. Helyi gazdaság... 74 3.4.2.3. Társadalmi aktivitás... 77 3.4.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 80 3.4.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 83 3.5. GYARMAT... 86 3.5.1. Bemutatás... 86 3.5.2. PESTV-SWOT elemzés... 87 3.5.2.1. Infrastruktúra... 87 3.5.2.2. Helyi gazdaság... 90 3.5.2.3. Társadalmi aktivitás... 93 3.5.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 96 3.5.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 99 3.6. GYÖMÖRE... 102 3.6.1.Bemutatás... 102 3.6.2. PESTV-SWOT elemzés... 104 5

3.6.2.1. Infrastruktúra... 104 3.6.2.2. Helyi gazdaság... 107 3.6.2.3. Társadalmi aktivitás... 110 3.6.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 113 3.6.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 116 3.7. GYŐRSZEMERE... 118 3.7.1. Bemutatás... 118 3.7.2. PESTV-SWOT elemzés... 119 3.7.2.1. Infrastruktúra... 119 3.7.2.2. Helyi gazdaság... 122 3.7.2.3. Társadalmi aktivitás... 125 3.7.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 128 3.7.2.5.Turizmus Extern Kapcsolat... 131 3.8. KAJÁRPÉC... 134 3.8.1. Bemutatás... 134 3.8.2. PESTV-SWOT elemzés... 136 3.8.2.1. Infrastruktúra... 136 3.8.2.2. Helyi gazdaság... 139 3.8.2.3. Társadalmi aktivitás... 142 3.8.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 145 3.8.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 148 3.9. KISBABOT... 151 3.9.1. Bemutatás... 151 3.9.2. PESTV-SWOT elemzés... 152 3.9.2.1. Infrastruktúra... 152 3.9.2.2. Helyi gazdaság... 155 3.9.2.3. Társadalmi aktivitás... 157 3.9.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 160 3.9.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 163 3.10. MÉRGES... 166 3.10.1. Bemutatás... 166 3.10.2. PESTV-SWOT elemzés... 167 3.10.2.1. Infrastruktúra... 167 3.10.2.2. Helyi gazdaság... 170 3.10.2.3. Társadalmi aktivitás... 173 3.10.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 176 3.10.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 179 3.11. MÓRICHIDA... 182 3.11.1. Bemutatás... 182 3.11.2. PESTV-SWOT elemzés... 183 3.11.2.1. Infrastruktúra... 183 3.11.2.2. Helyi gazdaság... 187 3.11.2.3. Társadalmi aktivitás... 190 3.11.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 193 3.11.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat... 196 3.12. RÁBACSÉCSÉNY... 199 3.12.1. Bemutatás... 199 3.12.2. PESTV-SWOT elemzés... 200 3.12.2.1. Infrastruktúra... 200 3.12.2.2. Helyi gazdaság... 203 3.12.2.3. Társadalmi aktivitás... 206 3.12.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 209 3.12.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok... 212 3.13. RÁBASZENTMIHÁLY... 214 3.13.1. Bemutatás... 214 3.13.2. PESTV-SWOT elemzés... 216 6

3.13.2.1. Infrastruktúra... 216 3.13.2.2. Helyi gazdaság... 219 3.13.2.3. Társadalmi aktivitás... 222 3.13.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 225 3.13.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok... 228 3.14. RÁBASZENTMIKLÓS... 231 3.14.1. Bemutatás... 231 3.14.2. PESTV-SWOT elemzés... 232 3.14.2.1. Infrastruktúra... 232 3.14.2.2. Helyi gazdaság... 236 3.14.2.3. Társadalmi aktivitás... 239 3.14.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 242 3.14.2.5.Turizmus-extern kapcsolatok... 245 3.15. SOBOR... 248 3.15.1. Bemutatás... 248 3.15.2. PESTV-SWOT elemzés... 249 3.15.2.1. Infrastruktúra... 249 3.15.2.2. Helyi gazdaság... 252 3.15.2.3. Társadalmi aktivitás... 255 3.15.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 258 3.15.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok... 261 3.16. SOKORÓPÁTKA... 264 3.16.1. Bemutatás... 264 3.16.2. PESTV-SWOT elemzés... 265 3.16.2.1. Infrastruktúra... 265 3.16.2.2. Helyi gazdaság... 268 3.16.2.3. Társadalmi aktivitás... 271 3.16.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 274 3.16.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok... 277 3.17. SZERECSENY... 280 3.17.1. Bemutatás... 280 3.17.2. PESTV-SWOT elemzés... 282 3.17.2.1. Infrastruktúra... 282 3.17.2.2. Helyi gazdaság... 285 3.17.2.3. Társadalmi aktivitás... 287 3.17.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 290 3.17.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok... 293 3.18. TÉNYŐ... 295 3.18.1. Bemutatás... 295 3.18.2. PESTV-SWOT elemzés... 296 3.18.2.1. Infrastruktúra... 296 3.18.2.2. Helyi gazdaság... 299 3.18.2.3. Társadalmi aktivitás... 302 3.18.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 305 3.18.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok... 309 3.19. TÉT... 312 3.19.1. Bemutatás... 312 3.19.2. PESTV-SWOT elemzés... 314 3.19.2.1. Infrastruktúra... 314 3.19.2.2. Helyi gazdaság... 317 3.19.2.3. Társadalmi aktivitás... 320 3.19.2.4. Agrár-környezetgazdaság... 323 3.19.2.5. Turizmus-extern kapcsolatok... 327 7

I. Vezetői összefoglaló A Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása (T.K.S.Ö.T.T.), mint a Téti Helyi Vidékfejlesztési Iroda címbirtokosa a Téti kistérség közép és hosszú távú fejlődésének elősegítése érdekében Komplex Fejlesztési Koncepció és Program készítéséről döntött. 2010 februárjában kétoldalúan aláírt szerződés értelmében a GAK Nonprofit Közhasznú KFT. feladata, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Irodával együttműködve egy közös fejlesztési dokumentumot hozzon létre, amelynek keretében egy közös komplex kutatási program indult el. A kutatás tervezett időtartama másfélév. A kutatás több, egymásra épülő tanulmányra támaszkodik. Ezen hosszú tervezési munka első lépésének eredménye jelen tanulmány, vagyis a Helyzetfeltárás, amellyel tervezők és az egyes önkormányzatok közös célja az, hogy tükröt tartsunk a kistérség egésze elé. A Helyzetfeltárás szerepe a kutatás során meghatározó abból a szempontból, hogy benne ténylegesen feltárásra kerül a térség (mind a tizenkilenc település) minden fontos, meghatározó erőssége amelyekre később építeni lehet -, valamint minden előtte nyitva álló lehetőség is amelyeket feltétlenül ki kell használni -, és amellyel talán a települések közössége önmagától nem számolna. A kutatás célja: A kistérség minden egyes településére kiterjedő komplex helyzetfeltárás elkészítése, illetve a kapott eredmények alapján megfogalmazott stratégia és forrástérkép összeállítása. 8

II. Anyag és módszer A helyzetfeltárás egy többszereplős, többfázisos módszertanra épül. A helyzetfeltárás kvalitatív (minőségi pl.: interjúk) és kvantitatív (mennyiségi pl.: statisztikai adatgyűjtés) módszerekre alapul. A helyzetfeltárás menete: 1 lépés (Mutató rendszer kialakítása) A; Indikátoroknak meg kellet felelni a SMART kritériumoknak: 1. Specific: a mért tényezőre jellemző 2. Measurable: mérhető 3. Available: rendelkezésre álló, elérhető 4. Relevant: releváns, lényeges 5. Time: időfüggő B; Az indikátorok az általános pókháló öt pillére alapján lettek csoportosítva: 1. Infrastruktúra 2. Helyi gazdaság 3. Társadalmi aktivitás 4. Agrár-környezet gazdaság 5. Turizmus/ extern kapcsolatok C; PESTV-SWOT mátrix megalkotása: A település helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza a PESTV- SWOT mátrix (menedzsment mátrix) analízis. Ez a gyors elemzési forma lehetővé teszi egy komplex szemléletű, konszenzuson alapuló, a stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható, esetenként rangsorolást is tartalmazó értékelés megalkotását. Maga a módszer két angol betűszóból kapta a nevét. 9

A PESTV elemzés kistérségre ható hosszú távú tendenciák rendszerezett felkutatását jelenti. Ezen tendenciák hatását azután aszerint minősíthetjük, hogy melyek fejtenek ki kedvező hatást, vagyis teszik könnyebbé a kistérség tevékenységét, illetve melyek hatnak rá kedvezőtlenül. A PESTV elemzés öt angol szó kezdőbetűjéből kapta a nevét: P (Political): Politikai jellemzők E (Economical): Gazdasági jellemzők S (Social): Társadalomi jellemzők T (Technological): Technológiai jellemzők ev (Environmental): Környezeti jellemzők A SWOT elemzés célja, hogy feltárja a vizsgált terület helyzetét, fény derüljön azokra a jellemzőkre, melyek erősségeknek tekinthetők, illetve azokat, amelyek hiányoznak, vagy nem kielégítően fejlődtek. Az elemzés emellett a térség helyzetét befolyásoló pozitív és negatív külső adottságokra, tendenciákra fenyegetésekre és lehetőségekre fókuszál. A SWOT elemzés négy angol szó kezdőbetűjéből kapta a nevét: S (Strengths): erősségek, melyekre a fejlesztés alapozható, tovább erősítendők W (Weaknesses): gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sőt gátolják azt,meg kell őket erősíteni O (Opportunities): lehetőségek, kívülről segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést T (Threats): veszélyek, melyek kívülről akadályozhatják a fejlesztés sikerességét Pillérenként a mutatók a PESTV alapján öt csoportba lettek sorolva. A SWOT alapján két külső és két belső mutató lett meghatározva. A következő táblázat mutatja be az elemzés logikai hátterét. 10

Political Economical Social Technological Environmental Politika Gazdaság Társadalom Technológia Környezet Belső Külső Strength Erősség Weaknesses Gyengeség Opportunities Lehetőség Threats Veszély PS 1; PS 2 ES 1 ; ES 2 SS 1; SS 2 TS 1; TS 2 VS 1; VS 2 PW 3; EW 3; EW 4 SW 3; SW 4 TW 3; TW 4 VW 3; VW 4 PW 4 PO 1; PO 2 EO 1; EO 2 SO 1; SO 2 TO 1; TO 2 VO 1; VO 2 PT 3; PT 4 ET 3; ET 4 ST 3; ST 4 TT 3; TT 4 VT 3; VT 4 Ezek alapján településenként összesen kb. 100 darab indikátor lett előre meghatározva 2. Lépés (Kvantitatív adatok összegyűjtése) A kvantitatív adatok összegyűjtését a Téti HVI koordinálta, mint operatív vezetője a helyzetfeltárásnak. Településenként 100 darab mutatót (19 településen összesen: 1900 db) kellett számszerűen meghatározni. A feladat elvégzésére egy hónap állt rendelkezésre (2010.02.16.-2010.03.16). Az adatgyűjtés több féle módszertannal történt: interjúk, elektronikus levélben történő megkeresés; telefonos megkeresés; statisztikai adatbázisok. A mennyiségi adatok forrásai: Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Körzeti Iroda Téti Kistérségi Falugazdász Iroda Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Kirendeltség Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2010-es adatbázisai Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) A 19 település polgármesteri hivatala (polgármesterek; jegyzők) MEPAR TAKARNET 11

3. Lépés (Kvalitatív adatok összegyűjtése) A kvalitatív adatok összegyűjtését a Téti HVI, valamint a SZIE RGVI együttesen koordinálta. A Téti HVI előzetesen magadott címlistát küldött a SZIE RGVI számára, amely tartalmazta a helyi szereplők nevét, szervezet nevét, valamint elérhetőségét. Minden településről három fő érintett csoport volt előzetesen meghatározva: Önkormányzatok (polgármester, jegyző); Vállalkozók; Civil szervezetek. A kvalitatív adatok gyűjtésére két hét állt rendelkezésre (2010.03.16-2010.03.30). A kvalitatív adatgyűjtési a mennyiségi adatokra támaszkodott. Az interjúk során a mennyiségi adatokra történt a rákérdezés. Elsődleges szempont volt, hogy település szereplői hogyan vélekednek az adott indikátorról. Ezzel a módszerrel a helyi véleményekre alapoztuk a helyzetfeltárást. Összesen 51 darab interjú készült, amely településenként átlagosan 2-3 interjút jelent. Az interjúk időtartama átlagosan 2-3 óra volt. A következő táblázat tartalmazza az interjúk összefoglalását. Komplex helyzetfeltárás, stratégia alkotás, illetve forrástérkép a Téti Kistérség településeinek részére c. kutatáshoz készített interjúk adatai Interjú alanya Szervezet/beosztás 1 Szabó András polgármester 2 Nemes László vendéglátóegység tulajdonos 3 Gerencsér Ilona HVI vezető 4 Kenesei Ferenc polgármester 5 Szabó Zoltán vállalkozó 6 Kozma Tibor polgármester 7 Polgár Károly agrárvállalkozó 8 Kondor László vállalkozó 9 Takács Gábor polgármester 10 Bognár Tibor vállalkozó Interjú időpontja 2010. március 17. 2010. március 18. 2010. március 19. 2010. március 18. 2010. március 18. 2010. március 18. 2010. március 18. 2010. március 19. 2010. március 19. 2010. március 19. Interjú helyszíne Árpás Árpás Árpás Bodonhely Bodonhely Csikvánd Csikvánd Felpéc Felpéc Felpéc 12

Komplex helyzetfeltárás, stratégia alkotás, illetve forrástérkép a Téti Kistérség településeinek részére c. kutatáshoz készített interjúk adatai Interjú alanya Szervezet/beosztás Interjú időpontja Interjú helyszíne 11 Tar Attila jegyző 2010. március 18. Gyarmat 12 Keszthelyi Miklós agrárvállalkozó 2010. március 18. Gyarmat 13 Liszbauer Gábor vendéglátóegység tulajdonos 2010. március 18. Gyarmat 14 Polinger Márta Civil szervezet; Iskolánkért 2010. március Közalapítvány 19. Gyarmat 15 Németh Csaba polgármester 2010. március 19. Gyömöre 16 Horváth Gyula polgármester 2010. március 18. Győrszemere 17 Ifj. Szakonyi Gyula vállalkozó 2010. március 18. Győrszemere 18 Laki György polgármester 2010. március 19. Kajárpéc 19 Zsédely Zsigmond polgármester 2010. március 18. Kisbabot 20 Kovács Dezső agrárvállalkozó 2010. március 18. Kisbabot 21 Balázs Vince polgármester 2010. március 26. Mérges 22 Kővágó György falugazdász 2010. március 26. Mérges 23 Ihász László polgármester 2010. március 25. Mórichida 24 Lappints Pál Általános iskola igazgató 2010. március 25. Mórichida 25 Tóth Szabolcs Móric Kft. 2010. március 25. Mórichida 26 Kovács Teodóra polgármester 2010. március 24. Rábacsécsény 27 Veilandics Eszter körjegyző 2010. március 24. Rábacsécsény 28 Novák Gábor Gábriel vendéglátó egység tulajdonosa 2010. március 24. Rábacsécsény 29 Horvát Gábor polgármester 2010. március 25. Rábaszentmihály 30 Horvát Gáborné Falumúzeum alapítója és vezetője 2010. március 25. Rábaszentmihály 31 Kiss Balázs Téti Kistérség Egységes Pedagógiai 2010. március Szakszolgálati Intézmény 25. Rábaszentmihály 32 Németh Szabolcs polgármester 2010. március 26. Rábaszentmiklós 33 Markó Jenő egyéni vállalkozó 2010. március 26. Rábaszentmiklós 34 Kővágó György falugazdász 2010. március 26. Rábaszentmiklós 35 Csizmazia András agrárvállalkozó 2010. március 26. Rábaszentmiklós 13

Komplex helyzetfeltárás, stratégia alkotás, illetve forrástérkép a Téti Kistérség településeinek részére c. kutatáshoz készített interjúk adatai Interjú alanya Szervezet/beosztás 36 Nemes László polgármester 37 Varga Attiláné posta vezetője 38 Mecséri Lajos polgármester 39 Hankó Lilla Sokoró Fogadó tulajdonos 40 Vajda Péter Pedró Pékség tulajdonos 41 Szakács Krisztián 42 Szüts Rezső falugazdász 43 Varga Gábor polgármester 44 Székely Árpád kertészetvezető Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásának munkaszervezetének vezetője 45 Kassainé Székely Rita területfejlesztési referens 46 Szabó Ferenc polgármester 47 Kereszt Kálmán polgárőr 48 Szakonyi Katalin Vendéglátóegység alkalmazott 49 Szabó Tibor Sokoro Kft. 50 Csonka Csabáné e-magyarország pont vezető 51 Köntös Istvánné cukrászda tulajdonos Interjú időpontja 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 26. 2010. március 26. 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 25. 2010. március 18. 2010. március 18. 2010. március 19. 2010. március 25. 2010. március 26. 2010. március 26. Interjú helyszíne Sobor Sobor Sokorópátka Sokorópátka Sokorópátka Szerecseny Szerecseny Tényő Tényő Tényő Tét Tét Tét Tét Tét Tét 4. Lépés (Kvalitatív és kvalitatív adatok összehangolása) A kvantitatív és kvalitatív adatok összehangolását a Téti HVI, valamint a SZIE RGVI együttesen végezte. (2010.04.01-2010.06.15). Három alkalommal történt személyes konzultáció (Tét: 2010.04.22-2010.04.23; Tét:2010.05.20.; Tét:2010.05.09-2010.05.11.) 14

III. Kutatási eredmények A 244./2003. (XII. 18.) Kormányrendelet értelmében a Téti kistérség a következő tizenkilenc településből áll: Árpás Bodonhely Csikvánd Felpéc Gyarmat Gyömöre Győrszemere Kajárpéc Kisbabot Mérges Mórichida Rábacsécsény Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Sobor Sokorópátka Szerecseny Tényő Tét A kutatási eredményeket településenként mutatjuk be. Először a településekről egy rövid bemutatás, azt követően a PESTV-SWOT elemzés található. A PESTV-SWOT elemzés eredményeit az általános pókháló öt pillérje (Infrastruktúra; Helyi gazdaság; Társadalmi aktivitás; Agrár-környezet gazdaság; Turizmus/extern kapcsolatok) alapján mutatjuk be. 15

3.1. Árpás 3.1.1. Bemutatás Árpás a Rába bal partján fekszik Győrtől 32 km-re. Győr és Pápa felől Téten Mórichida irányában, a 85-ös főútról Dör felé érhető el. Kerékpárral, gyalog vagy lovon, a folyó gátján is járható út található. A falun átvezető országos közút minősége nem nevezhető még elégségesnek sem (leginkább a faluból kivezető részekre gondolunk itt). A településen átvezető utat a kamionok elkerülő útként használják, melynek következtében rengeteg kátyú keletkezik. Az utat folyamatosan mentesítik tőlük, de a foltozások mára már elértek egy olyan mértéket, hogy a közeljövőben felmerülő útjavításnál célszerű lenne az egyes szakaszok újra aszfaltozása. A település felső úthálózata megfelelő, illetve a pormentesített utak aránya kiváló. Árpást a Rába ártere, máshol szántók, rétek, kisebb erdők veszik körül. A település közigazgatási határán belül az alábbi vízfelületek találhatók: Sámson gödör, Nagy gödör, és a Csatorna. Árpás talaja néhol öntésiszap, néhol homokos öntésiszap, de túlnyomórészt kötött, agyagos, nehezen művelhető. Ennek ellenére a településen mégis nagy arányban művelik a földeket, fő termesztett növények a gabonafélék. A háztartások általában önellátásra termesztenek zöldséget, gyümölcsöt. Árpáson az utóbbi időben megindult a szelektív hulladékgyűjtés, nem csak az utcákon kihelyezet konténerekkel, hanem a háztartásoknál is. A település úthálózata Tét felül megközelítve csalóka, a Rába híd előtt kezdődik a falu területe, melynek egy kis része - egy utca - a Rába jobb partján található. Első ránézésre a falu nagy részét a töltés eltakarja, így könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy mindössze e kis utca Árpás. Ha ezen az utcán végighaladunk, láthatjuk a gyönyörű Árpád-kori templomot és az Erzsébet ligetet. Áthaladva a hídon található a település nagyobbik része, ahol a lakosság több, mint 90%-a él. Itt található a település élelmiszer boltja és az egyetlen üzemelő vendéglátóegysége, továbbá a polgármesteri hivatal, a kápolna és a plébánia (amit a plébános nem használ, mert Árpásnak nincs saját lelkésze). A tanulmány készítéséhez kapcsolódó terepi munkán történő beszélgetéseink során megtapasztalhattuk a falusi élet barátságos hangulatát. Mindenki segítőkész volt és építő válaszokat kaptunk a feltett kérdésekre. A kis község jövőképét az aktív turizmusban látja, melyre a mai álláspont szerint még nincs felkészülve. Egynapos átjáró turizmusra nem alkalmas a település, mert túl kevés látnivalóval rendelkezik, viszont a több napos turizmus kiszolgálására nem alkalmas, mert nem rendelkezik megfelelő mennyiségű szálláshellyel. Mindezek ellenére a környezettudatos felfogás meglehetősen élénk a faluban, tiszták a közutak, így szelektív hulladékgyűjtés keretében valósul meg a szemétgyűjtés. 16

A település infrastruktúrája kiváló, ezen belül is a buszjáratok száma, az internet elérhetőség, telefonvonal, mobiltelefon lefedettség, az esélyegyenlőséget elősegítő intézmények, áram-, víz-, gáz-, csatornahálózat. Az Árpáson működő 4 civil szervezet közül a legaktívabb a Derűs alkony Nyugdíjas Klub, mert erre a szervezetre van a legnagyobb befolyással a település polgármestere (programokat szervez nekik, aktívan bekapcsolja őket az egyes rendezvényekbe). Gyűléseket a felújított polgármesteri hivatalban annak közművelődési termében - tartanak. További civil szervezetek: Tűzoltó Egyesület, Vöröskereszt, Polgárőrség. Ezek aktivitása csekélyebb mértékű. Az első kettő negyedévente ülésezik, a polgárőrség pedig aligha működik, vagyis a tagok nem járnak olyan rendszerességgel a faluban, mint ahogy arra szükség lenne. 17

3.1.2. PESTV-SWOT elemzés 3.1.2.1. Infrastruktúra Politikai Gazdasági Társadalmi Technológiai Környezeti Infrastruktúra Érték Mennyiség Minőségi mutató 1. Rendőrség vagy körzeti megbízott megléte (db) 1 db Erősség 2. Polgárőrség megléte (db) 1 db Gyengeség 3. Politikai pártok jelenléte (db) 0 db Lehetőség 4. E-Magyarország pont megléte (db) 0 db Veszély 5. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) 30 db Gyengeség 6. Ezer főre jutó kereskedelmi és szolgáltató egységek száma (db) 15 db Gyengeség 7. Bank automaták száma (db) 0 db Lehetőség 8. Üzemanyag töltő állomások száma (db) 0 db Lehetőség 9. Egészségügyi intézmények száma (db) 1 db Erősség 10. Oktatási intézmények száma (db) 0 db Gyengeség 11. Postahivatalok száma (db) 0 db Veszély 12. Társadalmi segélypontok száma (db) 0 db Veszély 13. Pormentesített utak aránya (nem burkolt/ burkolt) 14. Belső tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap); (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 25/75 14 (nem burkolt/ burkolt) (járatok száma/munka nap) Erősség Erősség 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) 134 db Lehetőség 16. A kistérség központjába irányuló (járatok közvetlen tömegközlekedés megléte 14 száma/munka (járatok száma/munkanap); (járatok nap) száma/szabad és munkaszüneti nap) Lehetőség 17. Ezer főre jutó csatornahálózatba bekapcsolt háztartások száma 500 db Erősség 18. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 2 db Erősség 19. Hulladék lerakó megléte (db) 0 db Lehetőség 20. Gyorsforgalmi utak megléte (db) 0 db Lehetőség 1. A településen lévő körzeti megbízott a kötelezettségének teljes mértékben eleget tesz, melynek minőségével a falu meg van elégedve. Mindezek alapján ez a mutató erősség. 2. Gyengeség a meglétük, de nem a számuk, hanem minőségük miatt. Tagszáma elégséges, azonban a polgárőrök munkájukat nem az elvárásoknak megfelelően látják el. 3. A politikai pártok hiánya lehetőség a falu számára, mert legalább a politikai nézet nem osztja meg a lakosságot. 4. Az e-magyarország pontok jelentősége napjainkra már jelentősen lecsökkent, mert az internet egyre hozzáférhetőbbé vált a háztartásokban. Vannak azonban olyan személyek, 18

akik nem rendelkeznek és nem is tudnak az internet közelébe kerülni. Ezen személyek számára fontos lenne meglétük, emiatt veszély az e-magyarország pont hiánya. 5. Gyengeség, mert szükség lenne helyben végezhető esetleges kereset kiegészítést elősegítő és állandó foglalkoztatást biztosító vállalkozásokra. A település fekvését és adottságait tekintve a mezőgazdaság, illetve a feldolgozóipar lehetne erre a megoldás. 6. A kereskedelmi és szolgáltató egységek száma ezer főre vetítve gyengeség, ha a nyugdíjasok szemszögéből tekintjük a dolgot elegendőnek mondható, de ha turisztikai oldalról nézzük - ami a területrendezési terv fő eleme - akkor ez a szám alacsony és minősége el-hanyagolt. 7. A bank automaták hiánya lehetőség, mert elégséges a mobilposta által szolgáltatott pénzlevételi lehetőség a falu számára. Aki bankkártyán kapja a pénzét, az általában a munkahelye körül veszi le a szükséges pénzt, a nyugdíjasok pedig kézbe kapják a pénzüket. (Nem véljük kizártnak, hogy valaki igénybe venné ezt a szolgáltatást, de ennek kihelyezése megfelelő kihasználtság nélkül nem térülne meg egyik pénzintézetnek sem.) 8. Az üzemanyag töltőállomást nem hiányolják az árpásiak, elégséges a Csornán és Téten található üzemanyagtöltő állomás, ezért ez a mutató lehetőség. 9. Erősség az egészségügyi intézmények száma, mivel sok olyan nagyobb település van az országban, ahol nincs egészségügyi ellátás, ellentétben itt megtalálható. A szolgáltatások körét azonban itt is lehetne bővíteni. 10. Oktatási intézmények hiánya gyengeség, nem feltétlenül a diákok miatt, hanem inkább az óvodás korúak miatt. A diákoknak a környező településekre járnak át iskolába, de a szállításuk megoldott. Ugyan ez nem szerencsés így, de az oktatás színvonalával elégedettek a szülők, és nem tartják fontosnak az iskola meglétét Árpáson (a gyerek szám miatt sem). Viszont az óvoda megléte jó lenne - családi napközivel -, mert a 3 és 7 év közötti gyerekek lelkiállapotának nem tesz jót a messzi utazás, nem kellene korán kelniük, és ami ezekhez még hozzá kapcsolódik, hogy megszokott környezetben tartózkodhatnának. A megvalósuló napközi pedig azon családoknak segítene, amelyeknél a gyermekfelügyelet nem megoldott. 11. Veszély a postahivatal hiánya, mert szomszéd településre kell annak utazni, akinek épp nem felel meg a 9 órai időpont, amikor a mobil-posta rendelkezésre áll. 12. Veszély a társadalmi segélypontok hiánya. Kistérségi szinten létezik egy szociális intézmény, melynek munkatársai minden településre bizonyos időközönként elmennek (családsegítők, gyermek jólétet segítők ), és a településen felmerülő szociális 19

problémákat próbálják megoldani. Fontosnak vélnénk a társadalmi segélypont meglétét, de a településen állandó jelleggel ügyintézőket foglalkoztatni nehezen megvalósítható (finanszírozási problémák). Lehetséges kiút, ha találunk egy olyan személyt, aki több munkát végezne egyszerre (orvos, családsegítők, gyermek jólétet segítők). Ilyen személyt nehéz találni, legfőképpen az ilyen fajta képzés hiánya miatt (oktatásmultiképzés indítása). 13. Erősség az utak burkoltságának az aránya, mindösszesen a minőségük kifogásolható. Ezen utak 20 %-a országos közút, melynek javításához nem nyúlhatnak, a maradék 80%-ra pedig forrás hiányában az következő időben nem várható javítás. 14. Erősség a belső tömegközlekedés megléte, mert olyan útvonalon van a település, ahol a Szanyra vezető úton a busz naponta többször is megáll, így Győrbe és Tétre is óránként van busz (egyértelműen Szanyról Tétre és Győrbe). Ezzel ellentétben Bodonhelyen és Rábaszentmihályon viszont kifogásolható ez az állapot, 4km-re van Téttől és nincs összeköttetésbe vele. Aki Tétre szeretne eljutni, annak előbb Győrbe kell menni és úgy Tétre. 15. Lehetőség az internet kapcsolattal rendelkező háztartások száma. Akinek szüksége van internetre, az rendelkezik hozzáféréssel az otthonában. Ha átvetítjük a háztartások számát a lakosok számára (1 háztartás 4 fő), akkor körülbelül a lakosság fele az otthonában hozzáfér az internethez. 16. Lehetőség a kistérség központjába induló járatok száma. Az interjúk alapján azt állapítottuk meg, hogy a lakosság teljes mértékben meg van elégedve ezen járatok számával. A településen egy olyan útvonalon van, ahol a Szanyra vezető úton a busz naponta többször is megáll, így Győrbe és Tétre is óránként van busz (egyértelműen Szanyról Tétre és Győrbe). 17. Erősség a csatornahálózatba bekapcsolt házak száma is, majdnem minden háztartás be van kötve a hálózatra, továbbá ezen közműszolgáltatással teljes mértékben meg vannak elégedve (jól működik) az árpásiak. 18. Erősség a szelektív hulladékgyűjtésben való részvétel. A község közterületen található több nagykonténeres szelektív gyűjtő állomás és a háztartások számára is kihelyezték a szelektív gyűjtőket; melyben csak egy kifogást találtunk. Névlegesen, hogy a falvakban nincs olyan nagy jelentősége a biohulladék gyűjtésének, mert egy kis faluban eddig is megoldották ezt a problémát (komposztálás). Ez csak plusz kiadásokat jelent és egyáltalán nem kifizetődő. De a papír, az üveg,a pet palack külön gyűjtése dicséretes. 20

19. Lehetőség a hulladék lerakók hiánya, mert Mórichidán lesz hamarosan egy (az elég lesz), másodsorban pedig minden településre telepíteni környezeti szempontból nem lenne megvalósítható és tanácsos. 20. Lehetőség a gyorsforgalmi utak hiánya, mert ez elkerülné a falut, így még ez a kevés átutazó ember is kikerülné a községet. 21

3.1.2.2. Helyi gazdaság Politikai Gazdasági Társadalmi Technológiai Környezeti Helyi gazdaság Érték Mennyiség Minőségi mutató 1. Helyi Iparűzési Adó mértéke (%) 1 % Erősség 2. Kommunális adó mértéke (Ft/m2) 2000 Ft/m2 Gyengeség 3. Vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) Lehetőség 4. A vállalkozások számára biztosított átlagos adókedvezmények (%) 0 % Veszély 5. Ezer főre jutó vállalkozások száma (db) 30 db Gyengeség 6. A településen működő vállalkozások átlagos bruttó bér költsége (eft/fő) 70 eft Gyengeség 7. Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eft) 0 eft Veszély 8. Külső területről érkező munkavállalók száma (db) 2 db Lehetőség 9. A településen foglalkoztatottak száma (db) 21 db Gyengeség 10. Munkanélküliségi ráta (%) 13,45 % Gyengeség 11. Ezer főre jutó szociális támogatások összege (eft) Lehetőség 12. A kistérségen kívül dolgozók aránya a település aktív keresőihez képest (%) 60 % Lehetőség 13. A helyi vállalkozások K+F-re fordított összege (eft) 40000 eft Erősség 14. Az innovációra költött pénz arány a települési önkormányzat összbevételeihez 0 eft Gyengeség képest (%) 15. Ezer főre jutó internettel rendelkező háztartások száma (db) 134 db Lehetőség 16. A településen található kötött vasút állomások száma (db) 0 db Lehetőség 17. Megújuló energiával foglalkozó vállalkozások száma (db) 0 db Gyengeség 18. A megújuló energia felhasználás aránya az össz energia felhasználáshoz képest (%) 0 % Gyengeség 19. Az elmúlt öt évben befizetett környezeti bírság összege (eft) 0 eft Lehetőség 1. Erősség az 1%-os iparűzési adó, mert bevételt jelent a település számára. Bevezetése azért volt célszerű, mert egyes pályázatok elnyerésének alapfeltétele, hogy a településnek legyen saját bevétele. (Igaz ez az idetelepülni kívánó vállalkozásokat elriaszthatja.) 2. Gyengeség a 2000 Ft/év kommunális adó mértéke, mert arányosítva az egyes háztartásokra célszerűbb és igazságosabb lenne, javasolható a négyzetméter arányos mérték megállapítása. Így a kisebb háztartások számára csökkenne az értéke. 22

3. Lehetőség a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya, mert az ebből származó bevétel olyan alacsony lenne, hogy jobban megéri az egyéb adóktól eltekinteni, minthogy ezek a vállalkozások emiatt elmennének a faluból. 4. Veszély az adókedvezmények hiánya a vállalkozások számára, mert így sok vállalkozás csak az 1 %-os helyi iparűzési adóról hall csak és emiatt nem települ ide. A falu gyorsan fejlődhetne, ha bevezetne olyan adókedvezményeket, mint például 5 évig 0% iparűzési adó, olcsóbb telek vásárlási lehetősége (önkormányzati telek esetén). Jó példa Mérges, 60 fős kis település az adókedvezményeinek köszönhetően Győrből a településükre csalogatta az Építő Ipari Kft-t. 5. Gyengeség, mert szükség lenne helyben végezhető kereset kiegészítést elősegítő és állandó foglalkoztatást biztosító vállalkozásokra. A település fekvését és adottságait tekintve, a mezőgazdaság, illetve a feldolgozóipar lehetnének erre a megoldás, mint az már a fentiekben is említésre került. 6. Gyengeség a faluban munkát vállalók nettó keresete, mely a minimálbér közelében van. Ennek következtében nő a fekete-szürke gazdaság mértéke, mert alkalmi munka nincs a községben, mellyel kipótolhatnák fizetésüket. 7. Veszély a beáramló működő tőke hiánya, mert nincs olyan cég a faluban, amely erre képes lenne. Ennek oka, hogy a vállalkozás jellege nem teszi lehetővé, vagy mert a fennmaradása is nehézséges a vállalkozásoknak. 8. Lehetőség a külső területről érkező munkavállalók, mert nincs megfelelő képzettséggel rendelkező ember, aki el tudná látni ezt a munkát. Másrészt a térségen belül van olyan település, ahol árpásiak dolgoznak, így ez a szám kiegyenlítődik. 9. Gyengeség a településen foglalkoztatottak száma, hiszen a lakosságra vetítve körülbelül 10 % dolgozik a faluban. A legnagyobb probléma, hogy nincs helyben, olyan vállalkozás, ahol a település képzettségének megfelelő tevékenységet folytatnánk. 10. Gyengeség az országos átlag feletti munkanélküliségi ráta. Erre az arányra, sok magyarázat van; a munkáltató sok esetben nem fizeti a munkabéren felül az utazási költséget, képzettség hiánya sok szakterületen, helyi vállalatok hiánya. 11. Pontos adatot senkitől nem tudtunk meg, de tudjuk, hogy van munkalehetőség a RÁTosoknak (rendelkezésre állási támogatásra jogosultak - alacsony jövedelemmel rendelkeznek, vagy csak 1 fő keres ), néhány ember kap ingyenes étkeztetést, és néhány ember kap szociális támogatást. Mind ezeket összevetve és a pontos érték hiánya nélkül lehetőség a szociális támogatások összege. 23

12. Lehetőség a kistérségen kívül dolgozók aránya, mert találtak maguknak munkát a gazdasági válság ellenére. Az utazásuk a jó tömegközlekedésnek köszönhetően megoldottnak tekintendő. Ezen személyeknek köszönheti a falu, hogy a szociális támogatásra nem kell annyit fordítani és nem növelik a munkanélküliségi rátát. 13. Erősség a helyi vállalkozások K+F-re fordított összege. A településen egy vállalkozás, az Árpási Arató Kft. tudta gépparkját két új traktorral fejleszteni. 14. Gyengeségnek minősül az innovációra költött pénz mértéke, aminek hátterében szintén a vállalatok jellege áll. 15. Lehetőség az internet kapcsolattal rendelkező háztartások száma. Akinek szüksége van internetre, az rendelkezik hozzáféréssel az otthonában. Ha átvetítjük a háztartások számát a lakosság számára (1 háztartás 4 fő), akkor körülbelül a lakosság fele az otthonában hozzáfér az internethez. 16. Lehetőség a vasúti állomás hiánya, mert az autóbuszok lefedik a tömegközlekedés iránti igényeket 17. Gyengeség a megújuló energiával foglalkozó vállatok hiánya, de ez abból ered, hogy a vállalatok jellege nem teszi lehetővé ezen energia hasznosítását, és magas is lenne a beruházás ára. Tudtunkkal a térségben ezen energiaforrások felmérése még meg sem történt. 18. Gyengeség a megújuló energia felhasználás aránya a községben, ez visszavezethető a vállalkozások jellegére, az energiaszolgáltató által biztosított áram jellegére. Ha pedig a vállalat próbálna megvalósítani a megújuló energia előállítást a project beruházási árára, csak hosszú idő után térülne meg és erre egyenlőre még nincs forrás. 19. Lehetőség a 0 Ft környezeti bírság, mert árpásiak figyelnek a környezetre. Nem szemetelnek, részt vesznek a szelektív hulladékgyűjtésben és éves szinten közös hulladékgyűjtést szerveznek. 24

3.1.2.3. Társadalmi aktivitás Politikai Gazdasági Társadalmi Technológiai Környezeti Társadalmi aktivitás Érték Mennyiség Minőségi mutató 1. Rendelkezik-e írott jövő képpel (db) 3 db Erősség 2. Rendelkezik-e szociális ösztönző programmal (db) 1 db Erősség 3. Politikai pártok jelenléte (db) 0 db Lehetőség 4. Falunapok megrendezését segítő támogatások összege (eft) 500 eft Lehetőség 5. 60 évnél idősebbek aránya a település összlakosságához képest (%) 30 % Gyengeség 6. Szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 23 % Erősség település összlakosságához képest (%) 7. Külső területről érkező munkavállalók száma (db) 2 db Lehetőség 8. Az EU horizontális (esélyegyenlőség) célkitűzéseit elősegítő intézkedések 2 db Lehetőség megléte (db) 9. A településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya a település össz általános 0 % Erősség iskoláskorú gyermekhez képest (%) 10. Nemzetiség/ kisebbség aránya a település összlakosságához képest (%) 0 % Erősség 11. A kistérségen belül együttműködések száma (db) 5 db Lehetőség 12. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) 0 db Lehetőség 13. A közösségi együtt működést elősegítő intézmény megléte (db) 2 db Erősség 14. Civil szervezetek száma (db) 5 db Erősség 15. E-Magyarország pont megléte (db) 0 db Veszély 16. Postahivatalok száma (db) 0 db Veszély 17. Környezeti nevelő megléte (db) 0 db Gyengeség 18. Környezeti nevelési program megléte (db) 1 db Gyengeség 19. A kistérség által szervezett környezet tudatos programok megléte (db) 0 db Veszély 20. Tagja-e a Klímabarát Települések Hálózatának 0 db Veszély 1. Erősség, hogy a község rendelkezik környezetrendezési és területrendezési programmal, melyben a turizmus és a vizes élőhely kialakítása szerepel elsősorban. Ezen programok részletes leírása példamutató lenne, néhány nagyobb városnak is akár. 2. Erősség, hogy munkalehetőséget biztosítanak a RÁT-osoknak (rendelkezésre állási támogatásra jogosultak - alacsony jövedelemmel rendelkeznek, vagy csak 1 fő keres ), néhány ember kap ingyenes étkeztetést, és néhány ember kap szociális támogatást. 3. A politikai pártok hiánya lehetőség a falu számára, mert legalább a politikai nézet nem osztja meg a lakosságot. Az interjú készítésén több személy is ezen a véleményen volt. 25

4. Lehetőség, mert elégségesnek vélik a falusiak a falunapokra kapott támogatást. Idéznénk egy mondatot a polgármestertől, mely ezt a témát elég jól átfogja. Lehető legjobban megírt támogatás, mert 350.000 Ft-ot arra költenek, amire akarnak a falunap rendezése során. 5. Gyengeség a 60 évnél idősebbek aránya, mert a fiatalok folyamatosan elköltöznek Árpásról. A községben csak 10-15 család marad a településen amelyben még van aktív keresőképes személy. Így az idősek egyre nagyobb aránya, pediglen a kihalás szélére sodorja a falut. 6. Erősség a szakképzettek illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mert a családokban fontosnak tartják a fiatalok nevelését, továbbtanulását. Mezőgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkeznek a legtöbben, mely a Csornán működő iskolának köszönhető. Az utazás is megoldott, ebből eredően nem kell kollégiumba költözni a diákoknak. 7. Lehetőség a külső területről érkező munkavállalók, mert nincs megfelelő képzettséggel rendelkező ember, aki el tudná látni ezt a munkát. Másrészt a térségen belül van olyan település, ahol árpásiak dolgoznak, így ez a szám kiegyenlítődik. 8. Lehetőség az EU horizontális célkitűzéseit elősegítő 2 intézmény. A lehetőség biztosított, a polgármesteri hivatalba és az orvosi rendelőbe akadálymentesített bejárási lehetőség van, de nincs rá igény jelenleg a faluban. 9. Erősség a településen működő oktatási intézménybe járó általános iskolások aránya. A diákoknak a környező településekre kell átjárniuk iskolába, de a szállításukról egy falugondnok gondoskodik. Ugyan ez így nem szerencsés, de a szülők az oktatás színvonalával meg vannak elégedve és nem tartják fontosnak és lehetségesnek, hogy ilyen alacsony gyermekszám mellett általános iskola működjön. 10. 0%-os nemzeti/kisebbségi arány erősség, mert a település kis lakosságát nem osztja meg nemzeti különbség. 11. Lehetőség a kistérségen belüli együttműködések száma, mert nem csak együttműködnek a közeli és távoli településekkel, hanem még nagyon jó kapcsolatban is vannak 12. Lehetőség a nemzeti és nemzetközi együttműködések száma. Ezen együttműködések a kistérség belüli kapcsolatok. De szükség lenne egy hasonló adottságokkal rendelkező településsel kapcsolatot kialakítani, mellyel tapasztalatokat, tanácsokat lehetne megosztani és közös projekteket megvalósítani. 26

13. Erősségnek a közösségi együttműködést elősegítő intézmények száma, mert az általunk megtekintett kultúrház színházteremmel és a plébánia magas színvonalú (minőségű) volt. 14. Erősség a civil szervezetek száma. A községben élők a civil szervezetek számával meg vannak elégedve, de az aktivitásukat élénkítenék és az üléseik számát növelnék. 15. Az e-magyarország pontok jelentősége mára már lecsökkent, mert az internet egyre hozzáférhetőbbé válást ad az otthonokban. De vannak olyan személyek, akik nem rendelkeznek és nem is tudnak az internet közelébe kerülni. Ezen személyek számára fontos lenne megléte. Így veszély az e-magyarország pont hiánya. 16. Veszély a postahivatal hiánya, mert szomszéd településre kell annak utazni, akinek épp nem felel meg a 9 órai időpont, amikor a mobilposta rendelkezésre áll. 17. Gyengeség a környezeti nevelő hiánya a településen, de az iskolán belül megoldott lehet a kérdés, így a gyermekek tudomást szerezhetnek, miképpen tudják környezetbarátként élni minden napjaikat és így egy élhető jövőt maguknak megteremteni. 18. Gyengeség az egyetlen környezetnevelési program, ami csak abból tevődik ki, hogy az önkormányzat szervez egyszer egy évben szemétszedést a település egyes részein. 19. Veszély a kistérség által szervezett környezettudatos programok hiánya, mert legalább a kistérségi szinten kellene ezzel a dologgal foglalkozni. 20. Veszély, hogy a település nem tagja Klímabarát Település Hálózatnak, mert megfelelne a település például a szennyezés kibocsátásnak. A legfőbb probléma, hogy nem is hallottak róla és nem is tudják, hogy mi lenne ebből a haszon és mi a feltétele a tagságnak. 27

3.1.2.4. Agrár-környezetgazdaság Politikai Gazdasági Társadalmi Technológiai Környezeti Agrár-környezetgazdaság Érték Mennyiség 1. TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők arány a település összetermelőihez képest (%) 2. Az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények száma (db/év) 3. Az agrár-vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek mértéke (%) 4. A helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 5. A terület alapú támogatást igénylő területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 6. Helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma (db) 7. Ezer főre jutó nemzeti agrártámogatások (e Ft) 8. Ezer főre jutó nemzetközi agrártámogatások (e Ft) 9. Ezer főre jutó agrárágazatban dolgozók aránya a település össz aktív munkavállalóihoz képest (%) 10. Közép és felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma (db) 11. Külső területekről érkező mezőgazdasági munkavégzők száma (db) 12. A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerének száma (db/év) 13. A mezőgazdasági géppark átlag életkora (év) 14. A korszerű technológiát alkalmazó területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 15. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzeti támogatások összege (eft) 16. Technológiai fejlesztésre igénybe vett nemzetközi támogatások összege (eft) 17. Az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 18. A Natura 2000-es területek aránya a település össz termőföldjeihez képest (%) 19. Az ÁKG támogatást igénybe vevő területek aránya az ÁKG támogatásra jogosult területekhez képest (%) 20. A Natura 2000-es támogatást igénybe vevő területek aránya a Natura 2000-es támogatásra jogosult területekhez képest (%) Minőségi mutató 0 % Gyengeség 0 db Gyengeség Lehetőség 60 % Veszély 95 % Erősség 0 db Gyengeség 3000 eft Lehetőség 30 000 eft Lehetőség 23 % Erősség 15 db Erősség 0 db Lehetőség 45 db Lehetőség 15 Gyengeség 15 % Gyengeség 0 eft Veszély 0 eft Veszély 79,3 % Erősség 20,6 % Erősség 3,5 % Lehetőség 13,5 % Veszély 1. Gyengeség a TÉSZ-ekhez csatlakozó termelők aránya, mert együttműködve egymással jobban kihasználhatnák erőforrásaikat. A TÉSZ-be be nem lépés hátterében sok indok 28

fogalmazódott meg, melyek a következők. Mindenkinek a TSZ jut róla eszébe, és a félreértelmezés miatt nem kívánnak csatlakozni. Nem tudnak a termelők együttműködni egymással, még a szomszédos gazdák sem. Utoljára a legfontosabb, elaprózódott a művelhető terület Árpáson, melyből kifolyólag nehéz nyereségesen termelni. 2. Gyengeség az agrárvállalkozásokat segítő rendezvények hiánya, mert fontos ösztönző lenne a fejlesztésre, vállalatok indításához. Kistérségi szinten volt már erre példa (Bodonhelyen), hogy egy ilyen rendezvény pozitív hatással volt a vállalatokra. 3. Lehetőség a vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek hiánya, mert az ebből származó bevétel olyan alacsony lenne, hogy jobban megéri az egyéb adóktól eltekinteni, minthogy ezek a vállalkozások emiatt elmennének. 4. Veszély a 60%-os helyes mezőgazdasági gyakorlatot alkalmazó területek aránya, mert hiszen mindenkinek kötelező lenne, de ez plusz adminisztrációs terhet jelent, melynek köszönhetően nem túl népszerű. 5. Erősség a területalapú támogatást igénylő területek aránya (95%). Azért ilyen magas ennek az aránya, mert mindenkinek a rendelkezésére áll és nélkülözhetetlen a fennmaradáshoz, mert aprótelkes termelés esetén nem lehet elég bevételt szerezni a fennmaradáshoz. A legnagyobb baj az, hogy ezt a pénz nem tudják fejlesztésre fordítani, hanem fenntartásra kell fordítaniuk. 6. Gyengeség a helyben hozzáadott értéket előállító vállalkozások száma, pedig lényeges lenne például a mezőgazdasági termékek feldolgozása, csomagolása, vagy más termelő iparág (élelmiszer) letelepedése. 7. Ha az igénylések (lehívások) számát, a vállalkozások számát és a használt területeket is figyelembe vesszükem a nemzeti támogatások összege lehetőség. 8. Ha az igénylések (lehívások) számát, a vállalkozások számát és a használt területeket is figyelembe veszem a nemzetközi támogatások összege lehetőség. 9. Erősség a 23 %-os foglalkoztatottság a mezőgazdaságban, mert a település legnagyobb részének agrárvégzettsége van, és legalább ezek az emberek nem növelik a munkanélküliek számát. De a munkanélküliségi ráta csökkentésére rövidtávon jó lenne a foglalkoztatottak számának a növelése a mezőgazdaságban (új vállalkozás, TÉSZ). 10. Erősség a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek száma, mert a legtöbb korszerű gazdaságban elengedhetetlen a felsőfokú végzettség, viszont a jelenlegi technológiának (gépállomány, informatika) a szakközépiskolai végzettség is elég. 29

11. Lehetőség a külső területről érkező mezőgazdasági munkavégzők hiánya, mert a településen élők szaktudása kielégíti, a mezőgazdasági vállalkozok igényeit. 12. Lehetőség a 45 db szaktanácsadási elbeszélgetések száma, hiszen a falugazdászok heti rendszerességgel mennek a gazdákhoz. Ezen beszélgetéseken próbálnak a falugazdászok szaktanácsadást folytatni, segítséget és információkat nyújtani. 13. Gyengeség, hogy az árpási géppark átlagos életkora 15 év, melynek hatására nem olyan hatékonyan tudnak termelni, mint az máshol megtehető. Ennek javítására a legjobb megoldás a géppark korszerűsítésre kiírt pályázaton való részvétel, de ahogy már említésre került, ezeknek a vállalatok tőke hiányban szenvednek. 14. Gyengeség, hogy a korszerű technológiát alkalmazó területek aránya 15 %, melynek hatására az árpási termelők nagy része nem olyan hatékonyan tud termelni, mint az más technológiával megtehető lenne. Itt is a hiányzó tőke a magyarázat az elmaradásra. 15. Veszély a pályázatok be nem nyújtása, mert így bevételtől esnek el a gazdák. A magyarázat erre a megvalósuló fejlesztéshez hiányzó önerő. 16. Veszély a pályázatok be nem nyújtása, mert így bevételtől esnek el a gazdák. A magyarázat erre a megvalósuló fejlesztéshez hiányzó önerő. 17. Erősség az ÁKG támogatásra jogosult területek aránya, mert jónak tartjuk, hogy az elmúlt évtized tömegtermelésének káros hatásait ilyen nagy aktivitással próbálják helyre hozni. A kapott támogatás a környezeti feltételek teljesítésére teljes mértékben elhasználódik, profit maximum abból ered, hogy egészségesebb terméket állítanak elő, és következő generációnak is jó állapotban tartják a területet és védik az állatfajok épségét. 18. Erősség a 10 %-os Natura 2000-es terület arány, mely a Rába árterét, a töltés túloldalán található területét (rét) fedi le. Kevés helyen található a Natura 2000 terület, melynek kihasználásával tovább nőne a fenntarthatóság a településen 19. Itt látszik a szaktanácsadás eredménye, a jogosultak 100%-a lehívják a támogatást, ezért ez lehetőség. 20. Veszély, hogy a település gazdái nem hívják le a támogatást, melyre jogosultak lennének. Sok feltétele van ugyan és az adminisztrációs feladatok összetettebbek, de véleményünk szerint érdemes lenne lehívni ezen forrásokat. 30

3.1.2.5. Turizmus Extern Kapcsolat Politikai Gazdasági Társadalmi Technológiai Környezeti Turizmus Extern Kapcsolat Érték Mennyiség Minőségi mutató 1. Milyen arányban szerepel a településfejlesztési koncepcióban a 10 % Gyengeség turizmus (%) 2. Az Idegen forgalmi adó mértéke (Ft) Gyengeség 3. A falusi turizmussal foglalkozó vállalkozásokat sújtó átlagos adóterhek 0 % Lehetőség mértéke (%) 4. Vendégéjszakák száma (db) 0 db Gyengeség 5. Turisztikai vállalkozások száma (db) 1 db Gyengeség 6. Ezer főre jutó működő tőke beáramlása (eft) 0 eft Veszély 7. Külső területről érkező turizmusban dolgozó munkavállalók száma (db) 0 db Lehetőség 8. Turisztikai attrakciókat elősegítő rendezvények száma (db) 2 db Gyengeség 9. Hazai illetve nemzetközi testvér települések száma (db) 0 db Gyengeség 10. A kistérségen belül együttműködések száma (db) 5 db Lehetőség 11. Nemzeti és nemzetközi együttműködések száma (db) 0 db Veszély 12. Szállást biztosító vendéglátó egységek férőhely száma (db) 0 db Gyengeség 13. Vendéglátó egységek száma (db) 1 db Gyengeség 14. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/munkanap) 15. A kistérség központjába irányuló közvetlen tömegközlekedés megléte (járatok száma/szabad és munkaszüneti nap) 16. Környezeti illetve kulturális attrakció megléte (db) 17. A szelektív hulladék kezelésének megléte (db) 14 17 (járatok száma/munka nap) (járatok száma/munka nap) Lehetőség Lehetőség 5 db Erősség 2 db Erősség 18. Hulladék lerakó megléte (db) 0 db Lehetőség 19. Gyorsforgalmi utak megléte (db) 0 db Lehetőség 1. Gyengeség, hogy a fejlesztési koncepciónak csak 10%-a szól a turizmusról. Abból kiindulva, hogy a területrendezési tervet az aktív turizmusnak szentelték, ez a százalék lehetne nagyobb. Véleményünk szerint is a turizmus lenne a kiugrási pont a településnek, de belátjuk, hogy egyéb más dolog is van, amit fejleszteni kell. 2. Gyengeség az Idegen forgalmi adó mértéke annak ellenére, hogy nem tudtuk meg a pontos összegét (vagyis senki nem tudta, hogy lenne). Ennek a hiánya azért lehetséges, mert nincs vendégéjszakák eltöltésére alkalmas épületük. Mértékét pedig meg kellene határozni, mert a törvényben ez áll: Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy 31