2013 "Minden kifejlődés, erő, érték és szerencse legmélyebb sarkalata a kiművelt emberfő. Benne teljesedik ki az ember igazi személyiséggé... A legmagasabb műveltség legközelebb jár a tiszta természethez. Mindkettőnek legszebb bája a nemes egyszerűség. " /gróf Széchenyi István / Pedagógiai program /gróf Széchenyi István / Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XVIII. Tankerülete. PESTSZENTLŐRINCI NÉMET NEMZETISÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA 1
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 12 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 37 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 62 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 70 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 94 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 116 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 118 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 128 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 130 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai... 131 2. Az intézmény helyi tanterve... 135 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 135 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám... 138 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 138 2.4 A NAT-ben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 140 2.5 Mindennapos testnevelés... 150 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 151 2.9. A tanuló tanulmányi munkája ellenőrzésének és értékelésének módja 157 2.10. Az iskolai beszámoltatás, ismeretek számonkérésének követelményei és formái 159 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 164 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 165 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 165 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 167 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 171 2. 16. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének szabályai 175 3. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb rendelkezések 177 2
Iskolánkról Intézményünk, a XVIII. kerületi Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola 2012-ben ünnepelte fennállásának 85. évfordulóját. 1927-ben, Klebesberg Kunó, vallás és közoktatásügyi miniszter döntésére építették. A valaha Rendessy- telepi iskolának nevezett intézmény túlélte a háborút, majd Pestszentlőrincen és egyben Budapesten is ebben az épületben indult meg elsőként a tanítás 1945. január 22-én. A legelső tanítók között ott volt Tekes Sándorné, Nelli néni és Oros Gyuláné, Ilonka néni. Az intézmény Bodor László igazgató úr közel 30 éves vezetése alatt 1971 nyarán nagyszabású felújításon és átépítésen ment keresztül. A következő felújításra 1987-ben került sor, majd az egyműszakos tanításra való áttérés jelentős állomása lett a Bartók Lajos úti Tagiskola kialakítása. Az óvoda és az iskola közötti átmenetet kiválóan szolgálta a tagiskola nyugalma, békéje, hatalmas területei, amelyet a legkisebbek igazi otthonuknak éreznek. A főváros egyesítésének 100. évfordulójára elkészült tanuszoda, amelyben a tornaterem híján a testnevelés órákat tartottuk, sajnos 1991 tavaszától használhatatlanná vált. Felújítását a fenntartó nagyon költségesnek ítélte. A tornaterem hiányát a kerületi Sportcsarnokban tartott testnevelési órákkal, valamint az alsós úszásoktatással ellensúlyoztuk, ámbár ez utóbbi a szülők anyagi áldozatát is igényelte. 1996-ig körzetes iskolaként a német tagozatos oktatás volt intézményünk profilja. A Német Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére 1996. április 1-jétől körzeten kívüliséget kaptunk: a kerületi németszármazású lakosok gyermekei számára, azóta alanyi jogon biztosítjuk a nemzetiségi oktatást. Bár 1996-ig is zömmel pestszentlőrinci, kertvárosi környékről és a Lakatos telepről érkeztek hozzánk a gyermekek, ezt 1996 óta felváltotta a teljes kerületre vonatkozó nyitottságunk. A németszármazású lakosok élnek az iskolaválasztás lehetőségével. Annak ellenére, hogy intézményünk lakóhelyüktől távol esik, mégis élnek azzal a pestszentlőrinci- pestszentimrei lehetőségükkel, hogy német nemzetiségi iskolát válasszanak gyermekük számára. Évente több mint 20-féle óvodából érkeznek hozzánk a kisiskolások. Igyekszünk előnyben részesíteni a testvér gyerekeket és mindazokat, akik eleve nemzetiségi óvodából érkeznek. A 2005-ös év jelentős változásokat hozott intézményünk életében. Az Üllői úti épület tornacsarnokkal és hat tanteremmel bővült, így lehetővé vált a Bartók Lajos utcai tagiskola kiürítése és megszüntetése. 16 év után újra,,egy fedél alatt" tanulhat valamennyi diákunk! 2006 tavaszán a sportpályák és a játszóterületek kialakításával, kertépítéssel folytatódik a munka.ezt a nagyszabású beruházást, mely nemcsak iskolánk, de a kerület történetében is példátlan, a fenntartó önkormányzat, az iskola és az alapítvány képviselői által megkötött háromoldalú megállapodás tette lehetővé, melyet a képviselőtestület 2003. április 3-án fogadott el. A határozat értelmében az Önkormányzat garantálja az iskola helyben maradását és további működtetését. A Piros Iskola Alapítványa vállalta, hogy legfeljebb 10 éven keresztül évi ötmillió forinttal járul hozzá a fejlesztések megvalósításához. Az elképzelések megvalósítását a Kormány 2004. évi címzett és céltámogatása, az önkormányzat anyagi forrásai, valamint a sziilők és a nevelőtestület személyenként havi minimum 1 000 Forintos hozzájárulása tette, teszi lehetővé. 2012 ben a Piros Iskola Alapítványa vállalta a sportpálya teljes átépítését, fejlesztését, s finanszírozta ennek teljes költségét, mely a mai kor minden igényét figyelembe véve készült el, és hozzájárul tanulóink egészséges fejlődéséhez 3
Intézményünk jelentős történelmi múltja olyan maradandó értéket is teremtett, amely követendő példaképeket jelent diákjai számára. Intézményünkbe járt a ma is élő Zala Tibor képzőművész, akinek a Kondor Béla Művelődési Házban nyílt nemrégiben kiállítása. Nagy László költőtárs felesége, Szécsi Margit is ezek között a falak között volt kisiskolás. Bajor Nagy Ernő újságíró is szeretettel emlékszik vissza hajdani diákoskodására. Diákkorukat töltötték itt és alapismereteiket kaphatták meg a mi iskolánkban, olyan elismert pedagógusok, akik a közelmúltban kerületi és miniszteri dicséreteket kaptak, akik közül többen ma is igazgatóhelyettesek, igazgatók, pedagógiai szaktanácsadók, szakértők lettek. A nemzetiségi oktatás 17. tanévét kezdtük el a 2012/2013-as tanév ünnepélyes megnyitóján. Jelentős érdeklődést tanúsítanak a szülők intézményünk pedagógiai munkája iránt. Szándéknyilatkozat leadására van lehetősége a szülőknek, de ez nem jelent előnyt a gyermek számára a tekintetben, hogy felvételt nyerhessenek iskolánkba. Úgy érezzük, hogy a partnerviszony kialakítására mindig is törekedtünk, ezért a folyamatos párbeszéd megszokottá vált az iskolai közösségek számára. Viszonylag kiegyensúlyozott, kiszámítható és gyorsan áttekinthető együttes munkavégzésünk, amelyet mindig is a gyermekek legfőbb érdeke befolyásol. Úgy érezzük. ezért sokan jól érzik magukat nálunk, és szívesen dolgoznak velünk együtt. Iskolánk nemzetközi diákcsere kapcsolatokkal rendelkezik, melyek jelentősen hozzájárulnak a nyelvtudás színvonalának emeléséhez Szeretnénk megőrizni eddigi eredményeinket. Azt, hogy ne csak a kerület jó hírű iskolái közé soroljanak bennünket, hanem a fővárosi és az országos rendezvényeken is jelentős szerepeket tudjunk vállalni és kapni. Szeretnénk, ha intézményünk hármas közössége: diákok, szülők, pedagógusok büszkék lennének arra, hogy ebben az intézményben adhatják munkájuk legjavát. Érezzék azt is, hogy elismerés övezi tevékenységüket, azt, hogy intézményünk történelmét együtt írjuk és valósítjuk meg, amelyre a jelenben is és a jövőben is mindannyian büszkék lehetünk.,,kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának. Csak az a mienk igazán, amiért megdolgozunk." /Kodály Zoltán/ 4
1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Pedagógiai alapelveink iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket, értékeket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló - tanuló és nevelő - szülő és nevelő - nevelő és nevelő - szülő és tanuló között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, identitás tudatának kialakítása, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alakészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, a kulcskompetenciák kialakítását, fejlesztését állítja középpontba, a képességfejlesztést előtérbe helyezzük az ismeretközpontú oktatással szemben iskolánk olyan - az emberre, társadalomra, nemzetiségekre, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, azoknak a készségeknek a megszerzését, fejlesztését kívánjuk biztosítani, melyek lehetővé teszik, hogy diákjaink a kompetenciatőkéjüket egész életük során fejleszthessék, 5
képessé váljanak az egész életen át tartó folyamatos fejlődésre, tanulásra az intelligens, eszközjellegű, alkalmazható tudás megszerzését kívánjuk biztosítani diákjaink számára az iskolai oktató tevékenység célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, pedagógiai munkánkban a tanulásra és nem a tanításra helyezzük a hangsúlyt, a tanításirányítás helyett tanulásszervezést tartjuk fontosabbnak munkánk személyes, egyénhez kötődik, kulcsszerep jut az egyéni fejlesztésnek, a differenciálásnak az esélyegyenlőség biztosításának eszköze az egységes alapokra épülő differenciálás, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési-értékelési eljárásokat alkalmazunk: megismerjük tanítványaink személyiségét, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszereket választunk, feltárjuk tanulási nehézségeiket és segítjük megoldásukat, feltárjuk tehetségjegyeiket és fejlesztjük a tanítási órán és a tanítási órán kívül szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, megmutatni nekik a nemzetiségi kultúra egyediségét, a hagyományok másságát, az emberek különbözőségének tiszteletét, példát mutatni mások szülőföldjének, hazájának tiszteletére. a tudást minden gyermek számára biztosítanunk kell. a tanulási esélyegyenlőség segítésének elveit érvényesítjük esélyt adnunk a hátránnyal indulóknak arra, hogy behozhassák lemaradásukat, felzárkózhassanak társaik mellé. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, 6
érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természetet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kultúrált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretet adni és kapni, szereti hazáját, ismeri, és tiszteletben tartja a nemzetiségek identitását, hagyományait, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, 7
szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 8
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Intézményünk, a Német Nemzetiségi Általános Iskola programja a neveléshumanizálást tűzte maga elé. Világnézetileg elkötelezetlen, de erkölcsileg elkötelezett. Vezérlő eszméink: a türelem, a szolidaritás, a szeretet. Ha ezek az értékek határozzák meg a mindennapi nevelői gyakorlatainkat, akkor egészen másként alakul a gyerek személyisége (énképük, érzelmeik, intellektusuk, karakterük), a tanuláshoz és általában a kultúrához való viszonyuk, valamint közösségi kapcsolataik. A nevelés során sokkal erősebben irányítjuk a tanulókat a pozitív dolgok figyelembevételére (kellemes, optimista, vidám, szép, örömteli), mint a negatívokra (kellemetlen, borúlátó, szomorú, veszélyes). Igyekszünk a nevelés során arra, hogy a tanulóink a múltjukból a jót idézzék fel (az emlékeik kellemes részére figyeljenek jobban), a jelenben észlelésüket a nekik tetszőre irányítsák, és a jövőt elképzelve az optimista gondolatoknál, derűs képeknél időzzenek el. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint fővárosunk és országunk érdeklődő polgárai, speciális feladatunk során a német nemzetiségi oktatást igénylő kisebbség és a magyar szülők elvárasait igyekszünk kielégíteni. ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a fővárosunkban és országunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle fővárosi és országos rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett fővárosi és országos szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Az iskolában folyó nevelő- oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Céljaink: 1. A személyiség sokoldalú fejlesztése - Az alapkompetenciák fejlesztése. - A kulcskompetenciák fejlesztése 2. Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése 3. Alapkészségek megerősítése, pótlása 4. Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése 5. A helyi tanterv eredményeinek elemzése alapján, az elvárt teljesítménytől elmaradók felzárkóztatása, lehetőség teremtése ahhoz, hogy a tanuló elérje a helyi tanterv elvárt követelményszintjét. 6. Olyan készség és képességfejlesztés, amely később a további sikeres tanulás előfeltétele lehet. 9
7. A műveltségi terület segítségével az optimális léptékű személyiségfejlesztés, a személyiség kibontakoztatásának segítése 8. Bátorító, önbizalmat növelő, önismeretet elősegítő nevelés 9. Az értelmi, cselekvési képességek megalapozása 10. Célunk a társas- társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli, írásbeli nyelvi képességek kialakítás, az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírás (a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás) készségének a kialakítása, fejlesztése, a narratív, a lényegkiemelő, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek, kulcskompetenciák kialakítása, azaz a biztos kommunikációs készség elsajátíttatása. gondozása és továbbfejlesztése, 11. Szociális hátrányok enyhítése Feladataink: Alapozás Felzárkóztatás, Fejlesztés 1. A tanulók közötti különbségek mérése 2. Fejlesztésközpontú folyamattervezés A fejlesztő tevékenység az egyes gyerekek adottságaihoz, egyéni szükségleteihez, aktuális állapotához igazítva történik - Mindenkinek a neki megfelelő gondoskodás igyekszünk nyújtani Eltérő tanulási eljárások alkalmazása differenciálás 3. Fejlesztésorientált, gyermekközpontú, személyiségfejlesztő, prognosztizáló, visszajelző, megerősítő, motiváló értékelés A) Személyiségfejlesztés Egészséges és kulturált életmódra nevelés, a test, a lélek és a szellem harmonikus fejlesztése (akarat- érzelem- értelem) A személyes képességek fejlesztésének feladatai Az egyéni tudat fejlődésének segítése Az értelem kiművelése A megismerési vágy, a felfedezési vágy fejlesztése A játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése A gondolkodás nevelése, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése Az egyéni szociális értékrend fejlesztése B) Közösségfejlesztés A közösségé formálódás folyamatában nélkülözhetetlen tényezőknek tartjuk: a pozitív gyermek- nevelő kapcsolat, a gyerekre odafigyelő, neki támaszt és modellt nyújtó pedagógusi magatartást; 10
a jó csoportlégkör megteremtését, a közösség elővételezését, egymásra figyelést, beszélgetéseket, közös élményeket, közös döntéseket; a gyerekkel közösen tervezett, szervezett tevékenységeket (kirándulások, színház, bábszínház, koncertek); közös munkálkodást a közeli és távoli célok érdekében, amelyek a szűkebb- tágabb környezet (az iskola, a lakóhely) szempontjából is értékesek (közhasznú munkák); az önállóság lehetővé tételét a felelősség, az önkormányzó képesség kialakítását, fejlesztését (a diákönkormányzat szervezi az első osztályosok fogadását, a szüreti mulatságokat, a mikulásnapokat, a karácsonyi ünnepségeket, a farsangi bálokat, gyereknapi ünnepségeket, nyolcadikosok búcsúztatóját); kiscsoportok alakítását a napközis foglalkozásokon, a kiscsoportok személyiségformáló hatásának folyamatos hasznosítását; az együttes tevékenységnek, a csoport önállóságának és a tagok egyéni munkájának, magatartásának, önállóságának rendszeres értékelését, ezen keresztül a közös és az egyéni értékrend folyamatos formálását (a tevékenységeket követő értékelés, heti értékelések); az együvé tartozást erősítő hagyományok megteremtését, ápolását és továbbfejlesztést. C) A szülő, a tanuló, az iskolai és napközis pedagógus együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei Kapcsolattartás a tanárok, a tanítók és a napközis tanítók között: Együttműködés a családdal Aki gyerekek nevelésére készül, annak tudnia érdemes, hogy olyan munkát vállal, mely munka nem hoz gyors sikert, elismerést és hálát. A nevelés örömét, magában a nevelés szépségében, pl. a gyerekekkel való harmonikus viszonyban lehet megtalálni. A módszerek megválasztásának szempontjai: a tanulók: - életkori sajátosságai - értelmi fejlettsége - képességei a nevelők: - személyisége - pedagógiai kultúrája az adott szituáció és annak tartalma A) A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: minta, példa, példakép, példakövetés, bírálat, önbírálat, beszélgetés, előadás, vita, beszámoló 11
B) A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás C) A magatartásra ható módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséretosztályozás, jutalmazás, felszólítás, követelés, büntetés, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, elmarasztalás 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az intézményi nevelés eredménye, minősége tanulóink személyiségének értelmi, szociális és perszonális fejlettségében jelenik meg. Az emberi személyiség nem eleve adott emberi minőség, hanem tevékenység és öntevékenység, fejlődés és önfejlődés eredménye. Alapelveink: A tanulói személyiség teljes kibontakoztatása A fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának segítésére törekszünk Az iskolai tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia. Testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeket fejlesztünk. Az esélyegyenlőség biztosítása Minden gyereknek meg kell adnunk a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett emberré válhasson, aki hisz önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt Szociális és az individuális értékeket közvetítünk. A kettő egyensúlyának megteremtésével harmonikus személyiség bontakozik ki. Nem csupán arra kell figyelnünk, hogy az egyént a tágabb közösség szempontjából készítsük fel a konstruktív életvezetésre, hanem az egyéni sikeresség biztosítása is rendkívül fontos. Az egyes tanulók fejlettségét, érdeklődését figyelembe vevő oktatást, nevelést valósítunk meg. A tartalmi tényezők megállapításakor figyelembe vesszük a gyermek fejlődés lélektani jellemzőit, az egyes életkorok sajátosságait, teljesítőképességét. Fontos, hogy minden tanuló aktívan vegyen részt a folyamatban, biztosítsuk a tanulók motiváltságát Olyan iskolai életmód megszervezésére és működtetésére törekszünk, melyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, szükségletei, méltósága, önállósága biztosított. A világ felé nyitott, a változó igényekhez alkalmazkodni tudó, erkölcsileg felelős embereket nevelünk 12
Mindennek elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúránk megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Céljaink: A gyermeket segítsük olyan emberré válni, akire jellemző az autonóm cselekvés (a cselekvés összefüggéseinek látása, saját élettervek kialakítása és önálló vezetése, jogok, érdekek érvényesítése és védelme) az eszközök interaktív használata (a nyelv, a szimbólumok és a szövegek interaktív kezelése, az ismeretek használata, az új információs technológia használata) a szociálisan heterogén környezetben való működés (másokkal való kapcsolatépítés, csoportmunkában való együttműködés), aki a tanulást kezdeményezi és az új fogalmakat, módszereket, technikákat alkalmazza a munkájában. Aki megfelelő szintű önkontrollal bír. Aki hatékonyan kezeli az idejét és a prioritásokkal is tisztában van. Aki energikusan törekszik a kitűzött célok felé. Mérlegeli és összeveti a lehetőségeket és a célokhoz illeszkedő döntést hoz. Képes a team-munkára, hatékony és gyümölcsöző együttműködésre másokkal. Fejlett interperszonális készségekkel rendelkezik, hatékony kommunikációra, kapcsolatépítésre különböző emberekkel. Rendelkezik a másokkal való azonosulás, az empátia képességével Feladataink: A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek empatikus készségekkel. Akarati tulajdonságaikat tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatóságra, rendszerességre törekvők. Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják, mire képesek. Legyenek kreatívak, rendelkezzenek mobilizálható tudással, az önképzés és az életen át tartó tanulás igényével, s legyenek képesek önmaguk menedzselésére. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása. Tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és pozitív beállítottságot. Ehhez szükséges a testi-lelki egészség óvása. A magatartás- a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól. A megfelelő hangnem, kulturált beszédmodor elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben, a közösségfejlesztés érdekében. Nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is. A mobilizálható tudás, a permanens önképzés, az állandó tanulás igénye, a kreativitás, a vizuális, akusztikus és pszicho-motoros képességek, a kommunikációs készség fejlesztése Az önismereti képességek közül elsősorban a reális és pozitív énkép, az önbecsülés, az önkontroll, az önmotiválás, a szerepvállalás, a kooperativitás, a kötelezettségvállalás, az egyéni arculatformálás fejlesztését tartjuk fontosnak. 13
A kulcsképességhez tartozó általános mentális képességek közül a logikus gondolkodás, az absztrakt gondolkodás, a kombinációs készség, az elemzőkészség, az ítélőképesség, a tanulási képesség fejlesztését. A kreatív képességek közül a képzelőerő és az alkotóképesség kibontakoztatása elsősorban a célunk. A kommunikációs képességek közül a figyelem-összpontosító képesség, a világos kifejező-készség, az érvelési képesség, a mások megértésének képességének fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Az önértékeléssel összefüggő képességek közül az önfegyelem, az önkritika fejlesztésére. A munkavégzési, műszaki képességek közül a munkaszervezés, a rendszerszemlélet, a kezdeményezőkészség, a gyakorlatias feladatértelmezés fejlődését tartjuk elsődlegesnek. A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek között a precizitás, az áttekintő képesség, az elővigyázatosság játsszák a főszerepet. A cselekvő képességek sorában a legfontosabbak az állóképesség, a célirányosság, a pontosság, a teljesítőképesség és a megbízhatóság. A társas (közösségi) képességek között pedig az alkalmazkodó képesség, a felelősségvállalás, a kapcsolatteremtés, az objektivitás önmagunkkal és másokkal szemben. A személyiségfejlesztés területei Az értelem kiművelése - értelmi nevelés Segítő életmódra nevelés - szociális nevelés A morális aktivitás fejlesztése, ezzel összefüggésben az erkölcsi nevelés. Egészséges és kulturált életmódra nevelés Az önfejlesztő aktivitás fejlesztése Az alkotóképesség, a tehetség fejlesztése A) Értelmi nevelés, az intellektuális - művelődési szükségletek kifejlesztése Az iskolai tudás- és kompetenciafejlesztés középpontjában a kognitív kompetencia áll. A kognitív kompetencia az információfeldolgozást megvalósító komponensrendszer (információkezelő komponensrendszer) A gyermekek értelmi fejlesztése nem csak ismeretek közlését jelenti, hanem az ismeretek kezelését is. A tanulás képességének fejlesztése ismeretfeldolgozási technikák megtanításával, jól megalapozott tanulási szokások kialakításával és továbbfejlesztésével történik. Fontos, hogy tanítványaink számára biztosítsuk a sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségét, ösztönözzük az ismeretek, adatok, információk gyűjtését (pl. könyv- és könyvtárhasználat), a gyűjtött adatok, ismeretek célszerű, gondos elrendezését és megfelelő használatát. A kognitív kompetencia fejlesztése motívumok, képességek, készségek és ismeretek fejlesztése által történik. Nevelési céljaink: 14
A tanuló nyitottá váljon az új információk befogadására, ismeretei folyamatos korszerűsítésére. Így nagyobb valószínűséggel lesz képes megoldani a folyton változó élet problémahelyzeteit. A kognitív kompetenciák fejlesztésekor a kreatív, kritikus, problémamegoldó, logikus gondolkodás fejlesztése mellett célunk az önművelés igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása, az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése. Az ide tartozó szükségletek kifejlesztése, megerősítése a tanulás, az intellektuális aktivitás megszerettetését jelenti. Nem a múlékony ismeretek túlhajtott közvetítése a cél, hanem az ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakítása. Törekszünk arra, hogy a tanulókban kialakuljanak a kognitiv motívumok a megismerési vágya (az érdeklődés), a felfedezési vágya (megfigyelési késztetés, értelmezési vágy), a játékszeretet, az alkotásvágy, a tanulási teljesítményvágy (tanulási sikervágy és kudarcfélelem, elismerésvágy, kötelességtudat, igényszint, ambició) továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény. Fejlesztjük a kognitív képességeket az önálló megértést, a probléma- és lényeglátást, a problémamegoldó gondolkodást Kialakítjuk, megerősítjük a kognitív rutinokat (műveleteket) a gondolatképzést, igazságértékelést felismerést, azonosítást, besorolást, sorrendfelismerést, sorképzést, az összefüggés-felismerés, a tapasztalati következtetést:, megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás A kognitív kompetenciák fejlesztésének elemei A kommunikációs képességek erősítése Az alkotóképesség, a képzelet fejlesztése Az olvasási kedv felkeltése A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás kialakítása A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése A logikus gondolkodás fejlesztése - A kreatív, kritikus, problémamegoldó, fogalmi gondolkodás, a nyelvi problémamegoldás, a logikai viszonyok felismerésének, az értelmezés, az indoklás, a bizonyítás képességének fejlesztése Az emlékezet fejlesztése - látott, hallott, olvasott élmények felidézése A tanulás képességének fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák megtanítása, jól megalapozott tanulási szokások, technikák továbbfejlesztése, az önálló tanulás tanítása Az önművelésnek igényének, az élethosszig tartó tanulás, az önálló ismeretszerzés képességeinek kialakítása Az információszerzés-, és feldolgozás képességének fejlesztése. Ismeretek, adatok, információk gyűjtése, célszerű, gondos elrendezése. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása Jegyzetkészítés tanári irányítással a szövegértés elemző műveleteire építve 15
Lényegkiemelés Vázlatkészítés, ill. vázlatfelhasználás Tömörítés, összefoglalás megértése és készítése adott szempont alapján Gyakorlottság felelet, beszámoló, összefoglalás elkészítésében Feladataink: 1. A megismerési vágy felkeltése, a felfedezés örömének átélése, az érdeklődés megteremtése,fenntartása, kiszélesítése, megfigyelésre késztetés, az értelmezési vágy kialakítása: A műveltség iránti igényt kell megalapoznunk. A világ megismerésére való nyitottság kialakítása a feladatunk. Fogékonnyá kell tennünk a tanulókat az értékek befogadására, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. A tanulás során nemcsak ismereteket nyújtunk, és készségeket fejlesztünk, hanem megismerést, gondolkodásmódot, szemléletet és ítélőképességet is alakítunk. Ennek eredményeképpen fejlődik a tanulók személyisége is. Feladatunk a játék megszerettetése, és az alkotásvágy felkeltése, 2. A képességek fejlesztése: Műveletek fejlesztése: felismerés, kivitelezés, gondolatképzés, igazságértékelés, összevonás,... Összehasonlítás, azonosítás és besorolás, sorrendképzés és sorképzés, összefüggések felismerése, kombinálás, tapasztalati következtetés A megismerés képességeinek fejlesztése (megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás) A gondolkodás fejlesztése (viszonyítási képesség, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás, összefüggés látása, keresése kreatív gondolkodásmód) A tanulás képességének fejlesztése (hatékony önálló és csoportos tanulási technikák elsajátítása, a tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése A kommunikáció fejlesztése Tapasztalati és értelmező nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és olvasás, ábraolvasás, ábrázolás, formalizált kommunikáció, az elérhető legmagasabb szintű idegen nyelv tudása A tanulás sikere nagymértékben függ az anyanyelv elsajátításának szintjétől. Ezért kiemelten kezeljük az anyanyelv oktatásának valamennyi területét, különösképpen a szövegértés fontosságát és a kommunikációs képesség fejlesztését. Az anyanyelv szóbeli és írásbeli használatának (a helyesírás készségének) olyan szintű elsajátíttatása, amely jól működő eszköze, és nem pedig akadálya a tantárgyak megértésének. E feladatok megvalósítása iskolánk valamennyi pedagógusának folyamatos feladata. 3. A tanulási teljesítményvágy optimalizálása: El kell érnünk, hogy a tanulók mozgósítsák személyiségük pozitív erőit az értelmes, gazdaságos, eredményes tanulás érdekében. Szükséges a tanulói cselekvés, az aktív 16
részvétel a tanulás bármely fázisában A tanulási tevékenységet szándékos, céltudatos tevékenységgé kell alakítanunk Az értelmi nevelés nem lehetséges a tanulók motivációjának erősítése, a tanulás megszerettetése, a az ismeretszerzéssel kapcsolatos pozitív viszony kialakítása, a siker utáni vágy felkeltése és a hozzá tartozó pozitív érzelmek kialakítása nélkül. A gyerekek tanulását elsősorban a pozitív megerősítéssel kívánjuk segíteni, a sikerélményhez juttatással, az elismerésvágy erősítésével, kudarcok megelőzésével, az igényszintek, ambíciók erősítésével. A siker megerősíti a tanulót abban, hogy jó tanulni, érdemes dolgozni. Az iskolában elismert gyermekek érdeklődése, munkakedve, aktivitása, tanulási motivációja növekszik. A sikerélményt a tanórák önálló vagy csoportos feladatai, az önként vállalt gyűjtő- és kutatómunkák, a szakköri foglalkozások, a tanulmányi versenyek biztosítják. A motiválásban fontos szerepe van a tanítványi kötődésnek és a társakhoz való viszonynak (segítőkészség, tisztességes versengés) is. Lényeges feladatunk az egyéni képességek fejlesztésére irányuló ösztönzés, útmutatás. Differenciált tanulásszervezést valósítunk meg, a tanulást segítjük egyéni bánásmóddal. A tanuláshoz való viszonyulás jelentős formáló tényezője a differenciálás. Törekszünk arra, hogy: a tantárgyi ismeretszerzés gazdag tanulási források révén valósuljon meg. (A tankönyv mellett egyéb taneszköz felhasználása is elengedhetetlen.), az elsajátítandó tananyagot megfelelően válasszuk ki, a tanórákon alkalmazott módszereket tudatosan tervezzük, a célra orientált fejlesztés legyen a műveltségi területekhez igazodó tanulási tevékenység megszervezésének alapja. a tanulókat, szülőket megismertessük a tantervi követelményekkel, hogy tudják, miért fontos a megtanulandó anyag, s melyek az eredményes tanulás normái és feltételei. kialakítsuk a tanulási kötelességtudatot, tanulási igényszintet a példaképek, eszményképek nevelő hatásának kiaknázása. B) A proszociális személyiség fejlesztése - segítő életmódra nevelés Nevelési cél: a szociális komponenskészlet gyarapodása (szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek, ismeretek elsajátítása), az egyéni szociális értékrend erősödése, a kreativitás növekedése Szocializációs célok: - önvezérlő képesség kialakítása (a belső igények és a külső elvárások összehangolása) - realitásérzék képességének kialakítása (a valóság és az elfogadott normáinak összevetése) - racionalitás 17
Feladatok: (képesség az elfogadott normák megindoklására) - kreativitás (a magatartási normarendszer önálló továbbfejlesztése) - szociális extenzivitás (képesség a csoporton belüli magatartási normákat generálisan alkalmazni) - relativitás (a különböző normák közötti tájékozódás, választás képessége) A komponenskészlet gyarapítása: Szociális értékek közvetítése. (együttérzés, empátia segítőkészség, szolidaritás, hűség, önzetlenség, megértés, egymás elfogadása, tolerancia, a másság elfogadása, figyelmesség, udvariasság, az emberi kultúra tisztelete, a nemzeti kultúra értékeinek, a nemzeti múlt emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete ápolása, egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet a szülőföld megismerése, szeretete) A szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az eszerinti viselkedés, magatartás elsajátításának elősegítése. Globális értékrendek kialakítása, fejlesztése (megalapozza az egyéni értékrend kialakulását) Az egyéni értékrend kiépülésének segítése A szociális képességrendszer (segítőképesség, együttműködési képesség, alkalmazkodó képesség, empátia, a szociális kommunikáció, a konfliktuskezelés, a szolidaritás, a vezetés, a versengés) kiépülésének, kreativitásuk növekedésének segítése Az ön-és emberismeret, a kulturális önazonosság fejlesztése Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Fontos feladatunk a döntési szabadság és felelősség szerepének tudatosítása Az emberi együttélés szabályainak megismertetése a szabálytudat kialakítása. Az alapvető magatartási és társadalmi normák felismerése, elfogadása Kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása, gyakorlása a közösségben. A szóbeli szociális kommunikáció és a non verbális érzelmi kommunikáció fejlesztése A helyes értelemben vett alkalmazkodási készség, képesség elsajátítása, alkalmazása A tűrőképesség fejlesztése, képessé tenni a tanulókat arra, hogy elviseljék az esetleges kudarcot Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre A szociális érdekérvényesítés fejlesztése A pedagógusok és tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása A tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása 18
Az egyén és a köz érdekeinek értékrendje, a közösségi magatartás formálása, Fogékonyság az emberi kapcsolatokra A pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását olyan pozitív iskolai érzelmi légkör kifejlesztésével és fenntartásával, olyan iskolai életrend működtetésével kívánjuk segíteni, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen elvártak. Olyan iskolai életrend kialakítása a feladat, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit, ahol a segítés elvárt és elismert viselkedés. Olyan érzelmi légkör fenntartása, amelyben a pedagógusok és a tanulók biztonságban érzik magukat, amelyben a diákok érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet. Az együttműködés képessége fejlődik a közös feladatmegoldások alkalmával, az együtt cselekvéseknél, a közös kirándulásokon. A versengés képességének fejlesztése, gyakorlása azt jelenti, hogy szigorúan megköveteljük a szabályozottság, az esélyesség és a segítés alapszabályainak megtartását. A tényleges szociális közegek hatása mellett fontos szerepe van a közvetett hatásoknak (pl. élő és történelmi személyek, csoportok kölcsönhatásainak megismerése) Élményszerű, pozitív mintákat kínálunk fel, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel. A pedagógus a tananyagból is mintákat emel ki pl. a segítő magatartásra. Törekszünk a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentésére, fékezésére. Szociális készségfejlesztő gyakorlatokat alkalmazunk. Olyan iskolai életet alakítunk, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek, és ezáltal kialakulásuk lehetővé válik A lehető legtöbb szociális ismeretet cselekvésbe, példákba, esetekbe, legalább szimulatív esetekbe ágyazottan dolgozzuk fel. A környezettudatos magatartás kialakítása, felkészítés a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok felismerése, megértése, - erkölcsi választásokban - a jó és a rossz elkülönítése Beszélgetésben, vitában való részvétel: kapcsolatfelvétel, -tartás, saját álláspont előadása, megvédése, figyelem az ellenvéleményre együttműködés a társakkal, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése, A nevelés során a tanárnak kulcsszeméllyé kell válnia a szocializációs folyamatban. Hatékony interakciós mintákat kell nyújtania. A gyakorláshoz változatos tevékenységeket kell tervezni, szervezni. Módot kell teremteni az egyéni tapasztalatgyűjtésre, feldolgozásra. Szituációk teremtésével lehetőséget adni a megfigyelésre, a csoportvitára, az önismeret fejlesztésére. C) Az önfejlesztő személyiség kialakulásának segítése - érzelmi-akarati nevelés 19
Az érzelmi, akarati nevelés célja az érzelmi (érzelmi kiegyensúlyozottság, empatikus készségek) és akarati jegyek (határozottság céltudatosság kitartás megbízhatóság rendszeresség kreativitás kitartás, szorgalom kudarctűrő képesség, stresszkezelés) gazdagítása Nevelési cél: A tanuló olyan személyes motívumrendszerrel, képességrendszerrel és ismeretekkel rendelkezzen, amely lehetővé teszi, hogy életminőségét (egészséges, kultúrált és értékesnek minősülő életvezetését) létrehozza, megvédje és fejlessze. A testi- lelki egészség, a jó közérzet, a jólét A szervezet és a személyiség stabilizálása, optimális működése, fejlődése A személyes kompetenciák fejlesztése A személyes kompetencia fejlesztését jelenti az egészséges és kulturált életmódra nevelés. Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. A személyes kompetencia képességei: 1. Önkiszolgálási képességek: Testi képességek Feladat: Testnevelési tevékenységek, sportolás lehetőségeinek biztosítása, a kondicionálási és a koordinációs lépességek fejlesztése, karbantartása, a kézügyesség fejlesztése Olyan iskolai légkör megteremtésére törekszünk, amelyben az intellektuális teljesítmények mellett a sportteljesítmények is kellő súlyú nyilvános elismerésben részesülnek. Fontos feladatunk, hogy a testnevelésórákon és a sportkörökön kívül is lehetőséget biztosítsunk a mozgásigény kielégítésére. Ennek módjai: úszásoktatás az alsó osztályokban és az ötödik évfolyamon; osztályok közötti sportversenyek, sítábor, nyári vízitábor, iskolai sportnap szervezése, néptánc. Valamennyi érdeklődő számára biztosítjuk a sport, a játék örömét, a kirándulások, túrák, táborozások pozitív hatását Önellátási képesség Feladat: Az életkori sajátosságoknak megfelelően képessé tesszük a tanulókat a biológiai és komfortszükségleteinek kielégítésére. (kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, a berendezések rendben tartásának igénye, közlekedés) Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismertetése, gyakoroltatása változatos formákban történik Befogadóképességek Feladat: A zenei és a vízuális esztétikai befogadóképesség fejlesztése Központi szerepe van a vizuális nevelésnek. 20
Sohasem volt ennyire szükség a művészeti- vizuális nevelésre, mint ma. A mindenkire rázuhanó képrengetegben nehéz eligazodni. Szükség van azokra a kreatív tanárokra, akik a szemétből kibányásszák és felmutatják az értékeket. A képdömping elveszi az időt a rendszeres olvasástól, a beszélgetéstől és a gyermek számára oly fontos szerepjátéktól. Eszközeink e képesség fejlesztésére: esztétikailag igényes képeskönyvek, beszélgetéssel kísért nézegetések, fontosabb művészeti, népművészeti múzeumok kiállítások, műemlékek, elemzéssel kiegészített meglátogatása, színházlátogatás, állatmesék, mondókák, találós kérdések, közmondások, mondák, históriák, kalandregények, historizáló regények, dramatikus játékok. Önkifejezési képességek Feladat: Ezen a területen eszközeink: a színjátszó körök, az énekkar, nemzetiségi programok. Előadói, szövegalkotó, műértelmező, improvizációs, vízuális, zenei önkifejező képességek gyakorlása változatos gyakorlatokkal, az adottság tudatosítása a tanulókban, a feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához. Az alkotóképesség fejlesztése: A tág értelemben vett alkotóképesség a kreativitás A tapasztalati alkotóképesség Az értelmező alkotóképesség (szabályhasználat, szabályalkotás) fejlesztése 2. Önvédelmi képességek, egészségvédő képességek Azoknak a szokásoknak, mintáknak, készségeknek és ismereteknek birtoklása, amelyek a testi és lelki egészség fenntartását szolgálják (az iskolai balesetek megelőzése, az egészségre káros anyagok elleni védekezés, közlekedési balesetek megelőzése). Az itt kialakítandó szükségletcsoport olyan életvitel kialakítására ösztönzi az egyént, amely kedvez az egészség megőrzésének, fenntartásának, az egészség pedig az egzisztenciális biztonság legfőbb feltétele. Feladat: Az egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szokások gyakorlása, a minták elsajátítása A testi, szellemi edzettség kialakítása, a higiénia kultúra, testápolás, öltözködés, táplálékozás szokásainak, követelményeinek belső szükségletté tétele, az egészségvédelem technikáinak elsajátítatása, az egészségre ártalmas életmód, szokások szenvedélyek kialakulásának megelőzése. El kell érnünk, hogy a tanuló felelősséget érezzen testi- lelki egészségéért.az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi- lelki fejlődés elősegítése. Ennek érdekében A testileg- lelkileg egészséges személyiség kialakulásához elengedhetetlenül fontos a szabadidő tartalmas eltöltése.a tanórán kívüli foglalkozások szervezése elsősorban a szabadidő szervező, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a szakkörvezetők és az osztályfőnök feladata. A képességek fejlesztését szolgálja a DADAprogram, a biológiai és osztályfőnöki órák megfelelő anyagrésze. 3. Az identitásvédő képesség A lelki egészség fontos feltétele. Szorosan összefügg az éntudattal 21
A szuverenitás érvényesülésének feltételei biztosítják azt, hogy (a tanuló) az ember képes legyen szabadságát, függetlenségét, önállóságát, öntevékenységét megőrizni, és eredményesen működtetni. Feladat: A realitásoknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésformák erősítése. 4. Önreflexív képességek Önértékelő képességek Feladat: A nevelőmunka során a tanulói önértékelés váljon rendszeressé. Önmegismerő képesség Feladat: A tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése Önfejlesztő képesség Feladat: Az önfejlesztő képesség alapozása, a tehetség felismerése, kibontakoztatásának segítése, önfejlesztő életprogramok kialakításának segítése. A természettudat alapját a természettudományok által feltárt ismeretek összefüggő, átfogó rendszere képezi (ismeretterjesztő előadások). A társadalomtudat az általános személyes világtudat kialakulásának alapvető feltétele, hogy különböző korok és jelenünk meghatározó jelentőségű értékrendjeit, eszméit, világnézeteit, vallásait a tanulók kellő alapossággal megismerjék, megvitassák. Az éntudat fejlődésének segítése a nevelés alapvető, talán legfontosabb feladata. A személyes és a szociális azonosságtudat fejlődése olyan tanórai és tanórán kívüli iskolai (és családi) életmóddal segíthető, amelyben az önreflexív képességek optimálisan működhetnek D) A művészeti, esztétikai nevelés A tanulók megismerkednek a kulturális örökség értékeivel, kialakul a kultúra iránti igényük, formálódik ízlésviláguk, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően különböző művészeti ágak, ill. kifejezési formák révén élnek az önkifejezés lehetőségével, egyben fejlesztik kreativitásukat, pozitív viszonyt alakítanak ki a kulturális sokféleség iránt. Itt nem az elsajátítás az alapvető cél, hanem az igénytámasztás. Fontos az alkotásvágy kielégítése. Az esztétikai nevelés folyamata döntően a befogadó- ill. cselekvő tevékenység keretében valósul meg. Csak igen széles tevékenységi kínálat biztosításával oldható meg. A tevékenységek megtervezésekor figyelembe kell venni a tanulók személyiségének eltérő adottságszerkezetét. A sikerélményt minél gyakrabban és minél szélesebb körben biztosítani kell. A teljesítményelvű értékelést kerüljük. Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola tisztaságának, otthonosságának megteremtésébe bevonni a tanulókat. 22