Tanulmányok 1 Erd s Ferenc Nyéki Lajos Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben Bevezetés Egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelent ségét, és lehet séget kínál a szakmai tárgyak idegen nyelv oktatásával a szakmaspecifikus nyelvismeret, például az informatikai szaknyelv elsajátítására is. Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása jellemz en a két tanítási nyelv középiskolákban történik, ahol a tanulók az adott érettségi tárgyakból idegen nyelven vizsgázhatnak. A tanulmány az informatika tantárgy idegen nyelv tanításának körülményeit, módszertani kérdéseit és helyzetét vizsgálja a többi érettségi tárgyhoz viszonyítva, illetve regionális dimenzióban elemezve. A nyelvtudás jelent sége folyamatosan növekszik, elég csak arra gondolnunk, hogy az EU-s csatlakozást követ en megnyíló munkaer -piaci lehet ségek kihasználásához elengedhetetlen egy, s t gyakran több idegen nyelv megfelel szint ismerete. De a munkáltatók a hazai munkavállalóktól is egyre inkább megkövetelik a megfelel szint idegennyelv-tudást. Az üzleti és a szakmai életben már nem elég, ha konyhanyelven megértetjük magunkat, hiszen a pontos nyelvismeret hiánya súlyos félreértéseket okozhat. Ma már egyre több középfokú oktatási intézmény ismeri fel a nyelvi képzés jelent ségét, és a szakmaspecifikus nyelvismeret elsajátítására is lehet séget kínál, ami a munkahelyen vagy speciális élethelyzetekben használható nyelvtudás megszerzésére összpontosít. A szakmai idegen nyelv képzés egyik területe az informatika. Az informatikai alapismeretek szükségességének létjogosultságát nem kell bizonygatnunk. Elég csak arra gondolnunk, hogy a digitális írástudást a 21. században az általános m veltség részeként említik, amelynek hiánya hátrányos helyzetbe hozhatja annak nélkülöz jét (K rösné 2005). Az informatika idegen nyelv oktatásának komoly alapot adhat, hogy az informatikai iparban tevékenyked vállalatok mellett, ahol gyakorlatilag megkövetelik a szakmai idegennyelvtudást, a más iparágban m köd, többnyire többségi külföldi tulajdonban lév vállalatok olyan informatikai rendszerekkel és infrastruktúrával rendelkeznek, amelyek üzemeltetése is speciális szakmai nyelvismertet követel. Például egy német tulajdonú vállalatnál az operációs rendszerek és irodai alkalmazások is gyakran csak német nyelvi felületen érhet k el, továbbá egy táblázatkezel vel megvalósított elemzési munka során az anyacég munkatársaival való szakmai kommunikáció és együttm ködés is ezen a nyelvi felületen
2 Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben történik. Ugyanez a helyzet megfigyelhet a komplexebb IT-alkalmazások esetében is, ahol az alapvet informatikai szakmai ismeretek megfelel nyelven való kommunikálása szintén elengedhetetlen. Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatásának körülményei Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatására jellemz en a két tanítási nyelv középiskolákban kerül sor. Ennek alapvet oka, hogy egyrészt a tantárgy idegen nyelv oktatásának kimeneti célja rendszerint az emelt vagy középszint érettségi vizsga letétele idegen nyelven, másrészt idegen nyelv érettségit csak a két tanítási nyelv vagy a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nyelv oktatást folytató intézmények tanulói tehetnek. A két tannyelv oktatást a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet, a két tanítási nyelv iskolai oktatás irányelve szabályozza. A Közoktatási Információs Iroda adatai alapján két tanítási nyelv (nem nemzetiségi) középiskolai képzést a 2007/2008-as tanévben összesen 109 intézmény folytatott. Ezek közül angol nyelv képzésben 70, német nyelv ben 44 intézmény vett részt. (KIR 2008). (A középiskolák egy része német és angol két tannyelv képzést egyaránt folytat, s ezen kívül a francia, spanyol és olasz nyelvi képzést folytatók száma sem elhanyagolható.) A két tanítási nyelv középiskolák speciális osztályaiban nyelvi el készít évvel szervezik az oktatást, ezért a tanulmányi id öt év, a tanulók a 13. évfolyamon, azaz sok más társuktól eltér en egy évvel kés bb fejezik be a középiskolát. Az egyes szaktárgyak idegen nyelv érettségi vizsgájának letételét általában ezekben a nyelvi el készít t is elvégzett osztályokban írják el, jóllehet sokszor az intézmény más típusú osztályaiban tanuló és megfelel nyelvtudással rendelkez diákjait is erre ösztönzik. Az informatika idegen nyelven való tanulása egyértelm en el nyhöz juttatja az abban részt vev diákot, elég csak az általános nyelvtudás további szakmaspecifikus elmélyítésére és a munkaer -piaci igényekre gondolnunk. A különböz tárgyak idegen nyelven való oktatásának másik el nye, hogy a sikeres célnyelvi emelt szint érettségi vizsga és legalább két tantárgyból letett idegen nyelv érettségi vizsga esetén a diák kétnyelv vizsgabizonyítványt kap, amely a törvényben el írt feltételek teljesítése esetén a fels fokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenérték. A két idegen nyelv vizsgatárgy esetében a nyelvvizsga-ekvivalenciát nem kötik vizsgaeredményhez. A korábbi években (2005-ben el rehozott érettségi esetén idegen nyelvb l) az emelt szint nyelvi érettségi vizsga egy legalább középfokú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kiváltható volt, így a diákok két tantárgy idegen nyelven való érettségijével viszonylag könnyen juthattak fels fokú nyelvvizsgához. 2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvb l kötelez érettségi vizsgát kell tennie közép- vagy emelt szinten. Az idegen nyelven tett érettségi vizsga esetében néhány kedvezményt is igénybe vehetnek a tanulók. Ilyen például, hogy az írásbeli vizsgán kétnyelv szótár használható és ideje 25%-kal megnövelhet, valamint a szóbeli vizsgán a felelés ideje maximum 30 perc lehet.
Tanulmányok 3 Az idegen nyelven tett informatika érettségi és az ECDL 1 vizsgabizonyítvány megfeleltetése a magyar nyelven tett érettségiével azonos. Ez alapján aki (akár közép-, akár emelt szinten) jelesre érettségizik informatikából, vizsga nélkül, a regisztrációs díj befizetésével igényelheti az ECDL-bizonyítványt. A bizonyítvány igénylésére az érettségi megszerzését követ en két éven belül van lehet ség. Az informatikát idegen nyelven tanulók számára további lehet ség, hogy a szaknyelvi vizsgarendszer fokozatos terjedésének köszönhet en a tanulók akár már informatikai szaknyelvi vizsgát is tehetnek, jóllehet a nyelvvizsga-bizonyítvány sem a közép-, sem pedig az emelt szint idegen nyelv érettségivel nem váltható ki. Hazánkban jelenleg csak egy ilyen akkreditált nyelvvizsgaközpont van, amely a Gábor Dénes F iskola keretén belül, LEXINFO néven m ködik. A központ angol és német nyelven kínál vizsgalehet séget, budapesti, gy ri, veszprémi és tatabányai vizsgahelyszínekkel. Az ilyen nyelvvizsga abszolválása a diploma megszerzése céljából a fels oktatási képzésben részt vev k számára is hasznos lehet, mivel az Oktatási és Kulturális Minisztérium állásfoglalása szerint a m szaki informatikai, m szaki menedzser és gazdasági informatikus hallgatók esetében a nyelvi követelmény teljesítéseként az általános nyelvvizsga helyett az informatikus szaknyelvi vizsga is elfogadható. Oktatás-módszertani kérdések Sajnos a fels oktatás az alapképzésben nem készít fel a különböz tantárgyak idegen nyelv oktatására, ezt az oktatási feladatot sokszor a középiskolákban tanító lektorok látják el kiegészít tanártovábbképzésekkel (Vámos 2007). Ahhoz, hogy informatikát oktassanak a nyelvtanárok, ismerniük kellene a szakma egyes területeit, továbbá megfelel szakirányú végzettséggel is kellene rendelkezniük. Megfigyelhet, hogy az angol informatika szakos tanárok száma elenyész, továbbá német informatika szakpárosítással rendelkez pedagógus is csak elvétve akad. Az informatika szakos tanárok nyelvismerete pedig gyakran nem éri el azt a szintet, hogy alkalmasak lennének a tantárgy idegen nyelven való oktatására. 2 Itt kell megjegyeznünk, hogy ezen a területen az angol nyelvvel kapcsolatban lényegesen kedvez bb a helyzet, ugyanis az informatikus szakemberek a szakma jellegéb l adódóan alapvet en ezt az idegen nyelvet m velik, amíg a német nyelvtudással rendelkez informatikus tanár rendkívül ritka. Ebb l a szempontból sokkal nehezebb helyzetben vannak azok az intézmények, amelyek a német nyelvet vagy az angolon kívül más idegen nyelvet céloznak meg. Az angol és a német nyelven való oktatás nehézségeivel kapcsolatban megfigyelhet, hogy oktatás-módszertani szempontból a szakmai szókincs elsajátítása az angol nyelv esetében némiképp könnyebb, ugyanis a hazai nyelvben számos angol kifejezés honoso- 1 Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógéphasználói bizonyítvány. 2 Egy államilag elismert fels fokú nyelvvizsga megléte megítélésünk szerint nem feltétlenül tesz alkalmassá egy informatikatanárt az informatika tantárgy idegen nyelven való oktatására.
4 Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben dott meg és terjedt el a hétköznapi szóhasználatban is. Ezzel szemben sokkal nehezebb az egyes szakkifejezések német nyelv megfelel jének megtanulása, habár ott is sok az angolból átvett szó. Az informatika idegen nyelven való oktatására a nyelvi el készít évfolyammal is rendelkez osztályokban rendszerint a 10. osztálytól kerül sor. Sajnos ekkor azonban a tanulók túlnyomó része még nem rendelkezik megfelel szint nyelvtudással, ami miatt a tanítás nyelve a gyakorlatban szinte teljes mértékben magyar és csak az egyes szakkifejezések idegen nyelven való elsajátítása történik meg. Ezekben az esetekben a tanár gyakran kénytelen az egyébként el írt idegen tanítási nyelvr l ideiglenesen vagy akár tartósan is a tanulók anyanyelvére átváltani. Rendszerint csak a 12 13. évfolyamok osztályaiban nem okoz jelentékeny problémát a tananyag idegen nyelven való átadása és feldolgozása. Mindazonáltal folyamatosan szem el tt kell tartanunk azt a didaktikai koncepciót, hogy egy szakmai tárgy idegen nyelven való oktatásakor els sorban a szakmai szempontoknak kell érvényesülniük, és csak másodsorban kerülhet sor a szakmai idegennyelv-tudás fejlesztésére, jóllehet a gyakorlatban gyakran fordított prioritást követnek a pedagógusok. Ezt az elvet érvényre juttatva az iskolák pedagógiai programja sokszor el írja az adott idegen nyelven tanított tárgy kétnyelv ségét, kijelölve az egyes évfolyamokra vonatkozóan az adott százalékos arányokat is. Az 1. ábra az idegen nyelven és a vegyesen oktatott informatika tantárgy koncepcionális különbségeit taglalja. 1. ábra: A kétnyelv oktatás és a kétnyelv iskola fogalmi/koncepcionális különbségei Informatika a képzés során részben idegen nyelven Informatika a teljes képzés során idegen nyelven Témakör szerinti megosztás Id beni megosztás egyik évben magyarul, másik évben idegen nyelven az idegen nyelv oktatás arányának fokozatos növelése Homogén idegen nyelv tanítás Spontán nyelvváltás fegyelmezés ellen rzés pihentetés stb. Átmeneti átváltás magyarra Didaktikai nyelvváltás el zetes tudás feltárása magyarázat összefoglalás stb. Forrás: Vámos 2007 alapján saját szerkesztés
Tanulmányok 5 A szóbeli érettségire a tanulóknak el kell érniük azt a tudásszintet, hogy az adott témakört képesek legyenek kommunikatívan visszaadni. Az erre való felkészítés rendkívül nehézkes és komplex feladat, továbbá minden egyes tanuló idegen nyelven való szóbeli megnyilvánulásainak ösztönzése és folyamatos biztosítása a tanórák jelent s hányadát leköti. A gyakorlati érettségi feladatok esetében magának az idegen nyelven megfogalmazott feladatnak a megértése sokszor a legnagyobb probléma. Ennek érdekében az ilyen feladatok megoldását már a kezdetekt l gyakorolni kellene. A 2007/2008-as érettségi adatokat szemlélve megfigyelhet, hogy az informatikából idegen nyelven érettségiz k (a nemzetiségi nyelveket figyelmen kívül hagyva) a gyakorlati feladatsorokat a magyar nyelven érettségiz khöz hasonlóan átlagosan 65,4%-os eredménnyel teljesítették. (A magyar nyelven érettségiz knél ez az érték 65,2% volt.) A szóbeli vizsgán nyújtott 81,5%-os átlagos teljesítmény azonban már tíz százalékkal meghaladja a magyar nyelven vizsgázókét, jóllehet az értékelés itt már er sen szubjektív elemeket is tartalmazhat. Országos helyzetkép Hazánkban az informatika tárgyat idegen nyelven tanulók részaránya viszonylag csekélynek mondható, amire az érettségi jelentkezési adatok is utalnak. Az 1. táblázat a 2007/2008-ban érettségire jelentkez k megoszlását mutatja a vizsga nyelve szerint. 1. táblázat: Az informatikából érettségiz tanulók vizsganyelv szerinti megoszlása, a vizsgára jelentkez k száma alapján (2007/2008) (%) Nyelv 2007 2008* Magyar 98,70 98,68 Angol 0,80 0,91 Német 0,37 0,37 Egyéb** 0,13 0,04 * Csak a május júniusi vizsgaid szak figyelembevételével ** Francia, spanyol, szlovák, szerb és román Forrás: az Oktatási Hivatal adatbázisa Az informatikai érettségit idegen nyelven választók körében az angol a legnépszer bb, ezt követi a német nyelv. Az egyéb nyelven érettségiz tanulók száma elenyész. A két vizsgált évben francia nyelv vizsgára például mindössze 17 f, spanyol nyelv re pedig csak három f jelentkezett. A nemzetiségi nyelvek esetében a két év folyamán legtöbben szlovák nyelv vizsgára jelentkeztek (28-an), a két román és az egy szerb nyelven vizsgázó mellett. Az általunk vizsgált id szak egyes éveinek adatai jelent s hasonlóságot mutatnak. Megfigyelhet, hogy az informatikából idegen nyelven érettségiz tanulók aránya mindkét vizsgált évben 2% alatt maradt. Ez az arány nagyon közelít az idegen nyelven is abszolválható kötelez vizsgatárgyakéhoz (matematika és történelem). Más, gyakran választott
6 Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben érettségi tárgyakat vizsgálva a fizika esetében gyakorlatilag azonos, a földrajz esetében pedig némiképp magasabb arány mutatkozik. A biológia és a kémia tárgyaknál viszont már egyáltalán nem jellemz azok idegen nyelven való abszolválása (2. táblázat). 2. táblázat: Néhány érettségi tárgy vizsganyelv szerinti megoszlása, a vizsgára jelentkez k száma alapján (2008. május június) (%) Tantárgyak Magyar Angol Német Egyéb Földrajz 97,3 1,1 1,2 0,4 Matematika 98,2 0,8 0,5 0,5 Történelem 98,2 0,7 0,7 0,4 Informatika 98,7 0,9 0,4 0,0 Fizika 98,8 1,0 0,2 0,0 Biológia 99,8 0,1 0,1 0,0 Kémia 99,9 0,1 0,0 0,0 Forrás: az Oktatási Hivatal adatbázisa Megfigyelhet az is, hogy az informatikából idegen nyelven érettségiz k szinte kivétel nélkül a középszint érettségit választják. A vizsgált két évben mindössze két tanuló vizsgázott emelt szinten, angol nyelven. Az is érdekes adat, hogy amíg a magyar nyelven érettségiz knek mindössze 29%-a próbálkozott meg az el rehozott informatikaérettségivel, addig az idegen nyelven érettségiz k nagyjából fele-fele arányban tesznek el rehozott és rendes érettségit. Ez az aránybeli különbség minden valószín ség szerint annak tudható be, hogy a két tanítási nyelv osztályok tanulói az ötéves képzési id miatt gyakran már a negyedik év végén el rehozott érettségit tesznek néhány tárgyból. Az iskolatípus szerinti bontást vizsgálva szembet n, hogy míg a gimnáziumokban az idegen nyelv tanításra els sorban a közismereti tárgyakat választják, addig a szakközépiskolákban inkább a szakmai tárgyakat részesítik el nyben. Az informatika tekintetében például a szakközépiskolában érettségiz k nagyobb arányban választják az idegen nyelv vizsgát, mint gimnazista társaik. Regionális dimenzió Érdemes megvizsgálni, hogy hazánkon belül melyek azok a területek, amelyek élen járnak az informatika tantárgy idegen nyelven való oktatásában. A regionális dimenzióban való vizsgálódást hazánkban az EU NUTS3-as szintje szerinti felosztásban, azaz a megyei és budapesti vonatkozásban végeztük el. A 2., 3. ábra az informatikából 2007-ben és 2008- ban idegen nyelv érettségire jelentkez tanulók arányát mutatja az egyes megyékben és Budapesten.
Tanulmányok 7 2. ábra: Az informatikából idegen nyelv érettségire jelentkez tanulók aránya megyénként (Budapesten 2007-ben) 0% >0% és <=1% >1% és <=2% >2% és <=3% >3% és <=4% >4% és <=5% >5% 3. ábra: Az informatikából idegen nyelv érettségire jelentkez tanulók aránya megyénként és (Budapesten 2008. május júniusban) (%) Forrás: az Oktatási Hivatal adatai alapján saját szerkesztés 0% >0% és <=1% >1% és <=2% >2% és <=3% >3% és <=4% >4% és <=5% >5%
8 Az informatika tantárgy idegen nyelv oktatása a középfokú oktatási intézményekben A területi egyenl tlenségeket szemlélve érzékelhet, hogy alapvet en csak a nagy egyetemi városok megyéiben, illetve azok vonzáskörzetében jellemz k az idegen nyelven tett informatikai érettségik. A két év alatt jelent sebb, száz f t meghaladó számban csak Budapest, Gy r és Miskolc városok középiskoláiban vizsgáztak idegen nyelven. Megfigyelhet, hogy Gy r Moson Sopron megyének az országos átlagot jóval meghaladó arányszámai mindkét vizsgált évre jellemz ek. Ebben a megyében 2008-ban informatikából a tanulóknak mintegy 6,5%-a érettségizett idegen nyelven. Ez a magas arányszám gyakorlatilag két gy ri szak középiskolának köszönhet, a Baross Gábor Közgazdasági és Két Tanítási Nyelv Szakközépiskolának, valamint a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskolának. Az el bbiben 2007-ben 26, 2008-ban már 52 f, az utóbbiban 2007-ben 41, 2008-ban 49 f jelentkezett angol vagy német nyelv, középszint érettségi vizsgára informatikából. Ez a két intézmény rendkívül innovatív módon komoly hangsúlyt fektet az informatika tantárgy német és angol nyelven történ oktatására, ami ezen a területen országos viszonylatban kiemelt regionális tudáskoncentrációt jelent. Összefoglalás A két tannyelv középiskolák megjelenése új lehet ségeket teremt az idegen nyelvek elsajátítására. A két tanítási nyelv középiskolákban a nyelvi el készít osztályt követ en lehet ség nyílik legalább egy szaktárgy idegen nyelven való oktatására, és így a szakmai nyelv elsajátítására. Az érettségi vizsga idegen nyelven való letételének lehet sége további ösztönzést jelent a nyelvtanulásra, mivel a sikeres célnyelvi emelt szint érettségi vizsga és legalább két tantárgyból letett idegen nyelv érettségi vizsga esetén a diák kétnyelv vizsgabizonyítványt kap, amely a fels fokú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenérték. Az informatika idegen nyelven való oktatására a nyelvi el készít évfolyammal induló osztályokban rendszerint a 10. osztálytól kerül sor. Sajnos azonban ekkor a tanulók túlnyomó része még nem rendelkezik megfelel szint nyelvtudással, ami miatt a tanítás nyelve a gyakorlatban szinte teljes mértékben magyar, és csak az egyes szakkifejezések idegen nyelven való elsajátítása történik meg. Rendszerint csak a 12 13. évfolyam osztályaiban nem okoz jelent s problémát a tananyag idegen nyelven való átadása és feldolgozása. A jöv t illet en prognosztizálható, hogy a különféle szaktárgyak, így az informatika idegen nyelven való oktatásának aránya folyamatosan emelkedni fog. A két tanítási nyelv iskolák a munkaer -piaci igényeknek megfelel en csak úgy tudnak még nagyobb hangsúlyt helyezni az idegennyelv-oktatásra, ha a különböz szakmai tárgyakat is az adott célnyelven oktatják, mivel az idegen nyelvi órák maximális arányszáma törvényben rögzített. Hazánkban alapvet en csak a nagy egyetemi városok megyéiben, illetve azok vonzáskörzetében jellemz k az idegen nyelven tett informatikai érettségik. Megfigyelhet, hogy Gy r Moson Sopron megye arányszámai az országos átlagot 2007-ben és 2008-ban is jóval meghaladták. Ez els sorban a nagy multinacionális cégek jelenlétével magyarázható,
Tanulmányok 9 amelyek által generált munkaer -piaci igényekhez a régió több intézménye is igazodik. Az elhelyezkedési lehet ségek az átlagosnál jóval több tanulmányi er feszítésre sarkallják a tanulókat is. Az informatika idegen nyelven való oktatásának módszertani sajátosságai természetesen további kutatásokat igényelnek. A fels oktatásnak a tanártovábbképzés rendszerén belül kell megtalálnia a választ erre az élet által felvetett, korábban ismeretlen problémára. hivatkozott Irodalom K rösné Mikis Márta (2005): Betolakodó vagy várt vendég? Kerekasztal-beszélgetés az informatika tanításáról. Új Pedagógiai Szemle, 5. sz. 40 50. Vámos Ágnes (2007): Kétszint érettségi vizsga a két tanítási nyelv középiskolákban. Új Pedagógiai Szemle, 3. sz. 114 125. Internetes hivatkozások: Közoktatási Információs Iroda: w3.kir.hu. Letöltve: 2008. 10. 01. Oktatási Hivatal: www.oh.gov.hu. Letöltve: 2008. 10. 02. Felhasznált irodalom Neuwirth Gábor Horn Dániel: A középiskolai oktatás néhány mutatója. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 2006. Internetes hivatkozás: Nemzeti Akkreditáló Testület: www.nat.hu. Letöltve: 2008. 09. 15.