1 Bük Város Önkormányzat Képviselőtestülete JEGYZŐKÖNYV Készült: Bük Város Önkormányzat Képviselőtestületének 2010. augusztus 19-én a Büki Művelődési és Sportközpont Könyvtár színháztermében megtartott ünnepi testületi üléséről. Jelen vannak a mellékelt jelenléti ív szerint: Jelenléti ív a Jkv. 1. sz. mellékletét képezi Horváth Lajos polgármester,baranyai Róbert alpolgármester, Galambos Ferencné, Major Ágota, Szabó József, Bodorkós László, Cser Csaba képviselők Igazoltan távol van: Pócza Csaba, Patthy Sándor, Pereznyák Zoltán, Pócza Balázs, Gelle József képviselők A Polgármesteri Hivatal részéről jelen vannak: Dr. Tóth Ágnes jegyző, Markó Tamás, Csonkáné Kovács Magdolna, Gecséné Németh Lívia, Sárvári Márta, Németh Istvánné, Csordásné Major Tünde jkv. vezető A lakosság részéről a mellékelt jelenléti ív szerint. Köszönti az ünnepi testületi ülés résztvevőit. Megállapítja a határozatképességet, 7 képviselő jelen van. Javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyet a képviselők egyhangúlag, 7 igen szavazattal az alábbiak szerint hagynak jóvá: NAPIREND 1./ Megemlékezés Államalapításunk ünnepéről. Ünnepi beszédet mond: Balogh Lajos nyelvész 2./ Az új kenyér megszentelése. Közreműködik: Simon Réka lelkésznő az Evangélikus Egyházközség képviseletében, valamint Ferling György plébános a Római Katolikus Egyházközség képviseletében. 3. Bük Város Önkormányzata Képviselő-testülete által alapított díjak, elismerések átadása. Napirend előtt Csébich Dorina szavalata hangzik el. 1./ Napirend: Megemlékezés Államalapításunkról. Ünnepi beszédet mond: Balogh Lajos nyelvész Megkéri a jelenlévőket, hogy közösen hallgassuk meg és énekeljük el a himnuszt. A himnuszt követően felkéri Balogh Lajos nyelvészt, hogy tartsa meg ünnepi beszédét.
2 Balogh Lajos nyelvész: ISTVÁN KIRÁLY EMLÉKEZETE Tisztelt Képviselő-testület, tisztelt ünneplő közönség! Azt hiszem egyetértünk mindannyian abban, hogy augusztus 20-a egyike a legjelentősebb nemzeti ünnepeinknek. Sok mindenre emlékszünk ezen a nyár vége felé közeledő napon. Ünnepljük a magyar államiság alapjait képező alkotmányt, az új termés kézzel fogható eredményét, az idei búzából sütött kenyeret, de mindezeken túlmenően figyelmünk középpontjában mégis államalapító királyunk, Szent István kerül. Ezért tehát a jeles nap előestéjén néhány gondolattal idézzük föl történelmi személyiségét, államférfiúi bölcsességét, amellyel a keleti pusztákról érkezett nomád magyarságot beolvasztotta az európai nemzetek sorába. 1. Kezdjük egy kicsit távolabbról. 896-ot szokták megnevezni a honfoglalás évének, noha tudjuk, hogy a Kárpát-medence megszállása hosszabb időt vett igénybe. A korai szakaszban a magyarság először a Maros, Tisza folyók környékét foglalta el, itt találták meg azt a termékeny síkságot, amelyről a fehér ló mondája is szól. Csak később terjeszkedtek tovább a Dunántúlra és azokra a területekre, amelyek szláv fennhatóság alatt voltak. A központi területek korai birtokba vétele azért is nagy jelentőségű, mert lehetővé tette ezeken a területeken a királyi megyerendszer kialakulását. A Csepel-sziget elfoglalásáról Anonymus Gesta Hungaroruma így számol be: Ezután pedig Árpád vezér elindult arról a vidékről, ahol most Bodrog vára áll, és a Duna mentén a nagy szigetig haladt. Tábort ütöttek a nagy sziget mellett, majd Árpád vezér meg nemesei bevonultak arra. Mikor látták a helynek a termékenységét és gazdagságát, továbbá, hogy a Duna vize milyen erőssége neki, kimondhatatlanul megszerették. Egyszer s mind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget a neves személyek mindegyike ott udvart meg falut kap Lovászai fölé mesterül egy igen okos kun embert tett, név szerint Csepelt. Minthogy Csepel lovászmester ott lakott, ezért nevezték el azt a szigetet Csepelnek egészen a mai napig. A honfoglalás után a X. század első fele kalandozásokkal telt el. A még mindig nomád magyarok a földművelés helyett inkább a zsákmányszerzést tartották előbbre valónak. Perben álltunk Nyugat-Európával, rettegésben tartottuk a keresztény államokat, Bajorországot, Szászországot, Itáliát, és később a bizánci birodalmat is. Nem volt jó hírünk a világban. A kolostorok kápolnáinak mélyén naponta elhangzott a könyörgő imádság: A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket. A korai sikerek azonban hamarosan kudarcba fulladtak. 933-ban Merseburgnál súlyos vereséget szenvedett a magyar sereg, a bizánci kalandozások sem sok jóval kecsegtettek. 955- ben a Lech mezején elszenvedett kudarc végleg lezárta a kalandozások korát. A X. század második felére tehát válaszút elé érkezett a magyarság. Vagy rátér a békés életmódra, a földművelésre, állattenyésztésre, amely egyúttal helyhez kötöttséget is jelent az új hazában, nyugati mintára kiépíti a központi hatalom, államigazgatási szerveit, vagy pedig jön a biztos pusztulás, amely az alkalmazkodásra képtelen nemzetek sorsa. Géza fejedelem, de nagyobb részben inkább István király nevéhez fűződik a sorsdöntő lépés, az a fölismerés,
3 hogy nincs más út a megmaradásra, csak az európai közösségbe való beilleszkedés. Ennek két fontos feltétele volt: a kereszténység fölvétele és a modern államszervezet kialakítása. Már Géza fejedelem idejében elkezdődött a hittérítés. A Pozsonyi krónika írja: Géza Isten által megintve, megkezdte a magyarok keresztény hitre térítését. És minthogy őket intéssel megtéríteni nem tudta, szükséges volt, hogy ezt fegyverrel tegye. Itáliából, a mai Németország területéről jöttek hittérítők, nagyrészt bencés papok, szerzetesek, akik hozzákezdtek a pogány magyarság keresztény hitre térítéséhez, mert a magyarság vezéreinek jelentős része a szabadságuk elvesztését látta az új vallásban. Végül is István királyra maradt az a föladat, hogy megtörje a lázadó vezérek ellenállását, utat nyisson a keresztény hit terjedésének és kiépítése a római típusú katolikus egyház szervezeteit Magyarországon. A somogyi területeken Koppány kelt föl István ellen és a keresztény vallás ellen. A Marosvidéken Ajtony, Erdélyben pedig Gyula vezér ellenállását kellett Istvánnak kemény kézzel megtörnie. Mindezen küzdelmek közepette István, II. Szilveszter pápától megkapta a szent koronát és 1001-ben királlyá koronáztatta magát. Sokak szerint az, hogy István a római pápától kapott királyi koronát, egyértelműen bizonyítja a nyugathoz való elkötelezettségünket. István egyházszervezésében is fő szerep jutott a római egyháznak. Az általa megszervezett egyházmegyék élére nyugatról jött papokat állított. Az első magyar kolostorok szerzetesei is a nyugati bencés rend tagjai voltak. De mivel Szent István idejében a római és a görögkeleti egyház formálisan még nem vált szét az egyházszakadás csak 1054- ben következett be -, István és utódai több görögkeleti kolostort is alapítottak. István alapította a veszprémvölgyi görög apácakolostort. I. Endre a visegrádi bazita kolostort. Újabb kutatások szerint ilyennek indult a tihanyi apátság is, amelynek alapító levele 1055-ben kelt, és az egyik legbecsesebb korai nyelvemlékünk. Nem is olyan régen a Magyar Nyelvtudományi Társaság felolvasó ülésén Szentgyörgyi Rudolf éppen erről tartott előadást, és meggyőzően bizonyította, ennek az intézmények a görög eredetét. Röviden szóljunk még néhány szót a közigazgatás megszervezéséről, a királyi megyerendszer kialakulásáról is. Az évszázadokat megért magyar vármegyerendszer kialakulása is Szent István koráig vezethető vissza. A megyerendszer alapját a királyi birtokok jelentették. A megye kezdetben katonai és jogi szervezet volt, de ugyanakkor gazdasági és területi egység is, amely a királyi birtokokat a földtulajdon monopóliuma alapján fogta össze. A királyi megyék tehát fejlettebb formában először a királyi birtokok legrégibb részén jöttek létre. Azok a területek, amelyek a lázadó vezérek leverésével jutottak a király kezére, csak később váltak a közigazgatási hálózat részeivé. A királyi megye legnagyobb birtokosa maga a király volt, azonban idővel a királyi birtok köré beékelődtek a királyi kíséret tagjainak adományozott kisebb-nagyobb birtoktestek, vagy az egyháznak adományozott földek. 2. Talán nem leszünk méltatlanok István király örökségéhez, ha ünnepi megemlékezésünk során röviden kitérünk arra is, hogy első királyunk emlékezete hogyan tükröződik a néphagyományokban.
4 A néprajzi szakirodalom szerint Szent István alakja a folklorisztikában meglehetősen halványan él. Annak ellenére van ez így, hogy kultusza a nemzeti hagyományokban és a katolikus egyház hagyományiban is rendkívül gazdag és szerteágazó. Gondoljunk például a szent jobb tiszteletére és az augusztus 20-i körmenetekre. A Temesközből ismerünk olyan mondatöredékeket, a Moldvai csángók körében pedig följegyeztek olyan balladaszerű énekeket, amelyekben egyértelműen István királyról van szó. Föltehetően István király alakja jelenik meg abban a karácsonyi népszokásként is ismert regös-énekben is, amely a múlt század közepéig nálunk is ismert volt. Azok a legények, akik karácsony első napjának estéjén sorra járják a lányos házakat, és sajátos ritmusú ősi szöveget énekelve összepárosítják a gazda leányát valamely hozzá illó legénnyel, Szent István szolgáinak vallják magukat. Az ének első versszaka így hangzik: Eljöttünk, eljöttünk, Szent István szolgái, Régi szokás szerint, szabad megtartani, Hej, regü rejtem, regü regü regü rejtem. 3. Istvánt, a magyarok első királyát 45 évvel a halála után, 1083-ban szentté avatták. A korabeli latin nyelvű egyházi irodalom a magyar szentek életútját, cselekedeteit legendákban örökítette meg. István királyról is három legenda keletkezett. A XI. század végén az úgynevezett kisebb és nagyobb István legenda, 1111 táján pedig Hartvik püspök ezek felhasználásával egy harmadikat szerkesztett. Ünnepi megemlékezésünket a kisebb legenda egy szép részletével szeretném befejezni: Midőn tehát a magyarok barbár nemzete a hitetlenség tévelygésében sokáig megrögzött s pogány módra hitvány szentségtelen babonákat követett, tetszék Isten üdvözítő bölcsességének véget vetni bűneinknek, hogy az ördög játéka megszűntével legalább e nemzet maradékai üdvözüljenek. Mert mintegy világosságul a sötétségből támasztotta Szent István királyt, kit a katolikus hit igazságában nevelve alkalmassá tett, hogy a népet neki megnyerje. Ez Esztergom városában született s még gyermekkorában tökéletesen beavatták a grammatika tudományába. Atyja ugyan király volt, de előbb pogány. (Ez korrekcióra szorul, mert atyja nem volt király) Azután a szentlélek dicsőségétől megvilágosítva, az élet útjának fényét megismerte, s az evangélium tanítását követvén eljutott az igazság színéhez. Eközben azonban isteni látomások arra indították, hogy hadseregének minden vezetőjét az igaz Isten ismeretére térítse; akiket pedig idegen úton járóknak ismert, azokat ijesztéssel és fenyegetéssel meghódoltatta. Midőn pedig már megöregedett és teste fölbomlását közelegni érezte, az ország trónjára emelendő fiának igen nemes nőt választott, ki a római császárok szélesen elterjedt családjából származott. A keresztény nevet szerető király azután a természet adóját lefizetve elhunyt. Mint hisszük, az Istenség vallásáért elnyerte az örök boldogság dicsőségét. Köszönöm, hogy meghallgattak.
5 2./ Napirend: Az új kenyér megszentelése. Közreműködik: Simon Réka lelkésznő az Evangélikus Egyházközség képviseletében. A Katolikus Egyház részéről Ferling György plébánost, valamint az Evangélikus Egyházközség részéről Simon Réka lelkésznőt felkéri, hogy áldják meg és szenteljék meg az új kenyeret. Simon Réka evangélikus lelkész megáldja az új kenyeret Ferling György plébános megszenteli az új kenyeret. 3. Napirend: Bük Város Önkormányzata Képviselő-testülete által alapított díjak, elismerések átadása. Közreműködik: Horváth Lajos polgármester, Galambos Ferencné képviselő, a Kulturális, Oktatási és Sportbizottság elnöke, és Dr. Tóth Ágnes jegyző Tájékoztatja a jelenlévőket, hogy Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 6/2009. (VI.30.) számú rendeletével meghatározta és elfogadta az Önkormányzat által adományozható kitüntető címeket és díjakat. A díjak és címek adományozásának célja olyan köztiszteletben álló, a település gazdasági gyarapodását, továbbfejlesztését, kulturális és művészeti értékeinek megőrzését és annak tiszteletben tartását elősegítő személyek munkájának, munkásságának elismerése, akik a településen, annak közéletében valamely területen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, nyújtanak. A kitüntető címek, díjak átadására ez évben első ízben kerül sor a Kulturális, Oktatási és Sportbizottság javaslatára a Képviselő-testület 2010. június 14-i határozatai alapján. Felkéri Galambos Ferencné képviselőt, a Kulturális Oktatási és Sportbizottság elnökét, ismertesse a kitüntetettek személyét. Galambos Ferencné képviselő, a Kulturális, Oktatási és Sportbizottság elnöke: 118/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete posztumusz díszpolgári cím kitüntetést adományoz dr. Horváth Tibor volt háziorvos részére. Bük legendás orvosa, aki példamutató tudásával, emberségével, segítőkészségével máig él az őt ismerők szívében. Emlékét emléktábla őrzi, Bükön utcát is neveztünk el róla. 119/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Bük díszpolgára cím kitüntetést adományoz Teklits István volt településvezető számára. A település vezetőjének tevékenysége révén Bük és Bükfürdő hatalmas fejlődésen ment keresztül. 120 /2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Bük díszpolgára cím kitüntetést adományoz dr. Szele Ferenc volt településvezető számára. A település vezetőjének tevékenysége révén Bük és Bükfürdő hatalmas fejlődésen ment keresztül.
6 121/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Balogh Lajos nyelvész számára. 122/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Csonka Jenő nyugalmazott iskolaigazgató számára. 123/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: id. Rozinek Ernő a Műszaki Klub elnöke számára. Sokat tett a település műemlék épületeinek felújításáért, a védett épületek megmentéséért. Helytörténészként hozzájárult a múlt megismeréséhez, a múlt és a hagyományok megőrzéséhez. 124/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Major Gyula nyugalmazott pedagógus számára. Igazi pedagógusegyéniség volt, aki nagy szeretettel és hivatástudattal végezte munkáját. 1974-ben került vissza szülőfalujába. Mindene volt a sport. Sokáig vezette a futóiskolát, sok kiemelkedő megyei sportrendezvény fűződik a nevéhez. Nyugdíjba vonulása után is folytatta a sporttal összefüggő tevékenységet, a BTK elnökségének tagja, a Kézilabda szakosztály vezetője volt. Emellett a labdarúgó mérkőzések, egyéb sportrendezvények állandó szpíkere volt. 125/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Ifjúsági díj kitüntetést adományoz Csordás Szilveszter birkózó bajnok számára. A Büki Birkózó Club tagjaként kétszeres országos serdülő, illetve ifjúsági bajnok, ifjúsági válogatott. 126/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Ifjúsági díj kitüntetést adományoz Böndicz Gergő golfbajnok számára. Országos amatőr golfbajnok, juniorként és felnőttként is volt már az év játékosa. Junior nyílt nemzetközi bajnok. 127/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Bük Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Ifjúsági díj kitüntetést adományoz a Keltike Népdalkör számára. Bük kulturális életének rendszeres szereplői, sok-sok népdalverseny győztesei. Tevékenységükkel segítik a magyar nép népdalkincsének megőrzését, megismertetését. 128/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Oklevelét adományozza Szabó Gábor birkózó edző számára. Fiatal kora ellenére magas színvonalú edzői tevékenységet végez. Csordás Szilveszter felkészítője. Több országos győztes, vagy helyezett diákversenyzője is van. Érdemeként említhető, hogy sikerül megtartania a klub sportolóit, jó közösséget kovácsol. A birkózó klub szívesen vesz részt települési rendezvényeken, a sportág népszerűsítése céljából is.
7 129/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Oklevelét adományozza Sági Ferenc nyugalmazott művelődési ház igazgató, könyvtárvezető számára. Évtizedekig dolgozott Bükön művelődési ház igazgatóként, majd könyvtárosként. Nyugdíjasként sem szakadt el Büktől. Helytörténész és a Büki Újság szerkesztőbizottságának tagja a kezdetektől. Nevéhez több tudományos konferencia szervezése, rendezése fűződik. (A Szapáry-kastély építésének 300. évfordulója, a három Bük egyesítésének 100. évfordulója, Felsőbüki Nagy Pál születésének évfordulója alkalmából), amelyekre nagy hírű történészeket tudott Bükre hozni, illetve amelyeken lehetőséget kaphattak büki történelem szakos fiatalok is a kutató munkára, az előadásra. A konferenciák anyagát a Vasi Szemlében megjelentette. 130/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Oklevelét adományozza a Büki Városvédő és Szépítő Egyesület számára. A 25 éves egyesület nevéhez sok kezdeményezés, tevékenység fűződik. Munkájukat elkötelezetten végzik a település múltjának, hagyományainak megismerése, illetve a fejlődés, szépítés érdekében (emléktáblák, parkok, virágosítás, közélet). Több városi szintű rendezvény kezdeményezői és lebonyolítói is. 131/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Oklevelét adományozza Galamb Csaba volt BTK elnökszámára. A BTK-nak hosszú ideig volt az elnöke. Tevékenységét lelkiismeretesen végezte. Mindenben segítette a sportolókat, a szakosztályokat, nemegyszer anyagi támogatást is nyújtva számukra. 132/2010. (06.14.) számú Képviselő-testületi határozat: Oklevelét adományozza Pupp Vilmos a Büki Gyógyfürdő Zrt. nyugalmazott főmérnöke számára. Szinte a kezdetektől részese és résztvevője volt a fürdő működésének és fejlődésének. A fürdő történetének kiváló ismerője, a gyógyfürdőről szóló kiadvány szerzője. Gratulációk kíséretében átadásra kerültek a díjak az érintettek részére. Sági Ferenc és Csonka Jenő az ünnepi testületi ülésen más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, ezért ők a kitüntetésüket az augusztus 30-i ülésen veszik át. Dr. Horváth Tibornak szóló Posztumusz Díszpolgári címet a hozzátartozói részére postán küldi meg a Polgármesteri Hivatal. Ezt követően elhangzik a szózat. A szózatot követően Horváth Lajos polgármester megszegi az új kenyeret és a jelenlévők valamennyien fogyasztanak belőle. Az ünnepi képviselőtestületi ülést 15.30 órakor bezárta. k.m.f. Horváth Lajos dr. Tóth Ágnes polgármester jegyző