E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.

MV E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. Munkavédelmi fejezet közcélú szabadvezeték hálózatok létesítéséhez, üzemeltetéséhez és bontásához Munkavédelmi kézikönyv A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona! Azonosító: ETI-MV-02-v01

Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 2/71

Munkavédelmi fejezet közcélú szabadvezeték hálózatok létesítéséhez, üzemeltetéséhez és bontásához Munkavédelmi kézikönyv BIR-Gazda (Készítette): Név, munkakör Czövek Zoltán, hálózattechnológiai szakreferens Szakmailag Ellenőrizte: Jóváhagyta: Torda Balázs, Technológiai Központ vezető Mező Csaba, hálózati igazgató Jóváhagyó határozat száma: Hatályba lépés napja: Módosítja: Hatályon kívül helyezi: 2008.11. MKMV-SZ-1 Munkavédelmi fejezet közcélú szabadvezeték hálózatok létesítéséhez, üzemeltetéséhez és bontásához, 2006. szeptember 30., A0, Első teljes kiadás, valamint valamennyi korábbi, a tárgykörben kiadott utasítás. Jóváhagyom és hatályba léptetem: Rubint Dezső, ügyvezető igazgató Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 3/71

Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 4/71

BIR Véleményezők: PQM részről: Jogi szakterület részéről: Munkavédelem részéről: Munkavédelmi képviselet: Borsos Beáta, dokumentumkezelési szakreferens Dr. Kovács Magdolna Darázs Henrietta, munkavédelmi osztályvezető Göndöc József, MVB elnök Pintér László, MVB elnök Tárnai Ferenc, MVB elnök Erdős Károly, MVB elnök Szakmai véleményezők: Streleczky János, MVB elnök 1) Talián János, kábeltechnológiai szakreferens Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 5/71

Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 6/71

Tartalomjegyzék 1. A rendelkezés célja és hatálya... 8 1.1. Célja... 8 1.2. A rendelkezések hatálya... 8 1.3. Felelősségi körök...8 1.4. Oktatás, ismeretek átadása... 8 1.5. Általános irányelvek... 8 1.6. Vonatkozó jogszabályok, szabványok... 14 2. Fogalommeghatározások az MSZ 1585:2001 alapján... 15 2.1. Általános rész... 15 2.2. Személyzet, szervezés és kommunikáció... 15 2.3. Munkavégzési övezet... 17 2.4. Munka... 18 2.5. Védőeszközök... 20 2.6. Névleges feszültségek... 21 2.7. Védőtávolságok (MSZ 1585:2001 6. és A1 táblázat)... 21 2.8. Egyéb meghatározások... 22 3. Általánosan előforduló veszélyforrások, munkavédelmi követelmények... 24 3.1. Veszélyforrások...24 3.2. Munkavédelmi követelmények... 24 3.3. Személyi feltételek... 29 3.4. Biztonsági- és védőeszközök, munkavédelmi felszerelések... 30 3.5. Alkalmazott anyagok és segédanyagok veszélyei... 30 3.6. A munka megkezdése előtt és befejezése után szükséges biztonsági feladatok.... 31 3.7. Teendők rendendkívüli helyzetben... 32 4. Létesítés... 39 4.1. Veszélyforrások...39 4.2. Munkavédelmi minimális követelmények... 40 4.3. Személyi feltételek... 43 4.4. Védőeszközök, munkavédelmi felszerelések... 45 4.5. Alkalmazott alap és segédanyagok veszélyei... 45 4.6. A munka megkezdése előtt és befejezése után szükséges biztonsági feladatok... 45 4.7. Teendők rendkívüli helyzetben... 46 5. Üzemeltetés, karbantartás... 47 5.1. Veszélyforrások...47 5.2. Munkavédelmi követelmények... 48 5.3. Kezelési műveletek személyi feltételei... 53 5.4. Védőeszközök, munkavédelmi felszerelések... 54 5.5. Alkalmazott alap és segédanyagok veszélyei... 55 5.6. A munka megkezdése előtt és befejezése után szükséges biztonsági feladatok... 55 5.7. Teendők rendkívüli helyzetben... 55 6. Bontás... 58 6.1. Veszélyforrások...58 6.2. Munkavédelmi követelmények... 58 6.3. Személyi feltételek... 61 6.4. Védőeszközök, munkavédelmi felszerelések... 62 6.5. Alkalmazott alap és segédanyagok veszélyei... 62 6.6. A munka megkezdése előtt és befejezése után szükséges biztonsági feladatok... 62 6.7. Teendők rendkívüli helyzetben... 62 7. Változások követése... 63 8. Mellékletek... 64 8.1. Védőeszközök... 64 8.2. Elsősegélynyújtási útmutató villamos áramütéses balesetekhez... 65 8.3. Balesetekkel kapcsolatos eljárási szabályok, társaságon belüli jelentési kötelezettségek... 71 Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 7/71

1. A rendelkezés célja és hatálya 1.1. Célja A szabadvezeték hálózatok létesítésére, üzemeltetésére és bontására vonatkozó munkavédelmi előírások meghatározása. A kézikönyvben foglaltaktól eltérő esetekben egyedileg kell a vonatkozó munkavédelmi előírásokat kidolgozni és hatályba léptetni. A kézikönyvben foglaltak megfelelnek az érvényben lévő jogszabályoknak, szabványoknak, rendelkezéseknek, valamint az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. belső, szakmai előírásainak. 1.2. A rendelkezések hatálya A kézikönyv az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. területén érvényes. A rendelkezés hatálya az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. tulajdonában lévő szabadvezetékes hálózatok létesítésére, üzemeltetésére és bontására terjed ki. 1.3. Felelősségi körök Jelen utasítás végrehajtásáért valamennyi érintett szervezeti egység vezetője felelős. 1.4. Oktatás, ismeretek átadása A hatályba lépéssel egyidejűleg lehetővé kell tenni a kézikönyv elektronikus formában történő hozzáférését, pl. CD-n terjesztve vagy számítógépes hálózaton elhelyezve. Az anyag oktatásáról, vizsgáztatásáról és szükség szerinti ismételt oktatásáról az érintett szakterületek illetve szervezetek gondoskodnak. Valamennyi munkavállalótól meg kell követelni, hogy az általános és a munkaköréhez kapcsolódó speciális munkavédelmi szabályokat, kezelési és karbantartási utasításokat ismerje meg úgy, hogy a munkavégzés biztonságos végrehajtásához szükséges intézkedéseket meg tudja tenni. Az intézkedések szükségességével legyen tisztában és előirt munkavédelmi eszközöket funkciójuknak megfelelően tudja használni. Ha az adott munkafeladathoz előírt munkavédelmi előírások nem tarthatók be, illetve a szükséges védőeszközök nem állnak rendelkezésre, azok minősége nem megfelelő, a munkavállalónak kötelessége a munka végrehajtását megtagadni. Ilyen esetben a munka megtagadásáért a munkavállaló nem vonható felelősségre. 1.5. Általános irányelvek 1.5.1. A villamos hálózatokon végzett munkák sajátosságai A villamoshálózatokon végzendő munkák sajátossága, hogy ugyanaz a munkafeladat esetenként tartozhat a létesítés, bontás, illetve üzemeltetéskarbantartás tevékenységhez. Mindhárom tevékenység közös vonása az, hogy a munkát biztonságtechnikai szempontból technológiailag azonos módon, megegyező szakképzettségű munkavállalókkal és azonos munkavédelmi követelmények betartásával kell végrehajtani. Mindezekből következik, hogy biztonságtechnikai szempontból nem szabad különbséget tenni a munka szervezése és végrehajtása folyamán. Hasonló a munkagépek használata is, miután a biztonságtechnikai előírások ugyanazok egy oszlopcsere esetén, történjék az karbantartás címén vagy üzemzavar elhárítás céljából. Mindezekből következik, hogy munkavédelmi szempontból a villamoshálózatok kezelésé- Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 8/71

re, illetve karbantartására vonatkozó utasítások az egyes munkaelemek, illetve munkafolyamatok azonossága folytán összevontan kezelhetők. A munkagépek, szerszámok (darus gépkocsik, emelőkosaras gépkocsik, döngölők, fúrók stb.) használatához külön kezelési utasítások készülnek, amelyekhez hozzárendelt munkavédelmi előírások tartoznak. A villamoshálózati munkák biztonságának hatékonysága érdekében az egyénnek és csoportnak a munkákhoz várhatóan szükséges valamennyi védőeszközt, felszerelést rendszeresen magával kell vinni és azok szükségszerű felhasználásáról a helyszínen, a körülmények (igények) ismeretében kell döntetni. 1.5.2. Személyi feltételek A villamos hálózatokon kapcsolásra utasítást az a személy adhat, illetve kapcsolást az a személy végezhet, aki a vonatkozó személyi feltételeknek megfelel. Az üzemeltetőnek meg kell határozni a kezelési, hálózati beavatkozási feladattal megbízható munkavállalókat. (MSZ 1585:2001, KFMU 7.3.3) Az erősáramú villamos berendezés, illetve annak egy része feszültségmentesítésével, vagy a villamos hálózati kapcsolások előkészítésével, valamint a munkák végrehajtásának irányításával megbízottak személyi feltételei: egészségi alkalmasság, előírt szakképzettség, előírt szakmai gyakorlat, kioktatottság, megbízás az adott munkára, feladatköréhez szükséges helyismereti vizsga letétele (feljogosítás). 1.5.2.1. Egészségi alkalmasság az előírt előzetes és időszakos orvosi vizsgálaton részt vett, és azon e munkák végzésére alkalmas minősítést kapott, magát e munkák végzésére alkalmasnak minősíti, közvetlen munkavezetője a munkavégzésből nem zárja ki. 1.5.2.2. Szakképzettség Az, aki erősáramú villamosmérnöki, vagy üzemmérnöki, vagy villamos energiaipari technikusi oklevéllel, vagy villamosmű kezelői tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, és önálló villanyszerelői képesítéssel rendelkezik. 1.5.2.3. Képesítettség Az erősáramú villamos berendezések kapcsolási munkáinak előkészítésére és végrehajtására az előfeltételeknek megfelelő, szakképzett személy, aki az általa végezhető munkákról és ismeretekről a vonatkozó helyismereti vizsgát az illetékes vizsgabizottság előtt sikeresen letette és arról bizonyítványt kapott. 1.5.2.4. Kioktatottság Kioktatott az a személy, aki a vonatkozó villamos berendezés használatára és kezelésére a munkájával kapcsolatos előírásokra, biztonsági szabályokra, a munka során előforduló veszélyekre és ezek elleni védekezésre kioktatást nyert, és arról igazolással rendelkezik. Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 9/71

1.5.2.5. Megbízás az adott munkára Megbízott az a személy, aki a vonatkozó villamos berendezésen végzendő munkára megbízást kapott. A megbízást fizikai dolgozók esetében általában írásban, munkautasítás, vagy elektronikus feladatkiadási (dokumentált) formájában kell megadni. Nem kötelező írásbeli munkautasítást kiadni üzemzavar elhárítás, illetve üzemzavar megelőzési munka során, ha az közvetlen vezényléssel történik. 1.5.2.6. Helyismereti vizsga A helyismereti vizsga egy földrajzilag egyértelműen körülhatárolt területen lévő villamoshálózat, vagy valamelyik általában a hálózat feszültségétől függő szakmai fokozatba sorolt hálózatrész irányításának és/vagy kezelésének ismeretéről ad képesítést, illetve a területen, a megfelelő fokozatba sorolt hálózatrészen ad rendelkezési vagy kezelői hatáskört. 1.5.2.7. A helyismereti vizsga földrajzi illetékessége A helyismereti vizsga földrajzi illetékességei a következők: alállomási illetékesség az alállomás területén jogosít munkavégzésre. a területi illetékesség az adott területén jogosít munkavégzésre, elosztótársasági illetékesség elnyerése esetén a munkavállaló a társaság egész ellátási területén jogosult munkavégzésre. 1.5.2.8. A helyismereti vizsga szakmai fokozatai A helyismereti vizsga szakmai fokozata azt fejezi ki, hogy a megfelelő földrajzi illetékességgel rendelkező üzemi személy, a vonatkozó földrajzi területen lévő erősáramú villamos berendezések részei közül melyek irányítására vagy kezelésére jogosult. Ezek a következők: 1. fokozat: KIF fokozat A KIF elosztóhálózat, a közvilágítási hálózat, a közvilágítási vezérlőhálózat kezelésére jogosít a KIF hálózatot tápláló transzformátor nagyobb feszültségű oldali kapcsolókészülékétől a csatlakozó berendezésig. Primer méréssel rendelkező fogyasztói KÖF/KIF transzformátorállomásokban feljogosít a mérőcellát a sínről leválasztó KÖF kapcsolókészülék kapcsolására. 2. fokozat: KÖF+KIF fokozat A KÖF elosztóhálózatot tápláló alállomásokon kívüli első kapcsolókészüléktől a csatlakozó berendezésig valamennyi hálózati berendezés kezelésére jogosít, beleértve a közvilágítási hálózatot és a közvilágítási vezérlőhálózatot is. Feljogosít továbbá a védelem nélküli KÖF kapcsolóállomások kezelésére. Nem jogosít a KÖF/KÖF transzformátorállomások és a védelemmel rendelkező KÖF kapcsolóállomások kezelésére. 3. fokozat: alállomási KÖF+KÖF+KIF fokozat A KÖF elosztóhálózatot tápláló NAF/KÖF és KÖF/KÖF transzformátorok szekunder középfeszültségű kapcsolóberendezéseitől, a KÖF és KIF hálózatokon át a csatlakozó berendezésig terjedő valamennyi hálózati berendezés kezelésére jogosít, beleértve a közvilágítási hálózatot és közvilágítási vezérlőhálózatot is. Nem jogosít a KÖF/KÖF transzformátorállomások nagyobb feszültségű oldalának kezelésére. 4. fokozat: alállomási fokozat Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 10/71

A NAF/KÖF és a KÖF/KÖF transzformátorállomások kezelésére jogosít, beleértve az alállomásokat ellátó külső háziüzemi transzformátorállomásokat is. 5. fokozat: szakszolgálati fokozat Az áramszolgáltatói szakszolgálati (HKV, telemechanika, védelmek, segédüzem, szünetmentes, stb.) vagy speciális fogyasztói berendezések (VTA, védelmek, stb.) kezelésére jogosít. 6. fokozat: üzemirányítói fokozat Az EHU Zrt. Elosztói engedélyes szolgáltatási területén található, illetve azt érintő villamosenergia-rendszer üzemirányítására jogosít az üzemirányítási illetékességének megfelelően. 7. fokozat: 132 kv-os távvezetéki fokozat A 132 kv-os távvezetéken feszültségmentesítéshez kapcsolódó munkák vagy műveletek végzésére jogosít (pl: áramkötés bontás, lehatároló és munkahelyi földelés felhelyezése, feszültségmentesség ellenőrzése, stb.). Nem jogosít alállomási berendezések kezelésére. Az elért fokozatok a megbízásban részletesen rögzített, meghatározott berendezésre (területre, hálózatra, alállomásra, készülékre, stb.) vonatkoznak. 1.5.2.9. A helyismereti vizsgára bocsátás feltételei A munkavállalókat helyismereti vizsgára csak a szakképzettségüktől függő, üzemeltetési területen eltöltött gyakorlati idő után szabad bocsátani. Ennek részletes feltételeit az elosztók szabályzatban (üzemeltetési szabályzat) kötelesek rögzíteni. Szakmai fokozathoz előírt gyakorlati idők: Szakképzettség, Hálózatkezelő Villamosmű-kezelő Képesítés tanfolyamot tanfolyamot végzett végzett Helyismereti vizsga szakmai fokozata dolgozókra előírt gyakorlati idő (év) 1. fokozat 2 2 2. fokozat 2 2 3. fokozat 2 2 4. fokozat 3* 3 5. fokozat - 3 6. fokozat - 3 7. fokozat 2 2 * Max. 25 MVA névleges teljesítményű berendezést kezelhet 132 kv feszültségszintig bezárólag. Megjegyzés: A gyakorlati idő megállapításánál az elosztói engedélyes társaságnál üzemeltetői tevékenységgel, vagy más munkáltatónál azonos vagy hasonló munkakörben eltöltött időt kell figyelembe venni. Az elosztói engedélyes társaságnál más munkakörben eltöltött gyakorlati időt is figyelembe lehet venni, ennek részbeni beszámításáról a helyismereti vizsgabizottság dönt. Az elosztói engedélyes társaság jogelődjénél megszerzett önálló villanyszerelői és villamosmű-kezelő II. tanfolyami végzettségek elfogadhatók a szakmai gyakorlat alapján az önálló hálózatkezelő és a villamosmű-kezelői szakvizsgáknak. Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 11/71

1.5.3. Jogosultság 1.5.3.1. Jogosultság kisfeszültségű hálózaton A kisfeszültségű hálózaton, a közvilágítási és a közvilágítási vezérlőhálózaton végzendő kapcsolási műveletekhez, beleértve a kisfeszültségű hálózati munkák elvégzéséhez a kisfeszültségű hálózatot tápláló transzformátor leválasztásához beépített primer kapcsolóelemek működtetését is, kapcsolásokat helyismereti vizsga alapján két személy végezhet, amelyek közül az egyiknek legalább önálló villanyszerelőnek és 1.szakmai fokozatú helyismereti vizsgával rendelkezőnek és mindkettőnek kioktatottnak kell lennie. Kisfeszültségű hálózaton egyetlen szakképzett és kioktatott személy munkavégzése is megengedett az alábbi esetekben: - legfeljebb 63 A D rendszerű biztosító cseréje, - védőfedélre szerelt késes biztosító cseréje, - épület villamossági és épület világítási berendezések kezelése, - fázisegyeztetés zárt villamos berendezésen, - minden (a feszültség nagyságától függő) közelítési övezeten kívüli munka esetén: hálózat bejárás, gallyazás, festés, feliratpótlás, belógás ellenőrzés. Egyedüli munkavégzés tilos: - magasban való munkavégzés esetén, - nagyfeszültségű berendezésen, kapcsolási műveleteknél az MSZ 1585:2001. szabványban megengedettek kivételével, - feszültség alatt álló berendezésen, az MSZ 1585:2001 szabványban megengedettek kivételével, - nagyfeszültségű berendezések közelében végzett munkák esetén, - csatornákban, alagutakban, aknákban, kazánok, tartályok belsejében, - emelőgépekkel végzett rakódásnál (villás targoncák kivételével), - a javítás alatt álló gépjárművek közé beállás, kiállás esetén, - az egy főre megengedett súlyhatárt meghaladó kézi anyagmozgatás, rakódás, szállítás esetén, - valamint minden olyan munkafolyamatnál, ahol azt a technológiai, műveleti, kezelési utasítások tiltják. 1.5.3.2. Jogosultság középfeszültségű hálózaton A középfeszültségű hálózaton, valamint a közép/kisfeszültségű transzformátorállomás középfeszültségű gyűjtősínjein kapcsolási műveletek elvégzéséhez legalább két kioktatott személy szükséges. Az egyik személynek legalább önálló villanyszerelői, és 2. szakmai fokozatú helyismereti vizsgával kell rendelkeznie. A középfeszültségű hálózatot tápláló alállomás középfeszültségű kapcsolóberendezésein, a hozzá csatlakozó középfeszültségű hálózaton kapcsolási műveletek elvégzéséhez legalább két kioktatott személy szükséges. Az egyik személynek villamosmű kezelői, 3. fokozatú helyismereti vizsgával kell rendelkeznie. Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 12/71

Középfeszültségű hálózaton egyetlen szakképzett és kioktatott személy munkavégzése is megengedett a távműködtetéssel, távvezérléssel végzett kapcsolási műveletek végrehajtása során. Egyedüli munkavégzés tilos az előző pontban (kisfeszültségű hálózatoknál) leírt esetekben! 1.5.3.3. Jogosultság 132 kv-os hálózaton 132 kv-os hálózaton a feszültségmentesítéshez kapcsolódó munkák vagy műveletek végzéséhez legalább két kioktatott személy szükséges. Az egyik személynek legalább önálló villanyszerelői, és 7. szakmai fokozatú helyismereti vizsgával kell rendelkeznie. 1.5.3.4. A kapcsolás elvégzése Kapcsolásokat, MEGFELELŐ SZAKMAI FOKOZATÚ helyismereti vizsgával rendelkező személy végezhet. Amennyiben a másik személy szakképzett és kioktatott, a megfelelő szakmai fokozatú helyismereti vizsgával rendelkező közvetlen helyszíni felügyelete alatt végezhet kapcsolási műveletet. 1.5.3.5. Üzemirányító munkára való jogosultság Az üzemirányítási szervezet 6. szakmai fokozatú helyismereti vizsgával rendelkező dolgozója végzi az elosztóhálózati berendezések üzemirányítását, melynek szabályait az elosztói engedélyesek belső szabályzatukban rendezik. (KFMU és az üzemirányítás munkavédelmi előírásai) Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 13/71

1.6. Vonatkozó jogszabályok, szabványok A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 180/2002. (VIII.23.) Korm. rendelet (Vhr.), valamint az azt módosító 246/2005. (XI.10.) Korm. rendelet, az azokban előírt összes további rendelettel együtt 122/2004. (X.15.) GKM rendelet a villamosmű biztonsági övezetéről 11/2002. (XII.28.) FMM rendelettel módosított 5/1993. (XII. 26.) MÜM rendelet a munkabalesetekkel és foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségekről 8/2001. (III. 30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki Biztonsági Követelményei Szabályzat MSZ 1518:2002 Erősáramú szabadvezetékek. A legfeljebb 1 kv névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai MSZ 1511:2000 Erősáramú szabadvezetékek. Az 1 kv-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai MSZ 1513:1988 Erősáramú szabadvezeték. Tartószerkezetek (oszlopok) MSZ 1514:1989 Erősáramú szabadvezeték. Tartószerkezetek (oszlopok) alapozása MSZ 1722:1994 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, nem közvetlenül földelt berendezések MSZ 1723:1973 Érintésvédelmi szabályzat. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, közvetlenül földelt berendezések MSZ 160014:1983 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Közterület MSZ 16108:1970 Létesítési biztonsági szabályzat 1000 V-nál nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések számára. Közterület MSZ 447:1998 és MSZ 447:1998/1M:2001 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás MSZ 2364 szabványsorozat lapjai: Épületek villamos berendezéseinek létesítése (A szabványsorozat régebbi lapjainak címe: Legfeljebb 1000 V névleges feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítése ) MSZ 1585:2001 Erősáramú üzemi szabályzat (MSZ EN 501101 Villamos berendezések üzemeltetése szabványt is magában foglalja) MSZ 74871:1997 Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Fogalommeghatározások MSZ 74873:1980 Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín felett Elosztói szabályzat. Az elosztó hálózathoz való hozzáférés együttműködési szabályai (2007) Az egyes eszközökre, műszerekre, munkagépekre, hálózati elemekre érvényes kezelési, illetve üzemeltetési előírások A vonatkozó technológiai utasítások Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 14/71

2. Fogalommeghatározások az MSZ 1585:2001 alapján 2.1. Általános rész 2.1.1. Villamos berendezés Villamos szerkezetekből álló olyan berendezés, amely a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására és használatára szolgál. Ide tartoznak a telepek, kondenzátorok és a villamos energia tárolására használt minden más energiaforrás is. Jelen kézikönyv szempontjából villamos berendezés alatt az alállomások villamos berendezéseit értjük. 2.1.2. Üzemeltetés Minden olyan tevékenység, amely a villamos berendezés működtetéséhez szükséges, beleértve a munkavégzést is. Ide tartozik pl. a kapcsolás, irányítás, felügyelet, karbantartás, valamint a villamos és nemvillamos munkák. 2.1.3. Kockázat A veszélynek vagy veszélyeknek kitett személyek sérülésének vagy egészségkárosodásának lehetséges mértéke és valószínűsége. 2.1.4. Villamos veszély A villamos berendezés villamos energiájának jelenléte következtében fennálló lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása. 2.1.5. Villamos sérülésveszély Az a sérülési kockázat, amelyet a villamos berendezés okozhat. 2.2. Személyzet, szervezés és kommunikáció 2.2.1. Munkavezető A munkavégzés irányításával megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen felelősségi kör egyes részei szükség esetén más személyekre átruházhatóak. 2.2.2. Koordináló személy Az a személy, aki egy meghatározott munka elvégzése során az abban részt vevő egy vagy több munkacsoport és az az által érintett egy vagy több üzemeltető e munkához szükséges tevékenységét a villamos biztonság szempontjából összehangolja. A koordináló személy lehet a munka végzésétől független, de a munkavégzésben vagy az ezzel kapcsolatos üzemeltetési tevékenységben részt vevő bármely személy is, ha a koordinálásra egyértelműen kijelölik. 2.2.3. Szerelési felügyelő Az üzemeltető által kijelölt személy, aki az idegenek által feszültség alatt végzett vagy feszültséghez közeli munkát felügyeli. 2.2.4. Munkáltató Az a szervezet vagy személy, amellyel, vagy akivel a munkát végző személy munkaviszonyban áll. Ha az MSZ 1585:2001 szabvány szerinti munkát nem munkaviszonyban, hanem egyéb megbízás keretében végzik, akkor a megbízás ellenkező kikötésének hiányában a megbízott saját maga tekintendő munkáltatónak. 2.2.5. Berendezésfelelős Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 15/71

A villamos berendezés üzemeltetésével megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen felelősségi kör egyes részei szükség esetén más személyekre átruházhatók. Szabadvezetékes hálózat esetén berendezésfelelős a területgazda, 132 kv-os hálózatoknál a vonalgazda. A berendezés a hálózat, tehát a berendezésfelelős a területgazda, vonalgazda. A gyakorlatban megoldhatatlan, hogy minden munkavégzésnél jelen lehessen a területgazda vagy vonalgazda, ezért az üzemeltetőnek minden nap ki kell jelölnie a területgazda, illetve vonalgazda feladatait (kapcsolattartás az üzemirányítóval, munkaterület átadás stb.) ellátó személyt. Az MSZ 1585:2001 szabványban leírtak alapján a berendezésfelelős feladataiból az következik, hogy a berendezésfelelős a napi munkavégzésnél jelen kell, hogy legyen. Berendezésfelelős idegen munkavégzés esetén a szerelési felügyelő, munkahelyi felügyelő. 2.2.6. Üzemeltető Az a szervezet vagy személy (berendezésfelelős), amely, vagy aki egy pontosan meghatározott villamos berendezés vagy berendezéscsoport, illetve körülhatárolható berendezésrész üzemeltetési feladatkörét állandó jelleggel vagy meghatározott időre ellátja. Az üzemeltető a feladatkörének ellátásához szükséges meghatározott munkákat és műveleteket elvégezheti saját maga, vagy kezdeményezheti más által történő elvégzésüket; de a konkrét munka vagy művelet elvégzésére adott megbízás nem jelenti az üzemeltetői szerep (jogok és kötelezettségek) átadását. Egy villamos berendezésnek (berendezésrésznek) azonos időben csak egyetlen üzemeltetője lehet. 2.2.7. Üzemi személyzet Az üzemeltetővel munka vagy szerződéses viszonyban álló azon személyek, akiket az üzemeltető az üzemi munkák ellátásával állandóan vagy esetenként megbíz. 2.2.8. Kezelő személyzet A 2.2.7 szakaszban meghatározott személyek közül azok, akik a 2.1.2 szakasz szerinti üzemeltetési feladatot meghatározott területen rendszeresen ellátják. 2.2.9. Idegen Mindaz a személy és szervezet idegen, aki vagy amely nem áll munkaviszonyban az üzemeltetővel és nincs vele olyan munkavégzésre vonatkozó szerződéses viszonyban, amely szerződés a munka során megtartandó villamos biztonsági követelményeket is tartalmazza. Az elosztói szabadvezetékes hálózaton idegen minden olyan személy, aki abban helyismerettel és kapcsolási jogosultsággal nem rendelkezik. Az E.ON Hungária Zrt. hálózati engedélyesei az energiaszolgáltatással összefüggő saját kezdeményezésű ténykedéseikkel (pl. áramszolgáltatói villamos berendezések kezelése, üzemeltetése, üzemzavarelhárítás, csatlakozás létesítése, fogyasztásmérő szerelése, ellenőrzése, leolvasása) kapcsolatban nem tekinthetők idegen munkáltatónak a fogyasztói villamos berendezésben végzett munka esetén sem. 2.2.10. Szakképzett személy Az a személy, aki az adott munkaterületre vonatkozó szakmai képesítéssel és megfelelő gyakorlattal rendelkezik a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére. 2.2.11. Kioktatott személy Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 16/71

Az a személy, akit szakképzett személy a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére megfelelően kioktatott. Megfelelő kioktatottsággal rendelkezik az a személy, aki meghatározott villamos berendezés használatára, kezelésére és szerelési részmunka elvégzésére, valamint az ezek közben előforduló veszélyekre és ezek elkerüléséhez szükséges védőintézkedésekre bizonyíthatóan kioktatást nyert. 2.2.12. Képzetlen személy Az a személy, aki nem tartozik sem a szakképzett, sem a kioktatott személyek csoportjába. 2.2.13. Közlemény A villamos berendezések üzemeltetésével kapcsolatos írásos vagy szóbeli közlések, illetve utasítások. 2.2.14. Kezelési utasítás Az üzemeltető által az üzemi személyzet részére kiadott utasítás; ez a személyzet teendőire vonatkozó különleges, esetleg az MSZ 1585:2001 szabványhoz képest további, részletekbe menő szerelési, kezelési, üzemi és személybiztonsági előírásokat tartalmazhat. 2.3. Munkavégzési övezet 2.3.1. Munkavégzés helye Helyszín, hely vagy térség, ahol munkavégzés van tervbe véve, munkavégzés folyik vagy munkavégzés folyt. 2.3.2. Közelítési övezet A veszélyes övezetet körülvevő meghatározott nagyságú tér (lásd az 1. és a 2. ábrát). A szabadvezeték közelítési övezete (veszélyes közelsége) a feszültség alatt álló (vagy ilyennek tekintendő) szabadvezeték munkahelyhez legközelebb lévő vezetőjének az a környezete, amelyen belül mozgó személy vagy tárgy (szerszám, munkadarab, faág stb.) nem szándékolt mozgása során a vezetőt megérintheti vagy átívelési távolságon belül megközelítheti. Nem tekintendő közelítési övezetnek az a térrész, amely a veszélyes övezettől villamos kezelőtérben kisfeszültségen az MSZ 160011, nagyfeszültségen az MSZ 16105 szerint létesített (állandó jellegű) védőakadállyal, másutt legalább IP2X védettséget nyújtó védőfedéssel vagy burkolattal van elválasztva. 2.3.3. Veszélyes övezet A feszültség alatt álló részek körüli olyan térség, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva, amikor oda a munkát végző személy védelmi intézkedések nélkül behatolhat (lásd az 1. és a 2. ábrát). Veszélyes övezetnek kell tekinteni minden olyan aktív rész körüli 2.1.3 szakasz szerinti térséget, amelynél az aktív rész nincs az előírások szerint feszültségmentesítve. Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 17/71

2.4. Munka 2.4.1. Munkavégzés Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 18/71

Minden olyan villamos és nemvillamos tevékenység, amelynél fennáll a villamos veszély lehetősége. 2.4.2. Villamos munka A villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végzett munka, pl. vizsgálat és mérés, javítás, csere, módosítás, bővítés, szerelés és ellenőrzés. 2.4.3. Üzemi munka Minden villamos berendezés (fel)szerelési, bővítési, javítási munkája, továbbá minden olyan ellenőrzése, vizsgálata, illetve karbantartása, amelynek során nincs valamilyen e célra alkalmas szerkezeti elemmel megakadályozva az üzemszerűen vezető részek véletlen érintése. Üzemi munka ezen túlmenően a villamos kezelőhelyiségek, villamos kezelőterek, elzárt villamos kezelőterek kapcsolóberendezéseinek működtetése, üzemvitele, gondozása, kezelése és felügyelete is. 2.4.4. Nemvillamos munka A villamos berendezés közelében végzett munka, pl. építés, takarítás, festés. 2.4.5. Feszültség alatti munkavégzés Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel, védő vagy segédeszközzel feszültség alatt álló részeket érint, vagy veszélyes övezetbe hatol. Feszültség alatti munkavégzésnek számít az a munka is, amelynél a munkát végző személy a szokásos körültekintés mellett nem tudja az érintést vagy veszélyes övezetbe való behatolást biztonságosan elkerülni. 2.4.6. Feszültséghez közeli munkavégzés Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal, a veszélyes övezet érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe. Feszültséghez közeli munkavégzésnek minősül az a munka is, amelynél a közelítési övezetbe való behatolást sem technikai eszköz, sem a munkavégzés helyigényénél számottevően nagyobb távolság nem akadályozza meg, így ezt a behatolást a munkát végző személy csak fokozott figyelemmel tudja elkerülni. 2.4.7. Leválasztás Valamely villamos szerkezet vagy áramkör teljes lekapcsolása más villamos szerkezetekről vagy áramkörökről. 2.4.8. Feszültségmentes Nulla vagy közel nulla feszültségű, azaz feszültség és/vagy töltés jelenléte nélküli. 2.4.9. Feszültségmentes állapot Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata minden lehetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és rajta a MSZ 1585:2001 szabvány 6.2. szakászban foglalt előírások szerinti műveleteket maradéktalanul elvégezték. 2.4.10. Feszültségmentesítés Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 19/71

Az a meghatározott sorrendben végrehajtott, több műveletből álló munkafolyamat, amelynek során a feszültségmentesítendő villamos berendezés vagy berendezésrész kapcsolata minden lehetséges energiatápláló berendezéssel megszűnik és feszültség alá kerülése (az MSZ 1585:2001 szabvány 6.2. szakasz előírásai szerint) meg van akadályozva. Az adott villamos berendezés azonosítása után, a következő öt lényeges követelményt kell teljesíteni az itt meghatározott sorrendben; hacsak nincs alapvető ok a sorrend megváltoztatására: teljes leválasztás; visszakapcsolás elleni biztosítás; a villamos berendezés feszültségmentes állapotának ellenőrzése; földelés és rövidre zárás végrehajtása; a közeli, feszültség alatti részek elleni védelem biztosítása. 2.4.11. Feszültség alatt álló A villamos berendezés az első üzembe helyezés időpontjától kezdődően mindenkor feszültség alatt álló, ha rajta az MSZ 1585:2001 6.2. szakasz szerint meghatározott feszültségmentesítést nem hajtották maradéktalanul végre. 2.4.12. Munkahelyi földelés és rövidre zárás Az a földelés és rövidre zárás, amelyet az MSZ 1585:2001 szabvány szerint végzett üzemi munkák során a munkahely biztonsága érdekében ideiglenesen létesítenek, vagy használnak. 2.4.13. Letiltás A villamos berendezés adott üzemi állapotának megőrzését elrendelő utasítás. 2.4.14. Feloldás A letiltás megszüntetése az adott villamos berendezésre vonatkozóan. 2.4.15. Feszültség nélküli állapot Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata meg van szakítva a kikapcsolást megelőzően tápláló energiaforrással, s ennek következtében nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítésnek a MSZ 1585:2001 6.2. szakaszban előírt feltételei. 2.4.16. Feszültségmentes munkavégzés A villamos veszély elhárítására szolgáló minden intézkedés végrehajtása után a feszültségmentes és kisütött villamos berendezésen végzett munka. Amennyiben a munka a nem feszültségmentesített más villamos aktív rész közelítési övezetébe esik, akkor az feszültséghez közeli munkavégzésnek minősül. Feszültségmentes munkavégzésnek minősül az a nemvillamos munka is, amely nem esik feszültség alatt állónak tekintendő aktív részek közelítési övezetébe. 2.5. Védőeszközök 2.5.1. Védőrács Szigetelt vagy szigetelés nélküli eszköz, amely megakadályozza a villamos berendezés villamos veszélyt jelentő szerkezetének vagy részének a megközelítését. Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 20/71

2.5.2. Védőfedés Olyan szerkezet, amely minden szokásos irányból jövő közvetlen érintés ellen védelmet nyújt (IEV 8260313). 2.5.3. Szigetelő borítás Merev vagy rugalmas szigetelőanyagból készült borítás a feszültség alatt álló és/vagy feszültségmentes részek és/vagy az azokhoz közeli részek burkolására a véletlen érintés megakadályozása céljából. 2.5.4. Burkolat A villamos szerkezetnek az a része, amely védelmet nyújt egyes külső hatásokkal és a közvetlen érintéssel szemben. 2.6. Névleges feszültségek 2.6.1. Törpefeszültség (ELV) A vezetők közötti vagy egyes vezető és a föld közötti névleges érték, váltakozó áram esetében nem haladja meg az 50 V-ot, hullámosságmentes egyenáram esetében a 120 V-ot. 2.6.2. Kisfeszültség (LV) A névleges érték, váltakozó áram esetében nem haladja meg az 1000 V-ot, vagy egyenáram esetében az 1500 V-ot. 2.6.3. Nagyfeszültség (HV) A névleges érték, váltakozó áram esetében meghaladja az 1000 V-ot, vagy egyenáram esetében az 1500 V-ot. 2.7. Védőtávolságok (MSZ 1585:2001 6. és A1 táblázat) 2.7.1. Munkavégzés legkisebb védőtávolsága Az a levegőben mért legkisebb munkavégzési védőtávolság, amelyet a munkát végző személy testrésze vagy a kezében tartott vezető anyagú szerszám és a különböző potenciálon lévő, feszültség alatt álló vagy földelt részek között kell tartani. A legkisebb védőtávolság az átívelési távolság (villamos összetevő) és az ergonómiai összetevő összege. 2.7.2. Átívelési távolság Az a távolság a levegőben, amely a feszültség alatti munkavégzés idején megakadályozza a villamos átütést. Általánosan megfogalmazva, a villamos összetevő az a legkisebb távolság két elektród feszültség alatt álló és/vagy földelt rész között, amely szükséges ahhoz, hogy a villamos átütés valószínűsége elhanyagolható legyen az előírt feltételek mellett várhatóan előforduló legnagyobb villamos igénybevétel esetében is. 2.7.3. Ergonómiai összetevő Levegőben mért azon távolság, amely a munkavégzés legkisebb védőtávolságában végzett munka idején megenged egy kis hibát a mozgásban és a távolság megítélésében. Ehhez szükség van a személy által végzendő műveletek és a használandó szerszámok figyelembevételére. Az átívelési távolsághoz hozzá kell adni egy kiegészítő távolságot, azaz az ergonómiai öszszetevőt a következő tényezők figyelembevételével: a munkát végző munkát végző személy véletlen mozdulata; Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 21/71

a biztonságos távolság pontatlan felmérése, különösen a nagyfeszültségeknél szükséges nagyobb távolságok esetében; a pontos távolság fenntartásának nehézségei, különösen a kisfeszültségeknél szükséges kis távolságoknál; a munkát végző személy közelében vagy a munkát végző személyen lévő vagy a kezében tartott vezető anyagú tárgyak véletlen mozgása. A kiegészítő távolság értékei eltérnek az egyes alkalmazók esetében és változnak a végzendő munka függvényében is. Az ergonómiai összetevő általában a 200 mm-től 1000 mm-ig terjedő tartományba esik. A legfeljebb 72,5 kv-os villamos berendezések esetében ez az összetevő nagyobb a villamos biztonsági távolság értékénél. 2.8. Egyéb meghatározások 2.8.1. Feszültség alá helyezés Az a kapcsolási művelet, illetőleg munkafolyamat, amelynek során a villamos berendezés vagy annak egy része az energiatápláló, feszültség alatt álló vezetékkel vezetői, vagy indukciós kapcsolatba kerül vagy áramforrássá válik. 2.8.2. Üzembe helyezés Az a meghatározott műveletsor, amelynek során az erősáramú villamos berendezés vagy berendezésrész elkészültét követően vagy a már üzemben volt berendezés legalább fél éven át tartó feszültségmentes állapota után első ízben kerül üzemi használatra. 2.8.3. Üzemi próbák Az első üzembe helyezést megelőző vagy az üzembe helyezett erősáramú villamos berendezéseken később szükségessé váló olyan kapcsolási műveletek, amelyek feszültség alá helyezéssel járnak, de nem céljuk a berendezés, illetőleg a berendezésrész üzemeltetése, hanem csupán kipróbálása. Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 22/71

2.8.4. Próbaüzem A villamos berendezés vagy berendezésrész feszültség alá helyezése után a berendezés feladatszerű működtetése annak megállapítására, hogy a berendezés összes feladatát eltudjae látni. 2.8.5. Biztonsági övezet A villamosmű biztonsága, az élet és vagyonvédelem érdekében a villamosmű közelében, a vonatkozó jogszabály (jelenleg a 122/2004.(X.15.) GKM rendelet) által meghatározott kitejedésű földterület, illetve légtér. 2.8.6. Technológiai berendezés Az a villamos táplálású technológiai célú berendezés (gép, készülék stb.), amelynek kezeléséhez mind villamos, mind technológiai ismeretek szükségesek. 2.8.7. Helyismereti vizsga Az üzemeltető hatáskörében szervezett, helyismereti követelményeket is tartalmazó, általában többfokozatú vizsgarendszer, amely az adott üzemeltető meghatározott villamos berendezésein, illetve berendezésrészein a vizsga fokozatától függő feladatok ellátására jogosít. Lásd: 1.4.2.6, 1.4.2.11 pontokat. 2.8.8. Készre jelentés Az a nyilatkozat, amellyel a munkát végző csoport munkavezetője közli, hogy az adott villamos berendezésen (hálózatrészen) a munkát befelyezték és részéről az feszültség alá helyezhető. 2.8.9. FAM - munka Feszültség alatt álló villamos berendezésen feszültség alatt végzett olyan munka, amelyet külön szabályzatban megfogalmazott feltételek alapján végeznek. A FAM nem tárgya jelen kézikönyvnek. 2.8.10. Kezelési utasítás Valamennyi gép, gépi vagy nem gépi berendezés rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetését meghatározó, annak kezelésére vonatkozó előírás. 2.8.11. Karbantartási utasítás A termelő berendezések és az eszközök biztonságos használatához, üzembiztonságának megőrzéséhez, illetve fenntartásához szükséges munkák elvégzésére vonatkozó, a karbantartására készült előírás. 2.8.12. Karbantartó személyzet Azon személyek összessége, akik az erősáramú berendezések állagának megóvásával, javításával, cseréjével, pótlásával, kapcsolatos munkát rendszeresen vagy alkalmilag végzik. 2.8.13. Munkairányító Irányító személy, akinek feladata a munka megtervezése, a végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása a munka időtartamára, valamint a munkafeladat biztonságos végrehajtásának ellenőrzése. Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 23/71

3. Általánosan előforduló veszélyforrások, munkavédelmi követelmények A villamos berendezések kezelési műveletének (amely történhet normál üzemeltetés, karbantartás vagy üzemzavar elhárítás miatt) vagy a villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végrehajtandó bármilyen munkavégzésnek a megkezdése előtt fel kell mérni a villamos veszély kockázatának a mértékét. A felmérés során írásban a következő dokumentumok valamelyikében; organizációs jegyzőkönyvben, KFMU-ban, napi biztonsági nyilatkozatban, munkautasításban, állomásnaplóban vagy építési naplóban meg kell határozni a kezelési művelet vagy a munkavégzés biztonságos végrehajtásának a módját. Az FSMS rendszerben a szervizrendelés alapján a szerelőnek vezetnie kell a szerelői kliens felületen kialakított formátumon a napi biztonsági nyilatkozatot. Itt kell rögzítenie a munkavégzéssel kapcsolatban megtett biztonsági intézkedéseit. 3.1. Veszélyforrások Feszültségmentesítés elmaradása, szabálytalan végrehajtása feszültség veszélyes közelségén belül végzendő munkáknál Magasban végzett tevékenységek veszélye, szerelvények, szerszámok leesése Anyagmozgatás veszélyei, különös tekintettel a daruzásra Tartószerkezet állékonyságának romlása Egyenetlen, nehezen járható terep Rovarcsípések, vadon élő állatok támadása, fertőzésveszély Feszültség alatt lévő villamos vezetékek közelsége Tévesztés lehetősége Ív és áramütés veszélye Forgalmas utak, közlekedési feltételek Több vállalat tevékenységének összehangolása Hirközlési kapcsolatok megszakadása Időjárás okozta rendkívüli személyi és tárgyi igénybevétel Szerszámok és védőfelszerelések váratlan meghibásodása 3.2. Munkavédelmi követelmények 3.2.1. Feszültségmentesítés A feszültségmentesítéshez az időütemtervet a hálózaton a munkavégzéssel megbízott munkacsoport munkavezetőjének kötelessége elkészíteni a hatályos Elosztói Szabályzat szerint. Ezen időütemtervben szerepeltetni kell az alábbiakat: Feszültségmentesítés pontos időpontja, befejezésének várható időpontja Munkavégzés helyszíne, feszültségmentes munkaterület határai Készenléti idő Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 24/71

Munkacsoportok száma Munkafolyamat rövid leírása Munkacsoportvezetők neve, elérhetősége A feszültségmentesítés az üzemirányító által jóváhagyott kapcsolási feszültségmentesítési utasítás (tervszerű munkára) alapján történik A feszültségmentesítéshez szükséges kapcsolások elvégzése, az elhatároló földelelések elhelyezése az üzemeltető személyzetének a feladata. Ezen idő alatt az idegen munkavégzők kötelesek a kijelölt helye(ke)n várakozni, a munkát csak a szerelési felügyelő(k) engedélyével kezdhetik meg. A munkahelyi földeléseket a munkacsoport tagjai helyezik el. A feszültségmentesítés eljárási sorrendjében semmiféle változást nem jelent az, hogy a leválasztást végző kapcsolóelemek távvezéreltek, vagy sem. Távvezérelt kapcsolóelemeknél is a helyszínen kell a visszakapcsolást megakadályozó elemet (lakatot) felhelyezni. Az automata, vagy kézzel működtethető földelőkéssel felszerelt oszlopkapcsoló mechanikus reteszelése meghatározza a szándék szerinti kapcsolási műveletet követő állapotot. Mivel a mechanikus reteszelt kapcsolóelemek a feszültségmentesítés 1. Kikapcsolás, leválasztás műveletével egyidejűleg a 4. Töltések kisütése, földelés rövidrezárás műveletet is végrehajtja, ezért a kötelezően végrehajtandó műveletsor a következő: 1. 1. 4. A feszültségmentesítendő rész kikapcsolásakor, leválasztásakor a mozgó érintkező belefordul a földelő önbeálló érintkező rendszerbe, ezzel az MSZ 1585:2001. szerinti 4. műveleti sorrendben meghatározott földelés rövidrezárás művelet teljesül 2. Letiltás, a visszakapcsolás elleni biztosítás; 3. A villamos berendezés feszültségmentes állapotának ellenőrzése; (feszültség kémlelés) 5. A közeli, feszültség alatti részek elleni védelem, feszültségmentesített rész körülhatárolása. A feszültség alá helyezést a feszültségmentesítés fordított sorrendjében kell elvégezni. A munka befejezése és a felülvizsgálata után az ott már nem szükséges munkát végző személyeket igazoltan vissza kell vonni. A munkához használt minden szerszámot, szerkezetet és eszközt el kell távolítani. Csak ezután szabad a feszültség alá helyezési eljárást megkezdeni. A feszültségmentesítési és feszültség alá helyezési eljárás feszültség alatti műveletnek minősül. Távműködtetés esetén a teljes leválasztás tényéről az üzemirányító, helyszíni kapcsolás esetén az üzemi személyzet köteles meggyőződni. Visszakapcsolás elleni biztosítást a kapcsolásra jogosult üzemi személyzet hajtja végre, távműködtetés lehetőségének fennmaradása esetén az HMI-on a visszakapcsolást letiltó címkét kell felhelyezni a telemechanika program által biztosított módon. A földelés és rövidrezárás végrehajtása, a lehatároló földelés felhelyezése az üzemi személyzet feladata, illetve a lehatároló földelést létrehozó készüléket távműködtetéssel az üzemirányító is rákapcsolhatja a földelendő berendezésre, de a rákapcsolás után az üzemi személyzetnek a művelet végrehajtásáról szemrevételezéssel meg kell győződni és a távműködtetést a helyszínen le kell tiltani. Az HMI-on a visszakapcsolást letiltó címkét kell a telemechanika program által biztosított módon felhelyezni. Megjegyzés: Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 25/71

Az átvevő munkavezető kötelessége a kivitelezést végző csoport védelmét szolgáló, a tartós feszültségmentes állapot fenntartását biztosító munkahelyi földelések elhelyezéséről gondoskodni. 3.2.2. Szerelési felügyelet Feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munka esetén az üzemeltetőnek MSZ 1585:2001 szabvány 4.2.101 pontja szerinti V. csoportba tartozó szerelési felügyelőket is ki kell jelölnie, ha a hálózaton az MSZ 1585:2001 szabvány szempontjából idegenek dolgoznak. Annyi felügyelőt kell kijelölni, ahány a hálózaton folyó munkákat megfelelően felügyelni tudja. Vállalkozó önállóan a hálózaton munkát nem végezhet. A munkaterületre való belépés, illetve a munkaterület elhagyása csak a szerelési felügyelő(k) szóbeli engedélyével lehetséges. A munkaterületen belül való mozgás a Vállalkozó felelőssége. A munkavégzést úgy kell ütemezni és szervezni, hogy a kirendelt szerelési felügyelők létszáma biztosítsa a biztonságos munkavégzést. (A szerelési és munkahelyi felügyeletre vonatkozó személyi és munkaszervezési igényeket, a kivitelezővel egyeztetve a berendezésfelelős (állomásgazda, vonalgazda, területgazda) határozza meg. A szerelési felügyelő(k) más feladatot, nem végezhetnek és más utasítást, nem kaphatnak. Előre nem tervezhető üzemi események bekövetkezésekor a szerelési felügyelő jogosult az idegen munkavégzőket a munkaterületről azonnal levonultatni, illetve az előre egyeztetett munkaterület adást más időpontra halasztani. Ezekben az esetekben a megrendelő köteles a programváltozásról a vállalkozót lehetőség szerint azonnal értesíteni. Előre nem tervezhető üzemi események bekövetkezésekor a szerelési felügyelő jogosult az idegen munkavégzőket a munkaterületről azonnal levonultatni, illetve az előre egyeztetett munkaterület adást más időpontra halasztani. Az erre vonatkozó tudomásulvétel szerepeljen a KFMU munkaterület átadás-átvételi mellékletén. Ezekben az esetekben a megrendelő köteles a programváltozásról a vállalkozót lehetőség szerint azonnal értesíteni. A szerelési felügyelők munkaterületre, illetve biztonságos munkavégzésre vonatkozó utasításait az idegen munkavállalók kötelesek azonnal végrehajtani. A munkavégzők munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot kötelesek megtartani. A munkavégzések ütemezésekor igazodni kell a szerelési felügyelők munkarendjéhez, a munkakezdés és a befejezés a telephelyeken értendő. 3.2.3. Munkaterület átadás Az idegen munkavégzők csak a számukra kijelölt és a részükre szabályosan átadott munkaterületen végezhetnek munkát. Az üzemeltető hálózat koordinátora által a munkacsoport munkavezetője részére minden munkavégzési napon feszültségmentesített munkaterületet ad át. A munkaterület határai fizikailag is elhatároltak. Az üzemeltető hálózat koordinátora a munkaterület átadásakor szóban és írásban ( kapcsolási és feszültségmentesítési utasítás [tervszerű hálózati munkára] vagy a feszültségmentesítéssel nem járó tervszerű tevékenység munkaterület átadására rendszeresített nyomtatványokon) közli a feszültségmentes munkaterület határait a munkavezetővel. Az idegen munkacsoport munkavezetője a munkavégzés megkezdése előtt munkavédelmi oktatást biztosít dolgozóinak a helyi veszélyekről, előírásokról, amelyen a feszültség alatt Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 26/71

álló területek is bemutatásra kerülnek. Az oktatás megtartását oktatatási naplóba jegyzi, s az oktatási naplót a üzemeltető illetékes munkavédelmi szakemberének ellenőrzés során betekintésre átadja. 3.2.4. Munkaterület kijelölése, körülhatárolás Szabadvezeték hálózatok esetében a feszültség alatt álló részek jelölésére tiltótáblák és zászlók (piros) kerülnek elhelyezésre. A munkaterületek elhatárolásának konkrét módjai és eszközei helyszínenként a fentiektől eltérőek is lehet, amelyeket az organizációs jegyzőkönyvben kell a tényleges megoldásnak megfelelően rögzíteni. A feszültség alatti részek elhatároló elemeit az üzemeltető szerelési felügyelő(je)(i) helyezi(k) el. A munkaterület elhatárolása nem biztosítja, hogy a munkacsoport tagjai segédeszköz használatával (létra, sín, vasszerkezet, mérőszalag) ne kerülhessenek feszültség alatti berendezés veszélyes közelségébe. 3.2.5. Közlekedési útvonalak A munkaterületen a közlekedési útvonalakat, oly módon kell kijelölni, hogy a közlekedők feszültség közelébe ne kerülhessenek. A kijelölt útvonalakat írásban kell rögzíteni és a szerelési felügyelő munkaterület átadáskor ismerteti a munkavezetővel. A munkacsoport tagjai részére oktatni kell. A munkacsoport tagjai csak a kijelölt útvonalakon közlekedhetnek. 3.2.6. Szállítás és anyagmozgatás a munkaterületen Az anyagszállításra alkalmas úthálózat felet a feszültség alatt álló vezetőnek ill. berendezési tárgyaknak az utak szintjétől való magassága mm-ben: 3000+12U ahol U a névleges feszültség kv-ban. A szállítóeszköz és a rakomány távolsága minden esetben legalább az A1 táblázat szerinti DV távolságra legyen a feszültség alatti részektől. Különösen oda kell figyelni a távolságok betartására daruzásnál, emelőkosaras gépjármű használatánál, gépi anyagmozgatásnál. Ezért elsődlegesen, a kivitelezést irányító munkavezető felelős. Daruzásnál a lengő terhet biztosítani kell, hogy a DV távolságnál nagyobb távolság tartható legyen. A 4/2002. (II.20.) SzCsMEüM együttes rendelet szerint a feszültség alatti villamos berendezés és a munkagépek közti biztonsági távolság legalább az alábbi kell, legyen: Azonosító: ETI-MV-02-v01 Oldalszám: 27/71