HÉTKÖZNAPI VARÁZSLATOK

HÉTKÖZNAPI VARÁZSLATOK Helyi kiegészítı pedagógiai program az Országos Közoktatási Minisztérium által minısített Hétköznapi varázslatok (Óvodai nevelés Freinet-elemekkel) címő programhoz Budapest, 2013. A helyi kiegészítés elkészítıi: Zugliget Óvoda nevelıtestülete 1125 Budapest Zalai út 2. Tel.: 275-05-54 Fax: 394-50-06 A program benyújtója: Óvodavezetı

Mottó Lásd meg gyermekedben a szellemi ajándékot, Adj neki biztonságot és szeretetet, Hidd el neki a törpét és a tündért, Rossz szóval, gondolattal ne vétkezz ellene (Dr. Kokas Klára) 1

1. Helyzetkép 1.1. Az óvoda jellemzı adatai Az óvoda neve: Zugliget Óvoda címe: 1125 Budapest, Zalai út 2. Telefon: 1/275-05-54 Fax: 1/394-50-06 Honlapja: www.zugligetovoda.hu Az óvoda fenntartója: Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat címe: 1126 Budapest, Böszörményi u. 23-25. Tel.: 1/224-59-40 Fax: 1/224-59-41 A program benyújtója: Óvodavezetı Zugliget Óvoda nevelıtestülete Az óvoda csoportjainak száma: 6 (csoportonként általában 25 gyermek), a jelentkezık életkorához igazodó csoportszerkezettel (tiszta, ill. vegyes csoportok) Az óvoda nyitva tartása: munkanapokon reggel 6.30 órától délután 17 óra 30-ig 2

Az óvoda programja: Az óvodai nevelés alapprogramja alapján elkészült az OKI általminısített Hétköznapi varázslatok (óvodai nevelés Freinet-elemekkel) elnevezéső program átvétele a helyi (természeti és társadalmi) adottságok, lehetıségek és elvárások, valamint a kerületi oktatásfejlesztési irányelvek figyelembe vételével, kiegészítve eddigi munkánk gyakorlati tapasztalataival. A programban tevékenyen részt vesz az óvoda minden dolgozója. 1. 2. Az óvoda közvetlen természeti környezetérıl és tárgyi felszereltségérıl A) A természeti környezetrıl: Óvodánk Buda egyik legszebb zöldövezeti részén épült Zugligetben. A közvetlen környezet lehetıvé teszi a természetközeli nevelést, a természettel szoros érzelmi viszony kialakítását. Rövid sétával elérhetı távolságra vannak a Budai-hegység különbözı pontjai, ill. a Libegı alsó végállomása, a Harangvölgy, Tündérszikla stb. Rövid utazással elérhetı a Sváb-hegy, a János-hegy, a Normafa és a Hővösvölgy. B) Az óvoda épületérıl: Az óvoda 1980-ban épült, melyben 6 csoportszoba (kb. 36 m 2 ) 3 egységben (két-két összenyitható csoportszoba) található. Mindegyik egységhez egy-egy elıtér, egységenként közös fürdıszoba és a folyosón kialakított öltözırész tartozik. Kiszolgáló helyiségek (melegítı konyha, raktárak, irodák, öltözı, nevelıi szoba, logopédiai szoba) biztosítják a feltételeket a gyerekek ellátásához. 1998 szeptemberében készült el a tornaterem, ami 2008 óta megújult feltételekkel áll a gyermekek rendelkezésére, optimális körülményeket nyújtva a mozgáshoz, a mozgásfejlesztéshez. C) Az óvoda udvaráról: Az óvoda udvara három nagy részre tagolódik. Minden udvarrészen homokozók, csúszdák, természetes alapanyagú mozgásfejlesztı és szerepjátékot motiváló játékszerek találhatók. Rendelkezünk a gyermekek kerti munkájához alkalmas területrésszel. A sziklakert és a tanösvény élıvilágában a gyerekek közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a természet változásairól, a természetben elıforduló kölcsönhatásokról. Megfigyeléseket, kísérleteket végezhetnek a természetvédelemmel és az ember átalakító munkájával kapcsolatban. D) Az óvoda felszereltségérıl: Az óvoda felszerelése, a tárgyak többsége jó minıségő, természetes alapanyagokból készült. Égetıkemence és fénymásoló segítik a gyermekmunkák maradandóvá tételét, ill. reprodukálását. Minden csoportszobában hőtıszekrénnyel és villanytőzhellyel felszerelt konyha mőködik, melynek használata rendszeressé vált. 3

Jó minıségő, általában természetes alapanyagok, eszközök, szerszámok szolgálják a gyermeki alkotások alapfeltételeit, és ösztönzıleg hatnak a gyermekek tevékenységére, alkotó fantáziájára. Egy-egy témakör feldolgozásához kiegészítı eszközök, könyvek, diaképek, videofilmek, CD-k, DVD-k állnak a gyermekek és az óvodapedagógusok rendelkezésére. Folyamatosan bıvülı szakkönyvtár segíti az óvodapedagógusok felkészülését, tervezı munkáját, megteremtve az önképzés alapfeltételeit. 1. 3. Az óvoda társadalmi környezetérıl A) A tágabb társadalmi környezetrıl: Könnyen elérhetı a Széll Kálmán tér, ahonnan legfeljebb 30 perces utazással mind a budai, mind a pesti oldalon lévı mővelıdési intézmények, építészeti, mőemléki szempontból fontos épületek és a különbözı gyermekeknek szervezett programok elérhetık. Ezek alkalmasak a közvetlen élmény és tapasztalat nyújtására. Lehetıvé teszik az életközeli nevelés megvalósítását. B) A szőkebb társadalmi környezetrıl: Az épület földszintjén bölcsıde mőködik. Az odajáró gyermekek szülei onnan kikerülve szívesen választják óvodánkat. A bölcsıdébıl érkezı gyerekek lehetıségeinkhez és a szülık igényeihez igazodva egy-egy óvodai csoportban együtt maradhatnak. Közvetlen szomszédságunkban mőködik a Virányosi Általános Iskola, ahova óvodánkból a gyerekek többsége beiskolázásra kerül. A közelben van a Virányosi Közösségi Ház, az Iparmővészeti Egyetem, az IBS, a XII. kerületi Szabadidısport Központ, a II. kerületi Tőzoltóság, amely intézményekkel alkalmanként közös programokat szervezünk. C) A szülıkrıl és a gyerekekrıl: A szülık többsége értelmiségi, szabad szellemi foglalkozású, vállalkozó közép- vagy felsıszintő vezetı beosztásban dolgozó, akiknek munkakezdése nagyon változó. Ebbıl adódik óvodánk egyik sajátossága: rugalmas óvodába érkezés és távozás a nyitvatartási idı által meghatározott kereteken belül. Ezzel szeretnénk támogatni a szülıknek azt az igényét, hogy amikor idejük engedi, azt gyermekükkel tölthessék. Ez alól kivétel: tanköteles gyerekek köre, akiknek az aktív felkészítési idıben (8-12-ig) szükséges az óvodai nevelésben részt venni, 12 és fél 3 közötti idıszak, amikor az ebéd és a pihenés nyugodt körülményeit biztosítanunk kell a gyermekek számára. A gazdasági helyzet változásai a szülık elfoglaltságában is megmutatkozik. A szülıi ház megváltozott életmódja a gyerekek érzelmi életében is érzékelhetı. Egyre több a csonka családban nevelkedı gyermek, ugyanakkor nı a több gyermeket nevelı családok száma is. 4

Fentiek tudatában a szülıket a gyermekek védelmében arra ösztönözzük, hogy egyegy gyerek napi 8 óránál többet ne tartózkodjon az óvodában. A szülık aktívan támogatják és segítik óvodánk törekvéseit, hatékony, tényleges segítséget nyújtva bekapcsolódnak az óvoda életébe, közös programok megszervezésébe, lebonyolításába. A szülık kezdeményezésére jött létre a Zalai Óvoda Alapítvány, mely folyamatosan segíti az óvoda feltételrendszerének fejlesztését. A gyermeklétszám alakulásáról: az Alapító Okiratnak megfelelıen évek óta 150 gyermek fejlıdésének feltételeit biztosítjuk, vegyes (átlag 25 fıs), részben osztott, ill. osztott csoportokban az életkori megoszláshoz igazodva. D) Személyi feltételekrıl: Az óvoda vezetıje összehangolja, irányítja, szervezi az óvodában folyó pedagógiai munkát. Munkáját segíti az évekkel ezelıtt kialakított és mőködı felelısi rendszer. Tizenkét fıiskolát végzett óvodapedagógus a letéteményese az óvoda hármas funkciójának gyakorlati megvalósításának, a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlıdésének, valamint a csoportjában különbözı szinteken mőködı közösségek kialakításának, fejlesztésének. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel. Az óvodapedagógusok munkáját szakképzett dajkák segítik. Hatan közvetlenül a csoportban dolgoznak. Az óvodapedagógusokkal szorosan együttmőködve segítik az egészséges életvitel szokásainak és szabályainak belsıvé válását az életkori és egyéni fejlıdési ütem figyelembevételével. Felelısek saját csoportjuk rendjéért, tisztaságáért. Hárman az óvoda közös helyiségeinek rendjéért és tisztaságáért felelısek. A kertész az udvar rendjéért, tisztaságáért, a kerti munkák elvégzéséért felelıs, és egyben elvégzi a kisebb, nem szakmunkát igénylı javításokat az udvaron és az épületben. A gazdasági ügyintézı segítséget nyújt abban, hogy az óvodavezetı felelısséggel végezhesse munkáját. Valamennyi munkatárs folyamatos együttmőködésével, összehangolt munkájával válik óvodánk befogadó szellemiségővé, ahol az inkluzív nevelés megvalósulhat. 1. 4. Pedagógiai törekvéseink Eddig elvégzett tanfolyamok továbbképzések: Szakirányú szakvizsgák: közoktatási vezetı, nyelv és beszédfejlesztı. 5

Pedagógus továbbképzés: Freinet pedagógia drámapedagógia ECDL vizsga mozgásfejlesztés zenei nevelés A programunkból adódó továbbképzések fıbb irányai a jıvıben: informatika, mozgásfejlesztés, zenei nevelés, drámapedagógia, fejlesztıpedagógia, Freinet pedagógia, idegen nyelv. 6

2. Az óvoda átfogó nevelési terve a Freinet-pedagógia szellemében 2. 1. Óvodai nevelésünk célja Az egyszeri és megismételhetetlen gyermeki személyiség szabad kibontakoztatása a gyerekek aktív részvételével, az egyéni és életkori sajátosságok, szükségletek és az egyéni fejlıdési ütem eltolódások figyelembevételével. Célunk - a családi nevelés kiegészítéseként, esetenként hátrányt csökkentve - minden gyermeket hozzásegíteni ahhoz, hogy kreatív, alkotó, toleráns együttmőködésre kész és képes nyitott, elfogadó, harmonikus külsı és belsı egyensúlyra törekvı, fejlıdni akaró és tudó személyiségjegyekkel rendelkezı, testileg, lelkileg, szellemileg érett gyermek legyen. Az óvoda helyi nevelési értékei, melyek segítik nevelési céljaink megvalósítását: o középpontban a gyermek áll, o a játék elsıdlegessége, o a nevelı partnersége, o tevékenységek folyamatos biztosításával történı személyiségfejlesztés, o természetes és természetközeli nevelés, o középpontban van a valódi cselekedtetés, a játék, az egyéni tapasztaltatás, a felfedezı ismeretszerzés, o egyéni ütemben történı fejlesztés, o alkalmazkodás a változó gazdasági, társadalmi körülményekhez, o a szülıkkel kialakult jó kapcsolat, o a szülıs beszoktatás, o közös tervezés, o sok közös program, hétvégi kirándulások, o az ünnepekhez kapcsolódó játszóházak és munkadélutánok, a palacsintapartik, a szülık zenei elıadásai, és a tanévzáró kerti mulatság, o nyitottság, o évente több alkalommal óvodaszinten megjelenı újság. 2. 2. Feladataink az óvoda helyi nevelési értékeinek megırzése, megszilárdítása, bıvítése, egyenlı esély biztosításával, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes neveléssel minden gyermeket egyéni érdeklıdése és adottságai figyelembevételével eljuttatni képességeinek maximumára, segítve ezzel is a különbözı hátterő családból érkezı gyermekek nevelését (gyermekvédelmi feladatok kiemelt szerepe az óvodai nevelésben), az óvoda hármas funkciójának (óvó-védı, szociális, nevelıszemélyiségfejlesztı) megvalósítása. A fejlıdési, önfejlıdési folyamat elısegítése, élmények, tapasztalatok, szabadon választható tevékenységek biztosítása, egyéni igényekre szabottan kívánjuk biztosítani az egészséges életmód megalapozását, az élet- és természetközeli nevelést, a cselekedtetést, és a 7

közvetlen tapasztalatszerzést, (a természeti környezet szeretetére és védelmére nevelés, tehetséggondozás, készségek, képességek fejlesztése), érzelmi biztonságot nyújtó családias légkör megteremtése, ahol minden gyermek jól érzi magát, a gyermekek etikai, erkölcsi, viselkedés és környezet kultúrájának fejlesztése a megfelelı szokás és szabályrend kialakításával, mindezzel segítve a fenntarthatóságra nevelést, kiemelt figyelmet igénylı gyermekek egyéni fejlesztése, fejlıdésük elısegítése a különös bánásmódot igénylı gyermekek ellátása: o sajátos nevelést igénylı gyermekek ellátása (logopédiai foglalkozások keretében utazó logopédus segítségével biztosítjuk a dyslexia prevenciót, ellátjuk a légzıszervi betegségekkel küzdı asztmás gyerekeket, valamint szükség esetén megfelelı szakemberek (pszichológus, gyógypedagógus) bevonásával az enyhe pszichés fejlıdési zavarral küzdı gyermekeket) o tehetséggondozás, készségek, képességek fejlesztése, o hátrányos, és halmozottan hátrányos gyermekek fejlesztése támogatjuk a migráns gyerekek óvodai nevelésében hagyományaik megırzését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét, a gyermeki jogok tiszteletben tartása, érvényesülésük biztosítása a Freinetpedagógia elemeinek alkalmazásával, az óvodai élet alapelveinek érvényesítése. Az egyéniség fejlesztése a közösségben Az individuális fejlıdés elısegítése A gyermek belsı fejlıdési igényének ébrentartása testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése, reális énkép kialakítása. Az egészséges életmód és életvitel szokásainak megalapozása szabályainak elmélyítése a közvetlen környezet lehetıségeinek kiaknázásával (életritmus, mozgás, táplálkozás, betegségmegelızés, egészségmegırzés szokásainak alakítása, stb.). A természeti környezet megismertetése, szoros érzelmi kapcsolat (óvó-védı, fejlesztı) és környezettudatos magatartás A szociális fejlıdés elısegítése Az emberi együttélés és érintkezés alapvetı szokásainak, szabályainak elsajátíttatása (nevelıi modell, tolerancia, együttmőködı-készség, empátia, értékelés) A társadalmi környezet megismertetésével és az ahhoz szorosan főzıdı érzelmi kapcsolat kialakításával, a szülıföldhöz való kötıdés lehetıségeinek megteremtésével, a multikulturális nevelésen alapuló integrációval. Az együttmőködéshez, a különbözıségek elfogadásához, megértéséhez szükséges képességek fejlesztésével, 8

megalapozása a gyakorlatban elvégezhetı tevékenységek által. Helyi lehetıségekre támaszkodó, az életkori sajátosságokhoz igazodó életközeli értékközvetítés biztosításával. Élményeken alapuló szabad önkifejezés, alkotó képesség fejlesztése a különbözı mővészeti területeken (mozgás, zene, képzıés iparmővészeti, kert és a konyhamővészet). Esztétikai érzelmek megalapozása (fogékonyság, elfogadás, véleménynyilvánítás stb.) alapvetı erkölcsi, etikai értékek közvetítésével. A társadalmi és népi hagyományokon alapuló ünnepek megismertetésével, érzelmi átélés biztosítása a helyi lehetıségek figyelembevételével (hagyományok, magyar nyelv és kultúra ápolása) A kommunikációs, metakommunikációs képességek fejlesztésével (mintaértékő kommunikáció az óvoda minden alkalmazottja felıl). A kifejezıképesség fejlesztése a szabad önkifejezés lehetıségeinek biztosításával a különbözı mővészeti területeken (mozgás, zene, ének, vizuális nevelés stb.) Módszerek, eszközök Freinet-technikák 2. 3. A fejlesztés területei mozgás-manuális, intellektuális, mővészi. 2. 4. A fejlıdést, fejlesztést elısegítı tevékenységi formák játék, szabad játék, munkálkodó játék, munkáltató játék, játék jellegő munka, szabad alkotások, felfedezı ismeretszerzés, kísérletezı tapogatózás. 9

2. 5. Várható eredmény nyugodt, kiegyensúlyozott, érdeklıdı, nyitott, testileg, lelkileg, szellemileg az életkornak megfelelıen fejlett gyermeki személyiség. 2. 6. Az óvodai nevelés kiemelt elvei és érvényesülésük feltételei óvodánkban 2. 6. 1. A gyermek jogainak tiszteletben tartása (Hétköznapi Varázslatok c. program 20. old.) fejlesztı, ingerekben, élményekben gazdag, szükségleteket kielégítı, tevékenységeket motiváló esztétikus környezet kialakítása (harmonikus színvilág, természetes alapanyagú bútorok, kiegészítık, alapanyagok), érzelmi biztonságot, nyugalmat, befogadást, elfogadást, megértést sugárzó légkör biztosítása, egyéni tapasztalatokat, érdeklıdést, ismereteket, képességeket figyelembe vevı tevékenységek, egyénileg vagy kiscsoportosan végezhetı feladatok biztosítása, a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek egyéni fejlesztésének figyelembevételével, egyéni képességeket és fejlıdést figyelembe vevı értékelést az elkészült gyermeki alkotások alapján, szabadon választható, változatos, párhuzamosan végezhetı tevékenységek biztosítása a gyermekek érdeklıdése, ötletei alapján (a gyermekek ötleteinek tudatos beépítése a fejlesztı munkába), a különbözı tevékenységekhez motiváló élmények, elegendı hely, idı, jó minıségő alapanyagok, eszközök biztosítása (a gyermekek által használható anyagok, eszközök hozzáférhetısége), szükség esetén segítségnyújtás, indirekt esetenként direkt irányítás, az önálló tapasztalatszerzés, felfedezı ismeretszerzés, kísérletezés feltételeinek biztosítása, a csoportszoba mőhelyszerő elrendezése, a gyermekekkel közösen kialakított szokás- és szabályrendszer, folyamatos rugalmas napirend kialakítása, beszélgetıkör megszervezése, megtartása a csoport által kialakított rítusok alapján. további feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében: az önmővelés igényének kialakítása, tolerancia, segítıkészség kialakítása, a másság elfogadása, a mindennapi élethez szükséges készségek alakítása, családi életre és egészséges életmódra nevelés, kialakítani az alapvetı mozgás és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintı gondozásmódot, a szabadidı tartalmas eltöltésének igényét. 10

2. 6. 2. A természet és életközeliség ( H.V.20. old.) a természetes és mesterséges környezet nyújtotta adottságok (óvoda udvara, természeti és társadalmi környezet, évszakok adta lehetıségek, megfigyelések, felfedezések, tapasztalatszerzések, játékok, tevékenységek stb.), környezettudatos magatartás megalapozása, alakítása, fenntarthatóságra nevelés, szőkebb és tágabb természeti és tárgyi környezet megismertetése, megszerettetése, megbecsülésére, tiszteletére nevelés a közvetlen környezet, csoportszoba, ill. az udvar tárgyi felszereltségének természetes anyagokból való kialakítása, természetes alapanyagok győjtése gyermeki alkotásokhoz, megfigyelésekhez, győjtemények kialakításához, bıvítéséhez, egy-egy témakörhöz, feldolgozandó fogalomhoz kapcsolódva élményszerzés közvetlen tapasztalatot nyújtó kirándulások, séták megszervezése a hetirendben meghatározott idıközönként, felfedezések, megfigyelések, kísérletek feltételeinek megteremtése (hely, idı, eszköz), az udvaron saját kiskert (virágos, zöldséges, gyógynövényes) kialakítása, folyamatos gondozása a gyerekek aktív munkájával, csoportszoba növényeinek és állatainak folyamatos gondozása és ellátása, kísérletek végzése, pl. ültetés, csíráztatás, hajtatás stb., ismerkedés különbözı mővészeti területek alkotásaival: ismeretterjesztı könyvek, albumok, CD-k, lemezek, kazetták, DVD-k diaképek, filmek, videofelvételek, stb. kiállítások, múzeumlátogatások látogatások különbözı munkahelyeken, beszélgetések, közös játékok együttes tevékenységek, meghívott vendégekkel, egy témához, egy-egy mővészeti területhez kapcsolódó albumok, tablók, leporellók összeállítása a gyerekek aktív részvételével, ill. alkotásaival, egy-egy témakörhöz kiállítások szervezése a gyerekek győjtı- és alkotómunkájának felhasználásával, a kommunikációs technikák rendszeres használata (pl. csoportkiadványok, újságok, levelezés társcsoportokkal). 11

2. 6. 3. Nyitottság (H.V. 21. old.) A. A pedagógiai rendszer nyitottsága: képzés és önképzés különbözı formáin való részvétel, a tapasztalatok, tanultak átadása, beépítése az alapelvek figyelembevételével a pedagógiai munkába, a könyvtár, videofilm-, kazetta- és lemeztár folyamatos bıvítése, a témakörökhöz kapcsolódva ötlettár összeállítása és folyamatos bıvítése a gyerekek ötletei és tapasztalatai alapján, munkakártyák készítése a gyerekek aktív részvételével. B. Az óvoda és a csoportélet nyitottsága: Csoportok közötti, ill. más óvodákban mőködı csoportokkal történı kapcsolattartás: levelezés, csomagküldés, újság-összeállítás, séták, kirándulások, ünnepekre készülés, ünnepek, vendégeskedés, közös játékok szervezése, közös elıadások szervezése (bábszínház, kiállítás), ismerkedés egymás munkáival (pl. könyvkészítés, -illusztrálás, újságösszeállítás stb.), vendégek, elıadók meghívása. Szülıkkel való kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás: ismerkedés az óvodával (pl. bemutatkozó levél, újság összeállítása, elküldése, teadélután, játszóház megszervezése, kertrendezés, sportvetélkedı, stb.), szülıkkel történı közös beszoktatás a szülık és gyerekek igényeit figyelembe véve. Folyamatos kapcsolattartás: szülıi értekezletek, óvodán kívüli és belüli közös programok, óvoda vagy csoportújság összeállítása évente 3-4 alkalommal az ünnepekhez kapcsolódva. 2. 6. 4. Partnerkapcsolat kialakítása (H.V. 24. old.) A személyiség tiszteletben tartása, a partnerkapcsolat és együttmőködés alapvetı feltételei a célok, tervek, és a fejlıdés megvalósulásának. Nagyfokú tapintat, tolerancia, rugalmasság, egymás céljainak elfogadására való képesség kialakítása elengedhetetlen a partnerré váláshoz, amik csak ıszinte, biztonságot és elfogadást sugárzó légkörben alakulhatnak ki. A gyermekekkel: közös szabályalakítás, közös tervezés és értékelés, alkalmazott-gyermek partnerkapcsolat (segítı, megerısítı, óvó-védı) gyerek-gyerekkel (együttmőködés társaival). 12

A szülıkkel: szülık aktív munkája a csoport életének megszervezésében (pl. programajánlat, programok megszervezése, programokon való aktív részvétel, egy-egy témakör feldolgozásához segítségnyújtás, győjtımunka, elıadás, együtt-tevékenykedés stb.), játszó délelıttök, fogadóórák, családlátogatások, nyílt hetek, ünnepek, közös rendezvények, szülıi értekezletek, szülıi szervezet, játszóházak, munkadélutánok, szakemberek, elıadók meghívása, újság szerkesztése, közös ünnepek, vetélkedık szervezése, kirándulások, színház, koncert igény szerint. Ezek a fórumok a szülık számára alkalmat teremtenek a gyerekekkel, a gyerekek nevelésével kapcsolatos információ és tapasztalatszerzésre, kérdések megbeszélésére, valamint az intervenciós gyakorlat megvalósítására (segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásai). A társintézményekkel: közös értékelés 2. 6. 5. A közösség segítıerejére való támaszkodás (H.V. 24. old.) beszélgetıkör megszervezése, (egymásra figyelés, egymás meghallgatása, viselkedési szokások) közös tervezés (egyéni ötletek meghallgatása, elfogadása, együttmőködés lehetıségeinek kiaknázása, képzelet, fantázia mőködésének elısegítése) kiscsoportokban végezhetı tevékenységek biztosítása (önállóság, önfegyelem, baráti kapcsolatok támogatása), munkamegosztást igénylı feladatok biztosítása (felelısségvállalás, összetartás, segítségnyújtás másoknak, egymás ötleteinek elfogadása, kitartás, feladattudat alakítása), együttmőködést igénylı játékok, versenyjátékok, munkák feltételeinek biztosítása (együttélés, együttmőködés szabályainak kialakítása, különbözıségeket elfogadó szemlélet kialakítása) közösen kialakított az óvodára vagy csoportra jellemzı - ünnepek, hagyományok, (együttérzés, egymásnak örülni tudás érzése, érzelmek kifejezése, figyelmesség képességének alakítása, különbözıségek elfogadása, megértése, mások meghallgatása) 13

2. 6. 6. Tevékenységközpontú, sikerorientált tapasztalat- és ismeretnyújtás, felfedezı ismeretszerzés, kísérletezı tapogatózás módszerével (H.V. 25. old.) önálló tevékenységválasztás biztosítása, tervek, projektek gyerekekkel történı összeállítása, egyéni és kiscsoportos kísérletezés a kutatás feltételeinek biztosításával, győjtemények létrehozása, folyamatos bıvítése, élmény, lehetıség, hely, idı, eszköz alapanyag biztosításával inspiráló, figyelemfelkeltı, segítı környezet, egyéni megoldásmódok pozitív értékelése. 2. 6. 7. Az egyéni fejlıdési ütemet figyelembe vevı, önálló tevékenységválasztást biztosító képességfejlesztés (H.V. 26. old.) egyéni és kiscsoportos kezdeményezések, feladatok, feladatlapok, munkakártyák biztosítása, individuális technikák használata, a közösen összeállított napi terv alapján elıkészített tevékenységekbıl önálló, szabad tevékenységválasztás, ötletadás, segítségnyújtás indirekt vagy direkt módon az egyéni fejlettség függvényében. Mindezek során a kiemelt figyelmet igénylı gyermekek egyéni fejlesztése, fejlıdésének elısegítése. 2. 6. 8. Élmények feldolgozása szabad alkotásokban (H.V. 27.old.) saját tapasztalatokon alapuló élmények biztosítása, követhetı, inspiráló, fantáziát beindító modellek biztosítása (pl. mővészeti alkotások, népi kismesterségek, technikák eljárások, alapanyagok stb.), megfelelı idı (rugalmas), hely (átrendezhetıség), változatos, jó minıségő eszközök, szerszámok, alapanyagok. 14

2. 7. Az óvodai élet tevékenységformái 2. 7. 1. A kísérletezı, tapogatózás, felfedezı ismeretszerzés (H.V. 25. oldal) A tágan értelmezett tanulás alapja a saját élményen, tapasztalaton alapuló ismeretszerzés. A fejlıdés elengedhetetlen feltétele az egyéni tapasztalatszerzés, kutatás, kísérletezés és az ismeretek alkalmazhatóságának gyakorlatban történı kipróbálása. A felfedezı ismeretszerzés biztosítja a gyermek számára, hogy saját útján és ritmusában ismerhesse meg önmagát és a körülötte lévı világát. Tapasztalatai hatására csak rá jellemzı módon érzékeli, észleli a valóságot. Ennek a sajátélményő tanulásnak természetes velejárói az eredményes és hibás választások, döntések, próbálkozások, kudarcok és sikerélmények. A próbálkozások, a tévedések és a belátások alapozzák meg a produktív tanulás mechanizmusát. A felfedezı, kutató ismeretszerzés feltételeinek biztosítása az óvodapedagógustól tudatos szervezımunkát igényel. Figyelembe kell vennie: a gyerek adott pillanatnyi fejlettségét, lelki állapotát és érdeklıdését, segíteni kell az önálló próbálkozásokat és az önálló következtetések, felfedések megfogalmazását. Feltételek biztosítása: élmény, eszköz, hely, idı, önálló tevékenységválasztás, kísérletezés, kutatás, felfedezés feltételeinek biztosítása, spontán lehetıségek kiaknázása és direkt problémaszituációk teremtése, megfelelı minta a magatartási és viselkedési szokások alakítására, egyéni megoldások pozitív értékelése, egyéni kezdeményezések, ötletadás. Eredmény: a gyerekek képességeinek fejlıdése, tapasztalatainak bıvülése, rendezettsége. 2. 7. 2. Játék-munka, munka-játék (H.V. 40. oldal) A) Játék, szabad játék Az óvodáskorú gyermek belsı szükségleteibıl fakadó alapvetı tevékenység és egyben alapja a fejlıdésnek, mert biztosítja az új ismeretek gyakorlati kipróbálásának feltételeit. Tartalma a gyereket körülvevı valóság. A játék a gyermek autonóm, öncélú, önindított, örömet jelentı tevékenysége, önérvényesítı magatartása, mellyel egyensúlyt teremt önmaga és környezete között. A játék, kísérletezés. A gyerek kísérletezik ötleteivel, gondolataival, tárgyakkal, önmagával és társaival. Játék közben tapasztalatokat győjt, kielégíti a fejlıdést elısegítı legfontosabb szükségleteit, kíváncsiságát. Emberalakító, komplex tevékenység, élmény és tapasztalatforrás, egyben jó lehetıség az élmények feldolgozására is. 15

Segíti az én-tudat és a szocializáció fejlıdését, önismeretet fejleszt, tanulási lehetıséget biztosít. A játék az összes lehetıség közül leginkább biztosítja az óvodáskorú gyermek harmonikus fejlıdését. Az óvodapedagógus szerepe a játékban: játszótárs, modell, segítségnyújtás, pozitív visszajelzések, esetenként kezdeményezés. Gyermekek, illetve óvodapedagógusok által kezdeményezhetı játékfajták: különbözı gyakorló játékok (érzékelı, észlelı, mozgásos játékok tárgyakkal, anyagokkal stb.), szimbolikus játékok (szerepjátékok, képzeletjátékok), szabályjátékok (értelmi képességeket fejlesztı, mozgásos játékok), konstrukciós építı és szerelı játékok, barkácsolás, dramatizálás, bábozás, anyanyelvi játékok. Feltételek biztosítása: egybefüggı játékidı, rugalmas, folyamatos napirend, óvodapedagógus tudatos jelenléte, igény szerinti együttjátszása, támogató, serkentı, ösztönzı magatartása, indirekt irányítása, szabadon választható játéktémák, eszközök, alapanyagok játékkészítéshez, motiváló kuckók, sarkok, mőhelyek, átrendezhetı játéktér, élményszerzési lehetıségek és követhetı modellek, szabad mozgás lehetıségei, megfelelı csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítı, támogató attitőddel, differenciált módszerekkel. B) Munka Önként és szabadon választható aktív személyiségfejlesztı tevékenység, melynek az egyén vagy a közösség számára fontos, kézzelfogható, valódi eredménye van. Az óvódáskor elején a játéktól elválaszthatatlan, hiszen a gyermek, játékként éli meg. A fejlıdés hatására az óvodáskor vége felé egyre inkább fontossá válik a munka eredménye is a gyermek számára, de ebben az életszakaszban soha nem különül el teljesen egymástól. A munka mindvégig önként, szabadon választott és végzett játékos tevékenység marad. A játékos munka segít abban, hogy a gyerekek meg tudják oldani a mindennapokból adódó problémákat, átéljék, hogy környezetük megváltoztatható, ráérezzenek, hogy képesek maguk is értéket teremteni. A gyermekek, ill. az óvodapedagógusok által kezdeményezhetı munkák: Individuális fejlıdés elısegítéséhez és az egészséges életvitel kialakításához 16 A szocializáció fejlıdéséhez, kapcsolatok felvételéhez, fejlesztéséhez, erkölcsi, magatartási szokások elsajátításához kapcsolódó munkák, mások

kapcsolódó munkák, saját munka elismerésére nevelı munkaformák: önkiszolgáló, saját szükségleteket kielégítı munkák (pl. öltözködés, tisztálkodás, étkezés, pihenés feltételeinek megteremtése). elismerésére nevelı munkaformák: társakért, csoport érdekében végzett munkák (pl.: megbízatások, naposi teendık, játékkészítés és javítás, takarítás, sütés, fızés, befızés, szárítás, aszalás, munkakártyák, feladatlapok, újságok, könyvek, tablók készítése stb. A környezettel való harmonikus együttéléshez kapcsolódó munkák: növény- és állatgondozás, kerti munkák, győjtımunkák, kísérletezések és a szövetkezeti élet technikái. Feltételek biztosítása: biztonságos, balesetmentes hely, megfelelı idı, jó minıségő, a gyerekek életkorához igazodó szerszámok, eszközök, alapanyagok, környezetbarát anyagok, eszközök használata, újrahasznosítás lehetıségeinek kihasználása (papír, háztartási hulladékok, újrapapír készítése, stb.), szülıkkel közös kertrendezés, a közös munka öröme, a környezetszennyezés lehetıségeinek kiszőrése, (pl. közlekedés szokásainak alakításával, újrahasznosítással, szemétgyőjtéssel, stb.), szelektív hulladékgyőjtés, ismerkedés különbözı munkafolyamatokkal (gyár, üzem, mőhelylátogatások, meghívott vendégek elıadásai), ismerkedés ipari és népmővészeti alkotásokkal, népi kismesterségekkel, foglalkozásokkal, videofilm, diafilm, DVD, fényképtár összeállítása egy-egy szakmáról, munkafolyamatokról, munkakártyák készítése az önálló munkavégzéshez, ötlettárak készítése. 2. 7. 3. Szabad alkotások (H. V. 27. oldal) A szabad alkotások biztosítják azt, hogy a gyerekek káros következmények nélkül kipróbálhassák, megismerhessék önmagukat, és ezzel segítsék reális önképük kialakulását. Lehetıséget biztosítanak ahhoz, hogy a gyerekek megérezzék, mennyire fontos egyéni tapasztalatuk, véleményük, és ráébredjenek, hogy ugyanaz a dolog mindenkiben más és más nyomot hagy. Ezzel segítik a tolerancia fejlıdését, a különbözıségek elfogadását, megértését. Megalapozzák a külsı ingerek belsıvé válását, lehetıséget biztosítanak a pozitív és negatív élmények feldolgozásához. Elısegítik az erkölcsi fogalmak, a különbözı magatartásformák alakítását, ill. a gyerekek érzelmi-, esztétikai-, valamint értelmi képességeinek fejlıdését is. Ez az alapja a nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus önfejlıdésnek. 17

Feltételek biztosítása: élmények, hely, idı, eszköz, alapanyag, követendı modell, az elkészült munkák bemutatásának lehetıségei (újság, kiadvány, könyv, kiállítás stb.) 2. 7. 4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tudatos tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése, a tapasztalatok bıvítése és az értékközvetítés minden esetben, tevékenységekben, a gyermek aktív és egyre tudatosabb részvételével történik. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból adódik, hogy személyisége a leginkább kipróbálható, elvégezhetı tevékenységeken keresztül fejlıdik. Ebben az életkorban megismerni, felfedezni, játszani, dolgozni, tanulni és alkotni ugyanazt jelenti. A belsı szükségletek által motivált cselekvések sikeres végrehajtása örömet okoz, és további cselekvésre ösztönöz. Minden tevékenységben jelen vannak a játék-, munka- és tanulás elemei. A cél az, hogy a gyermek minden típusú tevékenységet játékként éljen meg. Ennek feltétele, hogy önként, szabadon választhasson, a tevékenység elvégzése örömforrássá váljon, és általa sikerélményhez jusson. Saját élményő tanulás feltételeinek biztosítása: egyéni tapasztalatok, élmények, felfedezések, szabadon választható feldolgozási módok tevékenységek, változatos, felhívó jellegő anyagok, eszközök, elmélyült tevékenységek feltételeit biztosító hely, idı, az önálló kezdeményezés pozitív értékelése. 2. 8. A fejlesztés területei Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különbözı formáinak differenciált fejlesztése valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Mindezt magas értékrendet mutató beszélı környezet kialakításával, minta értékő beszéddel, aktív és passzív szókincsbıvítéssel, megfelelı módon közvetített szabályokkal, a gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartásával, szabad önkifejezésük támogatásával érjük el az egyes fejlesztési területek lehetıségeinek megfelelıen (verbális és nonverbális megnyilatkozások, tárgyak, eszközök, anyagok, technikák, mozgásformák, tornaszerek, térformák, irányok, hangszerek, stb. megnevezése, kérések, megszólítások, döntések, formák, színek, játékszabályok, magyarázatok, tervek, élmények megbeszélése, vélemények formálása, stb.). 18

2. 8. 1. A mozgásos-manuális képességek fejlesztése és az egészséges életvitel szokásainak kialakítása A) Pszichikai fejlıdés feltételei: életkorhoz igazodó, rugalmas napirend kialakítása, egyéni fejlettség figyelembe vétele, csoportba való beilleszkedés elısegítése, társadalmi egyenlıtlenségek kompenzálása, hátrányok csökkentése, (gyermekvédelem), pozitívumokra való támaszkodás elvének érvényesítése, szabad önkifejezés lehetıségeinek biztosítása, természeti és társadalmi környezet tapasztalatokon alapuló megismerése, sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, a gyerek problémái iránt elfogadó, odafigyelı, megértı magatartás, bensıséges érzelmi biztonságot sugárzó kapcsolat kialakítása, gyerekek fejlıdésének folyamatos megfigyelése, nyomon követése, rögzítése, visszaesések, megtorpanások okának felderítése, segítségnyújtás. B) Fizikai fejlıdés feltételei: a fejlıdést elısegítı életritmus kialakítása (rugalmas hetirend), az idıjárásnak megfelelı, réteges öltözködésre nevelés, vitaminokban, tápanyagokban, nyomelemekben gazdag, változatos étkezés, gyümölcs és zöldségnap helyének kialakítása, hetirendben való rögzítése, testápolás (kézmosás, zsebkendı használat, fogmosás) feltételeinek megteremtése, segítségnyújtás az egyéni fejlettség figyelembevételével, a gyerek egyéni igényeihez alkalmazkodó pihenési idı (min. másfél óra), feltöltıdésre alkalmas körülmények megteremtése (pl.: kuckókba való elvonulás lehetısége, könyvnézegetés, csendes játék), az idıjáráshoz alkalmazkodva, a helyi adottságok maximális kihasználásával a levegın való tartózkodás (naponta min. 3 óra), a levegı, a víz, és a napfény jótékony hatásainak kihasználása megfelelı feltételek biztosítása mellett, az átjárható udvarrészeken különbözı tevékenységek feltételeinek biztosítása, gyermek és óvodapedagógus kezdeményezései alapján az egészség megóvása érdekében, séták, kirándulások rendszeres szervezése a hetirendben rögzített napokon. Mozgásfejlesztés: minden nap a szabad mozgás feltételeinek biztosítása és továbbfejlesztése a mozgásos tevékenységek, egészségfejlesztı testmozgások érdekében - az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve - a csoportszobában, a tornateremben és az udvaron, rendszeres, egészségfejlesztı testmozgás szervezése mely tervezett, tudatos, célirányos, egyénre szabott, a fokozatosság elvét figyelembe vevı 19

mozgásos játékok és feladatok sora, melyek segítik a pszicho-motoros készségek és képességek formálását, sporttevékenységek feltételeinek megteremtése (pl.: úszás, korcsolyázás, labdajátékok), testi (kondicionális) képességek (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség), koordinációs képességek (egyensúly, térbeli tájékozódás) fejlesztése a spontán helyzetekbıl kiinduló kezdeményezésekkel a mindennapok folyamán, természetes mozgások fejlesztése a mindennapok során, bent és a szabadban egyaránt, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló irányított, szervezett foglalkozások keretében heti egy, ill. két alkalommal tematikusan felépített testnevelés-foglalkozásokon, melynek ideje a napirendben rögzített (tartásjavító torna beépítése prevenciós jelleggel), napi kb. 40 perc intenzív, kötött formában történı mozgás a játékosság elvének és az egyéni szükségletek, képességek figyelembevételével, lehetıség szerint szabad levegın történı szervezéssel, nagymozgások és finommozgások, észlelési, téri tájékozódási, egyensúlyozási készségek és képességek fejlesztéséhez szabadon választható, a gyermek által bármikor elıvehetı eszközök biztosítása, az ezekre irányuló gyakorlatok elıtérbe helyezése, mozgásos játékok, körjátékok, versenyjátékok megismertetése, és az együttmozgás igényének, örömének kialakítása a gyerekekben. A motiváló környezet, a változatos formában történı spontán és szervezett tevékenységek feltételeinek megteremtése, a balesetmentes hely, a megfelelı idı, a változatos motiváló eszközök, az élmények és a sikeresen végrehajtott mozgások biztosítják a harmonikus fejlıdést, erısítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A komplex testmozgások az óvodai élet egyéb tevékenységeibe való beépülésével a gyermekek személyiségének fejlıdésére együtt hatnak. Következésképpen énképük és önkontrolljuk pozitívan alakul. Megtanulják érzelmeiket szabályozni, tudnak szabályokat betartani, társaikkal együttmőködni, megfelelıen kommunikálni, miközben fejlıdik problémamegoldó gondolkodásuk. 2. 8. 2. Az intellektuális, szociális és etikai képességek fejlesztése, a külsı és belsı világ tevékeny megismerése A) A külsı környezet tevékeny megismerésének feltételei: A természet megismerése: a szőkebb és tágabb természeti környezet jelenségeinek saját tapasztalatokon, élményeken alapuló, érzékszervi és játékos megismerése (pl.: idıjárás tényezıi, természetben fellelhetı körforgások stb.), rendszeres séták, kirándulások megszervezésével, az udvaron kiépített tanösvény, kiskertek adta lehetıségek maximális kihasználásával a közvetlen környezet növény és állatvilágának megismerése, gondozásukra, védelmükre nevelés, kísérletezések, megfigyelések feltételeinek megteremtése, 20

megfigyelések, eredmények, élmények rögzítésének lehetısége (munkakártyák, szabad alkotások, saját játékok készítése), győjtemények kialakítása, fejlesztése, felhasználása. Az ember és természet kapcsolatának megismerése: kerti munkák, állat és növénygondozás feltételeinek megteremtése, mely elısegíti a közvetlen tapasztalatszerzést és élménynyújtást, alapvetı természetvédelmi, környezetvédelmi ismeretek közvetítése, tevékenységek végzése, melyek segítik a környezettudatos magatartás megalapozását, alakítását a fenntartható fejlıdés érdekében, munkafolyamatokkal, foglalkozásokkal való ismerkedés, mely élményszerő tapasztalatokat biztosít az ember természetalakító tevékenységérıl, természetben szervezett megfigyelések, kirándulások, programok és az utolsó szövetkezeti élet technikáinak felhasználása. Az ember és a társadalom kapcsolatának megismerése: közvetlen társas környezet megismerése (hagyományok, néphagyományok, - melyek segítik a szülıföldhöz kötıdést, a múlt tiszteletének, megbecsülésének alakítását-, szokások, illemszabályok megismertetését, belsıvé válását), ismerkedés emberi alkotásokkal (mővészeti alkotások, mőtárgyak, használati eszközök, technológiák, technikák, településfajták, életmód stb.), ismerkedés különbözı népcsoportok, nemzetiségek, országok, földrészek életmódjával, szokásaival, hagyományaival, mővészetével, kommunikációs technikák alkalmazása, szociális képességek fejlıdéséhez szükséges feltételek biztosítása. Szociális képességek listája: 1.) Környezeti viselkedések: környezet megóvása, környezettudatos magatartás, takarékosság, újrahasznosítás, étkezési szokások, közlekedési szabályok. 2.) Személyközi viselkedések: konfliktuskezelés, igazságosság, barátságosság, igazmondás, figyelemfelkeltés, egymás üdvözlése, segítségnyújtás másoknak, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség, különbözıségek elfogadása, megértése, mások meghallgatása, 21

viselkedés társalgás közben. 3.) Önmagunkkal szembeni viselkedés: következmények elfogadása, önállóság, önfegyelem, etikus magatartás, érzelmek kifejezése, pozitív attitődök erısítése, felelısség vállalás. 4.) Feladatokhoz való hozzáállás megbeszélés, vita, kérdésfeltevés és válaszadás, figyelem, kitartás, feladat-és szabálytudat. B) Belsı környezet tevékeny megismerése: A fejlesztés feltételei megtalálhatóak az elızı két részben. 1.) Belsı környezeti nevelés területei: saját testkép, táplálkozási ismeretek, élet, életmód, életvitel, mozgás, egészség megırzése, betegségek megelızése. 2.) Énre irányuló környezeti nevelés területei: önmaga elfogadása, harmónia, bizalom kialakítása, erkölcsi magatartás fejlesztése. A szabályok teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésével, a helyes magatartást támogató reakciókkal, a helytelen cselekvések elutasításával, megakadályozásával mód nyílik a helyes és helytelen cselekvések megkülönböztetésére, gyakorlására, rögzítésére, a helyes cselekvések önként vállalására. C) Matematikai nevelés: Komplex módon épül be a külsı környezet tevékeny megismerésének folyamatába, illetve az egyéb tevékenységek (mővészeti, mozgásos) körébe. Kiemelten kiterjedt: o gondolkodás fejlesztésére (pl. figyelem, emlékezet, képzelet, stb.), o gondolkodási mőveletek fejlesztésére (analízis, szintézis, következtetések), o matematikai alapfogalmakkal kapcsolatos ismeretekre (mennyiség, alak, nagyságbeli és téri relációk, tér-, sík-, és mennyiségszemlélet, (számfogalom), stb.). A külsı és belsı világ tevékeny megismerése elısegíti a toleráns, egymást tisztelı, önmagát elfogadó személyiség kialakulását, és megalapozza az élethez való pozitív hozzáállást. 22

2. 8. 3. Mővészeti (kommunikáció, anyanyelv, mese-vers, ének-zene, énekes játék, gyermektánc, vizuális: rajzolás, festés, mintázás, kézimunka), esztétikai és önkifejezési képességek fejlesztése A) Kommunikációs, metakommunikációs képességek, nyelvi kifejezıkészség fejlesztésének feltételei: ösztönös (verbális, nem verbális) gyermeki megnyilvánulások, észrevételek folyamatos visszajelzés az óvodapedagógus részérıl, az óvodapedagógus modell értékő metakommunikációja, kommunikációja, folyamatos metakommunikációs, kommunikációs fejlesztés a nap folyamán, spontán, ill. kezdeményezett helyzetekben (pl.: anyanyelvi játékok, bábozás, mesemondás, mesék, történetek, versek írása, beszélgetıkör adta lehetıségek, szabad szövegek rajzokhoz, festményekhez), szabad önkifejezési és a kommunikációs technikák alkalmazása, ismerkedés minden nap spontán, ill. kezdeményezett helyzetben tevékenységekhez kapcsolódva, magyar és külföldi, népi, klasszikus és kortárs irodalmi (népköltészet, mőköltészet) alkotásokkal, a gyerekek életkori sajátosságainak érdeklıdésének, hangulatának és az éppen feldolgozandó projekt fogalmainak figyelembe vételével. (mondókák, csúfolódók, találós kérdések, nyelvtörık, versek, mesék, történetek, meseregények, stb.), a játékos mozgással történı mondókázás, verselés, mesélés egyben az érzelmi biztonság és az anyanyelvi nevelés segítıi, megfelelı hely (kuckó kialakítása), idı és eszközök biztosítása (képeskönyvek, verses meséskönyvek, bábok stb.), meghitt, nyugodt hangulat megteremtése a csoport által, csoportra jellemzı rítusok, hagyományok kialakításával, beszélgetések megszervezése, kommunikációs lehetıségek biztosítása meghívott vendégekkel, elıadókkal, logopédus munkájának segítése, a beszédhibák korrigálásához, az együttmőködés fejlesztése (pl. közös győjtemény összeállítása, mely irodalmi alkotásokat, anyanyelvi játékokat, gyakorlatokat, feladatlapokat tartalmaz egy-egy gyakori beszédhibával, beszédtechnikával vagy egy-egy gyerek fejlesztésével kapcsolatban, és alkalmazkodik a csoportban feldolgozandó témakörhöz. A kommunikációs, metakommunikációs képességek fejlesztése elısegíti a kapcsolatteremtést, ezek által a gyerek képes kifejezni, mások által is érthetı módon közvetíteni sajátos belsı világát, érzelmeit, gondolatait. Ezen képességek köre elengedhetetlen feltétele a beilleszkedésnek és a társakkal való együttmőködésnek. 23

B) Zenei képességek fejlesztésének feltételei: a csoportszobák és a közvetlen környezet adta lehetıségek kiaknázása: o a felszerelt zenesarok, melyben megtalálhatóak a ritmus és dallamjátszó hangszerek, alapanyagok hangszerkészítéshez, magnó kazetták a zenei képességek fejlesztéséhez, o a tornaterem és az udvar tág teret biztosít a körjátékokhoz, népi játékokhoz, tánchoz, szabad mozgáshoz, o a séták, kirándulások alkalmat teremtenek a természet hangjainak, zörejeinek közvetlen megfigyelésére, reprodukálására, o győjtemények felhasználása (kövek, kavicsok, botok, stb.), saját és a társ testének felhasználása zajkeltéshez, ritmusjátékokhoz, elérhetı helyen lévı szabadon választott eszközök biztosítása, barkácsoláshoz, hangszerkészítéshez, zenei ötletek, szabad alkotások, mozgások, játékok megvalósításához, magyar és nemzetiségi népzenei és mőzenei alkotások, ölbeli játékok, gyermekjátékok, népi gyermekjátékok, táncok, mondókák, énekek, igényesen válogatott klasszikus és kortárs alkotások megismertetése, melyek biztosítják a hangzó világ élményeinek összekapcsolódását a mozgás örömével, a nap folyamán adódó spontán helyzetek kiaknázása a zenei képességek tudatos fejlesztéséhez, hetente egy vagy két alkalommal az óvodapedagógus által tudatosan elıre megtervezett, meghatározott napon történı kezdeményezése az adott témakörhöz kapcsolódóan. A zenei nevelés során nem csak énekelni, táncolni tanítjuk a gyerekeket, hanem tapasztalatokat is szereznek önmagukról, társaikról és a környezı világról, valamint lehetıséget kapnak arra, hogy megtanuljanak, egy új önkifejezési formát alkalmazni. C) A vizuális képességek fejlesztésének feltételei: csoportszoba mőhelyszerő elrendezése, folyamatosan elérhetı helyen lévı változatos alapanyagok, eszközök, szerszámok, győjtemények, élmények, események, melyek ábrázolással kapcsolatos tevékenységre motiválják a gyerekeket, változatos ábrázolási technikákkal kapcsolatos ismeretek (papír, textilmunkák, agyagozás, gipszmunkák, természetes anyagok felhasználása, festési, rajzolási eljárás, népi kismesterségek, hímzés, fonás, gyöngyfőzés stb.), helyi adottságok, lehetıségek kiaknázása: o csoportszobában: padló, festıállvány, barkács - sarok, rajzasztal, o udvaron: füves terület, homok, aszfalt, o szabadban: rögtönzött térbeli alkotások a győjtött anyagokból stb., mővészeti, népmővészeti könyvek, albumok a gyerekek által elérhetı helyen, az egyéni vagy kisebb csoportokban történı esztétikai érzelmeket kiváltó kapcsolatok kialakításához (gyönyörködtetés, rácsodálkozás, díszítı kedv felébresztése), múzeum, kiállítás látogatás ill. kiállítás rendezése a gyerekek alkotásaiból, 24

munkakártyák készítése egy-egy technikához, megvalósított ötlethez, melyek elısegítik az individuális technikák használatát, ill. önálló tevékenység végzését, az elkészült gyermekmunkák pozitív értékelése, sikerélményhez juttatás. A vizuális tevékenységek elısegítik, hogy a gyerekek megérezzék azt, hogy nemcsak befogadni képesek a különbözı mővészeteket, hanem saját maguk is mővészi alkotások létrehozójává válhatnak. Az ábrázolás eszközeivel létrehozott alkotások által kitárulkozhatnak mások felé és elfogadhatnak másokat. 3. Az óvodai élet szerkezete, szervezeti keretei 3. 1. A csoportok kialakításának alapelvei, csoportok szerkezete Óvodánk pedagógiai programjából adódik, hogy az általunk megfogalmazott és elfogadott cél és feladatrendszer megvalósítható mind homogén, mind heterogén csoport szerkezetben is. Ezért a csoportok összeállításánál a következı szempontokat vesszük figyelembe: a fejlıdést elısegítı egyensúly megteremtése az arányos életkori és nembeli arányokkal a földszinten mőködı bölcsıdei csoportokból óvodánkba kerülı gyerekek lehetıségekhez képest egy csoportban maradjanak a meglévı keretek között a szülık igényeinek tiszteletben tartása Az óvodába lépés kritériumai: A gyermek oldaláról: o szobatisztaság, készség az alapvetı önállóságra, o olyan szintő kommunikációs készség, mellyel a gyerek már közvetíteni tudja szükségleteit, ill. képes új kapcsolatok elfogadására. A szülık oldaláról: o nevelési program elfogadása, o aktív részvétel az óvoda életének változatosabbá tételében, o kritikus, ötletadó és segítı részvétel a program továbbfejlesztésében, o házirend ismerete és betartása. Célunk, hogy a gyermek óvodáskor végére testileg, lelkileg, szellemileg az iskolai életre megfelelıen fejlett személyiség legyen. Programunk komplex módon segíti a gyermeki személyiség fejlıdését. A különbözı hátrányokkal küzdı gyerekek esetében a hátrányok leküzdésének segítését nyitott nevelési rendszerünk, módszereink komplex alkalmazása, a tolerancia és empátia megléte teszi lehetıvé. Szakemberek segítségének igénybevételével, korrekcióval segítjük a megfelelı fejlettségi szint elérését. A gyermekek fejlıdésérıl folyamatosan tájékoztatjuk a szülıket, hivatkozva a mindenkori érvényes jogszabályi hátérre. Jelenleg a Nkt. 45. (2), mely szerint a gyermek - belsı érése, a családi nevelés és az óvodai nevelés eredményeként -, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. 25

Az iskolába lépı gyermek jellemzıi: rendelkezik megfelelı ismerettel önmagáról és szőkebb környezetérıl, alapszinten ismeri a természetben fellelhetı ok-okozati összefüggéseket (matematikai és környezetismereti), szociálisan képes az együttmőködésre, kapcsolatteremtésre társaival és a felnıttekkel, érthetıen, folyamatosan kommunikál, megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, képes a feladatok megértésére, feladattartásra, feladatok eredményes elvégzésére, kitartó, megfelelı munkatempó, önállóság és önfegyelem jellemzi. 3. 2. Hetirend A csoportban dolgozó óvónık által összeállított hetirendnek tartalmaznia kell: a hét különbözı napjainak kiemelt tevékenységét, ill. a középpontba helyezett képesség fejlesztési területeit (változatos, egymást kiegészítı és egymással komplex kapcsolatban lévı, párhuzamosan végezhetı tevékenységek), az élménynyújtás és az átélt élmények feldolgozásának lehetıségeit, a kötelezı testnevelés foglalkozás helyét. 3. 3. Napirend A csoportban dolgozó óvónık által összeállított és a csoportba járó gyerekekkel megbeszélt napirendnek biztosítania kell: az egészséges életritmus kialakításához és a fejlıdéshez elengedhetetlenül szükséges idıkereteket: o játékhoz, szabad játékhoz, játékban történı fejlesztésekhez, kezdeményezésekhez, o étkezéshez, tisztálkodáshoz, öltözködéshez, o pihenéshez, szabadban, és a tornateremben töltött mozgáshoz, o beszélgetıkörhöz, (ezek az idıkeretek azonban rugalmasan alkalmazandók, az idıjárástól, a kialakult vagy kezdeményezett tevékenységektıl, ill. az ünnepektıl függıen) az egymás mellett lévı csoportok közötti átjárhatóságot, arányos fejlıdést elısegítı tevékenységek választhatóságát. Napirendi idıtartamok: Játék, különbözı szabadon választott tevékenységek és kötelezı testnevelés Intenzív mozgás délelıtt és délután Étkezés (folyamatos reggeli és uzsonna; ebéd) Öltözés, egyéb testápolási teendık Pihenés maximáltan 5 óra 30-40 perc 1,5 óra 1,5 óra 2 óra 26