292 HAVI MONITOR 2016. február A vártnál nagyobb növekedés 2015. IV. negyedévében A GDP növekedése a IV. negyedévben a KSH előzetes adatai szerint a vártnál nagyobb, 3,2 százalék volt, melyhez jelentősen hozzájárult az ipar növekedése. A munkanélküliségi ráta 6,3 százalékra csökkent. Az infláció januárban is csupán 0,9 százalékos volt. SZIGMA indikátorok 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 Előrejelzés A magyar gazdaság aktuális teljesítményét felmérő SZIGMA indikátorunk alapján a korábbi hónapokhoz viszonyítva tovább javult a gazdaság teljesítőképessége. A negyedik negyedévben a GDP bővülés 3,2 százalék volt az elsődleges adatok szerint, melynek elsődleges húzóereje az ipar dinamikus bővülése volt. A kiskereskedelmi forgalom volumene is bővült decemberben, bár az online kasszák okozta egy évvel korábbi magas rátánál már alacsonyabb a növekedés. Az építőipar a novemberi stagnálás után decemberben ismét növekedett. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok decemberben is folytatódtak: a munkanélküliségi ráta már csak 6,3 százalékon áll, míg az aktivitási ráta továbbra is 60,3 százalék. A foglalkoztatás növekedése a versenyszférának köszönhető. Ezzel párhuzamosan emelkedtek a bérek is: decemberben a bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábban mértet. Az éves infláció januárban is csupán 0,9 százalék volt. Az alacsony inflációhoz hozzájárult a sertéshús áfájának csökkentése valamint az olajár alacsony szintje. Januárban a Fed a lassuló növekedés és alacsony infláció miatt nem változtatott a kamaton. Az EKB bejelentése szerint márciusban felülvizsgálják a monetáris kondíciókat, így újabb lazításra számítunk. A hazai jegybank változatlanul hagyta az irányadó rátát, de egyre nő a valószínűsége egy újabb lazításnak. Januárban az államháztartás központi alrendszere többlettel zárt. Ennek elsődleges oka a kedvező gazdasági trendek és a kormányzati intézkedések gazdaságfehérítő hatása miatt jelentősen felülteljesülő adóbevétel. www.szazadveg.hu -1,0 2013 2014 2015 2016 SZIGMA CI Forrás: Századvég SZIGMA LEAD Előrejelzésünk (2015.12.15.) 2016 GDP változása (%) 2,3 Infláció (éves átlag, %) 1,8 Bruttó keresetek 5,5 (éves változás, %) EUR/HUF (éves átlag) 311 Forint hozamgörbe (%) 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Forrás: ÁKK 3 6 12 36 60 120 180 dec. 11. jan. 19. febr. 16.
Gazdasági áttekintés Külső környezet Az Egyesült Államok növekedése tovább lassult a negyedik negyedévben. Negatív betéti kamatlábat vezettek be Japánban. Az első körös, előzetes becslések alapján az Egyesült Államok gazdasága 2014 és 2015 negyedik negyedéve között 1,8 százalékkal bővült, így már harmadik negyedéve lassul az amerikai kibocsátás éves növekedési üteme. A növekedés lassulása a kormányzati költések kivételével a felhasználási oldal valamennyi tételét érintette: a jelentősen bővülő lakásberuházások ellenére a beruházások növekedési üteme fél év alatt felére esett vissza, miközben az amerikai exportteljesítmény éves alapon hat év után először csökkent. A 0,8 százalékkal visszaeső kivitel az USA főbb felvevőpiacainak (Kína, Japán, Kanada) visszafogott teljesítményével magyarázható, amit az erős dollár exportot visszafogó hatása is támogatott. Várakozásunk szerint a gyengülő amerikai exportteljesítmény hatására a Fed Nyíltpiaci Bizottsága a januári döntéséhez hasonlóan a következő hónapokban sem emeli irányadó kamatrátáját. Az USA-hoz hasonlóan a negyedik negyedévben a GDP éves növekedési üteme Japánban is visszaesett, az 1,6-ról 0,7 százalékra csökkenő ráta főként a fogyasztás 1,1 százalékos zsugorodásának következménye. A ráta visszaesése mögött a mérsékelt bérdinamika mellett a kormányzat szerint főként az enyhe tél lakossági fogyasztást visszavető hatása áll. A növekedés fellendítése érdekében januárban a japán jegybank negatív betéti kamatlábat léptetett érvénybe, amivel a bankrendszer hitelezési tevékenységét kívánja élénkíteni. Az intézkedés erősen rontotta a japán bankrendszer profitkilátásait, a bankok csökkenő részvényárai jelentős hatást gyakoroltak a szigetország pénzpiacaira is. Február második hete folyamán a japán Nikkei 225 tőzsdeindex 11 százalékot vesztett értékéből, amire 2008 óta nem volt példa. Továbbra is túlkínálat jellemezheti az olajpiacot Február 18-án Szaúd-Arábia és Oroszország megegyezett napi olajkitermelésének befagyasztásáról, és az egyezményhez még aznap csatlakozott Venezuela és Katar is. A termelési mennyiség hasonló, OPEC és nem OPEC tagországok közötti egyeztetett korlátozására 15 éve nem volt példa, ám kevés az esély arra, hogy a lépés rövidtávon emelje a kőolaj világpiaci árát. A nyersolaj hordónkénti ára másfél év alatt közel harmadára esett, ám a várakozásokkal ellentétben az energiahordozók árcsökkenése nem tudta katalizálni a világgazdaságot. A globális kibocsátás az IMF becslése szerint tavaly 3,1 százalékkal bővült, ami jelentősen elmarad a 2014 végén előre jelzett 3,8 százalékos GDP növekedéshez képest. A várakozásokkal ellentétben sem a fejlett, sem a fejlődő olajimportőr államokban nem emelte jelentősen a lakossági fogyasztást az energiahordozó áresése, miközben a csökkenés jelentős gazdasági és fiskális problémákat okozott az exportőrök között. Oroszország költségvetési folyamatai csak a szénhidrogének kereskedelméből korábban felhalmozott tartalékalap felhasználása miatt stabilak, Szaúd-Arábiában a költségvetés hiánya a GDP 15 20 százaléka között ingadozhat a következő években, míg Nigériának valószínűleg ismét IMF hitelért kell folyamodnia. Az alacsony olajár hatására 2016- ban várhatóan Venezuela nem lesz képes törleszteni 10,5 milliárd dollárnyi lejáró adósságát, és az államcsőd következtében tovább nőhet az országban a 2015-ben 1
275 százalékra becsült infláció, miközben 20 százalék közeli ütemben csökkenhet a venezuelai gazdaság teljesítménye az IMF szerint. Valamennyi nagyobb kőolajtermelő állam komoly fiskális problémákkal küzdött a tavalyi év során, amit több ország kibocsátásának további bővítésével kívánt orvosolni. Irak egy év alatt napi egy millió hordóval növelte kibocsátását, miközben az orosz kőolajtermelés a Szovjetunió felbomlása óta nem látott szintre emelkedett január során. Úgy tűnik, hogy Oroszország, Katar és Venezuela is elérte azt a maximális termelési kapacitását, amely új működőtőke bevonása nélkül lehetséges, így számukra a február 18-án kötött egyezség nem tartalmazott érdemi megszorítást. Egyedül Szaúd-Arábia kitermelési mennyisége maradhat el enyhén, napi 0,3 millió hordóval a potenciális szintjétől, ám a szunnita királyság 10,2 millió hordós napi kibocsátásával továbbra is az OPEC legnagyobb kitermelője marad. Végső soron a nemrég kötött megállapodás nem több, mint a már így is magas termelési mennyiség konzerválása, ami megítélésünk szerint kevés ahhoz, hogy érdemi áremelkedést okozzon az olajpiacon. Az megállapodás ármérséklő hatását csökkenti, hogy nem csatlakozott hozzá sem az utóbbi időben jelentős kapacitásokat kiépítő Irak, sem a nyugati szankciók feloldását követően ismét a világpiacra lépő Irán. A síita állam helyettes olajminisztere szerint az ország február és március 20-a között napi 500 ezer hordóval tervezi növelni nyugati exportját, amivel megközelítené a napi 4 millió hordós kibocsátási szintet, és akár hónapokon belül az OPEC második legnagyobb kitermelőjévé válhat Szaúd-Arábia mögött. Dinamikus kapacitásbővítését látva erősen kérdéses, hogy Irán rövidtávon elfogadná-e a kitermelési mennyiségének befagyasztását, miközben az elmúlt hónapokban tovább romlott kapcsolata a megállapodás egyik vezetőjével, Szaúd-Arábiával. Szaúd-Arábia január első hetében minden diplomáciai kapcsolatot megszakított Iránnal, miután több szaúdi követséget is megtámadtak a Nimr Al-Nimr síita sejk szaúd-arábiai kivégzése miatti tiltakozás során. A Közel-Kelet síita és szunnita szuperhatalmának akarata közvetetten eddig is több fronton ütközött, többek között a jemeni és szíriai harcokban is ellentétes oldalt támogattak, a kivégzés pedig tovább erősítette a két ország közötti vallási alapon nyugvó geopolitikai feszültséget. A két állam ellentéte jelenleg komoly gátja az OPEC összehangolt cselekvésének, ami nélkül megítélésünk szerint nem csökkenthető érdemben a kőolaj kitermelési mennyisége, így a világgazdaságot tartósan alacsony olajár jellemezheti a következő időszakban is. SZIGMA indikátoraink SZIGMA indikátorunk alapján továbbra is növekszik a gazdaság. December és január között ismét növekedett a gazdaság jelenlegi állapotát megragadó SZIGMA CI indikátor, így összességében közel fél éve bővül a mutató értéke. Januárban az indikátor értéke pozitív tartományba emelkedett, ami alapján a gazdaság jelenlegi teljesítőképessége enyhén meghaladja a potenciális szintet. A gazdasági növekedést továbbra is az ipari kibocsátás hajtja, decemberben a szektor exportértékesítésének volumene szinte megegyezett az októberi historikus csúccsal, miközben az új ipari exportrendelés volumene soha nem látott szintre emelkedett. Az ipar rendelésállományának folyamatos bővülése alapján a szektor továbbra is meghatározó tényezője maradhat a magyar gazdaság bővülésének. A nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek váratlan decemberi csökkenésének ellenére a továbbra is laza monetáris környezet és a háztartások óvatossági motívumának oldódása is a hazai gazdaság trend feletti bővülése irányába hat. 2
A rövidtávra előretekintő mutató szerint a gazdaság teljesítménye ismét élénkülhet. A hazai gazdaság rövidtávú teljesítményével szembeni várakozásainkat kifejező SZIGMA LEAD indikátor szerint a magyar gazdaság az idei év első negyedévében ismét potenciálist meghaladó mértékben bővülhet. Az indikátor alapján a gazdaság trend fölötti növekedése az idei év első három negyedévében fennmaradhat, ám a növekedési ütem csökkenő pályára állhat júliustól kezdve. Várakozásunk szerint az építőipar növekedést támogató szerepe a továbbiakban is visszafogott maradhat, mivel a szektor szerződésállománya decemberben jelentősen csökkent, éves alapon pedig közel felére esett vissza. Ennek hatását mérsékelheti a kiskereskedelmi forgalom további bővülése, ám ennek ellenére 2016-ban a tavalyitól elmaradó, 2,5 százalékot alulról közelítő gazdasági bővülésre számítunk. 1. ábra SZIGMA egyidejű (CI) és előrejelző (LEAD) indikátorok Forrás: Századvég Reálgazdaság A vártnál is jobban bővült a GDP a negyedik negyedévben. A KSH előzetes becslése szerint a hazai éves GDP-növekedés üteme 2015 IV. negyedévében 3,2 százalékra gyorsult, ami felülmúlta a várakozásunkat. Az előző negyedévhez viszonyított szezonális és naptárhatással kiigazított növekedési ütem szintén jelentősen erősödött (1 százalék), így a gazdaság növekedése folyamatos volt 2015-ben. A gazdasági teljesítmény erősödése így megtörte a három negyedéve tartó lassú lecsúszást. A KSH előzetes becslésében nem közli a növekedés szerkezetének részletes adatait, így a kedvező adatok okairól csak sejtéseink lehetnek. Termelési oldalról elsősorban a szolgáltató szektor és az ipar élénkülése húzhatta a gazdaságot, de nem kizárt a mezőgazdaság magára találása sem. Eközben az építőipar stagnálására számítunk, mivel a december ellensúlyozhatta az előző hónapok gyengébb teljesítményét. A felhasználási oldalon meglátásunk szerint a fogyasztás lehetett a legfőbb motor, melyet a nettó export közel azonos mértékben segíthetett. Nem zárnánk ki ugyanakkor annak lehetőségét sem, hogy a beruházások kedvező évzárást produkáltak az uniós források lehívásának hajrája miatt. Erre utalhat az építőipar erős évzárása is, amely lecsapódhat a beruházásokban. Mindezen találgatások helyességét csak a KSH márciusi részletes adatközlése igazolhatja vagy cáfolhatja. 3
2. ábra GDP-növekedés 2015 IV. negyedévében az EU-ban (év/év, %) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Előzetes becslés. Forrás: Eurostat Majdnem 10 százalékkal növekedett az ipar 2015 decemberében. Az ipar rendkívül erősen zárta a tavalyi évet: az ágazat kibocsátási volumene éves összevetésben 9,4 százalékkal bővült. Ez azt jelenti, hogy igen erőteljes utolsó negyedévet tudhat maga mögött az ipar, amivel várhatóan jelentősen hozzájárult a GDP-növekedéshez. Az előző hónaphoz viszonyítva a termelés szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,7 százalékkal csökkent. A kedvezőtlenebb havi indexek és a jó év/év teljesítmény ellentmondását a bázishatás oldja fel. 2015 egészében az ipar 7,5 százalékkal bővült, vagyis a várakozásunknak megfelelő mértékben. Ez a növekedés gyakorlatilag megegyezik a 2014. évben mérttel, vagyis már két éve stabilan jó teljesítményt mutat az ipar. Az értékesítési adatok alapján a kivitel 13,9, míg a belföldi értékesítés csupán 1,3 százalékkal bővült 2014 utolsó hónapjához képest. Az elmúlt két hónap gyenge hazai értékesítése miatt a volumen a 2014 eleji szintre esett vissza. A kivitelt az autó- és az elektronikai ipar élénkülése vezérelte. 3. ábra Az ipari termelés és értékesítés alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég A feldolgozóipari termelés decemberben 10,2 százalékkal bővült éves összevetésben, így az utolsó negyedév egészében is két számjegyű bővülést mutatott. Az értékesítés tekintetében az export sokkal nagyobb mértékben bővült, mint a hazai eladások. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csak egyben (vegyi anyag gyártás) regisztrált csökkenést a KSH. Átlag felett bővült a jármű-, az elektronikai- és a gumiipar. Az 4
élelmiszeriparban 6,1 százalékos bővülést mértek. Az új rendelések volumene szűk 12,5 százalékkal nőtt, ami azonos arányban köthető a hazai és a külföldi kereslet emelkedéséhez. A 2015 végi teljes rendelésállomány már 14,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi volument. A kedvező termelési kilátás megjelent az ágazat bizalmi indexének javulásában is. Decemberben magára talált az építőipar. Az építőipar rendkívül erős decembert produkált: 8,1 százalékkal nőtt a termelés volumene éves összevetésben. Ezzel teljesült azon feltevésünk, miszerint az ágazat az év végére ismét magára találhat az uniós forrásból megvalósuló projektek lezárása miatt. Szezonálisan és naptári hatással kiigazítva az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal nőtt a kibocsátás, vagyis az elmúlt négy hónap alatt három esetben is pozitív volt a hó/hó index. Az ágazat két építményfőcsoportja közül az épületek 3,8, az egyéb építmények 13,6 százalékos volumennövekedést mutattak. Utóbbi terület tartalmazza azon infrastrukturális fejlesztéseket, melyekben meghatározó szerepet játszottak az uniós források. A megkötött új szerződések volumene már négy hónapja bővül, decemberben 18,3 százalékos volt az emelkedés. E kedvező folyamat ellenére a magas bázis miatt a teljes szerződésállomány 48 százalékkal marad el 2015 végén az egy évvel korábbitól. Az építőipar bizalmi indexe érdemben nem változott, így továbbra is a negatív tartományban maradt. 4. ábra Az építőipari termelés alakulása (2014. január = 100%) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Századvég A kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme továbbra is 4 százalék feletti. A kiskereskedelmi forgalom éves alapú növekedése november során 4,8 százalékot tett ki. A KSH decemberi első becslése a dinamika enyhe gyorsulását jelzi: az éves teljesítmény 5 százalékos volt. A korábbi hónapokhoz képest így magasabb szinten látszik stabilizálódni a szektor növekedési üteme. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy fokozatosan tompul az online pénztárgépek okozta fehéredési hatás, így egyre nagyobb arányú lehet a tényleges volumennövekedés mértéke. 5
5. ábra A kiskereskedelmi forgalom volumene (2014. január = 100 %) és bizalmi indexe* Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek. Forrás: KSH, Eurostat, Századvég A kiigazított adatok alapján már harmadik hónapja a nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelem mutatja a legnagyobb mértékű bővülést (6,4 százalék), bár az előző hónaphoz képest lassult a növekedés üteme. Utóbbi állítás igaz az üzemanyag kiskereskedelmére is, itt 3,7 százalékra mérséklődött a bővülés. A fehéredési hatás mérséklődésére utalhat, hogy az élelmiszer-kereskedelem a fenti szektorokkal ellentétben duplájára emelte a növekedési rátáját (3,4 százalék). Összességében decemberre így némiképp kiegyensúlyozottabb lett a kiskereskedelem növekedési szerkezete. A tavalyi év egészét tekintve a szektor 5,6 százalékkal bővült, ami több mint egy évtizede nem látott vásárlóerőt jelez. 2015-ben elsősorban a nem élelmiszertermékek és az üzemanyag kereskedelme húzta a bővülést. A jövőre nézve is fennmaradhat a szektor dinamikus bővülése. Erre utal az is, hogy több mint egyéves csúcspontjára ugrott az ágazat bizalmi indexe januárban. Az emelkedő foglalkoztatás hatására a munkanélküliségi ráta 6,3 százalékra süllyedt. A magyar munkaerőpiac 2015 utolsó hónapjában is folytatta bővülését. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a foglalkoztatottak száma 7, az aktívak száma pedig 4 ezer fővel emelkedett. Utóbbi emelkedését továbbra is a kedvező munkakeresleti viszonyok befolyásolják, amit némileg ellensúlyoznak a hazai demográfiai trendek munkakínálatot szűkítő hatásai. Mindezen folyamatok azonban nem befolyásolták számottevő mértékben az aktivitási rátát, így e mutató értéke változatlanul 60,3 százalékon maradt decemberben. Az intézményi statisztikák alapján az alkalmazottak száma 2 ezer fővel emelkedett, amelynek növekedésében a főszerepet a versenyszféra munkakereslete játszotta. Mindemellett a költségvetés dolgozóinak szezonálisan kiigazított száma változatlanul 871 ezer fő maradt, miközben a közfoglalkoztatottak száma 202 ezerre főre nőtt. E munkaerőpiaci folyamatok eredőjeként a munkanélküliségi ráta kismértékben, 6,3 százalékra mérséklődött. 6
6. ábra Munkapiac alakulása (2012. január = 0, ezer fő) Megjegyzés: Szezonálisan és naptári hatással kiigazított indexek Forrás: KSH, Századvég A magas reálbéremelkedés elsődleges forrása az állami szférát érintő bérrendezések. A bérek növekedési üteme az év végén is átlag feletti maradt, a 2015. decemberi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A nagymértékű növekedés a közszférához köthető, ahol az átlagbér 11,6 százalékkal nőtt a rendvédelmi dolgozók illetményemelésének és a szociális dolgozóknak fizetett kiegészítő pótléknak köszönhetően. Emellett a versenyszféra bérei 3,3 százalékkal növekedtek, ami az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac bérfelhajtó hatásának köszönhető. A fogyasztói árak változását is figyelembe véve a reálkeresetek 4,8 százalékkal emelkedtek, ami jelentős mértékben javított az elsősorban bérből élő háztartások vásárlóerején. 7. ábra Bruttó bérek alakulása (éves változás, %) Forrás: KSH, Századvég Külső egyensúly A külkereskedelmi aktívum novemberben a korábbiakhoz mérten kedvezőtlenebbül alakult. A KSH 2015 novemberére vonatkozó adatai alapján a külkereskedelmi termékforgalom export- és importvolumene 8,4 illetve 11,2 százalékkal nőtt éves bázison. A külkereskedelmi mérleg többlete (687 millió euró) így az előző év azonos időszakához képest 22 millió euróval csökkent. Novemberben átlag feletti bővülést mutatott a gépek, szállítóeszközök behozatala. Kivitel tekintetében a feldolgozott termékek valamint a gépek és szállítóeszközök volumene bővült, főként a járműipari kereslet és a gyógyszer és gyógyszerészeti termékek forgalmának élénkülése miatt. 7
A 2015 decemberére vonatkozó első becslés alapján a külkereskedelmi mérleg aktívuma 643 millió eurót tett ki. Ez 398 millió euróval nagyobb, mint az egy évvel korábbi érték. Az export euróban számított értéke 7,3 százalékkal, míg az import 1,0 százalékkal emelkedett éves összevetésben. 8. ábra A külkereskedelem egyenlegének alakulása 2014-2015 (millió euró) Megjegyzés: A 2015. decemberi adatok az első becslésből származnak. Forrás: KSH A folyó fizetési mérleg egyenlege 2015 negyedik negyedévében 1128 millió eurót tett ki, amely jelentősen magasabb, mint a 2014. év hasonló időszakában mért 539 millió eurós érték. Az első 11 hónap átlagához (632 m EUR) képest a jelentősen kisebb aktívum a közvetlen tőkebefektetések és portfólióbefektetések negatív jövedelemegyenlegével indokolható. Költségvetési helyzet Januárban többlettel zárt az államháztartás. Az év első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 92,2 milliárd forintos többlettel zárt. A központi költségvetés 17,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2, az elkülönített állami pénzalapok 33,4 milliárd forintos szufficitet mutattak. A tavalyi év januárjában az államháztartás központi alrendszere 53,8 milliárd forintos deficittel zárt, így a bázisidőszakhoz képest 146 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleggel indul az újév. A kiemelkedő januári eredményben a szokásosnál magasabb adóbevételek éreztetik hatásukat, ami a gazdasági növekedés és a kormányzat gazdaságfehérítő intézkedésének együttes eredménye. 8
9. ábra A költségvetési hiány januárban (milliárd forint) Forrás: NGM Februárban több, a költségvetést érintő rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben, amelyek főképp a rendkívüli kormányzati tartalékokat érintették. A kéményseprés átszervezése után a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére 2,3 milliárd forintot csoportosítottak át. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak egyszer 3,3 milliárd forintot ítéltek oda, amiből 3 milliárd forint a 2024. évi olimpiai pályázat finanszírozását toldotta meg, másodszor pedig közútfejlesztési feladatok végrehajtására kapott a minisztérium 3,5 milliárd forintot. A tartalékokból 2,4 milliárd forintot, a 2015. évi költségvetési maradványból pedig 4 milliárd forintot átcsoportosítottak a Miniszteri Kabinetirodához. További 5,2 milliárd forinttal lett kevesebb a tartalék sora, ebből a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala számára 2,6 milliárd forintot jutott. Rendelet született a 2015. évi költségvetési maradványok átcsoportosításáról is. A céltartalékok közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja soráról 8,7 milliárd forintot csoportosítottak át a helyi önkormányzatoknak a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2016. évi bérkompenzációjára. Monetáris folyamatok Az infláció továbbra is 1 százalék alatti az olajárak visszaesésének és a sertéshús áfájának csökkentése miatt. Az éves bázisú inflációs mutató december után 2016 januárjában is 0,9 százalék maradt. Ezzel megtört a szeptember óta tartó növekvő trend. Az áremelkedés ütemének változatlansága mögött elsősorban az adó- és illetékváltozások állnak: az áfa- valamint a bürokráciacsökkentés érezteti hatását, továbbá a jövedéki adó tavalyi emelése januártól fokozatosan bekerül a bázisba. Mindemellett az inflációt visszafogó tényező maradt az alacsony olajárszint, amelynek köszönhetően januárban éves alapon 5 százalékkal esett az üzemanyagok ára, ami önmagában 0,4 százalékponttal mérsékelte az inflációt. A fenti tényezőket leszámítva széles bázisú árnyomásról beszélhetünk továbbra is. Az élelmiszerek inflációja 1,4 százalékra gyengült, melyet még mindig a zöldségek és gyümölcsök drágulása hajt. A szeszes italok, dohányáruk csoportja mutatta a legnagyobb mértékű drágulást (3,5 százalék). A tartós fogyasztási cikkek inflációja 2 százalékra emelkedett, melyet még mindig a járműveknél tapasztalt jelentős áremelkedés hajt. A szolgáltatásoknál stabilizálódni látszik az árnövekedés, mivel már három hónapja 1,3 1,5 százalékos inflációt mérnek. Átlag felett drágult az egészségügyi és üdülési szolgáltatások ára, valamint a hírközlési és kulturális szolgáltatások esetében is markánsabb áremelkedés mutatkozott. Az MNB inflációs trendmutatói emelkedtek az előző hónaphoz képest, de így is a visszafogottnak számító 1,3 2 százalékos sávban maradtak. A maginfláció tovább 9
araszolt felfelé, 1,5 százalékon állt januárban, ami közel duplája az egy évvel korábbinak. Meglátásunk szerint az inflációs adatok még nem indokolnak váltást a monetáris politikában. 10. ábra Inflációs trendmutatók (éves változás; százalék) Forrás MNB 2016. február 23-i ülésén a jegybank továbbra is 1,35 százalékon tartotta az irányadó rátát. A döntéshozók kommunikációja ugyanakkor arra utal, hogy ha szükséges, úgy készek beavatkozni újabb lazító lépésekkel, amire meglátásunk szerint március után kerülhetne sor. A Fed januárban nem folytatta a kamatemelést. Az EKB várhatóan márciusban újabb lazításra szánja el magát. Az elmúlt hónapban a globális pénzügyi környezetben elsősorban a Fed kamattartásának körülményei érdemelnek említést. Történt ugyanis, hogy a Nyíltpiaci Bizottság 10:0 arányban a kamat tartása mellett foglalt állást a Fed 2016. január 26-27-i ülésén. Az indoklás szerint a decemberi ülés óta lassult az amerikai gazdaság növekedése. Kiemelték továbbá, hogy az infláció nem éri el egyhamar a 2 százalékos célt, így nem indokolt a kamat emelése. A decemberben felvázolt kép, miszerint a döntéshozók 4 kamatemeléssel számolnak 2016-ra vonatkozóan, jelenősen megváltozott. 2016. január végére már a befektetők mindössze 8 százaléka prognosztizált márciusra kamatemelést. A kamatemelési várakozások lanyhulása miatt a döntés óta a dollár árfolyama 2,7 százalékkal gyengült az euróval szemben. Az EKB pedig ismételten jelezte, hogy márciusban kész újabb lazító intézkedéseket tenni, abban az esetben, ha a pénzpiaci turbulenciák felerősödnének, vagy ha az átgyűrűző alacsony energiaárak miatt csökkennének az inflációs kilátások. 10
11. ábra A régiós devizaárfolyamok alakulása (2016. január 19.=100) Forrás: MNB, CNB, NBP A régiós pénzügyi folyamatok kedvezőbben alakultak az elmúlt hónapban. A cseh korona árfolyama gyakorlatilag stagnált, míg a lengyel zloty 4,5 százalékot erősödött az euróval szemben. Az országkockázati felár (az 5 éves CDS) Csehországban 2 egységgel 46 bázispontra, míg Lengyelországban 4 egységgel 94 bázispontra csökkent. A hazai pénzpiaci mutatók kis mértékben javultak. Az MNB kivezeti a piacról a kéthetes betétet, melynek célja a hosszú hozamok lenyomása. A hazai pénzpiaci mutatók összességében a korábbiaknál jobban alakultak. Az országkockázatot kifejező mutató, az 5 éves CDS értéke 2 egységgel 165 bázispontra csökkent. Az elmúlt hónapban a forint árfolyama a svájci frankkal, az euróval és az amerikai dollárral szemben is erősödött, rendre 2,2, 1,5 és 4,2 százalékkal. Az időszak végén így egy svájci frank 281, egy euró 310, míg egy amerikai dollár 278 forintba került. Az elmúlt hónapban a külföldiek kezén lévő magyar állampapír-állomány tovább csökkent közel 181 milliárd forint értékben, és jelenleg 3705 milliárd forintot tesz ki. Ez a csökkenés ugyanakkor nem befolyásolta érdemben a forint árfolyamát. A magyar jegybank decemberben 1,35 százalékon tartotta az irányadó rátát. A Monetáris Tanács jegyzőkönyve alapján a 9 fős grémium egyhangúan a kamat tartása mellett voksolt. A piacon a rendkívül nagy likviditásbőség miatt alacsonyak a rövid hozamok, hiszen a piac nagy része nem számol további jegybanki kamatcsökkentéssel. Ha a Monetáris Tanács további lazítást eszközöl, azt vélhetően nem konvencionális eszközökkel lépi meg. Jelenleg a 3 hónapos hozam alacsony (0,97 százalék), amely ugyan 6 bázisponttal nőtt az előző havi értékhez képest, de jócskán kisebb az irányadó kamatnál (3 hónapos jegybanki betét). Az 1-3-5-10 éves állampapírok hozamai kis mértékben (1-13 bázisponttal) emelkedtek, míg a 15 éves papírok hozama 26 bázisponttal csökkent az elmúlt hónapban, azaz laposabb lett a hozamgörbe. A tartósan alacsony rövid hozamok oka, hogy az önfinanszírozási program keretében a bankoknak szeptember 23-tól folyamatosan csökkenteniük kellett a kéthetes betétállományukat, és az év végére a kéthetes betétállomány 1000 milliárd forintra csökkent. A jegybank 2016. január 12-i döntése értelmében teljesen megszűntette a kéthetes betétet (amelynek állománya 2016. január végén 741,1 milliárd forint volt), és ezzel áprilisig vélhetően további 400 800 milliárd forintnyi banki állampapírpiaci vásárlást generálhat. A kamatcsere eszközt is kibővíti a jegybank, amelynek révén a hosszabb hozamok is csökkenhetnek. Változást hozhat az állampapírpiacon, ha a magyar szuverén adósságot a nemzetközi hitelminősítők 2016- ban felminősítik, amelynek hatására várakozásaink szerint (minden egyéb az 11
állampapírpiacra ható tényező változatlansága mellett) csökkenhet a hosszabb futamidejű papírok hozama. 12. ábra A benchmark hozamgörbe változása (%) Forrás: ÁKK, Századvég Ismét a hiteltörlesztés volt a jellemző folyamat a vállalatoknál. A vállalatoknál 2015. decemberében a szezonálisan kiigazított számok alapján a banki nettó forinthitel törlesztés 49,9 milliárd forintnak felelt meg. A devizahitelek tranzakcióinak nettó értéke 82,1 milliárd forintot tett ki, azaz a nem pénzügyi vállalatok decemberben is nettó hiteltörlesztők devizában. A kettő eredőjeként adódó decemberi teljes nettó hiteltörlesztés (szezonálisan igazítva) így 132 milliárd forintnak felelt meg. 13. ábra Vállalati hitelfelvétel (milliárd forint) Forrás: MNB, EKB, Századvég A folyószámlahiteleken felüli bruttó forinthitel-kihelyezés 114,7 milliárd forintot tett ki, ami jelentős mértékű emelkedést mutat az előző hónaphoz képest. Az újonnan nyújtott euróhitelek összege 33,8 milliárd forint volt, ami kismértékű növekedést jelent az előző havi értékhez képest. 12
_ SZÁZADVÉG GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. HAVI JELENTÉS Századvég előrejelzés 1 14. ábra 2015. IV. negyedévi előrejelzésünk 2014 2015 2015 2016 2016 éves I. II. III. IV. éves I. II. III. IV. éves Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,6 3,3 2,7 2,6 2,9 2,9 2,6 2,6 2,5 1,7 2,3 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 1,8 3,0 2,7 2,8 3,5 3,0 3,4 3,5 3,4 2,2 3,2 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 11,2 0,6 1,0 0,9 3,2 0,7 2,1 1,6 2,9 7,3 2,4 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 7,6 10,2 9,3 7,6 8,0 8,8 5,9 7,6 9,4 8,9 7,9 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 8,5 8,2 7,4 6,8 8,3 7,7 7,2 6,1 8,4 7,0 7,2 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 6,3 2,5 1,7 2,0 1,2 7,4 2,4 2,1 2,4 1,8 8,6 Fogyasztóiár-index (%)* 0,2 1,1 0,2 0,0 0,5 0,1 1,5 1,6 1,8 2,1 1,8 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 2,10 1,95 1,50 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 1,35 Munkanélküliségi ráta (%)* 7,7 7,2 6,8 6,6 6,4 6,8 6,3 6,2 6,0 5,8 6,1 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,0 4,1 2,9 4,5 3,4 3,8 4,9 5,7 5,2 6,3 5,5 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 2,3 5,1 5,5 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 6,0 9,2 7,7 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 2,6 2,3 1,9 GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* 1,6 1,7 2,0 2,1 2,2 2,0 2,3 2,4 2,5 2,5 2,4 EUR/HUF átlagárfolyam 309 309 306 312 312 310 312 311 311 311 311 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: MNB, KSH, Századvég-számítás 15. ábra Az előrejelzésünk változása az előző negyedévhez képest 2015 2016 2015. szept. 2015. dec. változás 2015. szept. 2015. dec. változás Bruttó hazai termék (volumenindex)* 3,1 2,9 0,2 2,5 2,3 0,2 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)* 3,2 3,0 0,3 3,1 3,2 +0,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)* 2,9 0,7 2,2 2,8 2,4 0,4 Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 7,8 8,8 +1,0 7,9 7,9 +0,0 Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján)* 7,5 7,7 +0,2 7,1 7,2 +0,1 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 7,0 7,4 +0,4 8,3 8,6 +0,3 Fogyasztóiár-index (%)* 0,1 0,1 0,2 2,4 1,8 0,6 A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) 1,35 1,35 0,00 1,75 1,35 0,40 Munkanélküliségi ráta (%)* 6,9 6,8 0,2 6,1 6,1 +0,0 A bruttó átlagkereset alakulása (%)* 3,1 3,8 +0,6 5,9 5,5 0,4 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 5,3 5,1 0,2 6,0 5,5 0,5 Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában 8,8 9,2 +0,4 8,0 7,7 0,3 Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában 2,2 2,3 0,1 1,9 1,9 0,0 GDP-alapon számított külső kereslet* 2,0 2,0 +0,0 2,5 2,4 0,1 * Szezonálisan kiigazított adatokból számítva. Forrás: Századvég-számítás 1 Készítés dátuma: 2015. december 15. 13
Jogi nyilatkozat A jelen kiadvány a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szellemi terméke, melyet külső személyek által szolgáltatott adatok alapján tájékoztató jelleggel állított össze partnerei részére. Ennek megfelelően a kiadványban foglalt megállapítások, előrejelzések nem számítanak szakmai vagy egyéb tanácsadásnak, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az azokon alapuló döntések eredményességéért. 14