Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008.

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 3. 2. A 2008. évi, esélyegyenlőséget javító elmozdulások bemutatása 11. 3. Átfogó, távlati koncepció 16. 4. Akcióterv 18. 5. Megvalósítás 52. 6. Monitoring és nyilvánosság 52. 7. Konzultáció és visszacsatolás 53. 8. Szankcionálás 54. 9. Elfogadás módja, dátuma 54. 10. Melléklet (intézmények létszámadatai /HHH) 55.

1 BEVEZETÉS Az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében a társadalmi kirekesztés csökkentése kiemelt feladata lett az utóbbi évek oktatáspolitikájának. Az európai uniós állásfoglalások, direktívák fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, sajátos helyzete, speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetett, valamilyen módon kirekesztett. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. Évi CXXV. Törvény előírja a települési közoktatási esélyegyenlőségi program elkészítését, valamint az intézményi esélyegyenlőségi program kidolgozását. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelenlévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A közoktatás-fejlesztési projektek támogatásának alapvető feltétele a diszkrimináció mentesség, a szegregáció mentesség és az esélyegyenlőségi programok tervszerű dokumentálása, a települési és az intézményi esélyegyenlőségi programok megléte. Jelen intézkedési terv Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 23/2008. (01. 24.) számú határozatával 2008. január 24-én elfogadott, és az erre kirendelt OKM szakértői által ellenjegyzett Pécs Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésében tett megállapítások alapján fogalmaz meg közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési javaslatokat a Közoktatási törvény hivatkozott felhatalmazása alapján. 1 A HELYZETELEMZÉS SORÁN FELTÁRT PROBLÉMÁK E helyzetelemzés adatai, ténymegállapításai, a város és közoktatási intézményeinek hatályos szabályzó dokumentumai, a város oktatási intézményei, valamint az ágazat vezetőivel folytatott egyeztető megbeszélés alapján az alábbiakban foglalhatók össze: A 2007. évi jegyzői adatszolgáltatás szerint a 0-18 éves korosztály létszáma 26122 fő, a 2008. októberi jegyzői adatszolgáltatás szerint a 0-tól 18 éves korosztály létszáma: 26341. Míg a belvárosban alacsony a közoktatásban résztvevők száma az idős korosztály létszámához képest, addig a peremkerületekben magas a fiatalok száma. 1 Törvényi felhatalmazás: Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 85. (4) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. i terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. i terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat a Közoktatási törvény 103. -a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. 3

(1.1.) A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított minden közoktatási intézményben. A közoktatási alap-és szakszolgálati feladatok, valamint a gyermekjóléti alap-és szakellátások mindegyike biztosított a városban az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények által. A városi intézmények - beiskolázási körzeteik alapján - Pécsen kívül a kistérség településeit is ellátják. 2 A kistérségi gyermekek szállításáról több iskolabusz is gondoskodik, míg a pécsi iskolák a városból tömegközlekedéssel könnyen elérhetőek. (1.2.) Az esélyegyenlőség szempontjából fontos kérdés az óvodai férőhelyek vizsgálata 3 : Az önkormányzati óvodák 10 intézményben 4585 férőhellyel működnek. A jegyzői adatszolgáltatás szerint 4408 gyermek van az önkormányzati óvodákba beíratva. A 3-5 éves korosztálynak ez a 83%-a, de figyelemmel kell lenni a férőhelyek elegendőségének vizsgálatánál az alábbi szempontokra: 1./ Az óvodáskorúak egy része nem önkormányzati fenntartású óvodába jár. A rendelkezésre álló adatbázis alapján amely a Pécsett található összes óvoda adatait tartalmazza 606 gyermek jár Pécsett nem önkormányzati fenntartású óvodába. Összesen tehát 5014 gyermek óvodás Pécsett, mely az óvodás korosztály 94,6%- a. Az óvodai ellátás a városban teljes mértékben biztosított, minden óvodába jelentkező gyermek felvételt nyer. 2./ Vannak bejáró óvodás gyermekek is, akik nem pécsi illetőségűek, de a város intézményeibe járnak. Számuk összesen 413 fő (önkormányzati óvodába 292 fő, nem önkormányzati óvodába 121 fő jár be). A ténylegesen óvodába járó 5014 gyermekből 413 fő bejáró, tehát nem Pécsett lakik. A pécsi lakosú óvodások száma: 4601 fő, közülük 4116 gyermek jár pécsi önkormányzati fenntartású óvodába, a rendelkezésre álló férőhelyek száma pedig 4585. Ha mindegyikük önkormányzati intézménybe járna, akkor is elég lenne az önkormányzati férőhelyek száma. (1.3.) Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten fontos a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a vizsgálata. Ennek naprakész és pontos vezetéséhez, az esetleges jogszabályi változások illetve intézményi változások követéséhez a jelen dokumentumhoz mellékelt táblázatokat minden év október 15-ig kiküldjük az intézményeknek, és az adatokat a on összesítjük. Ezen kívül a területi szociális központjai minden év március 1-jéig, és október 1-jéig tájékoztatják az intézményeket a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásba vételéről. A HHH gyermekek száma 2007. évben jegyzői nyilvántartás szerint 959 fő, intézményi adatszolgáltatás szerint 1867 fő. A 2008. évi jegyzői adatszolgáltatás szerint HHH létszám:790 fő, az intézményi összesített adatok szerint a HHH létszám:1112 fő. Az intézményi és a jegyzői adatok különbözősége abból adódik, hogy a jegyzői nyilvántartás Pécs Megyei Jogú Város területére vonatkozik, az intézményekbe viszont nem pécsi lakhellyel rendelkező HHH gyermekek is járnak, akiknek nyilvántartása a lakóhelyük polgármesteri hivatalában történik. 2 3 2007.évi adatok 4

A peremkerületekben az iskolai oktatásban résztvevő tanulók 95%-a, az óvodások 70% hátrányos helyzetű. Halmozottan hátrányos helyzetű az iskolások 42%-a, az óvodások 20%- a.(1.sz. melléklet). A városban összesen négy olyan tagiskola található, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya magasnak tekinthető, meghaladja a 10%-ot. A Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Felső Vámház Utcai Általános Iskolájában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 34%, ebbe a tagintézménybe járnak többnyire a vágóhídkörnyéki szegregátum diákjai. A Budai Városkapu Iskola Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya 36%, ez a tagintézmény fogadja a szabolcsi szegregátum diákjait is. A Budai Városkapu Iskola Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény halmozottan hátrányos helyzetű diákjainak aránya 15%, amely a pécsbányai, valamint a két gyárvárosi szegregátum diákjait is fogadja. A Budai Városkapu Iskola Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola halmozottan hátrányos helyzetű diákjainak aránya 16%, Vasas, Somogy, Hird településrészek diákjainak iskolája. Ezen intézményekben a település szerkezetéből adódó az elkülönülés, nem az oktatásszervezés következménye. Így önmagában oktatásszervezési eszközökkel nem változtatható a helyzet. Az SNI tanulók száma: 2008-ban az óvodákba 77 sajátos nevelési igényű gyermek jár, közülük integráltan nevelt 63 fő, az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Speciális Szakiskola és Kollégium óvodai csoportjába 9 gyermek, az Apáczai nevelési és Általános Művelődési Központ speciális óvodai csoportjába 5 gyermek jár. A sajátos nevelési igényű tanulók aránya: 666 fő, a korosztály 3,3%-a, közülük 78% gyógypedagógiai oktatatásban részesül. (Korrigált adat: a sajátos nevelést igénylő tanulók száma 2007-ben 589 fő volt, az összes tanuló 5,9%-a.) (1.4.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának eddigi oktatáspolitikai lépései az oktatás eredményességének javítása, a szegregáció mérséklése, az esélyegyenlőség erősítése érdekében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata stratégiai dokumentumaiban deklaráltan és napi oktatáspolitikai gyakorlatában is elkötelezett az oktatás eredményessége, hatékonysága növelése, a méltányos, színvonalas oktatás biztosítása, a szegregáció csökkentése és az esélynövelés biztosítása mellett. Ennek érdekében mind szerkezeti, mind tartalmi változásokat hajtott végre az elmúlt években a város oktatási rendszerében, intézményeiben. Pécs MJV Önkormányzata 2007. nyarán intézmény-összevonásokat hajtott végre az alapfokú közoktatási intézmények tekintetében óvodák összevonásával, közös igazgatású közoktatási intézmények létrehozásával. Az így létrehozott 4 többcélú intézmény óvodai nevelést, alapfokú és középfokú oktatást is ellát. Emellett egy általános művelődési központ, egy horvát nemzetiségi intézmény és egy sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglakozó intézmény működik a városban önkormányzati fenntartásban. Az önkormányzat 12 középiskolát tart fent jelenleg. Az intézményi integráció megtervezésénél az alábbi szempontok játszottak szerepet: költségvetési megfontolások, az intézmények városon belüli területi elhelyezkedése, a gyermeklétszám lehetőség szerinti egyenlő elosztása, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása 5

Az átszervezésnél alapvetően hatékonysági szempontok domináltak, az intézményösszevonások fő célja a gazdálkodási racionalizáció, ezáltal a város működőképességének megőrzése volt. Emellett fontos szempontnak tekintette a város a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, a szegregáció, az iskolák közötti különbségek csökkentését. A körzethatárok korrekciója is ezt a célt szolgálta, hiszen az addig beiskolázási körzettel nem rendelkező intézményeknek is kötelező körzetet adott (pl. Jókai, TÁSI, Árpád, Belvárosi Iskola), így az ezen intézményekben korábban működő szelekciós mechanizmusoknak gátat szabott. A körzetek átstrukturálását település-földrajzi felmérések, hátrányos helyzetűek elhelyezkedésének vizsgálata és az iskolaigazgatókkal való egyeztetés előzte meg. A szelekciós technikák visszaszorításában az óvoda és iskolaközpontok kialakításának is nagy szerepe van. A központok létrejöttével az oktatás kiegyenlítettebbé válhat. Az integrált intézmény egységes vezetése az egyes tagintézményekbe történő felvételt egységes módon szabályozza minden tagintézményre érvényes módon, így az esélyegyenlőség már a tanulók felvételénél biztosítottá válhat. Ugyanakkor a szabad iskolaválasztás korlátlan érvényesítése, mely a közoktatási törvény értelmében fennáll, akadályozza az antiszegregációs törekvéseket. Fontos tényező az esélyegyenlőség vizsgálatánál a gyermeket nevelő szülők attitűdje. A szülők a belvárosi intézményeket preferálják, hiszen egyrészt a munkahelyükhöz közel választanak közoktatási intézményt (Pécs legnagyobb foglalkoztatói a belvárosban találhatók, pl. a Pécsi Tudományegyetem, a Posta, közhivatalok), másrészt pedig a belvárosi intézmények a köztudatban élő magasabb presztízse sokak számára kitörési pontot jelent. Valós a lakossági igény tehát ezen intézmények tekintetében, bár természetesen nem kizárólagos tényező a szegregáció fenntartásában. Az integrált óvoda és iskolaközpontok létrehozása figyelemmel volt erre a tendenciára. A központok tagintézményei között belvárosi és külvárosi intézmény is van, bár kétségtelenül nem egyenlő mértékben. A város a magas arányú hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket ellátó intézmények fokozatos, felmenő rendszerű bezárásával is az esélyegyenlőség felé tett lépéseket. Például a Bártfa utcai Iskolához tartozott a Pécsbányatelepi Tagiskola, ahol nagyon nagy számban voltak HH/HHH gyermekek, bezárásra került 2007-ben. Felmenő rendszerben négy év alatt megszüntették az alsó tagozatot, a felső tagozatos gyermekeknek pedig a Bártfa utcai Iskolát ajánlották fel továbblépésként, bár a szülők döntése nem volt korlátozva. A Bártfa utcai Iskolába 4 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló került át. Az ép értelmű mozgássérült gyerekeknek az ANK adott helyet. Ugyanezen módszerrel szűnt meg az Ágoston téri Iskola is. Az iskola megszűnésével a Felső-vámház úti Iskolába 55 tanuló került át, közülük 26 fő hátrányos helyzetű és ebből 13 tanuló halmozottan hátrányos helyzetű. E két intézmény koncentrálta a HH/HHH tanulókat, megszüntetésük nagy mértékben a szegregáció ellen hat. Mindezen törekvések ellenére a Budai-Városkapu Iskolában még mindig igen magas a HH/HHH gyerekek, tanulók aránya és még mindig szegregációt mutat az osztályszervezés módja az intézményen belül. Ez szoros összefüggésben áll a település szerkezetéből adódó sajátosságokkal. A továbbtanulási és lemorzsolódási mutatók, illetve a kompetenciamérések eredményei itt a legrosszabbak. Hosszú távon további lépések szükségesek a keleti városrész elszigetelődése ellen. Ebbe az irányba mozdíthatja el a folyamatokat a keleti városrészben a Komlói úti iskola épületének felújítása, bővítése, mellyel egy országos léptékben is modern, a diákok és a lakókörnyezet számára is sokféle lehetőséget biztosító a potenciális iskolaválasztók számára is vonzó iskolaközpont jött létre. Ehhez a beruházáshoz, vagyis a környezeti megújuláshoz kapcsolódnak az intézmény tartalmi, szakmai fejlesztései. Az intézmények szervezeti integrációja, mint oktatáspolitikai lépés az esélyegyenlőséget az alábbiak miatt is erősíti: 6

Az intézményeket közös, egységesen szabályozó dokumentumok, minőségbiztosítás, pedagógus-továbbképzés és humánerőforrás gazdálkodás jellemzi annak érdekében, hogy egyenletes, egységes oktatási színvonalat képviselhessenek. Ezt a célt szolgálják az egyes intézményegységekben meglévő innovációk intézményi szintre emelése, a jó gyakorlatok kölcsönös megismertetése, a benchmarking rendszer működtetése. Szintén a különbségek mérséklése irányába hathat a tárgyi feltételek illetve bizonyos szolgáltatások koncentrált megszervezése az összevont intézményen belül. Például több intézményegység közreműködésével működtetett tanulószoba megfelelő környezet kialakításával és személyi feltételek biztosításával. Abból a szempontból is fontos ez, hiszen az IPR bevezetése a város intézményeiben, ahol a feltételek adottak lehetséges lenne! Ennek kialakítására folyamatos erőfeszítések történnek. Cél, hogy a magasabb presztízsű intézmények színvonalára zárkóztassák fel a tagintézményeket. Az integráció tehát az első lépés volt az esélyegyenlőség biztosítása felé. A következő lépés a követelményrendszer, minőségbiztosítás, pedagógus-továbbképzés és humánerőforrás gazdálkodás megvalósításán keresztül hosszú távon állandó, magas oktatási minőség biztosítása, a lemaradók felzárkóztatása. Ennek soft feltétele az egységes követelményrendszer, minőségbiztosítás, pedagógus-továbbképzés és humánerőforrás gazdálkodás megteremtése, hard feltétele pedig az oktatási infrastruktúra javítása. A fejlesztések forrása a működési költségek csökkentéséből adódóan felszabaduló forrás, illetőleg pályázatok benyújtására van szükség. A működési költségeket tehát csökkenteni kell, és ez a cél az erőforrások racionalizálása útján érhető el. Ennek fontos lépése volt az intézmények szervezeti integráció. A középfokú intézmények esetében is ugyanez a folyamat indult el. Cél egyrészt, hogy a tanulók továbbhaladása a középiskolák felé biztosított és zökkenőmentes legyen. Ez megvalósul oly módon, hogy a létrejött iskolaközpontokon belül van középfok, valamint a középiskolák átszervezése is napirendi kérdés a városban. Időközben megtörtént a középfok átszervezése és létrejött a megyei szintű koordinációt biztosító Pannon Szakképzés Szervezési Társulás is. valamint a még teljesebb szakmai koordináció, a munkaerőpiac igényei és a szakképzési tevékenység összehangolása elősegítése céljából létrejött a Városi Szakképzési Tanács. Fontos, hogy már az általános iskolákban biztosítsák az Útravaló, illetőleg az Arany János ösztöndíjprogramokhoz való, minél szélesebb körű bekapcsolódást a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára, ezzel is megkönnyítve az érettségit adó középiskola felé történő átmenetet, továbbhaladást. Kiemelendő a mentortanári hálózat működtetésének fontossága, illetőleg az a gyakorlat bevezetése, folytatása, hogy már 5. osztálytól orientálni és segíteni szükséges a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat az érettségit adó középiskolák felé. A Mentor tanár program keretében 29 fő középiskolai tanári vagy szociálpedagógusi végzettségű, munkanélküli vett részt, akiknek feladata a 1-8. és 9-10. osztályos iskolai, hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esélyegyenlőségének segítése, felzárkóztatásuk elősegítése. A mentortanár program jelenleg is működik a város iskoláiban. A felzárkóztatást, az egyéni megoldásmódok, egyéni és személyre szabott fejlesztés lehetőségét jelenti a szakiskolai fejlesztési programban való részvétel is. Az idei év kiemelt feladata a város intézményeiben és a fenntartó részéről is a városi tehetségprogram kidolgozása, az esélyegyenlőség biztosítása csak a tehetségprogrammal közösen érheti el célját, vagyis nem a kiegyenlítés, a lefelé nivellálás a cél, hanem minden gyermeknek biztosítani a képességeinek megfelelően a lehető legoptimálisabb segítségnyújtást és fejlődési lehetőséget. A Nemzeti Tehetségprogramhoz való csatlakozáshoz megtettük a kezdeti lépéseket. A tehetségpontok kialakításához is nagyobb lehetőséget nyújt az integrált intézményi működés. Másrészt cél a racionalizáció, működési költségek csökkentése (az infrastruktúrát a gyermeklétszámhoz kell igazítani) és egységes minőségi és teljesítménykövetelmények bevezetése. 7

A szakképzés terén ezek a folyamatok már előrébb járnak, hiszen az első TISZK létrehozásával a szakképző intézmények nagy része ide szerveződött, Cél a munkaerő piaci igényekhez való igazodás a szakmastruktúra, képzési volumen tekintetében kifelé, valamint befelé a racionális munkamegosztás, az átfedések elkerülése és megszüntetése. A beiskolázási körzetek az alapfoknál tapasztalt HH/HHH tanulókra gyakorolt negatív hatása nem fennálló jelenség középfokon. A középiskolák elviekben országos beiskolázásúak, bár ez csak a Művészeti Szakközépiskola és a Kodály Gimnázium esetében bír jelentőséggel, a többi középiskola inkább regionális, megyei és városi igényeket elégít ki. A másik jelentős oktatáspolitikai változás az intézményfenntartó mikrotársulások létrehozása, amelyet szintén költségvetési megfontolások hívtak életre (racionalizáció, többlet normatíva igénybe vétele). Pécs Pogánnyal, Kozármislennyel, Bakonyával, Cserkúttal, Orfűvel, Keszüvel, Kökénnyel, Nagykozárral hozott létre intézményfenntartó tárulást. A települések egy részén (Pogány, Orfű, Kozármisleny, Nagykozár) továbbra is fennmaradtak a közoktatási intézmények. A megállapodás megkötésének indoka egyrészről a közös intézményfenntartás (Pogány és Orfű), valamint az a gyakorlat, hogy a település gyermekeinek jelentős része Pécs intézményeiben tanul. Ezzel tehát azt a de facto helyzetet helyezték jogi síkra, amelyet az érintett településeken élő gyerekek szülei már évek óta folytattak. Sok szülő amellett, hogy Pécsett dolgozik Pécsre járatja gyermekét a saját települési intézmény helyett, annak rovására a pécsi óvodák, iskolák magasabb presztízse miatt. Pécs és a környező települések szoros kapcsolatára jellemző az is, hogy egyre több pécsi család dönt valamely környező településen való letelepedés mellett. A kiköltözők zöme az iskolai szolgáltatások tekintetében magas elvárásokkal rendelkező középosztálybeli családokból kerül ki, akik Pécsett dolgoznak, és ha vannak gyermekeik, azok jó eséllyel már beléptek a közoktatás valamelyik intézményébe, éspedig Pécsett. Ezek a körülmények automatikusan a kistérségi központhoz való erős kötődést eredményezik, azt, hogy a kiköltöző szülők nagy valószínűséggel továbbra is Pécsett kívánják iskoláztatni gyermekeiket, sőt, gyakran már az óvodásokat is ingáztatják (több, mint 300 kistérségi illetőségű óvodás jár pécsi óvodába). 4 A szegregáció mérséklése szempontjából fontos az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények együttműködése. A nem önkormányzati fenntartók (egyházak, felsőoktatási intézmények, alapítványok) és a város közötti párbeszéd tovább folytatódott a Közoktatási törvény változásai kapcsán. A párbeszéd a város kötelező feladatellátásában való részvételre irányul. A megállapodások alapján a nem önkormányzati fenntartású intézmények kötelezettek a tanulólétszámuk 25%-ban a város gyermekeinek felvételére (ez jelenleg is így működik de facto), illetőleg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket a felvételnél előnyben kell részesíteniük. Hosszú távon ez által javulhat az esélyegyenlőség biztosítása és csökkenhet a különbség a két fenntartói kör által ellátott gyermekek tekintetében. Az eredményességre vonatkozó vizsgálódások sorából nem maradhat ki a kompetenciamérés. A már a tavalyi évben is és az idei tanévben kiemelt feladatként határozta meg az intézmények számára a kompetenciamérés eredményeinek intézményi szintű elemzését, a hiányosságok okainak feltárását, a továbbfejlesztés lehetőségeinek meghatározását. Ennek érdekében a tájékoztató előadásokat szervezett a témakörben az intézményvezetők számára, folyamatos szakmai, módszertani segítségnyújtást ad az intézményeknek. Szintén fontos, hogy a munkatársai is szerezzenek megfelelő jártasságot az adatok, a mérési eredmények értelmezésében. Ezért képzést szerveztünk a munkatársai számára. Így biztosított az adatok fenntartói szintű elemzése, ezzel megteremtődik a szükséges és időben történő beavatkozás feltétele. 4 Forrás: Pécsi TKT Közoktatás-fejlesztési Terve 8

(1.5)Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata Pécs város által fenntartott intézményekben A humán erőforrás és a szakos ellátottság vizsgálatából leszűrhető, hogy a szakos ellátottság általában mindenhol megfelelő. Infrastrukturális feltételek vizsgálata szerint az épületek igen eltérő korúak és állapotúak. A vizsgált infrastrukturális ellátottságban jelentős eltérés azonban nincs az intézmények adatszolgáltatását összevetve a vizsgált feltételek tekintetében. Sok intézményben probléma a logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba és a nyelvi labor hiánya. A taneszköz jegyzék az intézmények pedagógiai programjának melléklete. A HHH gyermekek oktatásához szükséges feltételekkel rendelkeznek a város intézményei, e feltételeket azonban nem nevezhetjük jellemzően gyermekbarát környezetnek, illetve a fejlesztő eszközök palettája szakmai szempontból megkívánja a bővítést. A fenntartó és az intézmények minden pályázati lehetőséget igyekeznek kihasználni a feltételek javítása érdekében. Kiemelt szempont, a több HH-s és HHH-s tanulót foglalkoztató intézményekben a feltételrendszer javítása. A település egyes intézményei között az oktatás feltételeiben van eltérés. Ugyanakkor a fentiekben írtak értelmében a jelenlegi intézményi struktúrában valamelyest kiegyenlítődhetnek ezek a különbségek helyi, intézményi oktatásszervezési döntésekkel. Így például a Budai- Városkapu Iskola Komlói úti épületegyüttesében a fejlesztő helyiségek, korszerű sportlétesítmények valamennyi, az iskolaközpontba járó diák rendelkezésére állnak. Ugyanez a megállapítás érvényes valamennyi iskolaközpontra. Természetesen ez nem adhat felmentést a további fejlesztések alól, mely fejlesztések a város céljai között szerepelnek. A város rendelkezik tervvel az intézmények felújítására vonatkozóan, melyet az iskolaszolgálat készített el. (1.6.)A település intézményei számára biztosított források vizsgálata Célja: annak megállapítása, - hogy az egyes intézményegységek egyenlő arányban részesültek-e támogatásban, illetve, hogy differenciált forráselosztás esetén mennyire szolgálta a differenciálás az esélyegyenlőség előmozdítását a településen; - hogy a kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént-e az igénybevett kiegészítő állami forrásból.) Egy tanév tapasztalata ugyan kevés, de elmondható, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelően működtetett intézményeknél a fenntartó nem folytat a forráselosztásban diszkriminatív gyakorlatot. A városban 2003/2004-es tanévtől három intézményegység igényeli a képesség-kibontakoztató és integrációs támogatást s a későbbiekben is tervezi az igénylést. 9

Az Intézkedési terv célja Az esélyteremtés, a hozzáférés biztosítása, a hátrányos helyzet felszámolása nem csupán oktatási kérdés. Mindenképpen meg kell teremteni a szociális, közoktatási, munkapiaci szolgáltatások esélyegyenlőséget szolgáló komponenseinek összhangját. A tervezés és a végrehajtás során ezért fontos, hogy a közoktatási rendszereken kívül pl. a szociális szolgáltatások (bölcsődei ellátás) folyamatait is figyelembe vegyük. A másik fontos kérdés a társadalmi támogatottság. Az esélyteremtést szolgáló programok, intézkedési tervek sikerét ugyanis a társadalmi bázis, a konszenzusra törekvés biztosíthatja. Ebben a munkában támaszkodni kell a civil szervezetek bevonására, ugyanakkor az önkormányzatok számára a civil szervezetek működésének lehetőségek szerinti támogatása, erősítése az eredményes és hatékony együttműködés feltétele. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Folyamat-cél-eszközrendszer : Folyamat: Indikátor: Cél: Eszközök: Demográfiai folyamatok Óvodás, iskoláskorú gyermekek számának alakulása A város intézményi szerkezetének felkészítése a várható létszámváltozásokra. A születési adatok folyamatos nyomon követése, évenkénti lekérdezése HHH gyerekek felmérése HHH gyermekek számának alakulása Teljeskörű jegyzői adatszolgáltatás Intézményi célzott adatszolgáltatás minden év október 15-ig Nyilvántartás, nyilatkozatok. Folyamatos és rendszeres adatgyűjtés Pedagógiai innováció, megújulás Továbbképzésben részt vett pedagógusok száma Tájékoztatók, konferenciák, továbbképzések, intézményközi együttműködések száma. Az innovatív pedagógiai törekvések segítésével a korszerű pedagógiai módszerek elterjesztése az intézményekben, tagintézményekben. Együttműködés kialakítása az intézmények között illetve a civil szektorral, más ellátórendszerek intézményeivel. Továbbképzési terv, támogatott képzések, előadások. Fenntartó által szervezett folyamatos tájékoztatók valamennyi (nem önkormányzati is) intézményvezető részére. Pályázati források kihasználása. Jogszabályi környezet változása az Integrált és szegregált ellátási mutatók Integráció erősítése, indokolatlan elkülönítés megszüntetése, a szegregált Pedagógusok kompetenciájának erősítése, integrációt 10

SNI tanulók ellátása terén Integráltan oktatott, tanulók száma ellátás esélyteremtő komponenseinek erősítése, lehetőség szerint az SNI-s gyermekek integráltan történő fejlesztése, ehhez az utazó szolgálat igénybe vétele segítő szolgáltatások, képzés, továbbképzés. Szoros együttműködés az EGYMI-vel A problémák egy része csupán közoktatási módszerekkel nem kezelhető Az ellátórendszerek között szervezett egyeztető találkozók száma Esetmegbeszélések száma. A hátrányos helyzet, mint probléma komplex, többoldalú megközelítése, a megoldási módok ellátásokat összefogó módjainak kimunkálása Ellátórendszerek közötti egyeztető fórum létrehozása, információs és jelző rendszerek működtetése. Esetmegbeszélések, estkonferenciák. 2 A 2008. ÉVI, ESÉLYEGYENLŐSÉGET JAVÍTÓ ELMOZDULÁSOK BEMUTATÁSA Létrejött az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Speciális Szakiskola és Kollégium. Mint szakmai segítő műhely közreműködik az SNI-s gyermekek fejlesztésében, az utazó szakemberhálózat működésében, a pedagógusok képzésében, és a kompetenciájuk növelésében. Az intézmény szervezeti keretei között a többi gyermekkel nem nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésére két óvodai csoportot létesítettünk. Ezen intézmény keretei között működik a nevelési tanácsadó is. Az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ szervezeti keretei között létrehoztuk az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot, mely részt vesz az utazó szakemberhálózat működtetésében, a többi gyermekkel tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban iskolai osztályban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásában. A középiskolás igazgatók ösztönzésére került sor a SNI tanulókra való fokozottabb odafigyelés érdekében tájékoztató előadás megszervezése és azóta folyamatos az együttműködés és a kapcsolattartás az EGYMI-vel. Valamennyi intézmény alapító okiratát módosítottuk a tekintetben, hogy bekerült az SNI gyermekekkel/tanulókkal való foglalkozás. Mentortanári programot folyamatosan működtetjük. A HH és HHH gyermekek/tanulók intézményi nyilvántartási rendszere szabályozásra került. A HH/HHH gyermekek/tanulók felmérése intézményenként, évfolyamonként megtörtént. (1. sz. melléklet) A városban összesen öt olyan tagiskola található, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya magasnak tekinthető, meghaladja a 10%-ot. A Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Felső Vámház Utcai Általános Iskolájában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 27%, ebbe a tagintézménybe járnak többnyire a vágóhídkörnyéki szegregátum diákjai. A 11

Budai Városkapu Iskola Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában, és a Török I. Utcai Általános Iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya 33%, ill. 73% ez a tagintézmény fogadja a szabolcsi szegregátum diákjait is. A Budai Városkapu Iskola Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény halmozottan hátrányos helyzetű diákjainak aránya 13%, amely a pécsbányai, valamint a két gyárvárosi szegregátum diákjait is fogadja. A Budai Városkapu Iskola Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola halmozottan hátrányos helyzetű diákjainak aránya 24%, Vasas, Somogy, Hird településrészek diákjainak iskolája. Létrejött a Roma Integrációs Tanács Oktatási Bizottsága, mely saját eszközeivel, a Város Oktatási Bizottságával, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, és egyéb civil szervezetekkel együttműködve szintén célul tűzte ki a szegregáció visszaszorítását, az egyenlő bánásmód érvényesülését és az esélynövelés biztosítását. A fenntartó képviselőinek, az Oktatási Bizottság tagjainak valamint az Oktatási Csoport tagjainak továbbképzés szervezésére került sor a kompetenciamérés szakszerű értelmezése érdekében. Az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartásban álló intézményvezetőknek több alkalommal szerveztünk képzést és tájékoztatót a hátrányos helyzetű és az SNI tanulók nevelésével- oktatásával kapcsolatos feladatokról, a jogszabályi előírások értelmezéséről, a segítés lehetőségeiről. Ebbe a folyamatos tájékoztató - tanácsadó - értelmező folyamatba több alkalommal bevontuk az EGYMI szaktekintélyeit is. Az intézményvezetőket tájékoztattuk az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. Törvény előírásairól, és az abból adódó közoktatási intézményi feladatokról. A szakképzés területén a tanulók és a települések érdekeit szem előtt tartva, valamint a munkaerőpiac igényeinek való jobb megfelelés elősegítése érdekében megyei szintű, széles partneri kört magában foglaló együttműködéssel létrejött a Pannon Szakképzés Szervezési Társulás. A városi igények és lehetőségek, valamint a hatékonyság növelése érdekében létrehoztuk a Városi Szakképzési Tanácsot. Az óvodai férőhelyek felülvizsgálata és korrekciója megtörtént. A közoktatási feladatok tervezéshez 2008. szeptemberében megkértük az adatokat a 2008. májusáig született gyermekekről iskolai, illetve óvodai körzetenként és ezt összevetettük a meglévő férőhelyekkel. Az összehasonlításból kiderült, hogy minden óvodás korú gyermek számára biztosított az óvodai férőhely. 12

Pécsi lakóhelyű, 2002. 06. 01. és 2008. 05. 31. között született gyermekek száma az általános iskolák körzetjegyzéke szerint 2002.06.01.- 2003.05.31. született 2003.06.01.- 2004.05.31. született 2004.06.01.- 2005.05.31. született 2005.06.01.- 2006.05.31. született 2006.06.01.- 2007.05.31. született 2007.06.01.- 2008.05.31. született Anikó utca 78 75 72 85 84 84 Apáczai Központ Nevelési 103 94 122 92 122 119 Árpád Fejedelem 76 72 73 71 101 65 Bánki Donát 60 59 58 58 72 74 Bártfa utca 83 97 75 75 104 87 Belvárosi 62 76 72 85 73 73 Csokonai Mihály Vitéz 123 129 119 125 126 106 Felsővámház 88 76 81 95 80 85 Illyés Gyula 95 85 84 89 93 101 Jókai Mór 23 34 45 36 55 43 Jurisics utca 78 62 71 64 66 69 Köztársaság tér 29 13 29 32 22 29 Mátyás király 42 28 45 40 56 43 Mezőszél utca 31 33 39 44 45 44 Pázmány Péter 113 102 96 97 106 108 TÁSI 35 35 49 42 48 41 Szieberth Róbert 70 88 95 76 78 94 Testvérvárosok tere 66 63 72 90 85 78 Vasas-Somogy Hird 64 42 56 69 63 58 Körzet nélküli 13 23 31 25 28 22 Összesen: 1332 1286 1384 1390 1507 1423 13

Óvodai férőhelyek és a maximálisan felvehető gyermekek száma a férőhelyek felülvizsgálatát és korrekcióját követően Ssz. Óvoda Csoport Férőhely Maximálisan felvehető létszám 1 Anikó u. 3. 6 144 173 2 Melinda u. 23. 2 50 60 3 Papnövelde 18-20. 6 150 180 4 Kodály u. 7/a. 4 95 114 5 Budai N.A. u. 5. 6 150 180 6 Aradi u. 14. 3 65 78 7 Bornemissza u. 3. 3 75 90 8 Enyezd u. 3. 6 150 180 9 Enyezd u. 1. 5 125 150 10 Bimbó u. 1. 4 100 120 11 Esztergár u. 13. 5 112 134 12 Zipernowsky u. 3. 5 116 139 13 Hajnóczy u. 7. 3 70 84 14 Radnóti u. 4. 5 125 150 15 Köztársaság tér 1. 5 124 149 16 József A u. 20. 3 70 84 17 Móricz Zs. Tér 6. 5 113 136 18 Sportóvoda Közr. 3 75 90 19 Ajtósi u. 2. 3 75 90 20 Magyar L. u. 2. 3 71 85 21 Mezőszél u. 2. 6 140 168 22 Nagy J. u. 38. 6 120 144 23 Siklósi u. 18. 5 123 148 24 Németh L. u. 6. 5 120 144 14

25 Testvérvárosok t. 1-3. 6 150 180 26 Teleki u. 2. 6 150 180 27 Frankel u. 34. 2 40 48 28 Eszperantó u. 8. 3 63 76 29 Sétatér u. 5. 2 50 60 30 Óvoda u. 3. 2 50 60 31 Vadász u. 8. 6 150 180 32 Bártfa u. 17. 3 60 72 33 Dr. Majorossy u. 10. 3 56 67 34 Zsolnay u. 90 3 72 86 35 Buzsáki u. 10. 2 46 55 36 Fürj u. 23. 2 34 41 37 Vargha D. u. 2. 3 75 90 38 ANK 1. 7 150 180 39 ANK 2. 7 158 190 40 ANK 3. 11 244 293 41 Zengő u. 49 2 50 60 42 D. u. 1. 3 74 89 43 Bányatelep u. 19. 3 52 62 44 Nagydendoli u. 2 2 43 51 45 Rácváros u. 56. 3 60 72 46 Nagy L. k. u. 44. 3 65 78 47 Illyés 3 75 90 48 Éltes 2 16 19 Összesen 196 4541 5449 15

3 ÁTFOGÓ, TÁVLATI KONCEPCIÓ 3.1 Átfogó, távlatos cél Pécs MJ Városban a szegregáció megszüntetése, az oktatási integráció javítása, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrálása az oktatásban, ezzel elősegítve a helyi társadalom hosszabb távú integrálódását a többségi társadalomhoz a tanulás révén. Jelen akcióterv az intézményi szegregáció megszüntetésével járul hozzá a településen tapasztalható egyéb szegregáció csökkentéséhez, illetőleg megszüntetéséhez. 3.2 Szegregáció megszüntetéséhez az alábbi konkrét célok elérésével járulhat hozzá a közoktatási intézményrendszer: 1. HHH gyermekek, tanulók széleskörű jegyzői felmérése együttműködve az intézményekkel, az adatáramlás folyamatosságának, naprakészségének biztosítása 2. Törekedni kell arra, hogy a város intézményeiben, intézményegységeiben, tagintézményeiben a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya kiegyenlített legyen 3. Az óvodai, általános iskolai és középiskolai IPR további működtetése ill. újabb intézményekbe való bevezetése; a HH/HHH gyermekek hatékony együttnevelését szolgáló pedagóguskompetenciák elsajátítása (továbbképzések, hospitálás) - városi szintű, intézményközi IPR munkacsoport működtetése 4. A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, korszerű, inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazása által 5 Az SNI-s tanulók folyamatos felülvizsgálatának és lehetőség szerint integrált fejlesztésének biztosítása. Kiemelt célnak tartjuk a segítő-fejlesztő szakemberek valamennyi intézményben való megjelenését és a gyermekek helyben történő fejlesztését, ezzel jelentősen hozzájárulva az esélyegyenlőség biztosításához azzal is, hogy a szülők terheit csökkentjük. 6. A szegregátumok területén élő óvodás korú gyermekek és tanulók fokozott támogatása a közoktatási intézményekben 7. Azon óvodás korú gyermekek bevonása az óvodáztatásba, akik jelenleg egy intézménybe sincsenek beíratva, különös tekintettel a három éves HHH gyermekekre. (Ehhez a területi szociális központok, valamint a védőnői adatszolgáltatás és támogatás megszervezése szükséges) 8. Az intézmények szakos ellátásának folyamatos. 9. Az oktatási intézmények épületeinek korszerűsítése (nyílászáró-csere, elektromos és gyengeáramú hálózat korszerűsítése (internet), nyelvi laborok, szaktantermek kialakítása, iskolaudvarok, sportpályák korszerűsítése stb) 10. Korszerű, fejlesztő, inkluzív pedagógiát segítő eszközellátottság biztosítása az intézményekben 11. Érettségit adó középiskolába való minél magasabb HH/HHH arány biztosítása 16

12. A Mentor tanár program folyamatos, kiszélesítése: a 1-8. és 9-10. osztályos iskolai, hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók esélyegyenlőségének segítése, felzárkóztatásuk elősegítése. 13. A városban civil szervezet által működtetendő Tanoda (vagy egyéb hasonló céllal szerveződő) - programmal a kapcsolat és együttműködés biztosítása a HH/HHH tanulók/fiatalok társadalmi (re)integrációjának biztosítása érdekében. 17

4 AKCIÓTERV Helyzetelemzés Pécs M.J.Város konkrét (stratégiai) céljai Négy intézményben szegregált az osztályszervezés Három általános iskolában a települési átlagnál lényegesen magasabb a HHH arányszám A közoktatási intézményekben a HHH szegregáció megszűntetése (különös tekintettel a keleti városrész problémáira) - A cselekvési terv ütemezésének megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű családok széleskörű megtalálása, szülői nyilatkozatok begyűjtése - Adatbázis létrehozása - A beiskolázási körzetek felülvizsgálatánál fokozott figyelmet fordítani a Városközponti Iskola Felső Vámház Utcai Általános Iskolájában és a Budai Városkapu Iskolában (Komlói u. 58), a Török I. Utcai telephelyen, és a Budai Városkapu Iskola Vasas- Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskola halmozottan hátrányos helyzetű diákok arányára Folyamatos Szegregáció megszüntetésére vonatkozó, elfogadott akcióterv elkészül Három intézményben a szegregáció csökkenése elindul Három intézményben a szegregáció csökken Kevés (3) intézményben alkalmazzák az integrációs programot -Az óvodai, általános iskolai és középiskolai IPR további működtetése ill. újabb intézményekbe való bevezetése -Az óvodapedagógusok készüljenek fel az - Az intézményvezetők integrációs programot fejlesztő intézményközi munkacsoportjának létrehozása, munkatervalkotás, fejlesztések összehangolása, Intézményvezetők Folyamatos Az óvodák rendelkeznek IPRnek megfelelően átdolgozott óvodai programmal Az intézmények rendelkeznek IPR- Évente önértékelt IPR- nek megfelelően átdolgozott iskolai program Minden olyan intézményben alkalmazzák az IPRt, ahol a HHH tanulót oktatnak 18

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos nyilvántartás több intézményben nem pontos óvodai IPR-re -Intézményközi IPR munkacsoport működtetése HHH gyermekekről, tanulókról készített jegyzői nyilvántartásról folyamatos tájékoztatás, az adatáramlás folyamatosságának, naprakészségének biztosítása tapasztalatcsere. - A HHH tanulók lemorzsolódásának megakadályozására komplex program kidolgozása, megvalósítása -A HH/HHH gyermekek hatékony együttnevelését szolgáló pedagóguskompetenciák elsajátítása (továbbképzések, hospitálások - Szülői nyilatkozatok kapcsán további, folyamatos, célirányos tájékoztatás - Eljárásrend kidolgozása és betartatása - A cselekvési terv ütemezésének megfelelően a halmozottan hátrányos helyzetű családok széleskörű megtalálása, szülői nyilatkozatok begyűjtése - Adatbázis létrehozása Intézményvezetők Folyamatos nek megfelelően átdolgozott pedagógiai programmal Minden intézményben van legalább két olyan pedagógus, aki az IPR alkalmazásával kapcsolatos módszertani továbbképzésen vett részt. Eljárásrend kidolgozásra kerül A pedagógusok 30 %-a részt vett módszertani továbbképzésen A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók szüleinek 80 %-a nyilatkozatot tesz A nyilvántartás elkészül, az adatáramlás folyamatosságának, naprakészségének biztosítása megtörténik A pedagógusok 50 %-a részt vett módszertani továbbképzésen A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/ tanulók szüleinek 90 %-a nyilatkozatot tesz Az adatáramlás naprakész és folyamatos. Óvodáskorú gyermekek óvodáztatásának biztosítása, -Azon óvodás korú gyermekek óvodáztatása, akik jelenleg egy intézménybe sincsenek beíratva, különös tekintettel a 3 éves HHH gyermekekre - Az óvodáskorú, de óvodába nem járó HHH gyermekeknél feltérképezni az otthon maradás okait - Szülők tájékoztatása arról, hogy milyen előnyökkel jár a 3 éves kortól történő Védőnői Hálózat segítségével az érintettek száma meghatározásra kerül A halmozottan hátrányos helyzetű 3 évesek 80 %-a beiratkozik az óvodába Minden hhh-s óvodáskorú óvodáztatása megvalósul 19

beóvodáztatás - Kapcsolódás a településszintű HHH adatbázis elkészítési munkálataiba, majd az adatbázis felhasználása A halmozottan hátrányos helyzetű 3 évesek 75 %-a beiratkozik az óvodába Szakos ellátás folyamatos Leromlott épületek, infrastruktúra Az eszközellátottság nem megfelelő Pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése, a jó Az intézmények szakos ellátásának biztosítása Az oktatási intézmények épületeinek korszerűsítése (nyílászárócsere, elektromos és gyengeáramú hálózat korszerűsítése (internet), nyelvi laborok, szaktantermek kialakítása, iskolaudvarok, sportpályák korszerűsítése stb) Korszerű, fejlesztő, inkluzív pedagógiát segítő eszközellátottság biztosítása az intézményekben A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, korszerű, Minden tanév elején a tantárgyfelosztások ellenőrzése Az oktatási intézmények épületeinek felújítása, korszerűsítése, a felújítási terv szerint. 11/1994. (06. 08.) MKM rendelet 7.sz mellékletében felsorolt eszközök és ezen felül speciális fejlesztő eszközök beszerzése pályázati forrásból (TÁMOP 3.1.4.) Pedagógusok képzése (TÁMOP 3.1.4. szolgáltatói kosár képzések része pl. IPR, IKT), kompetencia és az intézményvezetők, és az intézményvezetők 2009. 2009. Az önkormányzat költségvetési rendeletében az álláshelyek és a forrás a foglalkoztatáshoz biztosított Nyertes pályázat, a felújítási terv szerint a költségvetési tervek elkészítése Az eszközök beszerzése megtörtént Az érintett intézményekben 5 fő pedagógus képzése megtörtént A foglalkoztatás fennmarad Infrastruktúra fejlesztés megvalósul 5 intézményben Eszközök használata. A közoktatási intézményekben 25 fő pedagógus alkalmazza 125 A foglalkoztatás fennmarad Infrastruktúra fejlesztés megvalósul 10 intézményben Infrastruktúra fejlesztés fennmarad Eszközök pótlása, karbantartása megtörtént 25 fő pedagógus alkalmazza 125 tanulót érintően az elsajátított 20

gyakorlatok elterjesztése Alacsony a HH/HHH tanulók érettségit adó középiskolában való továbbtanulási aránya inkluzív pedagógiai módszerek alkalmazása által Érettségit adó középiskolába, ill. minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése alapú óvodai nevelés és iskolai oktatás bevezetése - Helyzetelemzés, az eltérés okainak feltérképezése - Cselekvési terv kidolgozása azon intézményekben, ahol a továbbtanulási arányban jelentős (25%-nál nagyobb) eltérés mutatkozik az összlétszámra és a HH/HHH arányra vonatkozóan - Cselekvési tervben foglaltak beépítése a pedagógiai programba és a minőségirányítási programba - Intézményi dokumentumok fenntartói jóváhagyása -Továbbtanulást támogató programok a 7. és 8. osztályos HHH tanulók részére, Intézmények vezetői Folyamatos 25%-nál nagyobb eltérés esetén cselekvési terv készítése a helyzetelemzés alapján Útravaló, Tanoda, egyéb segítő programokkal kapcsolat kialakítása; 1 fő/intézmény mentortanár felvétele megtörténik tanulót érintően az elsajátított módszertant A kidolgozott cselekvési terv végrehajtása következtében az érintett intézményekben 25%-nál alacsonyabb eltérés a továbbtanulási arányokban Útravaló, Tanoda, egyéb segítő program folyamatosan működik, a továbbtanulási mutatók 10%-kal javulnak módszertant A továbbtanulási arányok intézményi viszonylatban javulnak; az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok között az eltérés 20%-ot nem haladja meg Útravaló, Tanoda, egyéb segítő program folyamatosan működik, a továbbtanulási mutatók 20%-kal javulnak - Iskolán kívüli segítő programok elindítása, folytatása (Útravalóprogram), Tanodát működtető civil 21

Magas SNI arány SNI tanulók folyamatos felülvizsgálata, integrált fejlesztése. szervezetekkel folyamatos kapcsolattartás, részvételi arány növelése az intézményekben, mentortanár program megkezdése, folytatása Felülvizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, oktatáshoz szükséges eszközök beszerzése, iskola pszichológus hálózat kiépítése, EGYMI-vel együttműködve gyógypedagógus, és az utazó szakemberhálózat biztosítása. Intézmények Folyamatos Felülvizsgálatok ellenőrzése az intézményekben, Az utazó szakember hálózat működésének, iskolapszichológusi hálózat működik. Az utazó szakember hálózat, iskolapszichológusi hálózat működik.. ÓVODÁK, TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNYEK Városközponti Óvoda Fenntartó: Pécs Kozármisleny Intézményfenntartó Mikrotársulás Gyógypedagógus hiányzik Gyógypedagógus igénybevétele az utazó szakemberhálózat keretében (EGYMI) A létrejött EGYMI által gyógypedagógus bevonása a szakmai munkába. 1 fő gyógypedagógus igénybevétele az intézményben Az EGYMI-vel a folyamatos együttműködés fennmarad Az EGYMI-vel a folyamatos együttműködés fennmarad Fejlesztendő infrastruktúra Infrastruktúra fejlesztés, felújítás Pályázati forrásból az épületek infrastruktúrájának fejlesztése Óvodavezető Folyamatos felújítása megtörténik állagmegóvás karbantartás 22

Városközponti Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény Fenntartó: Pécs Kozármisleny Intézményfenntartó Mikrotársulás -1 8. évfolyamon a szegregált osztályszervezés megszüntetése, felvételnél a HHH tanulók osztályok közti elosztása, Szegregált osztályszervezés (Felső-Vámház úti Iskolában nagyon magas 27%, a HHH tanulók aránya, Jókaiban nincs HH/HHH) Szegregáció megszüntetése - iskolai körzethatárok felülvizsgálata, -Érzékenyítő előadások, továbbképzések szervezése a pedagógusok részére befogadó iskolák -Civil szervezetek bevonásával Szülői FÓRUM-ok szervezése tájékoztatás annak érdekében, hogy a szülők a körzethatárokat betartsák. Folyamatos 5% -al csökken a szegregáció Felmenő rendszerben a szegregált osztályszervezés megszüntetése Tagintézmények között a HHH arány megközelíti a törvényi előírást. Kiegyenlített a HHH arány a tagintézmények között, egyes csoportokban/osztályokban is Magas lemorzsolódás (évfolyamismétlés, magántanulók, 250 óránál többet hiányzók) Lemorzsolódási arányok csökkentése (Felsővámház!) Ne legyen számottevő különbség az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozóan - Helyzetelemzés, az eltérés okainak feltérképezése - Cselekvési terv kidolgozása azon intézményekben, ahol a lemorzsolódási és/vagy magántanulói arányban jelentős (25%-nál nagyobb) eltérés mutatkozik az összlétszámra és a HH/HHH arányra vonatkozóan Folyamatos 25%-nál nagyobb eltérés esetén cselekvési terv készítése a helyzetelemzés alapján A kidolgozott cselekvési terv végrehajtása következtében az érintett intézményekben Lemorzsolódás és a magántanulói arány megközelíti az országos átlagot.. A lemorzsolódási arányok intézményi viszonylatban javulnak; az összesített és a HH/HHH tanulókra vonatkozó adatok között az eltérés 20%-ot nem haladja meg 23

- Cselekvési tervben foglaltak beépítése a pedagógiai programba és a minőségirányítási programba - Intézményi dokumentumok fenntartói jóváhagyása Logopédus, nincs az intézményben Logopédus, alkalmazása illetve utazó szakember biztosítása. - Családlátogatások, fejlesztő felkészítés, korrepetálás, felzárkóztató programok, IPR Az ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálata közreműködésével logopédus biztosítása 2009 Minden beszédhibás tanuló számára biztosított a logopédiai ellátás 5%-al csökken a beszédhibás tanulók száma 10%-al csökken a beszédhibás tanulók száma Alacsony részvételi arány a tanórán kívüli programokon HH/HHH körben HHH tanulók tanórán kívüli programokon való részvételi arányának növelése - Kapcsolatfelvétel, illetve szorosabbá tétel a társadalmi és szakmai szervezetekkel (pl. Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Családsegítő,, civil szervezetek ) - Mentortanár alkalmazása - Csatlakozás az Útravaló Ösztöndíj programokhoz - Együttműködés a civil szervezetek által működtetett Tanodával - Segítő programok, pályázati források felkutatása - Pályázati anyagok készítése Intézményvezető Folyamatos 10%-al nő a HHH tanulók részvételi aránya Valamennyi intézmény rendelkezik működő kapcsolatokkal az érintett szervezetekkel A fenntartó minden érintett intézményre igényli az integrációs/ képesség-kibontakoztató támogatást Az intézmények 20%-a, a HHH tanulók 10%-a HHH tanulók részvételi aránya tartósan emelkedik Évenkénti önértékelés partnerekkel közösen történő elkészítése a szükséges módosítások közös Az intézmények 25%-a, a HHH tanulók 20%-a részt vesz valamely segítő programban HHH tanulók részvételi aránya tartósan magas marad. Az intézmények 50%-a, a HHH tanulók 40%-a részt vesz valamely segítő programban 24