PÁLYÁZAT. intézményvezetői (főigazgatói)

PÁLYÁZAT A Kiskőrös Térségi Általános Iskola, Középiskola, Szakiskola és Kollégium intézményvezetői (főigazgatói) munkakörének betöltésére KÉSZÍTETTE: Mádai Gellért László 2013.

- 2 - Pályázati nyilatkozat Alulírott Mádai Gellért László pályázatot nyújtok be a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján 2013. május 8-án az EMMI által közzétett, 7-3/2013/KIK/026 azonosító számú felhívásra, a Kiskőrös Térségi Általános Iskola, Középiskola, Szakiskola és Kollégium intézményvezetői (főigazgatói) beosztás betöltésére. Kijelentem, hogy a jogszabályokban a magasabb vezetői állás betöltésére előírt, valamint a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához, és továbbításához a véleményezők és a döntéshozók felé, továbbá hozzájárulok ahhoz, hogy a pályázat kiírója személyes adataimat kezelje. Pályázatomhoz mellékelem a következőket: - Szakmai önéletrajz - Szakmai helyzetelemzés - Vezetői program - Végzettségeket igazoló dokumentumok másolatai - Szakmai, vezetői gyakorlatot igazoló dokumentumok másolatai - Hatósági erkölcsi bizonyítvány Tisztelettel: Mádai Gellért László 6200 Kiskőrös, Alsócebe 65.

- 3 - Tartalom 1. Szakmai önéletrajz... 4 2. Szakmai helyzetelemzés... 8 2.1 Intézményi, tárgyi feltételek... 8 2.2 Személyi feltételek... 9 2.3 Az iskola gazdálkodása... 10 2.4 Nevelés... 17 3. Vezetői program... 19 3.1 Fenntartható fejlődés, a zöld iskola... 20 3.2 Innováció és innovatív szemlélet... 22 3.3 Közösségi nevelés... 24 3.4 A nyelvi és informatikai készségek javítása... 20 3.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése... 25 3.5.1 A hátrányos helyzetű és SNI-s tanulók 28 3.5.2 Tehetséggondozás 30 3.6 Feladatok a szakképzés terén... 33 3.7 A kiskőrösi Petőfi Sándor Kollégium... 38 4. Munkaszervezés, kapcsolattartás... 40 5. Összegzés... 42

- 4-1. Szakmai önéletrajz Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) MÁDAI Gellért László Cím 6200 Kiskőrös, Alsócebe 65. (Magyarország) Telefonszámok (+3678) 312 294 / 109 m. Mobil: (+3630) 201 32 56 Fax (+3678) 312 294 / 119 m. E-mail madai.gellert@ktkt.suli.hu Állampolgárság magyar Születési dátum 1974. 01. 22. Neme Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület férfi Kiskőrös Térségi Általános Iskola, Középiskola, Szakiskola és Kollégium főigazgatója / magasabb vezető, közoktatás

- 5 - Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás 2012. február óta a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola főigazgatóhelyettese, majd megbízott főigazgatója (2012 decemberétől) Az összevont, egységes iskolában folyó szakmai és adminisztratív munka irányítása, ellenőrzése, a digitális napló, az iskolaadminisztrációs informatikai rendszer és a köznevelés információs rendszerének (KIR) főadminisztrátori teendői, az intézmény működéséhez kapcsolódó tervek, szabályzatok elkészítése és végrehajtása, iskolamarketing tevékenység, pályázatfigyelés és írás. Projekt vezetői gyakorlat: 2008-tól a KTKT Egységes Iskolában az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenység jogi hátterének megteremtése, intézményi és program akkreditációs eljárások lebonyolítása, a felnőttképzési tevékenység beindítása és irányítása, pályázatokon való részvétel (ÚMVP), Munkaügyi Központ képzési jegyzékére pályázati úton történő felkerülés, és a Központ által kiírt pályázatokon való eredményes részvétel. 2010-től a TÁMOP-3.2.1/B-09/2-2010-0012 KTKT Digitális Középiskola c. projekt vezetője és szakmai vezetője Munkáltató neve és címe KTKT Egységes Iskola és Szakiskola 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök Munkáltató neve és címe 2008 2012. Január KTKT Petőfi Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola, igazgató helyettes a gimnáziumban folyó szakmai munka irányítása, ellenőrzése, tehetségsegítés, az iskola digitális adatnyilvántartó és oktatásadminisztrációs rendszereinek, honlapjának adminisztrátori teendői, órarendkészítés, iskolamarketing tevékenység, oktatásszervezés, vizsgaszervezés (érettségi, OKJ-s szakmai vizsgák, ECDL vizsgák), pályázatfigyelés és írás, angol nyelvoktatás. Projekt vezetői gyakorlat: 2010-2012-ig a TÁMOP 3.2.1 KTKT Digitális Középiskola projekt szakmai- és projektvezetője. 2008-tól a KTKT Egységes Iskolában az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési tevékenység jogi hátterének megteremtése, intézményi és program akkreditációs eljárások lebonyolítása, a felnőttképzési tevékenység beindítása és irányítása, pályázatokon való részvétel (ÚMVP), Munkaügyi Központ képzési jegyzékére történő felkerülés, és a Központ által kiírt pályázatokon való eredményes részvétel. KTKT Egységes Iskola és Szakiskola 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. http://ktkt.suli.hu psgksz@ktkt.suli.hu

- 6 - Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök 2002-2008 ügyvezető igazgató, Smart Nyelviskola Kft. a nyelviskolában (nyelvvizsga helyen) folyó napi munka irányítása, ellenőrzése, munkáltatói jogok gyakorlása, stratégiai tervezés, üzleti, képzési és képzés fejlesztési tervek elkészítése, marketing és reklám tevékenység pénzügyi tervezése és megvalósítása, értékesítés irányítása, felnőttképzési tevékenység irányítása, oktatásszervezés, alvállalkozók szerződtetése, felnőttképzési akkreditációs eljárások, pályázatfigyelés és írás, nyelvvizsga hely akkreditációja, irányítása, nyelvvizsgaszervezés és ellenőrzés, angol nyelvoktatás, nyelvvizsgáztatás Munkáltató neve és címe Smart Nyelviskola Kft (Katedra Nyelviskola Kiskőrös, Kiskunhalas) 6200 Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 15. http://kiskoros.katedra.hu Időtartam Foglalkozás / beosztás Főbb tevékenységek és feladatkörök A munkáltató neve és címe 1997 2002 storyliner, assistant story editor (történetíró, történetszerkesztő) alkotómunka, filmgyártás: egy kereskedelmi televíziós csatornán futó napi sorozat történetének írása, szerkesztése, a történetíró csapat irányítása, ellenőrzése, forgatókönyvírás, forgatókönyvek felülvizsgálata Magyar Grundy UFA Kft 1222 Budapest, Nagytétényi út 29/B. Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa 1992 1997 Angol nyelv és irodalom szakos bölcsész, középiskolai tanár Angol nyelv és irodalom, nyelvészet, alkalmazott nyelvészet, pedagógia Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Pécs Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa 2010 2012 Felnőttoktatási szakértő Pedagógia, andragógia, módszertan, oktatásjog, szociológia, oktatás-gazdaságtan, e-learning, felnőttképzés rendszere Budapesti Műszaki Egyetem Műszaki Pedagógiai Tanszék, Budapest

- 7 - Anyanyelv magyar Egyéb nyelvek Társas készségek és kompetenciák Csapatszellem, jó kapcsolatteremtő és kommunikációs készség, melyek eddigi szakmai munkám során alakultak ki. Magas szintű angol nyelvtudás, melyet részben tanulmányaim, részben korábbi szakmai munkám során sajátítottam el. Szervezési készségek és kompetenciák Kiváló szervezési készség, nagy munkabírás, feladat és problémaorientált gondolkodás, rendszerben való gondolkodás. Számítógép-felhasználói készségek és kompetenciák Átlagosnál magasabb felhasználói szintű számítógépes kompetenciák, melyet tanulmányaim és a munkám során szereztem az elmúlt 18 évben. Rendszeresen használt alkalmazások: Microsoft Office csomagba tartozó szoftverek, grafikai alkalmazások (Adobe Photoshop, Corel Draw, ImageReady, Gimp). Nem okoz gondot Windows operációs rendszerek, vagy ezek alatt futó programok telepítése, konfigurálása, hálózatok létrehozása sem. Honlapkészítéssel kapcsolatos gyakorlattal rendelkezem (I-Shark és Joomla CMS rendszerekben). Művészi készségek és kompetenciák Jó íráskészség, történetírás, melyet történetírói és forgatókönyvírói munkám során fejlesztettem angol és magyar nyelven egyaránt. Járművezetői engedély B kategóriás jogosítvány 1992 óta Egyéb képzések Közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügyigazgatási, szervezési ismeretek, Topok Oktatási Központ, 60 óra, 2013. május Felkészülés a Digitális Középiskola az interneten szervezett iskola vezetői feladataira Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola, 30 óra, 2011. december 2012. január Felnőttképzési szakértői mesterkurzus, FSZOE, 56 óra, 2011. február. Napjaink erkölcsi nevelésének nehézségei, Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, 30 óra, 2005. november

- 8-2. Szakmai helyzetelemzés 2.1 Intézményi, tárgyi feltételek A KT Általános- és Középiskola, illetve jogelődje, a KTKT Egységes Iskola és Szakiskola a kiskőrösi kistérség legnagyobb létszámú, egyben talán legjelentősebb oktatási intézménye. Az egységes iskola szerkezete 2007-es megalakulása óta több alkalommal is módosult, jelenleg kilenc általános iskola, egy kollégium és egy középfokú szakképző iskola alkotja a többcélú intézményt. 2013 augusztusától a jelenlegi KT Általános- és Középiskola kilenc általános iskolája közül kettő (Kaskantyún és Tabdin) valószínűleg már nem önálló tagintézményként, hanem telephelyként működik tovább, bár ez az átalakítási javasat jelenleg miniszteri engedélyezésre vár. Az intézményt alkotó tagiskolák kivétel nélkül komoly hagyományokkal, vitathatatlan érdemekkel rendelkeznek, a közös igazgatás mellett is megőrizték sajátosságaikat, egyéni arculatukat. Tárgyi feltételeik, beleértve az ingatlanokat is az elfogadható és a kiváló között változnak, alapfeladatuk ellátásához minden szükséges alapvető eszköz rendelkezésre áll. A tagiskolák többségében az elmúlt években részleges vagy átfogó felújítás történt, illetve pályázati forrásból komoly IKT-s fejlesztést sikerült megvalósítani. Az intézmény alapfokú képzési palettáját a császártöltési tagintézményben folyó német nemzetiségi oktatás, a kiskőrösi Bem iskola egész napos iskolája, illetve a kaskantyúi és tabdi alsó tagozatos összevont osztályok teszik még összetettebbé. A 2013/2014-es tanévre az iskola becsült tanulólétszáma 2175, a foglalkoztatottak száma kb. 250 fő. Egy ilyen méretű, ugyanakkor földrajzilag és szerkezetileg is erősen tagolt, illetve szakmailag is összetett iskola hatékony működése csak jól kialakult struktúrák mentén képzelhető el, ám mindez az elmúlt hat év alatt már kialakult és sokat finomodott. Az intézményvezető munkáját a csengődi tagintézmény vezetője főigazgató-helyettesként is segíti, a havi rendszerességgel megtartott vezetőségi (igazgatótanácsi) ülések produktív szakmai műhellyé alakultak és a közös gondolkodás, a szakmai munka és a problémamegoldás egyik legfontosabb fórumává váltak.

- 9 - A szakmai műhelymunka másik fontos színtere a munkaközösségi élet: a tagintézményi szinten működő szakmai munkaközösségek delegáltjai alkotják a tíz intézményi munkaközösséget. Tevékenységük a járási szintű tanulmányi- és sportversenyek szervezésétől az intézményben folyó pedagógiai munka egységes, közös kereteinek meghatározásáig terjed. A többcélú intézmény legnagyobb tagiskolája a Wattay Középiskola és Szakiskola, mely nagy hagyományokkal és jelentős szakmai, illetve sporteredményekkel rendelkező szakképző intézménye. Az iskola már több mint négy évtizede biztosítja Kiskőrös és térségének szakmunkás, illetve szakember utánpótlását. 2011-ben a Wattay elnyerte Az év szakképző iskolája címet. Szakképző iskolánk széles szakképzési kínálattal rendelkezik. A szakközépiskolába beiratkozók közgazdaság, informatika és gépészet szakmacsoportok közt választhatnak. Az érettségire felkészítő 9-12. évfolyamok után három szakmában kínálunk szakképzési lehetőséget. A tanulók közel kétharmada szakiskolás, ők az általános közismereti oktatás mellett 4 szakmacsoportban pályaorientációs és szakmai alapozó képzésben részesülnek, valamint a szakképzési évfolyamokon folytatandó tanulmányaikra készülnek. 10. évfolyam után öt szakképesítésben biztosítjuk a szakmatanulás lehetőségét. Az utóbbi években a közoktatást szabályozó gyakori jogszabályváltozások követése, az új előírásoknak való megfelelés, az új fenntartó részére történő folyamatos adatszolgáltatás nagy erőfeszítést jelentett az iskola vezetése és dolgozói számára, az adminisztrációs és a napi feladatok teljesítése gyakran a szakmai feladatok vagy a fejlesztő szándékú tevékenységek elől vette el a szabad kapacitásokat. A 2012/2013-as tanév az átalakulás, a változás, illetve a nagy rendszer-átalakítások elkerülhetetlen mellékhatása, a bizonytalanság időszaka volt. Azonban úgy gondolom, hogy eljött az az idő, amikor a munkánk és gazdálkodásunk új keretei kikristályosodtak, és mostantól célunk ismét kizárólag a folyamatos fejlesztés, szakmai újítás, javítás lehet, melynek eredményeképpen továbbra is járási és megyei szinten is elismert intézmény maradhatunk. 2.2 Személyi feltételek Az iskola pedagógusai, technikai dolgozói a jogszabályok előírásai és a fenntartó által engedélyezett létszámban dolgoznak, többnyire közalkalmazotti jogviszonyban, egyes

- 10 - esetekben szerződéssel. A fenntartó utasítására a vállalkozói, illetve megbízási szerződéssel dolgozók munkaviszonyát átalakítjuk. Célunk az, hogy 2013 szeptemberére minden dolgozó közalkalmazottként folytassa a tevékenységét. Az alkalmazottak a tagintézményi házirendek, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a munkaköri leírásuk alapján végzik nevelő-oktató munkájukat. Minden alkalmazott ismeri a feladatát és betartja az előírásokat. A jelenlegi intézményi alkalmazotti létszám 248 fő, melyből 196 fő pedagógus, 13 fő pedagógiai munkát közvetlenül segítő és 39 fő technikai alkalmazott. A 100%-os szakos ellátottságot 13 óraadó, illetve 16 intézményen belül áttanító utazó tanár segítségével tudjuk biztosítani. A vállalkozói, megbízásos jogviszonyok átalakítása után a jövőben is ezzel a módszerrel tudjuk csak biztosítani a különböző települések iskoláiban a szakos ellátottságot. Az utazó hálózat koordinálása azonban nagy odafigyelést és rugalmas hozzáállást kíván mind az intézményvezetés, mint a pedagógusok részéről, hiszen a következő tanévre becsült pedagógus állomány közel 10%-a több településen is dolgozhat, ami a tagintézmények órarendjének alapos összehangolását feltételezi. Az intézményben dolgozó pedagógus állományról elmondható, hogy elkötelezett, hivatását szerető kollégákból áll, akik birtokában vannak a szükséges szakmai ismereteknek és infokommunikációs kompetenciáknak, továbbá megfelelő adminisztrációs munkát végeznek. Szakmai felkészültségük frissítésére minden évben lehetőségük nyílik: amennyiben a tagintézmény-vezető is támogatja jelentkezésüket, a kollégák a rendelkezésre álló keret terhére - akár 80%-os anyagi támogatással vehetnek részt akkreditált pedagógus továbbképzéseken, illetve szakvizsga vagy további diploma megszerzésére irányuló képzéseken. A továbbképzések tervezésekor alapelvünk, hogy minden kollégánk eleget tegyen a törvényben előírt továbbképzési kötelezettségének, hogy javuljon az intézmény szakos ellátottsága, illetve a tehetséggondozásban vagy szaktárgyi tanítás során jól alkalmazható, modern pedagógiai eszközökkel ismerkedjenek meg a résztvevők. Pedagógusaink számára nagy kihívást jelent a rengeteg változáshoz való folyamatos alkalmazkodás. A közoktatás jogi hátterének és a fenntartói szerkezet átalakítása napi munkájukat döntően nem befolyásolja, mégis egyfajta bizonytalanságérzetet kelt. Az intézményvezetés feladata, hogy állandóságot, szakmai és létbiztonságot sugallva megkönnyítse a tanárok mindennapi munkáját.

- 11 - A 21. évezredre jellemző társadalmi változások, a sokak által értékválságnak nevezett folyamat következtében mind a szülők, mind a tanulók változtak és változnak. Új, korábban nem tapasztalt problémákkal nézünk szembe az iskolai nevelés terén. Az iskola nevelési rendszerének építése megköveteli a saját értékrend kidolgozását. Erre alapozva lehet csak megteremteni az értékek, követelmények és normák rendszerét egy adott intézményben. A jelenkor és a jövő iskolája kénytelen kibővíteni korábbi értékvilágát, így az erkölcsi, közösségi értékek mellett megjelennek mások is: esztétikai, technikai, közgazdasági értékek (pl. piac, termelés, munka, verseny). Így az iskola korszerű nevelési rendszere a pedagógiai értékek folyamatos gazdagodását jelenti, mely feltételezi a pedagógusok alkalmazkodását, értékteremtő munkáját is. A jövő iskolájának kihívása, hogy az értékválsággal küzdő társadalmi viszonyok között a gyermekekből a szülők együttműködésével - pozitív emberi értékeket követő és közvetítő, kreatív, együttműködésre képes embereket neveljen. Ehhez a kollégák egy részének szüksége van útmutatásra, motivációra, illetve az egymástól kapott inspirációra is. Nagyon fontos az intézmény határozott értékválasztása, melyet a 2013 márciusában felülvizsgált Pedagógiai Program jól közvetít, valamint a nevelő tevékenységet is támogató intézményvezetés. A 2013 szeptemberétől életbe lépő új szabályozás következtében az általános iskolákban 16.00-ig szervezett foglalkozások is nagyon jó alkalmat szolgáltatnak majd a nevelő-, értékközvetítő és értékteremtő tanári munkának.

- 12 - A KT Általános- és Középiskola tantestületének életkor szerinti összetétele azt mutatja, hogy felülreprezentált a középkorú, illetve idősebb generáció. Nagyra becsüljük a tapasztalt kollégák tudását és továbbra is számítunk rájuk a pályakezdők segítése, mentorálása terén. Mindemellett a következő négy évben kb. húsz pedagógus nyugdíjazásával kell számolni, pótlásukról idejében gondoskodni. Ez a tantestület megfiatalodását fogja eredményezni, és a fiatalok által hozott új ötleteket, lelkesedést az intézmény javára kell fordítani, bevonva őket a munkaközösségekben zajló szakmai munkába, tehetséggondozásba. Intézményünkben tíz szakmai munkaközösség működik. A munkaközösségek alapvetően meghatározzák a közös nevelési és oktatási elvek alkalmazását, illetve az általuk megszervezett járási szintű tanulmányi- és sportversenyek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az egységes iskola valóban egység legyen. A munkaközösségek hagyományosan minden év decemberben tartják szakmai napjukat, melyet a jövőben is meg kell szervezni. A korábbi tagintézményi szintű szakmai műhelymunkát érdemes lenne intézményi szintre emelni. Ma már a munkaközösségek létszáma lehetővé teszi, hogy ne csak tagintézményi szinten értékelhesse a szakmai munkát egy-egy munkaközösség, hanem magasabb szinten is. Biztos vagyok benne, hogy ennek eredményeképpen új

- 13 - nézőpontokkal, perspektívákkal gazdagodhatnak a kollégák, illetve új lendületet kap majd a versenyszervezés, az egységes tanmenetek és a tankönyv-választás felülvizsgálata, továbbá új ötletek születnek majd a helyi tantervek összeállítása, mérés-értékelés terén is. A nem pedagógus (azaz ügyviteli, adminisztrációs és technikai) dolgozók létszáma jelenleg 42 fő. A 2013 szeptemberétől hatályos új szabályozás (Köznevelési törvény, 2. sz. melléklet) alapján ebből a létszámból tíz fő iskolatitkár és rendszergazda kerül át a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körébe, a technikai dolgozók számát pedig a pedagóguslétszám 20%-ban maximalizálja a jogszabály. A fenntartó és a települési polgármesterek között jelenleg is folynak tárgyalások azzal a céllal, hogy minden egyes technikai dolgozó sorsa megnyugtatóan rendeződjön, megélhetésük továbbra is biztosított legyen. Az intézményvezetés feladata az, hogy a fenntartó által a 2013/2014-es tanévre jóváhagyott alkalmazotti létszám mellett is minden tagintézményben biztosítsa az oktatónevelő munkához szükséges feltételeket, megfelelő körülményeket. 2.3 Az iskola gazdálkodása 2013. január 1-je óta intézményünk nem önállóan gazdálkodik, pénzügyi-gazdasági feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, illetve a KIK Kiskőrösi Tankerülete látja el. A korábbi normatív finanszírozási rendszert felváltotta a feladat-, illetve költségfinanszírozás, amely költségelemekre bontva vizsgálja az adott feladatot és megkeresi a legkisebb költséggel járó megoldást. A közoktatás állami fenntartásba vételével az intézményvezetői feladatok is megváltoztak. A közalkalmazottak bérét és járulékait a Magyar Államkincstár központilag számfejti és utalja. A dologi kiadásokra a KIK Kiskőrösi Tankerülete vállal kötelezettséget, előzetes intézményi engedélykérés alapján. A 2013. év első öt hónapja alapján elmondható, hogy bár fenntartónk igyekszik a költségeket visszafogni, mégis minden indokolt és szakmailag szükséges kiadáshoz hozzájárult, szakmai szempontok nem sérültek. Három tagintézmény (a kiskőrösi Bem József Általános Iskola és a Petőfi Sándor Kollégium, valamint a Császártöltési Általános Iskola) működtetője a települési önkormányzat. A kezdeti bizonytalanság után mára körvonalazódott, hogy pontosan mi tartozik a működetés feladatkörébe, és az önkormányzatok el is látják a jogszabályban meghatározott kötelességüket. Az alábbi táblázatban a 2012-es és a 2013-as költségvetési év első öt hónapjának dologi

- 14 - kiadásait hasonlítottam össze. A különbözet sorból egyértelműen látszik, hogy a tagintézmények időarányosan egy kivétellel (Páhi) kevesebbet költöttek dologi kiadásokra, mint tavaly. Az összesítő sorokhoz hozzátartozik, hogy a települési önkormányzatok által működtetett tagintézmények működtetésével összefüggésben felmerült költségek (pl. rezsi) a 2012-es adatokban még jelentkeznek, a 2013-as táblázatban már nem. Másrészről a fülöpszállási Herpai Vilmos Általános Iskola kiadásai között megjelent a Faluház rezsiköltsége, mely szintén a KIK fenntartásába került. Összességében elmondható, hogy a jelenlegi feladatfinanszírozási rendszer valóban takarékosabbnak látszik, bár természetesen pontos képet majd csak az év végi adatokból kapunk.

- 15 - Intézményi kiadások 2012. év január 01 - május 31-ig Költségnem Bócsa Császártöltés Soltszentimre Csengőd Fülöpszállás Páhi Kaskantyú Tabdi Bem Wattay Kollégium Dologi kiadás 7 700 375 3 999 755 3 498 905 6 127 864 2 703 516 2 652 845 842 145 6 634 012 40 638 027 25 421 537 23 717 199 Kiküldetés 89 921 65 715 37 898 217 302 97 379 76 622 6 834 50 268 126 832 40 245 0 Bejárás ktsg. 32 008 92 359 73 435 95 991 146 094 113 713 24 267 49 479 33 276 400 103 46 593 Összesen 7 822 304 4 157 829 3 610 238 6 441 157 2 946 989 2 843 180 873 246 6 733 759 40 798 135 25 861 885 23 763 792 Intézményi kiadások 2013. év január 01-tól május 22-ig Költségnem Bócsa Császártöltés Soltszentimre Csengőd Fülöpszállás Páhi Kaskantyú Tabdi Bem Wattay Kollégium Dologi kiadás 5 230 218 224 573 2 582 174 4 369 625 2 391 211 2 800 144 753 225 3 174 998 1 364 704 20 039 799 75 732 Kiküldetés 43 293 93 884 100 180 124 680 161 027 107 717 8 407 137 807 82 701 80 234 9 208 Bejárás ktsg. 22 752 80 472 36 315 42 984 56 661 61 073 14 220 0 0 550 167 66 524 Összesen 5 296 263 398 929 2 718 669 4 537 289 2 608 899 2 968 934 775 852 3 312 805 1 447 405 20 670 200 151 464 Különbözet: 2 526 041 3 758 900 891 569 1 903 868 338 090-125 754 97 394 3 420 954 39 350 730 5 191 685 23 612 328

- 16 - Az intézmény főigazgatója továbbra is felelős az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, felügyeli ám általában nem korlátozza - a tagintézmények gazdálkodással összefüggő szakmai döntéseit. A tervezés területén azonban új szemléletre lesz szükség: a feladatalapú finanszírozás hasonló tervezést is igényel, ennek egy példája a Pedagógiai Programban megjelenő, többletkiadással járó tevékenységek összesítése és költségtervezése. Úgy vélem, 2013 nyarán szükségszerű lenne tagintézményi szinten egy olyan fejlesztési elképzeléseket tartalmazó költség- és ütemtervet készíteni, mely a 2012. évi költségvetés anyagi keretein belül tartalmazná az intézményben év végéig végrehajtandó karbantartási, fejlesztési vagy beruházási elképzeléseket. Ezt a fejlesztési tervet a fenntartó tankerülethez felterjesztve lehetne engedélyt kérni olyan kiadásokra, melyek szükségszerűek a színvonalas munkavégzés körülményeinek megteremtéséhez. Az infrastrukturális, informatikai és egyéb tárgyi fejlesztések területén a jövőben minden eddiginél fontosabb lesz a sikeres pályázati tevékenység. A KT Általános- és Középiskola az elmúlt években is sikerrel vett részt az Útravaló, a Határtalanul, az IPR programokban, továbbá önállóan vagy korábbi fenntartónkkal közösen több sikeres TÁMOP, TIOP pályázatot sikerült megnyerni és megvalósítani. 2010 óta 111 db önállóan benyújtott pályázatból 86-ra nyertünk támogatást, összesen több mint 67 millió forint értékben. Az intézmény korábbi fenntartója egy-egy nyertes TIOP és TÁMOP pályázatból összesen 287 millió Ft-ot tudott az intézmény fejlesztésére fordítani, egy DAOP pályázat keretén belül pedig négy iskolaépületet sikerült felújítani kb. 1,5 milliárd Ft értékben. A jelenlegi gazdasági helyzetben úgy gondolom, hogy reálisan nem számíthatunk a finanszírozás jelentős növekedésére. Valószínűsíthető, hogy fejlesztésekkel kapcsolatos elképzeléseket a fenntartó csak indokolt esetben támogat majd, ezért szakmailag valóban alátámasztható, a tanulók és a pedagógusok érdekeit szolgáló, kidolgozott ötletekre lesz szükség. Nem számolhatunk többé iskolánk vállalkozás-jellegű tevékenységéből származó bevételeivel, valamint a szakképzési fejlesztési támogatásból befolyó összegekkel, tehát bizonyos fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket sikeres pályázatok útján, esetenként támogatók segítségével lehet majd finanszírozni, melyhez szintén elengedhetetlen a fenntartóval való szoros együttműködés.

- 17-2.4 Nevelés Mára globális problémává vált az oktatásban a viselkedési problémák és az érdektelenség, alulmotiváltság kezelése. Napi problémát okoz a gyerekekben felgyülemlett feszültség, türelmetlenség. A jelenség okai nyilvánvalóan szerteágazóak, és többnyire társadalmi problémákra vezethetők vissza, ám nekünk, nevelőknek a napi problémák megoldására kell koncentrálnunk. Iskoláinkban csak akkor folytathatunk eredményes szakmai munkát, ha megteremtjük azt az együttműködő, elfogadó légkört, melyben a tanítás-tanulás folyamata megvalósulhat. Úgy gondolom, hogy a tanulói és tanári társadalmi szerepek egyfajta alá- és fölérendelt viszonyban állnak egymással, de nagy hiba lenne azt gondolni, hogy a tekintély, a tisztelet a tanárnak alanyi jogon jár. Soha nem hittem a tekintélyelvű pedagógiában. Mindannyiunknak meg kell dolgoznia diákjai figyelméért és megbecsüléséért felkészültségünkkel, nyitott hozzáállásunkkal, következetességünkkel. Nevelőtestületünk minden tagintézményben eredményes munkát végez a nevelés terén is: az elmúlt években sem komoly fegyelmi vétség, sem kirívó szakmai kudarc, hiányosságra nem derült fény. Mindemellett továbbra is tovább kell képeznünk magunkat, hogy a változó kor változó elvárásainak meg tudjunk felelni. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, és más, külön figyelmet igénylő tanulókat a jövőben is meg kell próbálnunk felzárkóztatni. Ebben a pedagógiai szakszolgálat és más szakértők segítségét kérhetjük, illetve a jövőben is sok feladatra számíthatnak a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó kollégák. Általános iskolai tagintézményeink felkészültek a 2013 szeptemberétől 16.00-ig tartó foglalkozások megszervezésére, a helyi tantestületek a tanórákra való felkészülést segítő, napközi jellegű foglalkozásokon túl számos kreativitást, általános műveltséget és szaktárgyi tudást fejlesztő délutáni szakkört kínálunk a tanulóinknak. Célunk, hogy minden egyes tanuló tartalmasan, épülését szolgáló tevékenységgel töltse el a kötelező órák után az iskolában töltendő időt. A tanórán kívüli nevelés másik területe a települési hagyományok őrzése. Az iskolai ünnepségek mellett valamilyen módon minden egyes tagiskolánk aktívan részt vesz településének rendezvényein.

- 18 - A tanulók érdekképviseleti fóruma, a Diákönkormányzat jól működik tagiskolai és intézményi szinten is. Az intézmény életében fontos döntésekhez kapcsolódó véleményezési jogukkal élnek, ötleteket, javaslatokat adnak a diákélet, a szabadidős programok megszervezéséhez. A szülői szervezet (SZMK) szintén két szinten működik, és sokféleképp segíti nevelő munkánkat. A szülők részt vesznek rendezvények, ünnepségek megszervezésében, és rendszeresen egyeztetik a pedagógusokkal a szülők és az iskola nevelési feladatait.

3. Vezetői program - 19 - Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. (Eötvös József) Az igazgatói pályázat részeként benyújtott vezetői programom részben a helyzetelemzésben érintett problémákra, részben más megoldandó feladatokra vonatkozó megoldási, fejlesztési elképzeléseimet tartalmazza. A pályázatom vezetői program részének kidolgozásakor figyelembe a vonatkozó jogszabályokat, az intézmény szakmai alapdokumentumait, szabályzatait és kollégáim véleményét, javaslatait. Ha végiggondolom az elmúlt másfél évben főigazgató-helyettesként, majd megbízott főigazgatóként végzett munkámat, illetve a 2013 januárjában bekövetkezett változásokat az oktatásirányítás és finanszírozás területén, akkor egyértelmű a tény: az oktatási intézmények vezetőinek feladatköre (egyben jogköre) jelentősen megváltozott. Korábban elterjedt nézet volt a szakmában, hogy menedzserszemléletű iskolaigazgatókra van szükség, akik sikeresek más fontos dolgok mellett - a forrásteremtésben. Ma már az intézményvezetők hatásköre nem terjed ki a gazdálkodással kapcsolatos döntésekre, illetve a munkáltatói jogok közül a megbízás, felmentés, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés megállapítására. A Köznevelés törvény 69. -a meghatározza az intézményvezető feladatait. Ez alapján - dióhéjban összefoglalva - a köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, az eszközökért, felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a pedagógiai programért, valamint képviseli az intézményt. Felelős továbbá a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a különböző érdekképviseleti szervekkel való megfelelő együttműködésért, a tanulók biztonságáért, egészségéért. Összetett feladat tehát az intézményvezetőé, ráadásul a jogszabályban felsorolt kötelességeit maradéktalanul teljesítő főigazgató sem feltétlenül jó vezető. Véleményem szerint a jó vezető konkrét elképzelésekkel rendelkezik arra vonatkozólag, hogy milyen

- 20 - intézményt képvisel. Nem utasításra vár, hanem megtalálja magának a feladatot, melynek megvalósításához megteremti a szükséges feltételeket, bevonja a megfelelő társakat. Összességében tizenhárom éve dolgozom vezetőként (a magán-, majd közszférában), és úgy gondolom, hogy mindig így álltam a munkához, és ezután sem lesz másképp. Az intézményvezető fontos feladata, hogy az iskola életében egyfajta katalizátor szerepet töltsön be, illetve olyan mozgatórugó legyen, aki az eddig elért eredmények őrzése, megtartása mellett kezdeményezőkészségével, innovatív szemléletével a folyamatos fejlesztésre, a minőség javítására koncentrál. Bármely tagintézményünkre igaz, hogy az oktatás-nevelés minőségének javítása a helyi közösség érdeke, hiszen nagyban hozzájárul a település megtartó erejéhez, a gyermekek beilleszkedésének, elhelyezkedésének sikeréhez. Ma, a tanulókért, létszámért folytatott küzdelem idején egyáltalán nem mellékes, hogy milyen az intézmény arculata, renoméja. Fontos a szakmai munka eredményessége, a minőségi oktatás, a tanulóbarát, elfogadó, ám fontos emberi normákat közvetítő nevelés, és az iskola társadalmi szerepvállalása, elfogadottsága is. Az általam elképzelt intézmény nem csak törvényesen és szakmai alapokon működik, de fontos társadalmi szerepet vállal, a fenntartható fejlődés, a zöld gondolkodásmód kialakításában, az innováció és innovatív szemlélet kialakítása, a közösségi nevelés (öntudatos, aktív állampolgárrá válás elősegítése, a nemzeti és helyi hagyományok ápolása), a kulcskompetenciák oktatásának javítása, az egyéni képességek kibontakoztatása terén. 3.1 Fenntartható fejlődés, a zöld iskola Mindenki előtt ismert tény, hogy mára környezetünk védelme az egyik legfontosabb feladatunkká vált. Évtizedek óta hallunk a közelebbi vagy távolabbi jövőben fenyegető környezeti katasztrófákról, kimerülő energiahordozó készletekről, az emelkedő energiaárakról. Arról sajnos kevesebbet hallani, hogy milyen konkrét intézkedéseket hoznak a megelőzés érdekében. Úgy vélem, a jövő generációja aktív részese kell, hogy legyen a szűkebb és tágabb értelemben vett környezetvédelmének, és az erre való felkészítés, szemléletformálás az iskola feladata. A KT Általános- és Középiskola (jogelődje) 2010-ben a Zöld óvoda, majd 2011-ben az Ökoiskola címet is elnyerte, és számos környezetvédelmi témájú, vagy azzal összefüggő projektet végrehajtott már. Fontosnak tartom, hogy ezt a fajta munkát még intenzívebben

- 21 - folytassuk. Az intézménynek részt kell venni az ökoiskolák számára kiírt pályázatokon, programokon, az ökoiskolai minősítéshez szükséges kritériumokat továbbra is teljesíteni kell. Érdemes lenne a publikált jó gyakorlatok közül minél többet megvalósítani. Az intézmény kommunikációjában, arculatában hangsúlyosabban kellene megjeleníteni a környezetünk védelme iránti elkötelezettséget. Pályázati vagy fenntartói támogatás nélkül is többféle tevékenységet szeretnék el-, illetve újraindítani a 2013/2014-es tanévtől, lehetőleg az összes tagintézmény tanulóinak aktív bevonásával, ezek közül néhány, címszavakban: Energiahatékonyság, energiafelhasználás tanulói auditja (a nem hatékony felhasználás területeinek azonosítása, hő hidak felkutatása, energiafogyasztás napi mérése, energiaigény csökkentése a világítás és berendezések lekapcsolása, takarékos izzók telepítése által. A megtakarítás kiszámolása nem csak kiadáscsökkentést hozhat, de jó gyakorlat lehet matematika vagy fizikaórán. A projekt tantárgyi beágyazása informatika órákon, de akár nyelv-, vagy magyar nyelv és irodalom órákon sem nehéz. A tevékenység az otthoni szokásokat is átformálja, a gyerekek taníthatják szüleiket. Kapcsolódó iskolai tevékenységek lehetnek: mese- és történetírás, plakátok, emlékeztető matricák készítése, melyek a közös erőfeszítés fontosságára emlékeztetnek. Áram-mentes nap (egy nap az iskolában elektromosság nélkül) hatásainak mérése, dokumentálása. Az iskolai számítógépekre automatikus stand-by / kikapcsoló szoftverek telepítése, mozgásérzékelős lámpák felszerelése. Működő napelemes rendszerek, illetve energiatermelő üzemek látogatása. Esetleges felújítások előtt és után az energiafogyasztás mérése, iskolai hőmérséklet dokumentálása és a törvényben előírt minimális hőmérsékletre (20 ) mérséklése dupla pulcsi nap, mely során a megtakarítást mérhetik, kiszámolhatják a tanulók. Hulladékgazdálkodás: feldolgozó üzemek látogatása, tanulói kutatásra épülő projektek. Szárazelem, PET és papírgyűjtési akciók (bevételt energiatakarékos megoldásokba vagy projekthez kapcsolódó kirándulásba lenne célszerű fektetni). Szemétszedés akciókban való részvétel (teszedd.hu oldalon a 2013. 09-14-i országos akcióra már regisztráltunk). Hulladékból tárgyakat tanulói verseny megrendezése, tetrapak fa vagy épület megépítése, kartonpapír-vár építése, hulladékból készített ruhákból divatbemutató, és kiállítás. Üzemanyag felhasználás kerékpározás népszerűsítése: Tekerj az iskolába! napok megrendezése plakátokkal, bannerekkel, egyéb figyelemfelhívó akciókkal, szülők bevonásával, kerékpáros felvonulással, flash mob megszervezésével, mely remélhetőleg felkeltené a média érdeklődését. Faültetés, iskolai kertek gondozása. Környezetvédelem az oktatásban: pedagógusoknak legjobb óravázlat verseny

- 22 - környezetvédelem témában, tanulók bevonása az óvodai ismeretterjesztésbe (tanulók tanítanak óvodásokat). A felsorolt ötletek megfelelő tervezése, időzítése, valamint a tagintézményekben zajló tevékenységek összehangolása szükséges. Egy intézményi szintű projekt megvalósításához nagy szükség van a tagintézmény-vezetők támogatására, illetve a szakmai munkaközösségek ötleteire. A felvázolt tevékenységek többsége nem költségigényes, ám érdemes megpróbálni külső támogatókat bevonni, akár az energiaszolgáltatók, hulladékgazdálkodók, akár más vállalkozók köréből. Amennyiben sikerül, a támogatást újabb energiatakarékos eszközökbe, megoldásokba lehet fektetni, melynek mérhető kiadáscsökkentő eredményei újabb lökést adhatnának a következő időszakra, életben tartva a témát. 3.2 Innováció és az innovatív szemlélet Az innováció fogalma alatt szakmai fejlesztést, újítást, egy-egy új ötlet megvalósulását értem. Meggyőződésem, hogy a gyorsan változó környezethez, technológiához megfelelően alkalmazkodó felnőtteket csak olyan iskola nevelhet, ahol mind az iskolavezetés, mind a pedagógusok nyitottak az iskolai élet bármely területét érintő innovációra és saját tevékenységük minden területét is folyamatosan fejlesztik. Ha az innovatív szemléletet sikerül átadnunk, akkor tanulóink az újat, a változást nem elkerülhető rosszként, terhes feladatként, hanem az élet természetes velejárójaként, esetleg érdekes kihívásként fogják megéli. A szemlélet azonban nem adható át elméletben: gyakorlati példákkal kell szolgálnunk. Napjainkban az egyre csökkenő gyermeklétszám miatt az iskolák között élesedik a beiratkozó diákokért folytatott versengés. Ha egy intézmény meg akarja tartani pozícióját lehetséges lépések lehetnek: a pedagógiai kínálat bővítése, megerősítheti valamelyik szakmai területet: például új tagozatot indíthat, bevezetheti egy új idegen nyelv oktatását és számos más újítást alkalmazhat. Folyamatosan fejleszteni kell a szakmai munkát, figyelemmel kell kísérni a közoktatási tendenciákat, a szakképzési, felsőoktatási irányokat, a munkaerő-piaci elvárásokat. Az iskolai élet sokféleségéből adódóan a pedagógiai innováció több területen érvényesülhet: - átfogó, szervezeti fejlesztés (pl. környezettudatos arculat, intézményi szintű projektek)

- 23 - - az iskola valamelyik szegmensének, közösségének fejlesztése (pl. tagintézményi projektek, munkaközösségek megújítása), - valamint a mindezek alapjául szolgáló pedagógus fejlesztése (továbbképzés, jó gyakorlatok átvétele). Úgy gondolom, intézményünkben mindhárom folyamatra szükség van, hiszen párhuzamosan, egymást erősítve valósíthatók meg. Az iskolák fejlesztése alapvetően két nagyobb területre osztható: tartalmira és módszertanira. Utóbbi az oktatáshoz kapcsolódik, előbbi inkább nevelési kérdésekhez. Tartalmi fejlesztés terén az iskola (munkaközösség) feladata az új, központi kerettantervekre épülő, elfogadott helyi tantervek bevezetése, értékelése és felülvizsgálata lesz a következő tanévben. Szintén a tartalmi fejlesztések közé sorolom az általános iskolákban bevezetendő, 16.00-ig tartó foglalkozásokat. Annak érdekében, hogy az iskolában eltöltött többletidőt tartalmas, építő tevékenységekkel töltsük ki, nagyon fontos lesz a 2013/2014-es tanév, hiszen most nyílik először alkalom arra, hogy a valós tanulói igényeket és reakciókat megismerve a tagiskolák kialakítsák azt a délutáni foglalkozás kínálatot, mely összhangban van az iskolák személyi és tárgyi feltételeivel, a tanulók érdeklődésével, szülői igényekkel és az intézmény pedagógiai programjában meghatározott oktatási-nevelési alapelvekkel. Intézményű szintű fejlesztésként a KT Általános- és Középiskola tagintézményeiben bevezetném a Digitális Oktatási Alapcsomagot (DOA), melyet a Microsoft felajánlásaként minden közoktatási intézmény ingyenes igényelhet. (Az intézmény regisztrációja megtörtént.) A csomag része többek között az intézményi és diáklevelezés, a csoportmunka, az intranet, vagy éppen az előadás-sugárzási és videokonferencia-lehetőség is. Ezek online igénybevételéhez nincs szükség saját szerverekre, tehát külön üzemeltetési költséggel nem jár. A DOA szolgáltatásai lehetővé teszik, hogy a diákok és a tanárok otthonról is elérjék leveleiket, az iskolában készített dokumentumaikhoz on-line készített tananyagaikhoz hozzáférjenek távolról is, illetve elvégezhessék a házi feladatokat. Napjaink egyik legfontosabb munkaadók által is elvárt - alapkészsége a csapatmunka, a csoportban való együttműködés képessége, amelyet a legmodernebb eszközökkel fejleszt a DOA. Az intézmény minden dolgozója és tanulója számára lehetővé válik pl. a közös dokumentumszerkesztés (otthonról is jogtiszta MS Office 365 szoftverekkel), a csetelés, a számítógép alapú hang- és videóhívás, online megbeszélés.

- 24 - Az intézmény régi restanciája, hogy nem minden tagiskola rendelkezik saját honlappal. Feltett szándékom, hogy ezt a hiányosságot pótoljuk. Akár a DOA-n belül, akár a jelenleg működő ( Joomla! CMS, azaz közösségi tartalomszerkesztő) rendszerben, de felépítjük és elindítjuk a páhi, a császártöltési iskolák honlapjait, felülvizsgáljuk a Soltszentimrei Általános Iskoláét. Szintén informatikai jellegű, ám azon túlmutató jelentőségű az a terv, mely szerint az intézményben (lehetőleg a járás többi iskolájával együtt) a jelenlegi adatnyilvántartó rendszer és digitális napló helyett egy olyan új szoftvert vezetnénk be, mely mindkét jelenlegi program funkcióját ellátná. A szoftverfejlesztő céggel és a finanszírozás kérdésében a fenntartóval jelenleg tárgyalást folytatunk, és reményeim szerint a következő tanévet már az új szoftverrel kezdhetjük meg. A jelenlegi digitális naplónál sokkal intelligensebb, rugalmasabb, könnyebben kezelhető és felülete valóban felhasználóbarát. Integrált adatbázis kezelője miatt többé nem kell majd a digitális naplót minden tanév elején adatokkal manuálisan feltölteni, ami megkönnyíti a pedagógusok és a tagintézmények vezetőinek munkáját is, nem beszélve a sokkal fejlettebb tanulói-szülői tájékoztató funkcióról, melybe nem csak a tanuló iskolai előmenetelét, de akár még a feladott házi feladatot is rögzíteni lehet. 3.3 Közösségi nevelés A közösség létfontosságú szerepet játszik az ember egész életében, mert az egyén közösség nélkül élet- és fejlődésképtelen. Minden életszakaszban kapcsolódunk különböző csoportokhoz, melyek befolyásolják viselkedésünket, értékrendünket, kapcsolatainkat, azaz alapvetően meghatározzák személyiségünk fejlődését: ez a szocializáció. A nevelés és a személyiségformálódás szorosan összefügg egymással. A közösségi nevelés lényege - a közösségben vagy közösségi tevékenységgel történő nevelés; - a társas kapcsolatok fejlődése és fejlesztése; - a közösségi érzés és tudat fejlesztése; - a közösségi emberré válás. A közösség fontos ismérve a mi-tudat, a közösségi érzés kialakulása. Ezt építik azok a közös élmények, melyeket az iskolai élet során élünk át. Ezért tartom fontosnak, hogy minden tagintézmény életben tartsa a maga hagyományait, továbbá aktív részt vállaljon a település hagyományőrző tevékenységében, vegyen részt a községi, városi rendezvényeken,

- 25 - ünnepségeken. Mindez nagyban hozzájárul a nemzeti identitás kialakulásához, közvetve a tudatos, aktív állampolgárrá váláshoz is. A közösségi nevelés fontos színtere az iskolai vagy osztálykirándulás, erdei iskola, illetve minden tanórán kívüli közös program, ezért az ilyen jellegű kezdeményezéseket is támogatni szükséges. Az már említett Digitális Oktatási Alapcsomag számos funkciója szintén hozzájárul a közösségépítéshez, akár csak a tagintézményi vagy intézményi szintű projektek, tanulmányi- és sportversenyek. A KT Általános- és Középiskola éves versenynaptárában 18 tanulmányi, illetve művészeti témájú, továbbá 8 sportverseny szerepel. Fontosnak tartom, hogy a jövőben is legalább ilyen volumenben szervezzünk versenyeket, ahol a járásban élő gyerekek megismerkedhetnek egymással, illetve összemérhetik tudásukat, képességeiket. Megemlíteném még azt az előkészítés alatt álló EU-s pályázatot, melynek célja, hogy az iskolák országhatáron belüli, valamint határon túli testvériskolai kapcsolatokat alakítsanak ki. Ezek a kapcsolatok a közös programok megvalósításán keresztül hozzájárulnak a gyermekek szociális, életviteli, kommunikációs kompetenciájának fejlesztéséhez, ismeretanyaguk bővítéséhez. A társ-intézmények megoszthatják tapasztalataikat, jó gyakorlataikat az oktatás, nevelés különböző területein, így a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatosan is. Jelenleg a pályázat beadásának megnyitását várjuk, és mivel tagintézményenként külön projektekkel pályázhatunk, terveim szerint akár négy-öt programot is benyújthatunk, mely akár hét tagintézményben teremtené meg a lehetőséget a következő tanévben olyan szabadidős, tanórán kívüli programokra, kirándulásokra és táborozásra, melyre másképp nem lenne lehetőségünk. 3.4 Nyelvi és informatikai készségek javítása Az iskolákban oktatott összes tantárgy és műveltségterület fontosságát elismerve és hangsúlyozva úgy gondolom, hogy napjainkban az idegennyelv-tudás és az informatikai jártasság jelentősége kiemelkedő. Mindkettő javítja a munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeit, hozzájárul a foglalkoztatottság emelkedéséhez, a társadalmi mobilitás és a gazdasági versenyképesség javításához is, illetve egy bizonyos szint fölött bármilyen más tantárgy vagy tudomány terén való jártasság megszerzésének eszköze, akár feltétele is lehet.

- 26 - Nyelvtanárként meggyőződésem, hogy a 21. század oktatása által átadható kompetenciák közül a nyelvtudás az egyik legfontosabb. A mai gyermekek Európai Uniós polgárként (sok tekintetben egyszerre világpolgárként) nőnek fel, és az a feladatunk, hogy az idegen nyelven történő kommunikációt természetessé tegyük számukra. A többnyelvűség kialakítása az Európai Bizottság által is megfogalmazott prioritás az oktatás területén, és Magyarország kormánya is támogatja a magyarok nyelvtudásának javítását. Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest is magas óraszámban folyik az idegen nyelvi képzés, amely ennek ellenére sem hatékony. A kormány elkészítette A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig c. tanulmányt, melynek célja, hogy áttekintést adjon nyelvoktatásunk helyzetéről, problémáiról, és meghatározza az oktatási rendszerben tanulók nyelvtudása fejlesztésének fő irányait. Az általános iskolai nyelvoktatás célja megteremteni annak lehetőségét, hogy a tanulók 14 éves korukig eljussanak az A2 KER szintre az első idegen nyelvből, továbbá biztosítani a második idegen nyelv tanulásának a lehetőségét a 7. osztálytól. Megfogalmazott alapelv, hogy angolul mindenkinek tudnia kell, hiszen napjainkban az angol nyelv alapvető szerepe a nemzetközi érintkezésben vitathatatlan. Ma az általános iskolások több mint fele angolul tanul, a német nyelv a második helyre szorult. Azonban a nyelvi és kulturális sokszínűség elősegítése érdekében, valamint gazdasági és versenyképességi szempontok alapján is elengedhetetlen, hogy a gyerekek egy másik idegen nyelvet is tanuljanak. A rendelkezésre álló humán erőforrások alapján törekedni kell arra, hogy ún. kisnyelvek tanulásának lehetőségét is megteremtsük minél több tagintézményben. A nyelvtanulás hosszú és rögös folyamat, mely az általános iskolákban kezdődik. Az általános iskolákban idegen nyelveket oktató kollégáim fontos feladata az angol és német (illetve bármely más) nyelv és kultúra iránti érdeklődés kialakítása, a motiváció, a gátlások oldása és a nyelvtudás gyakorlatban történő alkalmazásának elősegítése. A bemagolt nyelvtani táblázatok mit sem érnek, ha hétköznapi helyzetekben sem tudjuk alkalmazni a tanultakat. A magyarországi nyelvoktatás hagyományosan vizsga-centrikus: az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványok gyakorlati értéke és fontossága a vizsgafelkészítés irányába tolta el a nyelvtanítás hangsúlyait. Ez a megfelelő alapok megléte, és vizsgaszándék esetében helyénvaló, ám elsősorban a középiskolás korosztály esetén alkalmazható és alkalmazandó. A módszertani alapelveknek, az intézmény által támogatott továbbképzések

- 27 - tematikájának összhangban kell lenni azzal a törekvéssel, hogy használható nyelvtudást szeretnénk átadni, tehát a nyelvtani tökéletesség helyett a kommunikatív készség a legfontosabb közvetítendő érték. Szerencsére ez ma már csak tanári hozzáállás kérdése: a KT Általános- és Középiskolában a megfelelő tananyag, vagy a tárgyi feltételek hiánya nem lehet akadálya a hatékony, modern nyelvoktatásnak. Fontos feladataink: - a nyelvtudás objektív, osztályszinten túlmutató felmérése, az osztályzatokon túlmenő visszajelzés a tanulónak és a szülőnek a tanuló nyelvtudásáról, - a pedagógusok ösztönzése a tanterv következetes követésére, modern módszerek és taneszközök alkalmazására, - nyelvtudás szintjének figyelembevétele a nyelvi csoportok kialakításakor: nagyobb iskolákban tudásszintenként (és nem osztályonként) kell kialakítani a csoportokat - nyelvi csoportlétszámok minimalizálása (a törvényes keretek között) - tanulói értékelés, önértékelés fejlesztése (pl. az Európai Nyelvtanulási Napló használatának ösztönzése) - a tanulói motiváció fenntartása. - nyelvtanárok módszertani felkészültsége (pedagógusképzés és továbbképzés) - tankönyvek felülvizsgálata. A KT Általános- és Középiskola márciusban elfogadott, adaptált központi kerettanterveiben is megjelenik a nyelvtanítás mint prioritás: a minden tagiskola által elfogadott, közös tantervben a szabadon választható keretből 4. évfolyamon egy órát mindenhol nyelvoktatásra használunk fel. Ugyancsak tanterv szinten jelenik meg az informatikaoktatás fontossága: minden általános iskolánk oktatja a tantárgyat a szabadon felhasználható keret terhére a 4. és 5. évfolyamokon, de a legtöbb általános iskolai tagintézmény már korábban (2-3. osztályban) elkezdik a tanulók bevezetését a számítástechnika világába. A Wattay Középiskolában magas szintű (CAD-CAM) informatikus képzés folyik, ahol a tanulók az átlagos felhasználó számár ismeretlen alkalmazásokban szereznek magas szintű jártasságot. Az informatika túlmutat a számítástechnikán, a számítógép csupán az információfeldolgozás eszköze. Az informatikát, mint tantárgyat bizonyos szempontból célszerű a számítástechnikáról leválasztani és ugyanolyan közismereti tárgynak tekinteni, mint

- 28 - amilyen pl. a matematika, kémia vagy akár a történelem. Az informatika egy általánosabb, nem csak a számítógéphez kötődő fogalom, ismerete ma már az általános műveltség része. A mi feladatunk, hogy az IKT-s eszközök használatát magától értetődővé, az informatikát mint tantárgyat érdekessé, motiválóvá tegyük a tanulók számára. Mindehhez elengedhetetlen a szaktanárok folyamatos módszertani és szakmai továbbképzése, valamint az eszközpark fejlesztése. Ezt a célt (is) szolgáltja a DOA bevezetése, illetve a jelenleg folyamatban lévő adatszolgáltatás az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. részére, hogy az általuk megvalósított TIOP-1.1.1-12/1 "Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztése a közoktatásban" c. project keretén belül intézményünk is részesüljön új informatikai eszközökben. 3.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelése, egyéni képességek kibontakoztatása Az egyéni tanulói képességekből fakadó eltérő igények kezelése két területen fontos: a kiemelkedően tehetséges tanulók tehetséggondozása és a sajátos nevelési igényű, tanulási-, beilleszkedési vagy magatartási zavarral küszködő gyermekek hátránykompenzációja terén. 3.5.1 Hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók Minden pedagógus alapvető feladata a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása, egyéni fejlesztése, ezzel a tanulási kudarc megelőzése. Fontosnak tartom, hogy minden diákunk a képességének, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön A KT Általános- és Középiskola elkötelezett a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, a sajátos nevelési igényű tanulók segítése, hátránykompenzációja iránt, ami az intézmény szakmai alapdokumentumában is megjelenik (Pedagógiai Program, 1.6.3 fejezet). A tagintézményekben hozzáértő fejlesztő pedagógusok és gyógypedagógusok segítik a tanulók munkáját, szükség esetén a megfelelő szakemberekkel (gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) együttműködve. Ebbe a speciális feladatba bekapcsolódnak a tagintézményi gyermek és ifjúságvédelmi felelősök és természetesen az osztályfőnökök is. A szakemberek a differenciál-diagnosztika eszközeivel csoportos és egyéni szűrővizsgálatokat végeznek: kiszűrik a tanulási problémákkal, részképesség-zavarral küzdő tanulókat, akiket szakértői vélemény alapján fejlesztő foglalkozásokon próbálnak felzárkóztatni, az egyéni