VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015



Hasonló dokumentumok
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN III.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Kutatás és fejlesztés, 2011

FEJÉR MEGYE ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

A válság munkaerő-piaci következményei, I. félév

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

LAKÁSVISZONYOK,

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

Kisújszállás Város Önkormányzata

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Bács-Kiskun megye szakképzésfejlesztési

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban :47:02

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Munkaügyi Központja. Gyır, május

Miskolc Város Intelligens Szakosodási Stratégia

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

A SZOLNOKI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ évi szakmai tevékenységéről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

2.0 változat június 14.

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

a munkavédelmi hatóság I. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól

FIZETÉSEMELÉS Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

Időközi vezetőségi beszámoló I. negyedév május 19.

STRESSZ BAROMÉTER 2015 FELMÉRÉS

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Szezonális foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban Seasonal employment in Hungarian agriculture

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

311/2012. (XI. 7.) Korm. rendelet

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL. Tisztelt Olvasó!

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

Üzleti jelentés az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár december 31-i éves beszámolójához

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

A csalás, megtévesztés, visszaélések és szabálytalanságok feltárása könyvvizsgálat folyamán

A fizetési mérleg alakulása a IV. negyedéves adatok alapján

TARTALOM FÓKUSZ FÓKUSZ AKTUÁLIS NEMZETKÖZI GAZDASÁG KUTATÁS FELSŐOKTATÁSI ÁTALAKÍTÁS

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve november

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK. (COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK, CAF) ALKALMAZÁSA RÉVÉN Elemző, értékelő tanulmány

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE A ÉVRE

AJÁNLÁSA. a központi közigazgatási szervek szoftverfejlesztéseihez kapcsolódó minőségbiztosításra és minőségirányításra vonatkozóan

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban

A magyar közvélemény és az Európai Unió

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP / FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

Jelentés a turizmus évi teljesítményéről

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MAGYARORSZÁG ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Magyarországi IOSHA országjelentés

A Marcali Városi Sportcsarnok. vállalkozásban történő üzemeltetésének. tapasztalatairól.

Észak-Magyarországi Régió

MUNKAERŐPIACI HELYZETKÉP KECSKEMÉT MUNKAERŐPIACI KÖRZETBEN október

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL FEBRUÁR

A Bács-Kiskun megyei, pályaválasztás előtt álló tanulók szakmák iránti érdeklődésének felmérése 2013

Struktúraváltás az Észak-magyarországi régió kórházaiban

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS JANUÁR

KUTATÁSI CÉLOK ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A válság hatása a munkaerőpiacra

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Átírás:

VEZETÉSI TANÁCSADÓI DÍJAK FELMÉRÉSE 2015 a felmérést és elemzést a és a munkacsoportja készítette.

1. Bevezető 2015-ben ismét lezajlott a vezetési tanácsadói díjak hazai felmérése, hasonlóan a 2014-ben indult kezdeményezéshez. A felmérés célja továbbra is az, hogy a vezetési tanácsadó szakma ismert és elismert képviselőinek anonim megkérdezésével képet alkossunk a vezetési tanácsadásban alkalmazott aktuális napidíjakról, ami iránytűként szolgálhat mind az ügyfelek, mind a tanácsadók számára. A felmérést a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (VTMSZ) és a Magyar Projektmenedzser Szövetségnek (PMSZ) közösen végezte el, a megkérdezettek köre azonban kiterjedt az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) és a Turisztikai Tanácsadók Szövetségének (TUTSZ) tanácsadóira is. 2. A 2015 évi felmérés módszertana A 2015. évi felmérés a 2014 évi mintán került elvégzésre, hasonló válaszadási hajlandóság mellett: a 200 megkérdezett vállalat közül idén 48-an töltötték ki a kérdőívet. A mintavétel alapját a felmérésben résztvevő szövetségek konszolidált taglistája jelentette, amely az átfedések és a nem tanácsadói profilú válaszadók kiszűrésével jött létre. Az érintett szövetségek tagsága mind cégméret, mind pedig szakmai profil szempontjából kellően heterogén ahhoz, hogy a megkérdezettek köre leképezze a magyar tanácsadási piacon dolgozó tanácsadó cégeket. A kérdőíven a tavalyi tapasztalatok alapján két módosítást eszközöltünk: A HR tanácsadás és a humán fejlesztés területeit összevontuk. Ennek magyarázata, hogy jellemzően ugyanazok a cégek dominálnak mindkét szakterületen, és komplexebb tanácsadási projektek esetén a fenti, egymáshoz szorosan kapcsolódó tevékenységek szétválasztása sem magától értetődő. Új kérdésként került a felmérésbe az egyes szenioritási szinteken elvárt szakmai gyakorlat. Célunk ezzel a szenioritási szinteknél feltételezett szakmai gyakorlat validálása, illetve a tanácsadói életpályáról alkotott kép pontosítása volt. A kérdőív pontos kérdései megtalálhatók a dokumentum végén mellékletként. 3. A felmérés főbb eredményei A díjakat besorolási, szenioritási szintenként mértük a tanácsadási iparágban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően. Az egy szintek az alábbi gyakorlati időket tükrözik a válaszok szerint: 1. táblázat: Az elvárt gyakorlati idő szenioritási szintenként Tanácsadási szint Elvár gyakorlati idő (év) 1-3 3-6 5-10 8 - Megállapítható, hogy az előzetes definiált gyakorlati időhöz (2014) képest lényeges eltérés nem tapasztaltunk. 1

A tanácsadói díjak alakulása A felmérés eredményeit tanácsadási szakterületek és szenioritási szintek szerint vizsgáltuk. A kapott eredmények azt mutatják, hogy a tanácsadói díjak átlagosan 8%-kal növekedtek. A felmérés legfőbb eredményei az alábbiakban találhatóak: A növekedés alakulása a 24 vizsgált kategória közül csak 5 esetében regisztráltunk 5%-nál nagyobb mértékű csökkenést, viszont 15 esetben 5%-ot meghaladta a díjnövekedés mértéke. A díjnövekedés az alacsonyabb szenioritási szinteken - különösen a junior tanácsadók szintjén (17%) - markánsabb, a díjcsökkenés pedig a magasabb szenioritási szintekre - főként a partneri/igazgatói szintre jellemző. Ez a tendencia azt az üzenetet hordozza, hogy nehezebb értékesíteni a nagyobb gyakorlattal/szaktudással rendelkező tanácsadók munkáját - illetve az ő magasabb hozzáadott értékük nem érvényesíthető a tanácsadói megbízások díjában. Egyedül a stratégiai tanácsadás területén tudott nőni a partneri/ügyvezetői szint valószínűleg ebben a műfajban megkerülhetetlen érték a tapasztalat. Az erőforrás-kihelyezés díjai növekedtek legnagyobb mértékben - ami szakterületenkénti bontásban is a díjak nivellálódását jelzi. Az összesített eredmények alapján a junior napidíjak átlagos értéke a tavalyi átlagos nettó 76.000 Ftról nettó 88.000 Ft-ra nőtt, a legmagasabb besorolású partneri/ügyvezetői kategóriában viszont nettó 200.000 Ft-ról, nettó 196.000 Ft-ra csökkent. A junior és a partneri szint díjainak különbsége várakozáson aluli és a rendelkezésünkre álló információk alapján nincs összhangban sem a javadalmazással, sem a szolgáltatási szinttel. Mindez aláhúzza az előző fejezetben leírt negatív tendenciát, miszerint a magasabb szenioritási szintek tudása nehezebben értékesíthető illetve nehezebben érvényesíthető az árazásban. Fontos jelezni, hogy a fenti eredmény nem a realizált díjakat, hanem sokkal inkább a kiajánlott árakat mutatja. Mivel a vezetési tanácsadók gyakran fix díjas szerződések keretében dolgoznak, a kiajánlott díjak az árkalkuláció alapjául szolgáló napidíjakat jelentik vagy a megcélzott díjszintet. A 2015-ös díjak kategóriánkénti, szolgáltatáscsoportonkénti adatait, 2014-hez viszonyított változását az alábbi táblázatok és ábrák mutatják: 2. táblázat: Átlagos nettó tanácsadó díjak (Ft/tanácsadói nap) alakulása tanácsadói szintenként 2015-ben 2015 ALSÓ ÉRTÉK FELSŐ ÉRTÉK KÖZÉPÉRTÉK 79 000 Ft 97 000 Ft 88 000 Ft 121 000 Ft 174 000 Ft 147 500 Ft 142 000 Ft 182 000 Ft 162 000 Ft 164 000 Ft 228 000 Ft 196 000 Ft 2

250 000 Ft 3. ábra: A nettó napidíjak átlaga kategóriánként és szolgáltatáscsoportonként 2015-ben 200 000 Ft 150 000 Ft 100 000 Ft 50 000 Ft 0 Ft STRATÉGIAI MŰKÖDÉSI HR, HUMÁN FEJLESZTÉS PROJEKT MENEDZSMENT INFORMATIKAI ERŐFORRÁS KIHELYEZÉS 4. táblázat: A nettó tanácsadói díjak változása (2014-2015) STRATÉGIAI MŰKÖDÉSI HR, HUMÁN FEJLESZTÉS PROJEKT MENEDZSMENT INFORMATIKAI ERŐFORRÁS KIHELYEZÉS 2015 2014 VÁLTOZÁS 97 000 Ft 81 000 Ft 20% 154 000 Ft 147 000 Ft 5% 175 000 Ft 165 000 Ft 6% 200 000 Ft 191 000 Ft 5% 93 000 Ft 83 000 Ft 12% 145 000 Ft 137 000 Ft 6% 160 000 Ft 162 000 Ft -1% 192 000 Ft 194 000 Ft -1% 97 000 Ft 87 000 Ft 11% 174 000 Ft 157 000 Ft 11% 182 000 Ft 195 000 Ft -7% 228 000 Ft 245 000 Ft -7% 84 000 Ft 81 000 Ft 4% 143 000 Ft 133 000 Ft 8% 172 000 Ft 152 000 Ft 13% 181 000 Ft 189 000 Ft -4% 79 000 Ft 70 000 Ft 13% 121 000 Ft 117 000 Ft 3% 142 000 Ft 148 000 Ft -4% 164 000 Ft 200 000 Ft -18% 86 000 Ft 58 000 Ft 48% 136 000 Ft 95 000 Ft 43% 166 000 Ft 128 000 Ft 30% 186 000 Ft 198 000 Ft -6% 3

Trendek A vezetési tanácsadás díjainak dinamikája enyhe emelkedést mutat. Bár a díjak növekedése korántsem általános tendencia, pozitívum, hogy egyre kevesebben számolnak be a díjak csökkenéséről. A várakozások is azt mutatják, hogy a díjak stagnálásával vagy emelkedésével számolnak a piaci résztvevők. Ennek alapján vélelmezhető, hogy szakmánk túljutott az évtized elejének krízisén. A tavalyi várakozásokhoz (15%) hasonlóan a válaszadók 14%-a számolt be díjnövekedésről, miközben az előre jelzett 21% helyett csak 11%-a jelezte a díjak csökkenését. A 2015 évi várakozások hasonlóak a 2014 évihez, a különbség csupán annyi, hogy még kevesebben (8%) számítanak csökkenésre - ők azonban a díjak stagnálásával kalkuláló válaszadók táborát erősítik. A fenti tendenciát erősíti, hogy a tanácsadói létszámra vonatkozó várakozások is hasonlóak: a felmérés egyik legbiztatóbb eredménye, hogy 2015-ben senki sem számolt a tanácsadói létszám csökkentésével míg a 2014-es várakozás 8% volt. Iparági, ágazati különbségek Bár a válaszadók fele, bizonyos területek esetén jóval több, mint fele, nincs jelentős eltérés az egyes iparágakhoz, ágazatokhoz tartozó ügyfelek esetében elérhető napidíjakban. Ennek ellenére azért markánsan kirajzolódik, hogy bizonyos ágazatokban az átlagosnál csak alacsonyabb napidíjak érhetők el (már ajánlatukban is így kalkulálnak a tanácsadók): egészségügy, kereskedelem, állami szféra, szállítás és utazás. A távközlés, média, energia és közmű, valamint a bank és biztosítás szektorokban ezzel szemben az átlagnál magasabb napidíjak érvényesíthetők a válaszadók szerint. 5. ábra: A díjak eltérése az átlagtól ágazatonként Egyéb területek 50% 50% 0% Szállítás és utazás 50% 40% 10% Távközlés és média 68% 9% 23% Energia és közművek 62% 14% 24% Állami szféra 54% 38% 8% Ipar 58% 29% 13% Bank & Biztosítás 57% 14% 29% Egészségügy 47% 47% 6% Nagy- és kiskereskedelem 53% 40% 7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% MEGEGYEZNEK ALACSONYABBAK MAGASABBAK 4

Kedvezmények A kedvezmények a vezetési tanácsadás piacán jellemzően a mennyiségi árengedmények - hosszabb átfutási idejű projektekhez és/vagy jelentős számú tanácsadói nap lekötéséhez kapcsolódóan adják. A 2014-es eredményekkel összhangban a válaszadók 89%-ának praxisában jelen van a mennyiségi típusú kedvezmény. A második leggyakoribb jelenség a hűséges ügyfeleknek nyújtott kedvezmény, ezt a válaszadók 46%-a alkalmazza, de gyakori a belépést segítő kedvezmény is, egy ügyfélnél az első projekt eladásakor alkalmazzák a tanácsadók. A többi kedvezmény-típust átlagosan csak a válaszadók negyede alkalmazza. Az is megállapítható, hogy a cégek tulajdoni viszonyai semmilyen hatással nincsenek a kedvezményekre. 6. ábra: A napidíjból adott kedvezmények mértékének és gyakoriságának alakulása 2015-ben Kedvező fizetési feltételek (heti számlázás, rövid fizetési határidő, stb.) Publikus referencia-adás, esettanulmány Korai kapacitáslekötés (legalább 3 hónappal a projekt kezdete előtt) Mennyiségi kedvezmény (sok tanácsadói nap) Start-up vállalkozások Kis- és középvállalatok Mikro- kisválallkozás vagy egyéni vállakozók Magyar tulajdonban lévő cég Állami szerv vagy kormányhivatal Oktatási vagy egészségügyi intézmény Visszatérő hűséges ügyfél Első projekt egy új ügyféllel 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nem adunk 5% 10% 15% 20% 25% 30% Mint látható, az adott kedvezmények általában 10-20% mértékűek, de előfordul akár 30%-os kedvezménymérték is. 5

4. 1. sz. Melléklet A tanácsadói díjak felmérés 2015 kérdései Hány fős tanácsadói létszámmal működnek (kizárólag a tanácsadásban közreműködő tulajdonostársakat, munkavállalókat és szerződéses jogviszony alapján akár alvállalkozóként folyamatosan foglalkoztatott munkatársakat figyelembe véve) és hány év tapasztalatot várnak el az egyes tanácsadói szintektől? 1. Kérjük, adja meg a végfelhasználók felé számlázott, átlagos, nettó napidíjakat szenioritási szintenként (junior tanácsadó, szenior tanácsadó, menedzser tanácsadó, partner/igazgató! Ha nem releváns valamelyik alternatíva, akkor válassza a vonatkozó választ a menüből! a. Stratégiai tanácsadás b. Működési tanácsadás c. Emberi erőforrás tanácsadás és humán fejlesztés d. Projektmenedzsment e. Informatikai tanácsadás f. Erőforrás-kihelyezés 2. Kérjük, ítélje meg, hogy tapasztalatai szerint az egyes gazdasági ágazatokban realizálható tanácsadói díjak hogyan aránylottak 2014-ben az átlagosnak tekinthető díjakhoz viszonyítva (csak azon ágazatokat jelölje, amelyekben vannak megbízásai)? a. Nagy- és kiskereskedelem b. Egészségügy (beleértve gyógyszeripar és biotechnológia) c. Bank és biztosítás d. Ipar e. Állami szféra f. Energia és közművek g. Távközlés és média h. Szállítás és utazás i. Egyéb területek 3. Milyen tényezők alapján adnak Önök kedvezményt a tanácsadói szolgáltatások díjából (Jelölje azokat az eseteket az alábbi felsorolásban, amelyek fennállása esetén Ön a korábban megadott átlagos tanácsadói díjakhoz képest rendszeres kedvezményt biztosít)! a. Első projekt egy új ügyféllel b. Visszatérő, hűséges ügyfél c. Oktatási vagy egészségügyi intézmény d. Állami szerv, kormányhivatal e. Magyar tulajdonban lévő cég f. Mikro-kisvállalkozás vagy egyéni vállalkozó g. Kis- és középvállalat h. Start-up vállalkozások i. Mennyiségi kedvezmény (sok tanácsadói nap) j. Korai kapacitáslekötés (legalább 3 hónappal a projekt kezdete előtt) k. Publikus referenciaadás, esettanulmány l. Kedvező fizetési feltételek (heti számlázás, rövid fizetési határidő, stb.) 4. Kérjük, tekintsen vissza a 2014-es üzleti évre és válaszolja meg az alábbi kérdéseket! Tapasztalatai szerint: a. az átlagos tanácsadói díj 2014-ben növekedett / stagnált / csökkent b. az alkalmazott tanácsadók létszáma 2014-ben növekedett / stagnált / csökkent 6

5. Kérjük, tekintsen előre a 2015-ös üzleti évre és válaszolja meg az alábbi kérdéseket! Várakozásai szerint mit gondol: a. Az átlagos tanácsadói díj 2014-ben növekedni / stagnálni / csökkenni fog b. Az alkalmazott tanácsadók létszáma 2014-ben növekedni / stagnálni / csökkenni fog 7