Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc



Hasonló dokumentumok
védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság október 26.

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének szakmai tapasztalatai. Kistelek május 15.

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A VTT KONCEPCIÓJA ÉS MEGVALÓSÍTÁSI FOLYAMATA

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság

A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály

A Közép-Duna árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Közép-Duna-völgyi és a Közép-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/ )

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

A Dráva árvízkockázat kezelési (ÁKK) tervezési egység a Dél-dunántúli és a Nyugat-dunántúli vízügyi igazgatóságok működési területét érinti.

OMIT Közlemény Jelenleg 149,2 km-en I. fokú, 56,4 km-en II. fokú, 13,3 km-en III. fokú árvízvédelmi készültség van elrendelve az országban.

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető

Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter

Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.

AZ ÉS A ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

A projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.

Vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok (Főbb változások 2008-tól)

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN

A belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról

A Tisza és mellékfolyóinak árvízjárta területei és árvízi kitörései a szabályozások előtt (Ihrig D.) 1816, 1830

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein

2 - V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY F O G A L M A K

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

Tájékoztató a évi belvízi helyzetről

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz.

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Miért kellettek VTT projektek?

Nagyvízi mederkezelési tervek készítése

ÁRVÍZVÉDELMI TERVEK ELŐÍRÁSAI F A Z E K A S H E L G A

A METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Szeged július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata

Intézkedés Árvízvédelmi célja Előirányzott intézkedések Árvízvédelmi töltésekkel kapcsolatos intézkedés típusok

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

A Szeged környéki Tisza-szakasz Nagyvízi Mederkezelési Mintaterve

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/

Vízminőségvédelem km18

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Hajózás a Maros folyón

Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet

A WWF MAGYARORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS SORÁN KÖZZÉTETT INTÉZKEDÉSI TÁBLÁZATRÓL

VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Vízminőségvédelem km18

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

Az árvízkockázat kezelési projekt konstrukció helyzete, ÁKK konf, Horkai A., OVF

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Elõzetes kockázatbecslés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére február 05.

Jenői-patak medrének beszakadása

Árvízi, belvízi katasztrófakockázat hazánkban

Éves hidrometeorológiai tájékoztató

A Víz Keretirányelv és az Árvízi Kockázatkezelés kapcsolata

/2011. (XI.10)

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

A Váli-völgy vízrendezési feladatai

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Nagyvízi mederkezelési tervek Répce 01.NMT.11.

Összeegyeztethető-e a helyi vízkárelhárítás és a természetvédelmi elvárás? A Rőti-völgy fizikai modellezése

Települési vízkárelhárítási tervek készítésének tapasztalatai

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

Duna Stratégia Zöld minikonferencia október 8. A talajvízforgalom szerepe és jelentősége változó világunkban

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Vízvédelem. Vízgazdálkodás. Folyó- és tószabályozás. Folyószabályozási korszakok

(Püspökszilágy 051, 050 hrsz.) Szilágyi-patak BAL partján LIFE-MICACC projekt keretében oldaltározós vízvisszatartó vízi létesítmények létesítése

A KÖRÖSÖK ÁRVÍZI SAJÁTOSSÁGAINAK VÁLTOZÁSA ÉS AZ ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZER FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Szlávik Lajos 1 Kiss Attila 2

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István

Önkormányzati üzemeltetésű Fegyvernek-Büdöséri belvízöblözet védekezési tapasztalatai

Pályázat előkészítési folyamatok bemutatása a Dozmati tározó projekttel

Átírás:

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Árvízvédelem I. 17.lecke

ENSZ statisztikák szerint ( IDNDR, 1994) a természeti katasztrófák rangsora Jelenség Jelentős kártétel Érintett személy Halálos áldozat szerint száma szerint száma szerint Áradások 32% 32% 26% Trópusi ciklonok 30% 20% 19% Aszályok 22% 33% 3% Földrengések 10% 4% 13% Más katasztrófa 6% 11% 39% Földcsuszamlás - - 7% Viharok - - 6% Egyéb - - 26% bekövetkezésük száma és hatásai szerint az 1963-1992 közötti harmincéves időszakban

Ármentesítés története Magyarországon Ármentesítés első szakasza: 1820-1845 (Széchenyi fellépéséig) Duna völgyben főleg Paks és Báta között 464 km, Tisza völgyben 328 km hosszan épültek gátak. Második szakasz: 1846-1876 között. 1300 km gát és mintegy 2 millió ha terület mentesítését végezték el. Ebben az időben több súlyos árvíz mutatta meg a hidrológiai adatok hiányát, alacsony és gyenge keresztmetszetű, és rossz anyagú gátak veszélyét. Harmadik szakasz: 1876-1945 között 4000 km-re nőtt a gátak hossza és ezzel 2,3 millió ha-t mentesítettek. Az árvizek szintje meghaladta a korábbi maximumot a gátszakadások száma csökkent. Negyedik korszak: 1945 után igen nagy árvizek jelentkeztek (1945,1956,1965 évi dunai; 1947, 1978, 1988 tiszai). Célkitűzés a 100 évenkénti egyszer előforduló árvizek kártételeinek kivédése, néhány ipari város esetén az 1000 évenkénti egyszer előforduló árvíz elleni védelem. 1985-re az árvízvédelmi gátak mintegy 65 %-a épült ki erre a szintre. Az árvízvédelmi gátak hossza 3930 km, melyből 3910 km földgát, 20 km téglából, kőből, betonból épült árvízvédelemi fal.

Alapfogalmak Árvíznek nevezzük a folyók nagyvizét, amely kilép a középvízi medréből és elönti a környező területet. Az árvíz által elöntött terület az árterület, amelynek nagysága a topográfiai viszonyoktól függ. Magyarországon a folyók szabályozása előtt az ország legértékesebb területének kb. 30 %-a árterület volt. Azokat a tevékenységeket, amelyek a folyók árterületét mentesítik az időszakos elöntésektől, árvízmentesítésnek, az árvízmentesítés létesítményeit, műveit árvízvédelmi műveknek nevezzük. Az árvízmentesítés megelőző (preventív) tevékenység, amikor létrehozzuk az árvízvédelmi műveket, és elvégezzük azok fenntartási, karbantartási munkáit. Az árvízvédelmi művek főleg árvíz idején vannak igénybe véve. Azt a tevékenységet, amelyet az árvíz idején kell kifejteni annak érdekében, hogy az árvízvédelmi létesítmények feladatuknak megfeleljenek, árvízvédekezésnek nevezzük. Az árvízmentesítés és az árvízvédekezés gyűjtőnéven az árvízvédelem.

Alapfogalmak Az árvízmentesítés leggyakrabban alkalmazott műve az árvízvédelmi töltés, amely megakadályozza az árvíz szétterülését, és ezzel csökkenti az árvíz által veszélyeztetett területek nagyságát. Az ártér árvízvédelmi töltéssel mentesített része a mentesített ártér. A partél és az árvízvédelmi töltés között lévő terepsáv a hullámtér. A két árvízvédelmi töltés közötti tér, amely magába foglalja a két hullámteret és a középvízi medret, az árvízi meder. Az árvízvédelmi töltés hullámverés elleni védelme céljából a töltés előterébe úgynevezett védőerdőt telepítünk. Az árvízvédelmi töltést, a töltés előtti előteret, a mentett oldali védősávot, és a védőerdőt együttesen árvízvédelmi vonalnak nevezzük.

Völgyszelvény

Völgyszelvény (2) A hullámtereken általában mezőgazdasági termelést folytatnak. Ezért indokolt, hogy a leggyakrabban előforduló kisebb árvizek ellen, ezek mentesítve legyenek. Ezt a célt szolgálják az árvízvédelmi töltéseknél kisebb szelvényű nyári gátak, amelyeket a hullámtérben, a vízfolyás és az árvízvédelmi töltés között építenek. Az árvízvédelmi töltések méretezésekor meg kell határozni azt a legmagasabb árvízszintet, amely ellen a mentesítendő területet védeni kívánjuk. Ezt az árvízszintet mértékadó árvízszintnek nevezzük

Árterületek

Vízborított területek ármentesítés nélkül

Az árvízvédelmi művek kiépítettsége

Magyarország árterei és ármentesített folyói az árvízvédelmi gátakkal a Duna mentén

Magyarország árterei és ármentesített folyói az árvízvédelmi gátakkal a Tisza-völgyében

Az árvízvédelemi töltések állapota Magyarországon

Árvízvédelemi töltések

Az árvízelleni védekezés a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok feladata: Elsőfokú készültség (figyelőszolgálat) Másodfokú készültség (védekezés) Harmadfokú készültség (fokozott védekezés) Rendkívüli készültség

Árvízvédekezési tervek Árvízvédekezés nyilvántartási tervei - árvízvédelmi öblözetenként - tartalmazzák az egyes folyók árvízvédelmi műveinek műszaki adatait, melyek az eredményes védekezéshez szükségesek. Védelmi művek, műtárgyak helyszínrajzait, kiépítettségüket, előfordult jelentős árvizek felszíngörbéit, árvízi károk előfordulását. A lokalizációs tervek - öblözetenként - a védett ártérre betört árvizeket késleltető vagy feltartóztató létesítmények terveit (vízzározás, anyagnyerés, szállítás lehetőségeit) A védelmi szervezeti beosztások az egyes védelmi szakaszokra és irányító törzsekbe beosztott személyi állomány adatait tünteti fel. Magyarország és a szomszédos államok együttműködési tervei. Vízügyi igazgatóságok és a területi bizottságok mozgósítási, kiürítési, mentési és visszatelepítési tervei, melyek a lakosság és a vagyon mentését szolgálják.

Az árvizeket kiváltó hidrometeorológiai tényezők Az árvizek a különféle meteorológiai, hidrológiai tényezők, az árhullám, valamint a vízgyűjtő tulajdonságainak kedvezőtlen egybeesése hatására keletkeznek. Ezek közül döntő jelentőségű a csapadék és a lefolyási viszonyok. Az árvíz származhat esőből, hóolvadásból vagy a kettő kombinációjából. A csapadékviszonyok kedvezőtlen alakulását: -nagy intenzitású esők -hosszú időtartamú esők -nagy területre kiterjedő esők vagy -a vastag hótakaró hirtelen olvadása idézi elő.

A csapadék lefolyásra kerülő hányadát, vagyis lefolyási tényezőt (α) növeli : - a telített talaj; - a fagyott talaj; - a vízgyűjtő terület lejtős felszíne; - a gyér vagy hiányzó növénytakaró; - a párolgáscsökkentő tényező, hűvös időjárás; - a páratelt levegő.

Árhullám

Az árvizek fő típusai -téli tavaszi árvizek -nyári árvíz (zöldár) -jeges árvizek Heves vízjárású folyókon: -az árhullám gyorsan alakul ki, magas vízállással tetőzik és gyorsan el is apad. Nyugodt vízjárású folyókon: - hosszan elnyúló, és kisebb vízállás-emelkedéssel jár.

Árvíz csökkentése Az árvízkár megelőzése Károsultak támogatása Árvízvédekezés A kárérzékenység csökkentése Árvízmentesítés -társadalmi segély -hitelnyújtás -adókedvezmény -kárbiztosítás -árvízi előrejelzés -élet, vagyonmentés -védőképesség megtartása vagy növelése. -Ideiglenes védművek Az árterek használatának szabályozása: -építési tilalmak -földhasználati korlátok és preferenciák Egyedi védelmi megoldások: -terület feltöltések -körtöltések -kiemelt építmények -víz és eróziótűrő szerkezetek -vízzáró építmények és berendezések Az árvízi elöntések szabályozása: -az árvíz kitörésének, szétterülésének ad hoc irányítása -árvízi szükségtározók Az árvíz keletkezésének szabályozása: -vízgyűjtő rendezés (őrgátolás, teraszírozás, vízmosáskötés) -a terület használat szabályozása (erdősítés, rétegvonalas művelés, lefolyás késleltető növényzet) Az árvíz lefolyásának szabályozása: -mederrendezés és szabályozás (partvédelem, kis és közép vízi szabályozás) -nagy vízi szabályozás (meder átvágás, árvízvédelmi töltés, hullámtérrendezés) -áraposztó csatornák -lefolyás szabályozó tározó

ÁRMENTESÍTÉS A felsőszakasz jellegű folyók rendszerint V alakú medret vájnak ki, mert energiájuk nagyobb a súrlódási ellenállásnál, mely katlan kialakulásához vezet. Középsőszakasz jellegű folyók munkaképessége általában egyenlő az elvégzendő munkával, mely a torok kialakulását okozza. Az alsó szakaszon a folyó energiája kisebb a súrlódni ellenállásnál a folyó lerakja a hordalékát, mely hordalék kúp kialakulását eredményezi A szabályozás fő feladata a vízjárás dinamikus egyensúlyi állapotának megteremtése, azaz a folyómedre egyensúlyi állapotba kerüljön.

A folyószabályozás: Nagyvízi szabályozás vagy ármentesítés célja a középvízi mederből kilépő víz (árvíz) szétterülésének és kártételének megakadályozása. A középvízi szabályozás célja a középvízhozamok befogadásához szükséges meder kialakítása és állandósítása úgy, hogy a víz, a hordalék és a jég zavartalanul levonulhasson. A kisvízszabályozás célja, a középvízi meder további szabályozásával, kisvizek idején is biztosítani a meglevő hajóút méreteket a hajózás számára.

ÁRVÍZKÁROK CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOKKAL I. (Árvízmentesítés) I, Nagyvízi mederszabályozás egyrészt jobb lefolyási viszonyokat teremt az árvizek levonulásához, másrészt megakadályozza az ártéren az árvizek szétterülését. A jobb lefolyási viszonyok biztosítása a középvízhozamok befogadásához szükséges meder egységes, a folyó teljes hosszában való kialakításával, az elfajult kanyarulatok átvágásával, mederrögzítéssel, árvízi mederépítéssel történik. Ezeken a területeken probléma a medervándorlás és a hordalék lerakás. Magyarországon ez a szabályozás dominál.

Folyószabályozás: mederátmetszés

A mederszabályozás alapelve A) eredeti nyomvonal B) a kanyarulati ritmushoz alkalmazkodó kivonalazás C) túlzott kiegyenesítés

ÁRVÍZKÁROK CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOKKAL II. (Árvízmentesítés) II., Árvizek elterelése megfelelő domborzat és vízjárás mellett alkalmazható. Átvezető árapasztó csatorna esetén az egyik folyó vizét egy másik folyóba vezetik az átvezetés alatti terület ármentesítése céljából, amennyiben ezt a domborzat és az árvizek időbeni lefolyása lehetővé teszi. Magyarországon a Répce árvizeit vezetik át a Rábába, mellyel a Répce alsó szakaszát ármentesítik (10 km, 120 m 3 /s).

ÁRVÍZKÁROK CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOKKAL III. (Árvízmentesítés) Párhuzamos árapasztó csatorna esetében ugyanannak a folyónak az árvizét egy hosszabb szakaszon megosztják, majd ezt a csatornát egy lejjebb fekvőszelvényben visszavezetik a folyóba. Erre akkor kerülhet sor, ha folyóra települt vízhasználatok nem teszik lehetővé gazdaságosan a megkívánt nagyvízi mederszabályozással történő ármentesítést. Hazánkban a Lajta folyó ármentesítését oldották meg párhuzamos árapasztó csatornával (13 km- hosszú, Q=5O m 3 /s). Speciális változata a megkerülő árapasztó csatorna, melyet sűrű beépítettségű nagyvárosokat átszelő folyók esetében alkalmaznak, mikor az árvizet csatorna segítségével a városon kívülre vezetik és egy alsóbb szelvényben, engedik vissza, pl. Zágráb esetén egy 1000 m 3 /s árapasztó csatornát építettek ki.

ÁRVÍZKÁROK CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOKKAL IV. (Árvízmentesítés) III, Árvizek visszatartása a vízgyűjtőn A vízgyűjtő terület lefolyási tényezőiének csökkentésével, elsősorban biotechnológiai illetve földhasználat tervezési eljárásokkal. Völgyzárógátas árvíztárózás, csak azokon a helyeken hatásos, ahol megfelelő domborzati viszonyok állnak rendelkezésre, illetve a többcélú vízhasználat megoldott. Ebben az esetben is az árvizes időszakban megfelelő tárlóhelyet kell biztosítani az üzemeltetés során. IV. Területi védelmi rendszer, melynek célja a belvízöblözetre betört árvizek kártételeinek lokalizálása.

ÁRVÍZKÁROK CSÖKKENTÉSE MŰSZAKI BEAVATKOZÁSOKKAL V. (Árvízmentesítés) Nagyesésű hegy és dombvidéki árvízöblözetekben a víz megfelelő terelésével és lakott területek kis magasságú ideiglenes körtöltés védelmével csökkenthetjük a károkat, mivel a terep esése, miatt víz visszatartása és szükségtárolók kialakítása nehézkes. Nagy kiterjedésű kisesésű - síkvidéki - ártereken az árvízvédelmi öblözetbe betört vizeknek a szétterülését az öblözetet medencékre osztó közúti és vasúti töltések, vízfolyás és csatorna depóniák, természetes domb vonulatok, alkotta tározóterek, felhasználásával lehet megakadályozni. Á szükségtárózást kis értékű, előre meghatározott, megfelelő védművekkel ellátott részén lehet alkalmazni, kizárólag kis árvízhozamú, de heves vízjárású folyókon, ahol az árvízi csúcs maximum egy-két nap alatt levonul (Magyarországon a Körösök völgyében).

ELŐADÁS Felhasznált forrásai Szakirodalom: Vermes L. (szerk.) (1997.): Vízgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest. Egyéb források: Fehér T.-Horváth J.-Ondruss L. (1986.): Területi vízrendezés. Műszaki Könyvkiadó. Budapest.

Köszönöm a figyelmet!