Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben

Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról a Magyar Horvát határtérségben Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 HUHR/1101/1.2.5/0003 Készítette: Zalai Borút Egyesület a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából 2013

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ... 1 1.1 Projekt bemutatás... 1 1.2 A tanulmány célja, témája... 2 1.3 Vizsgálati módszer ismertetése... 3 2. A HATÁRRÉGIÓ ÁLTALÁNOS HELYZETE, A TURISZTIKAI ÁGAZAT HELYZETE, LEHETŐSÉGEI... 5 2.1 Helyzetelemzés... 5 2.2 A turizmusfejlesztés stratégiája a tervezési dokumentumok alapján a célterületen... 10 3. A MAGYAR-HORVÁT HATÁRRÉGIÓBAN MEGVALÓSULT TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA... 12 3.1 A vizsgált téma területi és időbeni lehatárolása... 12 3.2 Turisztikai fejlesztések forrásainak rendszere és jellemzői magyar és horvát oldalon... 12 3.3 A támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere magyar oldalon... 13 3.3.1 Regionális OP Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program (továbbiakban NYDOP) Új Széchenyi terv... 13 3.3.2 Regionális OP - Dél-dunántúli Regionális Operatív Program (továbbiakban: DDROP) Új Széchenyi terv... 13 3.3.3 Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Új Széchenyi terv. 14 3.4 A támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere horvát oldalon... 14 3.4.1 Szlovénia Magyarország - Horvátország Interreg IIIA Szomszédsági Program 2004-2006... 14 3.4.2 Szlovénia-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013... 15

3.4.3 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013... 15 3.5 A vizsgált turisztikai fejlesztések áttekintése elhelyezkedés, tematika és nagyságrend szerint... 16 4. MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI PROJEKTEK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEHASONLÍTÁSA... 18 4.1 Somogy és Zala megyében... 18 4.1.1 Zala megyében... 19 4.1.2 Somogy megyében... 28 4.2 Koprivničko-Križevačka és Varaždinska megyében... 37 4.2.1 Koprivničko-križevačka megye... 40 4.2.2 Varaždinska megye... 47 5. ÖSSZEFOGLALÁS... 54 6. IRODALOM JEGYZÉK... 55 7. MELLÉKLETEK... 56

1. BEVEZETŐ Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozásával, egy hosszú folyamat zárult le, amely Magyarország szempontjából is komoly jelentőséggel bír. A trianoni békedekrétum óta Magyarország viszonya meglehetősen összetett a szomszédos országokhoz viszonyítva. Magyarország és Horvátország még Trianon és Jugoszlávia megalakulása után is integrált társadalmi-gazdasági régiót alkotott, amely az állam szocializmus időszakában szűnt meg. 1 Pontosan e miatt a rendszerváltás környékén és Jugoszlávia szétesése után is élénk határ-menti informális gazdasági kapcsolatok zajlottak a két ország között, a hiánygazdálkodásra alapozva. Magyarország szimpátiája állami és helyi szinten is megnyilvánult a Horvátország és Szerbia közötti háborúban. A háború 1991-95 időszakában hatalmas veszteségek, emberáldozatok érték Horvátországot. A háborús konszolidáció időszaka is hosszú időt vett igénybe, így az Unióhoz való csatlakozás időszaka közel tíz évvel, jelentősen eltolódott a magyarországi folyamatokhoz képest. Az elmúlt tíz-tizenkét évben mindkét fél sokat tett a hagyományosan szoros, történelmi hagyományokban gyökerező társadalmi, gazdasági kapcsolatok revitalizációjáért és szorosabbá fűzéséért. A csatlakozás előkészítésében 2004 óta Magyarország, mint tagország aktívan vett részt. Az előcsatlakozási források hatékony felhasználásával a tapasztalatok átadásával, közös projektek megvalósításával törekedtünk a horvátországi EU integráció segítésére. A határmentén különösen fontos ezeknek a gazdaságélénkítő, a társadalom szövetét, a közösségi kapcsolatokat építő folyamatoknak a segítése. Mindkét országban a határ-menti térség belső perifériának számít. Néhány csomóponttól eltekintve hátrányos helyzetű területnek számít, rurális, jellemzően mezőgazdasági térség, foglalkoztatási problémákkal. A határtérséget fejlesztő, a regionális politikát szolgáló törekvéseknek egyik eszköze a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. A program által támogatott Invest-Pro projekt Vezető Partnerének, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának egyik feladata a projektben a térség turisztikai helyzetének a vizsgálata. A Kamara megbízásából a Zalai Borút Egyesület tanulmányt készített a turisztikai beruházásokról, megvalósított vagy megvalósítás alatt álló projektekről. 1.1 Projekt bemutatás A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. pályázati fordulójában támogatást nyert Invest-Pro projekt keretében a vezető partneri 1 Hajdú Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza, 2001 1

feladatokat a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara látja el, együttműködve a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint horvát határoldalról a Križevci Gazdasági Főiskolával és az AZRA Varaždinska Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökséggel. A projekt célja a magyar-horvát határtérség gazdasági fejlődésének elősegítése, beruházás ösztönzés a határmentén, a beruházások megvalósulásának az elősegítése, támogatása, a tervezett fejlesztések segítése. A projekt célkitűzéseinek megvalósítására a partnerek a határ mindkét oldalán egyaránt törekszenek. A gazdaság és azon belül a turizmus területén különböző kutatások és elemzések történnek a projekt keretében, amelyek feltárják a befektetések, az infrastrukturális beruházások hasznosulását, az ágazat potenciálját. A még kiaknázatlan beruházási lehetőségek összegyűjtése és ezek népszerűsítése kiadványok és üzletember találkozók szervezése által történik, ahol a határon átnyúló kapcsolatok megerősödnek a turizmus fejlesztése, a határ-menti turisztikai desztinációk kialakítása érdekében. A projekt megvalósításával Zala megye, Somogy megye, valamint horvát oldalon Koprivničko Križevačka megye és Varaždinska megye turisztikai fejlesztési potenciáljának kihasználására nyílik lehetőség. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 támogatásával megvalósuló Invest-Pro projekt eredményeképpen nő a magyar-horvát határtérség gazdasági ereje, új munkahelyek jönnek létre, javul a lakosság életminősége, valamint lehetőség nyílik a fejlődő térség további növekedésére új beruházások, befektetések megvalósításával. 1.2 A tanulmány célja, témája A megbízás alapján elkészített tanulmány témája a magyar-horvát határtérségben megvalósult turisztikai fejlesztések áttekintése, a térség turisztikai beruházásainak összegyűjtése, elemzése, kiértékelése és összehasonlítása. A magyar-horvát határ-menti térségben négy megyében (Zala, Somogy, Varaždinska és Koprivničko Križevačka megye) a turisztikai infrastrukturális és termékfejlesztési beruházások száma a nemzeti és európai uniós támogatásoknak, valamint a gazdasági élet szereplői (vállalkozások, szervezetek, önkormányzatok) aktivitásának köszönhetően egyre növekszik. Ezt a négy megyét öleli fel a vizsgálat a megbízó igénye szerint, mert a projekt megvalósításban részt vevő partnereknek ebben a négy megyében van a székhelyük. A tanulmány célja: A magyar és horvát határrégióban megvalósított, kiemelkedő jelentőségű turisztikai beruházások eredményeinek bemutatásával a beruházási kedv ösztönzése, a határ-menti együttműködések növelése, erősítése. 2

A tanulmány vállalja: A turisztikai beruházások előzményeinek, a turizmus helyzetének rövid bemutatását; A turisztikai beruházások feltételeinek áttekintését; A megvalósult turisztikai beruházások bemutatását megyénként; A projektek összehasonlítását, a fejlesztések értékelését; Valamint, hogy információkat nyújt a turisztikai beruházások szakmai és pénzügyi konstrukcióiról, a megvalósításra fordított időről, a partneri együttműködésekről. 1.3 Vizsgálati módszer ismertetése A tanulmány a magyar-horvát határ-menti régió négy megyéjének turisztikai beruházásait, fejlesztéseit vizsgálja. Szekunder kutatás: A projektek értékeléséhez szükséges és hozzátartozó gazdasági, társadalmi háttér megvilágításához a rendelkezésre álló kutatási forrásokat, dokumentumokat áttekintettük. Megvizsgáltuk a támogatási rendszereket, amelyek a turizmus fejlesztését szolgálják. Információgyűjtés a lehetséges projektekről: A tanulmány anyagául szolgáló turisztikai beruházásokról megpróbáltuk a legtöbb információt megadni. A kutatást magyar és horvát oldalon egyforma módszerrel végeztük: információgyűjtés turisztikai területen tapasztalattal rendelkező szakmai szervezetektől, a támogatásokat kezelő intézményektől. A Horvátországban végzett információgyűjtés tolmács bevonásával történt. A projektgyűjtés legfontosabb forrása az Internet volt. Az EU-s és a közpénzek felhasználására vonatkozó nyilvánossági szabályok miatt nagyon sok releváns információhoz tudtunk jutni ezzel a módszerrel. Projekt kiválasztás: A célterületen megyénként 7-8 turisztikai fejlesztést választottunk ki további vizsgálatra a megbízóval történt egyeztetés alapján. A kiválasztási szempontok: Az idegenforgalom, turizmus, mint gazdasági ágazat témakörébe tartozó fejlesztések jöhettek szóba. Fontos szempont volt, hogy a kiválasztott projektek lehetőség szerint beruházási projektek legyenek. Pénzügyi szempontból a kiválasztott projektek megfelelő nagyságrendűek legyenek a költségvetésük tekintetében. Magyar oldalon Zala és Somogy megyében ~160.000 EUR (~ 500.000.000 Ft) teljes fejlesztési költséget meghaladó beruházások, a horvát oldalon pedig a~50.000 EUR (375.000 Hrk) bekerülési összköltségű projektek adták a vizsgált projektek halmazát. 3

Földrajzi lefedettség tekintetében a kiválasztott projektek négy megyében valósultak meg. A partnerségben megvalósuló projektekben elsősorban - néhány kivételtől eltekintve - a vezető partner megyei illetékességét vettük figyelembe. Különböző turisztikai tematikához tartozó, de az adott földrajzi területre jellemző tematikájú projekteket kerestünk. Pl.: Zala megyében egészségturisztikai fejlesztéseket. Adatgyűjtés adatlappal (1. sz. melléklet): A kapott megbízás alapján elkészítettünk egy felhívó levelet, amelyben kértük a kiválasztott fejlesztések megvalósítóját, hogy személyes találkozó vagy e-mailes kapcsolat keretében további információkkal szolgáljanak a tanulmány elkészítéséhez. Az adatlap kitöltésével adatgyűjtésre és a fejlesztés vizuális bemutatása érdekében fényképek válogatására került sor. Projektek értékelése: magyar oldalon: értékelő kérdőívek kitöltését kértük a projektgazdáktól, így a kedvezményezettek értékeléseit használtuk fel a tanulmányhoz (2. sz. melléklet). horvát oldalon: a megfelelő, turizmusban érintett szakemberrel személyes találkozó keretében interjú készült a projektek értékeléséről (3. sz. melléklet). Projektek bemutatása: a tanulmányban bemutatásra került turisztikai fejlesztések a könnyebb áttekinthetőség és az elemzés megkönnyítése érdekében azonos információkat tartalmaznak, amelyek a következők: A fejlesztés (projekt) címe; Kedvezményezett/megvalósító neve; A fejlesztés helyszíne; A fejlesztés időtartama; A fejlesztés teljes költsége (magyar oldalon HUF, horvát oldalon EUR pénznemben); Megítélt támogatás összege; Támogatás aránya; A fejlesztésre fordított önerő összege; Támogató program; Támogatás forrása; A projekt/fejlesztés szöveges bemutatása. Minden, a tanulmányban bemutatott turisztikai beruházást fényképes illusztráció kísér. Fejlesztések vizsgálata, eredmények összegzése, összehasonlítása, értékelése: leíró módszerrel szöveges értékelés történt a rendelkezésre álló információk alapján. 4

2. A HATÁRRÉGIÓ ÁLTALÁNOS HELYZETE, A TURISZTIKAI ÁGAZAT HELYZETE, LEHETŐSÉGEI 2.1 Helyzetelemzés A vizsgált földrajzi térség a magyar-horvát határ nyugati régiójában helyezkedik el. Magyar oldalon Zala megye a Nyugat-dunántúli területfejlesztési régióhoz tartozik, annak déli megyéje, Somogy megye a Dél-dunántúli régió nyugati megyéje. Varaždinska megye a programterület csatlakozó megyéje, Koprivničko Križevačka pedig Horvátország egyik legnagyobb megyéje, kiemelkedő mezőgazdasággal. A határ mindkét oldalán a kisebb városok gazdasági potenciálja és fejlődési lehetőségei korlátozottak. Gazdasági fejlettség és ágazatok tekintetében a következő jellemzőkkel írható le: Zala megyében a mezőgazdaság és a feldolgozóipar jelentős volumenű, a megye Magyarország legerdősültebb megyéje, kiemelkedő a fa- és bútoripar szerepe. Székhelye Zalaegerszeg. Somogy megye gazdasági jelentősége szintén a mezőgazdasághoz köthető, jelentős feldolgozóiparral és faiparral, kulcsfontosságú a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása. Székhelye Kaposvár Varaždinska megye népsűrűsége a legnagyobb a négy megye közül. A legfontosabb gazdasági ágazatai a textilipar, az élelmiszer- és faipar. Megyeszékhelye a nagy történelmi múlttal rendelkező Varaždin. Koprivničko Križevačka megye húzó gazdasági ágazata a mezőgazdaság. Természetesen fejlett az élelmiszeripar és fafeldolgozás is. A megyeszékhely: Koprivnica. A térségben potenciálisan jelen vannak természetes gáz- és olajkészletek, de ezek felkutatására és kiaknázására nincsenek komolyabb tervek. A magyar-horvát határtérség erősen változó térstruktúrával és kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A magyar oldalon a horvátországi megyékkel két tervezési-statisztikai régió érintkezik: a Nyugat-Dunántúli Régió (Zala megye) és a Dél-Dunántúli Régió (Somogy, Baranya megye). Egy rurális, városhiányos területről van szó, egyedül Lenti, Letenye, Csurgó, Barcs emelkedik ki a sorból, de ezek a települések sem rendelkeznek a szomszédos falvaknál távolabb ható-, illetve vonzáskörzettel. A határ-menti kistérségek közlekedési kapcsolatait mindkét oldalon nagymértékben befolyásolja, hogy milyen távol helyezkednek el a Budapestről és Zágrábtól kiinduló főutaktól, illetve az azok által gerjesztett forgalomtól. Somogy megye déli része, a Dráva-mente e tekintetben gyengén ellátott. A Horvátország észak-nyugati felében elhelyezkedő Čakovec-Koprivnica-Varaždin háromszög Zágráb után az ország legfejlettebb területe és a legtöbb innovációs lehetőséget hordozza. Ha a szűkebb értelemben vett magyar-horvát határ-mentét a térszerkezeti problémákat figyelembe véve górcső alá vesszük, akkor egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a Koprivnica-Nagykanizsa vonaltól kelet felé haladva egy rurális területen találjuk 5

magunkat. A horvát oldalon Čakovectől Varaždinon, Koprivnicán át itt is egy nyugat-kelet irányú fejlettségi lejtő figyelhető meg. 2 A turizmus egy-egy térségben történő realizálásához két dolognak kell találkozni: a turisták igényének és megfelelő vonzerővel rendelkező desztinációnak. A négy megye turisztikai vonzerői változatosak, határ-menti, regionális szinten jelentősnek is mondhatóak, nagyobb nemzetközi vonzással azonban nem bírnak. Nincs a térségben világörökségi helyszín, egyedül Hévíz számít európai jelentőségű természeti értéknek és egészség-turisztikai kínálatnak. A vonzerők fejlesztésével, desztinációk erősítésével, termékfejlesztéssel, tervezéssel szükséges a térség vonzerejét javítani. A 2008-as gazdasági válság a turizmus alakulására is nagy hatást gyakorolt. Mostanra ugyan nagyon csekély növekedés már tapasztalható a turisztikai mutatók tekintetében, de áttörő változásra sajnos semmiképpen nem számíthatunk. A turisztikai ágazatban paradigmaváltás vált időszerűvé a recesszió legyőzése érdekében. A turizmus fejlesztésében előtérbe kell kerülnie a minőségi fejlesztéseknek, és a turisták számára nyújtott minőségi élményeknek. A magyar-horvát határtérség komoly adottságokkal bír az ökoturizmus különböző fajtáinak fejlesztéséhez és egy átfogó, speciális, közös turisztikai termék kialakításához. A határrégió egyik legfontosabb természeti kincse a Mura-Dráva-Duna folyók rendszere, valamint a Dél- és Nyugat- Dunántúl tipikus dombos és erdős területei, a speciális tájelemekkel és földhasználati módokkal (szőlők) kiegészítve nagyszerű lehetőséget rejtenek magukban a környezetorientált turizmus, így az öko-, vízi- és egyéb turisztikai ágazatok (természetjárás, lovas turizmus, kerékpáros turizmus, vadászat, stb.) fejlesztése terén. A határrégió két oldala termálturizmus szempontjából egymás versenytársának számít, ennek ellenére közös marketing tevékenység folytatása és egyéb együttműködési formák is elképzelhetőek. Hévíz, Kehidakustány, Zalakaros és Lenti a legfontosabb úti célok Zala megyében. A horvát határ-menti terület legjelentősebb termálközpontja a Varaždinske Fürdő Varaždinska Megyében. A kulturális turizmus területén néhány jelentős Zala és Somogy megyei desztináció mellett Horvátországban a Trakošćan kastély, Varaždin, a barokk város mellett Varaždinska megye legnépszerűbb célállomása, de Varaždin városában is évente több mint 42 000 vendégéjszakát töltenek el az odalátogatók. Sajnálatos módon a terület nem elégséges mértékű finanszírozása miatt az épített és egyéb kulturális örökség értékcsökkenésének veszélye valós problémát jelent. A térségben főként pályázati támogatással - számos helyen folyik turizmushoz kapcsolódó közép- és felsőfokú képzés és oktatás (például Keszthelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Varaždin-ben, Križevci-ben). 3 2 Dr. Bali Lóránt Ph.D: A horvát-magyar határon átnyúló kapcsolatok jelene és jövője, 2012 3 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program (programdokumentum a 2007-2013-as programozási időszakra) 2007-2013 6

A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 első pályázati kiírásában elkészült a Turisztikai termékterv, amely keretet adott a második pályázati kiírásban foglalt turisztikai fejlesztési források pályáztatásához. 1. táblázat: A Turisztikai termékterv megállapításai szerint a tanulmányunk célterületén megtalálható legfontosabb turisztikai termékek a következők 4 Turisztikai termék Somogy megye Zala megye VŽ KKŽ Vidéki turizmus Kerékpározás Vízi turizmus Természetjárás Lovas turizmus Horgászat Vadászat Madár megfigyelés Ökoturizmus Kulturális turizmus Egészség, wellnessturizmus Borturizmus Üzleti turizmus Elsődleges turisztikai termék az adott területen Másodlagos turisztikai termék az adott területen Nincs turisztikai termék Az egész területre jellemző, hogy a kerékpáros turizmus, a falusi turizmus és a lovas turizmus a magyar oldalon jelentős, míg a horvát oldalon nem számottevő. A természetjárás egyedül Varaždinska megyében jelentős, a vadászat, a kulturális turizmus és az egészségturizmus Somogy és Varaždinska megyében kiemelkedő kapacitásokkal 4 Magyarország-Horvátország Regionális Turisztikai Termékterv, 2011 7

bírnak. A megyék gazdasági állapotát mutatja, hogy jelentős üzleti turisztikai kapacitás csak Varaždinska megyében van. Az Invest-Pro projekt keretében megvalósult Tanulmány a magyar-horvát határ-menti térség kiaknázatlan turisztikai potenciáljairól, illetve befektetési lehetőségeiről kutatás feltérképezi a projekt célterületének turisztikai potenciálját. A teljesség igénye nélkül szeretnénk kiemelni a tanulmány néhány megállapítását, melyek alátámasztást kaptak az általunk vizsgált projektek által is. A turisztikai potenciálra vonatkozó tanulmány kérdőíves lekérdezést alkalmazott forrásként a négy megyében. Fontos megemlíteni, hogy a lekérdezettek több mint fele vállalkozó volt. Érdekes, hogy a magyar vállalkozások aktivitása, érdeklődése a turizmus iránt jelentős mértékben alulmaradt a horvát vállalkozások érdeklődéséhez viszonyítva. Jelentősége lehet annak is, hogy a válaszadók horvát oldalon a helyi önkormányzatokat jelölik meg felelősként a turisztikai fejlesztésekért, a magyar válaszadók egyértelműen a turisztikai vállalkozások szerepét tartják döntőnek. A vonzerők, mint lehetőségek értékelésénél egyértelmű a kulturális örökség és a természeti környezet fontossága, de magyar és horvát oldalon is megjelenik a bor, a gasztronómia, mint tematika. A legvonzóbb turizmusfajták a tanulmány szerint a négy megye összességében: kulturális turizmus, egészségturizmus, víziturizmus (a Balaton hatása), borturizmus, aktív turizmus, vadászturizmus, falusi-agroturizmus és végül a vallási turizmus. A meglévő potenciálra alapozott fejlesztések irányai megyénként azonban más és más területet jelölnek meg. Zala: aktív turizmus, kulturális turizmus, vízi turizmus Somogy: aktív turizmus, egészségturizmus Varaždinska: kulturális turizmus, borturizmus Koprivničko Križevačka: aktív turizmus, agroturizmus (helyi termékek) 8

HIÁNYOSSÁGOK ELŐNYÖK Elemző, kiértékelő és összehasonlító tanulmány készítése a megvalósult turisztikai beruházásokról 2. táblázat: A turizmus fejlesztéséhez köthető előnyök és hiányosságok a vizsgált területen (Tanulmány a magyar-horvát határ-menti térség kiaknázatlan turisztikai potenciáljairól, illetve befektetési lehetőségeiről) 5 A varazsdi Óváros és városközpont Špancirfest - Fesztivál Egyházi épületek VŽ KKŽ SOMOGY ZALA A durdeváci erődítmény (Öreg Vár) Picokijada A kakas legendája Természeti értékek és tiszta környezet Balaton Tavak, gyógyvízek és termálfürdők Természeti értékek és tiszta környezet Balaton Kulturális örökség A Dráva folyó közelsége Rendezett városközpontok Hévíz A varazsdi temető A durdeváci homokos fennsík Gazdag kulturális programok Varazsdi Barokk Esték Egyházi épületek Fejlett vadász és horgászturizmus «A világ közepe» - Ludbreg Fejlett szőlészet és borászat Fejlett borturizmus és gasztronómia Természeti értékek és tiszta környezet Fejlett gyógy-és termálturizmus Tavak és horgásztavak Aquaparkok Kulturális örökség Rendezvények A térség gyenge reklámozása Szálláshelyek hiánya Rossz közúti infrastruktúra Utazási irodák és ügynökségek hiánya Forráshiány (pénzügyi) Rossz szervezés/ adminisztráció A helyi lakosság érdektelensége és motiválatlansága Szakemberek hiánya A térség gyenge reklámozása Általában rossz infrastruktúra Rossz közúti infrastruktúra Munkanélküliség Rossz közúti infrastruktúra Társadalmi, kulturális és szórakoztató rendezvények hiánya Pénzügyi eszközök hiánya Pénzügyi eszközök hiánya A térség gyenge reklámozása Rossz közúti összeköttetés és elérhetőség A helyi vezetés és lakosság érdektelensége Munkanélküliség és a lakosság kedvezőtlen korösszetétele Fejlett turisztikai infrastruktúra hiánya Szakemberek hiánya A térség rossz reklámozása Szálláshelyek hiánya Közös turisztikai fejlesztési koncepció hiánya Munkanélküliség Vendéglátó egységek és szálláshelyek hiánya Fejletlen vízi turizmus Kerékpárutak hiánya 5 PhD Kristina Svržnjak, Sandra Kantar prof: Tanulmány a magyar-horvát határ-menti térség kiaknázatlan turisztikai potenciáljairól, illetve befektetési lehetőségeiről, 2013 9

2.2 A turizmusfejlesztés stratégiája a tervezési dokumentumok alapján a célterületen Magyar oldalon csak a Letenye-Lenti körzetben van esély dinamikusabb fejlődésre, ha a Varaždinska és Koprivničko Križevačka megyék relatív fejlettségéből adódó pozitív hatások érezhetővé válnak. Összességében arra a megállapításra juthatunk, hogy közvetlenül a határmentén csak néhány ponton van esély a továbbiakban kölcsönös átvonzásokra. Ezt nagyban befolyásolja, hogy csak a Čakovec-Koprivnica-Virovitica- Slatina-Osijek vonalon él egy, a határ-menti kapcsolatok szempontjából releváns térszerkezeti tengely, ami a turisztikai fejlesztések helyét is meghatározza. A Čakovec- Koprivnica-Varaždin háromszög generálhat vonzást és így Letenye mellett a Somogy megyei Barcs irányában intenzifikálódhat még a jövőben az együttműködés. 6 Az idegenforgalom a határ-menti térség azon ágazata, ahol még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Ki kell használni azt, hogy a magyar-horvát határtérség egyre népszerűbb turisztikai célpont a külföldi lakosság számára, s jó ütemben fejlődik a belföldi turizmus is. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településeknek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatukat, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A turisztika fontos azért is, mert munkahelyteremtő és megtartó képessége is jelentős lehet. Az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztési elképzelések, amelyek a Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 ban megfogalmazódtak, meglehetősen speciálisak és szűk területet érintenek. Ezek a területek a következők: Kerékpáros turizmus fejlesztése a kerékpárút-hálózat regionális fejlesztésével, vízi turizmus fejlesztése, természetjárás, és végül a lovas turizmus fejlesztése. Azonban az általunk vizsgált célterület turizmusa is sokkal változatosabb képet mutat a turisztikai potenciál tekintetében. Ezért több beavatkozási területen is kívánatos megfogalmazni a fejlesztési célokat. Turisztikai alapinfrastruktúra fejlesztése, különös tekintettel a szállásfejlesztésre, mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt; Kiemelten kell kezelni azokat a fejlesztéseket, melyek turisztikailag is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A fejlesztések által új munkahelyek jönnek létre, bevétel generálódik a térségekben; Környezettudatosan, természet-közeli és környezetkímélő megoldásokkal kell végrehajtani a beruházásokat; 6 Bali Lóránt: Horvát-Magyar határon átnyúló kapcsolatok jelene és jövője, 2012 10

Fejleszteni kell a települések turisztikai arculatát. Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos a közterületeken megfelelő pihenőhelyek kialakítása, imázsfejlesztés; Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek létrehozása és működtetése, közös desztináció-fejlesztési tervek kidolgozása; Közösségi és termékmarketing akciók összehangolásával elő kell segíteni és támogatni kell az idegenforgalom, illetve a települések, desztinációk látogatottságát, ismertségét segítő rendezvényeket, akciókat. Biztosítani kell a folyamatos internetes jelenlétet. 11

3. A MAGYAR-HORVÁT HATÁRRÉGIÓBAN MEGVALÓSULT TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA 3.1 A vizsgált téma területi és időbeni lehatárolása A megbízónak a vizsgált földrajzi területre vonatkozóan konkrét elvárása van, amely a megbízásból egyértelműen kiderült. Az összegyűjtött projekteknek Somogy, Zala, Varaždinska és Koprivničko Križevačka megyékben kell/kellett megvalósulnia. A megyéken belüli helyszínekre vonatkozóan további szűkítés nem történt. Megyénként 7-8 projektet vizsgáltunk. A projektek helyszínei jól tükrözik a terület turisztikai helyzetét, pl. balatoni települések, megyeszékhelyek, városok, termálfürdők. A kiválasztott projektek egy része már megvalósult. Egy részük megvalósítása még folyamatban van. Hét évre visszamenően tekintettük át a projekteket, mert a megvalósult beruházások működésében még nem történhetett változás a projekt fenntartási idő betartása miatt. Így valamennyi projekt a 2007-2013 tervezési ciklusban valósult meg. Horvát oldalon a júliusi EU csatlakozást előkészítő programok megvalósulását tudtuk figyelemmel kísérni. 3.2 Turisztikai fejlesztések forrásainak rendszere és jellemzői magyar és horvát oldalon Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz. A vizsgált időszakban, az elmúlt hét évben a turisztikai beruházások forrásai szinte kizárólag az EU különböző programjaiból érkeztek. A csatlakozást megelőző időszakban Magyarország számára az előcsatlakozási alapok jelentettek fejlesztési lehetőségeket a 90-es évek közepétől: Phare, Ispa, Sapard és a felkészülést elősegítő Phare CBC programok. A csatlakozás után a nemzeti Operatív Programoknak köszönhetően, a határ-menti térségekben az Európai Területi Együttműködések Operatív Programjaiban és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv megvalósítását lehetővé tevő Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapkereteiben valósíthatók meg a fejlesztések, beruházások. Horvátország idén, 2013-ban vált az Európai Unió tagjává, a csatlakozást segítő programok 2000-ben indultak. Az előcsatlakozási alapok a következők voltak: CARDS, Phare, Ispa, Sapard, IPA. Horvátországban a nemzeti fejlesztési stratégia megyénként került kidolgozásra, figyelembe véve a területi potenciálokat és hiányosságokat. A tanulmány szempontjából vizsgált Varaždinska megye és Koprivničko Križevačka megye fejlesztési stratégiájában kiemelt fontosságú a turizmus fejlesztése. 12

3.3 A támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere magyar oldalon A turisztikai fejlesztések finanszírozásával kapcsolatban három forrástípus jöhet szóba. A legfontosabb és a legnagyobb volumenűek az Európai Uniós alapok, azon belül a strukturális alapok közül az ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), illetve az EMVA (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap). A nemzeti források közül turisztikai fejlesztést nem finanszírozott egy forrás sem. Szóba jöhet még a saját erő, esetleg hitellel kiegészítve, kizárólag a vállalkozások fejlesztéseivel kapcsolatban. Ugyanakkor a gazdasági válság kezdete óta a vállalkozások többségének nincs erre lehetősége. A vizsgálat során ilyen beruházás nem került a látóterünkbe. A vizsgált projektek kizárólag EU forrásokból, más-más programok támogatási konstrukcióiból valósultak meg. 3.3.1 Regionális OP Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program (továbbiakban NYDOP) Új Széchenyi terv A nemzeti OP-k rendszerében Magyarország 7 régiójára egy-egy OP született, melyen belül a régiók speciális intézkedéseket terveztek a prioritásokra, ezen belül a turizmusra vonatkozóan. A NYDOP 2. prioritásának Turizmusfejlesztés pannon örökség megújítása intézkedési pontjai adtak lehetőséget magas színvonalú szolgáltatásokon alapuló, a helyi kulturális örökség előnyeit kihasználó turizmus kifejlesztésére: a termálvíz kincsre alapozott egészségturisztikai és rekreációs, szabadidős fejlesztések; a történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülő, egymást kiegészítő integrált fejlesztési láncolata; a tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus programok, szolgáltatások támogatása a régió turisztikai intézményrendszerének megújítása (desztinációs menedzsment szervezetek felállítása) 3.3.2 Regionális OP - Dél-dunántúli Regionális Operatív Program (továbbiakban: DDROP) Új Széchenyi terv A DDROP 2. prioritásának A turisztikai potenciál erősítése a régióban intézkedései adtak lehetőséget a turisztikai fejlesztések megvalósítására Somogy megyében: A turisztikai magterületeken turisztikai húzó termékek fejlesztése és komplex térségi turisztikai termékcsaládok kialakítása 13

A turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése és a turisztikai infrastruktúra fejlesztése Hatékony marketing stratégiát megvalósító desztináció menedzsment szervezet kialakítása 3.3.3 Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Új Széchenyi terv A Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. Az Egészséges, tiszta települések ; a Vizeink jó kezelése és a Hatékony energia-felhasználás prioritásokhoz a Kohéziós Alap nyújt támogatást, így támogatásra az ország egész területe jogosult. A Természeti értékeink jó kezelése ; A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése és a Fenntartható életmód és fogyasztás prioritáshoz az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást, amelyekre a konvergencia NUTS II régióink (Nyugat-Dunántúl, Közép- Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) jogosultak. 3.4 A támogatási alapok rendszere, a támogatott programok háttere horvát oldalon A tanulmányunknak nem célja a támogatási konstrukciók teljes rendszerének bemutatása. Jelentőségük azonban a turisztikai beruházások területén is kiemelkedő. Annak ellenére, hogy a horvátországi pénzintézetek hitelkonstrukciói kedvezőek, nem tudtunk fellelni saját erőből és hitelből megvalósuló nagyobb volumenű turisztikai beruházást. A gazdasági recesszió hatására jelentkező tőkehiány miatt, a befektetők a turizmus területén is óvatosak, várnak, vagy kisebb, nem jegyzett projekteket valósítanak meg saját erőből. 3.4.1 Szlovénia Magyarország - Horvátország Interreg IIIA Szomszédsági Program 2004-2006 A Magyarországon végrehajtott Interreg programok közül az egyik a Szlovénia Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 volt az, amely lehetőséget teremtett a magyar-horvát határtérségben a régiók együttműködésének javítására, a társadalmi kohézió megteremtésének elősegítésére, valamint a fenntartható fejlődés és a szomszédos országok integrációs törekvéseinek előmozdítására. A létrejött együttműködések eredményeként számos olyan határon átnyúló partnerség alakult ki, amely a későbbi programozási időszakban turisztikai beruházási fejlesztések alapját teremtette meg. A programban kiemelt szerephez jutott a turizmus fejlesztése: a turizmus viszonylag új ágát jelentő agro-, öko- és kulturális turizmus fejlesztését a program kifejezetten megcélozta. A Magyarországon megvalósuló INTERREG Közösségi Kezdeményezés programok közül egyedülálló módon ez a program mezőgazdasági fejlesztéseket is támogatott. A programban igen hangsúlyos szerepet kapott a környezet- és 14

természetvédelem. A természetvédelem területén a program határon átnyúló védett területek létrehozását, kezelését és marketingjét támogatta. 7 3.4.2 Szlovénia-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 A határ-menti kapcsolatok szempontjából szintén jelentős a Szlovénia-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, melynek forrását szlovén oldalon a strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alapja, horvát oldalon az IPA előcsatlakozási alap biztosítja. 2009. áprilisban nyíltak meg a 2007-2013 programozási periódus első körös pályázatai a szlovén-horvát határszakaszra vonatkozóan. 3.4.3 Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az IPA előcsatlakozási eszköz - amely 2004 előtt Phare, Sapard, Ispa néven volt ismert magyar oldalon - lehetőséget teremtett Horvátországnak, hogy a 2013. július 1-jei uniós tagság előtt uniós támogatásokhoz jusson. A határon átnyúló programok támogatási alapjai lehetőséget adtak Horvátország számára a turisztikai beruházások feltételeinek megteremtéséhez. A program hosszú távú átfogó célkitűzése, hogy elősegítse a természeti és kulturális örökség sikeres menedzselésén és a határrégió két oldala közötti intenzív társadalmi-gazdasági kapcsolatokon alapuló kultúra- és tudásalapú fejlődést. A határ-menti kapcsolatok szempontjából kitüntetett jelentősége van a Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programnak, melynek forrását magyar oldalon a strukturális alapok ERFA forrása, horvát oldalon az IPA előcsatlakozási alap biztosítja. 2009. áprilisban nyíltak meg a 2007-2013 programozási periódus első körös pályázatai. A program első három évére (2007-2009) rendelkezésre álló IPA források (19,3 m Euró) kisebb részben fordíthatóak a fenntartható fejlődés céljaira (4,9 millió Euró), nagyobb részben a határ-menti gazdasági együttműködés céljaira (6,8 millió Euró). A turizmus területén várható, hogy további fejlesztéseket támogató lehetőségeket jelent a program. Összességében a határrégióban a turizmus fejlesztése, a természetvédelmi és jó adottságú területek kihasználása fontos lehetőség, ezért a turizmus fejezet fontos lehetőséget biztosít a határ-menti kapcsolatok erősítéséhez. 8 A tanulmány szempontjából figyelemre méltó, hogy az első pályázati felhívás 2. specifikus célja, célkitűzése a A Mura-Dráva-Duna területből és az azt körülvevő természeti és vidéki területekből egy fenntartható, közös regionális turisztikai termék kialakítása volt. 7 Beszámoló a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetésének végrehajtásáról, XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2009 8 Kopint-Tárki: Nemzetközi és határ-menti együttműködések támogatása, 2010 15

Ebből a keretből készült el a programterületre vonatkozó Turisztikai termékterv, amely a következő pályázati kiírások turisztikai célú pályázatainak a kereteit adja. 3.5 A vizsgált turisztikai fejlesztések áttekintése elhelyezkedés, tematika és nagyságrend szerint Megvalósult turisztikai beruházások a beruházás helye szerint A Zalakaros B Zalaegerszeg C Garabonc D Bagod E Zalaszentgrót F Vonyarcvashegy G Hévíz H Igal I Patca J Marcali K Zamárdi L Siófok M Balatonszárszó N Balatonlelle-Rádpuszta O Legrad P Őrtilos Q Nagykanizsa R Koprivnica S - Nagyatád T Krizevci U Varaždin V Lepoglava W Krapina-Zagorje X - Klenovnik Tanulmányunk célja a turisztikai fejlesztések bemutatása (4. sz. melléklet). A térképen ábrázoltuk a projektek megvalósulásának valódi helyszínét. Az érintett helyszínek a következők: Zala megyében: Zalaegerszeg, Zalakaros, Garabonc, Bagod, Vonyarcvashegy, Hévíz, Zalaszentgrót (2 projekt helyszíne) Somogy megyében: Igal, Patca, Marcali, Zamárdi, Balatonszárszó, Balatonlelle, Siófok (2 projekt helyszíne) Varaždinska megyében: Varaždin (5 projekt helyszíne), Klenovnik, Lepoglava, Krapina-Zagorje Koprivničko Križevačka megyében: Legrad, Koprivnica (3 projekt helyszíne), Križevci (3 projekt helyszíne) 16

A projektek helyszínének megjelölésekor a megvalósítás helyszínét vagy a projektgazda székhelyét jelöltük. A kerékpárút fejlesztési projekteknél, illetve a Mária-út fejlesztésénél a teljes útvonal feltüntetése nem releváns. Megfigyelhető, hogy magyar oldalon földrajzilag kiegyenlítettebb a kiválasztott projektek megvalósítási helyszíne, ez abból adódik, hogy a kiválasztásnál ügyelni tudtunk erre, mert több projektből választhattunk, míg horvát oldalon erre nem volt lehetőségünk. Jellemző az egész területre, hogy a városok és a kiemelt üdülőkörzetek nagyobb mértékben részesülnek turisztikai fejlesztési forrásokból is. Horvát oldalon azt láthatjuk, hogy a megvalósított projektek legnagyobb része a megyeszékhelyeken, illetve nagyobb városokban valósul meg. A vizsgált területen a turisztikai kapacitások szinte csak az említett településeken jelennek meg, valamint úgy tűnik, a városok és a megyék rendelkeznek fejlesztési projektek megvalósításához szükséges menedzsment kapacitásokkal. Itt kell megemlíteni, hogy a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 nyelve az angol, ami aránytalanul megnehezítette a kis települések és egyéb szervezetek pályázási esélyeit a felmerülő extra költségek miatt. (A nyelvi elvárás a megyei és városi fejlesztési ügynökségek menedzsmentjének viszont nem okozott problémát.) Érdekes képet mutat a megyék turisztikai ágazatairól a kiválasztott projektek tematikája: Termál-, gyógyfürdők tematikus fejlesztése, hotelek wellness szolgáltatásainak fejlesztése, lovasturizmus fejlesztése, szálláshely minőségi fejlesztése, fenntartható életmód-bemutató kialakítása, Balaton térség turisztikai programfejlesztése, strand fejlesztése, kerékpárút fejlesztés, helyi termékek bevonása a turizmusba, borturizmus fejlesztése, turisztikai információs központok kialakítása, kulturális örökség megóvása. Ezek a fejlesztések nagy vonalakban igazodnak a magyar és horvát megyék turisztikai fejlesztési irányaihoz. Magyar oldalon a projekteket elsősorban profit-orientált vállalkozások valósítják meg, van szerepük az önkormányzatok által létrehozott gazdasági társaságoknak is, de projektmegvalósító volt még 1-2 önkormányzat és civil szervezet is a nonprofit szférából. Horvát oldalon, egy kivételtől eltekintve, csak az önkormányzati szféra érintett a projektek megvalósításában, nem véletlen, hogy a turizmusban érintett személyek, vállalkozások az önkormányzatoktól várják a turizmusfejlesztési intézkedéseket. A források nagyságrendjét tekintve magyar oldalon a kiválasztott projektek összesen 20 millió összegben valósultak meg, a támogatási intenzitás átlag 46 % volt. Egy projekt átlagköltségvetése 1 230 ezer volt. A legkisebb költségvetésű projekt 130 ezer -s, a legnagyobb költségvetés pedig 6 350 ezer volt. A források nagyságrendjét tekintve horvát oldalon a kiválasztott projektek összesen 11 465 ezer összegben valósultak meg, a támogatási intenzitás átlagosan 77 % volt. Egy projekt átlagköltségvetése 818,5 ezer volt. A legkisebb költségvetésű projekt 40,9 ezer -s, a legnagyobb költségvetésű pedig 1 999 ezer volt. 17

4. MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI PROJEKTEK BEMUTATÁSA, ÉRTÉKELÉSE, ÖSSZEHASONLÍTÁSA 4.1 Somogy és Zala megyében A kiválasztott projekteket az értékelő kérdőívek (2. sz. melléklet) alapján tekintettük át, amelyeket a projektgazdák juttattak el hozzánk. Magyarország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, így lehetőségünk van egy teljes tervezési ciklus megvalósult turisztikai projektjei alapján értékelni a turisztikai fejlesztési beruházásokat. A magyar oldalon 16 projektet vizsgáltunk összesen Zala és Somogy megyében. A projektek közül a beruházók megoszlása a következő volt: két önkormányzati projektet Marcali és Siófok valósított meg, két projektet önkormányzatok gazdálkodó szervezetei hajtottak végre, két civil szervezet beruházása valósult meg és tíz vállalkozás hajtott végre turisztikai beruházást. Minden esetben a bemutatott projekteknél az információt nyújtó projektgazda a vezető partner. Elsősorban a vállalkozások által megvalósított projektek megvalósításában nem vettek részt partnerek, míg a szemléletformáló beruházásokban, akár nyolc partner is szerepelt. Ez mindenkor a támogatási konstrukció függvénye volt. Önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozások is szerepeltek partnerként. A fejlesztések által érintett területek a következők: Idegenforgalmi desztinációk fejlesztése Szálláskapacitás fejlesztés minőségi és mennyiségi tekintetben Turisztikai termékfejlesztés programok, aktív turisztikai elemek Egyéb fejlesztés környezeti nevelés, tudatformálás A projektek finanszírozása utófinanszírozással történt és a forprofit beruházások támogatási intenzitása 40% körüli volt, e feltételek mellett is elmondható, hogy a finanszírozás nem vagy csak részben jelentett problémát a projektgazdáknak. A projektek zömében nem merültek fel problémák a megvalósítás során. Áthidalható forráshiány 1-2 esetben jelentkezett, míg a határidő eltolódás is csak néhány projektnél okozott módosulást. A bemutatott projektek sikeresen megvalósultak, eredményességüket tekintve mérhető hatást gyakorolnak az adott turisztikai desztinációra. Társadalmi eredményesség tekintetében: egészség és jólét emelkedése, foglalkoztatottság (2-5 fő/projekt), oktatás javulása, munkahelyhez és szolgáltatáshoz való könnyebb hozzáférés tapasztalható. 18

Gazdasági eredményesség tekintetében: jövedelmezőség javulása, gazdasági hatékonyság növekedése, versenyképesség javulása, infrastrukturális ellátás javulása tapasztalható. Környezeti állapottal kapcsolatos eredményesség tekintetében: energiafelhasználás hatékonyságának növekedése, megújuló energiafelhasználás arányának növekedése tapasztalható. Néhány projekt kifejezetten eredményes a turisztikai együttműködési hálózatok kialakítása terén. 4.1.1 Zala megyében Nyolc projektet választottunk ki: Zalaegerszegen, Zalakaroson, Garaboncon, Bagodban, Vonyarcvashegyen, Hévízen és Zalaszentgróton. Garabonc és Bagod kivételével városokban megvalósuló beruházásokról van szó. Kivétel nélkül termál- és gyógyfürdők környezetében valósultak meg a fejlesztések, igaz nem minden esetben kapcsolódtak a termál-, illetve gyógyturizmushoz. Tematika szerint a beruházások típusa: Wellness, fitness szolgáltatások fejlesztése hotelekben: Zalaegerszeg (Hotel Arany Bárány), Zalakaros (Családi wellness), Hévíz (Hotel Európa Fit) Szálláskapacitás fejlesztése, minőségemeléssel: Vonyarcvashegy (Zenit Hotel), Zalaszentgrót (Fiáker Panzió, Étterem) Programfejlesztés: Garabonc (Kalandpark) Lovasturizmus fejlesztése: Bagod (Lovascentrum) Környezettudatos, tudatformáló fejlesztés: Zalaszentgrót (Helyi érték - Értékhely) A Zalaszentgróton megvalósult Helyi érték Értékhely beruházási projekt a Környezet és Energia Operatív Program keretében ERFA forrásból valósult meg Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő mintaprojekt -ként. A projektet a Celodin Zalai Alapítvány valósította meg. A többi zalai turisztikai befektetési projektet vállalkozások, gazdasági társaságok valósították meg kivétel nélkül az Új Széchényi Terv keretében a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program támogatásával.(4. sz. melléklet) A kiválasztott beruházások köréből a termál-, gyógy- és wellness turizmus körébe tartozó fejlesztések a legjelentősebbek Zala megyében. A Garabonc és Bagod településeken megvalósuló beruházások is termálfürdők vonzáskörzetében találhatók. Ez a turisztikai ág országos összevetésben is az egyik legjelentősebb. Zala megye termálvíz adottságai kiemelkedőek és a vizsgált határ-menti régióban meghatározóak. Hévíz a legjelentősebb nemzetközileg jegyzett természetes gyógy tavunk, amelyre magas színvonalú gyógy és 19

wellness szolgáltatások épültek ki. Ezt követi Zalakaros, ahol napjainkban fejeződött be egy nagyon komoly komplex fürdőfejlesztési projekt, amely megszilárdítja Zalakaros kiemelkedő helyét a hazai és a nemzetközi turizmusban. Nagyon jelentős, színvonalas gyógy és termál kínálattal rendelkezik Lenti és Kehidakustány. Zalaegerszegen a termálfürdő mellett aquapark is működik. Az elmúlt 10-15 évben több kisebb termálfürdő nyitotta meg kapuit, ezek azonban csak szezonálisan működnek Zalaszentgrót, Bázakerettye, Pusztaszentlászló, Gelse. Várható, hogy a jövőben folyamatos marad ennek a turisztikai ágnak a fejlődése és számítani lehet rá, hogy a nemzetközi kereslet mind újabb magas minőségű beruházásokat generál. Hotel Arany Bárány udvari szárny bővítés-korszerűsítés-fejlesztés wellness- és fitness részleggel, valamint konferencia teremmel" NYDOP-2.1.1/I-11-2011-0035 Kedvezményezett neve: West-Hotel Kereskedelmi és Szolgáltató Vendéglátóipari Kft. A fejlesztés helyszíne: Zalaegerszeg Időtartam: 2012. 05. 15 2013. 09. 30. A fejlesztés teljes költsége: 280 000 000 HUF Megítélt támogatás összege: 130 435 180 HUF Támogatás aránya: 46 % Önerő összege: 149 564 820 HUF Támogató program: NYDOP Pannon örökség megújítása (Turisztikai szolgáltatások fejlesztése) Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.aranybarany.hu A projekt bemutatása: A West Hotel Kft. által a Hotel Arany Bárány szállodai szolgáltatásának bővítése wellness és fitness részleggel, konferenciateremmel és irodai raktározási funkciók növelésével. Az udvari toldalékszárny teljes elbontását követően egy 5. emeleti szint került kiépítésre. Földszint 1. és 2. emelet: irodai, raktározási, irattári egységek; 3. emelet: kis-konferenciaterem; 4. emelet: wellness, szaunák; 5. emelet: fitness részleg, szórakoztató eszközök beszerzése. A fejlesztés célja: kínálat bővítése; piacvezető pozíció elérése; szállodai kihasználtság mutatóinak erősítése; a szálloda szolgáltatási színvonalának 4 csillagos minősítése. 20

Családi wellness szolgáltatások fejlesztése a zalakarosi Gránit Gyógy-és Élményfürdőben NYDOP-2.1.1/F-12-2012-0004 Kedvezményezett neve: Gránit Gyógyfürdő Zrt. A fejlesztés helyszíne: Zalakaros Időtartam: 2013. 03. 18 2013. 08. 31. A fejlesztés teljes költsége: 759 440095 HUF Megítélt támogatás összege: 220 000 000 HUF Támogatás aránya: 29 % Önerő összege: 539 440 950 HUF Támogató program: Új Széchényi Terv - Nyugat-dunántúli Operatív Program Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.furdo-zalakaros.hu A projekt bemutatása: A beruházás során az élményfürdő fedett terében kétszintes gyermekbirodalom jött létre; földszinti részén az alacsony kihasználtsággal működő sportmedence lett átalakítva. A medenceparkban két gyermekmedence épült 6-7 éves, egy medence 3-6 éves gyerekek és kettő medence a pancsoló bébik számára. Az élménymedence hálós vízi játékkal, függőhíddal és rengeteg vízi attrakcióval lett gazdagabb. A komplexum kínálatában függőhidak, különböző nehézségi fokozatú és kialakítású csúszdák, mászókötelek, 40-50 fokra felfűtött családi szauna, finn szauna, sóhomokozó, hempergő játszóház, junior játszózóna, baba-mama szoba szerepelnek és megújult családi étteremmel, tágas pihenőterekkel várják a vendégeket. Megvalósult a fedett fürdő korszerűsítése. A beruházás során pihenőtér-fejlesztés, gyógymedencetér és homlokzat felújítás, aquafitness medencetér kialakítása, étterem és kertkapcsolat fejlesztése valósult meg. 21

Garabonciás történelmi kalandpark kialakítása Kedvezményezett neve: Karos-Vet Kft. A fejlesztés helyszíne: Garabonc Időtartam: 2012. 01. 18 2013. 12. 31. NYDOP 2.1.1/I-11 A fejlesztés teljes költsége: 110 000 000 HUF Megítélt támogatás összege: 50 000 000 HUF Támogatás aránya: 45 % Önerő összege: 60 000 000 HUF Támogató program: NYDOP Pannon örökség megújítása (Turisztikai szolgáltatások fejlesztése) Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: A projekt közvetlen célja egy olyan történelmi alapokon nyugvó, foglalkoztató-szórakoztató kalandpark létrehozása, amely kiemelten a fiatalok szórakoztatása mellett minden korosztálynak megfelelő aktív kikapcsolódást nyújt. A beruházás elemei a következők voltak: Hanna hercegnő vára: téglavár őrtoronnyal, színpaddal, küzdőtérrel, kerengővel és az alatta lévő árkáddal, a Magyar királyok arcképcsarnokával. 7 vezér jurta tábor: mongol típusú sátrak. Bennük a honfoglalás képes története és korabeli tárgyak, eszközök, ruhák kiállítása. Íjászpálya: 4 beállásos pálya. Különböző íjak beszerzése. Elektromos gokart pálya: 4 éves kortól 14 éves korig. Lovas pálya: Lovaglásra, akadályhajtásra, díjugratásra alkalmas pálya. Sajtüzem: Tej, túró, tejföl, tejszín, joghurt, vaj, sajt előállítására alkalmas. Látványkonyha: Kültéri grill konyha. Vár játszótér 22

Bagodi lovascentrum fejlesztése ROP-1.2.2.-05/1-2005-08-0004/32 Kedvezményezett neve: FRIGO-PLUS Kereskedelmi és Ipari Kft. A fejlesztés helyszíne: Bagod Időtartam: 2006. 05. 01 2007. 12. 31. A fejlesztés teljes költsége: 301 817 394 HUF Megítélt támogatás összege: 87 527 044 HUF Támogatás aránya: 29% Önerő összege: 214 290 350 HUF Támogató program: NYDOP Pannon örökség megújítása (Turisztikai fogadóképesség javítása) Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: A fejlesztés a lovas szolgáltatások komplexitására, illetve szezonalitás csökkentésére irányult. A beruházással a következők valósultak meg: 24 boxos, korszerű igényeket kielégítő istálló, 1700 m2-es, fedett lovarda, 1 fallabda pálya, oltóvíz medence, trágyatároló, szennyvízgyűjtő, 5 db, összesen 15 fő befogadására alkalmas apartman. A projekt során állatok és eszközök beszerzésére is sor került: 7 db ló, 1 db ló-jártató berendezés, 1 db ló-szolárium, 1 db ló-porszívó és etetők, itatók tették teljessé a beruházást. 23

Helyi érték Értékhely! KEOP-6.2.0/B/2009-0012 Kedvezményezett neve: CELODIN Zalai Alapítvány A fejlesztés helyszíne: Zalaszentgrót Időtartam: 2010. 07. 01 2012. 02. 29. A fejlesztés teljes költsége: 88 592 545 HUF Megítélt támogatás összege: 84 162 537 HUF Támogatás aránya: 95% Önerő összege: 4 430 008 HUF Támogató program: Környezet és Energia Operatív Program - Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő mintaprojektek megvalósítása Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: Felépült egy 134,55 m2-es ingatlan, amelynek a földszintjén kialakított üzletben kizárólag a helyi gazdák, termelők, kézművesek termékeinek árusítására van lehetőség. Az épület emeletén oktatóterem található, amely a környezettudatos életmód, élelmiszerfogyasztás lakossági ismeretterjesztésének és a helyi termelők képzéseinek helyszíne. Az ingatlan aktív ház, amely a működéséhez szükséges energiát a tetőn elhelyezett napelemekből nyeri, fűtéséhez, hűtéséhez föld hőszivattyút használ. 24

A Helikon Taverna panzió bővítése és fejlesztése a komplex, minőségi turisztikai kínálat megteremtése érdekében NYDOP 2.3.1/A Kedvezményezett neve: Taverna Pince Kereskedelmi és Vendéglátóipari Kft. A fejlesztés helyszíne: Vonyarcvashegy Időtartam: 2009.05.07 2011.11.22. A fejlesztés teljes költsége: 443 247 359 HUF Megítélt támogatás összege: 129 117 955 HUF Támogatás aránya: 29% Önerő összege: 314 129 404 HUF Támogató program: NYDOP Pannon örökség megújítása (Magas kategóriájú szálláshelyek minőségi fejlesztése) Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.helikontaverna.hu A projekt bemutatása: Cél a vonyarcvashegyi Helikon Taverna Panzió bővítése és 4 csillagos szállóvá fejlesztése. Az új épületben 35 szoba, egy konferencia-terem, valamint egy wellness-részleg kapott helyet, a meglévő épületekkel együttesen így egy étteremmel, konferencia- és wellness-központtal rendelkező, részben műemléki védettségű, egyedülálló balatoni panorámát kínáló szálloda jött létre, mely komplex, minőségi szolgáltatásokat nyújt. Családbarát és a környezeti fenntarthatóságot szolgáló megoldások (napkollektor, geotermikus energia) valósultak meg. 25

Reneszánsz Újjászületés a Hotel Európa Fit ****superior-ban NYDOP 2.1.1/I-11 Kedvezményezett neve: HÉVINVEST SPA-GOLF Idegenforgalmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság A fejlesztés helyszíne: Hévíz Időtartam: 2011.12.01 2012.11.13. A fejlesztés teljes költsége: 39 859 000 HUF Megítélt támogatás összege: 24 912 050 HUF Támogatás aránya: 40% Önerő összege: 23 915 000 HUF Támogató program: NYDOP Pannon örökség megújítása (Turisztikai szolgáltatások fejlesztése) Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.europafit.hu A projekt bemutatása: Az élményfürdő galériáján elkészült egy új, profi szauna világ, valamint modernizálásra került a szálloda meglévő szauna része is. A beltéri úszómedencékhez kapcsolódva épült egy új wellness medence, amely vezetett programok segítségével a fürdőzés mellett az aktív időtöltést is lehetővé teszi. Az újonnan épített szauna világ egy hatalmas panorámás finn szaunából, egy élményzuhanyból, jóga- és relaxációs térből, valamint egy gőzfürdőből áll. 26

A Fiáker Panzió kapacitásfejlesztése Zalaszentgróton NYDOP-2.2.1/B-09-2010-0007 Kedvezményezett neve: Fiáker Gastro Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A fejlesztés helyszíne: Zalaszentgrót Időtartam: 2010.07.26 2011.12.19. A fejlesztés teljes költsége: 136 000 000 HUF Megítélt támogatás összege: 47 600 000 HUF Támogatás aránya: 35% Önerő összege:88 400 000 HUF Támogató program: NYDOP Pannon örökség megújítása (Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés üdülőházakban, ifjúsági szállókon, turistaszállókon és alacsony kategóriájú panziókban) Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.fiaker.hu A projekt bemutatása: A beruházás eredményeképpen átépítésre került a konyha, valamint kialakításra került a konyhai személyzet öltözője. Az épület akadálymentesítése megtörtént, akadálymentes szobák is kialakításra kerültek. Az újonnan épült, 4 csillagos hotelnek megfelelően berendezett szobák a családdal érkező vendégek elhelyezését is garantálják. A teljesen új épületrészben konferenciaterem, ruhatár, vizesblokk található, illetve az újonnan épült hotelszobák is ennek az épületrésznek a tetőterében kaptak helyet. 27

4.1.2 Somogy megyében Nyolc projektet választottunk ki Igal, Marcali, Siófok, Zamárdi, Balatonszárszó, Balatonlelle városokban és Patca településen. Zömében Balaton-parti településeket érintenek ezek a fejlesztések. Négy projekt termál- és gyógyfürdők környezetében valósult meg és gyógy- és wellness-szolgáltatások fejlesztésére irányult. A többi beruházás különböző programok kialakítására, fejlesztésére irányult. Tematika szerint a beruházások típusa: Wellness, fitness szolgáltatások fejlesztése hotelekben: Igal (Igal fürdő), Marcali (Szabadidőközpont gyógyvizes medence kialakítása) Szálláskapacitás fejlesztése: Zamárdi (Wellamarin Családi Wellness szálloda) Programfejlesztés: Patca (Katica tanya innovatív játszóház), Balatonlelle- Rádpuszta (Program-szolgáltatások fejlesztése) Strandfejlesztés: Siófok (Nagystrand, Galérius Fürdő) Környezettudatos, tudatformáló fejlesztés: Balatonszárszó (Komplex fenntarthatósági mintaprojekt) A Balatonszárszón megvalósult Komplex fenntarthatósági mintaprojekt a Környezet és Energia Operatív Program keretében ERFA forrásból valósult meg Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő mintaprojekt -ként. A projektet az Evangélikus Konferencia és Misszió Otthon, egyházi intézmény valósította meg. Ez a projekt is példázza a turisztikai fejlesztésekben egyre inkább megjelenő környezettudatos szemléletet. Az ökoturizmus jelentősége egyre nő a turisztikai ágazatok között. A környezettudatosság egyre nagyobb teret hódít a turisták igényei között. Ehhez alkalmazkodva a kínálatban is egyre szaporodnak ezek az elemek. Egyrészt a fejlesztések megvalósítása során előtérbe kerülnek a természet közeli építkezés és helyszínkiválasztás szempontjai, másrészt a természetes anyagok, hagyományos megoldások környezetet kímélő technológiák alkalmazása. A megújuló energiák használata, az energiahatékonyság előtérbe kerülése szintén fontos eleme ezeknek a környezetkímélő beruházásoknak. A különböző támogatási konstrukciók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a környezeti szempontok érvényesítésére és a turisztikai fejlesztéseken belül az ökoturisztikai szolgáltatások kialakítására. Egyik bizonyítéka ennek a tendenciának a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében a 2. pályázati kiírás 1. prioritása, amely két beavatkozási területet jelöl meg: fenntartható környezet és turizmus, fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen. Somogy megye természeti és ökológiai adottságai kitűnőek az ökoturizmus fejlesztésére, amelyet egyre több önkormányzat és vállalkozás igyekszik kihasználni. Jó példa erre a Zselicben kialakított ökoturisztikai kínálat, amely nemzetközi elismerést is kapott. A Zselic 28

térsége Magyarország egyik legkevésbé fényszennyezett területe. A Nemzetközi Csillagoségbolt-park (International Dark Sky Park) címet a Csillagos égbolt Szövetség alapította. Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el a skóciai Galloway Parkkal közösen ezt az elismerést 2009. november 16-án. A többi somogyi turisztikai befektetési projektet két önkormányzat, két önkormányzati gazdasági társaság és vállalkozások, gazdasági társaságok valósították meg kivétel nélkül az Új Széchényi Terv keretében a Dél-dunántúli Operatív Program támogatásával. (4. sz. melléklet) Igal Fürdő bővítése DDOP-2.1.1./B-09-2009-0002 Kedvezményezett neve: Igal- Fürdő Üzemeltető és Szolgáltató Kft. A fejlesztés helyszíne: Igal Időtartam: 2010. 06. 01 2012. 05. 15. A fejlesztés teljes költsége: 399 800 000 HUF Megítélt támogatás összege: 199 900 000 HUF Támogatás aránya: 50% Önerő összege: 199 900 000 HUF Támogató program: DDOP - Termál- és gyógyfürdők és tematikus vonzerők fejlesztése Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.igal.hu A projekt bemutatása: A projekt során a beépített terület 1400 m 2 -el nőtt. Új vendégfogadó tér jött létre büfével, 2 üzlethelyiséggel. 300-300 fős különállóférfi és női öltöző kialakítására is sor került újzuhanyozókkal. A gyógyászat 3 db új kezelőhelységgel gyarapodott. Új medencék is épültek, így 150 m 2 -rel nőtt a vízfelület: 1 db fedett élménymedence szabadtéri kiúszóval, 1db fedett gyerek élménymedence, 1 db szabadtéri gyógyvizes élménymedence. Bővült a szauna-világ 2 db 6 személyes finn szaunával, 2 db 6 személyes infraszaunával és 1 db merülő medencével. 29

Innovatív játszóház kialakítása DDOP-2.1.1/I-11-2011-0003 Kedvezményezett neve: BPR CONSULT Kft. A fejlesztés helyszíne: Patca Katica Tanya Időtartam: 2011. 06. 29-2012. 02. 13. A fejlesztés teljes költsége: 110 000 000 HUF Megítélt támogatás összege: 44 996 598 HUF Támogatás aránya: 50% (a többlet beruházás miatt 41%) Önerő összege: 65 003 402 HUF Támogató program: DDOP - Termál- és gyógyfürdők és tematikus vonzerők fejlesztése Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.katicatanya.hu A projekt bemutatása: Felépült egy közel 400 m 2 -es, padlófűtéses, akadálymentes, télennyáron használható játszóbirodalom, három különböző méretű csúszdával. A kicsiknek a hullámos, amely 5 m magasról indul és 20 méter hosszú. A kék csúszda 5,5 m magasról indul, kis szabadeséssel kezdődik, és egy labdamedencében végződik. A bátrak a piros csúszdán biztonságosan kipróbálhatják a teljes szabadesés érzését. A kicsiknek van totyogó és gyermek játszóház, ez utóbbi 4 szintes. A felnőttek számára kétszintes játszóház épült, amely visszarepíti őket a gyermekkorukba. Az épületet egy kis folyosó köti össze a Tanya éttermével, illetve a szociális helységekkel. 30

Marcali Városi Szabadidőközpont szolgáltatási színvonalának fejlesztése, új 200 m 2 -es gyógyvizes medence-építés DDOP 2.1.1/D-2f Kedvezményezett neve: Marcali Város Önkormányzata A fejlesztés helyszíne: Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont Időtartam: 2009.02.16 2011.07.13. A fejlesztés teljes költsége: 246 000 000 HUF Megítélt támogatás összege: 123 000 000 HUF Támogatás aránya: 50% Önerő összege: 123 000 000 HUF Támogató program: DDOP - A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.marcali-furdo.hu A projekt bemutatása: Új 200 m 2 -es, élményelemekkel gazdagon felszerelt medence, illetve élménycsúszda épült. A fejlesztés keretében jelentős gépészeti korszerűsítések is megvalósultak. Mozgáskorlátozott vendégek számára mind a beltéri, mind a kültéri medencék gondtalan használatához mobil emelő berendezés került beszerzésre. 31

Wellamarin Családi Wellness Szálloda kialakítása Zamárdiban DDOP 2.1.2-9 Kedvezményezett neve: Wellamarin Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. A fejlesztés helyszíne: Zamárdi Időtartam: 2008. 10. 27 2011. 06. 26. A fejlesztés teljes költsége: 1 900 000 000 HUF Megítélt támogatás összege: 575 241 000 HUF Támogatás aránya: 30% Önerő összege: 1 324 758 000 HUF Támogató program: DDOP - Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.wellamarin.hu A projekt bemutatása: Zamárdiban, a szabad strand mellett épült fel a négycsillagos Wellamarin wellness szálloda. Komplex szolgáltatási csomag: szállodai szobák és apartmanok, wellness-egységek, sportlétesítmények, konferencia lehetőségek, rekreációsés gyógy szolgáltatások, prevenciós gasztronómia. A szállodai férőhelyek száma: 308. A szobák száma: 118. A wellness szolgáltatások, mint új szolgáltatások száma: 16. Akadálymentesített szobák száma: 6, akadálymentes férőhelyek száma: 18. Akadálymentesített szolgáltatások száma: 16. 32

A Siófoki Nagystrand fejlesztése DDOP 2.1.1/D-09 Kedvezményezett neve: Balaton-Parti Fenntartó és Hasznosító Kft. A fejlesztés helyszíne: Siófok Időtartam: 2010. 09. 17 2011. 10. 07. A fejlesztés teljes költsége: 389 794 000 HUF Megítélt támogatás összege: 194 897 000 HUF Támogatás aránya: 50% Önerő összege: 194 897 000 HUF Támogató program: DDOP - Balatoni komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.siofok.hu A projekt bemutatása: A fejlesztés lehetővé tette a mozgáskorlátozottak közlekedésének teljes körű biztosítását, kibővítette a sportolási lehetőségeket. Korszerű, a törvényi előírásoknak megfelelő játszótereket alakítottak ki. Megteremtette a strand egységes kertészeti arculatát, növelte a zöld felületet, erősítette a családbarát jelleget. Az alábbi műszaki fejlesztések kerültek végrehajtásra: a Siófoki Nagystrandon tér- és díszkivilágítás kialakítása, a belső ivóvíz és szennyvíz hálózat bővítése, a vízbejutást segítendő 10 db formatervezett lépcső, térfigyelő kamera rendszer kiépítése, valamint minden fogyatékossági csoport számára akadálymentesítés, és családbarát fejlesztések. 33

Komplex fenntarthatóság mintaprojekt a balatonszárszói Evangélikus Konferencia és Misszió Otthonban KEOP 6.2.0/B/09 Kedvezményezett neve: Evangélikus Konferencia és Misszió Otthon A fejlesztés helyszíne: Balatonszárszó Időtartam: 2010. 08. 22 2012. 04. 25. A fejlesztés teljes költsége: 55 429 931 HUF Megítélt támogatás összege: 52 658 434 HUF Támogatás aránya: 95 % Önerő összege: 2 771 497 HUF Támogató program: Környezet és Energia Operatív Program - Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.balatonszarszo.lutheran.hu A projekt bemutatása: Esővízgyűjtő/szürkevíz hasznosító rendszer kiépítése: 48 m 3 földbe süllyesztett tartályban az esővíz összegyűjtése, hidroforral a szállórész wc-ibe táplálása. Fedett, időjárás- és lopásvédettséget biztosító kerékpártároló kiépítése, pergola zárttá tételével, közhasználatú kerékpárok beszerzése. Fűtési/hűtési energia megtakarítását célzó fejlesztés: falfűtő-hűtő rendszer kiépítése. Megújuló energia felhasználásához szükséges építés, eszközbeszerzés, szerelés: napkollektoros használati melegvíz-előállító rendszer kiépítése, pellet kazán beszerzése, kazánház, hálózati napelem rendszer kialakítása. Projekt kommunikációs tevékenysége: dinamikus honlap elkészítése. Regionális szakmai konferencia szervezése. 34

Balatonlelle-Rádpuszta Csárda és Szabadidő Centrum turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése DDOP 2.1.1/I-11 Kedvezményezett neve: Fekete Zoltán Antal egyéni vállalkozó A fejlesztés helyszíne: Balatonlelle-Rádpuszta Időtartam: 2011. 08. 28 2012. 07. 31. A fejlesztés teljes költsége: 100 020 000 HUF Megítélt támogatás összege: 50 000 000HUF Támogatás aránya: 50% Önerő összege: 50 020 000 HUF Támogató program: DDOP - Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.radpuszta.hu A projekt bemutatása: Eredmények: új parkolóhelyek; járműpark bővítés (új társas kocsik, vadász-kocsik, díszhintó és póni kocsi) a minőségi és még élménydúsabb sétakocsikázás érdekében. A gyermekek számára játszótér és légvár került kialakításra. Új kisbusz üzemel, hogy a térségben pihenők kényelmesen juthassanak el Rádpusztára. Rendezvényekhez lelátópad épült, új hangosítási rendszer került kiépítésre, térvilágítás, valamint mobil színpad áll rendelkezésre. Íjászathoz eszközbeszerzés történt, így már íjász versenyek is rendezhetők. Új lovak kerültek a lovardába, illetve bővült a birtok karámrendszere. 35

Galerius Fürdő szolgáltatásainak fejlesztése a térség turisztikai vonzerejének növelése, a szezon hosszabbítása és a környezeti hatásoktól való függetlenség növelése érdekében DDOP 2.1.1/D-2f Kedvezményezett neve: Siófok Város Önkormányzata A fejlesztés helyszíne: Siófok Időtartam: 2009. 05. 12 2011. 09. 29. A fejlesztés teljes költsége: 512 631 000HUF Megítélt támogatás összege: 97 400 000 HUF Támogatás aránya: 19 % Önerő összege: 456 241 590 HUF Támogató program: DDOP - A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap Web: www.siofokportal.hu A projekt bemutatása: A projekt célja a Galerius Fürdő már meglévő szolgáltatási kínálatának bővítése. A fejlesztés keretében a létesítmény bővült egy, az épületből induló, onnan kilépő, majd ismét visszatérő vízi csúszdával, egy külső, téli üzemeltetésre is alkalmas termálmedencével, egy, a legújabb európai trendeknek megfelelő élményszaunavilággal. Itt az alábbiak kapnak helyet: sóbarlang, jégkabin, jacuzzi, szauna, aroma szauna. A fejlesztés következtében a fürdő egyidejű befogadóképessége mintegy 45%-kal nőtt. 36

4.2 Koprivničko-Križevačka és Varaždinska megyében Az információgyűjtés során a turisztikai beruházási projektek vonatkozásában a horvát oldalon komoly nehézségekbe ütköztünk. Nem állnak rendelkezésre egységes hozzáférhető adatok a turisztikai fejlesztésekről, amelyek alapján kiválaszthattuk volna a releváns fejlesztéseket. Üdítő kivételt képeztek a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 információi és a program munkatársak segítő készsége. A begyűjtött információkat és adatokat végül az Invest-Pro projekt partnerei, az érintett megyék turizmusban érintett munkatársai és egyéb informális csatornákon tolmács segítségével személyes kapcsolatok révén gyűjtöttük össze a 3. sz. melléklet interjú vázlata alapján. Horvátország 2013 óta tagja az Európai Uniónak, így az ezt megelőző időszakban az előcsatlakozási alapokból, más EU alapokból és nemzeti finanszírozásból megvalósuló projektekkel volt lehetőségünk találkozni. A horvát oldalon 14 projektet vizsgáltunk Koprivničko-Križevačka és Varaždinska megyékben. A projektek közül a megvalósítók megoszlása a következő volt. 13 önkormányzati projektet Koprivnica(3), Križevči(3), Varaždin(2), Legrad(1), Lepoglava(1), Varaždinska megye(3) valósított meg, és ezen kívül egy vállalkozás hajtott végre turisztikai beruházást. Ennek magyarázata, hogy az elérhető fejlesztési források a forprofit szféra szereplői számára az IPARD egyes elemeit kivéve nem is voltak pályázhatók. A felsorolt EU forrásokhoz a hatóságok (víz-, környezetvédelem), önkormányzatok, megyék, és intézményeik fértek csak hozzá, a vállalkozói szféra nem. Tizenegy esetben a bemutatott projekteknél a megnevezett projektgazda a vezető partner. Három esetben a megvalósított projekteknek magyarországi szervezet a vezető partnere. A vállalkozás által megvalósított beruházást kivéve minden projekt határon átnyúló partnerségben valósult meg. Ez mindenkor a támogatási konstrukció függvénye volt. Önkormányzatok, intézmények, hatóságok és civil szervezetek szerepeltek partnerként. A fejlesztések által érintett területek a következők: Kerékpáros turizmus Kulturális turizmus Vallási turizmus Tematikus utak (gasztronómiai és bor utak) Idegenforgalmi desztinációk fejlesztése (információs központok) Turisztikai termékfejlesztés programok, aktív turisztikai elemek Egyéb fejlesztés helyi tradicionális termékek megújítása 37

A projektek finanszírozása az CARDS(1), PHARE(1), IPARD(1), Szlovénia- Magyarország-Horvátország Interreg IIIA Szomszédsági Program 2004-2007(3), Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013(6), Szlovénia-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013(2) programokból valósult meg. A projektek finanszírozása utófinanszírozással történt és a beruházások támogatási intenzitása 77 % volt. Ezen feltételek mellett elmondható, hogy a finanszírozás nem, vagy csak részben jelentett problémát a projektgazdáknak. A projektek zömében nem merültek fel problémák a megvalósítás során. Áthidalható forráshiány 1-2 esetben jelentkezett, míg a határidő eltolódás is csak néhány projektnél okozott módosulást. A bemutatott projektek sikeresen megvalósultak, eredményességüket tekintve mérhető hatást gyakorolnak az adott turisztikai desztinációra. Minden projekt kifejezetten eredményes a turisztikai és egyéb együttműködési hálózatok kialakítása terén. A megvalósított projektek fele helyi, települési hatáskörű volt, a kerékpáros turizmus fejlesztési és a tematikus utakat érintő projektek hatása regionális szinten érvényesült, nemzetközi kiterjedésű projektek is vannak a kiválasztottak között. A vizsgált projektek közül 6 fejlesztés még folyamatban van, mindegyikük Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 program 2. és 3. pályázati kiírásán nyert támogatást. A projektek sikeressége a pontos tervezésben, a korrekt finanszírozásban és a határidők pontos betartásában rejlik. Horvátország turizmusának legjellemzőbb ismérve a tengerparti és szárazföldi turizmus különbözőségében van. Becslés szerint a turisztikai ágazaton belül a turisztikai termékek és bevételek megoszlása 30-70 % a tengerpart javára. A vizsgált terület turisztikai vonzerői fejlesztésre szorulnak, hogy a desztináció a Koprivničko-Križevačka és Varaždinska megyéket jellemző szárazföldi turisztikai kínálat hangsúlyosan megjelenjen a Horvátországi kínálatban. A vizsgált megyék turizmusának fő irányai a kapacitásfejlesztés, elsősorban hotelek, panziók, falusi szálláshelyek tekintetében. Jelenleg még az a jellemző, hogy a megyeszékhelyek Kapronca és Varaždin is csak szűkös szálláskapacitással rendelkeznek, ami sajnos nagy hatással van a fogadóképességre. A turizmusfejlesztés stratégiai kérdése ez a terület, melyet két ellentétesen ható tényező határoz meg. Mindkét megye, de elsősorban a megyeszékhelyek felismerhető egyedi arculattal rendelkeznek, mely hagyományaikban gyökerezik. Varaždin barokk város, szépen megújított történelmi, kulturális örökséggel, Kapronca pedig a fejlett 38

mezőgazdaságra és élelmiszer feldolgozásra (pl. Podravka gyár) épített a reneszánsz hagyományokat ápoló fejlődő város. Ezekre az adottságokra nagy hagyományokkal rendelkező rendezvények, fesztiválok valósulnak meg minden évben, évről-évre nagyobb látogatottsággal, amelynek a szálláskapacitás bizonyos értelemben korlátokat szab. A szálláshely fejlesztések szinte kizárólag magántőke bevonásával valósíthatóak meg. A hotel és panzióépítések, átalakítások nagy beruházásoknak számítanak, a 2008 óta tartó gazdasági válság hatására, azonban a vállalkozások visszahúzódtak erről a területről, ilyen fejlesztések tehát nem indultak a közelmúltban. Az országos turizmus stratégia megfogalmazza a szárazföldi turizmus fejlesztési irányait. A vizsgált megyék turizmusának fő irányai a szálláskapacitás-fejlesztés, elsősorban hotelek, panziók, falusi szálláshelyek tekintetében. Koprivničko-Križevačka megyében a vidéki és agroturizmus fejlesztése és az aktív turizmus egyes elemeinek fejlesztése kívánatos és Varaždinska megyében a kulturális turisztikai kínálat fejlesztése a fő irány. Mindkét megyére jellemző, hogy a borturizmust fejleszteni kívánják és erre már a kiválasztott projektek között is találunk szép példát. A turizmus nemzeti finanszírozása Horvátországban ágazati feladat. A központi forrásokból elérhető támogatások elsősorban a megyei és települési önkormányzatok intézményein, az turisztikai közösségeken keresztül valósulnak meg. Ezek a támogatások nem beruházási célúak elsősorban idegenforgalmi jelentőségű rendezvények megvalósítására és marketingre fordíthatók. Elnyerésük, elszámolásuk egyszerűbb, mint az EU támogatásoké, de részben vagy egészben utófinanszírozottak és 30-40% önerőt igényelnek. Időtartamuk, jellemzően egy év. 39

4.2.1 Koprivničko-križevačka megye Legrad és Őrtilos kerékpáron" Kedvezményezett neve: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Partnerek: Legrad Önkormányzata, Őrtilos Önkormányzata A fejlesztés helyszíne: Őrtilos és Legrad Időtartam: 2013.02. 2014.10. A fejlesztés teljes költsége: 1 518 097,30 EUR Megítélt támogatás összege: 1 290 382,70 EUR Támogatás aránya: 95% Önerő összege: 227 714,60 EUR Támogató program: Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 3. kör Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: Őrtilos és Legrad (Légrád) nemcsak szomszédos települések a magyar-horvát határ két oldalán, hanem mindkét település kerékpárutak mentén fekszik. A két település számára így kézenfekvő ötlet, hogy közösen fejlesszék a kerékpáros turizmus rendelkezésére bocsátandó infrastruktúrájukat. Őrtilos-Szentmihályhegy területén útszélesítés és burkolatjavítás szolgálja majd a nyugodt biciklizést, míg Légrádon aszfaltozott kerékpárutakat terveznek építeni ugyanezen célból. A partnerek a közös fejlesztéseket később együttesen, egy határon átnyúló közös térség vonzerejeként fogják a célközönség figyelmébe ajánlani. 40

Kerékpáros oázis" Kedvezményezett neve: Koprivnica Város Önkormányzata Partnerek: Hévíz Város Önkormányzata A fejlesztés helyszíne: Koprivnica és Hévíz Időtartam: 2013-2014 A fejlesztés teljes költsége: 536 671,74 EUR Megítélt támogatás összege: 509 838,16 EUR Támogatás aránya: 95% Önerő összege: 26 833,58 EUR Támogató program: Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: A partnerség tagjai jól ismertek a gyógy és aktív pihenést támogató turizmusukról, kiváltképp pedig a kerékpáros kultúráról. A projekt a már meglévő turisztikai kínálatot kívánja bővíteni a kerékpározás népszerűsítésével. A cél az, hogy jól felszerelt kerékpármegosztó rendszereket hozzanak létre, valamint hogy digitalizálják a régió kerékpárútjait, és hogy a turistákat az újszolgáltatás igénybe vételére motiválják. A kerékpármegosztó rendszert Koprivnica és Hévíz fontosabb turisztikai pontjain fejlesztenék ki. 41

Kerékpár úthálózat és kapcsolt szolgáltatások fejlesztése a Mura és Dráva folyók természetes környezetében" Kedvezményezett neve: Nagykanizsa Város Önkormányzata Partnerek: Koprivnica Város; Muraköz Megyei Idegenforgalmi Közösség; Zalakaros Város A fejlesztés helyszíne: Koprivnica-Križevacka megye, Muraköz megye, Zala megye Időtartam: 2013-2014 A fejlesztés teljes költsége: 1 999 230 EUR Megítélt támogatás összege: 1 899 268 EUR Támogatás aránya: 99 962 EUR Önerő összege: 95% Támogató program: Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 3. kör Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: infrastrukturális hálózat kialakítása attraktív kerékpáros desztinációk létrehozásával a folyók térségében, határon átnyúlva; a jelenleg hiányzó rövid szakaszok kiegészítése egy teljes körré, kerékpáros szolgáltatások fejlesztése, mountain bike útvonalak fejlesztése, látogatói központ létrehozása, egységes turisztikai promóciós módszer kidolgozása. 42

Határtalan turizmus infoközpontok közös fejlesztése Nagyatádon és Križevciben" Kedvezményezett neve: Križevci Város Partnerek: Nagyatád Város A fejlesztés helyszíne: Nagyatád és Križevci Időtartam: 2013 2014 A fejlesztés teljes költsége: 1 173 345 EUR, KŽ város 690 825 EUR Megítélt támogatás összege: 1 114 678 EUR Támogatás aránya: 95% Önerő összege: 58 667 EUR Támogató program: Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 3. kör Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, azaz a meglévő infrastruktúra felújítása és azok újrahasznosítása turisztikai célokra, míg a speciális célok között turisztikai brandek kidolgozása, valamint Križevci és Nagyatád városok arculatainak fejlesztése szerepel egyediségük hangsúlyozásával, továbbá a helyi lakosság munkavállalásának elősegítése a turizmusban, valamint a helyi termékek értékesítésnek elősegítése a turizmuson belül. 43

Borhagyományoktól a borturizmusig határon átnyúló borutak kialakítása" Kedvezményezett neve: Križevci város Partnerek: Pécs-Mecseki Borút Közhasznú Egyesület, Mecseki Borrend Egyesület A fejlesztés helyszíne: Koprivnica-Križevacka megye Időtartam: 2013 2014 A fejlesztés teljes költsége: 436 105 EUR, KŽ város 256 635 EUR Megítélt támogatás összege: 414 230 EUR Támogatás aránya: 95% Önerő összege: 21 875 EUR Támogató program: Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 3. kör Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: A projekt fő célja a borturizmus népszerűsítése Križevci-Kalnik- Orehovec borút kialakításával, a magyar tapasztalatok átvételével, a kapcsolódó infrastruktúra alkalmassá tételével, borászati és más kulturális-turisztikai események szervezése, reklámtevékenységbe és borúti brandekbe való befektetések. 44

Pannon Paletta Kedvezményezett neve: Kaposvár Város Önkormányzata Partnerek: Koprivnica Város A fejlesztés helyszíne: Somogy megye és Koprivnica-Križevacka megye Időtartam: 2007.01 2008.02. A fejlesztés teljes költsége: 227 935 EUR Megítélt támogatás összege: 216 538 EUR Támogatás aránya: 95% Önerő összege: 11 397 EUR Támogató program: Szlovénia-Magyarország-Horvátország Interreg IIIA Program Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: Kulturális és turisztikai együttműködések erősítése, kulturális örökségek, hagyományok őrzése és ápolása a határtérségben. Közvetlen célkitűzés az, hogy intenzívebbé tegyék a határon átívelő kulturális és turisztikai kapcsolatokat, megőrizzék és népszerűsítsék közös kulturális örökségünket és szokásainkat, valamint bevonják a jövőbeni kulturális és turisztikai eseményekbe az etnikai kisebbségeket, mint a régió kulturális sokszínűségének fő elemeit. A projekt a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 2. pályázati kiírásának keretében támogatást nyert Pannon Paletta II. projekttel folytatódik. 45

Innovatív turizmus desztinációs menedzsment modell nem hagyományos turizmus fajtákra Horvátországban (rurális turizmus) és Magyarországon (egészségturizmus) Kedvezményezett neve: Krizevci Mezőgazdasági Főiskola Partnerek: Pannon Egyetem A fejlesztés helyszíne: Magyarország és Horvátország Időtartam: 2013.02.01 2014.05.31. A fejlesztés teljes költsége: 225 615 EUR Megítélt támogatás összege: 191 775,60 EUR Támogatás aránya: 85% Önerő összege: 33 839,40 EUR Támogató program: Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: A projekt partnerek célja, hogy kifejlesszenek egy turisztikai desztináció menedzsment (TDM) modellt az ún. nem hagyományos turisztikai célpontokra, és hogy megosszák kutatási eredményeiket közgazdászokkal és egyetemi hallgatókkal, mint a jelen és a jövő gazdaságának szereplőivel. A projekt keretében TDM modell készül a magyar oldal egészségturizmusára és a horvát oldal falusi turizmusára, és a tervezett tevékenységek között szerepel a kutatások eredményeinek megosztása, a két egyetem közötti szorosabb együttműködés megteremtése, továbbá a kutatásokhoz szükséges felszerelések beszerzése. 46

4.2.2 Varaždinska megye Mézeskalács ház Kedvezményezett neve: Slavica Gyertya és mézeskalács készítő vállalkozás A fejlesztés helyszíne: Klenovnik Időtartam: 2011 2012. A fejlesztés teljes költsége: 306 832,78 kuna~ 40 910 EUR Megítélt támogatás összege: 110 000 kuna ~ 15 493 EUR Támogatás aránya: 35,85% Önerő összege: 196 832,78 kuna ~ 25 417 EUR Támogató program: IPARD tradicionális kézművesség Támogatási forrás: Európai Unió A projekt bemutatása: Mézeskalács ház beruházás és eszközök beszerzése. 47

Mura-Dráva Bike" Kedvezményezett neve: Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség, Muraszombat Partnerek: Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft.; Murska Sobota (Muraszombat) Egészségügyi és Fejlesztési Központ; Prlekia Fejlesztési Ügynökség, Tudományos Kutatások Székhelye, Bistra Ptuj; Muraköz Megye Idegenforgalmi Közössége; REDEA- Muraközi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft.; Cakra Csáktornya Város Fejlesztési Ügynöksége Kft.; Varaždinska Megye Idegenforgalmi Közössége (TZVZ); Varaždinska Megye (VZ); Maribori Fejlesztési Ügynökség A fejlesztés helyszíne: Muravidéki régió, Dráva-menti régió, Muraköz megye, Varaždinska megye Időtartam: 2009.04.01-2012.03.31. A fejlesztés teljes költsége: 1 799 816,90 EUR Megítélt támogatás összege: 1 628 922, 56 EUR Támogatás aránya: 85 % Önerő összege: TZVZ 14 005,50 EUR, VZ 9 960 EUR Támogató program: Szlovénia-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: A Mura-Drava Bike projekttel kialakításra került az attraktív nemzetközi kerékpárút hálózat a Mura és Dráva folyók mentén, mely egyben az osztrák kerékpárút folytatása Szlovénián és Horvátországon át, egészen a Mura és Dráva folyók torkolatáig húzódóan. Elkészült a honlapja, arculati elemei, vásárok rendeződtek, interjúk készültek és számos video anyag a kerékpározásról. Képzéseket tartottak turisztikai munkatársaknak, turisztikai szolgáltatóknak, fejlesztési szakembereknek, helyi közösségeknek, valamint kerékpártúrák vezetőinek. További tevékenységként közös határon átnyúló turisztikai termék készült, valamint előkészületek történtek az ingyenes GPS navigációs rendszer használatára. 48

Kedvezményezett neve:varaždin Megye Tradicionális ételek útja P.O.T." Partnerek: Kmetijsko Gozdarska Zbornica Slovenije, Kmetijsko Gozdarski Zavod Maribor, Kmetijsko Gozdarski Zavod Murska Sobota, Kmetijsko Gozdarski Zavod Ptuj, Inštitut Za Kontrolo In Certifikacijo V Kmetijstvu In Gozdarstvu Maribor, Društvo Za Promocijo In Zaščito Prekmurskih Dobrot Murska Sobota A fejlesztés helyszíne: Horvátország-Varaždinska megye, Szlovénia-Dráva és Mura mente Időtartam: 2007.04-2008.07. A fejlesztés teljes költsége: 137 276,50 EUR Megítélt támogatás összege: 102 276,50 EUR Támogatás aránya: 74,5 % Önerő összege: 35 000 EUR Támogató program: Szlovénia-Magyarország-Horvátország Interreg IIIA Szomszédsági Program 2004-2006 Támogatási forrás: Európai Unió és partnerek A projekt bemutatása: A projekt célja családi falusi gazdaságok bevonásával hálózat létrehozása, mely lehetővé teszi a tradicionális mezőgazdasági termékek könnyebb piacra jutását a régióban, és új munkahelyek létesítését a vidéki térségekben. A projektfeladatok közé tartozott egy helyzetfeltárás a kedvezményezett térségében, ami alapján meg lehet határozni a mezőgazdasági termékeket előállító gazdaságok számát és azt, hogy ezek mennyire kívánnak csatlakozni a projekthez. A projekt eredménye egy létrehozott tematikus út, melyen a látogató termékeket vásárolhat meg és népszerűsítő promóciós anyagot kap mappát, az egyes termékeket tartalmazó kiadványt, szórólapokat, melyek a termékek történetét, jelentőségét és felhasználási tanácsokat tartalmaznak a fogyasztó számára. A vásárokon történő megjelenésen túl egy közös vásár is megrendezésre került horvát és szlovén előállítók bevonásával, melyen tradicionális élelmiszeripari termékek népszerűsítése történt meg. A mezőgazdasági termelők bevonásával négy szakmai műhely és egy tanulmányút valósult meg. 49

Turisztikai és Kulturális Információs Központ - TKIC" Kedvezményezett neve: Lepoglava város Partnerek: Lepoglava Város; Lepoglava-i Csipke Szövetkezet; Fiatalok Független Egyesülete; Lepoglava Városi Könyvtár; Lepoglava Város Sportegyesületeinek Közössége; Đuro Arnold Népiskola, Ivanec A fejlesztés helyszíne: Lepoglava Időtartam: 2008.12.01-2009.04.30. A fejlesztés teljes költsége: 981 037 EUR Megítélt támogatás összege: 727,439 EUR Támogatás aránya: 74,15 % Önerő összege: 253,598 EUR Támogató program: Üzleti Infrastruktúra Kiépítése, PHARE 2005 Támogatási forrás: Európai Unió és partnerek A projekt bemutatása: A projekt keretén belül: felújításra került és teljes berendezést kapott a Turisztikai és Kulturális Információs Központ, kidolgozásra került a turisztikai marketing stratégia a Lepoglava-i mikro régióra, turisztikai csomagok készültek, melyek a turisztikai kínálatot bővítik a Lepoglava-i mikro régióban, szemináriumok és műhelyek kerültek megszervezésre a különböző összetételű célcsoportoknak, a Lepoglava-i mikro régió turisztikai kapacitásnövelés érdekében, a Lepoglava-i mikro régió területén a turisztikai attrakciók barna jelzéssel lettek ellátva, különböző promóciós anyagok kidolgozása történt meg angol, német, olasz és horvát nyelven. 50

Bastion - Dráva-menti városok megnyitják a várkapukat Kedvezményezett neve: Varasd Város Múzeuma Partnerek: Maribor Város Önkormányzata, Maribor Térségi Múzeum A fejlesztés helyszíne: Maribor, Varasd Időtartam: 2006.03.16 2008.03.15. A fejlesztés teljes költsége: 184 416 EUR Megítélt támogatás összege: 162 416 EUR Támogatás aránya: 88,10% Önerő összege: 22 000 EUR Támogató program: Szlovénia-Magyarország-Horvátország INTERREG IIIA Szomszédsági Program 2004-2006 Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: Régészeti kutatások valósultak meg, mely magába foglalta a levéltári, múzeumi és könyvtári kutatásokat is, melynek során adatok és képi anyagok gyűjtése történt meg a varasdi óvárosban lévő várra vonatkozóan. A régészeti kutatást 17 fős csapat végezte Marina Simek múzeumi tanácsos vezetésével. Az ásatással 180 db különböző leletanyag került felszínre (kerámiaedények, üvegtárgyak, kő ágyúgolyók, nyílpuska nyilak, lovas felszerelés), valamint további kb. 6000 db egyéb különböző leletanyag, különböző korszakokból. A kutatások során a BASTION projekttel fiatalok ismerkedhettek meg a terepmunka során. A Horvát Archeológiai Társaság tudományos konferencián mutatkozhatott be Sinj-ben a BASTION Projekttel. A projekt népszerűsítésének érdekében nyomdai ismertető anyag készült. A Középkorból az Újkorba című kiállítás során bemutatásra kerültek a legértékesebb leletanyagok az Óváros körüli régészeti ásatások anyagaiként. Ezen kívül, kiállításra kerültek a legfontosabb történelmi írásos és képi emlékek másolatai, a varasdi feudáliskori vár építéséről. Kiállítás során kerültek bemutatásra amatőr felvételek az Óváros külső udvarának építési munkáiról 1941 és 1945 évek között, az akkori igazgató, KrešimirFilić irányításával, valamint videofelvételek a 2006. évben végzett régészeti kutatásokról a BASTION pályázatból. A projekt keretében bemutatásra került a városfal in situ maradványa és kialakításra került az Óvárost övező történelmi sétány nyomvonala. 51

Kijelölt szakrális helyszínek turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése és népszerűsítése Mária kegyhelyek zarándokút Kedvezményezett neve: Kozjanski Park Hivatala Partnerek: Kozjanski Park, RISO Fejlesztési, Infrastrukturális és Szociális Hivatal, Kozjanskoi Fejlesztési Ügynökség, Marija Bistrica Idegenforgalmi Közössége, Észak- Zagorje Idegenforgalmi Közössége, Krapina-Zagorje Megye Idegenforgalmi Közössége, Krapina Idegenforgalmi Közössége, Medvednica Természeti Park Intézete, Sveti Ivan Zelina város A fejlesztés helyszíne: szlovén oldalon: Mura-mente, Dráva-mente, Haloze és Dravinjske hegy, Voglajnsko Soteljska Szlovénia és a Kozjanski park egy része; horvát oldalon a varasdi, illetve Krapina-i és Zagorje-i térség Időtartam: 2009.10.01 2011.09.30. A fejlesztés teljes költsége: 703 836,96 EUR Megítélt támogatás összege: 591 126,35 EUR Támogatás aránya: 85% Önerő összege: 112 710,61 EUR Támogató program: Szlovénia-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Támogatási forrás: Európai Regionális Fejlesztési Alap A projekt bemutatása: A Mária kegyhely zarándokút összeköti a Mária kegyhelyeket és más Mária szakrális helyeket a projekttérségben. Ez egy új és egyedi turisztikai termék Szlovéniában és Horvátországban 700 km hosszú nyomvonal útjelzőkkel ellátva. A projekt soránnyomvonal és útjelzők elhelyezése történt meg gyalogosok számára, információs táblák jelzik az épített kulturális objektumokat, pihenőhelyek kerültek kialakításra, promóciós anyagok készültek, elkészült a honlap, képzési műhelyek valósultak meg, megtörtént a helyi idegenvezetők felkészítése. A projekt célcsoportjai azok a turisták, akik lelki élményekre nyitottak, továbbá a katolikus egyház hívei, bakancsos turizmust kedvelők, kerékpárosok, egyetemisták, közép- és általános iskolai fiatalok, a kulturális örökséget és a természeti értékeket megbecsülők, nyugdíjasok. 52