A jó és rosszindulatú emlődaganatok elemzése 40 év alatti nőknél.

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai alapszak Képalkotó diagnosztikai analitika szakirány A jó és rosszindulatú emlődaganatok elemzése 40 év alatti nőknél. Konzulens: Prof. Dr. Harkányi Zoltán Készítette: Égerszegi Beáta 2015

Tartalomjegyzék 1.Bevezetés... 4 1.1.A téma jelentősége... 4 1.2.Hipotéziseim... 4 2.Szakirodalomi áttekintés... 5 2.1.Az emlő anatómiai felépítése... 5 2.2. Az emlő fejlődése... 6 3. Az emlődaganat definíciója... 7 3.1 Benignus emlőbetegségek... 7 3.1.1 Ciszta... 7 3.1.2 Galactocele... 7 3.1.3 Fibroadenoma... 7 3.1.4Lipoma... 7 3.1.5.Intraductalis papilloma... 8 3.1.6 Fibrocystás mastopathia... 8 3.1.7 Zsírnekrózis... 8 3.2 Malignus emlődaganatok... 8 3.2.1 Nem invazív emlődaganatok :... 9 3.2.2.Invazív emlődaganatok... 9 4.Emlődaganatok képalkotó diagnosztikája... 12 4.1 Röntgen mammográfia (RM)... 12 4.1.1 Szűrő mammográfia... 13 1

4.1.2 Diagnosztikus mammográfia... 13 4.2 Ultrahang mammográfia... 14 4.2.1 2 D UH-vizsgálat... 14 4.3 Szonoelasztográfia:... 15 4.4 Duktográfia... 16 4.5 MR mammográfia:... 16 4.5.1 Dinamikus MR-vizsgálat... 17 4.6 Izotóp vizsgálatok... 18 4.6.1 Csontszcintigráfia... 18 4.6.2 PET /CT... 18 5.Mintavétel... 20 5.1 Vékonytű-aspirációs cytológia... 20 5.2 Core-biopsia (szövethenger)... 21 6.Emlőrák terápiája... 22 6.1 Sebészeti Kezelés... 22 6.2 Sugárkezelés... 23 6.3 Kemoterápia... 25 6.4 Emlőrekonstrukció... 26 7. Anyag és módszer... 28 7.1 Kutatás mintája... 28 7.2 Kutatás módszere... 28 8.Eredmények ismertetése... 29 8.1. A benignus és malignus emlőbetegek kor szerinti megoszlása... 29 2

8.2 Emlőelváltozás elhelyezkedése a betegekben... 30 8.3. Képalkotó vizsgálatok az emlőben... 31 8.4. A daganatok kialakulása utáni kezelések... 33 8.5. Korábbi beavatkozás előfordulása az emlőben... 34 8.6. Terhesség előfordulása a vizsgálat alatt... 35 8.7.Mintavétel módjai... 36 9.Megbeszélések-következtetések... 37 10.Összefoglalás... 38 11. Irodalomjegyzék... 40 12. Ábrajegyzék... 43 13. Köszönetnyilvánítás... 44 3

1.Bevezetés 1.1.A téma jelentősége Témaválasztás eredményeként az emlőbetegség komplex diagnosztikája című témát választottam és ezen belül kutatni kezdtem az emlő jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus) daganatát 40 éves kor alatti nőknél. Magyarországon az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Fontosnak tartom ismertetni, hogy nem csak érett felnőtt nők körében, hanem serdülőkorban is előfordulhat emlőelváltozás. Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus hallgatóként célom tanulmányozni, hogy a Röntgen mammográfia,az Ultrahang képalkotás és a mágneses rezonancia milyen mértékben teszik lehetővé az emlődaganatok vizsgálatát. Célom, hogy minél többet megtudjak a benignus és malignus emlődaganatokról, annak diagnosztikájáról, elhelyezkedéséről, kialakulás utáni kezeléséről, mintavétel módjáról, állapotosság előfordulásáról a vizsgálat ideje alatt, valamint, hogy korábbi beavatkozás történt-e az emlőben. 1.2.Hipotéziseim Egyik felvetésem, hogy a rosszindulatú emlődaganatok ritkábban fordulnak elő 40év alatti nőknél, mint a jóindulatú emlőelváltozások. Másik felvetésem, hogy a vékonytű aspirációs citológia a legtöbb esetben elég információt nyújt a diagnózis fölállításához és a későbbi teendőkhöz. Feltételezem, hogy a betegeim 50%-nál végeztek már korábban, 2014 előtt, beavatkozást az emlőn. 4

2.Szakirodalomi áttekintés 2.1.Az emlő anatómiai felépítése Az emlő páros bőrmirigy, mirigyes szerv, amely a mellkasi bordák elülső felszínén a 3-7 borda magasságában, a sternumtól a mellkasfalig helyezkedik el. A musculus pectoralis major képezi az emlő alapját, de a teljes szöveti állományát a fascia pectoralis superficialis fedi. Az emlő vérellátását azok az artériák biztosítják, amelyek az arteria thoracica lateralisából és internából (arteria mammaria interna) erednek. Az emlő vénás elvezetése felületes és mély vénás rendszerre oszlik. Főbb vénák, a vena thoracoepigastrica és a vena cephalica követik az artériát és a belső mellkasi vénába ömlenek. Idegellátását az nn intercostalis 2-5. és az n. supraclavicularis idegek alkotják. A nyirokelvezetés mélység szerint 3 úton, plexus areolaris, plexus subareolaris, plexus fascialis keresztül történik. Az emlő koncentrikus felépítésű állománya négy kvadránsra osztható. Belső-felső negyed, belső-alsó negyed, külső-belső negyed, külső-alsó negyed. Kvadránsoknak a jelölése óra szerint történik. Amelyek közül farok szerű nyúlványt képez az axilla irányában a mindkét oldali külső-felső kvadráns. Az emlők 15-20 lebenyre, lobusra oszthatók fel, amelyek az emlőbimbótól az emlőkontúrok irányában szélesednek. Mindegyik mirigylebeny rendelkezik egy tejvezetékkel (ductus lactiferus colligenssel). A lobusok kis apró lobulusokat tartalmaznak, ezek a tejtermelő emlőmirigyek. Zsíros kötőszövet tölti ki a lobusokba rendezett mirigyállomány közötti teret, kor előre haladtával mennyisége növekszik. A mellben nincs izomszövet, állománya zsírszövetből, mirigyes szövetből és kötőszövetből áll. Az emlő mirigye csak a szopatás után indul el valódi fejlődésnek. Az emlőmirigy 14-24 mirigylebenyből áll. Az emlőmirigy koratejet (colostrum) termel az egész terhessség során és a születés után még néhány nappal is. A colostrum összetétele teljes mértékben eltér a rendes tejétől. Miután a csecsemőt leválasztottuk az emlőről, a mirigy visszafejlődik. Az emlő legkiemelkedőbb részét a bimbóudvar (areola mammae) fedi, aminek a közepén emelkedik ki az emlőbimbó (papilla mammae). Azoknak a nőknek, akik még nem 5

szültek, rendszerint nem emelkedik ki, hanem több esetben ez még be is húzódik (papilla retracta). De a terhesség ideje alatt, azaz a kilenc hónap alatt, az emlőbimbó erősebben kifejlődik, főleg szoptatásra. A csecsemő a szájával meg tudja ragadni a bimbót, mert a simaizom mechanika ingerlésre összehúzódik, így kiemeli a bimbót.[5,7,12] 2.2. Az emlő fejlődése Az emlő fejlődésének legnagyobb része felnőttkorban történik, mégis a teljes kifejlődését akkor éri el, ha a nő terhes lesz és gyermeket fog szülni. Születéskor a mirigyállomány még csökevényes, ilyenkor inkább az emlőbimbó alatti területre lokalizálódik. Pubertás idején a tejcsatornák (ductusok) növekednek és elágazódnak. Ezen a ponton be is fejeződik a mirigyállomány termelődése a férfiaknál. Néhány esetben gynecomastia alakul ki a férfiaknál. Az ösztrogénterápia mellékhatásaként és az ösztrogént termelő daganatok tüneteként is előfordulhatnak. Ilyenkor észlelhető némi ösztrogén-androgén arányának a növekedése. Ha a nemi érés befejeződik a nőknél, a ductusok tovább ágazódnak és a lobolusok kifejlődésnek indulnak. Ebben az időben alakul nő a női emlő mérete és formája. Ahhoz, hogy az emlő kifejlődjön, sok hormonra van szükség. Két jelentős hormon az ösztrogén (tüszőhormon) és a progeszteron (sárgatest hormon). Az előbbi az emlővezetékek, az utóbbi pedig a lebenyek fejlődéséért felelős. Az említett két fő hormon, hogy kifejthesse hatását szükség van glukokortikoidokra, inzulinra és növekedési hormonra is. De ezek a hormonok önmagukban nem segítik elő az emlő növekedését. A terhesség alatt a prolaktin, az ösztrogén és a progeszteronkoncentrációnak köszönhetően végbe megy a teljes lobulo-alveolaris fejlődés.[5,22] 6

3. Az emlődaganat definíciója 3.1 Benignus emlőbetegségek 3.1.1 Ciszta Ciszta az egyik leggyakoribb emlőelváltozások egyike, főleg praemenopausaban a 30-35 éves kor között. A mammográfiánál a felismert csomók 25%-a ciszta. Leggyakoribb oka az extralobularis terminalis ductus elzáródása. Kialakulhat zsírnecrosis és intraductalis papillomához kapcsolódóan is. Mérete változhat, gyakran multilocularis.[15] 3.1.2 Galactocele Tejjelt telt ciszta, csomó formájában észlelhető a bimbóudvar mögött. A szoptatás megszűnése után alakul ki, a besűrűsödött anyatejnek köszönhetően. Nem okoz különösebben panaszt, csak gyulladáskor, vagy fertőződés esetén. Az anyag tűleszívásakor kenőcsös, sűrű, sötétzöld színű lesz. Gyulladás és eredménytelen leszívási kísérlet után indokolt lehet a sebészi kezelés.[24] 3.1.3 Fibroadenoma A fibroadenoma a leggyakoribb jóindulatú (benignus) tumor közé sorolják. Változó mennyiségű kötőszövetet tartalmazó szövettanilag körülírt mirigy proliferáció. Egyre több meszesedés lehet benne az idő előre haladtával. A nagysága gyakran hetekig, hónapokig, évekig nem változik, ritkán spontán is regrediál. Kevés esetben egy pár betegben akár lassan nőhet és hatalmas nagyságot is elérhet (giant fibroma). Szinte sosem malignizálódik, bár néha carcinoma is társulhat a fibroadenomához.[6] 3.1.4 Lipoma Jóindulatú daganat, ami embrionális (mesenchymális), kötőszövet eredetű zsírszövetből indul ki. Jól határolt, mirigyállomány zsírszigeteivel megegyező echogenitású képlet látható az UH-felvételen. Differenciáldiagnosztikai problémát ritkán okoz. Leggyakoribb formája a subcutan lipoma, ami a bőr harmadik, 7

legalsóbb rétegét alkotó, fehér zsírszövetben lévő, zsírsejtek által képzett jóindulatú daganatok.[15] 3.1.5.Intraductalis papilloma Epithelialis hámmal fedett valódi polipja a kivezető járatnak. Általában csak 1 cm nagyságú, de akár megnőhet 4-5 cm-re is. Legtöbb esetben az emlőbimbóból véres váladék, vagy ürülő vér kelti fel a beteg figyelmét a daganat megjelenésére. Ritkább esetben csomó észlelhető az emlőben, amit a mammográfia és az UH képalkotó eljárás igazol. Esetleg tumorból vett aspirációs anyag citológiai vizsgálata is végezhető. Sebészi eltávolítása az érintett járat kimetszéséből áll. Fontos az invasiv papillaris carcinomától való elkülönítése.[17] 3.1.6 Fibrocystás mastopathia A beteg ciklusfüggő és változó elhelyezkedésű, fájdalmas csomókra panaszkodik. Így a tapintási lelet is változó. Az UH-felvételen diffúz vagy körülírt echogenitású fokozódást látunk, különböző kiterjedésű hangárnyékolással. De lehet negatív is, ezért nem specifikus az UH-vizsgálat. Változó méretű cisztákat is láthatunk ezeken a területeken.[15] 3.1.7 Zsírnekrózis Kötőszövetből, zsírral telt macrophagokból, krónikus gyulladásra jellemző sejtekből áll. A zsírnekrózis utánozhatja a rosszindulatú daganat jelenlétét, meszeket tartalmazó, körülírt tömörülés formájában. Legtöbb esetben zsíros, megereszkedett emlőn észlelhető ez az elváltozás. Biopsziát igényel klinikai tünete alapján.[17] 3.2 Malignus emlődaganatok A rosszindulatú (malignus ) daganat olyan szövetrész, amelyben a sejtek megmagyarázhatatlan módon osztódni kezdenek, az emlő hámszövet egyes részei kórossá válnak és a szervezet keringési rendszerén keresztül növekedhetnek és szétszóródhatnak a test többi részében. Közeli, vagy távoli áttéteket is létrehozhatnak a szervezet különböző pontján. 8

Az emlőrák sok esetben fájdalmatlan és a felvételeken véletlenszerű képletként jelenik meg. Ez a megjelenés lehet egy kis göb, vagy rosszabb esetben az egész emlőt érintő folyamattá alakulhat.[20] 3.2.1 Nem invazív emlődaganatok : Az epithel sejtek malignus transformációja a ductusokban és a lobulusokban. Ezek non-invasiv(nem invazív ) rákok. 1.Ductalis Carcinoma In situ (DCIS): Más néven ductális intraepithelialis neoplasia. Legtöbb esetben nem tapintható, tünetmentes, csak emlőszűrés alkalmával fedezik fel. A tejutak hámbéléséből indul ki. Ez a megbetegedés heterogén, nem lépi át sem a tejcsatornákat, sem azok szöveti határait. Lefolyással, hisztológiával és prognózissal járó elváltozás. Ha nem kezeljük ezt az in situ carcinomat, idővel lehet, hogy invazív rákká alakul. Különböző altípusai vannak. A felosztás alapja a microkalcifikátumok típusa, a mag grade, nekrózis jelenléte vagy éppenséggel a hiánya és a sejtproliferáció típusa. A DCIS lehet diffúz, valamint unifokális, multifokális is és a betegség háromnegyed részében láthatók rosszindulatú típusú meszek. 2.Lobularis Carcinoma in situ (LCIS): Más néven lobularis hiperpláziának is hívják. Az emlőmirigyek hámbéléséből indul ki, és a tejmirigyek szöveti határait nem lépi túl. Megjelenése akár invazív daganattá is alakulhat. Az egyik legkedvezőbb prognózisú altípus, és elég ritka az átlagpopulációban. Amíg nem invasív, addig nem igényel semmilyen kezelést. Fontos a beteg megfigyelése, mert fokozott az invazív carcinoma kialakulásának kockázata LCIS betegség esetén.[6,18,19,20] 3.2.2.Invazív emlődaganatok Ezek a daganatok viszont áttörik a normál szöveti határokat és inváziót (behatolást) mutatnak a szövetekbe. Daganatsejtek burjánzása áttöri a basalmembrant. 9

1.Invazív (infiltráló) ductalis carcinoma (IDC): Nem speciális típus. Ez a megbetegedés a ductusokból indul ki. A környezeti terjedés mellett betörhet még a vérerekbe, a nyirok utakba is. 2.Invasiv lobularis carcinoma(ilc): Az ILC elváltozást számos altípusba sorolják, a sejtek differenciáltsága és differenciációja, valamit a tumor szerkezete szerint. A multiplicitás és a bilateralitás mellett a csontba történő áttétképzés jellemzi. A mammográfiás felvételen elég nehéz észrevenni, mert strukturális distorsio jegyeit igen nagy arányban mutatják. Ráadásul a felvételeken a tumor méretét sem lehet pontosan meghatározni a rossz elhatárolódás miatt. Pontosabb diagnózist csak MRI vizsgálattal lehet megállapítani. 3.Tubularis Carcinoma: Kedvező prognózisú betegség, ritkán találkozunk ezzel a típussal. Kötőszövetben egyrétegű köb vagy hengerhámmal bélelt csövecskék. Gyakran csillag alakú megjelenése látható az RTG felvételeken. 4.Medullaris carcinoma: Jellemző rá, hogy éles határral válik el a normál emlőszövetről. Nagyon ritka forma, az esetek 2-5 százalékában fordul elő. Ez az altípus az egyik leggyorsabban növő emlő tumor. Általában fiatal korban alakul ki leggyakrabban, az 50 évnél fiatalabb nők érintettek az esetek 40-60%ban ebben a megbetegedésben, a fibroadenomával össze lehet téveszteni, mert a röntgenfelvételen kerek, jól határolt képlet jelentkezik. Két típusát különböztetjük meg: Típusos medullaris Atypusos medullaris 5.Colloid Carcinoma: Más néven mucinosus carcinoma, mucint termelő colloid. Viszonylag jól körülírt, kerek, puha és jó prognózisú daganat. Három típust különítenek el: Pecsétgyűrűsejtes formát Mucinosus (colloid) típus Mucinosus cystadenocarcinoma típus 10

6.Papillaris carcinoma: Általában idősebb korban szokott előfordulni, az esetek 1-2 %-ban. Jó a prognózisa a tubularis és a mucinosus daganatokhoz hasonlóan. 7:Inflammatory breast cancer: Ennél a gyulladásos emlőcarcinománál a daganatos sejtek a bőr nyirokerein keresztül terjednek, ezáltal az emlő megnagyobbodik, érzékennyé válik, bőrpírt és narancshéj szerű bőrelváltozást okoz.[15,18,19,25] 11

4.Emlődaganatok képalkotó diagnosztikája 4.1 Röntgen mammográfia (RM) A korszerű, új berendezések mellett a modern képalkotó diagnosztika emlővizsgáló alapmódszere. Alkalmas nem tapintható, kisebb daganatok észlelésében. Mammográfiát 40 éves kortól végeznek. Azok nők körében, akiknél a családban korábban előfordult már emlődaganat, fokozott ellenőrzés szükséges. A röntgen mammográfiából nyert információt az UH adatokkal egészíti ki, így el lehet különíteni a cisztákat a daganatoktól. Két típusát különböztetjük meg a mammográfiának: 1: Hagyományos mammográfia: A röntgenfilmen történik a képeknek a megjelenítése, kidolgozása és tárolása. Szükséges hozzá magas a lágyrésztechnika, de alacsony kv, valamint kétfókuszú, speciális anódú röntgencső és sötét kamrai munka. 2.Digitális mammográfia: Pontosabb és előnyösebb a hagyományos mammográfiától, főleg 50 éves kor alatt, prae- és perimenopausaban. Minden emlőről kétirányú, cranio-caudális (CC), félferde oldalirányú, mediolaterális (MLO) standard felvételeket készítünk. Szükség esetén kiegészítő (medio-laterális, lateromediális), nagyított és speciális (axilláris felvétel: implantátum beültetés esetén) felvételeket is elvégezhetünk. Az emlővizsgálatoknál direkt digitális módszert alkalmaznak, de a másik típus a foszforlemezes eljárás. Detektoron keletkeznek a képek, a megjelenítés nagyfelbontású monitorokon történik. A felvételeknek a tárolása, tároló médiumokon történhet. ELŐNYEi : A mikromeszesedést jól ábrázolja Összehasonlítás lehetősége A diagnosztikus pontossága nagyon magas 12

Hátrányai: A mell összenyomása, tehát a kompresszió, panaszt, kényelmetlenséget okozhat mastodyiánál Ionizáló sugárterhelés veszélye Bizonytalan a denz hatása az emlőben[10,18,21] 4.1.1Szűrő mammográfia Célja: Azoknak a tumoroknak a felismerése, amik nem okoznak panaszt a betegben. Ez szervezett szűrés, azok a páciensek, akik 45 és 65 év kor között vannak, 2 évente fontos az emlők vizsgálata. Asszisztens megtapintja az emlőt, majd mindkét oldalról készít kétirányú felvételt. Gyógyulási esély, ha a daganat 10-15 mm alatt van, sokkal kedvezőbb. A vizsgálat nem 100%pontosságú. Nehezítik a felismerést : a különböző beállítási (expositios) hibák, elváltozások, amik a benignus tumort utánozzák, vagy nehezen felismerhetőek.[11] 4.1.2 Diagnosztikus mammográfia Beutalóval érkezik a beteg a mammográfiára. Komplex emlővizsgálatot készítenek Panaszt okozó betegeknél végzik el a felvételeket 13

1. ábra: Bal emlőről készült cranio-caudális (CC), jobb emlőről félferde irányú, mediolaterális (MLO) röntgenfelvétel. Mind két emlőben részleges zsíros involutio, adenosisos megtartott mirigyállomány. Körülirt kóros képlet, malignitás jelei egyik oldalon sem látható. 4.2 Ultrahang mammográfia 4.2.1 2 D UH-vizsgálat Az UH mammográfia 30 éves kor felett kiegészítő felvétel a röntgen mammográfia mellett.második leggyakrabban alkalmazott módszer. Az UH az emlők megítélése mellett a daganat stádium felmérésére, nyirokrégiók, hasi szervek vizsgálatára, a daganatos betegség rendszeres ellenőrzésére is alkalmas 1.Értékelése az UH mammográfiának: Körülírt elváltozás az emlőben Az emlők nagysága, alakja Echoszerkezet megítélése Mennyire határolódik el 14

2.Technikai feltételei 5-10 MHz finom felbontású lineáris transzducer (vizsgálófej) szükséges, de a felületes elváltozások jobb megítélése érdekében alkalmazható magasabb,14 MHz frekvenciájú transzducert alkalmazni. Kiegészítés képen Color Doppler-vizsgálat szóba jöhet. 3.UH mammográfia indikációi: Recidíva kimutatása Implantátum beültetése Célzott biopsiák vezérlése Elváltozások kimutatása Cystosus és a szolid képletek elkülönítése Hematoma, műtéti szövődmények kimutatása [10,18] a, b, 2.ábra: Bal emlő Ultrahang vizsgálata : a, A medialis alsó quadransban 23 mm legnagyobb átmérőjű, szabálytalan alakú, környezete felé nyúlványokat kibocsájtó, elmosódott szélű, echoszegény, szolid képlet látható, melyben microcalcificationak megfelelő apró, echodens képletek ábrázolódnak. b,a bal axillában a hegvonal mellett néhány 10-17 mm-es vastag coticalisú pathológiás szerkezetű nyirokcsomó látható. 15

4.3 Szonoelasztográfia: Jelenleg nem alkalmazott módszer a mindennapi gyakorlatban. Megmutatja a szövetek rugalmasságának körülírt változását. Javíthatja a malignus és a benignus elváltozások elkülönítését a kompresszió és a dekompresszió alatt készült felvételek összehasonlítása. [18] 4.4 Duktográfia: Duktográfia a tejutak RTG kontrasztanyaggal való feltöltése.[1] 4.5 MR mammográfia: Az MR-mammográfia nagy segítséget nyújt, hogy felvételt készítsenek a mirigy dús emlőkről, a szövődményeket és a recidívákat megítéljék, valamint parenchyma ábrázolását jól lássák a protézis implantációt követően. A hormonhatás miatt. célszerű, ha az emlőről készített MR felvétel a praemenopausa előtt készül. MR mammográfia indikációi : Dens emlők bizonytalan tapintása Észrevegyék a radiológialilag láthatatlan emlőelváltozást Állapot felmérése a rekonstrukció után Monitorozása a neoadjuváns kemoterápiának Lobularis carcinoma: megtervezzék az emlőmegtartó műtétet, meghatározzák a stádiumot A tumor műtét utáni követése Valamint az implantátumoknál a következő kérdések megválaszolásában segíthet az MR: Intracapsularis ruptura Extracapsularis szabad szilikon. Kontrasztanyag adása elkerülhetetlen az emlő MR vizsgálatában. 16

A differenciál diagnózis meghozatalánál a következő kontraszthalmozási paramétereket kell figyelembe venni: Az enhancement jelenléte és hiánya A kontraszthalmozás mennyisége (qualitatív és quantitatív mérések) A kontrasztmegoszlás mintázata A kontraszthalmozás sebességi görbéje. Mindezek mellett tudnunk kell, hogy az irodalmi adatok az MR mammográfia negatív prediktív értékét emelik ki (ha a vizsgálat negatív a tumor kevésbé valósszínű.) A mellkasfalról axialis és coronalis síkban T1 súlyozott, coronalis síkban T2 súlyozott, az emlőkről axialis síkban T1 súlyozott és STIR, majd intravénás kontrasztanyag adását követően, axialis síkban dinamikus módon T1 súlyozott méréseket készítetenek és a vizsgálatot subtractioval egészítik ki. [2,9,13] 3.ábra: Intavénás kontrasztanyag után T1 súlyozott, axiális síkú felvételek, a második kép subtractios. 4.5.1 Dinamikus MR-vizsgálat A dinamikus MR-vizsgálat segítséget nyújt az MR számára akár rejtve maradó, több gócú daganatok azonosításában. Natív felvétel után intravénás kontrasztanyagot fecskendeznek a betegbe, majd ezután az emlők jelintenzitását mérik egymás után többször és egy statisztikai görbén jelenítik meg a 17

kontrasztanyag halmozás-dinamikáját. Az értékek megoszlási térképét a kiindulási képre vetítve a daganat látszódik. Ez a módszer alkalmas a mintavétel vagy jelölés vezérlésére.[8] 4.6 Izotóp vizsgálatok 4.6.1 Csontszcintigráfia A csontrendszer izotóptechnikai képalkotó eljárásainak leggyakrabban végzett vizsgálata. Onkológiában általános (standard) módszernek tekinthető, hogy megvizsgálják a teljes testét a betegnek. 99m Tc mal jelzett foszfonátanalógot használnak a betegek vizsgálatára. A csontszcintigráfia a radiofarmokon eloszlását mutatja meg a csontrendszerben. Érzékeny módszerek közé sorolják, fokozott radiofarmokon-halmozást jelent a kóros területeken. Azoknál a betegeknél, akik III., és IV. stádiumú emlőrákban szenvednek, vagy több, mint négy hónalji nyirokcsomó áttétet találnak, sőt tünet mentes pácienseknél is egésztestcsontszcintigráfia szükséges a diagnózis fölállításához.[3] 4.6.2 PET /CT Indikációi: staging: nyirokcsomóstátusz felmérése, távoli áttétek kimutatása neoadjuvans kezelések követése reziduális tumor kimutatása heg és recidíva elkülönítése lokálisan előrehaladott, recidív tumorokban, metastasis gyanújakor akár első vizsgálat is lehet. PET / CT vizsgálatról kevés evidencia áll rendelkezésre. 18

Megfelelő indikációknak tarthatók az alábbiak, mennyiben az egyéb képalkotók eredménytelenek: Okkult primer tumor keresés Disszemináció keresés Recidíva gyanú. [18,25] 19

5.Mintavétel 5.1 Vékonytű-aspirációs cytológia A daganatdiagnosztika elengedhetetlen része. A tapintható csomóknál vagy képalkotó eljárással lokalizált daganat gyanús laezióknál használják. Célja a folyamat biológiai természetének tisztázása, valamint segít a későbbi tennivalók eldöntésében. Továbbá ismételhető, ennél fogva az állapotváltozás követésére is alkalmas. Hátránya: Nem ad választ invazivitásra és az elváltozás méretére. Előnye a vékonytű-technikás eljárással végzett citológiai vizsgálatnak: Gyors Olcsó Megbízható Egyszerű Szövődmény nélküli Technikája: A mintavétel aspirációs pisztollyal, egyszer használatos, gumiperemes, 10-20 ml-es fecskendővel, vékony átmérőjű tűvel történik. A beszúrás után, szívóhatást váltanak ki és amikor a tű vége még a csomóban van, ezt a hatást megszüntetik. A nyert anyagot, csiszolt szélű tárgylemezre kifújják a pisztolyból. A tárgylemezt a beteg azonosítójával ellátják, majd legalább 15 percre a fixálóba helyezik. Ezután a citológiai laboratóriumba érkeznek a fixált sejteket tartalmazó kenetek. 20

5.2 Core-biopsia (szövethenger) Invazív eljárás, csak érzéstelenít mellett alkalmazható. A megcélzott teriméből a core nyerés aspirációval és 5 irányból végzett punkcióval történik. Bőrön ejtenek egy metszést és vastag tűvel vesznek 2x10-12 mm méretű szövethengert az elváltozásból. A tűhöz rugóval működtetett pisztoly kapcsolódik. A beteg nem érez fájdalmat az érzéstelenít miatt,csak a pisztoly csattanását hallja. Ezután a kis sebet nem varrják össze, hanem fedőkötést tesznek rá. A biopsziának jelentősége van a daganatos betegség előre haladottságának megállapításában. Segít jól elkülöníteni a jó és rosszindulatú daganatokat, valamint segítséget nyújt a másodlagos daganatok igazolásában. A terápia tervezéséhez támpontot ad a hormon-receptor és HER2 vizsgálata.[2,16] 21

6.Emlőrák terápiája 6.1 Sebészeti Kezelés Lumpectomia a műtét elnevezése, amennyiben a daganat és környezetének kimetszése történik. Quadrantectomiának nevezik, ha a daganatot a hordozó emlő szöveti állományának jelentősebb része (egynegyede) eltávolításra kerül. Mivel a megmaradó emlő állományból esetlegesen kiújuló betegséget is meg kell előzni, ezért ezeket a sebészi megoldásokat sugárkezeléssel egészítik ki. Az emlő eltávolítás, más néven mastectomia során nem csak az emlőt, hanem vele együtt az alatta lévő hónaljárok nyirokcsomókat tartalmazó zsírszövetét és a mellizomzatot is eltávolítják. Az emlő sebészeti kezelése nem ajánlott: Kettőnél több kvadrásban van a tumor, Terhes a beteg, sugárkezelés után, Már korábban észlelt diffúz mikrokalcifikáció esetén. Mastectomia javallata : Centrális tumor Familiáris emlőrák, Multicentrikus, nagy kiterjedésű DCIS, A beteg elutasítja a radioterápiát Gyulladásos emlőrák Az emlő nagy részét érintő in situ rák Az emlőműtétek nem igényelnek speciális műtéti előkészítést. Nagyon fontos viszont a vérzéscsillapítás. Rendelkezésre kell állniuk a megfelelő teljesítményű mono-vagy bipoláris koagulátoroknak.a daganatot a hozzá tartozó környezetével együtt kerül eltávolításra a pectoralis fasciáig hatolva. A fasciát a vena axilláris 22

vonalában nyitják meg, az axiallaris block-dissectio pedig a hónaljároki ívmetszésből történik. Folyamatos elektrokoagulálás mellett távolítják el az axilla zsír és kötőszövetét a benne lévő nyirokcsomóval együtt. Elhelyeznek egy szivódraint a hónaljárokba, aminek a kivezetése különálló nyílásból történik. A sebet először subcután öltéssel behelyezik,majd utána bőrvarrattal zárják. Az emlősebészeti beavatkozások mellékhatásaiért a szöveti traumatizáció a felelős. Gyakorisága az esetek 20%-ban történik. Mellékhatások: Lymphoedema Gyulladás Érintett oldali felső végtagi fájdalom Paraesthesia Zsibbadás A metasztázis legelőször a sentinel (őrszem) nyirokcsomóban képződik. A sentinel nyirokcsomó megjelölése kétféle módon történik: 1.kék színű festékkel, 2 radioaktív izotóppal, amihez gamma detektor alkalmazása szükséges. Kisméretű, axilláris metszést ejtenek, majd felkeresik a jelölés módjától függően a nyirokcsomót. Ezt a nyirokcsomót a patológus értékeli. Ha negatív, akkor nem kell sebészeti kezelést alkalmazni, ha viszont pozitív, axillaris block-dissectio a megfelelő eljárás.[4,6,12] 6.2 Sugárkezelés Kemo - és a hormonterápiával együtt általában postoperatív terápia részét képezi az emlődaganatok sugárterhelése. Az emlőrákos betegeknél a sugárkezelésre adjuváns terápiaként kerül sor. Célja a kiújulás megelőzése a helyi, illetve a műtétet körülvevő területen. Minden alkalommal elvégzik lumpektómia esetén. Mastectomiánál is gyakran alkalmazzák a sugárkezelést. A kezelés 25 alkalommal történik. 23

A Sugárterápiának célterülete localisan a mellkasfal. Ha emlőmegtartó műtétről van szó, akkor határa: felül az infraclavicularis terület, medialisan a mellkas középvonala, lateralisan a középső axillaris vonal és alul pedig mastectomia esetén1-2 cmel a műtéti metszés alatt. Ha nem volt mastestomia, akkor határa alul az emlő alatt helyezkedik el. A boost (dóziskiemelés) célterülete a primaer daganat helye lesz az emlőmegtartó műtétek után. A regionális régiók besugárzásának két célterülete van: 1. A mammaria interna régiója 2. Infra és supraclavicularis,illetve az axillaris régió 1.Határa: Felül: pajzsporc alatt Medialisan a középvonalat 1 cm-rel meghaladja Alul: a mellkasfali besugárzási mezőhöz illeszkedik 2.Határa: Felül I.borda Laterálisan a mellkasfali besugárzási mezőhöz illeszkedik, valamint a sternum felső széléhez. A sugárkezelést és a kemoterápiát együtt kombinált alkalmazása csökkenti a lokoregionális recidíva gyakoriságát, valamint progressziómentes túlélés szempontjából is kedvező a hatásuk. A kezelést kemoterápiával kezdik (3 ciklusban). Célja, hogy előbb a szisztémás terápiás hatást kell biztosítani. Majd ha ez befejeződött, sugárkezelés követi, majd újabb 3 ciklus kemoterápia (szendvics). A sugárkezelés hatékonyságának feltétele, hogy a műtét után következő 3 hónapban kezdődjön el a sugárkezelés. 24

Szövődményei: Bőrreakció a besugárzott területen, majd lesőbb steril pericarditis, de ez elsősorban csak olyan daganatok esetén, amik a bal oldalt helyezkednek el. Súlyos szövődménye a tüdőfibrosis és a felső végtagi nyirokkeringés zavarok, miocardium károsodása, felső végtag lymphoedema. [6,12,14,22] 6.3 Kemoterápia A kemoterápia kezelése hormonkészítményekkel, cytostaticumokkal történik. A gyógyszer eloszlik a szervezetben, eljut minden szövethez és szervhez. Így a daganatos sejteket képes bárhol elpusztítani. Következménye, hogy a normál sejtek is megsérülhetnek a kezelés ideje alatt. Azért alkalmazzák mégis a kemoterápiát, mert a normál sejtek képesek a károsodást leküzdve regenerálódni, míg a daganatos sejtek képtelen felépülni a károsodásból. A különböző stádiumok esetén alkalmazott kezelések individuális megítélést igényelnek az onko-team által. A kezelési elveket egyénre szabottan határozzák meg. Figyelme kell venni a beteg életkorát, a daganat kiterjedését, a beteg leleteit, a nyirokcsomó érintettségét és a daganat biokémiai sajátosságait. A kemoterápiát alkalmazhatják műtét előtt (neoadjuváns vagy praeoperatív) vagy műtét után (adjuvans) kezelésként. Az előbbinek a célja, hogy eredményesebb legyen a műtét, az utóbbi célja,hogy megakadályozzák a mikrometastasisok kialakulását. Már előrehaladott terápiában a palliatív kezelés az életminőséget és az élettartam meghosszabbodását eredményezi. Szövődmények: A citotoxikus szerek a szervezet azon sejtcsoportjára hatnak, amelyek gyors sejtosztódással rendelkeznek: 1.A gyomor-bél nyálkahártya felszínén is gyors a sejtosztódás, ezért mellékhatás alakulhat ki: Nyájnyálkahártya gyulladás Gyomortájéki fájdalmak Hányás Étvágytalanság Hasmenés 25

2. Szőrtüszősejtek és a hagymasejtek is gyors sejtosztódással rendelkeznek, aminek a mellékhatása: Hajhullás 3.Csontvelőben is gyors a sejtosztódás, ezért mellékhatása,hogy csökken a száma a Vörösvértestnek Vérlemezkéknek Fehérvérsejteknek A fehérvérsejt védi a szervezetet a külső fertőződésektől. Ha a csontvelő egy-két hétig gátlás alá kerül a kemoterápia ideje alatt, akkor a fehérvértest száma csökkenhet, így nagyobb a fertőződés esélye. A vérlemezkék fontos szerepet játszanak a véralvadási rendszerben. Ha a számuk csökken, akkor spontán vérzések is kialakulhatnak. (pl. agyvérzés, orrvérzés) A kemoterápia mellékhatásai jól kezelhetőek. Súlyos, halálos szövődmények ritka eséllyel fordulnak elő.[14,22] 6.4 Emlőrekonstrukció Az emlőrekonstrukció fontos tényezője a betegek életminősége javításának. Az első legfontosabb, hogy a mastectomiával egyidőben lesz-e a rekonstrukció, tehát azonnali helyreállítás,vagy hetekkel, hónapokkal, esetleg évekkel a daganat eltávolítása után(későbbi helyreállítás). Ebben a döntésben a kezelőorvos és a beteg együttesen döntik el a megfelelő választ. Az azonnali helyreállításnak az előnye, hogy nem igényel újabb anaesthesiát, vagy hospitalizációt. Jelentős előny még, hogy a bőrfelület hegmentes lesz. Későbbi helyreállítás jöhet szóba akkor, ha a beteg a műtét megkezdése előtt bizonytalan volt, hogy szeretne-e rekonstrukciót végrehajtani az emlőjén vagy sem, valamint ha növeli a műtéti kockázatot. El kell dönteni a betegnek a műtét típusát. A beavatkozás szövettágítóval (expanderek) és implantátummal történjen,vagy saját szöveti transzferrel,esetleg a kettő kombinációjával. Az utóbbi módszer hátránya, hogy a műtét jóval hosszabb és specialis műtéti tecknikai ismeretek szükségesek a helyreállításban. 26

1.Saját szöveti transzfer más néven lebenyes pótlás: A beteg saját szöveteit (lebenyeit) felhasználja, hogy az orvos kialakítsa neki az emlődomborulatot. Két féle módja van: 1.A lebenyt eredeti helyéről eltávolítják és az érintett emlő helyére teszik úgy, hogy a mellkasfalon a vérellátását érvarrattal biztosítják. 2.A lebenyt a bőr alatt vagy pedig a mellkasfalra vezetett alagúton vezetik úgy, hogy az emlő megtartsa az eredeti vérellátását. 2 Expander és implantátum: A szövettágítót a bőr és izom alá helyezik, majd sóoldattal tágítják a bőrt több héten keresztül. Ha a bőr eleget tágult, akkor a második műtét keretében kiveszik az expandert és helyére implantátumot ültetnek be. Mindenképpen fontos a beteggel tudatni, hogy egyik műtéttel sem lesz olyan az emlője, mint korábban.[12,23] 27

7. Anyag és módszer 7.1 Kutatás mintája Kutatásomat a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti osztályán, a Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrumában, valamint a Kórbonctani és Kórszövettani Osztályán végeztem, 2014. 01. 01. 2014. 12. 31. közötti időszak beteganyagát feldolgozva. Kutatásomban a benignus és a malignus emlődaganatokkal rendelkező betegekről készült Rtg, UH, valamint MR vizsgálatok eredményeit tekintettem át és dolgoztam fel a retrospektív analitika módszerét alkalmazva. 7.2 Kutatás módszere Összesen 199 beteg anyagát tekintettem át, ami elegendő információt adott a kutatásom elvégzéséhez. A 199 betegnél megnéztem a betegség kor szerinti megoszlását, az elváltozás elhelyezkedését, milyen képalkotó eljárással készültek a vizsgálatok, valamint a daganat kezelését. Kigyűjtöttem még a leletekből, hogy 2014 előtt történt-e bármilyen korábbi beavatkozás az emlőben. Megnéztem még a leletekben, hogy a beteg terhes-e a vizsgálat alatt, szoptat-e az anyuka, valamint 2014 előtt szült-e gyereket. Továbbá megvizsgáltam, hogy történt-e mintavétel vékonytű vagy vastagtű biopsziával az emlőből. 28

8.Eredmények ismertetése 8.1. A benignus és malignus emlőbetegek kor szerinti megoszlása A beteganyag áttekintése során a következő adatokat kaptam meg az emlőbetegek életkorok szerinti eloszlásra vonatkozóan: -20 év között: 15 fő 1. grafikon -30 év között: 85 fő 1-40 év között: 99 fő A betegek leleteit 40 és 40 éves kor alatt vizsgáltam meg, ami alapján jól kivehető, hogy 11-20 év közötti betegpopulációnál alacsonyabb a betegszám a többi életkor megoszlásához viszonyítva. A grafikon alapján azt is megerősíthetem, hogy az életkor emelkedésével folyamatosan emelkedik a betegek száma. A húszas (21-30) és a harmincas (31-40) éveikben járó páciensek száma majdnem megegyező. 29

199 beteg adatai alapján mindössze 7 páciensnél diagnosztizáltak rosszindulatú emlődaganatot 2014-ben. Ebből 3 beteg a húszas (21-30) éveikben jár, míg 4 páciens közép korosztályhoz tartozik. (31-40) 8.2 Emlőelváltozás elhelyezkedése a betegekben Ezt követően megvizsgáltam, hogy az elváltozások melyik emlőben érintettek a betegek leletei alapján, melynek során a következő adatokat kaptam: 2. grafikon A 199 betegből kiderült, hogy az emlőbetegség a jobb oldalon összesen 64 páciensnél fordult elő, ami 32 %-nak felel meg, amit a grafikon is jól mutat. Mintegy 65 betegnél alakult ki a bal oldalon. A legkevesebb esetben, mindössze 12 beteget diagnosztizáltak negatívan 2014-ben, ami elég meglepő, hiszen 40 éves kor alatti betegekről van szó. Mindkét oldalon 58 alkalommal észlelhető az emlőbetegség, ami 29 %-nak felel meg a diagram szerint. 30

8.3. Képalkotó vizsgálatok az emlőben 3. grafikon A fentiekben ábrázolt diagram alapján elmondható, hogy 124 betegnél mindkét képalkotó eljárást alkalmaztak a diagnózis fölállításához. Mindössze 75 esetben készítettek csak UH vizsgálatot a beteg életkorára való tekintettel, valamint nem telt el egy év az előző Rtg mammográfiás vizsgálat óta. A leletek alapján 7 betegemnél végeztek MR felvételt az emlő és a mellkasfalról. 4.ábra: T1 súlyozott, axiális síkú felvételek, a második kép subtractios. 31

Az axillákban, a parasternalis nyirokrégiókban és a mediastinum áttekinthető szakaszán kórosan megnagyobbodott nyirokcsomó nem ábrázolódik. Parenchymadús emlők. A bal emlőben körülírt kontrasztanyag halmozás nem ábrázolódott. A jobb emlő külső-felső negyedében 18 mm legnagyobb átmérőjű, inhomogén, elhúzódó halmozást mutató képlet ábrázolódik. Meg szeretném említeni, hogy az emlődaganat praeoperatív jelölését dróthurokkal (dróthurkos jelölés) és az eltávolított terime radiográfiás vizsgálatát(specimen radiográfia) is végeztek 4 betegnél : a, 5.ábra b, A jobb emlő praeoeratív dróthurkos jelölése (a). Jobb emlőről készült specimen mammographia (b) a, A jobb emlő belső-felső negyedében elhelyezkedő 10 mm legnagyobb átmérőjű echoszegény solid képlet dróthurkos jelölését végezték el. A dróthurok az elváltozás hátsó lateralis szélénél végződik. A megjelölt elváltozás mögött 19 mm legnagyobb átmérőjű, közvetlenül a mellkasfal előtt elhelyezkedő echoszegény szolid képlet szintén elkülöníthető, mely az előző elváltozással összefüggést mutat. b, A specimen mérete 45x29x30mm. A dróthurokkal megjelölt elváltozás UH-vizsgálattal azonosítható. A dróthurok is elkülöníthető a preparátumban. 32

8.4. A daganatok kialakulása utáni kezelések Kezelési formák megoszlása 145 Kontroll Sebészi kezelés Negatív 35 Sebészi kezelés + sugárterápia 3 4 12 Sebészi kezelés + kemoterápia 4. grafikon A fenti grafikonon láthatóak a kezelési formák megoszlása. 40 éves kor alatt összesen 199 beteg anyagát dolgoztam fel 2014-ben. Már korábban említettem, hogy 7 betegnél diagnosztizáltak rosszindulatú emlődaganatot. Ebből 4 páciensnél alkalmaztak sebészeti kezelést és sugárterápiát is. Sebészeti beavatkozást plusz kemoterápia eljárást kezdtek meg 2014-ben 3 betegnél. Mindössze 12 beteget diagnosztizáltak negatívan, nekik egyik oldalon sem volt elváltozás. A többi,145 betegnél találtak jóindulatú elváltozást,viszont nem tartottak fontosnak semmilyen kezelés elvégzését, fél évente UH vizsgálatra járnak,vagy évente komplex emlővizsgálatot alkalmaznak. 33

8.5. Korábbi beavatkozás előfordulása az emlőben A megvizsgált leletek alapján,2014 előtt végeztek az emlőn beavatkozást összesen 55 betegemnél. Így a mellékelt grafikonon a következő adatok láthatók: 5. grafikon implantátum : 3 eset mastectomia : lumpectomia : 11 eset 24 eset quadrantectomia : 17 eset 34

8.6. Terhesség előfordulása a vizsgálat alatt A beteganyagom áttekintése során megvizsgáltam a páciensek állapotosságát és a következő adatokat kaptam: 6. grafikon A fenti diagram jól ábrázolja, hogy 2014-ben 12 beteg volt terhes és mindössze 3 páciens szoptatott a vizsgálat ideje alatt. Valamint az is fel van tüntetve az ábrán, hogy 2014 előtt 23 páciensem volt terhes a korábbi években. 35

8.7.Mintavétel módjai 7. grafikon Ezen az ábrán a mintavétel módjait vizsgáltam meg. A Diagram jól ábrázolja, hogy a legkevesebb esetben volt szükség FNAC és Core biopsziára is a diagnózis fölállításához. Magasabb esetet mutat a vékonytű aspirációs eljárás a betegek leleteiben. Ugyanakkor 2014-ben 36 esetben nem volt szükség semmilyen mintavételre a leletek alapján. 36

9.Megbeszélések-következtetések A következőkben ismertetem az általam feltett hipotéziseket és az azokra kapott válaszokat. Szakdolgozatom első hipotézise az volt, hogy a rosszindulatú emlődaganatok ritkábban fordulnak elő 40 éves kor alatt, mint a jóindulatú emlőelváltozások. Statisztikám szerint kiderült, hogy a benignus emlődaganatok jóval nagyobb számban érintettek a betegekben, mint a malignus daganatok, hiszen 199 betegemből csak 7 páciensemnél diagnosztizáltak rosszindulatú emlődaganatot. Ezzel a felvetésem beigazolódott. Dolgozatom másik célkitűzése az volt, hogy vékonytű aspirációs citológia a legtöbb esetben elegendő információt nyújt a diagnózis fölállításához és a későbbi teendőkhöz. Ezen vizsgálat eredményeképp azt kaptam, hogy 129 esetben alkalmaztak FNAC vizsgálatot a betegség feltárásában. Ezt a megállapítást a 7. grafikon is jól ábrázolja, így a felvetésem igaznak bizonyult. Harmadik felvetésem az volt, hogy a betegek 50%-nál végeztek már korábban, 2014 előtt, beavatkozást az emlőn. Az 5. grafikon megmutatja, hogy összesen 55 betegnél alkalmaztak lumpectomiát, quadrantectomiat vagy mastectomiat,ami alapján a végső hipotézisem nem igazolódott be,mivel a páciensek 27%-nél alkalmaztak korábban sebészi beavatkozást. 37

10.Összefoglalás Kutatásomat a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti osztályán, a Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrumában, valamint a Kórbonctani és Kórszövettani Osztályán végeztem 2014. 01. 01. 2014. 12. 31. között időszak beteganyagát feldolgozva. Kutatásomban a benignus és a malignus emlődaganatokkal rendelkező betegekről készült Rtg, Uh, valamint MR vizsgálatok eredményeit tekintettem át és dolgoztam fel a retrospektív analitika módszerét alkalmazva. 40 év alatti nők vizsgálatából állt a csoport. Összesen 199 beteg lett, akiknél a benignus és a malignus emlődaganatok kor szerinti megoszlását vizsgáltam meg. Kiderült,hogy az életkor emelkedésével folyamatosan nő a betegek száma. A legtöbb páciensem a túl van a harmincas életkoron. Elemeztem azt is, hogy melyik oldalon fordul elő legtöbbször az emlődaganat. Azonban nem sok különbség volt az értékek között, így arra a következtetésre jutottam, hogy bármelyik emlőben előfordulhat, ráadásul mind a két oldalt is megjelenhet az elváltozás egy időben, vagy akár pár hónapra az előző vizsgálat után. Képalkotás szempontjából a betegek leletei alapján 124 esetben alkalmaztak mindkét vizsgálati módszert, gondolok itt az UH és a Rtg mammográfiára. Mindössze négy alkalommal fordult elő, hogy plusz vizsgálatként végeztek MR mammográfiát 2014ben. Így a vizsgálataim eredményeként a szakirodalomban foglaltakat tudom megerősíteni. A kutatásomból még az is kiderült, hogy csekély számban végeztek implantátum beültetést, mastectomia, lumpectomia vagy quadrantectomia sebészeti kezelést 2014 es év előtt. Ebben az esetben csak 55 betegnél végeztek korábbi beavatkozást az emlőn. 38

Továbbá a terhességet is megvizsgáltam a páciensek leletei alapján. A 199 betegből mindössze 38 esetet tudtam felhasználni ehhez a kutatáshoz. Ennek eredményeként azt kaptam, hogy 23 esetben már korábban szült a beteg,12 esetben 2014-es évben terhes volt a páciens a vizsgálat ideje alatt és 3 anyuka szoptatott a vizsgálat ideje alatt. Ezután a megvizsgáltam,hogy az általam feldolgozott évben a betegeknél hány esetben végeztek vékonytű aspirációs citológiát és core biopsiát. Az adatok nagy százalékban megmutatják,hogy a diagnózis fölállításához legtöbb esetben elég csak FNAC vizsgálatot végezni a betegen. Elemeztem még a kezelési formák megoszlását. Mindössze 12 beteget diagnosztizáltak negatívan, nekik egyik oldalon sem volt elváltozás. Nagy számmal, összesen 145 páciensemet nem kezeltek 2014-ben, komplex emlővizsgálatra kell járniuk minden évben. 199 betegből összesen 7 páciensnél diagnosztizáltak rosszindulatú emlődaganatot. Így elmondható, hogy minimális számmal fordult elő 40 év alatt malignus emlődaganat. Ebből 4 páciensemnél alkalmaztak sebészeti kezelést és sugárterápiát is. Sebészeti beavatkozást plusz kemoterápia eljárást kezdtek meg 2014-ben 3 betegnél. 39

11. Irodalomjegyzék 1. Diagnosztikus Radiológia Szakmai Bizottság: A képalkotó vizsgálómódszerek alkalmazása emlődaganatok korszerű diagnosztikájában és szűrésében; Kecskeméti Konszenzus Konferencia, 2009. 2. Berényi E, Repa I, Péntek Z: Az emlő MR-vizsgálata; Lege Artis Medicinae; 1995. 5 évfolyam, 7. szám, 640-645 oldal. 3.Borbély K, Sinkovics I, Madaras B, Horváth Zs, Láng I, Kásler M: Az emlőrák korszerű képalkotó diagnosztikája: nukleáris medicina-technikák; Orvosi Hetilap, 2012, 153. évfolyam, 1 szám, 14-21 oldal. 4.Kásler M: A komplex onkodiagnosztika és onkoterápia irányelvei; Semmelweis Kiadó, Budapest, 2008. 5. Kollai M: Az emlő felépítése és működése; SOTE Klinikai Kísérleti Kutató II. sz. Élettani Intézet, Budapest, Nővér Praxis,1998, 1 évfolyam, 2. szám, 17-19 oldal. 6. Pete I, Kásler M: Nőgyógyászati Onkológia-Gyakorlati Kéziköny; Zafír Press Kiadó(Mona-Lib Bt.), 2012. 7. Tarsoly E: Funkcionális Anatómia; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2010. 8. Fráter L: Radiológia; Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2008 9. K. Szabó B: Az emlő Mr vizsgálata; MRI Alaptanfolyam-Szeged, 2013. 10. Gődény M, Országos Onkológia Intézet: Képalkotó diagnosztikai algoritmusok szerepe és alkalmazásuk onkológiai betegségekben; XI. évfolyam, Képalkotó Diagnosztikai Különszám,2012, 20-27 oldal. 11. Harkányi Z és Riedl E : Az emlő képalkotó vizsgálata, Előadás, Miskolci Egyetem, 2014 12. Hernádi Z: Nőgyógyászati-Onkológia; Therapia Kiadó, 2004. 40

13. Nagy Z, Berényi E, Bogner P, Mendly J, Viski A, Repa I: Az emlő dinamikus MR-vizsgálata-szövettani korreláció; Orvosi Hetilap-2000, 141.évfolyam, 3. szám, 119-123 oldal. 14. Papp Z : Szülészet-Nógyőgyászat Tankönyve; Semmelweis Kiadó, Budapest, 2009. 15. Tóth Z és Papp Z: Szülészet-Nőgyógyászati Ultrahang-Diagnosztika; White Golden Book Kft. 2001. 16. Az aspirációs Citodiagnosztika szerepe az emlőrák szűrésben http://www.medserv.hu/tudastar/az-aspiracios-citodiagnosztika-szerepe-azemlorak-szuresben/ 17. Az emlő betegségei. http://szegediametisztklub.mindenkilapja.hu/html/18723140/render/emlobetegsegei 18. Az emlő komplex képalkotó diagnosztikája. http://oftankonyv.reak.bme.hu/tikiindex.php?page=az+eml%c5%91+k%c3%a9palkot%c3%b3+diagnosztik%c3% A1ja_postg 19. Az emlőrák kialakulása,legygakoribb altípusok. http://www.webbeteg.hu/cikkek/mellrak/13304/az-emlorak-kialakulasaleggyakoribb-altipusok 20. Az emlőrák típusai. http://daganatok.hu/emlorak/az-emlorak-tipusai 21. Javasolt rákszűrés 40 év feletti nők részére. http://www.reg-med.hu/ 41

22. Központi Radiológia, emlőrák. http://www.szalkakorhaz.hu/radiologia/emlorak.htm 23. Emlő biopsia http://www.almamedical.ro/hu/info-pacienti.html 24. Galactocele http://radiopaedia.org/articles/galactocele 25. Sugárterápia és Onkológia. http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/sugarterapiaonkologia 42

12. Ábrajegyzék 1-5.ábra Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Oktató Kórház archívuma 43

13. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani elsősorban konzulensemnek, Prof. Dr. Harkányi Zoltánnak, a Heim Pál Gyermekkórház osztályvezető főorvosának,hogy a konzultációk során nyújtott szakmai tanácsával,észrevételével, valamint tudásával hozzájárult a szakdolgozatom elkészítésében. Végül megköszönöm a Borsod- Abaúj- Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Sebészeti osztály, a Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrum, valamint a Kórbonctani és Kórszövettani Osztály dolgozóinak a segítséget, akik hozzájárultak a sikeres munkám közreműködéséhez. 44