MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2010

MAGYARORSZÁG POLITIKAI KOCKÁZATI INDEXE 2010 Kockázatelemzés és politikai előrejelzés 2010. június 9.

2 Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ... 4 1.1. MI A POLITIKAI KOCKÁZATI INDEX?... 4 1.2. A PRI ÖSSZETEVŐI... 4 1.3. A PRI ÉRTÉKE 2010-BEN... 5 2. MÓDSZERTAN... 6 2.1. ALAPELVEK... 6 2.2. SZEMPONTOK KIVÁLASZTÁSA... 6 2.3. A MEGFELELŐ SÚLYOK ÉS ALINDEX-ÉRTÉKEK KIVÁLASZTÁSA... 7 2.4. A PRI ÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA... 7 2.6. KUTATÓINTÉZETEK ÉS MÁS SZERVEZETEK ADATAI... 8 2.7. NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK ÉS A PRI-INDEX... 9 3. ALINDEXEK... 12 3.1. JOGBIZTONSÁG... 12 3.1.1. PROGNÓZIS... 12 3.1.2. BÍRÓSÁGOK... 13 3.1.3. A KÖZPONTI RENDELETALKOTÁS... 15 3.1.4. TÖRVÉNYEK... 17 3.1.5. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG... 19 3.2. STABILITÁS... 22 3.2.1. PROGNÓZIS... 22 3.2.2. A KORMÁNY STABILITÁSA... 23 3.2.3. RENDSZERELLENESSÉG... 26 3.2.4. HONVÉDELEM, TERRORFENYEGETETTSÉG... 29 3.2.5. KÖZBIZTONSÁG... 32 3.3. SAJTÓ- ÉS SZÓLÁSSZABADSÁG... 35 3.3.1.PROGNÓZIS... 35 3.3.2. JOGI SZABÁLYOZÁS... 36 3.3.3. KÖZSZOLGÁLATI MÉDIUMOK... 38 3.3.4. A MÉDIAFOGYASZTÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSA... 39 3.3.5. A MAGYAR MÉDIAPIAC NEMZETKÖZI MEGÍTÉLÉSE... 41 3.4. KORRUPCIÓ... 45 3.4.1. PROGNÓZIS... 45 3.4.2. KORRUPCIÓ AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN ÉS A POLITIKÁBAN... 46 3.4.3. KORRUPCIÓ A MAGÁNGAZDASÁGBAN... 50 3.4.4. KORRUPCIÓ A NYILVÁNOSSÁGBAN... 50 3.4.5 A KORRUPCIÓ PERCEPCIÓJA... 52 3.4.6. KORRUPCIÓS ÜGYEK A RÉGIÓBAN... 53 3.4.7. KORRUPCIÓ A TÉNYADATOKBAN... 54 3.5. IDEGENELLENESSÉG ÉS ELŐÍTÉLETESSÉG... 56 3.5.2. RÉGIÓS TENDENCIÁK... 57 3.5.3. CIGÁNYELLENESSÉG... 58 3.5.4. ANTISZEMITIZMUS... 61

3 3.5.5. IDEGENELLENESSÉG... 62 3.6. KORSZERŰ ÁLLAM... 67 3.6.1 PROGNÓZIS... 67 3.6.2. KÖZSZFÉRÁBAN DOLGOZÓK ARÁNYA... 68 3.6.3. A BAJNAI-KORMÁNY: A VÁLSÁGKEZELÉS ÉS A KORSZERŰ ÁLLAM... 69 3.6.4. A MÁSODIK ORBÁN-KORMÁNY ÉS AZ ÁLLAMSZERVEZET ÁTALAKÍTÁSA... 70 3.7. ÁLLAM ÉS GAZDASÁG... 74 3.7.1. PROGNÓZIS... 74 3.7.2. ÁLLAMI ÚJRAELOSZTÁS... 75 3.7.3. AZ ÁLLAMI VAGYON NAGYSÁGA... 76 3.7.4. SZABADSÁG A GAZDASÁGBAN... 77 3.7.5. GAZDASÁGI JOGALKOTÁS... 78 4. ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK... 81 4.1. ÁBRAJEGYZÉK...81 4.2. TÁBLÁZATJEGYZÉK... 81

4 1. ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Mi a politikai kockázati index? A politikai kockázati index (Political Risk Index PRI) egy ország politikai-társadalmi stabilitásának 100 pontos skálán elhelyezett mutatója. Csökkenő politikai kockázat Nagyon magas Magas Közepes Alacsony Nagyon alacsony 0 0-19 20-39 40-59 60-79 80-100 100 Az évente közzétett érték megbízható összegzése a vizsgált ország stabilitását és a gazdasági fejlődést és az üzleti környezetet meghatározó legfőbb társadalmi-politikai összetevőknek. Az országról átfogó képet nyújtó politikai kockázati index különösen a külföldi befektetők számára szolgáltat fontos információt, de nem kormányzati intézmények, politikusok és kormányzati intézmények képviselői is hasznát vehetik. Az egyes szakterületek alapos vizsgálata alapján összeállított mutatóhoz minden évben részletes elemzés is készül. 1.2. A PRI összetevői A Political Capital az index meghatározásához speciális, bármely ország esetében alkalmazható módszertant dolgozott ki. A szakértői csoport a politikai kockázati index összetevőjeként hét alindexet különített el. PRI Jogbiztonság Stabilitás Korrupció Sajtó- és szólásszabadság Idegenellenesség Korszerű állam Állam és gazdaság Az egyes alindexek különböző súllyal határozzák meg a végső PRI értékeket. A súlyozást a Political Capital szakértői alakították ki. ALINDEX NEVE 1. A PRI alindexei és súlyozásuk PRI SZÁMÍTÁSAKOR FIGYELEMBE VETT SÚLY Jogbiztonság 17,5% Stabilitás 17,3% Sajtó- és szólásszabadság 11,8% Korrupció 16,0% Idegenellenesség és előítéletesség 6,7% Korszerű állam 15,4% Állam és gazdaság 15,3%

5 A Political Capital elsőként a 2003-as évről adott ki PRI-indexet. A skála kialakítása és megbízhatóságának garantálása érdekében a szakértők az első alkalommal nemcsak az adott évet, hanem az 1999 és 2003 közötti időszak változásait is vizsgálták. Az öt év tapasztalatai alapján kialakított módszertan szolgált alapul a legutóbbi PRI-értékek meghatározásakor is. Indexünket és módszertanunkat, az eredeti keretek megtartásával 2009-ben három irányban fejlesztettük tovább: Indexünk publikálásakor nemcsak az előző (naptári) évet tekintettük át, hanem az aktuális év eseményeit is, és legfrissebb adatokat alkalmaztunk. Az index értékének meghatározásán túl a szöveges elemzésben is nagyobb hangsúlyt fektettünk az aktuális politikai helyzet alapján várható fejlemények és kilátások értékelésére. Az egyes alindexek által megragadott dimenziókban régiós összehasonlításokat is végeztünk, kvalitatív és kvantitatív szempontból egyaránt. 1.3. A PRI értéke 2010-ben Az egyes alindexek 2008-2009-es értékei alapján a Political Capital Institute szakértői összeállították Magyarország politikai kockázati indexét. 2. A PRI évi értéke és változása az előző évhez képest Alindex PRI 2010-es érték PRI 2008-2009- es érték Jogbiztonság 62 66 Stabilitás 75 60 Sajtó- és szólásszabadság 58 61 Korrupció 58 56 Idegenellenesség és előítéletesség 59 60 Korszerű állam 74 71 Állam és gazdaság 71 71 POLITIKAI KOCKÁZATI INDEX 66 64 Ennek alapján Magyarország jelenleg alacsony a politikai kockázati szint. Magyarország 2010 Nagyon magas 0-19 Magas 20-39 Közepes 40-59 66 Alacsony 60-79 Nagyon alacsony 80-100

6 2. MÓDSZERTAN 2.1. Alapelvek A Political Risk Index értékének meghatározásánál olyan módszertan kialakítására törekedtünk, mely egyszerre veszi figyelembe az elemzők által összegyűjtött, számszerű értékeket tartalmazó adatsorokat és a politikai szakértők véleményét. A komplex politikai folyamatok nem írhatók le puszta számsorok segítségével, a politikai kockázat meghatározásához szükség van a terület szakértőinek mérlegelésére is. Több szakértő ítéleteinek együttes alkalmazása és a számsorok alapján kialakított értékek figyelembe vétele kizárja annak lehetőségét, hogy a PRI értékét szubjektív, önkényes ítéletek és szórványos benyomások határozzák meg. A Political Risk Index olyan módszertan alapján készül, ami hosszú távon lehetővé teszi az egyes évek összehasonlíthatóságát, és a változások mértékének pontos becslését. A módszer a számszerű adatokat és a szakértők véleményét egyaránt figyelembe veszi. A politikai kockázat megállapításakor a helyi sajátosságok figyelembevételével törekedtünk a megfelelő szempontok kiválasztására, a szempontokhoz rendelt értékek megállapítására és az optimális súlyok megtalálására. A 0-tól 100-ig terjedő skála használata bizonyult a legcélszerűbbnek, amely szerint a 0 jelenti a legnagyobb, a 100 a legkisebb kockázatot. A skála megfordításával a szakterület hagyományaihoz is hűek maradtunk: a legtöbb politikai kockázatbecsléssel foglalkozó szervezet (ld. később) is ilyen számozási elvet követ. 3. Kockázati sávok az index pontszámaiban Nagyon magas kockázat 0 19 pont Magas kockázat 20 39 pont Közepes kockázat 40 59 pont Alacsony kockázat 60 79 pont Nagyon alacsony kockázat 80 100 pont Olyan matematikai programot készítettünk, amely hatékonyan segíti az alindex szakértőit döntésükben, a kapott alindexek értékeinek megfelelő súlyozásával pedig évről évre következetesen és egyértelműen meghatározható az ország politikai kockázata. 2.2. Szempontok kiválasztása A politikai kockázat meghatározásakor figyelembe vett szempontok tehát az alindexek kiválasztását a Political Capital Institute elemzői végezték el. A szempontokat az elemzők az alábbiakban határozták meg: Jogbiztonság Stabilitás Sajtó- és szólásszabadság Állam és gazdaság Korrupció Idegenellenesség és előítéletesség Korszerű állam A PRI éves értékeinek összehasonlíthatóságát többek között az összetevők állandósága biztosítja.

7 2.3. A megfelelő súlyok és alindex-értékek kiválasztása Módszerünk alapján a szakértők által adott alindex és PRI becslések, illetve a kialakított súlyok felhasználásával meghatároztuk az alindex-értékeket és a súlyokat. Optimalizálási programcsomagunk (GAMS) segítségével olyan függvényt találtunk, amely legjobban közelíti a politikai kockázatokat és a becsült súlyokat. Ennek alapján felállítottunk egy modellt, amellyel a PRI értékei a továbbiakban is megbízhatóan kiszámolhatók. A szempontok értékelését a Political Capital Institute szakértői az adott évekről összegyűjtött információk alapján végezték. A PRI értékére, valamint az alindexek súlyára és értékére vonatkozó becsléseket a Political Capital Institute elemzői szolgáltatták. Az optimalizáló program megírása során a cél az volt, hogy a statisztikai adatok alapján kapott és a szakértői becslésekből született számok különbségének, valamint az új súlyok és az átlagolt súlyok különbségének négyzetösszege (megfelelően súlyozva) minimális legyen. A feladatot a GAMS optimalizáló szoftverrel megoldva megkaptuk a keresett paramétereket. Az így kiszámolt PRI értékeket kerekítve kaptuk meg a Political Capital Politikai Kockázati Indexét (PC PRI). Ezután minden alindex esetében megkerestük azt a lineáris függvényt, amely az adott alindex szempontjából releváns adatok éves értékeiből kiindulva a legjobban közelíti az alindex idősorát. Ezt a függvényt alkalmaztuk a 2009-2010-es adatokra, így minden alindexre kaptunk egy (tisztán a számszerűsíthető adatokra épülő) javaslatot. 2.4. A PRI értékének meghatározása A PRI végső értékét a teljes mérőszámot alkotó hét alindex súlyozott átlaga adja. Az alindexsúlyok értékét a Political Capital elemzői határozták meg. Az egyes alindex-értékek is több elemből tevődnek össze, melyeket jelentőségüknek megfelelően vettünk figyelembe. A számokban mérhető, kemény adatokat statisztikai módszerekkel dolgoztuk fel (számolt PRI), míg a kevésbé mérhető jelenségek értékelését elemzőink a rendelkezésre álló információk alapján határozták meg (becsült PRI). A mért és becsült részeredmények együttes figyelembevételével határoztuk meg az egyes alindexek értékét. Ehhez egy matematikai optimalizáló szoftvert, az ún. GAMS programcsomagot használtuk. Az elemzők a GAMS-érték ismeretében véglegesítették az alindex-értékeket, melyeknek (az előző években rögzített súlyokkal számolt) átlaga adta a PRI értékét. Az így kapott értékeket kerekítve kaptuk meg a Political Capital Politikai Kockázati Indexét (PC PRI). 1. A PRI módszertanának összefoglalója A PRI módszertana Számszerű adatok Szakértői becslések Számolt PRI Becsült PRI GAMS optimalizáló szoftver PC PRI Szakértői súlyok

8 2.5. Rendkívüli politikai események: módosító faktorok Annak érdekében, hogy számítási modellünk megváltozott politikai környezetben is képes legyen a kockázatok pontos becslésére, modellünket 2006-ban továbbfejlesztettük, beleépítve a nehezen számszerűsíthető, de a stabilitás szempontjából kiemelkedő jelentőségű faktorokat is. A 2006-os évben bevezetett módszertani változtatás lényege, hogy a PRI stabilitás alindexét korrigáltuk az úgynevezett módosító faktorok értékével. A módosító faktorokat és a hozzájuk tartozó értéket a Political Capital elemzői határozták meg. Amennyiben a módosító faktorok között szereplő rendkívüli események az adott évben bekövetkeznek, a hozzájuk tartozó pontértéket levonjuk a (számolt és a becsült érték átlagolásával kapott) stabilitás alindexből. A módosító faktorok értékét az egyes elemzők által az adott alesetekhez rendelt pontszámok átlagolása alapján kaptuk. 4. A módosító faktorok és a faktorok alesetei Módosító faktor 1. Természeti katasztrófák és egyéb váratlan események Alesetek Természeti katasztrófa emberáldozat nélkül Természeti katasztrófa emberáldozattal Közlekedési katasztrófa emberáldozattal Kormány maradását eredményező bizalmi szavazás Kormányváltást eredményező bizalmi szavazás 2. A kormány stabilitásának közjogi tényezői Konstruktív bizalmatlansági indítvány, kormányváltás nélkül Konstruktív bizalmatlansági indítvány, kormányváltással Miniszterelnök ciklus vége előtti lemondása Előrehozott választás Kisebbségi kormányzás Rendszeres és jelentős illegális tiltakozások 3. Politikai erőszak és illegális tiltakozás Illegális tiltakozások, erőszakos cselekményekkel Illegális tiltakozások emberi áldozatokkal Emberéletet követelő terrorcselekmény 4. Rendkívüli jogi helyzet kinyilvánítása Hadiállapot Rendkívüli állapot Szükségállapot 2.6. Kutatóintézetek és más szervezetek adatai A 2010-es PRI-értékek meghatározásakor ahogy a korábbi években is számos kutatóintézet és szervezet adatait felhasználtuk mind az elemzés, mind a konkrét számértékek meghatározása során. Az alábbiakban felsoroljuk azon kutatóintézeteket, szervezeteket, melyek forrásul szolgáltak elemzéseinkhez.

9 AGB Hungary Anti-Deflamation League (ADL) Antikorrupciós Koordinációs Testület Állami Számvevőszék Átlátható Állam Civil Kezdeményezés Amnesty International Complex jogtár Elektronikus Kormányzat Központ Ernst & Young Eurobarometer Eurostat European Social Survey Freedom House Gallup Intézet Gazdaságkutató Intézet (GKI) Heritage Foundation Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Központi Statisztikai Hivatal Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Magyar Köztársaság Bíróságai Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyar Köztársaság Ügyészsége Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Magyar Terjesztő-ellenőrző Szövetség (MATESZ) Medián Közvélemény-és Piackutató Intézet Medián Webaudit MTA Szociológiai Intézet Nemzetbiztonsági Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda Nézőpont Intézet Országos Kriminológiai Intézet Országos Rádió és Televízió Testület Országos Rendőrfőkapitányság Önkormányzati Minisztérium Pénzügyminisztérium (költségvetési törvények) Publicus Intézet Reporters Sans Frontiéres Századvég Alapítvány Szonda Ipsos Tárki Társadalomkutatási Intézet Társaság a Szabadságjogokért Transparency International World Bank 2.7. Nemzetközi tapasztalatok és a PRI-index Nemzetközi példák 1 azt mutatják, hogy minden kockázati index számításakor legyen szó pénzügyi, gazdasági vagy politikai kockázatról a kutatók előre meghatározott szempontokat értékelnek, a szempontok szerinti kockázathoz számot rendelve kapják az alindex-értékeket, majd ezeket megfelelő súlyokkal szorozva kapják a végső kockázatot. A politikai rizikószámítással foglalkozó intézetek gyakorlata azonban jelentősen eltér a tekintetben, hogy milyen típusú adatokat használnak a végleges kockázati index meghatározásához. Egyes intézetek kizárólag szakértői becsléseket (például diplomaták, politikai szakértők, gazdasági szakemberek ítéletei), más intézetek inkább számszerű adatokat (statisztikák, gazdasági mérőszámok stb.) alkalmaznak a politikai kockázat meghatározásához. Az indexek kiszámításának részletes módszertanát az intézetek rendszerint nem hozzák nyilvánosságra. A legtöbbet hivatkozott országkockázati indexek (ld. a 7. táblázatot) között azonban nem találunk olyat, amelynek meghatározását az adott intézet kizárólag számszerű adatok alapján végezte volna el. Ennek oka, hogy mivel azonos számértékek mögött gyakran eltérő jelentőségű folyamatok húzódnak meg, az országkockázat 1 Ilan Alon, Matthew A. Martin: A normative model of macro political risk assessment (Multinational Business Review/Fall 1998); Claude B. Erb, Campbell R. Havey, Tadas E. Viskanta: Political Risk, Economic Risk, and Financial Risk (Financial Analysts Journal, November/December 1996)

10 meghatározásához elengedhetetlen a szakértők közreműködése, akik a változásokat tartalmi szempontból értékelik és értelmezik. Nem mindegy például, hogy egy jogszabály-módosítás a választási törvényt, a költségvetési törvényt vagy a filmtörvényt érinti, és az sem, hogy a módosítás milyen mélységű ezek a szempontok azonban a törvénymódosítások statisztikáiban nem jelennek meg. A szakértői ítéletek tehát nem csökkentik, hanem éppen ellenkezőleg, növelik az index megbízhatóságát és használhatóságát. Számottevő különbségeket mutatnak az egyes intézetek országkockázati indexei a tekintetben is, hogy a világ országainak milyen széles körére terjesztik ki vizsgálataikat, hány országra vonatkozóan határozzák meg a kockázat szintjét. Általános tendencia ugyanis, hogy minél több országra terjed ki a politikai rizikó vizsgálata, annál kevésbé érzékeny a besorolás az adott országban végbemenő finomabb változásokra, mivel ez esetben a politikai stabilitás szempontjából szélsőséges minősítésű országok is összehasonlítás alapjául szolgálnak 2. 5. Lista a legfőbb politikai indexekről és módszertanukról Szervezet neve A politikai rizikóindex értéktartománya Vizsgált országok száma Módszertan Business Environment Risk Intelligence 0-100 (100: legalacsonyabb kockázat) 50 Kvalitatív 3. szakértők értékelik az egyes országokat 10 szempont szerint. International Country Risk Guide 0-50 (50: legalacsonyabb kockázat) 140 Vegyes, inkább kvalitatív. A 12 szempont mentén történő politikai rizikóbecsléseket a rendelkezésre álló információk szubjektív értékelésére alapozzák. Political Risk Services (Coplin-O Leary) A + -D (A+: legalacsonyabb kockázat) 100 Vegyes. Három politikai vonatkozású rizikófaktorukat a rendelkezésre álló adatok és becslések együttes figyelembevételével alakítják ki. Economist Intelligence Unit Risk Services A-E, 0-100 (100: legmagasabb kockázat) 100 Vegyes. A szakértők kvantitatív és kvalitatív szempontok szerinti válaszai révén alkotnak képet az adott ország politikai stabilitásáról és számszerűsítik azt. Eurasia Group (A Price Waterhouse Coopers) 0-100 (100: legalacsonyabb kockázat) n.a Vegyes: a politikai stabilitás megállapítására kvantitatív és kvalitatív adatokat is felhasználnak. Az index kiszámításában hosszú távú (strukturális) és rövid távú (átmeneti) indikátorokat is felhasználnak. 2 A legtöbb országot vizsgáló ICRG esetében például olyan tényezők képezik a részét a politikai rizikóindexnek, mint a hadsereg részvétele a politikában, a polgárháború, illetve az egyház szerepe az állam irányításában, melyek a nyugati, demokratikus országok többségének megítélésénél nem tekinthetőek releváns szempontnak. 3 Kvalitatív módszernek nevezzük a táblázatban a szakértői ítéletekre alapozó módszert, mivel bár ez is számszerű értékelést eredményez, a számokban nem a kemény adatok, hanem szubjektív mérlegelés tükröződik.

11 A Political Capital Institute egy olyan módszert fejlesztett ki, mely számszerű adatsorokat és szakértők véleményét egyaránt figyelembe veszi, és amely érzékeny a hazai politikai élet legapróbb rezdüléseire is. A PC PRI jóval részletesebb áttekintést ad a politikai stabilitásról, mint a nemzetközi intézetek mérőszámai, melyek csak széles, globális kontextusban értelmezhetőek, és elsősorban a kiugró, nemzetközi szinten is jelentős változásokat veszik figyelembe. A 100-200 országot minősítő intézetek mérőszámainak fő célja, hogy egy adott pillanatban, egy távolabbi perspektívából áttekintést adjon az országok egymáshoz viszonyított kockázati állapotáról. A Political Capital országkockázati indexe ezzel szemben egyetlen állam, Magyarország társadalmi-politikai folyamatait mutatja be részletes és mélyreható elemzéseken keresztül, ami így kiválóan használható az üzleti szereplők számára is.

12 3.1. JOGBIZTONSÁG 3. ALINDEXEK A JOGBIZTONSÁG alindex értéke 2010-ben: 62 (-4) A jogbiztonság négy ponttal romlott az előző évhez képest, így megközelítette a közepes kockázati szintet. 3.1.1. Prognózis A törvényhozást tekintve eddig egyes kétharmados törvények változatlansága okozott alkotmányos mulasztást, és ezáltal jogbizonytalanságot. A következő években viszont épp az jelenthet kockázatot, hogy egyeztetési kényszer hiányában, formális értelemben korlátok nélkül, dömpingszerűen módosíthat kétharmados törvényeket az új kormány, a kellő átgondoltság nélküli, előkészítetlen változtatások pedig hosszú időre felboríthatják az alkotmányos joggyakorlatot. Ugyanakkor pozitívum, hogy az alkotmányos mulasztások számának csökkenésére mindenképpen számítani lehet a jövőben. A jogbiztonság szempontjából kiemelt figyelmet érdemel a közeljövőben az új kormány azon terve, miszerint a korábbi kormány tagjait elszámoltatja és felelősségre vonja. Az utólagos elszámoltatás lehetőségei a jogállami keretek között igen szűkre szabottak. A szabályok esetleges fellazítása ezen a téren, vagy legkisebb gyanúja annak, hogy egyesek felelősségre vonása politikai okokból, illetve nyomásra történik, súlyos kétségeket vetne fel az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogállamiság érvényesülésével kapcsolatban. Bár a kétharmados parlamenti többség birtokában az új kormány akár teljes bírósági reformot is elindíthatna, az előzetes tervek alapján erre irányuló lépéseket nem kíván tenni. Cáfolta a Fidesz azt is, hogy beolvasztaná az Alkotmánybíróságot a Legfelsőbb Bíróságba, annak egyik speciális kollégiumaként. 4 Az elmúlt egy évben a bírósági ügymenet gyorsítása érdekében több intézkedés is született, ezek az új kormány bürokráciacsökkentési terveivel is összhangban vannak, így ezen a téren a megkezdett munka folytatása várható. A túlszabályozottság és a magas adminisztratív terhek rontják a hazai vállalkozások versenyképességét, és a külföldi befektetőket távol tarthatják. Jelentős kockázatcsökkentő tényező, ha az új kormány ígéretéhez híven gyors deregulációt hajt végre. A Fidesz-KDNP kormányra kerülésével az új Ptk. hatálybalépése bizonyosan eltolódik a 2011-es évre és annak jelentős átalakítása is valószínűsíthető. A parlamenti ellenzéknek alig van lehetősége befolyásolni a törvényhozást, ezért valószínűsíthetően sokszor alkotmányossági támadást vagy népszavazást fog indítani számos kormányjavaslat ellen, ezeknek az eszköznek a túlhajtása azonban sértheti a jogbiztonságot. 4 Beolvasztaná a Fidesz az Alkotmánybíróságot?, Figyelő, 2009. november 18.

13 3.1.2. Bíróságok 2009 júniusában négy sikertelen jelölés után sikerült a Legfelesőbb Bíróság új elnökét megválasztani. Ezzel megszűnt a bíróságok igazgatási szervezetében az egy éve fennálló vákuum, amely a köztársasági elnök és az Országgyűlés közötti erőfitogtatás következményeként állt be. A legfőbb ítélkező fórum és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) vezetését is ellátó legfőbb bíró személye körüli politikai botrányok és sikertelen választási eljárások is hozzájárultak ahhoz, hogy a bíróságokba vetett bizalom az elmúlt időszakban némiképp csökkent. A bírósággal és általában a jogalkalmazó szervekkel szembeni bizalmatlanságnak pedig nagyon komoly következménye lehet, ez ugyanis meghatározhatja, hogy az állampolgárok jogsérelem esetén elfogadják-e az igazságszolgáltatás hagyományos útjait, vagy azokat megkerülve az önbíráskodás útját választják. A főbíró tekintettel arra, hogy a bíróságokon kívülről jövő személyről van szó nagyban elősegítheti a bíróságok azon belső reformját, amelyekhez nem szükséges törvénymódosítás. Ilyen ügyek a személyzeti politika és a kiválasztási rendszer átalakítása, valamint a megyei elnökök aránytalanul erős szerepének egészséges szintre szorítása. Beérkezett helyi ügyek 6. Elsőfokú és fellebbezett ügyek (2005-2009) Beérkezett fellebbezés Elintézett helyi ügyek Elintézett fellebbezési ügyek Folyamatban lévő helyi ügyek Folyamatban lévő fellebbezési ügyek 2005 321 051 37 128 318 790 37 089 156 063 12 407 2006 313 176 36 931 318 462 36 415 150 838 12 933 2007 312 251 34 449 310 075 35 084 153 014 12 298 2008 342 324 40 080 342 801 40 154 152 910 12 224 2009 364 611 35 800 359 135 36 207 158 386 11 817 Forrás: www.birosag.hu Az ügyteher ledolgozásában a 2009-es év sem hozott áttörést. Összevetve a korábbi évek adataival azonban azt láthatjuk, hogy az emelkedő beérkezett ügyek számának megfelelő arányban emelkedett az elintézett ügyek száma is, tehát ezen a fronton a bíróságok sem nem rontottak, sem nem javítottak az eddigi évek hatékonyságán. Az ügytípusonkénti bontásban a polgári ügyek tekintetében történt némi romlás a helyi ügyek vonatkozásában, mert a növekvő beérkezett ügyek ellenére kevesebbet sikerült befejezniük a bíróságoknak, és ezzel párhuzamosan a folyamatban lévő ügyek száma is emelkedett. 7. Ügyforgalom a helyi bíróságoknál 2009-ben (zárójelben a 2008-hoz viszonyított változás) Ügytípus Beérkezett Befejezett Folyamatban lévő Büntető 73 329 (-4,3%) 73 386 (-2,8%) 50 992 (+0,1%) Gazdasági 17 329 (+3,4%) 16 750 (-6,6%) 8 937 (+6,9%) Munkaügyi 25 075 (+4,1%) 24 306 (-2,5%) 12 968 (+6,3%) Polgári 161 082 (+1,6%) 157 771 (-0,9%) 70 083 (+5,0%) Forrás: www.birosag.hu

14 Ami a jogalkotási folyamatokat illeti, két fontos változást hozott a 2009-es esztendő. 1. Folytatódott a peres ügyek jelentős részét kitevő, 1 millió forint alatti fizetési meghagyásos ügyek (Fmh) reformja. A 2009-től már az elektronikus formanyomtatvány bevezetése és a követelések értékhatárának megemelése mellett ismét új szabályozás született. Ennek alapján 2010 közepétől az érdemi vitát nem igénylő Fmh-s ügyekben a bíróságokat a közjegyzők helyettesítik, tehermentesítve ezzel a bíróságokat. 2. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvény alapján létrejött az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató, amelyen keresztül a hivatalos iratok elektronikus kézbesítése a postai kézbesítés idejének töredéke alatt megtörténhet és a rendszer sikeres működése következtében a bíróságok ügyintézési határideje a jövőben várhatóan csökken. Az ügyintézési határidők tekintetében nem tapasztalható jelentős előrelépés, egyedüli kedvező változásként az könyvelhető el, hogy az egy évnél hosszabb ideje húzódó büntetőügyek tekintetében a tavalyihoz képest egytizeddel csökkent a befejezetlen ügyek száma. 8. Az eljárás időtartama a helyi bíróságoknál, 2009. I. félév (%, zárójelben a 2008-as évhez viszonyított változás) 2009. I. félév 0-6 hó 6-12 hó 1 év felett Büntető 47 (-3) 22 (-) 31 (+3) Gazdasági 59 (-) 23 (-1) 18 (+1) Munkaügyi 61 (-1) 25 (+2) 14 (-1) Polgári 68 (-) 20 (-) 12 (-) Forrás: www.birosag.hu Nemzetközi összehasonlításban a Világgazdasági Fórum Versenyképességi jelentésének a bíróságok függetlenségét értékelő mutatószáma alapján Magyarország a vizsgált 130 ország közül a középmezőnyben, az 57. helyen áll. A kelet-európai régió országainak összehasonlításában valamivel jobb, kicsivel a középmezőny feletti hazánk besorolása. A korábbi felmérésekhez képest azonban ez az eredmény visszaesést jelent, hiszen ez volt hazánk azon mutatója, amellyel a kelet-európai államok közül messze kiemelkedett. Ehhez képest két olyan ország is elénk került Lengyelország és Szlovénia, amelyek a korábbi évben mögöttünk álltak.

15 9. A bírói függetlenség mutatójának alakulása régiós összehasonlításban Ország 2009 2008 Észtország 22 27 Szlovénia 51 60 Lengyelország 55 73 Magyarország 57 55 Csehország 61 61 Litvánia 71 67 Lettország 72 71 Szlovákia 81 76 Románia 84 88 Bulgária 108 110 Forrás: Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése Ha a hazai mutatókat nézzük, a magyar intézmények között a bíróságok bizalmi indexe a 2008-as évhez képest mért 67 pontról 63 pontra csökkent. 5 Ez a csökkenés azonban nem változtatott a bíróságok húsz vizsgált intézményhez viszonyított nyolcadik helyén, a számszaki csökkenés mégis azt jelzi, hogy a bíróságok megítélése 2009-ben ereszkedőben volt. Az elmúlt évben folytatódott az elektronikus ügykezelés és ügyintézés kiterjesztése, lépések születtek továbbá a gazdasági ügyek felgyorsítására is. A Legfelsőbb Bíróság és az OIT vezetőjének megválasztásával sikeresen rendeződött a bíróságok igazgatási helyzete, és régiós viszonylatban már kevésbé tudta tartani a jogszolgáltató szerv a kiemelkedően vezető pozícióját. Ugyanakkor nem sikerült a bíróságoknak a többi intézményhez képest javítani a bizalmi indexen, és nem indult meg a bíróságok belső reformja sem. Jelentős bírósági reformkezdeményezés az elkövetkező években is belülről kell, hogy érkezzen, mert az új kormány a jelek szerint nem kíván jelenetős reformokat véghezvinni a bírósági szervezetrendszerben. 3.1.3. A központi rendeletalkotás A magyar közjogi rendszerben a rendeletek az egyes szakpolitikák végrehajtására és a törvények végrehajtásának részletszabályozására szolgálnak. Ezért természetes, hogy a rendeletek száma messze meghaladja a törvényekét, hiszen a törvény mint a legáltalánosabb jogszabály csupán a keretet határozza meg, és a rendeletek feladata a szabályok konkretizálása, a keretek teljes kitöltése. A megalkotott rendeletek idén is követték a törvényalkotás mennyiségét, számuk ennek megfelelően némiképp visszaesett a tavalyihoz képest. Az alkotmánybírósági megsemmisítések száma a rendeletek estében drasztikusan csökkent; ami azonban eltűnt a rendeleti oldalon, az megjelent a törvények szintjén. Minőségi előrelépésről tehát nem beszélhetünk, már csak azért sem, mert számos esetben a rendeletek megsemmisítésére éppen azért nem került sor, mert a törvény gyors megsemmisítése miatt a kapcsolódó rendeletek még meg sem születtek. 5 Forrás: GfK Csoport által készített Bizalmi Index.

16 10. Törvények és rendeletek száma Törvények Kormányrendeletek Miniszteri rendeletek Jogszabályok összesített száma 2005 189 336 712 1 237 2006 135 368 586 1 089 2007 184 410 821 1 415 2008 115 362 595 1 072 2009 163 361 663 1 187 Össz. 786 1 837 3 377 6 000 Forrás: CompLex Jogtár Az Alkotmánybíróságnak ismét határozatot kellett hoznia egy olyan norma, az ún. pszeudo-norma miatt, amely formailag nem jogszabály, de jogszabályba tartozó elemeket tartalmazott. Jogbiztonsági szempontból ez károsnak nevezhető, ugyanis a jogállami garanciák keretein (kihirdetés, felhatalmazással rendelkező jogalkotó általi megalkotás) kívül megalkotva jönnek létre. Az ilyen normák megakadályozása elsősorban a központi kormányzatot terhelik és csak másodsorban az AB-t. 11. A kormányzati szabályozási teher alakulása régiós összehasonlításban Ország 2009 2008 Észtország 8 10 Szlovénia 25 41 Lettország 69 76 Bulgária 82 84 Románia 87 54 Szlovákia 90 102 Litvánia 96 48 Lengyelország 111 127 Csehország 114 115 Magyarország 130 128 Forrás: Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentése A rendeletalkotás foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek az állampolgárok teendőit a részleteiben meghatározzák. A minőségi jogalkotás és a jogbiztonság alapvető követelménye, hogy a kormányzat a szabályozás terhét, tehát a jogi és adminisztratív túlszabályozottságot a lehetséges legalacsonyabb szinten tartsa, a magas adminisztratív terhek ugyanis a hazai vállalkozások versenyképességét rontják, és a külföldi befektetőket távol tarthatják. Ebből a szempontból Magyarország nemzetközi összehasonlításban a legrosszabb mutatókkal rendelkezik ezen a téren, a vizsgált 133 országból a 130. helyen áll (mindössze Puerto Ricót, Brazíliát és Venezuelát megelőzve). A kimagaslóan rossz adatok legfőbb oka az adórendszer bonyolultsága, az adók magas száma, valamint a hitelhez jutás nehézsége; ezeken az új kormány, ígéretei szerint, gyorsan változtatni kíván.