Vigyázat, a szegecsfejű gyökérgomba a faiskolából fertőz! Dr. Véghelyi Klára címzetes egyetemi docens Budapest A kórokozó A röszleriás gyökérgomba, a termőtest alakjára utaló elnevezés szerint szegecsfejű gyökérgomba, a Roesleria pallida (Fries) Saccardo, faiskoláinkban még elszigetelten fordul elő. Néhány fertőzött anyatelepről és oltványiskolából azonban széthurcolják az egész ország gyümölcsültetvényeibe. A kórokozó gomba hosszú lappangási ideje miatt, a fertőzött anyatelepekről a gyökeres dugványok tünetmentesen viszik magukkal a fertőzést az oltványiskolába, majd onnan még mindig tünetmentesen kerülnek értékesítésre (Véghelyi, 1992). Rendszertani helye Szőlő és gyümölcsfák gyökérmaradványain már az 1700-as évek végén megtalálták a pici, szegecsalakú termőtestek tömegét, és alaposabb vizsgálatok nélkül, egy zuzmó gomba tagjaként írták le. A nyeles termőtest alakja miatt az 1880-as évek végén pici kalapos (Bazidiumos) gombának határozták meg. Mivel mindig a fás növények kipusztulása után vizsgálták a gyökereket, a növényvédősök sokáig nem foglalkoztak vele, nem vizsgálták alaposabban. Végül a szőlészeti kutatásairól is jól ismert ausztriai Klosterneuburgi Szőlészeti Iskola szőlőültetvényében figyeltek fel, a szőlőgyökértetű (filoxéra) fertőzés miatt alaposabban tanulmányozott gyökereken, a szegecsfejű gyökérgombára. Félix von Thümen (1832-1892) a Németországból érkezett, 1876-tól haláláig Klosterneuburgban dolgozó botanikus-mikológus kutató végezte az első pontos meghatározást és Leonard Roeslerről (1839-1910), a Szőlészeti Iskola akkori igazgatójáról aki a gombára már 1868- ban felfigyelt elnevezve Roesleria hypogaea Thümen (1877) néven írta le. A gomba rendszertanosok azonban tovább vizsgálódtak és jelenleg a közel 20 további synonim név mellett a Roesleria pallida néven találni a legtöbb adatot előfordulásáról. Előfordulása Azt gondolnánk, hogy ennyi tudományos néven ismertetett gomba nagyon gyakori lehet, pedig ez nem így van. A gombáról kevés a hiteles lelőhelyi adat. Ennek az az oka, hogy a gyökereken, korlátozott ideig, a talajszint alatt fejlődik, gyakran talajrögök rejtik a termőtesteket. A szőlészek vagy gyümölcs-kertészek a fás növények gyökérzetével csak két alkalommal találkoznak, a faiskolai kitermeléskor, amikor hosszú lappangási ideje miatt még nem fejlődött ki a határozáshoz szükséges termőtest, és a kipusztult fa kiásásakor, amikor a betegség miatt már elhalt gyökérdarabok, gyökér részek leszakadnak, a talajban maradnak. A vastagabb, elszáradt gyökereken is kifejlődhet néhány termőtest, ezért a gyakorlati szakemberek azt tartják, hogy ez a kis gomba már nem élő, száraz gyökereken található. Pedig a Roesleria pallida termőtestei, az apotéciumok nagyobb mennyiségben a még élő gyökereken fejlődnek, a növény elpusztulása után csak elszórtan találunk még néhány termőtestet. Morfológiája A szegecsfejű gyökérgomba elnevezés jól jellemzi a termőtestet, amely egyenes, néha kissé meggörbült nyélen ülő kicsi, félgömb alakú fejecske. A termőtest mérete a gazdanövénytől és a gyökér életképességétől függően széles határok között mozoghat: Az apotécium nyele 1,50-4,05 mm, a fej átmérője 0, 90-1,35 mm lehet. Az apotéciumokban 5 mikron átmérőjű korong alakú aszkospórák képződnek. Az aszkospórák a talajban, de gyakran még a fejen csíráznak, és fertőzik a közelükbe növő esetleg a kipusztult fa helyére ültetett pótlásfagyökereit. Ebben az esetben a gazdanövény közeledik a kórokozóhoz. A faiskolában az alanyok és az oltványok tenyészterülete kisebb, a növények közelebb vannak egymáshoz, ezért a fertőzés foltszerű terjedése gyorsabb, mint az ültetvényben. Az okozott tünet A pusztulás okait vizsgáló kutatók nagy ellenállásba ütköznek, mikor az őszi vagy tavaszi telepítés után sínylődő, csak néhány levelet, vagy gyenge hajtást fejlesztő szőlőt, vagy fát ki akarják ásni. Igen, ez a vizsgálat letális, a vizsgálathoz a teljes gyökérzetre szükség van, de könnyű belátni, hogy, ha az eltelepített fa egy vegetáció alatt nem fejleszt, fajtól, 64
Gyakran talajrögök rejtik a termőtesteket fajtától függően legalább 20-30-50 cm-es hajtást, az a növény életképtelen, nem készül fel a télre, nem fogja kibírni a fagyos évszakot. Tehát a nehezen, vontatottan, tartalék tápanyagból kihajtó, majd fonnyadó levelű fa vagy szőlőtőke beteg, csakúgy, mint a ki sem hajtó, vagy kihajtás után nyár közepén elszáradó növény. Amennyiben a földfeletti rész, a hajtásrendszer pusztulása után, a gyökérsarj vagy a tősarj kihajt, akkor a gyökér egészséges, a károsítót a törzsön, hajtásrendszeren kell keresni. Ellenkező esetben a gyökérzet fertőzött. Gazdanövényköre A Roesleria pallida fő gazdanövénye a szőlő, de a legtöbb termesztett gyümölcsfajunk, illetve azok alanyainak gyökérzetét is fertőzi és megbetegíti. A lomblevelű erdei- és díszfák közül a szil, juhar, éger, tölgy, bükk, nyár, hárs és a rózsa gyökérzetén kimutatták a fertőzést. A gazdanövény fajok részletes felsorolása azért fontos, mert a szőlőiskolák nem a borvidékeken, a gyümölcsfaiskolák nem az ültetvények mellett, az erdészeti csemetekertek sem az erdőségekben találhatók. Tehát nem jelent vetésforgót, fás növényekről lévén szó, nem jelent talajpihentetést, ha szőlőiskola után rózsa, gyümölcsfaiskola után díszfaiskola vagy csemetekert létesül egy parcellán. Az ásóval, vagy kitermelő géppel kiszedett fás növények gyökérzetének egy része még életben vagy már elszáradva a talajban marad. A fertőzött talajban maradt gyökérmaradványokon kifejlődik és fertőz a szegecsfejű gyökérgomba nagy mennyiségben képződő spórája. Fertőzőképessége Ez, a csak talajszint alatt fejlődő kicsi gombatermőtest időnként megjelenik a szakirodalomban, azután évtizedekre eltűnik, nem találunk adatot előfordulásáról, károsításáról. Az első leírása után, 1896-ban megjelent, Németország, Ausztria és Svájc növényvilágát ismertető Rabenhorst s Kryptogamen-Flora gombákat ismertető kötetében szerepel ez a gomba, sajnos pontosabb helymeghatározás nélkül. De Rajna vidéki szőlőskertekben az 1990-es években a fiatal szőlőtőkék pusztulását okozta, és kísérletekkel bizonyították fertőzőképességét, patogenitását. Hollandiában 1922-ben, majd 1934-ben okozta a körtefák pusztulását, majd legközelebb, csak 1992- ben terjedt szét az országban birs alanyú körteoltványokkal. (Regouin, 1993, Maas, van der, 1994, Scheer, Az élő gyökereken csoportosan fejlődnek a termőtestek gyümölcstermesztőknek van der Véghelyi, 1995, Véghelyi Scheer, van der, 1995). Magyarországon, Pozsony mellett, szőlő gyökerén 1892-ben találták és határozták meg, majd a Soproni borvidéken okozott szőlőpusztulást az 1900-as évek elején. Abban az időben még nem tudták, hogy A Roesleria gomba szaprofita, vagy parazita-e? (Limbacher Pósch 1905). Magyarországon az ezt következő előfordulási adatok csak az 1970-es évek közepétől származnak. A részletes, magoncokon, dugványokon és mikroszaporított növényeken végzett patogenitási kísérletek bizonyították, hogy a gomba megbetegíti, majd elpusztítja a fás növények gyökérzetét. A kutatási eredmények hatására a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium rendeletében a Roesleria pallida gyökérgombát felvette a veszélyes károsítók jegyzékébe (MÉM, 1990). Hazai előfordulása A hazai előfordulási adatokat, a patogenitás bizonyítását, valamint a megelőzés lehetőségeit a gyakorlat számára részletesen az Agrofórumban foglaltuk össze (Véghelyi Balogh Tompos, 1999, Véghelyi, 1999, 2000). Azóta annyi változás történt a mezőgazdasági termesztés szerkezetében, módszereiben, a földbirtok tulajdonviszonyaiban, hogy sajnos nem lehet kimondani, hogy a kutatási eredmények hatására csökkent a fertőzöttség, de néhány évig nem érkezett adat a szegecsfejű gyökérgomba okozta pusztulásról. 2011-ben azonban, több, hazai és külföldi faiskolából, előző őszszel érkezett gyümölcsfa oltványok pusztulásának okait vizsgálva, ismét a Roesleria pallida termőtesteit találtuk a kiásott fák gyökerén. A gyümölcsfa oltványok vásárlásakor általában gondosan megnézi a vásárló szakember vagy kertbarát, hogy nem beteg-e a törzs, elegendő számú elágazás van, és jó helyzetűek a korona vesszők, beforradtak az oltás- vagy szemzés és a visszavágás sebfelületei, ellenőrzi a szabvány által előírt 4-5 ceruzavastagságú gyökér meglétét és meg- 65
Az elhalt gyökereken egyre csökkenő mennyiségben fejlődik termőtest A termőtest (apotécium) mikroszkópi képe állapítja, hogy nincs a gyökereken agrobaktériumos golyva. A sikertelen telepítés okai Sokszor a leggondosabb kiválasztás, szállítás és ültetés után sem sikeres a telepítés. A gondos gazda ilyenkor öntöz, permetez, trágyával takarja a gyökérnyakat és reménykedik, hogy a nehezen kihajtó oltvány egyszerre csak erőre kap. De a fák nagy része vontatottan hajt, a kifejlődött hajtások elfonnyadnak, elszáradnak. A sínylődő fákat a pusztulás jellegzetes illata miatt, hamarosan felkeresik a szúbogarak, az érési táplálkozásuk, majd tojásaik lerakása miatt kifúrt lyukakon sebparazita gombák fertőznek. Az almatermésű gyümölcsfák törzsén az üvegszárnyú almafalepke, a csonthéjasokon a kéregmoly telepszik meg. A rákosodást okozó baktériumok (Pseudomonas fajok), mikroszkópikus gombák (Venturia, Nectria, Leucostoma fajok) és taplógombák (Stereum, Chondrostereum, Trametes) tünetei megtalálhatók a pusztuló fák földfeletti részein. A hajtásrendszer és a törzs elszáradása után még több szaprofita xilofág gomba (Schizophilum, Fomes) telepszik meg. Tehát egy szakember nagyon sok okot tud diagnosztizálni, ami indokolja, indokolhatja a fa pusztulását. Amennyiben a gyökér egészséges, akkor a gyökérsarj, vagy tősarj rejtett rügyekből kihajt. Ha a gyökér sem fejlődik, akkor felvetődik a kérdés, mi volt az elsődleges károsító? Az alapos növényorvos figyelme ekkor a gyökérzetre irányul. A kiásott gyökereken a pajor- vagy pocokrágás könnyen meghatározható, és indokát adja a pusztulásnak. De ha egy vegetáció elmúltával még mindig ugyan olyan, ugyan akkora a gyökérzet, mint a faiskolai kitermeléskor, a telepítéskor volt, akkor az a gyökér beteg. Nem fejlesztett vékony gyökereket, hajszálgyökereket. A hajszálgyökerek végződése a növekedési zóna, és azután található a felszívó-öv, apró gyökérszőrök tömegével. Természetes körülmények között, szabadföldben csak a gyökérszőrök képesek felvenni a lekötött vizet. A szegecsfejű gyökérgomba fertőzése következtében kezdetben ezek a gyökérszőrök pusztulnak el. Később a gomba micéliuma még mindig rejtetten a gyökérkéreg alatt növekszik és megakadályozza a vékony gyökerek képződését. De a rendeletekben kötelezően előírt 4-5 ceruzavastagságú gyökér még mindig megtalálható, még mindig szabványos a pusztuló gyümölcsfa oltvány. A gyökérzet el nem parásodott része még képes felvenni a vizet egy vödör vízbe mártva, de eltelepítve a fa életképtelen. Rejtetten hozta magával a gyökérfertőzést a faiskolából. A szabványok szerint az értékesítésre kerülő faiskolai szaporítóanyagnak, a kártevők és kórokozók minden továbbfejlődésre képes fejlettségi alakjától mentesnek kell lennie. És a fő követelmény, hogy a gyümölcsfa életképes legyen. Nagyobb ültetvény létesítésekor jelentős a veszteség, ha a fák 30-40 százaléka nem ered meg, vagy kipusztul az első évben. Az őszig kipusztult fákat kiássák, ősszel vagy tavasszal pótolják. A beteg, leszakadó gyökérmaradványokkal a talaj fertőzött marad, és a fertőzött környezetben még az egészséges pótlásanyag is befertőződik és 2-3 év alatt, azok is kipusztulnak. Termőrefordulásig az eredeti ültetési anyagot és a több- Az aszkospórák elhelyezkedése az aszkuszban 66
gyümölcstermesztőknek szöri pótlást figyelembe véve, a gyümölcsöst már kétszer eltelepítették. Az ilyen ültetvény korát és fajta öszszetételét tekintve is rendkívül heterogén. Életmódja Roesleria pallida aszkospórái A Roesleria pallida a talajfelszín alatt 10-50 cm mélységben fejleszti termőtesteit a gyökérzet bármely részén, a hajszálgyökerek kivételével. Az élő gyökereken tömegesen fordulnak elő a szabad szemmel is látható szegecsalakú termőtestek. Egy ceruzavastagságú gyökér egy cm-én 6-15 termőtest fejlődhet. A gyökér elhalása után még 4-5 évig, de már egyre csökkenő mennyiségben és csak egyesével képződnek az apotéciumok. A termőtestben nagyszámban képződő aszkospórák fertőzik a közelükbe növő hajszálgyökereket. A gomba tenyészteste (a micélium) a gyökérkéreg alatt él, és elvonja a tápanyagokat. Vizsgálataink szerint a Roesleria pallida fejlődésére a kedvező hőmérsékleti értékek 12-24 C között vannak, optimuma 15 C. Ezeket a gomba fejlődésére kedvező talajhőmérsékleti értékeket hazai talajainkban 10-50 cm mélységben a Roesleria pallida április végétől október elejéig találja meg. Ezért a termőtestek 11-15 hónapos lappangási időt követően a szabadföldi körülmények között, ha a talajnedvesség is megfelelő, ősszel fejlődnek. Természetesen laboratóriumban (in vitro) biztosítva az ideális körülményeket, az apotéciumok rövidebb idő alatt is kifejlődnek, és a gyökerek fertőzöttsége kimutatható. Faiskolából, szőlőiskolából fertőz A hollandiai és a hazai vizsgálatok is bebizonyították, hogy az alanyt biztosító anyatelepek a legveszélyesebb fertőzési források, de az oltványiskola egy-egy parcellája is befertőződhet és akkor az odakerülő alanyok gyökerei fertőződnek. Az oltványiskola 1-2 éves termesztési időszaka alatt a gyökér fertőződik, de a kórokozó hosszú lappangási Táptalajon fejlődött termőtestek ideje miatt még nem mutatható ki. Tehát a dugvány alany már az anyatelepen fertőződhet, a magonc és a mikroszaporított alany az oltványiskolába kiültetve fertőződik, fertőződhet. A Roesleria pallida csak aszkospórával fertőz. Az oltvány általában a faiskolából hozza a fertőzést, és másodlagosan, a fertőzött kipusztult fa helyére, talajcsere nélkül ültetett pótlásfa fertőződik. Annak ellenére, hogy a szegecsfejű gyökérgomba nem látható, nem határozható meg a faiskolában, bizonyos tünetek jelzik a gyökér megbetegedését: a kezdeti erőteljes növekedést legyengülés váltja fel. A levelek aprók maradnak, kanalasodnak, a hajtások vékonyak. Kiásva a gyökereket láthatóvá válik a gyökerek természetellenes barna színe, a vastagabb gyökerek kérge felreped. Jellemző a hajszálgyökereken a gyökérszőrök hiánya, később elpusztulnak a hajszálgyökerek. A fák kiszáradásos tünetet mutatnak, még öntözött körülmények között is. Védekezés csak a megelőzés lehet A gyümölcsös telepítése több évtizedre szól, az ültetvényanyag drága, az oltványok szállítása, a telepítés és a termőkorig való felnevelés, a károsítók elleni védekezés is költséges. Ajánlatos megfogadni Probocskai (1962) tanácsát, csak elsőrendű ültetvényanyagot vásároljunk és tele- 67
pítsünk. Egy parcella kitermelése folyamán az egyidős, első osztályú koronás és a suháng-oltványokat is egyaránt kiemeli a gép. A faiskola szakemberének, tulajdonosának egyszerűbb a gyengébbeket suhángként értékesíteni erre a szabvány lehetőséget is ad mint visszaiskolázni. Aki másodosztályú koronás oltványt vagy suhángot vásárol, vállalja annak kockázatát, hogy a rejtett hiba a Roesleria pallida hosszú lappangási ideje miatt későn tudja meg, hogy csemetéje miért maradt le társaitól már a faiskolában is (Véghelyi, 1992). A vírusmentes szaporítóanyag telepítése árutermelő ültetvények esetében ma már követelmény. A legenyhébb vírusos betegség által okozott termésveszteség is meghaladja a 10 %-ot, több vírusos betegség együttes fertőzése esetén, pedig megsokszorozódhat ez a kár (Németh, 1979). A vírusmentes oltványok előállítására a hazai növényvédelmi laboratóriumok és a faiskolák az EU-hoz való csatlakozás idejére felkészültek. A vírustesztelés és a vírusmentesítés költséges, de kidolgozott módszer. A Roesleria pallida faiskolai parcellákból való kimutatása, a vírus kimutatásnál egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb. Hollandiában ezt a munkát fél év alatt elvégeztem. De a hazai faiskolák még mindig nem igénylik ezt a vizsgálatot. A faiskolai import veszélye Még több problémát okoz a faiskolai import. Energianövények telepítéséhez kis- és nagy farágó lepke hernyójával, bábjával fertőzött nyárfákat, városfásításra, konténerezett, telepítéskor már pusztuló alakfákat hoztak be Olaszországból. Gyümölcsfa oltványok érkeznek tőlünk északra fekvő országokból. Pedig a faiskolai kitermelés, szállítás, vermelés, telepítés környezeti igénybevétele, a káros stressz, annál nagyobb, minél messzebb esik a telepítendő ültetvény a faiskolától. 1991-ig gyakorlatilag nem volt faiskolai termék behozatal hazánkba, az exportunk viszont jelentős volt. 1991-ben a faiskolai import egy harmada volt az exportunknak. A következő években ez az arány megfordult és a korábban nagyon jó hírű faiskolai termesztésünk mélypontra sülylyedt. Nagyon fontos lenne a vírusmentesítéshez hasonlóan, a korai pusztulást okozó Roesleria pallida fertőzöttségének vizsgálata faiskoláinkban. Irodalom: Maas, van der, Rien (1994): Uit het onderzoek. Roesleria pallida in kwee. Fruitteelt 84. 26: 20. Németh M. (1979): Gyümölcsfák vírusos, mikoplazmás és rickettsiás betegségei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Poeteren, van N. (1922): Verslag over de Werkzaamheden van den Plantenziektenkundigen. Dienst int he Jaren 1920-1921. Verslag en Meded Plantenziekten-kundigen Dienst te Wageningen 27. 90:2. Probocskai E. (1962): Faiskola. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Regouin, E.J.M. (1993): Roesleria pallida geeft wortelrot bij verzwakte peren. Fruitteelt 83. 25: 22. Scheer, van der H.A.TH. Véghelyi K. (1995): Wortelrot verergert groeiproblemen bij perebomen. Fruitteelt 85. 41: 12-13. Véghelyi K. (1992): Gyümölcsfák gyerekbetegségei. Faiskolák és fiatal gyümölcsösök növényvédelme. Mezőgazda Kiadó. Véghelyi K. (1999): A fehérpelyhes gyökérpenész (Rosellinia necatrix). Gyakorlati Agrofórum X. 11: 20-23. Véghelyi K. (2000): A szegecsfejű gyökérgomba (Roesleria pallida). Gyakorlati Agrofórum XI. 1: 43-49. Véghelyi K. Balogh I. Tompos L. (1999): A szőlő talajuntság kimutatása biológiai talajteszteléssel. Gyakorlati Agrofórum X. 10: 16-19. Véghelyi K. Scheer, van der H.A.TH. (1995): Gyökérgombák Hollandiában. Birs anyatelepek és körtések növekedési rendellenességei. Kertészet és Szőlészet 44. 47: 8-9. Szekszárdi NÖVÉNY Zrt. 7100 Szekszárd, Keselyűsi u. 9. Tel.: 74/410-420 Fax.: 74/529-420 Web: www.novenyrt.hu E-mail : novenyrt@novenyrt.hu A gyömölcsös gazdák szolgálatában is! 68