1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések



Hasonló dokumentumok
Kivonat a évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

A vizek kártételei elleni védekezés irányítása katasztrófaveszély, veszélyhelyzet időszakában

A KATASZTRÓFAV FAVÉDELEMI SZERVEZET. Heinfarth György pv. alezredes

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

VAS MEGYEI VÉDELMI BIZOTTSÁG

A katasztrófavédelem megújított rendszere

1. A polgári védelmi feladatok és a tervezés rendszere

Magyar joganyagok - Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirata, 2. oldal - irányítja a katasztrófavédelmi kirendeltségeket, a hivat

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemrıl. Értelmezı rendelkezések

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI ÉS POLGÁRI VÉDELMI SZABÁLYZATA

Magyar joganyagok - Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okirat 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

A Kormány /2011. ( ) rendelete. az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló 167/2010. (V. 11.) Korm. rendelet módosításáról

Magyar joganyagok - Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - alapító okira 2. oldal - ellenőrzi a létesítményi tűzoltóságok és az önkéntes tűz

A VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

Közbiztonsági referensek képzése

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

és s feladatrendszere (tervezet)

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Közbiztonsági referensek képzése

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

2009. évi törvény. a polgári védelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról. A polgári védelemről szóló évi XXXVII. törvény módosítása

Katasztrófav. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ÚJ J KATASZTRÓFAV LYOZÁS KÖZBIZTONSÁGI REFERENSEK FELKÉSZÍTÉSE (A NEMZETI VÉDEKEZÉS IDŐSZAKAI)

Közbiztonsági referensek képzése

2011. évi CXXVIII. törvény I. FEJEZET. 1. Általános szabályok. 2. Értelmező rendelkezések

Az átszervezés területi feladatai

bekezdésének s) pontja, a 2007: XC. törvény 20. (5) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

1999. évi LXXIV. törvény

A VÉDELMI IGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A tűzvédelemről

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Általános szabályok

3. sz. függelék POLGÁRMESTER FELADAT - ÉS HATÁSKÖRE

T E R V E Z E T

Dr. Varga Attila ezds.

A Kormány /2009. (.) Korm. rendelete

Törvények évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

hatályos

A nemzeti védekezés időszakai

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

A katasztrófavédelem intézkedései

Rendészeti igazgatás. Rendészet

A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE

232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet. a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól. Értelmező rendelkezések

ELŐTERJESZTÉS Tét Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 21-én megtartandó ülésére

Katasztrófavédelem és a meteorológia kapcsolata, rendkívüli időjárási események kezelésének katasztrófavédelmi feladatai

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

A polgári védelmi tervezés rendszere és követelményei

BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG. Készítette: Oláh Tibor tű. alezredes

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

A rendészeti szervek általános jellemzése

Az önkormányzati miniszter. rendelete

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

Törvényi szabályozás célja. Munkaviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek

AZ ORSZÁGVÉDELEM RENDSZERE ÉS KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSA

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

Veszélyeztető hatások Veszélyhelyzeti Tervezés

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2003. (IV. 22.) önkormányzati rendeletének sz. melléklete

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

A polgármester elsőfokú polgári védelmi hatósági jogköre és ahhoz kapcsolódó feladatok

FŐVÁROSI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

Katasztrófavédelmi felkészítés

Dokumentum adatlap. Dokumentum típusa: Szabályzat Egyéb belső szabályozó. Dokumentum címe: Katasztrófavédelmi és Polgári védelmi Szabályzat

Doktori (PhD) értekezés

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1

TÉMAJEGYZÉK Katasztrófavédelmi műveleti témájú diplomamunkák, szakdolgozatok és TDK dolgozatok elkészítéséhez

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1

E L Ő T E R J E S Z T É S. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete június 30-i ülésére

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

ELŐSZÓ. Szekszárd, december 2.

MEGALAKÍTÁSI TERV KŐRÖSHEGY TELEPÜLÉS POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET TELEPÜLÉSI POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZET K Ő RÖSHEGY ... polgári védelmi parancsok ...

Verzió: 1.0 Hatályba lépés időpontja: május 1. Jóváhagyta: Locsmándi Alajos intézményvezető

T/3499. számú törvényjavaslat. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

A katasztrófavédelem egységes nemzeti rendszere. Védelmi Felkészítés

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes

A szabályzat hatálya. A honvédelmi, polgári és katasztrófavédelmi tevékenység személyi feltételei és a megbízotti rendszer működése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

AZ ÖNKORMÁNYZATOK HELYI VÉDELMI FELADATAI

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

Katasztrófa elhárítás és műszaki mentés Blahunka, Zoltán

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR (1.)

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 1

Települési védekezés szervezése 1-6 tétel Polgári védelmi ismeretek

KRÍZISHELYZETEK HATÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOK DÖNTÉSI FOLYAMATAIRA. Dr. Dobó Marianna Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke

52/2005. (XII. 05.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet. a Józsefvárosi Közterület-felügyelet szervezetéről és feladatairól *

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Átírás:

1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint más veszélyhelyzet életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető hatásai elleni védekezést, a lakosság oltalmazása érdekében a védekezésre való felkészítést, tekintettel az 1989. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háború áldozatainak védelmére vonatkozóan, Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. Kiegészítő Jegyzőkönyvében meghatározott kötelezettségekből eredő feladatokra. 2. (1) E törvény alkalmazásában Értelmező rendelkezések a) polgári védelem: a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében; b) polgári védelmi kötelezettség: az állampolgárokat e törvényben meghatározott körben terhelő állampolgári kötelezettség, a honvédelmi kötelezettség része; c) polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely hivatásos személyi állománya és az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségének teljesítése útján kizárólag e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatokat lát el; d) hivatásos polgári védelmi szerv: az a szerv, mely a hivatásos, valamint a köztisztviselői és közalkalmazotti állománya útján illetékességi területén a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a polgári védelmi feladatok tervezését, szervezését és ellenőrzését végzi; e) fegyveres összeütközés: a rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején, valamint az Alkotmány 19/E. -ának (1) bekezdésében foglalt esetben a szembenálló felek közötti fegyveres összecsapás; f) katasztrófa: olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását, avagy a környezetet veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására és leküzdésére hatóságok, intézmények és szervezetek együttműködése szükséges;

g) rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a hivatásos polgári védelmi szerv, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság; h) polgári szerv: az államigazgatási és az önkormányzati szervek, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek kivételével valamennyi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és az egyéni vállalkozó. (2) E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a szükséghelyzetet [Alkotmány 19. (3) bek. i) pont] el nem érő mértékű, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: a) súlyos, több embernél halálos lefolyású tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, amely kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttesttől, kórokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, talajból, tárgyról, anyagról, levegőből, állatból vagy állati tetemből származik; b) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése; c) kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket a megengedett esetszámon felül meghaladja; d) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése; e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben radioaktív anyaggal végzett tevékenység során vagy nukleáris űrobjektum becsapódását követően a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény; f) ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, amikor a szabadba kerülő mérgező anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti; g) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget; h) háromnál több napon keresztül tartó folyamatos, intenzív hóesés; i) régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút;

j) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 3. (1) A polgári védelem megszervezése és irányítása államigazgatási feladat, amelyet az államigazgatási, az önkormányzati szervek és a hivatásos polgári védelmi szervek e törvényben foglalt feladatkörükben látnak el. (2) Az e törvényben meghatározott polgári védelmi feladatok végrehajtásában, jogszabályban foglalt alapvető feladataik ellátása mellett közreműködőként vesznek részt a fegyveres erők és - a hivatásos polgári védelmi szervek kivételével - a rendvédelmi szervek. (3) A polgári védelmi feladatok megvalósítása érdekében az állampolgárt és a polgári szervet az e törvényben szabályozott polgári védelmi kötelezettség és vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli. (4) Polgári védelmi szervezet az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején is csak az e törvényben meghatározott emberbaráti feladatait láthatja el, fegyveres vagy súlyos erőszakos cselekmények elhárítására nem használható fel. Polgári védelmi feladatok 4. Az 1. -ban meghatározott célok megvalósítása érdekében polgári védelmi feladat: a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra; b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a működéshez szükséges anyagi készletek biztosítása; c) a figyelmeztetés, a tájékoztatás, a riasztás; d) az egyéni védőeszközökkel történő ellátás; e) az óvóhelyi védelem; f) a lakosság kimenekítése és kitelepítése; g) a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) védelme;

h) az elsötétítés, a fényálcázás; i) a kárterület felderítése, a mentés, az elsősegélynyújtás, a mentesítés és a fertőtlenítés, illetőleg az ezzel összefüggő ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések; j) a polgári védelmi tervezés, szervezés; k) a szakhatósági tevékenység ellátása; l) a települések veszélyeztetettségének felmérése; m) közreműködés a lakosság légiriasztásában, a kulturális javak védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tűzoltásban, illetőleg a nemzetközi szerződésekből adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában. II. Fejezet A POLGÁRI VÉDELEM IRÁNYÍTÁSA Az Országgyűlés feladata 5. Az Országgyűlés állapítja meg a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelvek körében a polgári védelem alapelveit, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának fő irányait és feltételeit. A Kormány feladata 6. A Kormány a polgári védelem irányítása körében a) a belügyminiszter útján elrendeli a polgári védelmi szervezetek egyidejű alkalmazását [26. (2) bekezdés], az Országgyűlés és a köztársasági elnök tájékoztatása mellett; b) gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a polgári védelem működésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeiről; c) összehangolja a polgári védelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos, kutatási és műszaki-fejlesztési tevékenységet; d) a belügyminiszter javaslatára meghatározza a polgári védelmi szervezetek összlétszámát. A belügyminiszter feladata

7. (1) A polgári védelem irányításáért és a polgári védelmi feladatok végrehajtásáért a belügyminiszter felelős. (2) A belügyminiszter e feladatkörében a) elrendeli a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását [26. (3) bekezdés] a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett; b) megállapítja a Belügyminisztérium Polgári Védelmi Országos Parancsnokság (a továbbiakban: BM PVOP) Szervezeti és Működési Szabályzatát; c) kinevezi és felmenti a polgári védelem országos parancsnokát (a továbbiakban: országos parancsnok) és helyetteseit, felettük munkáltatói jogkört gyakorol; d) a hivatásos polgári védelmi szervek részére - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országos parancsnok útján polgári védelmi feladatok teljesítésére utasítást adhat; e) a hivatásos polgári védelmi szervek irányítását az országos parancsnok útján gyakorolja; f) az országos parancsnok javaslatára dönt hivatásos polgári védelmi szerv létrehozásáról és megszüntetéséről. A védelmi bizottság 8. (1) A megyei, a fővárosi, illetve a helyi védelmi bizottság illetékességi területén irányítja és összehangolja a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 259. -a (1) bekezdésénekc) pontja szerinti helyi védelmi igazgatási szervek, valamint a Hvt. 66. -ának (1) bekezdésében meghatározott szervek polgári védelmi feladatai ellátását és az arra való felkészülést. (2) A Hvt. 15. -ának (3) bekezdésében meghatározott helyzeteken túl, veszélyhelyzet és katasztrófa esetén a védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg Budapest fővárosban a főpolgármester gyakorolja. A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester 9. (1) A megyei közgyűlés elnöke, Budapest fővárosban a főpolgármester illetékességi területén irányítja és szervezi a polgári védelmi feladatok végrehajtását. E jogkörében a) elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását;