SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem

Környezetgazdálkodási és Tanácsadó Kft. e-mail: envicare@chello.hu ORMOSSZÉN KFT.. MIISKOLC SAJÓKAZA IV. SZÉN ÉS KAVICS védnevű bányatelek bővítés - II. bányaüzem Környezeti hatástanulmány és összevont eljárásban

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...4 2. A tevékenység, valamint az elérhető legjobb technika ismertetése...5 2.1. A tevékenység ismertetése... 5 2.1.1. A tevékenység volumene... 5 2.1.2. A telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása... 5 2.1.3. A tevékenység bemutatása... 6 2.1.3.1. Fejtési módszer... 6 2.1.3.2. Jövesztés, rakodás, szállítás... 6 2.1.3.3. Osztályozás... 6 2.1.3.4. Hányóképzés... 6 2.1.3.5. Víztelenítés... 7 2.1.3.6. Védő és határpillérek... 7 2.1.3.7. Létesítményjegyzék... 8 2.1.3.8. Géppark... 8 2.2. Az elérhető legjobb technika ismertetése... 8 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása...10 4. A tevékenység várható kibocsátásai és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásai, valamint a környezeti hatások becslése, értékelése...12 4.1. Alapállapot... 12 4.1.1. Földtan... 12 4.1.2. Vízföldtan... 13 4.1.3. Talaj... 15 4.1.4. Éghajlat... 15 4.1.5. Meteorológia... 16 4.1.6. Levegőtisztaság-védelem... 17 4.1.6.1. Háttérkoncentráció... 17 4.1.6.2. A légszennyezettség egészségügyi határértékei... 20 4.1.6.3. Számítási feltételek... 20 4.1.6.4. A szállítási tevékenység légszennyező hatása [közvetett hatásterület]... 21 4.1.6.5. A bányaművelési területen a felületi források (humuszdepó, meddődepó, nyitott felület, osztályozó) várható légszennyező hatásai [közvetlen hatásterület]... 23 4.1.7. Zajvédelem... 25 4.1.7.1. Jelenlegi zajhelyzet, háttérterhelés... 25 4.1.7.2. Közlekedési eredetű háttérterhelés... 26 4.1.8. Természetvédelem... 27 4.1.8.1. Környező országos jelentőségű védett természeti területek... 27 4.1.8.2. Natura 2000 területek... 28 1

4.1.8.3. A tervezett beruházás szűkebb környezetének vizsgálata... 29 4.1.8.4. A bányatelek madártani jellemzése (Haris előfordulása)... 30 4.2. Kapacitásbővítés utáni állapot... 31 4.2.1. Földtan... 31 4.2.2. Vízföldtan... 32 4.2.2.1. Felszíni vízkészletre gyakorolt jelenlegi és várható hatás... 32 4.2.2.2. Felszín alatti vízkészletre gyakorolt hatás... 32 4.2.3. Levegőtisztaság-védelem... 35 4.2.3.1. Közvetett hatásterületek... 35 4.2.3.2. Közvetlen hatásterületek... 37 4.2.4. Zajvédelem... 38 4.2.4.1. Közvetlen hatásterület... 38 4.2.4.2. Közvetett hatásterület... 39 4.2.5. Természetvédelem... 39 4.2.5.1. Tervezett beruházás hatása az élővilágra a Natura területen kívül... 39 4.2.5.2. Natura hatásbecslés... 39 4.2.5.3. Létesítés során közvetlenül érintett terület... 40 4.2.5.4. Létesítés során közvetett módon érintett terület... 41 4.2.5.5. Összefoglalás... 42 5. A környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások...42 6. A szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedések, valamint a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések...45 6.1. Talaj... 45 6.2. Földtan... 45 6.3. Vízföldtan... 46 6.4. Zaj... 47 6.5. Levegő... 48 6.6. Élővilág... 48 6.7. Táj... 49 6.8. Épített környezet... 49 7. A kibocsátások ellenőrzésének módszerei...49 7.1. Vízvédelem... 49 7.2. Levegőtisztaság-védelem... 50 7.3. Zaj- és rezgésvédelem... 50 7.4. Hulladékgazdálkodás... 50 8. A környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket...50 8.1. Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek... 50 2

8.2. Üzembiztonságra vonatkozó intézkedések... 51 8.2.1. Munkavédelem... 51 8.2.2. Érintésvédelem... 52 8.2.3. Tűzvédelem... 52 8.2.4. Szociális intézkedések... 52 8.3. Havária esetén megteendő intézkedések... 52 9. A lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedések...53 Mellékletek Jegyzéke...56 3

1. Bevezetés A Miskolci Bányakapitányság 2002.05.19-én a 10426/2001 sz. határozatában megállapította a Sajókaza IV. szén bányatelket. Ezt 2003.07.02-én a bányavállalkozó kérésére a 9405/2002-3 sz. határozatában Sajókaza IV. szén és kavics -ra módosította, kiterjesztve a bányászati jogot a széntelep fölött található kavicsrétegre is. A bányatelek DK-i részén, a Sajó jobb partján az ÉKF 2032-56/2002 sz. környezetvédelmi engedélye és a Miskolci Bányakapitányság által 9529/2002 sz. alatt jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján elkezdődött a kavics és a barnaszén kitermelése. Az ORMOSSZÉN Kft. (3530 Miskolc, Szemere u. 5. 1/3) Sajókaza IV. szén és kavics fedőnevű bányatelek bővítési kérelme - Sajó bal part -, az ÉMI KTVF 13531-44/2005 számú határozata alapján a környezetvédelmi engedélyt megkapta. Az ORMOSSZÉN Kft. (3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11 I/104) 2009. májusában a "Sajókaza IV szén és kavics" bányatelek művelés alá vont területének kibővítésével, illetve a tevékenység kapacitásbővítésével kapcsolatban, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően, az által összeállított, Előzetes Vizsgálati dokumentációt nyújtott be az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek (továbbiakban: ÉMI-KTVF). Az Előzetes Vizsgálatot a Felügyelőség a 13952-20/2009. iktatási számú határozatával lezárta és megállapította, hogy a "Sajókaza IV. szén és kavics" bányatelek művelés alá vont területének kibővítéséhez, illetve a tevékenység kapacitásbővítéséhez környezeti hatástanulmány és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció benyújtása szükséges, valamint az ORMOSSZÉN Kft. nyilatkozatát figyelembe véve a környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást összevonta. Jelen Sajókaza IV. szén és kavics bővítés II. bányaüzem Környezeti hatástanulmány és Összevont eljárásban - Közérthető összefoglaló című dokumentációt, a miskolci székhelyű [.] készített, illetve állított össze az ORMOSSZÉN Kft. megbízásából. 4

2. A tevékenység, valamint az elérhető legjobb technika ismertetése 2.1. A tevékenység ismertetése A helyszín kiválasztásakor, a természeti erőforrás felhasználásának szempontja játszotta a döntő szerepet, mivel a megkutatott területen található Magyarország utolsó lakossági célú felhasználásra alkalmas 1.000.000 t-nál nagyobb, külszíni bányászattal kitermelhető szénvagyona. 2.1.1. A tevékenység volumene A társaság a 13531-44/2005 számú környezetvédelmi engedélyben szereplő évi 74.000 t szén, valamint 30.000 m 3 /év kavics külszíni bányászattal történő kitermelését az alábbi mennyiségekre kívánja bővíteni: A bányabővítés utáni tervezett ásványvagyon kitermelés: szén: 150 et/év kavics: 100 et/év A bányaműveletek során, a maximálisan kitakarásra kerülő működő felület: 2 ha 2.1.2. A telepítés és a működés (használat) megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása A bővített tevékenység megkezdésének tervezett időpontja: 2012. A működés tervezett időtartama: 2012. - 2035. A kapacitáskihasználás tervezett időbeli megoszlása (a bővítés után kitermelésre tervezett ásványvagyon mennyisége): szén: 150 et/év; kavics: 100 et/év 2.1.2.1. táblázat: A 13531-44/2005 számú környezetvédelmi engedély alapján művelés alatt álló ingatlanok Település Hrsz. 019 022 023 030/2 Sajókaza 030/4 030/5 030/6 017/5 017/6 5

2.1.2.2. táblázat: A bővítési területbe eső ingatlanok Település Hrsz. 019 020 Sajókaza 021 022 2.1.3. A tevékenység bemutatása 2.1.3.1. Fejtési módszer A haszonanyag térbeli elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a fejtés pásztákban történjék. 2.1.3.2. Jövesztés, rakodás, szállítás A letakarítás és fejtés teljes egészében gépi technológiával történik. A legfelső termőtalaj réteget, valamint a további fedőrétegeket mélyásószerelékkel felszerelt lánctalpas kotrók takarítják le. A szén kitermelése rakodógépekkel történik. A legfelső földréteg mozgatását a dózerek végzik a kotró géppel jövesztett anyagot billenőplatós tehergépkocsik szállítják el. A szén szétválasztását mobil osztályozó berendezés végzi. A Felügyelőség 13531-44/2005 iktatási számú környezetvédelmi engedélye szerint: A termék kiszállítást a 26103 sz. bekötőúton, Sajógalgóc irányában kell végezni, amely nem érint lakott területeket. A szállítási útvonal Sajókaza lakott területein nem haladhat át 2.1.3.3. Osztályozás A külfejtésből származó szén szemcsemérete szükségessé teszi a termelvény osztályozását. A telepítésre kerülő osztályozó napi kapacitása eléri az 1.000 tonnát. 2.1.3.4. Hányóképzés A bányászati műveletek során állandó külső hányó nem kerül kialakításra. A letermelt termőtalaj a bányagödör peremén kerül deponálásra. A jövesztett meddő, kitermelés után közvetlenül a bányagödör visszatöltését szolgáló belső hányóra kerül. 6

A hányóképzést valamint a belső utak karbantartását nagy teljesítményű tolólapos dózer végzi. A belső hányók kialakításával megtörténik a már lefejtett terület durva tereprendezése, és ahol lehetséges a termőréteg visszaterítése. A bányászati tevékenység elhaladása, ill. befejezése után visszamaradó bányagödör kialakítására tájrendezési terv készül. 2.1.3.5. Víztelenítés A bánya mélypontján kialakított vándorzsompba helyezett szivattyú emeli ki az összegyülekező vizeket, a külvizek elvezetését övárok végzi. Az összegyűjtött vizek a Sajókaza 019 hrsz. É D irányú vízelvezető csatornába (nem állandó vízfolyás) kerülnek bevezetésre, mely a Sajó folyóba, mint befogadóba torkollik. A víztelenítési rendszer kialakítására vízjogi engedély birtokában kerülhet sor. 2.1.3.6. Védő és határpillérek A teljes bányatelek Sajó bal parti területén a folyó mellett 60 m-es védőpillér, valamint a Natura 2000 határa van kijelölve. 2.1.3.6.1. táblázat: A természetvédelmi védőpillér EOV koordinátái Sorszám Y [m] X [m] 1. 761177,59 327459,99 2. 761445,14 327539,56 3. 761653,17 327540,19 4. 761752,17 327635,43 5. 762074,24 327644,20 6. 762135,02 327575,28 7. 762194,55 327379,78 8. 762326,13 327362,24 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Iroda (Miskolc) szakhatósági állásfgolalása alapján a Sajókaza 022 hrsz-ú ingatlanon található, Sajókaza, Rét-föld néven ismert régészeti lelőhely területét a kitermelés nem érintheti 2.1.3.6.2. táblázat: Örökségvédelmi védőpillér EOV koordinátái EOV Y [m] X [m] 761454,6 327834 761428,1 327972,7 761782,1 328008,1 761779,2 327863,5 7

2.1.3.7. Létesítményjegyzék Üzemi létesítmények külszíni bányaudvar üzemi út mobil szénosztályozó ideiglenes depóniák üzemanyag tároló veszélyes és nem veszélyes hulladék tároló(k) transzformátor hídmérleg Szociális létesítmények melegedő őrbódé mobil wc irodakonténer 2.1.3.8. Géppark 2.1.3.8.1. táblázat: A bánya gépparkja A művelési technológia megnevezése Gépi berendezés megnevezése db Letakarás - Termelés Lánctalpas kotró, mélyásó 3 Hányóképzés Tolólapos dózer 1 Rakodás Homlokrakodó 1 Belső szállítás Nehéz tehergépkocsi 3 Osztályozás POWER SCREEN osztályozó 1 2.2. Az elérhető legjobb technika ismertetése Az Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentésről szóló, 96/61/EC sz. Tanácsi irányelvet (IPPC Direktíva) 1999. október 30-ig kellett az EU valamennyi tagországának a hazai jogrendbe átültetnie. A magyarországi EU jogharmonizációnak és az EU követelményeknek megfelelően az IPPC Irányelv a környezetvédelem általános szabályairól szóló, 1995. évi LIII. törvény módosítása és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait lefektető, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet megalkotása révén épült be a magyar jogrendszerbe. Az IPPC új, alapvető követelménye az Elérhető Legjobb Technika (BAT: Best Available Technic) bevezetése és alkalmazása. A BAT pontos meghatározása a 8

környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény. 4. -ban található (a törvényt a 2001 évi LV. törvény módosítja, mely egyes törvényeknek a környezet védelme érdekében történő, jogharmonizációs célú módosításáról szól). A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. Fontos megjegyezni, hogy egy adott létesítmény esetében a BAT nem szükségszerűen az alkalmazható legkorszerűbb, hanem gazdaságossági szempontból legésszerűbb, de ugyanakkor a környezet védelmét megfelelő szinten biztosító technikákat/technológiákat jelenti. A meghatározás figyelembe veszi, hogy a környezet védelme érdekében tett intézkedések költségei ne legyenek irreálisan magasak. Ennek megfelelően a BAT ugyanazon ágazat létesítményeire például előírhat többféle technikát a szennyezőanyag kibocsátás mérséklésére, amely ugyanakkor az adott berendezés esetében az elérhető legjobb technológia. Amennyiben azonban a BAT alkalmazása nem elégséges a környezetvédelmi célállapot és a szennyezettségi határértékek betartásához, és a nemzeti vagy a nemzetközi környezetvédelmi előírások sérülnének, a BAT-nál szigorúbb intézkedések is megkövetelhetőek. A hatóság egy konkrét technológia alkalmazását nem írja elő, a környezethasználónak kell bemutatnia és igazolnia, hogy az általa alkalmazott technika, technológia hogyan viszonyul a BAT követelményekhez. A 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 17. tartalmazza azokat a feltételeket, melyek alapján az engedélyező hatóság és az engedélyes (a környezethasználó) egyaránt meg tudják határozni, hogy mi tekinthető BAT-nak. Az elérhető legjobb technikának való megfelelés vizsgálata Az alkalmazott gyártástechnológiák korszerűségét a meglévő információk, források felhasználásával végeztük, figyelembe véve a 306/2010 (XII.23.) Korm. rendeletben rögzített Elérhető Legjobb Technika meghatározásának szempontjait is. A vizsgálat eredményét a 2.2.1. táblázatban foglaltuk össze. 2.2.1. táblázat: Az elérhető legjobb technikának való megfelelés BAT kritériumok Alkalmazott technológia Megfelelés Javaslat A természetes alapanyag beszerzése egyben a bányászati tevékenységet is magában foglalja. Az anyagokat leggyakrabban külszíni bányákból nyerik ki. A porszennyezés egyik forrása a szállítás. Alapanyag beszerezés A nyersanyagot az ORMOSSZÉN Kft. tulajdonában lévő, bányából külfejtéssel termelik ki. A jövesztett anyagok bányanyers (nedves) állapotúak. Az üzemi utakat rendszeresen locsolják. Megfelel - Megfelel - 9

Diffúz forrásokból származó porok csökkentése: - Nyílt rakás szél elleni védelem - Víz permetezés és kémiai anyagok használata - Burkolás, út nedvesítés Az üzemi területeket folyamatosan takarítják. Az üzemi utakat rendszeresen locsolják Megfelel 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása A bányaüzem megvalósítása esetén, a telepítés és az üzemelés szakaszai nem különülnek el lényegesen egymástól, ezért a hatások az alábbi két szakaszra bonthatóak: - telepítési- üzemelési szakasz - felhagyási szakasz (a tevékenység megszüntetése) Telepítési- üzemelési szakaszban jelentkező hatások, melyek a tevékenységet befejezően megszűnnek: - légszennyezés, - zaj, rezgés, - egyéb elhanyagolható hatások (pl.: hőterhelés) A bányászat tevékenység befejezését követően is megmaradó hatások (irreverzibilis változások): - termőföld elvétele, tó létrejötte, - helyi ökoszisztéma változásai, - helyi klíma változásai, - tájképben bekövetkező változás. A 3.1. táblázat oszlopaiban a bányászati tevékenység fő munkafolyamatait tüntettük fel, míg a sorokban a hatásviselők szerepelnek. A mátrix celláiban szereplő csillagok száma jelzi, hogy a hatás relatíve mennyire tekinthető jelentősnek. 3.1. táblázat: Munkafolyamatok Hatásviselők Letakarítás Jövesztés Osztályozás Rakodás Bányán belüli szállítás Előkészítés Deponálás Rakodás Kiszállítás Egyéb (javítás, tankolás stb.) Litoszféra *** * Pedoszféra *** * * * * * ** Hidroszféra * ** ** * ** ** Atmoszféra ** * * * ** * ** ** ** * Bioszféra *** * * 10

Művi környezet * * Energiamezők Zaj *** ** * * ** ** * ** ** * Vibráció * ** * * * Hő Sugárzás Rádióaktivitás A 3.2. táblázatban bemutatott hatásbecslés során egy hatásmátrixban összefoglalóan azokat a hatótényezőket (tevékenységeket) vettük számításba, amelyek lényegesnek tekinthetők és minősíthető állapotváltozást eredményeznek az egyes környezeti elemek és rendszerek esetében, illetve a vizsgált környezeti elemre vonatkozóan közvetett vagy közvetlen hatással bírnak. Megvizsgáltuk továbbá, hogy az emberre, mint hatásviselőre, ezen hatások milyen minőségbeli változást jelentenek. A hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe vettük: a hatás időbeliségét; a hatás térbeli kiterjedését; az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét; a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát; az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát; 3.2. táblázat: A környezetre várhatóan gyakorolt hatások becslése Környezeti elemek Hatótényezők Közvetlen hatások Közvetett hatások 1. Területfoglalás Mennyiségi csökkenés 2. Ideiglenes Talajszerkezet változás területhasználat Föld 3. Rekultiváció Bányatavak kialakulása Új hasznosítási forma 4. Hulladékképződés Szennyező anyagok dúsulása megjelenése -üzemelés során Gyűjtésre, majd elszállításra kerül -havária esetén Felszámolásra kerül Felszíni vizek 5. Bányatavak kialakulása Bányatavak kialakulása Új hasznosítási forma megjelenése Felszíni alatti vizek 6. Havária jellegű szennyezés Vízminőség romlás Új hasznosítási forma megjelenése Levegő 8.Termelés emissziója Átmeneti levegőminőség romlás 7. Szállítás emissziója 9. Működési zaj Ideiglenes zajterhelés növekedés Zaj 10. Forgalmi zaj Emberre vetített hatások minősítése Elviselhető Elviselhető Elviselhető Elviselhető Elviselhető Élővilág 11. Élőhelyek elfoglalása Élőhely szűkülése 12. Egyedek mozgásának Élőhely zavarása korlátozása Egyedek pusztulása 13. Gázolás 14. Zaj és fényhatások 15. Rekultiváció Élőhely bővülése/ változása Új fajok megjelenése Elviselhető Kultúrtörténeti értékek 16. Területfoglalás Lelőhelyek pusztulása Lelőhelyek feltárása Elviselhető Művi elemek 17. megközelítő utak használata Állagromlás Elviselhető Forrás: - Sajókaza IV. - szén és kavics Előzetes Környezeti Tanulmány (Miskolc, 2005. július) 11

4. A tevékenység várható kibocsátásai és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásai, valamint a környezeti hatások becslése, értékelése 4.1. Alapállapot 4.1.1. Földtan A Sajókaza IV. - szén és kavics védőnevű bányatelek a Sajó völgyében, a Keletborsodi barnakőszén-medence Ny-i peremi részén, Sajókaza - Sajógalgóc - Vadna községek között, azok külterületén van. A kutatási terület É-i határa kb. párhuzamos a Sajó völgyét szegélyező dombvonulat kezdeti K-Ny-i lábával, aminek lejtése meredek. A terület D-i határával csaknem párhuzamosan húzódik a Miskolc - Bánréve - Ózd vasútvonal, amelynek Sajókazán, Dubicsányban állomása, Vadnán megállója van. A terület D-i részén helyezkedik el a környezet vízgyűjtője, a Sajó folyó. A felszín a folyó belépésének helyén - Ny-on - +141,4 mbf, kilépésének helyén - K-en - +136,9 mbf magasságban van. Szintkülönbség: 4,5 m. A területi folyószakaszban három jelentős kanyar van. A Sajóba az É-i oldalon, három helyen van vízbeömlés. Ezek Ny-ról Kelet felé haladva a Galgóc-patak. A Galgóci-völgy vizét vezeti a Sajóba. Időszakos vízfolyás. a Víztelenítő árok. É-D-i irányú. Egy mellékvölgy és az alacsonyabb völgyrészek vizét hivatott összegyűjteni. Időszakos vízfolyás. a Csüre patak. Időszakos vízfolyás A kőszénterület Ny-i részén mezőgazdasági művelést folytatnak. Egyrészt ezen a területen várható külszíni bányaművelés. A középső és D-i része gyep, ahol szintén tervezünk külszínről kőszén művelését. A jelen dokumentáció tárgyát képező művelésre tervezett terület a Sajókaza 019, 020, 021, 022, hrsz.-ú ingatlanokon belül helyezkedik el, mely a bányatelek középső részén, a Sajó bal partján helyezkedik el. A bányatelken a mélyfúrásos földtani kutatás 1960-ban indult meg. A kőszénkutatás megkezdését megelőzően a kőszénterületen egyetlen mélyfurás sem volt. A kutatás tervezéséhez adatokat csak a Sajógalgóctól DNy-ra lévő, 1920-1922 között működő kisebb bánya és Sajókaza Ny-i szélén 1942-ben lemélyült fúrások nyújtottak. 1960-1963 között további 53 db szénkutató fúrás mélyült le a területen. 1997-ben, az 1996. július 25-én elfogadott kutatási terv alapján kezdődött az utolsó kutatási fázis (utókutatás). 12

Ezek eredménye alapján pontosíthatóbbá vált a vetők helyének meghatározása, és vetőközben, a kőszéntelep határának kijelölése megfelelő pontossággal megtörténhetett. A kutatás tehát eredményes volt a kitűzött földtani célt megoldotta. A területen védett földtani érték nem található. 4.1.2. Vízföldtan A Sajókaza IV.- szén és kavics védőnevű bányatelek Sajókaza és Vadna községek külterületén, a Sajó folyó mentén található. A bányatelek jelen tanulmányban vizsgált része a folyó bal partján helyezkedik el. A vizsgált bányatelek tájbesorolási adatai a következők: Makrorégió (Nagytáj): Észak-magyarországi Középhegység Mezorégió (Középtáj): Észak-magyarországi medencék Szubrégió (Kistájcsoport): Borsodi-dombság Mikrorégió (Kistáj): Sajó-völgy Vízrajzi szempontból a kistáj, a Sajónak az országhatártól a Bódva torkolatáig terjedő 58 km hosszúságú völgyének a része. A Sajó jellemző vízállás- és vízhozam adatait az 4.1.2.1. táblázatban mutatjuk be. 4.1.2.1. táblázat: Vízállás [cm] Vízmérce Vízhozam [m 3 /s] Bánréve Sajószentpéter LKV = legkisebb vízszint -37 40 LNV = legnagyobb vízszint 450 324 KQ = kisvízhozam 2,38 3,6 KÖQ = közepes vízhozam 21,5 23,6 NQ = nagy vízhozam 480 475 A Sajó folyó vízgyűjtőjén a felszíni vizek megjelenési formái, lápok, tavak valamint patakok és folyók. A folyó természetes kanyarfejlődése során a lefűződés és néhol a mesterséges mederátvágás számos morotva-tavat képezett. Magyarország területéhez a Sajó vízgyűjtő egyharmada, 4203 km 2 tartozik, többsége szlovák területre esik. A vízgyűjtő legmagasabb pontja a Királyhegy (1.943 mbf.). Legalacsonyabb pontja a torkolatnál 89 mbf, átlagos magassága 525 mbf. A Sajó folyó kavicsteraszában a talajvízállást egyértelműen a folyó vízállása határozza meg. A tervezett bányaműveletek a folyó medrétől több mint 100 m-re helyezkednek el. 13

A térség hidrogeológiai viszonyai A talajvizet a pleisztocén korú porózus kőzetek tárolják. A pleisztocén időszaki laza, törmelékes, porózus kőzeteket homok, homokos kavics, kavics rétegek képviselik, alkotják. Földtani vonatkozásban kétféle kifejlődésük különíthető el: - felül homok, alatta homokos kavics réteg van. A homok néhol agyagos, vagy kavicsos. Az agyagosság mértéke változó. - csak a homokos kavicsréteg található meg. Ez a helyzet a gyakoribb. A homok és kavics aránya változó. Néhol előfordul benne agyag is. A kavics rétegben ritkán előfordulnak görgetegek. A réteg- és talajvíz tárolók hidraulikai kapcsolata Az eddigi bányászati tapasztalatok azt mutatták, hogy a homok rétegek vize még a vetők mentén sincsenek hidraulikai kapcsolatban, vízszintjeik nem egyenlítődnek ki. Kapcsolat csak a bányaművelés hatására (felszakadás, fellazulás) jön létre. Ezt későbbiekben a felszínről történő különböző helyen végzett hidrogeológiai kutatások is megerősítették, (pl. Dubicsány, Sajómercse, stb.) Ez a víztelenítés vonatkozásában kedvező. A talajvízkészlet utánpótlódása két verzióban történhet. a.) A talajvíz utánpótlódás lehetősége közvetlen beszivárgással Megállapíthatjuk, hagy törmelékes talajvíz tartó felett és a talaj között egy vízzáró agyag réteg van. (Bizonyosan csak a Sg. 65/2 és Sk. 344 szánú fúrásokban nem észleltük). Az agyag képlékeny. Vízfelvétel hatásra duzzad. Vastagsága 0,5-2,2 m között váltakozik. b.) Oldal irányú víz utánpótlódás. A homokos kavicsteraszban vízáram az eddigi megfigyelések alapján (Szelesi külfejtés, Vadnai külfejtés, Szeles III., Edelény I-II. aknák sajó-völgyi része) a Sajó folyó nyomvonalával közel párhuzamos, helyenként ÉNy felől történik. A zárójelentés szerint a Sajóból történő közvetlen vízutánpótlódást az eddigi vizsgálatok, (Szelesi külfejtés) kizárták, (nem bizonyították). Ezt a Sajó medrének kolmatáltságával magyarázza. A vizsgált területen azonban a MENDIKÁS Kft. által 2003. októberében készült Szakvélemény bányakár bejelentések tárgyában. A Sajóvölgy-Nyugat szénkülfejtés felszín alatti vizekre gyakorolt hatásása Vadna község térségében című összeállításában egyértelműen megállapítja, hogy a kavicsterasz a Sajó meder kolmatációja ellenére a Sajóval folyamatosan kommunikál, a kavicsterasz és a sajó vízszintjei egymással korrelálnak. Ezt igazolják az évtizedekkel ezelőtti vadnai külfejtések környezetében üzemeltetett monitoring kutak vízszintadatai, valamint a Sajó jobb partján Vadna környezetében az ORMOSSZÉN Kft. által korábban 14

üzemeltetett külfejtés monitoring kútjainak adatai is. Az említett szakvélemény fenti adatok részletes feldolgozásából és elemzéséből állapította meg következtetéseit. A vizsgálatok azt mutatják, hogy pleisztocén időszaki porózus talajvizet tartalmazó rétegek és a kőszéntelepes csoport felső homokrétege között a kőszénterületen vízzáró agyagréteg van, amely a bennük tárolt víz vertikális szivárgását megakadályozza. 4.1.3. Talaj A kistáj érintett részének magasabb térszínein nyirokszerű agyagon vagy andezit málladékon kialakult agyagbemosódásos és csernozjom barna erdőtalajok képződtek. A régió döntő hányadán így a vizsgált területen is a vízhatás által ki- vagy átalakult talajok jellemzőek. Uralkodnak az öntés réti talajok, emellett még nyers öntéstalajok és réti talajok találhatóak meg. Mechanikai összetételük vályogtól az agyagos vályogig változik. 4.1.4. Éghajlat Mérsékelten hűvös mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam 1850 óra, a nyári 740-750 óra, a téli kevéssel 150 óra fölötti, a nagy ködgyakoriság miatt. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 8,8 9,2 C, illetve 15,7 16,0 C, a vegetációs időszak átlaga 15,7-16,0 C. A 10 C-ot meghaladó napok száma április 15-18 és október 12-13 közé esik, ami kb. 178 napot jelent. A fagyoktól mentes időszak 165-170 nap, kezdete április 25. utánra, a vége október 7-re esik. Az évi csapadékmennyiség a kistáj nyugati részén 650 mm feletti, keleten 600 mm alatt, a nyári félévi csapadékmennyiség hasonló bontásban 400-420 mm, illetve 370-400 mm. A 24 órás csapadékmaximum 100 mm. A téli félévben általában 40-45 napon keresztül a talajt összefüggő hótakaró borítja. Az ariditási index 1,04-1,10. A vizsgált terület mikroklímáját a Sajó folyó befolyásolja. 15

4.1.5. Meteorológia Szélrózsa [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] 1. ábra: Szélirány, szélsebesség gyakoriságok Report: Periodic Wind Rose P1 Monitor: wspe[m/s] Interval: 15 Min. Date: 01.01.2010 00:15-31.12.2010 24:00 0.1.. 1.2 1.2.. 2.3 2.3.. 3.4 3.4.. 4.5 4.5.. 5.6 5.6.. 6.7 6.7.. 7.8 7.8.. 8.9 8.9.. 10 10 < All N 3,79 0,99 0,11 0,07 0,01 0 0 0 0 0 4,97 NNE 2 0,32 0,18 0,1 0,01 0 0 0 0 0 2,62 NE 2,41 0,37 0,11 0,07 0,01 0 0 0 0 0 2,98 ENE 3,11 1,18 0,24 0,06 0,01 0 0 0 0 0 4,61 E 2,68 1,32 0,63 0,15 0,02 0,01 0 0 0 0 4,81 ESE 3,88 4,84 2,21 0,36 0 0 0 0 0 0 11,3 SE 3,71 6,7 2,3 0,25 0 0 0 0 0 0 12,95 SSE 1,85 1,75 0,58 0,03 0 0 0 0 0 0 4,22 S 1,08 0,58 0,09 0,02 0 0 0 0 0 0 1,77 SSW 1,03 0,5 0,27 0,23 0,06 0 0 0 0 0 2,09 SW 1,28 0,87 0,43 0,31 0,05 0,01 0 0 0 0 2,96 WSW 1,79 1,2 0,63 0,38 0,05 0,01 0 0 0 0 4,05 W 3,6 2,71 1,09 0,74 0,32 0,1 0,02 0 0 0 8,58 WNW 4,71 3,16 1,05 0,65 0,28 0,13 0,07 0,01 0 0 10,06 NW 4,14 1,69 0,24 0,11 0,02 0 0 0 0 0 6,2 NNW 3,67 0,91 0,05 0,02 0 0 0 0 0 0 4,64 All 44,73 29,09 10,21 3,55 0,84 0,26 0,09 0,01 0 0 88,81 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] 16

Szélsebesség A szélsebesség havi átlagértékei 2010.01.01.-2010.12.31. Date 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08 09. 10. 11. 12. AVG P1 1,1 1,1 1,7 1,5 1,5 1,3 1,1 1,3 1,2 1 1,5 0,9 1,3 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] 2. ábra 4.1.6. Levegőtisztaság-védelem 4.1.6.1. Háttérkoncentráció Szállópor koncentráció (PM 10 ), µg/m 3 (Putnok) [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] 3. ábra 17

Report: Percentile Date: 01.01.2010 24:00-31.12.2010 24:00 Group: P1 Time Base: 24Hour Monitor Units Mean Max Min STD Data[%] Num >50 2 >35 3 95% 98% 99.90% P1 PM10 ug/m3 35,6 140 5,1 28,3 99,5 363 84 126 98,2 117 140 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] 24 órás határérték: 50 ug/m3 Az éves határérték: 40 ug/m3 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] 4. ábra PM 10 koncentráció havi átlagértékei Date 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08 09. 10. 11. 12. AVG P1 60,4 73,3 33 22,3 15,1 16,5 16,5 15,3 17,9 42,1 40,8 76,5 35,8 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] 18

Nitrogén-oxidok (mint NO 2 ) koncentráció, µg/m 3 (Putnok) [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] 5. ábra Report: Percentile Date: 01.01.2010 00:00-31.12.2010 24:00 Group: P1 Time Base: 1Hour Monitor Units Mean Max Min STD Data[%] Num 95% 98% 99.90% P1 NOx ug/m3 11,8 135,2 0,1 13,7 99 8668 18 39,5 50,5 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] Report: Percentile Date: 01.01.2010 24:00-31.12.2010 24:00 Group: P1 Time Base: 24Hour Monitor Units Mean Max Min STD Data[%] Num 95% 98% 99.90% P1 NOx ug/m3 11,8 58,5 0,2 11,6 99,2 362 38,8 42,4 58,5 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] NO 2 koncentráció havi átlagértékei Date 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08 09. 10. 11. 12. AVG P1 27,3 35,6 17,1 9,9 5,1 4,2 2,8 2,5 1,4 7,5 9,8 19,3 11,9 [Forrás: ÉMI-KTVF Putnoki imissziómérő állomás adatai 2010.] 19

4.1.6.2. A légszennyezettség egészségügyi határértékei A vizsgálatoknál, a légszennyezettség egészségügyi határértékeit megállapító 4/2011 (XII. 23.) VM rendelet 1. számú mellékletét figyelembe véve: Szállópor (PM 10 ): A 24 órás határérték: 50 μg/m 3 Veszélyességi fokozat: III. Nitrogén-dioxidok (NO 2 ): Az órás határérték: 100 μg/m 3 Veszélyességi fokozat: II. 4.1.6.3. Számítási feltételek A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 7. számú melléklete alapján: 1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei. 2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint. 3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. 14. pontja lapján: 14. helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb; 20

A jogszabály szerint a felületi, épület, valamint vonal légszennyező források esetében a meghatározást nem kötelező alkalmazni. Jelen vizsgálatban a számításoknál a közvetlen hatásterületet minden esetben - a számítások eredményétől függő - legszigorúbb feltétel szerint állapítottuk meg. A légszennyező anyagok transzmissziójának számításánál az MSZ 21459/1-5 szabványok előírásait vettük figyelembe. A terjedésvizsgálati modellezést a Imagináció Mérnökiroda Kft. 8052 Fehérvárcsurgó AirCalc 3.3 Levegős hatásterület számító szoftverével végeztük el. A terjedésvizsgálati számításoknál az EOV koordinátákat, illetve a vizsgált hatásterületekre vonatkozó magassági (mbf.) adatokat, az üzemeltető által biztosított digitális térképekről, illetve a Navi Gate Kft. NaviGuide Hungari MapSource 6.10.1., illetve TopoGuide v2.1g szoftvereinek (GPS) alkalmazásával határoztuk meg. 4.1.6.4. A szállítási tevékenység légszennyező hatása [közvetett hatásterület] A Felügyelőség 13531-44/2005 iktatási számú környezetvédelmi engedélye szerint: A szállítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy a szállítási útvonal környezetében a szállítmány ne okozzon a 14/2001. (II.14.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott határérték feletti ülepedő por és szálló por terhelést, gondoskodni kell a szállítmány takarásáról. A 26103. sz. kózút csatlakozás környezetét a járművek által felvert por okozta diffúz légszennyezés elkerülése érdekében mindig tisztán kell tartani. Szükség esetén seprős gépjárművel az esetlegesen elpergett anyagot fel kell takarítani, a porképződést locsolással meg kell akadályozni. A locsolást olyan gyakorisággal kell végezni, hogy a por nedvességtartalma folyamatosan olyan érték legyen, ami már megakadályozza, hogy a szállító járművek hatására a fenti rendelet szerinti ülepedő és szállópor por határérték túllépés ne következzen be. Amennyiben a locsolással nem tarthatók a 14/2001. (II.14.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott ülepedő és szálló por határértékek a 26103 sz. közút és a bányatelek közötti szállítási útvonalon, a szállítási útvonalat pormentes, megfelelő felületi minőségű burkolattal kell ellátni. A pormentesített utakon a por és a sár feltakarításáról rendszeresen és folyamatosan gondoskodni kell. 21

A modellezésnél felhasznált kiinduló adatokat összefoglalása 4.1.6.4.1. táblázat: Vonalforrás Földút Földút 26103. számú közút 26. számú közút (26103. és 26. számú utak kereszteződése - Vadna) 26. számú közút (Vadna belterület) 26. számú közút (Vadna - Sajóivánka) Légszennyező anyag PM 10 NO 2 Határérték [μg/m3] 50 100 Háttérszennyezettség [μg/m3] 35,8 11,9 Magasság [mbf] 138 Relatív magasság [m] 1 Működő felület hossza [m] 1573 1573 1415 2084 970 1075 Szög (0 -hoz) 315 Működési idő [üzemóra/év] 2500 Kibocsátás [mg/(m*s)] 0,0333 0,0224 0,0361 0,3321 0,3355 0,4301 Szélsebesség [m/s] 1,3 Szélirány DK Környezeti hőmérséklet [C ] 11 Légköri stabilitási együttható (p) 0,282 Domborzati viszonyok sík Felszíni érdesség [m] 0,3 0,3 0,1 0,3 1 0,3 A modellezés eredménye A földúton történő szállítási tevékenység levegőtisztaság-védelmi vizsgálata (PM 10 ) szerinti közvetett hatásterület: (C= 2,318 μg/m 3 szállópor koncentrációnál) = 3 m b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb A védendő létesítmények távolsága a szállítási útvonaltól: min. 15 m A földúton történő szállítási tevékenység levegőtisztaság-védelmi vizsgálata (NO 2 ) szerinti közvetett hatásterület: (C= 7,728 μg/m 3 NO x koncentrációnál) = 1 m a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb A védendő létesítmények távolsága a szállítási útvonaltól: min. 15 m A 26103. számú úton történő szállítási tevékenység levegőtisztaság-védelmi vizsgálata (NO 2 ) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,324 μg/m 3 NO 2 koncentrációnál) = 6 m a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb 22

A 26. számú út 26103. és 26. számú utak kereszteződése - Vadna település közé eső külterületi útszakaszának vizsgálata (NO 2 ) szerinti közvetett hatásterület: (C=9,994 μg/m 3 NO x koncentrációnál) = 308 m a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, A 26. számú út Vadna belterületére eső útszakaszának vizsgálata (NO 2 ) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,951 μg/m 3 NO x koncentrációnál) = 98 m a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb A hatásterületen számított átlagos koncentráció: 27,428 μg/m 3 A 26. számú út Vadna - Sajóivánka közötti útszakaszának vizsgálata (NO 2 ) szerinti közvetett hatásterület: (C= 9,991 μg/m 3 NO x koncentrációnál) = 210 m a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb A hatásterületen számított átlagos koncentráció: 29,911 μg/m 3 4.1.6.5. A bányaművelési területen a felületi források (humuszdepó, meddődepó, nyitott felület, osztályozó) várható légszennyező hatásai [közvetlen hatásterület] A bányaművelésnél nem különböztettük meg az alapállapotot az üzemelési állapottól, mert a nyitott felületek nagysága időben változatlannak tekinthető: ~2 ha. 4.1.6.5.1. táblázat: Felületi források modellezésnél használt adatai F001 F002 F003 F004 F005 F006 Felületi forrás 2C 5B a 5B b (4001 (5005 (5005 Osztályozó Meddődepó Humuszdepó tömb) tömb) tömb) Légszennyező anyag PM 10 Határérték [μg/m 3 ] 50 Háttérszennyezettség [μg/m 3 35,8 ] Magasság [mbf] 138 Relatív magasság [m] 2 1 1 1,6 20 20 Működő felület [m 2 ] 4.500 19.500 19.881 600 8.000 8.000 Szög (0 -hoz) 315 Működési idő [üzemóra/év] 282 *Kibocsátás [mg/s] 148 643 656 759 155 224 Szélsebesség [m/s] 1,3 Szélirány DK Környezeti hőmérséklet [C ] 11 Légköri stabilitási együttható (p) 0,282 Domborzati viszonyok sík Felszíni érdesség [m] 0,3 *Megjegyzés: 23

A bánya működésekor a: - kitakarásra kerülő mezőgazdasági területek porkibocsátás intenzitását: 1,2 kg/ha/h - meddődepó porkibocsátás intenzitását: 0,7 kg/ha/h - humuszdepó porkibocsátás intenzitását: 1 kg/ha/h értékre becsüljük (a legkedvezőtlenebb kezdeti állapot figyelembe vételével, amikor a vizsgált felületeken a növényzet még nem telepedett meg). Az osztályozó porkibocsátásának (iterációval végzett) meghatározásakor, a kacolai szénosztályozónál végzett munkahelyi szállópor koncentráció mérések adatait vettük alapul. Az iterációval meghatározott porkibocsátás (TSPM): 2,53 mg/(m 2 *s) Vizsgálati tapasztalatok alapján, az összes lebegő portartalom (TSPM), PM 10 frakcióba eső hányada 30-50%, ezért a modellezésnél (a szén bányanyers állapota miatt) az iterációval kapott porkibocsátási intenzitás érték 50%-át vettük fel: Az iterációval meghatározott porkibocsátás (PM 10 ): 1,265 mg/(m 2 *s) A max. hatástávolsággal rendelkező forrás szállópor kibocsátása a távolság függvényében (szélsebesség: u=1,3 m/s) 6. ábra F001 forrás hatástávolsága szállópor(pm 10 ) esetén: 172 m F002 forrás hatástávolsága szállópor(pm10) esetén: 379 m F003 forrás hatástávolsága szállópor(pm10) esetén: 384 m F004 forrás hatástávolsága szállópor(pm10) esetén: 466 m F005 forrás hatástávolsága szállópor(pm10) esetén: 224 m F006 forrás hatástávolsága szállópor(pm10) esetén: 305 m 24

A kapott adatok alapján megállapítható, hogy a porkibocsátás hatásterületét az osztályozó határozza meg. A közvetlen hatásterület (C= 2,837 μg/m 3 szállópor koncentrációnál) = 466 m b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb A területre jellemző 1,3 m/s szélsebességnél a maximális koncentráció 19 m távolságban: 333,649 μg/m 3 A modellezés eredményeként létrejött görbéből leolvasható, hogy a határérték (az osztályozótól számított) ~75 m távolságban teljesül (Sajókaza legközelebbi lakóépületének távolsága: ~1.300 m; Sajógalgóc legközelebbi védendő létesítményének távolsága: ~1.300 m). A diffúz felületi légszennyező források számított hatásterületét a 1. számú mellékletben ábrázoltuk. 4.1.7. Zajvédelem A Felügyelőség 13531-44/2005 iktatási számú környezetvédelmi engedélye szerint A bánya művelésének környezeti zajkibocsátása nem haladhatja meg az MSZ 13-111-85 sz. szabvány 3.2. pontja szerinti - maximálisan megengedhető - 70 db értéket a bányatelek vonalában, az MSZ 18150-1:1998 sz. szabvány előírásai szerint mérve A tevékenységet úgy kell végezni, hogy ne okozzon a legközelebbi lakókörnyezetben nappal 50 db, éjszaka 40 db zajterhelési határértékek feletti zajterhelést, az MSZ 18150-1:1998 sz. szabvány előírási szerint mérve 4.1.7.1. Jelenlegi zajhelyzet, háttérterhelés A zajállapot jellemzésekor a későbbiekben védeni kívánt terület jelenlegi, üzemi és közlekedési zajforrások okozta zajterhelését vizsgálhatjuk, annak érdekében, hogy össze tudjuk vetni a létesítmény hatásterületén a létesítés után végzett üzemi illetve azzal kapcsolatos szállítási tevékenység hatásaival. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól című jogszabály 2. l) úgy rendelkezik, hogy háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés. A jelenlegi zajhelyzet meghatározását és zajtérképen történő bemutatását a német Wölfel Meβsysteme Software GmbH & Co ársaság t IMMI 6.02 típusú zajtérkép készítő szoftverével határoztuk meg, mely a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium állásfoglalása alapján a 280/2004 (X.20.) Korm. rendelet, illetve a 25/2004 (XII.22) KvVM rendelet szerinti számítási módszereket alkalmazza. 25

A szoftverbe betápláltuk a terület geodéziáját, az épületek alaprajzát, jellemző gerincmagasságukat, a zajforrások helyét, üzemidejüket, magasságukat. A Sajó déli oldalán lévő, Vadna településhez közeli 5B2 mező művelése és a 7C1 mező betakarása kapcsán a zajforrásokat (munkagépek motormagassága) a jelenlegi talajszint fölött 2 m-re állítottuk be. A vasúti pályatest töltését is 2 m magasságúnak tekintettük. Szintén a talajszint felett 2 m-re modelleztük a Sajókaza IV. bánya jelenlegi zajforrásait, hogy a lehetséges legkedvezőtlenebb zajkibocsátást kapjuk. Belátható, hogy a kitermelés során mindig mélyebbre kerülő zajforrások zajkibocsátása a bányaüreg geometriájából adódó árnyékolás miatt ennél kisebb lesz. A jelenlegi zajhelyzetről készített zajtérképet a 2. számú mellékletben mutatjuk be. 4.1.7.2. Közlekedési eredetű háttérterhelés A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. melléklete) alapján esetünkben a zajterhelési határérték mind a településen belül, mind azon kívül: L TH nappal = 65 dba L TH éjjel = 55 dba A hatásterületen a közúti közlekedéstől származó környezeti zajterhelés számítás útján történő meghatározásához a stratégiai zajtérképek, valamint intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletének előírásait alkalmaztuk. A területen az alábbi közutakat, illetve forgalmi szakaszaikat találjuk: - 26. számú másodrendű főút, számlálóállomás kódja: 4471 (érvényességi szakasz határszelvénye: 20+943-29+165) Kazincbarcika - Dédestapolcsányi elágazás - 26. számú másodrendű főút, számlálóállomás kódja: 3380 (érvényességi szakasz határszelvénye: 29+165-38+035) Dédestapolcsányi elágazás - Putnok - 26103 számú bekötő út, számlálóállomás kódja: 7900 (érvényességi szakasz határszelvénye: 0+000-2+979) 26. főút - Sajógalgóc A vizsgált területen található a Miskolc-Ózd vasúti fővonal. A vasútvonal zajkibocsátását is az IMMI 6.02 zajtérképkészítő szoftverrel határoztuk meg. A vasút esetében csak a nappali zajkibocsátással foglalkoztunk, mert a bányaművelés is csak a nappali időszakra korlátozódik. A forgalmi adatokat a hivatalos menetrend, valamint a MÁV Zrt. Pályavasúti Igazgatóság Forgalmi Főosztályától beszerzett információk alapján tápláltuk be a programba. 26

4.1.8. Természetvédelem A vizsgált területről az Eco-Men Szolgáltató és Tanácsadó Bt. [4432 Nyíregyháza, Csobolyó utca 11.] készített természetvédelmi állapotfelmérést. A tervezett beruházás az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj, Borsodidombság kistájcsoport Sajó-völgy kistáján helyezkedik el. A Sajó-völgy kistáj jelentős része emberi beavatkozással átalakított táj. A régió hajdani természetes élőhelyeit a folyószabályozás illetve az ártéri területek (magasabb teraszok) mezőgazdasági művelésbe vonása túlnyomórészt átalakította. Potenciális vegetációja folyó menti ligeterdő és mocsárrét. A Sajó mellett jelentősebb kiterjedésűek a puhafa ligeterdők kicsi, de összefüggő állományai, illetve a hagyásfás, ligetes területek, néhol spontán erősödéssel. Jellemzőek még foltokban az ártéri adventív fajok (Helianthus, Solidago, Reynoutria) állományai. Néhány nevezetes növény előfordulása a békaliliom (Hottonia palustris) és a vízitök (Nuphar lutea). Sajnos az inváziós növények akadály nélkül terjednek a völgyben, állományaik igen nagy kiterjedésben találhatóak meg a folyóparton. A völgytalpi ártéri erdők nagy részét kiirtották, helyükön gyepgazdálkodás (legeltetés, rétgazdálkodás), illetve szántóföldi termelés folyt, illetve folyik. A hajdani kiterjedt féltermészetes ártéri gyepek jelentős részét az elmúlt évtizedekben feltörték. Az utóbbi évek változásai miatt a szántók egy része azóta parlaggá vált, másodlagosan visszagyepesedik. Jelentős a barnaszén- és kavicsbányászat (bányák, meddőhányók, bányatavak) is. Emellett főleg a Sajó mellett az ártéri erdők kis maradványai, vizes élőhelyek, holtmedrek, üdemezofil gyepek az eredeti élőhelyek és élővilág maradványait még őrzik. Az említett átalakítás és használat részben átstrukturálta, elszegényítette az élővilágot. 4.1.8.1. Környező országos jelentőségű védett természeti területek A tervezett beruházás helyszíne nem érint országos jelentőségű védett természeti területeket. A tervezett beruházáshoz legközelebb eső védett természeti területek a következők - kb. 10 km-re, DNy-i irányba a Lázbérci Tájvédelmi Körzet; - több mint 11 km-re ÉNy-i irányba a Kelemér-Serényfalva és a Keleméri-Mohos tavak Természetvédelmi Körzetei; - több mint 13 km-re ÉK-i irányba található az Edelényi Nőszirmos Természetvédelmi Terület. 27

4.1.8.2. Natura 2000 területek A tervezett beruházás északról szomszédos a Sajó-völgy jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel (kód: HUAN20006). A kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű élőhelyek A kijelölés alapjául szolgáló élőhelyek közül az alábbiak találhatóak meg a tervezett beruházás környezetében: - 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel - 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei - 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) A Sajó-völgy SCI (HUAN20006) terület jelölő fajai Emlősök - Hegyesorrú denevér (Myotis blythii) - Kis patkósorrú denevér (Rhinolophus hipposideros) - Közönséges denevér (Myotis myotis) Halak - Halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) - Homoki küllő (Gobio kessleri) - Magyar bucó (Zingel zingel) - Német bucó (Zingel streber) - Petényi-márna (Barbus meridionalis) - Selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) - Szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) - Törpecsík (Sabanejewia aurata) - Vágócsík (Cobitis taenia) Gerinctelenek - Díszes légivadász (Coenagrion ornatum) - Erdei szitakötő (Ophiogomphus cecilia) - Lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) - Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) - Tompa folyamkagyló (Unio crassus) - Vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) 28

Növények - Janka tarsóka (Thlaspi arvense) Madártani jellemzés A bányatelekkel érintkező Natura 2000 terület közepesen leromlott állapotban van. Az elmúlt időszak áradásai vastag hordalék réteget terítettek a felszínre, s a tápanyagban gazdag öntés gyomosodásnak indult, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a madárvilágra is. A Sajót kísérő galéria erdő a vizsgálati területen nagyon keskeny, így az érzékenyebb, nagyobb területigényű madárfajok megtelepedése nem várható. Fokozottan védett, vagy érzékeny, zavarást rosszul tűrő fajok fészkelése nem volt kimutathatón a területen. A folyót kísérő galéria erdő tavaszi és őszi időszakban az énekes madarak vonulásában játszik szerepet. A területen talált nagyobb elhagyott fészek alapján az egerészölyv alkalmi fészkelése is feltételezhető. Gerinctelenek A bővítési területtől délre található Natura terület rovar faunája sem olyan gazdag, mint arra számítani lehetett. Ennek oka az időszakos vízborítás lehet és a rétek kaszálásának hiánya. A területek gyomosodása, az invazív cserje fajok terjeszkedése miatt a terület rovarfaunája szegényesebb és kisebb egyedszámú ez a lepkéknél a legszembetűnőbb - mint egy kaszálással fenntartott rét-ligeterdős területen lehetne. 4.1.8.3. A tervezett beruházás szűkebb környezetének vizsgálata Élőhelytérképezés A terület botanikai szempontú felmérését 2011. április 21-én, május 14-én valamint 22-én végeztük. A felmérés során a botanikai vizsgálatok keretében felmérésre került a beruházással érintett terület tágabb környezete (hozzávetőleg egy 700 méteres sugarú körben, mintegy 225 ha). A felmérés keretében egy, a beavatkozási terület környezetét bemutató élőhelytérképet a 7. ábrán mutatjuk be. Botanikai értékek A bejárások során a kijelölés alapjául szolgáló Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) nem volt detektálható a területen. Más védett vagy fokozottan védett faj előfordulása sem volt tapasztalható. 29

7. ábra 4.1.8.4. A bányatelek madártani jellemzése (Haris előfordulása) Mivel az előzetes vizsgálati eljárás során felmerült annak lehetősége, hogy a területen haris él és esetleg a tervezett beruházás zavarhatja, veszélyeztetheti a harist, külön vizsgáltuk ezen faj előfordulásának lehetőségét. Az élőhely jellege, természeti állapota alapján előzetesen is kizárható volt a haris előfordulása, ennek ellenére a hajnali és esti időszakokra is kiterjesztettük megfigyeléseinket. A haris ezekben az időszakokban a legaktívabb, ilyenkor hallatja leggyakrabban jellegzetes hangját, jelenléte így biztosan kimutatható. Felméréseink során (öt vizsgálati nap, különböző napszakokban) semmilyen jel, megfigyelés nem utalt a haris előfordulására. Tehát jelenleg kizárható ezen faj előfordulása a területen. Madártani vizsgálatainkat a bányatelken, a vele érintkező Natura 2000 területen és azokon a velük határos élőhelyeken végeztük ahonnan táplálkozó, kóborló fajok berepülése várható. A fajlista ezért tartalmaz olyan fajokat is (pl: fekete gólya) amelyeket a területtől távolabb figyeltünk meg. A területről és tágabb környezetéből negyvenkilenc madárfaj jelenlétét tudtuk kimutatni. Ezek közül 17 fészkel a Natura 2000 területen, további négy faj fészkelése feltételezhető. A bányatelek területén két faj fészkelése tekinthető bizonyítottnak. A vizsgálati terület szegélyében elhelyezkedő bokros fasorokban fészkel a fokozottan védett tövisszúró gébics. 30