Mogyoród Környezetvédelmi Programja 1 BEVEZETÉS

Átírás

1 1 BEVEZETÉS Az egész világon megfigyelhető tendencia, hogy a városok népessége egyre nő, ugyanakkor a vidéki élet is egyre urbanizáltabbá válik, a lakott területek egyre inkább koncentrálódnak. A háztartások növekvő mennyiségű, környezetet terhelő hulladéka, a motorizáció, a zöld felületek eltűnése, a területpazarló fejlesztések mind fokozódó problémát jelentenek, melyek megoldására érdemi lépések még nem történtek. A városi életkörülmények nem javulnak, sőt a környezeti elemek állapota tovább romlik, az emberi települések és környezetük ökológiai egyensúlya napjainkra egyre inkább felbomlik. Az egészséges környezet beszűkülése a jövő nemzedékeinek létfeltételeit is veszélyezteti. A főváros agglomerációjában az egészségesebb, nyugodtabb környezet iránti igény tömeges kiköltözéseket gerjeszt, melyek megterhelik a városkörnyéki településeket. Ezzel a feladattal Mogyoródnak is meg kell birkóznia. Egyre elkerülhetetlenebb feladattá válik tehát a települések környezetének védelme, használatának szabályozása. A települések minőségének megóvásáért a szubszidiaritás (minden problémát azon a szinten kell kezelni, ahol a kezelés leginkább hatásos) értelmében elsősorban a helyi önkormányzatok a felelősek. A évi LIII. törvény előírja feladatként az önkormányzatok számára önálló települési környezetvédelmi program készítését. A program a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési terveivel összhangban készül, melyet a képviselő testület hagy jóvá. 1.1 A program készítésének alapvető lépései Első lépésként áttanulmányoztuk a program szempontjából lényeges jogszabályokat, majd áttekintettük azokat a már elkészült főbb terveket, programokat, melyekben Mogyoród Környezetvédelmi Koncepciójára vonatkozó elvek, irányvonalak lettek lefektetve. Így többek között: az első és második Nemzeti Környezetvédelmi Programot, az Országos Területrendezési Tervet, 1

2 és a Térségi Hulladékgazdálkodási Pilot-programot. Ezután következett a jelenlegi állapot felmérése, mely során felkerestük a jelentősebb ipari üzemeket, cégeket, az oktatási intézményeket. A széleskörű társadalmi részvét biztosítása érdekében beszélgetést folytattunk a civil szervezetek képviselőivel is. Nem kvóta szerinti kérdőíves felméréssel a lakosságot is közvetlenül bevontuk a programkészítésébe. Kikértük a Mogyoródra vonatkozó adatokat szakmai szervezetektől, szakhatóságoktól, szolgáltatóktól és a Környezetvédelmi Felügyelőségtől. Mogyoród helyzetéből és a múltjából adódóan néhány lehetséges szennyező forrást kiemelten kell vizsgálni, így többek között Budapest agglomerációs hatása, a települést ketté szelő M3-as autópálya, Az 1986-ban átadott Hungaroring Forma 1-es versenypálya, Egis Gyógyszergyár régi égetője, A Chinoin Gyógyszergyár Mogyoródra szállított és elhelyezett szennyezett talaja, külterületen található két földdel letakart szemétdepónia számos működő és felhagyott kavics- és homokbánya. Az előző pontokban említett lehetséges szennyező források jelentőségét tovább növeli a Mogyoródtól néhány kilométerre található, a környék ivóvízellátásában nagy szerepet játszó fóti ivóvízbázis. A fenti tényezők ismeretében méréseket végeztünk, amely részben a felszín alatti vizek, részben a Mogyoródi patak állapotára irányult. Mindezen információk birtokában meghatároztuk a környezetvédelmi célokat, fenntartani vagy elérni kívánt állapotokat. Meghatároztuk a lehetséges lépéseket, a felelősök, résztvevők, a programok kezdésének és befejezésének időpontjának kijelölésével. A program készítése során folyamatosan tartottuk a kapcsolatot az önkormányzattal, valamint helyi környezetet jól ismerő személyekkel. 2

3 2 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE Ma hazánkban az Alkotmány ad keretet az önkormányzatoknak a környezetvédelem területén végzendő kötelezettségeikhez: 18.. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D.. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait ma alapvetően a következő törvények határozzák meg: az évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról, az évi XX. törvény a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről, az évi XLII. törvény a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatások alapvető szabályairól, az évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, a évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. Az önkormányzati törvény a környezetvédelmi feladatok közül csak az egységes ivóvíz ellátásáról rendelkezik. A környezetvédelmi törvény rendelkezéseinek egy része megismétli, összegzi az önkormányzati feladat és hatáskörök egy részét, anélkül, hogy bármilyen eligazítást vagy értelmezést adna. Azonban felvetődik két új feladat és hatáskör is: A Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési terveivel összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, melyet a képviselő testület hagy jóvá. Az önkormányzat elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén és arról 3

4 szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A két feladat kiegészíti egymást, hiszen a környezetvédelmi program is felméri bizonyos mélységben a környezet állapotát és erről is tájékoztatni kell a lakosságot. 2.1 Az évi XX. Törvény A helyi önkormányzatok és szerveik, feladat- és hatásköréről Környezet- és természetvédelem 85. (1) A települési önkormányzat képviselőtestületének feladat- és hatáskörébe tartozik: a) a helyi jelentőségű természeti érték védetté nyilvánítása; b) a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról történő gondoskodás; c) területek zajvédelmi szempontból fokozottan védetté nyilvánítása; d) csendes övezet kialakításának elrendelése a zaj ellen fokozott védelmet igénylő létesítmény körül; e) helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása; f) védett kategóriába tartozó területeken alacsonyabb levegőtisztaság-védelmi követelmények megállapítása; g) rendelettel rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) megállapítása; h) az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok megállapítása; i) az önkormányzati környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás. (2) A polgármester (főpolgármester) környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörébe, illetőleg államigazgatási hatósági hatáskörébe tartozik: a) a rendkívüli levegőtisztaság-védelmi intézkedési terv (füstköd riadóterv) kidolgoztatása; b) szolgáltató tevékenységet ellátó üzemi létesítmény esetén a veszélyes mértékű zajt és rezgést okozó tevékenységek korlátozása, felfüggesztése, illetőleg feloldása; c) a légszennyezést okozó, szolgáltató és/vagy termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőinek más energiahordozó és/vagy üzemmód használatára kötelezése, a tevékenységnek időleges korlátozása vagy felfüggesztése; d) a védetté nyilvánítási eljárás megindításakor a védelemre tervezett természeti területet veszélyeztető tevékenység legfeljebb három hónapra történő megtiltása, és a 4

5 tilalom legfeljebb 30 nappal történő meghosszabbítása; e) a helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenység 30 napig terjedő időtartamra való megtiltása, és a tilalom 30 nappal történő meghosszabbítása; f) a helyi védelem alatt álló természeti területen a jogszabályban előírtak teljesítésére történő kötelezés, valamint a közlekedés és a tartózkodás korlátozása. (3) A jegyző környezet- és természetvédelmi feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg évi LIII.törvény A környezet védelmének általános szabályairól A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai 46.. (1) A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet képviselő-testülete (közgyűlése) hagy jóvá; c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz; d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot; f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását (1) A települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell, különösen: a. a települési környezet tisztasága, b. a csapadékvíz-elvezetés, c. a kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás, d. kommunális hulladékkezelés, e. a lakossági és közszolgáltatási (vendéglátás, település-üzemeltetés, 5

6 kiskereskedelem) eredetű zaj, rezgés- és légszennyezés elleni védelem, f. a helyi közlekedésszervezés, g. az ivóvízellátás, h. az energiagazdálkodás, i. a zöldterület-gazdálkodás, j. a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének, településre vonatkozó feladatait és előírásait. (2) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kíséri az azokban foglalt feladatok megoldását, és a programot szükség szerint de legalább kétévente felülvizsgálja. Az évi LIII. törvény 48 (1) bekezdése a más jogszabályokban előírtakról nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat szabhat meg. Az önkormányzatok kötelesek környezetvédelmi alapot létrehozni, az alap más célra nem használható. Az alapról a képviselő testület évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg határoz. Az alap az alábbi bevételekből tevődik össze: Felügyelőségek által a települési önkormányzat területén kiszabott bírságok összegének 30%-a. Díjak és járulékok, melyeket külön törvény szabályoz (mely még nem jelent meg). Az önkormányzat által erre a célra elkülönített összeg. Egyéb bevételek, támogatások. A program készítése során még figyelembe vettük a következő jogszabályokat és tanulmányokat: A II. Nemzeti Környezetvédelmi Program a közötti időszakra Térségi Hulladékgazdálkodási Pilot-program (2001) Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program 6

7 3 KÖRNYEZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS HELYI SZABÁLYOZÁS 3.1 Mogyoród településrendezési terve és helyi építési szabályzata A rendezési tervet és építési szabályzatot 2002-ben készítette a Pestterv Tervező Iroda a mogyoródi önkormányzat megbízására. A település szerkezeti terv általános előírásai közt szerepel, hogy minden területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelmi előírásokat. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő. A környezetszennyezést, károsítást meg kell előzni, a meglévő ártalmakat és szennyezéseket pedig megszűntetni, vagy legalább enyhíteni. A település szerkezeti terv főbb környezetvédelmi vonatkozású rendelkezései: A kommunális hulladékot ellenőrzött és előírt módon a település egészén szervezett gyűjtéssel és szállítással kell a kijelölt hulladéklerakóra juttatni. A település közigazgatási területén belül veszélyes hulladék lerakása, kezelése tilos. A felhagyott vagy engedély nélküli hulladéklerakót rekultiválni kell. A földterületeket a szennyezés ellen védeni kell, a szennyezett területek rekultivációja szükséges. Védeni kell a vízfolyásokat, felszíni vizeket. A levegőtisztaság és zajvédelmi kategóriák határértékeinek betartásáról és betartatásáról folyamatosan gondoskodni kell. A közlekedési eredetű légszennyezés és zajterhelés csökkentése érdekében belterületen alapvetően a forgalom szabályozás eszközeit kell alkalmazni, míg külterületen véderdősávokat kell telepíteni. A meglévő, helyhez kötött légszennyező- és zajforrások esetében technológiai-váltással, vagy a szennyező forrás felszámolásával kell megszüntetni a határérték feletti szennyeződést. A mezőgazdálkodási területeken biztosítani kell a tanyagazdálkodás lehetőségeit. Az erózió és defláció elleni védelem érdekében a mezőgazdasági és erdőterületeken talajvédő gazdálkodást kell folytatni. Gondoskodni kell a közés dűlőutak, birtokhatárok mentén a védőfásítás megvalósításáról. Törekedni 7

8 kell magasabb ökológiai értékű, vagyis erdő, rét-legelő, nádas területek kialakítására. Növelni kell a település zöldfelületeinek nagyságát. A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. A település ipari létesítményeinél és intézményeinél a magasabb rendű jogszabályokban és tervekben előírt környezetvédelmi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségek betartását figyelemmel kell kísérni. Az érdekelt szakhatóságoktól minden évben meg kell kérni a települést érintő környezetterhelési adatokat (pl.: légszennyező pontforrások emissziós értékei, szennyvízkibocsátás, keletkező veszélyes hulladékok, stb), ezek felhasználásával nyomon kell követni a település környezeti állapotának változását. A település környezetvédelmi feladatainak ellátása, valamint a környezetvédelmi támogatások megszervezése érdekében települési környezetvédelmi alapot hozhat létre az önkormányzat. A helyi építési szabályzat környezetvédelmi vonatkozású rendelkezései: Általános előírás, hogy új beruházások, létesítések engedélyezéséhez meg kell követelni a hatásvizsgálati tanulmányt. A lakó, vagy településközponti, illetve természetvédelmi terület határától mért 500 m-es védőtávolságon belül települési környezetet zavaró, szennyező tevékenység nem folytatható. A település közigazgatási területe levegőtisztasági- védelmi szempontból a védett I. kategóriába, zajvédelem szempontjából a védett kategóriába tartozik. Lég-, illetve zajszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a határértéket meghaladó terheléseket. Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait. Véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani és a telepítéshez a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A rendelkezések mindegyike a környezetvédelem valós céljait szolgálja, gyakorlati megvalósításuk azonban - főként anyagi források hiányában - még várat magára közepén a képviselő testület egy új településfejlesztési koncepciót fogadott el. E miatt szükségessé vált a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot is módosítani. A módosítás lényege: 8

9 Az új OTÉK jelkulcsnak megfelelő átszerkesztés. A külső és belső közlekedési rendszer fejlesztése.(m0-m3 összekötő út kérdése, elkerülő úthálózat, belső úthálózat kialakítása, forgalomcsillapító zónák meghatározása) A volt zártkertek egy részének későbbi lakóterületi, vagy üdülőterületi átsorolásának lehetővé tétele.(kakukk hegyi, Tavasz utcai) Vállalkozási területek további növelése. A HUNGARORING bővítését a településrendezési tervbe át kell venni. Az erdészet hozzájárulása esetén a Berek-tetőn a korábbi erdőterületi besorolás helyett kertgazdasági mezőgazdasági területi besorolást kell alkalmazni. A módosítás következményeként a beépítés kiterjed, ami a természetes környezet területi arányának csökkenésével jár. A település még nagyobb mértékű szétterülésével növekedni fognak a közlekedési igények, pedig már most is egy kiadós séta eljutni a település bármely végéből a központba. A területhasználat rendezettebbé válik, mert a volt zártkerteket a tulajdonosok mostantól hivatalosan is belterületként használhatják, így szabályozva a telekalakítást és a beépítési lehetőségeket. A 2004-es módosításában szabályozzák a zöldfelületek kialakítását, kiegészítik a vízvédelmi szabályokat, módosítják a temető és a dögkút védőtávolságát és csatolják "A legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok" jegyzékét. A településrendezési terv környezetvédelemmel kapcsolatos tervkészítési, jogalkotási, tárgyi és személyi feltételek közül még sok nem valósult meg: Pénzügyi forrás hiányában még nem készült el a település vízrendezési terve. Hiányzik a természeti területek és egyedi tájértékek jegyzéke, a települési hulladékgazdálkodási rendelet, a fakivágást és pótlást szabályozó rendelet és a helyi értékvédelmi rendelet. Az önkormányzat 2004-ben helyezte hatályon kívül az önkormányzati környezetvédelmi alapot. A szennyezett területek (Chinoin és Gödöllő által lerakott hulladék) rekultivációja még nem valósult meg. Közlekedési eredetű légszennyezés és zajterhelés csökkentése érdekében valódi lépések nem történtek, az önkormányzat és az Állami Autópálya Kezelő 9

10 Részvénytársaság nem tud közös nevezőre jutni. A természetes környezet védelme, a véderdők kialakulása helyett folyamatos belterületbe vonásoknak lehettünk tanúi. A rendezési terv nem tárja fel és elemzi ezen változások környezeti hatásait. Az ipari létesítmények környezetvédelmi jellegű adatszolgáltatási kötelezettségei nincsenek betartatva. Az érdekelt szakhatóságoktól nem kérik meg a települést érintő környezetterhelési adatokat, így az önkormányzat nem ismeri a település környezeti állapotát, és annak változását. 3.2 A település meglévő önkormányzati rendeletei A közterületek tisztaságáról és egyes helyi közszolgáltatások igénybevételéről szóló 1/2003. számú rendelet szabályozza a települési szilárd hulladék kezelését. A hulladék összegyűjtésével, elszállításával és elhelyezésével az önkormányzat a Csömöri székhelyű Kupac Bt.-t bízza meg. A kijelölt lerakó a KER-HU Kft. csömöri telepe. A rendelet gondoskodik a közterületek tisztántartásáról és a szennyvíz elszállításáról is, megszabva a lakók, ingatlantulajdonosok kötelezettségeit. 16/2000. számú rendelet az állattartást szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed a gazdasági haszonállatok-, az eb- és macskatartás szabályaira. A parlagfű visszaszorításáról szóló 10/2003. számú rendelet kötelezi az ingatlantulajdonosokat illetve bérlőket arra, hogy területük virágzó parlagfűtől mentesen tartsák. A 2/2004. számú rendelettel 2004-ben az önkormányzati környezetvédelmi alapról szóló ban alkotott rendeletet hatályon kívül helyezték. 10

11 4 A MOGYORÓDIAK KÖRNYEZETTUDATOSSÁGA A helyi környezetvédelmi program megvalósításának az alapja az ott élő emberek, azok saját környezetükkel való kapcsolata, környezettudatos magatartásuk. Ezért első lépésként a környezetvédelmi program és a hulladékgazdálkodási terv részeként március 11.-én és 12-én a lakosság helyi környezettel kapcsolatos véleményének, javaslatainak megismerése érdekében kérdőíves felmérést végeztünk. A következőkre voltunk kíváncsiak: Melyek azok a környezeti problémák, szennyező tényezők, szennyezett területek, melyeket a helyiek ismernek, jelentősnek tartanak. Milyenek a vásárlási szokásaik, illetve mit tesznek a keletkező hulladékkal. Milyenek tartják a jelenlegi szemétszállítást és hogyan fogadnák a szelektív gyűjtés bevezetését (akkor még nem voltak kirakva a szelektív kukák). Ismernek-e illegális lerakókat, illetve az önkormányzat helyében mit tennének a hulladékok okozta szennyezés elkerüléséért. Részt vettek-e már valamilyen környezetvédelmi akcióban és milyen helyi civil szervezeteket ismernek. A program készítése során elsősorban a környezeti problémákkal kapcsolatos információkat használtuk fel, míg a kérdőív második részének elemzése a hulladékgazdálkodási tervben szerepel majd. A felmérés lebonyolítása kérdőíves módszerrel történt. A teljes felmérést képező minta 100 db megválaszolt, értékelhető kérdőív volt. A kérdőív reprezentativitásának szempontjai az alábbiak voltak: utca-lakos arány, a település területi lefedése. Nem volt szempont a nemek aránya, az életkor, a jövedelem és a végzettség. A megkérdezettek 48 %-a nő; 54%-uk rendelkezik középfokú és 19%-uk felsőfokú végzettséggel; 42%-uk 24-45, 27%-uk év közötti, 23%-uk 60 év feletti, 6%-uk 8 és 18, 4 %-uk pedig 18 és 24 év közötti. 11

12 4.1 Jelentős és ismert környezeti problémák, szennyező tényezők, szennyezett területek A felmérésből kiderült, hogy a legtöbb embert a közlekedés okozta levegőszennyezés és zajterhelés zavarja (40%), ami érthető, ismerve a Fóti, Gödöllői út forgalmát és az autópálya által okozott állandó alapzajt. Másodikként legtöbben az illegális hulladéklerakást (33%) jelölték meg, ami az egész agglomerációban jellemző, sokszor nem is a helyiek okozzák, hanem a fővárosiak szabadulnak meg könnyebb úton a szemetüktől. Külön kell foglalkozni a rekultiválatlan bányagödrökkel, amelyek ideális helyet jelentenek nagy mennyiségű hulladék illegális lerakására. Az, hogy a harmadik helyre a lakosság által termelt hulladék (17%) került, a környezettudatosság fejlődését mutatja, az emberek érzékelik az általuk termelt hulladékmennyiség növekedésének problémáját ( ábra). Meglepő módon a megkérdezettek 50%-a se szennyező tényezőt, se szennyezet területet nem ismer. Az igennel válaszolók szennyező tényezőként főként a közlekedést, az illegális lerakókat és az Egis égetőjét emelték ki, szennyezett területként pedig az erdőket, a Mogyoródi patakot, a Berektetőt, a Kerek tó környékét és az Egis környékét jelölték meg. Helyi védelemre érdemes területet is 50% tudott megemlíteni: a Somlyót, Kakukkhegyet, Berektetőt, a Kerek tavat, a Mogyoródi patakot, a pincéket és a régi lakóházakat. 12

13 Szennyvíz kibocsátás 5% Lakosság által termelt hulladék 17% Ipar okozta levegő- és zajszennyezés 4% Közlekedés okozta levegő- és zajterhelés 40% Illegálisan lerakott hulladék 33% Mezőgazdaság okozta talaj- és talajvízszennyezés 1% ábra Legfontosabb környezeti problémák Mogyoródon 13

14 4.2 Részvétel a környezetvédelmi akciókban, a helyi civil szervezetek Kíváncsiak voltunk, hogy az évek óta szervezett szemétszedési akciókon mennyien vesznek részt, ebből arra is következtethetünk, hogy mennyire környezettudatosak a helyiek. 30%-uk részt vett már ilyen kezdeményezésben, viszont helyi civil szervezetet csak 13%-uk ismert (Pisokmályi Kertbarát, Községünkért Mogyoródért Alapítvány, Nőegylet), tehát valószínű, hogy szóban többen ügybuzgóak, mint a valóságban kép A gyűjtőszigetekre még számos nem oda való hulladék kerül, főleg hétvégéken 14

15 5 TERMÉSZETES KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 5.1 A település elhelyezkedése Mogyoród település Pest megye területén, Budapesttől 18 km-re az M3-as autópálya mentén, a Cserhát délnyugati nyúlványát képező Gödöllői-dombság kistáj É-Ny-i részén helyezkedik el. Gépjárművel megközelíthető még a 3-as főútról, valamint Fót és Szada irányából, vagy HÉV-vel a budapesti Örs vezér térről illetve Gödöllőről. Közvetlen határos települések: Fót, Gödöllő, Csomád, Csömör, Kerepes, Szada és Veresegyház. 5.2 Településrészek A település legrégebbi része, az Ófalu, magas domboktól (Berek-tető 266 m, Somlyó hegy 310 m, Juhállás 250 m) körülzárt K-Ny irányú, mély völgyben, a falun átfolyó Mogyoródi patak két oldalán fekszik. Itt találhatjuk a település valódi építészeti értékeit: a pincesort és a zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkeket, bár már ez a terület is kezd kertvárosias karakterűvé válni. A központi belterület É-D-i irányban középtájon, az M3-as által, míg K-Ny-i irányban szintén középtájon, a Budapest, Gödöllő közötti HÉV vonallal kettéosztva található. A gazdasági területek a közlekedési adottságokhoz és az ellátási igényekhez alkalmazkodva alakultak ki településszerte elszórtan. A közintézmények a településközpont környezetében centrálisan helyezkednek el. A központi belterületen kisebbnagyobb zöldfelületekkel, közparkokkal találkozunk. ÉK-n, D-n erdőterületeket találunk, a régi zártkerteket pedig Ny-on, É-on és K-en. A mostani rendezési terv módosítása a volt zártkertek nagy részét belterületbe vonja. Közigazgatási területe: 3446 ha. 5.3 Talajtani adottságok A kistájra jellemző a 130 és 344 m közti tengerszintfeletti magasság, É-on közepes (300 m-es tetőszintű), D-en (200 m átlagmagasságú), enyhén DK felé lejtő önálló dombvidék. A kistájat Pécel-Isaszeg vonaltól É-ra ÉNy-i csapású, sakktáblaszerűen összetöredezett és különböző mértékben kiemelkedett dombsági, ÉNy-i peremén 15

16 kipreparált karbonátos felszínek jellemzik. A határ nyugati része a szomszédos Pesti hordalékkúp-síkságra enyhén lejt. A délnyugati részén a Duna V. számú alsópleisztocén teraszának kavicsos maradványai figyelhetők meg. A területet egykoron beborította a pannóniai beltó, amelynek üledékei a harmadkor végi és negyedkor eleji hegységképződés során kiemelkedtek. A később rárakódott jégkorszaki löszt és löszös homokot, a külső erők lepusztítottak, s felszínre hozták a régebbi keményebb és ellenállóbb rétegeket. Így található sok helyen az oligocén szürke agyag, a miocén márga és a pliocén édesvízi mészkő és homokkő. Ezeken a rétegeken a határ nagyobb részében az agyagbemosódásos barna erdőtalaj az uralkodó, csupán a nyugati részen kerül túlsúlyba, a gyengébb termőképességű, Ramann-féle erdőtalaj. A településén jellemző barnaföldek vízgazdálkodás szempontjából igen nagy víznyelésű és vízvezető képességűek, gyenge a víztározó képesség, valamint igen gyengén víztartó talajok. Gyengén savanyú kémhatás a jellemző. A talajok termőréteg-vastagsága a településen és környékén nagyobb, mint 100 cm. A Mogyoródi-patak mentén a nyers holocéni réti talaj a jellemző. A lejtésviszonyoknak megfelelően, a talajerózió az északi, északkeleti részeken számottevő, máshol közepes és kismértékű A településre jellemző talajtípus ismertetése A kistájban a lejtősödésnek megfelelően barnaföldek és csernozjom barna erdőtalajok együttesen a terület 96%-át borítják. Mogyoród településre a glaciális és alluviális üledékeken képződött barnaföld (Ramann-féle barnaerdőtalaj) a jellemző. Barnaföld jellemzői A barna földekre jellemző a humuszosodás, valamint a kilugzás, továbbá az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás. A kilugzási és felhalmozódási szint agyagtartalma közötti különbség, a két szint agyagtartalmának hányadosában kifejezve, nem haladja meg az 1,2-et. A barnaföldek kilugzási szintje, a humuszos A-szint általában cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás vagy szemcsés, kémhatása gyengén savanyú vagy semleges. A mikroszerkezeti kép az agyag és a humusz szoros kapcsolatát mutatja. A felhalmozódási szint barna, vöröses árnyalatú. Szerkezete szemcsés vagy diós. A kémhatás gyengén savanyú vagy semleges, a savanyúsági értékek kicsinyek. A telí- 16

17 tettség 60%-nál nagyobb. A vasvegyületektől a mikroszkópos kép vörösesbarna színű. A felhalmozódási szint éles határral különül el. Ebben az esetben a talajképző kőzet felső cm-ében a szénsavas mész akkumulációja figyelhető meg. A barnaföldek vízgazdálkodása kedvező. Vízáteresztő képessége közepes, víztartóképessége jó. A tápanyag-ellátottsága is kedvező, és a nem erodált szelvényekben mind nitrogén-, mind foszfortartalom közepes, a káliellátottság pedig jó. Három altípust különítünk el: a típusos, a visszameszeződött és a mélyben kovárványos barnaföldet. A homokos alapkőzeten kialakult barnaföldeket változatszinten rozsdabarna erdőtalajoknak nevezzük. A kistájban a barnaföldek nagyobb hányada homokon képződött, emiatt vízgazdálkodási tulajdonságaik, kisebb humusztartalmuk miatt is kedvezőtlenebb (VII.), mint a löszön kialakult barnaföldeké, amelyek az V. termékenységi kategóriába sorolhatók. Mogyoród településén jellemző barnaföldek vízgazdálkodás szempontjából igen nagy víznyelésű és vízvezető képességűek, gyenge a víztározó képesség, valamint igen gyengén víztartó talajok. Gyengén savanyú kémhatás a jellemző. A talajok termőréteg-vastagsága (kő, kavics, talajvíz) a településen és környékén, nagyobb mint 100 cm. 17

18 ábra Gödöllői-dombság kistáj, Mogyoród település 5.4 Felszín alatti vizek A talajvíz csak a völgyekben és a kistáj peremén összefüggő, ahol kb. 5-6 m mélyen helyezkedik el. A dombságok mélyén fekvő talajvíz már a rétegvízhez számítható. A talajvíz mennyisége fajlagosan csekély. Egységesen kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű, mérsékelten kemény és szulfátszegény. Itt még a nitrát sem koncentrálódott. A rétegvizeket feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli. Vízhozamuk mérsékelt. Közepesen kemények és vasasak. A készletkihasználás meghaladja a 80%-ot. A községek nagyobb részének közműves vízellátása van. A település jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozik. A település Fóti határában az EGIS Gyógyszergyár által égetett 18

19 veszélyes hulladék okoz talajvízszennyezést. A kárenyhítés jelenleg is tart. A Mátyás király utca végében található a Chinoin és Gödöllő városa által lerakott hulladék, a talaj és talajvíz állapota itt nem ismert, potenciális veszélyforrás, amire a jövőben figyelni kell. 5.5 Felszíni vizek A falu határában, a Csikvölgyi-forrásból, pár méteres oligocén homokkőfal alól ered, a 13,5 km hosszúságú Mogyoródi-patak. A patak vizét táplálja a Kútvölgyi- és a Hármaskúti-forrás, amelynek medre a Basabereknél, a Kerektónál, a Kisvizeknél tóvá szélesedett. A Mogyoródi-patak vizét a falu nyugati részén, a vízhiány pótlására felduzzasztották. A község területe a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe tartozik kép A Mogyoródi patak forrásvidéke 5.6 Éghajlat Az éghajlat mérsékelten meleg és mérsékelten száraz: az évi napfénytartalom óra/év, az évi középhőmérséklet 9,7 C, a csapadékösszeg éves átlaga 600 mm, a vegetációs időben mm, az uralkodó szélirány északnyugati. (Pest megye kézikönyve) 19

20 5.7 Élőhelyek, természetes környezet A település közigazgatási határán belül elhelyezkedő természeti értékben gazdag területek a következők: A Mogyoródi patak és környéke Természetközeli, sőt teljesen természetesnek tűnő szakasz. A patak a meder mélyén, meredek partoldalak között helyezkedik el; hossz- és keresztszelvény mentén változatos: az alsó, szélesebb részen kimondottan meanderező szakaszok figyelhetők meg a rájuk jellemző formakinccsel (épülő és pusztuló part). A kis és nagyvízi meder jól beágyazott, mély és széles, fákkal biztosított. A mederanyag a mogyoródi belterületi szakaszon nagyobb szemcseméretű, a torkolati szakaszig homok; növényi törmelék alig jellemző. Kísérő fás vegetáció elsősorban akácból (Robinia pseudoacacia) és zöld juharból (Acer negundo) áll; a keresztszelvényt nem szűkítik le. Alsó szakaszon szintén idegenhonos lágyszárú fajok foltjai helyezkednek el (süntök Echinocystis lobata, óriás japán keserűfű Reynuotria japonica). A közvetlen környezet a belterületen lakott, másutt mezőgazdasági használatban van. Csatlakozó medrek a felső mogyoródi szakaszon találhatóak, ill. a fóti szakaszon kisebb határárkok és egyéb vízfolyások szállítanak vizet a patakba. Az utakról lefolyó csapadékvíz tisztítatlanul kerül a patakba, valószínűleg az autópályáról kerül a legtöbb szennyező anyag a vízbe. Az egész patak mentén gondot jelent az illegális szemétlerakás, a belterületen a telkek egész a patakig nyúlnak és gyakran előfordul, hogy a tulajdonosok ide hordják a szemetet. 20

21 5-1. és 5-2. kép Mogyoródi patak Fót felöli szakasza A fóti szakasz szabályozatlan, ami manapság már ritkaság. Jelenleg van folyamatban a terület helyi védelemre jelölése. Veszélyezteti a szakaszt, hogy a talajvíz szennyeződésre hivatkozva átminősítették a területet mezőgazdasági övezetből kereskedelmi, szolgáltató övezetbe. A betelepülő vállalkozásokat ellenőrizve a patak védelmére ezek után fokozottan kell majd felügyelni További értékes élőhelyek Somlyó és a Gyertyános, melegkedvelő tölgyesekkel és pusztafüves lejtősztyeppekkel. Haraszti erdő. Telepített erdő, gyertyános és cseres tölgyesekkel. Nagyhomok, egy pusztai tölgyes maradvánnyal, nyílt évelő homokpuszta. Homokpusztarét, a belterület É-K-i határában. Nyílt évelő homokpuszta. Kerek tó feletti magassásos ligeterdő Ex lege védett területek Álom-hegyi-tó, mely lápterület. A folytatása, mely láp és mocsár. Sikáros, mely védett lápterület. 21

22 Álom-hegyi-tó A terület mintegy 1500 m-re található a szadai réttől. Csapadékos időszakban alacsony vízborítás is található. A nedvességre utal az itt élő széleslevelű gyapjúsás (Europhorium latifolium) és a tőzegpáfrány (Thelypteris palustris). Egyéb fontosabb növények: Dianthus superbus Epipactis palustris Parnassia palustris Veratrum album Natura 2000 és ökológiai hálózat A Natura 2000 hálózat az európai jelentőségű védett területek hálózata, amelyet a tagországok az Európai Unió Madárvédelmi Irányelve (Birds Directive 79/409/EEC) és Élőhelyvédelmi Irányelve (Habitats Directive 92/43/EEC) alapján jelölnek ki. A két irányelv alapján kijelölt ún. Különleges Madárvédelmi Területek és Különleges Természetmegőrzési Területek rendszere együtt alkotja a Natura 2000 természetvédelmi hálózatot. A tagországok emellett kötelesek felállítani az irányelvek megvalósulását elősegítő intézményrendszert is. A magyarországi területek feltérképezése már befejeződött, hamarosan pedig kormányrendelet védi ezeket, meghatározva kezelésük szabályait. A készülő kormányrendelet ösztönzi és szabályozza a fenntartható fejlődés céljaival összeegyeztethető természethasználatot, illetve korlátozza vagy tiltja a Natura 2000 területek elsődleges rendeltetéséből fakadó védelmi célokkal ellentétes beavatkozásokat, beruházásokat. További fontos eleme a szabályozásnak, hogy a nemzeti park igazgatóságoknak engedélyezési, szakhatósági és hatósági feladat- és hatásköröket teremt a Natura 2000 területekre. Natura 2000 által védelemre jelölt területek: Nagyhomok. Sikáros. Álomhegy-tó. 22

23 A megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek sem lehetnek elszigetelt egységek, mivel kis kiterjedésük miatt nem biztosíthatják hosszú távon a populációk fennmaradását, nem akadályozhatják meg a fajok további eltűnését. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell értékelni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolódhassanak. Ennek megvalósítására tervezték meg az ökológiai hálózatot. Az ökológiai hálózathoz tartozó élőhelyek védelmének biztosítása a magyar jogrendbe is beépült. Az ökológiai hálózattal kapcsolatos rendelkezéseket, utalásokat tartalmaznak a következő jogszabályok: évi LIII. törvény a természet védelméről (53. ) évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (4., 9., 12., 13., 19. és 22. -ok) 132/2003. XII. 11. OGY határozat a II. Nemzeti Környezetvédelmi Programról 46/1999. (III.18) Korm. rendelet a hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról (6. ) Az ökológiai hálózat funkcionális elemei a magterületek, ökológiai folyosók, pufferterületek és a rehabilitációs területek. Ökológiai hálózat elemeiként Mogyoródon kijelölt területek: A Mogyoródi-patak. Sikáros. Álomhegy-tó. Gyertyános, Somlyó. 23

24 5.8 Összefoglalás Mogyoród Pest megye területén, Budapesttől 18 km-re az M3-as autópálya mentén Gödöllői-dombság kistáj É-Ny-i részén helyezkedik el. A település legrégebbi része, az Ófalu, itt találjuk a település valódi építészeti értékeit: a pincesort és a zárt sorú, részben fésűs beépítésű lakótelkeket. Sajnos az Ófalu kezdi elveszíteni hagyományos építészeti karakterét, az újabb településrészek kertvárosias jellegűek. A határ nagyobb részében a barna erdőtalaj és a homoktalajok az uralkodóak. A lejtésviszonyok miatt a talajerózió az északi, északkeleti részeken számottevő, máshol közepes és kismértékű. A település jelentős része a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetébe tartozik. Az éghajlat mérsékelten meleg és mérsékelten száraz. A falu határában, a Csíkvölgyi-forrásból ered a Mogyoródi-patak. A patak Mogyoród és Fót közti szakasza természetközeli, sőt teljesen természetesnek tűnő szakasz. Természeti értékben gazdag területek még a Somlyó, a Gyertyános, Haraszti erdő, a Nagyhomok, a Homokpusztarét, a Kerek tó feletti magassásos ligeterdő. A településen ex lege védelmet élvező területeket is találunk és a Natura 2000 Különleges Madárvédelmi Területei és Természetmegőrzési Területei közé és az Ökológiai Hálózatba is besoroltak Mogyoródi természetes élőhelyeket. 24

25 6 ÖNÁLLÓ TELEPÜLÉSI HATÓTÉNYEZŐK ÁLLAPOTA 6.1 Hulladékgazdálkodás Települési szilárd hulladékok kezelése A lakosság hulladékát a csömöri Kupac Fuvarozó és Szolgáltató Bt. gyűjti össze és szállítja el heti egy alkalommal, a szerződés jelenleg egy évre szól. A lakosok az élelmiszerüzletekben tudják megvenni a Mogyoród feliratú zsákokat, amiket csütörtök reggel gyűjt össze a Kupac Bt. autója. A szállítást egy 12 éves M.A.N típusú, tömörítős, univerzális hátfalú géppel végzik. Az összegyűjtött szemét még aznap a Csömöri lerakóba kerül. A Csömöri lerakót a Ker-Hu üzemelteti óta működik a depónia, január óta, egy kisebb megszakítással (2002 második félévében a VÜSZI végezte a szemétszállítást, a hulladék máshová került) a mogyoródi lakossági hulladékot ide szállítják ( táblázat). A lerakónak összesen 1,8 millió m 3 -re van kapacitása, ebből eddig m 3 -t használtak ki táblázat Mogyoródról a KER-HU Kft. telepére érkező lakossági szilárd hulladék hónap tonna Január 19,24 65,62 65,06 Február 0,00 37,60 48,94 Március 21,10 53,86 52,54 Április 40,34 55,02 154,08** Május 137,75** 93,66** - Június 55,14 58,24 - Július 0,00* 83,82 - Augusztus 0,00* 77,90 - Szeptember 0,00* 43,12 - Október 0,00* 70,14 - November 0,00* 54,00 - December 0,00* 44,84 - *: VÜSZI Kht. (Gödöllő) gyűjtötte össze és szállította el saját kezelésében lévő telepére (Ökör-telek) **: lomtalanítás miatt magasabb 25

26 A szelektív gyűjtés április 19-én öt (5) helyszínre helyeztek ki összesen 18 darab 1,1 m 3 -es hulladékgyűjtőt. A fajtánkénti gyűjtésről tájékoztatnak a konténereken lévő feliratok, és a konténerek színei. (A nemzetközi szokásoknak megfelelően: kék = papír; sárga = műanyag; szürke = fém; barna/zöld = zöldhulladék.) A Ker-Hu Kft. és az Öko-Pannon Kht. együttműködésének köszönhetően lakossági szelektív hulladékgyűjtő szigetek találhatók az alábbi helyeken, ahol a lakosság az összegyűjtött papír, műanyag, fém, illetve zöldhulladékot díjmentesen a megfelelő hulladékgyűjtő tartályokba helyezheti ( táblázat) táblázat Mogyoród területén található szelektív gyűjtők elhelyezkedése Hulladékfajták: Papír Műanyag Fém Zöld HÉV állomás (Egri ingatlan) X X X X Bocskai és Széchenyi út X X X X Fóti-Mátyás király út (buszvégállomás) X X X Fóti út-rózsa utca (virágüzlet mellett) X X X Béke út, tér (régi mozi előtt) X X X X Az összegyűjtött hulladékot tovább értékesítik, míg zöldhulladék komposztálásra kerül a Ker-Hu Kft. saját komposztáló telepén. Lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok Az elmúlt években két alkalommal a Palota Kft. gyűjtőjáratban több mint 2 tonna veszélyes hulladékot gyűjtött össze ( táblázat) 26

27 táblázat Mogyoródi veszélyes hulladék gyűjtés adatai 2002-ben és ban Hulladék tipusa Fáradt olaj 300 kg 700 kg Akkumulátor 700 kg 700 kg Festékes hulladék 600 kg 350 kg Olajos hulladék 150 kg 50 kg Gyógyszer 10 kg 30 kg Növényvédőszer 150 kg 100 kg Üveg 500 kg Fénycső 30 kg Elem 5 kg Elektronikai hulladék 150 kg Összesen 2410 kg 2115 kg Szennyvízelvezetés és kezelés A település 2003-ig nem rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal. A keletkezett szennyvizet az ingatlanok telkein zömmel elszikkasztották, illetve zárt szennyvíztároló medencékben tartották, melyekből a szennyvizet szippantó kocsikkal a kijelölt leürítő helyre szállították. A gondot az jelenti, hogy a zárt szennyvíztározó medencék gyakran nem vízzáróak, belőlük a szennyvíz a talajba és azon keresztül a talajvízbe kerül, ami a talaj, hosszabb távon a rétegvizek elszennyeződését, elnitrátosodását okozhatja. Még nagyobb problémát jelent a szennyvizek ásott kutakba való bevezetése, mert ezzel a mélyebb vízadó rétegeket szennyezhetik. Az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítését 2003-ban kezdték meg, a kivitelező az OMS-Hungária Kft. Az átadásra május 20.-án kerül sor, május 30.-ig próbaüzemben működik a rendszer. A település nagy részén gravitációs csatornát (200 mm átmérővel) építenek ki, néhány utcában nyomóvezetékek ( mm átmérővel,) gyűjtik össze a szennyvizet. Az elvezetett szennyvizek a rendszer végátemelőjéből egy nyomóvezetéken keresztül a Fóti csatornarendszerbe, majd azon keresztül a Dunakeszi szennyvíztisztító telepre kerülnek, ahol a vizet megtisztítják. A DMRV Rt. által üzemeltetett szennyvíztisztító telep eleveniszapos technológiával működik, a város déli részén található. Itt tisztítják jelenleg Göd, Dunakeszi és Fót szennyvizét. A telep kapacitása 6000m 3 /d, amelyet leterheltség miatt intenzifikálással bővítenek 7000m 3 /d-re. A tisztított szennyvíz először az Óceán árokba, majd végül a Dunába kerül. 27

28 6.1.3 Dögkút A település dögkútja az önkormányzat tulajdona. Az elpusztult tetemeket előírás szerint csak az állatorvos vagy az önkormányzat viheti oda. Engedéllyel az állatorvos gyógyászati eszközöket is elhelyez benne és a Hungaroring alatt a büfékből esetlegesen elkobzott eladhatatlan élelmiszerek is ide kerülnek. Gondot jelent, hogy nincs szerződés az önkormányzat és az állatorvos közt, így a feltételek, kötelezettségek nincsenek pontosan rögzítve. A kút körülbelül 10 éve működik. A terület eredetileg be volt kerítve, de a kerítést ellopták, sőt előfordult, hogy a lakatot is levágták. A kút maga egy 6 méter mély, 5 méter átmérőjű betonteknő, elméletileg így zárt rendszert alkot, és egy 5 m alapterületű épület védi. Telítettsége 60-70%-os. Legutóbb 4 éve volt fertőtlenítve. 6.2 Ivóvízellátás A vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a hálózat szinte 100%-osra kiépített. A vízellátó hálózat a Dunamenti Regionális Vízművek Rt. (DMRV Rt.) Balparti Regionális Rendszerének része, a vízellátást az Rt. biztosítja. A rendszer több mint 30 település vízellátását biztosítja. A települést a Regionális Vízműtől átvett vízzel, valamint a fóti vízbázisról látják le. Mogyoródon három nyomászóna üzemel. Az úgynevezett alapzóna a regionális rendszerről kap közvetlen betáplálást, a hálózati nyomást itt a 250 mł-es ellennyomó tározó biztosítja. A település délkeleti, magasabban fekvő részein üzemel az un. déli nyomászóna, itt a hálózati víznyomást nyomásfokozó szivattyúk alkalmazásával biztosítják. A harmadik nyomászóna az úgynevezett Hungaroring zóna, amelyben a víznyomást a regionális tározók vízszintje határozza meg. A regionális vezeték Mogyoród belterületén keresztül van megépítve, átmérője NÁ 400-as. Mogyoród minden utcájában megépült a vízvezeték, általában körvezetékes rendszerrel, a külterületek felé kifutó utcáknál vannak ágvezetékek is, melyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki. A hálózat vezetékei általában NÁ 100-as és NÁ 150-es átmérőjűek, csak a regionális vezeték belterületi szakasza NÁ 400-as méretű. A vezetékek anyaga zömmel KMPVC, kisebb részben azbesztcement. 28

29 Az új fejlesztési területek vízigényének ellátásához a meglévő zónák fejlesztésére van szükség, mellette új zóna, illetve esetleg zónák kialakítására. Az építendő új hálózat a meglévőhöz való csatlakozási pontjainak kijelölésére a meglévő rendszer hidraulikai felülvizsgálatát kell elvégezni táblázat Ivóvíz vízminőségi adatai Vízmintavétel helye Fót m 3 -es medence Gödöllő m 3 -es medence Dunakeszi gh. össz. kevert kimenő Vízmintavétel ideje ,38 Összes aktív klór <0,1 <0,1 0,54 (mg/l) ph 7,4 7,4 7,4 Fajl. el vezetőképesség (µs/cm) Kém. oxigénigény 0,6 0,3 0,8 KOIps (mg/l) Ammónium (mg/l) <0,05 <0,05 <0,05 Nitrit (mg/l) <0,01 0,02 <0,01 Nitrát (mg/l) 25 19,4 27 Összes keménység CaO (mg/l) Karbonát keménység CaO (mg/l) Lugosság (mmol/l) 4,7 5,3 3,8 Klorid (mg/l) Vas (mg/l) <0,02 <0,02 <0,02 Mangán (mg/l) 0,07 <0,02 <0,02 Vezetékes ivóvíz ellátásba kapcsolt lakások száma: Állandó fogyasztó: (Parkfalu) Idényfogyasztó: (Parkfalu) Gazdálkodói: (Parkfalu) A lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége év: m³ Egységára év: 168 Ft/m³ + ÁFA év: 181 Ft/m³ + ÁFA Közületi célra átadott víz mennyisége év: m³ Egységára: év: 168 Ft/m³ + ÁFA év: 181 Ft/m³ + ÁFA Elvezetett szennyvíz mennyisége év: m³ Egységára év: 250 Ft/m³ + ÁFA év: 210 Ft/m³ + ÁFA 29

30 6.3 Csapadékvíz elvezetés A településen két vízgyűjtő fogadja be az érkező csapadékot. A település legnagyobb része a Mogyoródi patak völgyében fekszik, a csapadékot ez a vízfolyás és mellékágai szállítják a Dunába. Mogyoród keleti részei a Sződrákosi patak vízgyűjtőjére esnek, a víz innen is a Dunába kerül. A két patak társulati kezelésű vízfolyás, a mellékágak önkormányzati kezelésűek. A vízfolyások medrei növényzettel borítottak, jellemző sok helyen a feliszaposodás. Az utcákon főként burkolatlan, nyílt árkokat találunk, egyik vagy mindkét oldalon. Ezek a vizet jól-rosszul elvezetik, szikkasztják. Sok keskeny utcában egyáltalán nincs megoldva a csapadékelvezetés. Esős időben az utak is erodálódnak, és gondot okoz a nagy mennyiségű hordalék. A belterületi határok mentén a külterületi dombokról lefolyó vizek ellen az övárok rendszer csak részlegesen épült ki. A meredek, homokos szerkezetű domboldalakon lezúduló csapadék jelentős eróziós munkát végez. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a burkolt felületek aránya tovább nő, tehát ezek a gondok megfelelő kezelés nélkül súlyosbodni fognak. 6.4 Zaj és rezgés A településen jelentős gondot okoz a közlekedési eredetű zajszennyezés. Kiemelt szennyezőforrás a belterületet kettévágó autópálya, a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. (PEMÁK) kezelésében lévő Gödöllői és Fóti út, mely jelentős átmenő forgalommal terhelt és a Hungaroring. A rezgést főként a közlekedés okozza. 6.5 Közlekedés A település területén fontos, országos jelentőségű közlekedési létesítmények vannak (belterületen áthalad az M3-as autópálya ( táblázat), igazgatási területén található a Hungaroring), azonban a község úttal viszonylag mégis rosszul ellátott. 30

31 táblázat Mogyoródon áthaladó utak napi átlagos forgalma 2002-ben Közút száma szelvény (km) szelvény (km) összes forgalom (j/nap) összes motoros forgalom összes tehergépkocsi személygépkocsi Autóbusz tehergépkocsi (összes) tehergépkocsi (nyerges) Ezek a létesítmények inkább terhére vannak a településnek. Az autópálya zaj- és légszennyezést okoz és elvágja a települést. A versenypálya viszont évenként egyszer alig elviselhető túlterhelést okoz, azonban ez az egy alkalom nem ad egész évben megélhetést a falu lakóinak. Mogyoród nem tudta kihasználni a Hungaroring nyújtotta lehetőségeket. A cég és az önkormányzat közt nem tudott kialakulni konstruktív együttműködés. A Mogyoródot ért terhelést tovább növelte az 1998-ban bevezetett autópálya díjasítása, amely következtében az áthaladó forgalom többszörösére nőtt, jóval nagyobb, mint amelyet az út és környezete elbír ( táblázat) A községtől délre eső településekkel nincs Mogyoródnak közvetlen úthálózati kapcsolata. A Budapesti Agglomerációs Területrendezési Tervben ezt a problémát már orvosolják és ez a településrendezési tervbe is bekerül. 31

32 táblázat Átlagos napi forgalmi adatok az M3-as autópályán (1006 állomás, szelvény Gödöllő II.) Személygépkocsi Tehergépkocsi (pótkocsis) Tehergépkocsi (nyerges) Busz Speciális 2 19 Összes forgalom (j/nap) Energiagazdálkodás A települést vezetéken keresztül villamos energiával és földgázzal látják el. A villamosenergia szolgáltatója az ELMŰ Rt. Észak-Pesti Üzletigazgatósághoz tartozó Dunakeszi Kirendeltség. Az ellátás bázisai a Gödöllői és a Dunakeszi 120/20 kvos alállomás, amelyek betáplálása az országos 120 kv-os hálózat Kőbánya-Lőrinci Mátrai erőmű illetve a Göd-Dunakeszi közötti kétrendszerű 120 kv-os vezetékről kiépített bekötésével biztosított. Mogyoród külterületén, a belterülettől nyugatra, délnyugat-északkelet irányban áthalad két - a Zuglói alállomást és a Gagarin erőművet összekötő kv-os szabadvezeték hálózat nyomvonala, valamint észak-nyugat és dél-keleti irányban egy - Gödi alállomást az Albertirsai alállomással összekötő kv-os szabadvezeték hálózat nyomvonala. A településhez legközelebb eső alállomásokról induló 20 kv-os szabadvezeték hálózatok táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait. A településen a 20 kv-os ellátás zömmel szabadvezetékes, csak nagyon rövid szakaszon üzemel földkábel. A település ellátást szolgáló transzformátor állomások oszlopállomások. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A település közvilágítása szinte mindenhol a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. A megvilágítás minimális mértékű, csak a közlekedés biztonságát szolgálja. 32

33 A település fejlesztésével párhuzamosan várható a villamosenergia igény növekedése, melyet hosszútávon majd kezelni kell. A település déli oldalán kelet-nyugat irányban áthalad a Zsámbok-Alag NÁ 800-as nagynyomású gerinc földgázvezeték. A földgázellátás szolgáltatója a TIGÁZ Rt. A gázellátás bázisa a Gödöllői gázátadó állomás, amely az országos nagynyomású földgáz alaphálózatról táplálkozik. A gázátadó állomásról induló NÁ 160-as nagyközépnyomású vezeték szállítja a gázt Mogyoródra. A település keleti szélén található a gázfogadó és a nyomáscsökkentő. A nyomásszabályozótól épült ki a település középnyomású elosztású hálózata. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályzókkal történik. Az egyedi nyomásszabályzókat általában az előkertekben helyezték el vagy esetleg a ház falára szerelve. A település nagytávlatban várható többlet földgázigénye 5500 Nmł/h. Az új igények kielégítésére célszerű új gázátadó állomást létesíteni és onnan egy új NÁ 200-as nagyközépnyomású gerincvezetéket építeni. 6.7 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Mogyoródra jellemzőek homoktalajok, egy részük kötöttebb. 17 aranykorona alattiak, sok 10 alatt van. A talajvíz mélyen van, kevés a fúrt kút. A belvíz nem jellemző a területre. A településen mezőgazdaságból élők száma kevés, a főfoglalkozású termelők száma 2-3. Legjelentősebb a szőlőtermesztés, több termelő foglalkozik vele, főként mogyoródiak, összesen ha területen. A szőlők az Észak-Magyarországi régióhoz tartoznak, a Gyöngyösi Hegyközségi tanácshoz. A szőlő nagy részét borászati cégek vásárolják fel, csak néhány termelő dolgozza fel és értékesíti saját maga. Szántóföldi növénytermesztés kisebb és nagyobb területeken is folyik. Főként gabonaféléket, kukoricát, napraforgót termesztenek. A településen bikahízlalással, csirkekeltetetéssel foglalkoznak még. 1-2 családnál tartanak tehenet. ÉK-en, D-en erdőterületek találunk, melyek egyértelműen javítják a lakott területek környezetminőségét, Ny-on, É-on és K-en zártkerteket. 33