Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség"

Zsombor Varga
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7. Tel.: 06-80/ Fax: 06-42/ Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nyíregyháza Kölcsey Ferenc u Tisztelt Cím! Tárgy: hiánypótlás Az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. elkészítette a Nyíregyháza, 02354/5 hrsz. alatt működő hulladéklerakó telepének egységes környezethasználati engedély módosítására irányuló kérelmét. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2013 ügyszámú végzéseiben hiánypótlásra hívott fel. A végzésben előírtaknak megfelelően az alábbi válaszokat adjuk. A mechanikai és a biológiai kezelőtér levegőterhelő hatását (por, büz, stb.) kérem bemutatni, a hatásterületet térképen ábrázolni szükséges. 1. Por terhelés bemutatása A mechanikai és a biológiai kezelőtér jelentős porterhelést okozó tevékenységei a hulladék aprítása, szitálása és mozgatása. Szállóporra vonatkozó határérték a 4/2011 (I.14) VM rendelet 1. számú melléklete szerint A B C D E F G H Lég- Határérték [µg/m 3 ] szennyező anyag [CAS szám] Határér ték Szálló por (PM 10 ) órás 24 órás éves Tűrésha tár Határérték Tűré shat ár 50 a naptári 50% év alatt 35- nél többször nem léphető túl Határérték 40 (Meghatározására alkalmazott mérési program: folyamatos mérés vagy legalább heti egy-egy, véletlenszerűen kiválasztott 24 órás Tűréshatár 20% III. Veszélyess égi fokozat 1

Tárgy: hiánypótlás Az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. elkészítette a Nyíregyháza, 02354/5 hrsz.

2 mérés, egyenletesen elosztva az év során; vagy az év során egyenletesen elosztott, legalább nyolc héten keresztül végzett 24 órás mérés.) Mechanikai előkezelő főbb műszaki paraméterei Beruházási egység Műszaki adatok Kapacitás (tonna/év) Manipulációs terület (m 2 ) Süllyesztet feladószalag (db) 1 Aprítógép (db) 1 Mágneses leválasztó (db) 1 Szita (db) 1 Szállítószalag rendszer (db) 1 Tervezés, szerelés, szállítás, 1 próbaüzem (egység) Homlokrakodó (db) 2 Billenőplatós jármű (db) 1 A biostabilizáló mű főbb elemei: Elem Mennyiség Előérlelő tér (m 2 ) Utóérlelő tér (m 2 ) csurgalékvíz kezelés 1 Levegőztető rendszer 1 Komposztáló technológia 1 Fóliacsévélő berendezés 1 homlokrakodó (db) 1 Billenőplatos jármű (db) 1 A mechanikai előkezelőre évente tonna hulladék érkezik, ez teljes egészében aprításra és szitálásra kerül. Az előkezelés után évente tonna előkezelt anyag kerül a biológiai stabilizáló térre, majd a biológiai utóérlelő térre. A biológiai stabilizáló téren és a biológiai utóérlelő téren az anyag nem kerül forgatásra, így itt porterhelést csak az anyagok áthalmozása jelent. A stabilizált hulladék kezelése során keletkező fajlagos porkibocsátás: 20 g/t kezelt hulladék/stabilizált hulladék. Nyers hulladék aprítása: t/év Nyers hulladék szitálása: t/év Biológiai stabilizáció: t/év Biológiai utóérlelés: t/év Az összesen megmozgatott hulladék (nyers + stabilizált) évi mennyisége: t/év 2

Mágneses leválasztó (db) 1 Szita (db) 1 Szállítószalag rendszer (db) 1 Tervezés, szerelés, szállítás, 1 próbaüzem (egység) Homlokrakodó (db) 2 Billenőplatós jármű (db) 1 A biostabilizáló mű főbb

3 Évi 250 munkanappal és napi két műszakkal számolva az óránkénti kiporzás: t/év x 20 g/t = g/év = 14,72 kg/munkanap = 0,92 kg/h (256 mg/s) A hatásterület számítást a TRANSZMISSZIÓ 1.1 nevű szoftverrel végeztük [km] [ug/m3] [km] Számított koncentráció térbeli eloszlása (µg/m 3 ) Légszennyező források hatástávolsága [m]: a) kritérium esetén: 100 m b) kritérium esetén: 243 m c) kritérium esetén: 1 52 m a)-c) kritérium esetén: 243 m Minősítés: A mechanikai és a biológiai kezelőtér területén a hulladék aprításából, szitálásából és mozgatásából keletkező diffúz porszennyezés hatásterülete 243 m. Ezen a távolságon túl nem várható levegőminőségi határértéket meghaladó légszennyezettség. A területhez legközelebbi lakóingatlan m-re K-ÉK-re található. A diffúz porszennyezés hatásterületén belül lakóingatlan nem található. 2. Bűzterhelés bemutatása A szagok egyértelmű leírása meglehetősen nehéz feladat, a különböző szagok jellemzésére rendszerint valamilyen ismert anyag illatával való összehasonlításra vagyunk utalva (pl. gyümölcsillat, fojtó gázszag, romló hússzag stb.). A nehézségeket fokozza a szagérzet komplexitása és ennek következtében az érzékelés szubjektív volta. A szagok által okozott kellemetlenségek csökkentése viszont megkívánja, hogy egységes összehasonlítási és tárgyalási alapokkal rendelkezzünk a szagok jellemzésére. 3

066 11.066-12.169 12.169-13.271 13.271-14.374 14.374-15.477 15.477-16.579 16.579-17.682-7.60-9.50 [km] -9.50-7.60-5.70-3.80-1.90.0 1.90 3.80 5.70 7.60 9.

4 A szaganyagok által kiváltott hatások összehasonlíthatósága érdekében általánosan elfogadott mértékegység a szagegység (Geruchseinheit, GE; Odor Unit, OU). 1 GE azt a hígítást jelenti, amely mellett a vizsgáló személyek 50 %-a a szagot még éppen érzékeli. A szagegység GE bevezetésével nem csak a különböző szagküszöbű gázok szagosságának összevetése vált lehetővé, hanem az egyéni érzékenység különbségeiből eredő differenciákat is statisztikus alapra helyezték. A GE/m 3 koncentráció jellegű egységként használható. A hulladékkezelési technológiában a vegyes hulladék előkészítése és stabilizálása nyílt téren történik. A bomlási folyamatokból származó bűzök forrásaként elsősorban a kén-, nitrogén- és klórtartalmú szerves anyagokat jelölik meg. E folyamatban első lépésként általában az eredetinél kisebb molekulatömegű, illó szerves vegyületek keletkeznek, amelyek további bomlása gyakran szintén kellemetlen szagú, szervetlen molekulákat eredményez. A bűz leggyakoribb okozói a kis molekulatömegű szerves és szervetlen kén vegyületek, a kén tartalmú fehérjék bomlásának jellegzetes termékei. Ezek közül is kiemelkedik a rendkívül alacsony szagküszöbbel rendelkező kén-hidrogén, amely a biohulladékok anaerob bomlásának rendszeres kísérője. Merkaptánok és szerves szulfidok aerob bomlás útján is keletkezhetnek, de főként az anaerob folyamatokat jellemzik. A keletkező biogáz szagáramának meghatározása Markóné dr. Monostory Bernadett "A szagok kezelési lehetőségei" című tanulmányában egy hat hulladéklerakón és tíz komposztáló telepen olfaktometriás mérésekkel elvégzett vizsgálatra alapozva mutatja be a hulladéklerakókon és komposztálókon előforduló fajlagos szagáramokat. A manipulációs tér fajlagos szagáramának meghatározásakor a nyers hulladékokra jellemző magas bűzterheléssel számoltunk. Az előérlelő és utóérlelő tér fajlagos szagáramának pedig az érett komposztokra jellemző alacsony fajlagos szagárammal számoltunk, hiszen az előérlelő téren felrakott és szondával ellátott prizmát speciális GORE-TEX membrántakaróval fedjük le, az utóérlelő téren pedig a kész komposzt kerül tárolásra és így mindkét térről csupán minimális bűz terhelés jut a környezetbe. Manipulációs tér fajlagos szagárama: GE m 2 /h Előérlelő tér fajlagos szagárama: GE m 2 /h Utóérlelő tér fajlagos szagárama: GE m 2 /h Manipulációs tér felülete: m 2 Előérlelő tér felülete: m 2 Utóérlelő tér felülete: m 2 Manipulációs üzemeltetéséből származó szagáram: GE m 2 /h Előérlelő tér üzemeltetéséből származó szagáram: GE m 2 /h Utóérlelő tér üzemeltetéséből származó szagáram: 875 GE m 2 /h Bűz hatásterület meghatározása Összes szagáram: GE m 3 /s A hatásterület meghatározására és a különböző távolságokban a bűz immiszió meghatározására Markóné dr. Monostory Bernadett "A szagok kezelési lehetőségei" 4

A szagegység GE bevezetésével nem csak a különböző szagküszöbű gázok szagosságának összevetése vált lehetővé, hanem az egyéni érzékenység különbségeiből eredő differenciákat is statisztikus alapra

5 OMIKK Környezetvédelmi Füzetek 1997/11. című munkájában megjelent összefüggést alkalmaztuk. A bűz érezhetőségének határa (GE=1) HATÁSTÁVOLSÁG Átlagos Távolság Irány szélsebesség (m/s) (m) É 2, ÉÉK 2, ÉK 2, KÉK 3, K 2, KDK 2, DK 2, DDK 2, D 3, DDNy 3, DNy 2, NyDNy 2, Ny 2, NyÉNy 2, Ény 2, ÉÉNy 2, Bűzterhelés szempontjából a maximális hatásterület NyÉNy irányú és 402 m. Minősítés: A mechanikai és a biológiai kezelőtér területén bűzterhelés szempontjából a maximális hatásterület 402 m. Ezen a távolságon túl nem várható levegőminőségi határértéket meghaladó légszennyezettség. A területhez legközelebbi lakóingatlan m-re KÉK-re található. A bűzterhelés hatásterületén belül lakóingatlan nem található. Nem kellően bemutatott, vizsgált a hulladékkezelő manipuláló terein keletkező csurgalék- és csapadékvizek betárolás utáni elhelyezésnek módja. A manipulációs terekre veszélyes és nem veszélyes hulladékok egyaránt kerülhetnek, melyek alapvetően befolyásolják a csurgalék- és csapadékvizek minőségét. Kérem ismertetni, különös tekintettel a tartósan csapadékos időszakban a tározó-kapacitást meghaladó csurgalék- és csapadékvizek elhelyezésének lehetséges módjait, figyelemmel az elhelyezés módjának megfelelő vízminőségi határértékek betartására. A burkolt felületek nagyságának figyelembe vételével kerül kialakításra a csurgalékvíz tározó medence, mely alkalmas lesz az éves szinten keletkező kb m3 csurgalékvíz befogadására. A keletkező csurgalékvizek a stabilizálási folyamat során visszalocsolásra kerülnek a kezelt hulladékra, ezzel is elősegítve a gyorsabb stabilizálási folyamatot. 5

3,66 281 DDNy 3,22 303 DNy 2,56 348 NyDNy 2,55 349 Ny 2,02 401 NyÉNy 2,01 402 Ény 2,03 400 ÉÉNy 2,37 364 Bűzterhelés szempontjából a maximális hatásterület NyÉNy irányú és 402 m.

6 Havária helyzet esetén az itt keletkező csurgalékvíz együtt kezelhető a 9,5 ha-os depónián keletkező csurgalékvízzel, azaz oda visszaöntözhető, ill. a depónia csurgalékvíz-tározójában vagy akár a depónia téren ideiglenes betárolható. Amennyiben a tárolókapacitás még így sem elegendő, abban az esetben a csurgalékvíz egy annak kezelésére engedéllyel rendelkező szennyvíztisztítóba kerül elszállításra. Nyíregyháza, október 24. Tisztelettel: Éberhardt Gábor ügyvezető Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Kft. Közszolgáltató 6

Amennyiben a tárolókapacitás még így sem elegendő, abban az esetben a csurgalékvíz egy annak kezelésére engedéllyel rendelkező

Hasonló dokumentumok

Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága

Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága Hulladékgazdálkodás Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE