A MAGYARORSZÁGI KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ (K+F+I) INTÉZMÉNYRENDSZERE 1. BEVEZETÉS Molnár László egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Marketing Intézet A magyar Kormány 2007-ben fogadta el a következı 7 évre vonatkozó tudomány-, technológia és innováció-politikai (TTI) stratégiát, melynek általános célja, hogy Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg [1]. A kormány határozatba foglalt intézkedési terv elsı pontja az egységes tudomány- és innováció-politikai rendszer kialakítása [2], amelynek érdekében folyamatos változáson esik át a hazai kutatás-fejlesztés intézményi szerkezete. Jelen tanulmány célja összefoglalni az elmúlt év legfıbb változásait, amely a K+F+I intézményrendszer területén zajlottak le, bemutatni a legfontosabb szervezeteket és azok kapcsolatrendszerét, amelyek alapvetıen meghatározzák az ország kutatásfejlesztési aktivitását, közvetett módon pedig a nemzetközi versenyképességét. 2. A KUTATÁS MÓDSZERE A fenti célok elérése érdekében szekunder kutatást végeztem, amelynek során a nemzetközi és hazai szakirodalomban (desk research) és az interneten (desktop research) fellelhetı adatokat kerestem meg, győjtöttem össze, rendszereztem és szintetizáltam. Az alkalmazott kutatási módszer legfıbb elınyei a gyorsaság, a költséghatékonyság és a megbízhatóság voltak. 3. K+F+I INTÉZMÉNYRENDSZER Az alábbi fejezetben a hazai kutatás-fejlesztés intézményi szerkezetével kapcsolatos vizsgálatom eredményeit ismertetem. Bemutatom az intézményrendszer gerincét alkotó elemeket kvázi hierarchikus sorrendben. Létezik azonban további két mellékág, (az egyik az akadémiai: MTA, OTKA, stb., a másik a fejlesztési: FIT, NFÜ, NFT, ÚMFT, stb. alkotja) amelyekre terjedelmi korlátok miatt nem térek ki. 3.1. Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) A Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) feladata a tudományos kutatást, technológiafejlesztést és innovációt érintı koncepcionális kérdések véleményezése, illetıleg tudomány- és technológiapolitikai döntések elıkészítése a Kormány részére. A TTPK megtárgyalja a Kormány számára készített tudomány- és technológiapolitikai tárgyú elıterjesztéseket, állást foglal a kormányzati tudományés technológiapolitikát érintı kérdésekrıl, összehangolja a tudomány- és
technológiapolitikát érintı feladatokat, megvitatja a kormányzati intézkedést igénylı aktuális kérdéseket, és elısegíti ezek megoldását. 3.2. Tudomány- és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület (4T) A Tudomány- és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület (4T) a TTPK által végzett állami feladatok ellátásának segítése érdekében tanácsadó, döntés-elıkészítı, koordináló és értékelı testületként mőködik. A 4T közremőködik az országos tudomány- és technológiapolitikának a társadalom- és gazdaságpolitikával összehangolt kidolgozásában. A 4T véleményezi a Kormány elé kerülı tudomány- és technológiapolitikai tárgyú elıterjesztéseket, a kutatás, fejlesztés és innováció stratégiai terveit, a döntéshozatallal kapcsolatos javaslatokat, a tudományos munka állami támogatását, a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzését szolgáló pénzügyi források költségvetési tervezését és felhasználásának stratégiáját, a pénzügyi források felhasználásáról szóló beszámolókat. 3.3. Kutatás-fejlesztésért felelıs tárca nélküli miniszter A kutatás-fejlesztésért felelıs tárca nélküli miniszter a Kormány kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért, tudománypolitika koordinációjáért felelıs tagja. A miniszter a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért való felelıssége körében elıkészíti a kutatás-fejlesztésrıl, a technológiai innovációról, a magyar formatervezési díjról, az iparjogvédelmi támogatásokról szóló jogszabályokat, továbbá miniszteri rendeleteket ad ki. A miniszter a tudománypolitika koordinációjáért való felelıssége körében képviseli a kormányzati tudománypolitikát a Kormány, valamint az Országgyőlés elıtt, koordinálja a kormányzati tudománypolitika kidolgozását és érvényesítését, részt vesz a kormányzati technológia- és innovációpolitika kidolgozásában, koordinálja a nemzetközi tudományos szervezetekben való magyar részvétellel kapcsolatos kormányzati feladatokat, felelıs az európai integrációból eredı tudományos és tudománypolitikai feladatok végrehajtásáért és az integrációs szakmai kapcsolatok szervezéséért, irányításáért, irányítja a tudománypolitikát és annak megvalósítását, a kormányzati technológia- és innovációpolitika keretében a fejlesztéspolitikáért felelıs miniszterrel együttmőködve irányítja az ágazati technológia- és innovációpolitikát és annak megvalósítását, meghatározza az ágazati minıségpolitikát. Elısegíti a tudományos eredmények hasznosulását az új ismeretek elıállításában, a tudás intézményes átörökítésében és a társadalmi innováció folyamatában, kezdeményezi a nem közvetlen gazdasági haszon elérésére irányuló tudományos kutatások - így különösen a tiszta alapkutatások - költségvetési és európai uniós forrásainak összehangolt felhasználását, kezdeményezi, elısegíti és koordinálja az irányítása alá tartozó intézmények kutatási tevékenységét.
3.4. Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) a szellemi tulajdon védelméért felelıs kormányhivatal, amelynek felügyeleti jogait a kutatás-fejlesztésért felelıs tárca nélküli miniszter gyakorolja. Az MSZH feladat- és hatáskörébe tartozik az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása, a szerzıi és a szerzıi joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggı egyes feladatok ellátása, az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén, a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok elıkészítésében való részvétel, a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és érvényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása, a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttmőködés szakmai feladatainak ellátása. 3.5. Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal (NKTH) A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) küldetése, hogy a hazai és a hazaihoz kapcsolódó nemzetközi K+F+I tevékenységeket meghatározó mértékben segítse azzal a céllal, hogy Magyarország nemzetközileg elismert, magas technológiai fejlettségő országgá váljon. Az NKTH Magyarország tudomány-, technológia- és innováció-politikájának kidolgozásában és végrehajtásában tölt be központi szerepet. Az NKTH teljes jogkörrel rendelkezı, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, amely a kutatásfejlesztésért felelıs tárca nélküli miniszter irányítása alatt mőködik. Az NKTH támogatja az új tudományos eredmények és új technológiák létrehozását, elterjesztését és hasznosítását, elısegíti a magyar nemzeti innovációs rendszer harmonikus fejlıdését, és segíti a hazai tudomány, technológia és innováció nemzetközi kapcsolat-rendszerét és érdekérvényesítését. 3.6. Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT) A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT) az NKTH mellett mőködı, stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület, és egyben a kutatás-fejlesztésért felelıs tárca nélküli miniszter tanácsadó testülete. A KTIT mőködésének egyik fı célja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal (innovációs alap) kapcsolatos, jogszabályban rögzített feladatok ellátása, egyetértési jogot gyakorol az alap felhasználási tervével, támogatási céljaival, pályázati stratégiájával, valamint a pályázati felhívásokkal kapcsolatban, beleértve a pénzügyi támogatások finanszírozási és döntéshozatali rendjét. A KTIT mőködésének másik fı célja, hogy segítse az állami K+F+I politika stratégiai szintő egységes kezelését, és az ehhez kapcsolódó hazai és EU források felhasználásának összehangolását.
3.7. Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) A Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) információkkal, innovációs szolgáltatásokkal segítik a kutatás-fejlesztési és a vállalkozási szféra együttmőködését. A RIÜ-k a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával és partnereként mőködnek. Országos hálózatuk feladata a regionális innovációs folyamatok generálása, összehangolása, koordinálása, a technológiai innovációs hálózatok szervezése, valamint innovációs szolgáltatások nyújtása és ezek hatékonyan mőködı és mőködtethetı rendszerbe történı integrálása. 3.8. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) A hazai kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozására a Kormány létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (KTIA), amelyet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kezel. Ebbe az alapba a kisvállalatok kivételével minden gazdasági társaság köteles forgalmának legalább 0,25%-át járulékként befizetni. A költségvetés ezen összeggel egyenértékő hozzájárulást juttat a KTIA-ba. Pályázati rendszer Az KTIA célja és feladata, hogy ezt a közpénzt a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek támogatása által a magyar gazdaságba forgassa vissza, amely célt az KTIA elsısorban pályázati rendszerén keresztül éri el. A pályázati rendszer jellemzıje, hogy a kutatás-fejlesztési projektek egyszerő és átlátható pályáztatással, független szakértıi vélemények alapján jutnak támogatáshoz. A KTIA pályázatai: - a kutatás-fejlesztés környezeti feltételeinek javítása, a korai szakaszban lévı és inkubációt igénylı innovációs projektek segítése, a nemzetközi K+F+I hálózatrendszerbe történı bekapcsolódás erısítése, - a mobilitás, az emberi erıforrás, és a nemzetközi K+F+I kapcsolatok erısítése, a kutatási infrastruktúrák fejlesztése és hasznosítása, az oktatási színvonal emelése és a kutatói utánpótlás korszerősítése, - a nemzeti, illetve regionális stratégiai jelentıségő pályázatok támogatása jelentıs pénzügyi forrásokkal, a hazai innováció ösztönzése, - az ország számára kitörési pontokat jelentı területek koncentrált támogatása, - az információ-, tudás- és tapasztalatszerzés, közös kutatások és közös érdekő kutatás-fejlesztési és innovációs célok megvalósítása, az európai szintő programokban való magyar részvétel elısegítésének ösztönzése. 3.9. Tudományos és Technológiai Alapítvány (TéT Alapítvány) A Tudományos és Technológiai Alapítvány (TéT Alapítványt) közhasznú alapítványként mőködik és jelentıs szerepet tölt be magyarországi kutatás-fejlesztés és innovációs intézményrendszerében.
A TéT Alapítvány célja tudományos, kutatási és fejlesztési tevékenységek elısegítése a hazai és nemzetközi tudományos és technológiai együttmőködések különbözı formáinak támogatásával, hozzájárulás a magyar K+F társadalom tagjai nemzetközi kapcsolatainak fenntartásához és bıvítéséhez, a kutatóintézetek, egyetemi kutatóhelyek, kis- és középvállalkozások nemzetközi K+F együttmőködésének szélesítése, segítségnyújtás a magyar kutatóknak és kutatási intézményeknek az Európai Uniós programokban való részvételükben, információterjesztés az Európai Unió K+F vonatkozású programjairól, részvétel az Európai Unió keretprogramjában, mind a projektmenedzsment, mind a figyelemfelkeltés/tréning területén országos és nemzetközi konferenciák szervezése a tudománypolitika területén. 3.10. Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) A régiók területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, valamint más közös fejlesztési feladatokat a Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) látják el. 3.11. Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) A Regionális Fejlesztési Tanácsok a régió fejlesztési programja megvalósításával összefüggő fejlesztési döntéseinek az előkészítésére a régión belüli területfejlesztési intézmények információellátásának javítására, a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának segítésére Regionális Fejlesztési Ügynökségeket (RFÜ) hoztak létre. 3.12. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vállalkozói szféra és a vállalkozói környezet erısítését célzó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) közremőködı szervezete. A GOP mellett a Közép-magyarországi Operatív Program feladatait is ellátja, valamint továbbviszi elıdszervezeteinek kötelezettségeit. A MAG az elıdszervezetek összevonásával számos párhuzamosságot szőntetett meg, így csökkentette a költségeket. A korábban alkalmazott különbözı mőködési eljárások alapján kialakította, és az egész pályázatkezelési rendszer követendı standardjává emelte a legjobb gyakorlatokat, ami növelte a pályázatkezelés hatékonyságát és eredményességét. Az összeolvadás eredményeképpen egyszerőbben áttekinthetı intézményrendszer szolgálja a támogatásra pályázó mikro-, kis- és középvállalatokat. 4. KÖVETKEZTETÉS A hazai kutatás-fejlesztés intézményi szerkezete rövid távon is gyorsan változik, új szervezetek jönnek létre és régiek szőnnek meg. Mára a nemzeti innovációs rendszer elemei rendelkezésre állnak, azonban mőködése nem tekinthetı optimálisnak.
A tudomány-, technológia és innováció-politika (TTI) egyik operatív feladata a rendszerelemek összehangolása és hatékonyság növelése. Ennek érdekében a közeljövıben további változások várhatók Magyarország K+F+I intézményrendszerében. IRODALOMJEGYZÉK [1] 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozat a Kormány 2007-2010-re vonatkozó tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI) intézkedési tervérıl [2] A Kormány középtávú (2007-2013) tudomány-, technológia- és innovációpolitikai (TTI) stratégiája, Budapest, 2007. [3] 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról [4] 2004. évi CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésrıl és a technológiai innovációról [5] BOGSCH, E.: A nagyvállalati szféra K+F és innovációs kihívásainak menedzselése, http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/bogsch-eriknagyvallalati [6] GOTTFRIED, P.: Az OECD és Magyarország Stratégiai válaszok a globális és nemzeti innovációs kihívásokra, http://www.nkth.gov.hu/aktualishirek-esemenyek/gottfried-peter-oecd [7]GUINET, J.: OECD Reviews of Innovation Policy Hungary, http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/pier-carlo-padoan [8] KOLBER, I.: Innovatív Magyarország Reformok és a nemzeti innovációs rendszer továbbfejlesztésének irányai, http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirekesemenyek/kolber-istvan-reformok [9] Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.: http://www.magzrt.hu [10] Magyar Szabadalmi Hivatal: http://www.mszh.hu [11] Miniszterelnöki Hivatal: http://www.meh.hu [12] Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal: http://www.nkth.gov.hu [13] PADOAN, P.C., The OECD Innovation Strategy, http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/pier-carlo-padoan [14] PÁLINKÁS, J.: Válaszok az akadémiai szféra K+F+I kihívásaira, http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/palinkas-jozsef-akademiai [15] POLGÁRNÉ, M.I.: A KKV szféra K+F és innovációs kihívásainak menedzselése, http://www.nkth.gov.hu/aktualis-hirek-esemenyek/polgarne-majerildiko-kkv [16] Regionális Innovációs Ügynökségek Hálózat: http://www.riunet.hu [17] Tudomány- és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület: http://www.4t.gov.hu [18] Tudományos és Technológiai Alapítvány: http://www.tetalap.hu