Szent-Györgyi Albert. Módosítás: 2015. december 21. 2/97

Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája Pedagógiai program 2015.

Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent-Györgyi Albert Módosítás: 2015. december 21. 2/97

I Tartalomjegyzék I Tartalomjegyzék... 3 II Intézményi adatok... 5 III Nevelési program... 6 III.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...6 III.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...8 III.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...9 III.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...11 III.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai...15 III.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység...16 III.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje...20 III.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel...21 III.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata...23 III.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai...26 III.11 A felvételi eljárás különös szabályai...26 IV Az intézmény helyi tanterve... 27 IV.1 Szakközépiskola...27 IV.2 Szakiskola...56 IV.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei...73 IV.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása...74 IV.5 Mindennapos testnevelés...75 IV.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai...75 IV.7 A középszintű érettségi vizsga témakörei...77 IV.8 Projektoktatás...84 IV.9 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...84 IV.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái...85 IV.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása...86 IV.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei...87 IV.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek...87 IV.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei...87 IV.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei...89 V Az iskola szakmai programja... 91 V.1 Szakközépiskolai és szakiskolai képzések...92 V.2 Felnőttoktatás...94 V.3 A szakmai képzések óratervei...95 Módosítás: 2015. december 21. 3/97

VI A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések... 96 VI.1 A pedagógiai program érvényességi ideje...96 VI.2 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala...96 VII Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradékok... 97 Módosítás: 2015. december 21. 4/97

II Intézményi adatok A tagintézmény elnevezése: Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája OM azonosító: 203027 Szervezeti egység kód: 151107 A tagintézmény székhelye: 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 14./d Az alapítás éve: 1948. Az alapító: Városi Önkormányzat Kaposvár Közvetlen jogelőd: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. A tagintézmény a Kaposvári Szakképzési Centrum szervezeti egysége Kaposvári Szakképzési Centrum 7400 Kaposvár, Virág u. 32. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Módosítás: 2015. december 21. 5/97

III Nevelési program III.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel. Iskolánkban a nevelés-oktatás célja a Nemzeti Alaptanterv alapján nemzeti öntudattal rendelkező, az általánosan művelt, szakmailag jól képzett, képesítésének megfelelő munkakör ellátására illetve szakirányú továbbtanulásra alkalmas, testileg, lelkileg egészséges és harmonikusan fejlett tanulók nevelése. Olyan iskola működtetése, melyben tanuló és tanár egyaránt jól érzi magát. Célunk, hogy a családdal együttműködve a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket alakítsunk ki a tanulókban. Nevelési céljaink: - Erkölcsi nevelés a tanulók erkölcsi és értékítélő rendszerének fejlesztésére törekszünk, ezáltal felelősségtudatuk nő, képesek beilleszkedni a közösségbe, felkészülnek az önálló, tudatos életvitelre. Példamutatásunk alapján megtanulják a munka becsületét, a kölcsönös segítségnyújtás közösségkovácsoló erejét, egymás kölcsönös tiszteletét és elfogadását. - Nemzeti öntudat kialakítása ismerniük kell a tanulóknak közvetlen környezetüket iskolánk névadóját, városunk nevezetes épületeit, Kaposvárhoz fűződő híres személyeket. Tájékozottak legyenek a népi kultúrák értékeivel, a magyar nép hagyományaival, ünnepeivel. Ismerjék a magyar nemzet történelmi személyiségeit, az irodalom, a művészetek, a sport kiemelkedő alakjait. A megszerzett ismeretek elősegítik a tanulókban a nemzeti identitás kialakulását. - Állampolgárságra, demokráciára nevelés nevelési folyamat során a tanulókban kialakul az egyéni és a közösségi célok összhangja, a törvények, az emberi és állampolgári jogok tisztelete. Segítségükkel képesek lesznek beilleszkedni a demokratikus elveken működő jogállamba. - Önismeret és társas kultúra a tanulók legyenek tisztában saját értékeikkel, tudásukkal, ismerjék hiányosságaikat. Oktató-nevelő munkánkon keresztül ösztönözzük képességeik, ismereteik folyamatos fejlesztésének igényét, egyéni szükségleteik alapján céljaik elérését. - Családi életre nevelés iskolai közösségünk összetartó erejével, példamutatásával segíti elő az egymásra figyelést, a harmonikus emberi kapcsolatok kialakulását, a felmerülő konfliktusok humánus kezelését. Értékközvetítő magtartásunkkal kívánjuk elősegíteni tanulóinkban a harmonikus családi közösségek kialakítását. - Testi és lelki egészségre nevelés iskolánk profiljából adódóan kötelességünk megismertetni a tanulókat az egészség értékjellegével, az egészséges életmód alapelveivel, a követendő magatartásmintákkal. A mindennapi élet során felmerülő problémák megoldására konfliktuskezelő technikák megtanulását kínáljuk fel a diákoknak. A függőségek elkerülésében az elutasítás képességének elsajátítása döntő jelentőségű. Módosítás: 2015. december 21. 6/97

- Felelősségvállalás másokért, önkéntesség a másság elfogadása, a szociális érzékenység, a másokon való önzetlen segítés alapvető emberi értékek. Ez, az iskola intézményrendszerében, mint kitűzött cél, a mindennapi életet átható ideológia jelenik meg. Hitvallásunkkal, személyes példamutatásunkkal formáljuk tanulóink személyiségét. A közösségi munka önkéntesség elvén működő gyakorlása jól kiegészíti oktató-nevelő munkánkat. - Fenntarthatóság, környezettudatosság a tanulóknak meg kell tanulniuk, hogy a földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Élhető környezetet kell megteremteni körülöttünk, amelyben a fenntartható fejlődés és a környezet tisztelete egymás melletti értékeket jelentenek. - Pályaorientáció a középiskolai nevelés és oktatás átmenetet képez a tanulási folyamat és a munka világa között. Célunk, hogy tanulóink képességeik, vágyik, céljaik alapján megtalálják a nekik legjobban megfelelő hivatást, foglalkozást. - Gazdasági és pénzügyi nevelés a diákok a munka világában nem nélkülözhető alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretekre kell, hogy ismereteket szerezzenek. Ezáltal átlátják a világgazdaság, a nemzetgazdaság és a családok életét meghatározó gazdasági-pénzügyi folyamatokat. - Médiatudatosság ismerjék meg a diákok a média és a társadalom közötti kapcsolatot, legyenek tisztában a kommunikációs kultúra formáival, a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés formáival. - A tanulás tanítása elsajátítása valamennyi közoktatási intézmény feladata. Az életkori sajátosságokból adódó logikus gondolkodás a tudatos, hatékony ismeretszerzés alapvető feltétele. Az előzetes ismeretekből, tapasztalatokból építkezve használtató tudás átadásával, megszerzésével, az önképzés igényét kívánjuk megteremteni a diákokban. A mindenki által elsajátítandó és a későbbi tanulás sikerének alapját képező kulcskompetenciák kialakítása a középiskolai oktatás feladata is. A kulcskompetenciák elsajátításának előnyei: - elősegíti a személyiség fejlődését, az egész életen át tartó fejlődés igényét, - elősegíti az aktív állampolgári szerepvállalást és beilleszkedést a társadalomba, - elősegíti foglalkoztathatóságot. Fejlesztendő kulcskompetenciák: - Anyanyelvi kommunikáció magába foglalja a hallott és olvasott szöveg értését, a szóbeli és írásbeli szövegalkotást. Valamennyi tanóra célja, hogy az írásbeli kommunikációja mellett hangsúlyt fektessen a tanulók szókincsének fejlesztésére, a magyar nyelv helyes használatára. - Idegen nyelvi kommunikáció elősegíti az interkulturális kommunikáció fejlődését. Segítségével nő a tanulók ismeretszerzési tárháza, idegen kultúrák megismerésének lehetősége, szélesedik a világról való ismerete. - Matematikai kompetencia az élet valamennyi területén szükséges. A természettudományos ismeretek elsajátításához, pénzügyi-gazdasági ismeretek megértéséhez is alapvető fontosságú. - Természettudományos és technikai kompetencia nevelési céljainkkal összhangban elősegítjük a világ természettudományos folyamatainak megértését. Természetes környezetünk megismerése ugyanakkor nem zárja ki a fenntartható fejlődés lehetőségét. Módosítás: 2015. december 21. 7/97

- Digitális kompetencia hiánya a XXI. században digitális analfabetizmushoz vezet. A tanulási folyamat nyomtatott formáját felváltja az IKT és az internet. A munka világában elengedhetetlenül szükséges a digitális eszközök használatának képessége. - Szociális és állampolgári kompetencia kialakításuk segítségével a tanulók képesek beilleszkedni az iskolai közösségbe és a társadalomba. Képesek lesznek a hatékony együttműködésre, a szűkebb és tágabb közösségekben rejlő problémák megértésére, megoldására. Pozitív attitűdjeik révén tiszteletben tartják a vallási és etnikai közösségeket. - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia alapját képezi a speciális ismereteknek, készségeknek, magatartásformáknak, amelyek segítik az egyén beilleszkedését a társadalomba. Képesek lesznek a folyamatos megújulásra, a kreativitásra és a kockázatvállalásra. - Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltétele a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosításának. Fogékonyak lesznek a művészeti értékek befogadására, melynek segítségével környezetük esztétikai gazdagodását segítik elő. - Hatékony, önálló tanulás arra ösztönzi a tanulókat, hogy előzetes ismereteik birtokában képesek legyenek az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. Meglévő képességeiket folyamatosan fejlesztik, motiváltak lesznek az önképzésre. III.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának-mint másodlagos szocializációs színtérnek- a személyiségformálás folyamatában betöltött szerepköre és feladatai az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak. Az átadandó ismeretanyag megsokszorozódott, a családok hagyományos nevelői funkciói minőségükben és arányaikban negatív irányba tolódtak el. Iskolánkban évek óta folyamatosan nő azoknak a tanulóknak a száma, akiknek a családja szociálisan a társadalom perifériájára sodródott. A hátrányos helyzetű gyermekek mellett egyre több a veszélyeztetett és pszichésen sérült tanuló is. A szülők túlnyomó része, mint modell elvesztette hatékonyságát a személyiségformálás folyamatában. Az iskola és a pedagógusok, valamint az iskolapszichológus egyre jelentősebb szerepet töltenek be a családi nevelés hiányosságainak pótlásában, annak érdekében, hogy a tanulók pszichés károsodásai ne váljanak irreverzibilissé. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek személyiségükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önismeret, az önkontroll, az önállóság, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság fenntartása. A mentálhigiénés munka hivatott arra, hogy: - a gyermek iskolai tanulásához jó légkört biztosítson, - egyértelmű érték és követelményrendszert támasszon minden tanuló számára, - sikerélményhez juttassa a tanulókat mind a teljesítményben, mind a kreativitásban, - érzelmi támaszt nyújtson, - pozitív és követhető viselkedésmintát állítson elé, - vonja be az egészségvédő programokba, - fejlessze személyiségét és tanulási technikáját. Módosítás: 2015. december 21. 8/97

III.2.1 Feladataink a személyiségfejlesztésben - A folyamatban először kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, akik a bemeneti személyiségvonások feltérképezését végzik, ami kiterjed a tanulók következő személyiségszerkezeti elemeire: figyelem, memória, motiváció, tolerancia, empátia, kudarctűrés, konfliktuskezelés, Én-kép. - Reális önismereti és önértékelési képességek fejlesztése. Ehhez segítséget kapnak: pszichológia, kommunikáció, osztályfőnöki órák keretében. Az önértékelés kiterjed a reális és ideális Én-kép közti különbségek felismerésére is. - A tanulók önérvényesítési és döntési gyakorlatának fejlesztése részt vesznek az őket érintő fegyelmező és jutalmazó intézkedések kidolgozásában (pl. házirend). - A tanulók közösséghez való tartozásának erősítése a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon (iskolai rendezvények, kirándulások stb.). - Pályaorientáció keretén belül segítségnyújtás a tanuló személyiségéhez illő pályaválasztásban. A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utak, lehetőségek, alternatívák a megismertetése tevékenységek és tapasztalatok útján. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. - Érzelmi, akarati tulajdonságok fejlesztése, kiegyensúlyozottságra való törekvés. - Szakmai attitűdök erősítése, hogy képesek legyenek elviselni a szakma által támasztott - néha leküzdhetetlennek tűnő - akadályokat. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismeretüket. - A negatív viselkedésminták felismerése és pozitív irányba történő befolyásolása. - Tudják elfogadni környezetük változékonyságát, a személyek másságát és eltérő kultúráját. - Legyenek képesek szociokulturális hátrányaik leküzdésére. - Képesek legyenek felismerni és kezelni a konfliktushelyzeteket, tudjanak segítséget kérni és nyújtani hasonló esetekben. - Jussanak el az empátiának arra a szintjére, hogy helyesen tudják mások jelzéseit értelmezni. - Jussanak el a probléma felismerés olyan fokára, hogy képesek legyenek segítséget kérni a számukra megoldhatatlan helyzetekben. - Tegyenek szert olyan kommunikációs képességre, hogy azt készség szintjén tudják alkalmazni különféle interperszonális helyzetekben. - Feleljenek meg azoknak a szerepelvárásoknak, amelyeket a kisebb-nagyobb közösségek /család, iskola, munkahely/ támasztanak velük szemben. III.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok III.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai - Prevenció előtérbe helyezése és személyes példamutatás - Egészségfejlesztő csoport megalakítása - Személyi higiéné jelentőségének kihangsúlyozása - Egész évben korcsolyázás tanórai keretek között, a városi sportcsarnokban - Kaposvár város által szervezett futónapokhoz való csatlakozás Módosítás: 2015. december 21. 9/97

- Zöld túra mozgalom helyi szervezete által meghirdetett rendszeres túrázási lehetőségekről való tájékoztatás, azon előzetes regisztráció után, részvételi lehetőség biztosítása - Iskolai, önálló túra-utak megszervezése kihasználva Kaposvár környékének természeti adottságait - Egészséges táplálkozás: a korszerű és egészséges táplálkozási szokások megismertetése. - Életmód programokon, rendezvényeken (Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház egészségnapján) való részvétel. A-HA! az Országos Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágosító Program keretében bővítjük a diákok szexuál-higiénés ismereteit Akadályozott személyek élethelyzetének megismertetése - A tanulók iskola-egészségügyi ellátása - az iskola-egészségügyi alapellátás keretében szervezett, megelőző jellegű tevékenység Módszerek: - egyéni (vizsgálatok, védőnői tanácsadás), - iskolaorvosi vizsgálat első alkalommal: személyes anamnézis felvétele során a magas kockázatú fiatalok, az esetleges, genetikai terheltségek kiszűrése, - tini ambulancián való megjelenés, az aktív szexuális életet élők esetében az éves citológiai szűrővizsgálatok elvégzésének szorgalmazása. (erre lehetőséget nyújt, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház egészségfejlesztő irodájának ezen irányú tevékenysége), - egészségfejlesztő csoport szervezésében: a tanulói egészségmagatartás felmérése (káros egészségmagatartási szokások dohányzás, alkohol, drog, szexualitás), - éves bőrgyógyászati szűrővizsgálat megszervezése tekintettel a hazánkban egyre magasabb számban megjelenő bőrgyógyászati daganatok előfordulására csoportos (tanórákon előadás, egyéni beszélgetés), - drogprevenciós pályázatok nyújtotta lehetőségek kihasználása, - a függőséghez vezető motívumok felismerésének megismertetése, - mentálhigiénés konzultáció és szaktanácsadás, - felvilágosító előadások és bemutatók tartása külső szakemberek bevonásával, - akadályozott személyek élethelyzetének bemutatása szimulációval, - oktatófilmek megtekintése, megbeszélése, - városunkban működő anonim drogambulancia működésének megismertetése diákjainkkal. Módosítás: 2015. december 21. 10/97

Egészségnevelési program időpont évfolyam feladat Június 9. 13. évfolyam Szeptember 1-30 9. 13. évfolyam Iskolaorvosi vizsgálat Tanulói egészségmagatartás felmérése Október 9. évfolyam Tini Ambulancia bemutatása felelős személy Iskolaorvos, védőnő osztályfőnök koordinátor November 10. évfolyam Bőrgyógyászati szűrés koordinátor December Január Február Minden évfolyam Önkéntes jelentkezők Szakképző évfolyamok AIDS Világnap Deviáns magatartás, szenvedélybetegségek megelőzése Akadályozott személyek élethelyzetének bemutatása osztályfőnökök szakoktatók Ápoló 2. évfolyam és osztályfőnök Március 9. évfolyam Egészséges táplálkozás osztályfőnök Április Minden évfolyam Május 9. 13. évfolyam Folyamatosan gyalogtúra Új felmérés, értékelés, újratervezés Sportprogramok, egészségnevelési pályázatok figyelése DÖK III.3.2 Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása osztályfőnökök koordinátor Iskolánk profiljából adódóan az első-segélynyújtási ismeretek elsajátítása tanórai keretek között zajlik a helyi tantervnek megfelelően, minden képzési területen. III.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Napjainkban - a társadalmi változások miatt - a család mellett egyre nagyobb szerepet kell vállalnia az iskolának a tanulók mindennapi életre való felkészítésében. Tanulóink jelentős része 14-18 éves, ezért szembe kell néznünk a serdülőkor problémáival, ugyanakkor ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy ez az életkor legalkalmasabb a közösségi életre nevelésre. Az iskola kiemelkedő feladata az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. Alapvető célunk az osztályközösségek kialakítása, az iskolához való tartozás tudatosítása, a kötődés elősegítése. Az ember a szeretetet, az elfogadást közvetítő környezetben válik képessé az együttéléshez szükséges erkölcsi normák betartására, a közösségi élet szabályainak elfogadására és alakítására. Módosítás: 2015. december 21. 11/97

A közösség hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, élményszerzésre. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: - tanórák, - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, - tanórán kívüli, egyéb foglalkozások, - diákönkormányzati munka, - szabadidős-tevékenységek. Mind az öt terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai. Céljai abban azonban megegyeznek, hogy tevékenyen hozzájárulnak a tanulók közösségi magatartásának kialakításához. III.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanítási órákon különböző képességű, tudású, szocializációs háttérrel rendelkező diákok tanulják meg a közismereti és szakmai ismeretanyag elsajátítása mellett az együttműködés képességét, a csoport érdekeinek és az egyén érdekeinek az összehangolását. Feladatok: - Segíteni a tanulók kezdeményezéseit. - A tanórákon alkalmazott változatos munkaformákkal erősíteni az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését. - Arra irányítani a tanulót, hogy az önálló ismeretszerzés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában. - A tisztességes, alapos munka iránti igény kialakítása. - Kialakítani a tanulókban az igényt arra, hogy mások munkáját objektíven értékeljék, ezáltal önmaguk helyét is reálisan határozzák meg a csoportban, illetve saját munkájuk értékét a csoport munkájában. - A harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztése. - Multikulturális nevelés. - Mások tiszteletben tartásának erősítése. - Tolerancia növelése. - Team munka gyakorlása a kooperatív tanítási technikák alkalmazásával. - Koncentrációs képesség növelése. III.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások a tanulók fejlődését szolgálják. Ezek felzárkóztató foglalkozások, szakkörök, osztálykirándulások, ünnepélyek, illetve az iskola által szervezett egyéb programok formájában valósulhatnak meg. A nemzettudat megalapozásához fontos, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, értékeit: hazánk földrajzát, történelmét, hagyományait, mindennapi életét. Az egyéb foglalkozások nemzeti értékeink megismerésében is segítik tanulóinkat. A közösen átélt kirándulások, túrák, szabad foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Módosítás: 2015. december 21. 12/97

Feladatok: - A tanulókat önellenőrzésre, másokkal való együttműködésre, egymás segítésére és ellenőrzésére nevelni. - Átgondolt pedagógiai irányítással biztosítani, hogy a különböző tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez tartozás érzését. - Sokoldalú és változatos foglalkozásokkal erősíteni a közösségi magatartást. - Iskolai hagyományaink, az ünnepélyek, megemlékezések, a közösséghez tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését közvetítik. - A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. - Diákjaink közreműködése iskolai rendezvényeink, ünnepeink előkészítésében, szervezésében segíti őket saját értékeik felismerésében és nemzeti öntudatuk kialakításában egyaránt. III.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A tanulók érdekeiknek képviselete céljából diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az iskolai közösség formálásában jelentős szerepet játszik ez a szervezet, amely az iskolai élet demokráciájának fontos színtere, elősegíti az iskolai közélet aktivitását. Feladatok: - Megismertetni a diákokkal az iskolai közösség egységeinek, tagjainak jogait. - A diákképviselet kialakításában a pedagógusoknak segítséget kell adnia a tanulóknak. - A diákönkormányzati működés szabályainak megismertetése, fejlesztése. - A konfliktuskezelés kulturált módjainak megismertetése. - Segíteni a diákönkormányzat és az iskola egyéb közösségei között a kapcsolattartást. - Tanulóink számára megteremtjük az aktív közösségi élet lehetőségét azáltal, hogy a diákönkormányzat keretein belül érdeklődési, tevékenységi körüket figyelembe véve alakítjuk ki a programokat. - A diákönkormányzat részt vesz a jogszabályban meghatározott intézményi döntési folyamatokban, így elősegíti a felelős, aktív állampolgárrá nevelést. - Diákjainkat segítenünk kell abban, hogy az iskolai diákönkormányzati gyakorlatból szerezzenek jártasságot az érdekképviselet formáiban, a felelősségteljes joggyakorlásban. - Tudatosítani szeretnénk a többség, illetve a kisebbség jogainak fontosságát, tiszteletét. - A társadalmi szolidaritás erejének bemutatása is lényeges feladata a diákönkormányzatnak, amely valamely karitatív tevékenységhez való kapcsolódás útján valósulhat meg. III.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai Az egyén sikerességének, boldogulásának egyik fontos feltétele, hogy aktívan részt vegyen a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében. Az iskola egyik alapvető feladata, hogy tanulóit olyan ismeretek, képességek birtokába juttassa, amelyek elősegítik felelős állampolgárrá válásukat. Különösen fontosnak tartjuk, hogy diákjainkkal megismertessük az egészségtudatos életmódot, a civil szervezetek szerepvállalását az egészségügy területén, illetve a társadalmi szolidaritás lehetőségeit. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a nevelőtestület igyekszik a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezni (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, más intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatok ápolása: Vöröskereszt, SM betegek, Borostyán Virág Anyaotthon, Módosítás: 2015. december 21. 13/97

Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Gyermekosztálya és Idősek klubja). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. Feladat: - Kulturális érzékenység növelése. - Együttműködő képesség fejlesztése. - Másság elfogadása. - Empátiás készség kialakítása. - Műveltség gyarapítása. - Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása - Nemzeti identitás kialakítása - Az iskolai hagyományok megismertetése. - Helytörténeti ismeretek gyarapítása. III.4.5 A tanulók közösségi szolgálata: Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A tevékenységeknek kettős célt kell szolgálniuk: a csoport/egyén nem csak tesz valamit a közjavára, megold egy problémát és értéket teremt, hanem tanul az együttműködésről, a konfliktuskezelésről, az empátiáról, a kreatív gondolkodásról, a projekttervezésről, a döntéshozásról és a felelősségvállalásról. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés A közösségi szolgálat célja olyan tanulók nevelése, akik: - reflektív gondolkodók megértik saját erősségeiket és korlátaikat, célokat határoznak meg, és stratégiákat dolgoznak ki személyes fejlődésük érdekében, - elfogadják az új kihívásokat és az új szerepeket, - tudatában vannak annak, hogy közösségek tagjaiként felelősséggel tartoznak egymásért és a környezetért, - aktív résztvevői hosszabb, együttműködésen alapuló projekteknek, - kiegyensúlyozottak fontosnak tartanak, és képesek élvezni számos tevékenységi formát, beleértve az intellektuális, fizikai, kreatív és érzelmi tapasztalatokat. A közösségi szolgálat előnyei, hogy a tanulók - valódi élethelyzetekben alkalmazzák a tudományos ismereteket, szociális és személyes készségeket, - igazi hasznot nyújtanak saját maguk és mások számára, - megtapasztalják, hogy képesek pozitív változást előidézni, - olyan döntéseket hoznak, amelyeknek igazi, nem feltételezett eredményei lehetnek, - fejlesztik problémamegoldó képességeiket, - megtanulják, hogy felelősséggel és elszámoltathatósággal tartoznak a cselekedeteikért. A közösségi szolgálat előkészítése a 9., a teljesítése 10-11. évfolyamokon történik meg. A közösségi szolgálattal járó feladatokat, a teljesítés helyszíneit és az évenkénti ütemezését az SZMSZ és a munkaterv tartalmazza. Módosítás: 2015. december 21. 14/97

III.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai III.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai - a tanítási órákra való felkészülés, - a tanulók dolgozatainak javítása, - a tanulók munkájának rendszeres értékelése, - a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, - érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, és szakmai vizsgákon való közreműködés, - kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, - a tanulmányi versenyek lebonyolítása, - tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, - felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, - iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, - a közösségi szolgálat szervezése, - osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, - az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, - szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, - részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, - a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, - tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, - iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, - részvétel a munkaközösségi értekezleteken, - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, - szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, - osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása, - osztálytermek rendjének ellenőrzése. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. Módosítás: 2015. december 21. 15/97

III.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - az iskola pedagógiai elvei szerint neveli tanulóit, formálja személyiségüket, - az ODB-vel együttműködve segíti a jó osztályközösség kialakulását, - támogatja, koordinálja az osztályában tanító pedagógusok munkáját, és lehetőség szerint látogatja óráikat, - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály Szülői Szervezetével, a tanítványaival foglalkozó nevelőtanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi felelős, gyámügyi munkatárs), - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, - félévenként minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, majd javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján folyamatosan tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről (az osztályzatok folyamatos beírását a tanulmányi felelőssel ellenőrizteti), - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos, naprakész vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, a mulasztásokat minden hónap 10-ig összesíti), - saját hatáskörében indokoltan évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulóinak, igazolja hiányzásukat, - nyilvántartja a hiányzások mértékét (igazolt, igazolatlan) és a vonatkozó jogszabályok szerint intézkedik (saját hatáskör, igazgató tájékoztatása további intézkedések esetén), - az iskolai védőnő segítségével megszervezi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, - rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az aktuális iskolai feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, lebonyolításában, igény szerint tanulmányi kirándulást szervez, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, - részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, - nevelő oktató munkájához tanmenetet készít, - segítséget nyújt a tanulóknak a pályaválasztásban, a továbbtanulásban, munkavállalásban. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. III.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Nevelő-oktató munkánknak alapvető szerepe van abban, hogy a tanulóink megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Ezek azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Módosítás: 2015. december 21. 16/97

Képességfejlesztés tanórákon: - Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás. - Csoportbontással (idegen nyelv, számítástechnika, a választható érettségi tantárgyak, a szakképző évfolyamokon a központi programok által előírt tantárgyak) egyénre szabott feladatok megoldását tesszük lehetővé. - A nem kötelező (választható) tantárgyak tanulása. - Tanulóinkat megtanítjuk az önálló könyvtár használatára. - Házi dolgozatok íratásával segítjük az önálló ismeretszerzést szakmai és közismereti tantárgyakból egyaránt. - Multimédiás terem lehetőségeinek kihasználása III.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Felkészítjük tehetséges tanulóinkat városi, megyei, országos sport, tanulmányi és kulturális versenyekre. - Házi tanulmányi versenyeket, bemutatókat szervezünk. - Igény szerint sportköröket, szakköröket szervezünk. - Tehetséges tanulóink bevonása az iskola újság szerkesztésébe. - Az iskolarádió műsorainak színvonalasabbá tétele (pl. aktuális események, évfordulók, jeles napok-események, ünnepek és iskolai élet, stb.). - Szabadidős foglalkozások bővítése (pl. színház-, múzeum-, és mozi látogatás, kulturális rendezvények stb.). - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások szervezése. - Iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. - Előadásokkal, intézménylátogatással, tanácsokkal segítjük tanulóink továbbtanulását, pályaválasztását, igénybe vesszük a FIT pont szolgáltatásait - Tanulmányi látogatások és kirándulások szervezése. - Pályázati kínálatok, lehetőségek kihasználása. III.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánkban minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Iskolába kerüléskor a tanulási nehézségekkel küzdő 9. osztályos diákok jellemzésében elkülöníthetjük: - az általános képességbeli hiányokat, ezeken belül a tanulási technikák, a tanuláshoz szükséges alapismeretek, valamint a tanulási képesség hiányait; - a magatartásbeli zavarokat, az iskolában elvárt szinthez képest szocializációs problémákat; - a tanulási-önképzési, valamint az iskolai lét elfogadását akadályozó motivációs zavarokat, és ezzel összefüggésben a jövőképében tapasztalható bizonytalanságot; Tanulásszervezési, didaktikai tevékenység: - a megfelelő tankönyvek kiválasztása - a pedagógiai infrastruktúra választékának növelése Módosítás: 2015. december 21. 17/97

- az alkalmazkodás, beilleszkedés segítése - konfliktus-helyzetekben a kritikai gondolkodás megerősítése - önkritikus, felelősségvállaló magatartás kialakításának támogatása - a döntési képesség kialakításának elősegítése alternatív helyzetekben az ésszerű érvelés támogatása - az életminőség javítására az érzelmi, értelmi, életviteli egyensúly kialakításának segítése - a tanulói érdektelenség csökkentése - a tanulói motiváltság növelése sikerélmény biztosításával - eredményesebb tanulási módszerek megtanítása - hiányos ismeretek pótlása - felzárkóztató programok - egyéni korrekció, egyéni segítés - differenciálás a tanuló egyéni ütemében - a szóbeliség nagyobb aránya az iskolai munkában, a tanulók teljesítménymérésében - osztályok csoportokra bontása - a számítógép bevonása az ismeretszerzésbe III.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési és magatartási zavarokkal, ill. tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek megismerése és kiszűrése első feladatunk, melyre többnyire a tanév eleji szintfelmérések kapcsán kerül sor. A hiányosságok feltárását követően olyan programok kidolgozása és bevezetése a célunk, amely lehetővé teszi a prevenciót, a megfelelő fejlesztést és korrekciót. Ennek érdekében valamennyi tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal az adott tárgy eredményes tanulását segítő módszereket. A nevelési módszerekben empatikus magatartás kialakításával és fenntartásával, a bizalom megteremtésével segítjük egy harmonikusabb és eredményesebb tanár-diák kapcsolat kialakulását. Fejlesztő foglalkozásokat, korrepetáló órákat biztosítunk tanulási nehézségekkel küzdő diákjaink számára. Lehetőségeinkhez mérten egyénre szabott differenciált tanulásszervezési módszereket alkalmazunk a nevelési-oktatási folyamat során. A családdal minél hatékonyabb együttműködésre törekszünk, emellett többszintű partneri kapcsolatokat építünk ki és tartunk fenn. A problémák kezeléséhez szükségessé válhat szakemberek segítségének igénybevétele, továbbá esetmegbeszélések, szakmai fórumok szervezése. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása a fejlesztő foglalkozások keretében történik. III.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A köznevelési törvény minden pedagóguskötelező feladatává teszi a gyermek- és ifjúságvédelmet. A gyermekvédelem átfogja a pedagógiai munkát, annak nevelő és oktató programját. A pedagógusoknak közre kell működniük a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Az iskolai ifjúságvédelmi felelős összefogja, koordinálja ezt a munkát. Törekszünk arra, hogy a pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős között rendszeres, folyamatos információáramlás történjen. A hatékonyabb együttműködés érdekében fontos a nevelőtestületi értekezleten tájékoztatás tartása a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkáról, mely tevékenység átfogja az iskolai élet egészét. Módosítás: 2015. december 21. 18/97

Alapvető feladataink: - A tanulók és a szülők gondviselők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, továbbá az időpontokról. A tanulók tájékoztatása az osztályfőnöki órák keretében és faliújságon történő megjelenítés formájában történik, a szülőket gondviselőket pedig a szülői értekezleten tájékoztatjuk. - A tanulók hátrányos helyzetének, halmozottan hátrányos helyzetének és veszélyeztetettségének felmérése és nyilvántartása. - A veszélyeztetettség és hátrányos helyzet okainak feltárása osztályfőnöki órák keretében, és egyéni beszélgetés lehetőségének biztosításával, valósul meg. - A feltárt problémák ismeretében próbálunk segíteni a megoldásban, ehhez szükség van egy belső és külső jelzőrendszer működtetésére, melyben együttműködnek a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat szakemberei, a családsegítő szolgálat, a polgármesteri hivatal, a gyermekorvos, védőnő, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetek, egyházak, szomszédok, kortárs csoportok. - A szociális hátrányokat az iskola lehetőségeihez mérten minden lehetséges eszközzel enyhítjük. - Az iskolai ifjúságvédelmi felelősnek a fegyelmi tárgyalásokon a tanuló érdekében fel kell lépnie; továbbá feladata a tanulók hiányzásának és tanulmányi eredményének figyelemmel kísérése. - Fontos az egészséges életmód kialakítása és fejlesztése felvilágosító munka segítségével, az illegális drogokról, azok egészséget károsító hatásairól, valamint a közösségekre és a társadalom egészére kifejtett veszélyeiről. - Hosszú távú cselekvési programot szeretnénk megvalósítani a megelőzés érdekében, pl.: előadásokon való részvétel megszervezése; filmvetítés, majd azt követő vita, tapasztalatok cseréje; vetélkedők szervezése; a tanulók önismeretének fejlesztése érdekében szituációs feladatok megoldása, majd elemzése; a kiképzett kortárssegítő szolgálat igénybe vétele. - Feladatunknak tekintjük még pedagógusaink droggal kapcsolatos ismereteinek bővítését, kiemelve a pedagógus szerepét a drogprevencióban. - A 9. évfolyamos tanulók szüleinek/gondviselőinek tájékoztató szervezése az ifjúságvédelmi feladatokról és a drogprevencióról, írásos ismertető anyag készítése számukra A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolában készült felmérések adatai szerint iskolánk tanulóinak többsége szerény, mondhatni, szegény körülmények között él. Ez az iskolánk szociális funkciójának megnövekedése révén sok-sok sajátos feladatot jelent a pedagógusok számára. Tanulóink sajátos életkorban, átmeneti életszakaszban vannak, a gyermekkor és a felnőttkor között. A partnerségnek nagy szerepe van az énkereső időszakban. A fiatalok többsége rászolgál a partneri szerepre, hálás érte és mindent megtesz, hogy megfeleljen az elvárásoknak. A hátrányos helyzetű fiataloknál különösen nagy ennek a jelentősége, hiszen a forintokon kívül ebből van számukra a legkevesebb. Természetesen ebben a tanári személyiségnek is fontos szerepe van. A munkanélküliség elterjedése, a családok széthullása, az értékrend feje tetejére állása mind-mind olyan tényező, amely megnehezíti a diákok életét. Képtelen megérteni, feldolgozni és leginkább elfogadni helyzetét. Ebben különösen nagy szerepe van a tanácsoknak, iránytűknek, amelyeket elsősorban a pedagógusok közvetítenek a tizenéves hátrányos helyzetű nemzedék számára. Sajnálatos tény, hogy diákjaink egy részének odahaza nincs számítógépe, internetes elérhetősége, viszont korunk nem nélkülözheti a számítógépet. A számítógép használhatósága, Módosítás: 2015. december 21. 19/97

hasznosíthatósága szakmánkban is egyértelmű és elengedhetetlen. A felzárkózásra biztosít kiváló lehetőséget a diákok számára is hozzáférhető multimédiás terem. Az anyagi hátrányokból következően a fiataloknak esélyük sincs arra, hogy átlépjék országhatárainkat. Mi e téren is az esély növeléséért dolgozunk, s célunk hogy a Leonardo da Vinci program segítségével minél több tanulót vigyünk külföldi szakmai gyakorlatra. A szociális támogatás formái: - az iskolai ifjúságvédelmi felelős a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, - a tankönyvtámogatás formái: az iskolától történő kölcsönzés, használt tankönyvek biztosításával, - biztosítjuk az iskolai könyvtár, a multimédiás terem, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használatát, - személyes segítő kapcsolat kialakítására törekszünk a tanulókkal, a szülőkkel, gondviselőkkel, - segítjük a továbbtanulási szándékaik megvalósulását és a munkában való elhelyezkedésüket, - vészhelyzetben intézkedünk a gyermek biztonságos elhelyezéséről, pl. nővérszálló, kollégium, - szükség esetén védelembe vételt kezdeményezünk, a veszélyeztetettség megszüntetése, vagy megelőzése érdekében, - szoros kapcsolatot alakítunk ki a polgármesteri hivatallal, a gyermekjóléti szolgálattal és a családsegítő központtal, annak érdekében, hogy bármilyen szociális hátrányt elszenvedő tanuló minél hamarabb segítségben részesüljön, - az iskola ifjúságvédelmi felelőse tevékenységével segíti a szociális hátrányok enyhítését, - támogatjuk tanulóink részvételét a különféle pályázatokban (pl. Bursa Hungarica, Útravaló), - mentálhigiénés, drog- és bűnmegelőzési, áldozatvédelmi programokat szervezünk. III.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat a jogszabályokban meghatározottak szerint részt vesz az intézmény döntési folyamataiban. Az iskolai diákönkormányzat folyamatos munkakapcsolatot tart az iskolavezetőséggel, az osztályfőnöki munkaközösséggel, az ifjúságvédelmi felelőssel. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt, - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Módosítás: 2015. december 21. 20/97

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint - amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet - a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, - a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és - az előterjesztést, valamint a meghívót ha jogszabály másképp nem rendelkezik a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákközgyűlés összehívását - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. - A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. Az aktuális teendők, kérdések megbeszélése céljából - diákönkormányzat tagjai legalább havi rendszerességgel gyűléseket tartanak. A döntésekről a DÖK munkáját segítő pedagógus folyamatosan tájékoztatja az iskolavezetőséget. III.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola eredményes működésének egyik fontos összetevője az oktató és nevelőmunkában résztvevő személyek (tanulók, szülők) folyamatos és szoros együttműködése. III.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák - az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják a diákokat az osztályfőnöki órákon, - osztályonként 2 diákönkormányzati képviselő működik, akik részt vesznek az iskolai DÖK munkájában, közvetítő szerepet látnak el, Módosítás: 2015. december 21. 21/97

- a DÖK munkáját a feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, - évente 1 alkalommal diákközgyűlést hívunk össze, - havi rendszerességgel a DÖK gyűléseken tájékoztatjuk a diákokat az aktuálitásokról, - a tanulók képviselői véleményt nyilváníthatnak a jogszabályban meghatározott esetekben, - a diákönkormányzat vezetője kapcsolatot tart az iskola vezetőjével, - a különböző programokról az iskolai faliújságon, honlapunkon és a stúdión keresztül is értesülnek a tanulók, - a kapcsolattartás során tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségi jogait. III.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánkban szülői választmány működik, mely a Szervezeti Működési Szabályzata szerint tevékenykedik. Szülői értekezletet évi 2 alkalommal tartunk, ahol tájékoztatjuk a szülőket: - az iskola házirendjéről, - az iskola céljairól, feladatairól, - a helyi tanterv és az érettségi követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - gyermekeik tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, - az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - a szülők kérdéseit, véleményét az osztályfőnök továbbítja az iskola vezetősége felé, - szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet összehívása. Fogadóóra: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása évi 2 alkalommal: - információt szerzünk a tanulók egyéni gondjairól, ha igénylik tanácsokat adunk az otthoni tanulásra, a tanulók magatartási problémáira, a szabadidő helyes eltöltésére, továbbtanulásra. Írásbeli tájékoztató: - a szülőket írásban is értesítjük gyermekük tanulmányi eredményéről, magatartásáról és az iskolai programokról; - az ellenőrző könyvben folyamatosan, - A kötelezően beszerzendő taneszközökről és a tankönyvlistáról az újonnan érkezőket beiratkozáskor, a felsőbb évesek szüleit év végén értesítjük. - A szülők tájékoztatást kapnak a tankönyvtámogatásokról, az ingyenes tankönyvhöz jutás lehetőségéről, a jogosultság feltételeiről. - Az érettségire felkészítő tanórákról a tanulók jelentkezési feltételeiről - Az iskolában ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokról. Nyílt nap: - leendő diákjaink és szüleik számára ősszel nyílt napot tartunk, ahol megismerkedhetnek az iskolában folyó munkával. (óralátogatás, szülői fórum). III.8.3 Az iskola partnereivel való kapcsolattartás Az iskolát a külső kapcsolatokban általában az igazgató képviseli. Az iskolavezetés többi tagja a vezetői feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a külső személyekkel, szervezetekkel. A kapcsolatok formáját és módját a fenntartóval, a felügyeleti szervekkel és a szakmai irányító szervezetekkel a törvények és jogszabályok határozzák meg. A fenntartóval való kapcsolattartás Módosítás: 2015. december 21. 22/97