PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249 Internet: http://www.pedagogusok.hu E-mail: psz@pedagogusok.hu Tájékoztató a szakszervezeti vezetők részére a munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény megváltozott szabályairól Irányadó jogszabályi rendelkezések 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (új Mt.) 148., 233., 273. (3) (4) bekezdés 2012. évi LXXXVI. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokrói 14. (2) bekezdés 1992. évi XXII. számú törvény (régi Mt.) 25., 28. 1992. évi XXXIII. számú törvény (Kjt.) 6., 11. (2) bekezdés (hatályos 2012. 06. 30-ig) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. számú törvény 1. számú melléklet Harmadik rész 11/12 pontja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Köznev. tv.) 4. 7.), 12.), 28.), 34.) pontjai A munkajogi védelem, és a munkaidő-kedvezmény szabályai az új Mt. 2012. 07. 01. napján történt hatálybalépésével jelentősen változtak. Munkajogi védelem új Mt.273. 273. (l) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a (3) bekezdés szerint megjelölt választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló (a továbbiakban: tisztségviselő) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez, valamint a munkáltató tisztségviselőt érintő 53. szerinti intézkedéséhez. (2) Az (l) bekezdés szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszünését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. (3) A szakszervezet a 236. (2) bekezdésben foglaltak szerint önállónak minősülő telephelyen foglalkoztatott tisztségviselők közül, ha a munkavállalóknak a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma a) az ötszáz főt nem haladja meg, egy főt, b) az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, két főt, c) az ezer főt meghaladja, de a kétezer főt nem haladja meg, három főt, d) a kétezer főt meghaladja, de a négyezer főt nem haladja meg, négy főt, e) a négyezer főt meghaladja, öt főt jelölhet meg. (4) A (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselőn túlmenően az (l) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt. (5) A szakszervezet akkor jogosult a (3) (4) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszünt.
2 (6) A szakszervezet az (l) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. A tájékoztatásnak, ha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. A szakszervezet az alapszabályában foglaltak szerint határozhatja meg, hogy hány tisztséget alakít ki, azokat kikkel tölti be, és szabadon jelölheti ki tisztségviselőit, melybe a munkáltatónak nincs beavatkozási lehetősége. E munkavállalók személyéről a szakszervezet köteles a munkáltatót írásban tájékoztatni (új Mt. 232. ). A munkajogi védelem lényege, hogy általa a szakszervezetnek lehetősége van olyan munkáltatói egyoldalú intézkedéseket megakadályozni, amelyek kiszakíthatják a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalókat arról a munkahelyről, ahol érdekképviseleti feladataikat betöltik. A védelem kérdésében az érintett felsőbb szakszervezeti szerv határozhat: előzetes egyetértése szükséges egyes egyoldalú döntések meghozatalához. Ha a munkavállaló szakszervezeti tisztségviselő és egyben a közalkalmazotti tanács elnöke is, a munkajogi védelem csak a szakszervezeti tisztségére tekintettel jár [Mt. 260. (5) bekezdés]. A védett tisztségviselőket a szakszervezet egyedül jogosult kijelölni. Amennyiben a munkáltató a munkajogi védelem körébe eső intézkedést tervez, előzetesen meg kell keresnie a felettes szakszervezeti szervet. A szakszervezetnek az intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül kell írásban közölnie. Ha a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha a szakszervezet a tervezett intézkedéssel egyetértene. Egyéb esetben a munkáltató csak akkor hajthatja végre jogszerűen az intézkedést, ha a szakszervezet azzal egyetért. A korábbi bírói gyakorlat értelmében, amely nagy valószínűség szerint a jövőben sem fog változni, ha a munkáltató álláspontja szerint a szakszervezet alaptalanul tagadta meg hozzájárulását, a nyilatkozat pótlása iránt pert indíthat a szakszervezet ellen. Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, úgy ítéletével pótolja a szakszervezet hozzájáruló nyilatkozatát [Ptk. 5. (3) bekezdés]. Ha a szakszervezet egyetértését a munkáltató előzetesen nem kérte ki, a jogsértés megállapítása iránt a szakszervezet bírósághoz fordulhat. Ahhoz azonban, hogy e döntés a tisztségviselő re is kihasson, neki magának is perben kell állnia (például munkaügyi jogvitát kell kezdeményeznie a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt). Az előzetes egyetértés elmulasztása esetén a felmondás tehát jogellenes lesz, ilyenkor amennyiben a munkavállaló kéri, a bíróság nem mellőzheti a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését (Mt. 82-83. ). A munkajogi védelem azonban csak az új Mt. által meghatározott számú tisztségviselőt illeti meg. A számítás alapja a munkavállalóknak a naptári év első napján a megelőző naptári évre számított átlagos statisztikai létszáma, melyet a munkáltató valamennyi önállónak minősülő telephelyén figyelembe kell venni a védett személyi kör meghatározása során. Az önállónak minősülő telephely Mt. 236. (2) bekezdés (2) Önállónak minősül a munkáltató telephelye, ha vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az új Mt. a munkajogi védelemre kijelöléshez [új Mt. 273. (3) bekezdés] és a munkáltatóval történő konzultáció idejére a szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkavégzés alóli mentesítéshez [új Mt. 274. (1) bekezdés] az önálló telephely fogalmát használja, a közoktatási intézményekben a szabály csak akkor alkalmazható, ha az önálló telephely fogalmát összevetjük a Köznev. tv. fogalomhasználatával. Be kell azonosítani ez utóbbi törvény egyes definíciói egyikével:
3 feladatellátási hely [4. 7.) pont] = az a cím, ahol a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátása történik ; intézményegység [4. 12.) pont] = az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely alapfeladatát látja el ; tagintézmény [4. 28.) pont] = az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el ; telephely [4. 34.) pont] = a székhelyen kívül működő feladatellátási hely. Természetesen csak olyan telephely jöhet számításba, ahol a telephelyen működő tagintézménynek (intézményegységnek) vezetője van. A Köt. tv. jelenleg hatályos l. számú melléklete Első részében csak a tagintézményben teszi kötelezővé vezető megbízását. Az értelmezés során tehát az új Mt. önálló telephely fogalmához közelítve már csak egy kérdést kell tisztázni, rendelkezik-e a tagintézmény vezetője az üzemi tanácsot megillető egyes részvételi jogok tekintetében jogkörrel? Az üzemi tanács jogköreit az új Mt. (262. 266. ) a közalkalmazotti tanács jogköreit a Kjt. 16. (1) (2) bekezdései tartalmazzák. Véleményem szerint nem kizárt az intézmények Szervezeti Működési Szabályzatába a tagintézmények vezetőinek feladatai közé ilyen jogkört beépíteni. Munkaidő-kedvezmény Előljáróban összehasonlításul idézzük a régi Mt. hatályon kívül helyezett rendelkezéseit.,,25. (1) A munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidőkedvezményt biztosítani. (2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen eltérő megállapodás hiányában minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni. (3) A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. (4) A szakszervezet tagjai részére összesen a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább harminc nappal értesíteni kell. (5) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségviselők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag bruttó összegben fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszervezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel. új Mt. 274. (1) A munkavállalót szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá a 273. (3) (4) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidőkedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.
4 3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. A szakszervezet a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve legalább öt nappal korábban köteles bejelenteni. (4) A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet. (5) A munkaidő-kedvezmény, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára távolléti díj jár. Mint az látható az új rendelkezések a munkáltatóval való konzultáció tartamára a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés biztosítását a 273. (3) (4) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló számára teszi kötelezővé. Az Mt. az érdekképviseleti tevékenység ellátásához távolléti díjjal (Mt. 148. ) fizetett munkaidő-kedvezményt biztosít a szakszervezet által megjelölt munkavállalók részére. E munkaidő-kedvezmény célhoz kötött, azt csupán az érdekképviseleti tevékenységgel összefüggésben lehet felhasználni. Ilyen lehet például a szakszervezeti gyűlés, egyeztetés, megbeszélés, a szakszervezet által szervezett képzés, továbbképzés, illetve tanulmányút is. Ezen túlmenően az Mt. külön nevesíti a munkajogi védelmet élvező szakszervezeti tisztségviselők [Mt. 273. (3) (4) bekezdés] munkavégzés alóli mentesítését, amely a munkáltatóval való konzultáció (Mt. 233. ) teljes tartamára szól. Fontos tudni, hogy a két jogosultság több okból sem azonos: a) a munkaidő-kedvezmény:» taglétszámrüggő,» adható olyan munkavállalónak is, aki nem választott szakszervezeti tisztségviselő.» sőt, akár olyannak is,aki nem szakszervezeti tag. b) a munkavégzés alóli mentesítés a munkáltatóval folytatott konzultáció időtartamára» a munkajogi védelmet élvező,» kijelölt szakszervezeti tisztségviselőtilleti meg,» időben nem korlátozott. A munkaidő-kedvezmény mértéke egy naptári évben mely az ellenkező kollektív szerződéses megállapodás hiányában nem vihető át a következő évre legfeljebb a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Mivel a munkaidő-kedvezmény január elsejei taglétszámhoz igazodik, az év közben bekövetkező taglétszám-változás ezt nem befolyásolja. FIGYELEM!! E szabály alkalmazásakor 2012. december 31. napjáig a 2012. január l-jei taglétszám az irányadó [Mth. 14. (2) bekezdés]. A korábbi szabályozással megegyezően a szakszervezet jogosult meghatározni, hogy konkrétan mely munkavállalók és milyen időtartamra részesülhetnek munkaidőkedvezményben. Rendkívül indokolt esetet kivéve a szakszervezetnek legalább öt nappal korábban be kell jelenteni a munkáltató felé az igénybevételt. A rendkívüli esetek tipikus körét érdemes a kollektív szerződésben szabályozni. Az Mt. a korábbi szabályozástól eltérően kifejezetten akként rendelkezik, hogy a fel nem használt munkaidő-kedvezményt nem lehet pénzben megváltani. E rendelkezés kógens jellege azonban nem egyértelmű, hiszen az Mt. nem rendelkezik akként, hogy e szabálytól a felek nem térhetnek el, következésképpen a kérdés kollektív szerződésben szabályozható, vagy arról a munkáltató és a szakszervezet megállapodhat. Tekintettel arra, hogy a köznevelési törvénynek a pedagógusok új kötelező óraszámát megállapító rendelkezései csak 2013. szeptember l-jén lépnek hatályba, a jelenlegi heti kötelező óraszámok arányos csökkentésével kell továbbra is biztosítani a szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységet ellátó, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaidö-kedvezményét. [L.: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény l. sz. melléklet Harmadik rész III12. pont]
5 A kiszámítás módja tehát nem változott, csak a munkaidő-kedvezmény mértéke. Erre figyelemmel a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaidőkedvezménye a korábbiakban javasolt módszerrel számítható ki.: 2 tagonként l óra x kötelező óraszám 4,33 (hét) x 40 óra (heti munkaidő) A település szintű érdekegyeztetésben résztvenni jogosult szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye. Sajnos a Kjt. alábbi szabályát, amely a munkaidő-kedvezmény biztosítását egy háromoldalú megállapodással lehetővé tette, 2012. 07. 01. napján az Mth. 26. (28) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte. Kjt. 11. (2) bek. értelmében: A Munka törvénykönyve 25. -át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat, az érintett munkáltatók és a szakszervezet megállapodása alapján, a több munkáltató szakszervezeti tagságának képviseletében az önkormányzati szintű érdekegyeztetésen eljárni jogosult szakszervezeti tisztségviselő részére a munkaidőkedvezmény vagy annak egy része az egyes munkáltatóknál meglévő szakszervezeti taglétszám alapján összevonható. Az összevont munkaidő-kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a tisztségviselő havi munkaidejének ötven százalékát. Annak érdekében, hogy a nevelési-oktatási intézményeket a közeljövőben érintő változások során az érdekvédelmi munka biztosítható legyen, a következő megoldást javasolom, megjelölve annak jogszabályi alapját is: Kjt. 6. (l) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő b) területi (megyei) vagy települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben a fenntartó az érintett, területi vagy települési szinten reprezentatív szakszervezetekkel a fenntartói szintű érdekegyeztető fórumban egyeztet. A területi, települési szintű érdekegyeztetést a saját fenntartásába tartozó intézmények tekintetében a fenntartó folytatja le, amely lehet önkormányzat vagy állami szerv. (3) A fenntartó döntése előtt az (1) bekezdés b) pontja alapján létrejött fórumban részt vevő szervezetekkel véleményezteti a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés tervezetét. (4) A (3) bekezdésben foglalt tervezeteket az azokról történő döntés előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek. (7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti érdekegyeztetőfórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a fenntartó kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat megállapodás útján maguk alakítják ki. Felhívom a figyelmet, hogy a hatályon kívül helyezett Kjt. 11. (2) bekezdésében írtak is csupán a munkaidő-kedvezmény átadásáról szóló megállapodás lehetőségét, és nem kötelezettségét tartalmazták. Budapest, 2012. szeptember 3. Dr. Selmeciné dr.csordás Mária vezető jogtanácsos