Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

1 Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu Ikt.sz.: 5221-27/ 2010. Ea.: Hering Róbert Tel.: 56/523-401 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8 12 óráig, szerda: 8-16 óráig. E-mail: kozeptiszavideki@zoldhatosag.hu Tárgy: Tisza-tó részprojekt környezetvédelmi engedély Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi Igazgatóság (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.; rövidített név: KÖTI-KÖVIZIG) megbízásából eljáró BIOAQUA PRO Kft ( 4032 Debrecen Soó R. u.21. ) A Komplex Tisza-tó, Tisza-tó részprojekt keretében tervezett beavatkozásokhoz környezetvédelmi engedély kiadása iránti 2010 május 31-én keltezett kérelmére indult környezetvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hoztam: Határozat A BIOAQUA PRO Kft ( 4032 Debrecen Soó R. u.21. ) szám nélküli 2010. május hóban készült környezeti hatástanulmányában foglaltak alapján a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi Igazgatóság részére (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. ) A Komplex Tisza-tó Tisza-tó részprojekt kertében tervezet beavatkozások elvégzéséhez környezetvédelmi engedélyt adok. A környezetvédelmi engedély 2015. október 31-ig hatályos az alábbi feltételek és előírások megtartása mellett: 1. A tevékenység jellemzői: A beruházás Tiszafüred, Abádszalók, Kisköre, Tiszavalk, Sarud, Tiszaderzs, Poroszló települések térségében a Tisza-tó víztározó területén történik. A projekt célja: A tó belső víztereinek vízcseréjének javítása, a tározó kapacitásának, használati értékének fenntartása, illetve növelése környezetének károsítása nélkül. A vízi élőlények számára hosszirányú átjárhatóság biztosítása a folyó alvízi és felvízi szakaszai között. A belső áramlási folyamatok elősegítése, az eutrofizációs folyamatok lassítása, a vízminőség és használati értékének védelme. A Tisza-tó áramlási viszonyainak biztosítása céljából jelenleg 7 db öblítő csatorna, valamint az ún. Kisfüredi-fok, az Aponyháti és a Buláti csatorna, és természetes eredetű vízfolyásként a Kis-Tisza üzemel. Ezek a létesítmények látják el a Tiszából friss vízzel a tó belső víztereit. Ezek azonban a Tisza vízjárásától, és a hordalékviszonyoktól függően folyamatosan töltődnek. Rendszeres karbantartásuk, kotrásuk azonban nem megoldott. Továbbá a tározó sekélyebb területein, ill. az elzárt víztérrészeken gyors ütemű a feltöltődés melyet részben a Tiszából származó hordalék, részben, főleg a mélyebb elzárt területeken az ezekben a víztérrészekben képződő autochton növényi eredetű szerves törmelék okoz. A jelenlegi álla-

2 pot hosszabb távú fenntartása érdekében szükséges az előrehaladó szukcessziós folyamatok lassítása, melynek egyik eszköze az öblítő rendszerek fejlesztése. A beavatkozások: A Tisza-tó öblítő rendszereinek a fejlesztése, öblítő csatornák kialakítása. Gyökérzónás kotrás elvégzése a leginkább benőtt helyeken. Melyek a következő konkrét helyszíneken valósulnak meg: o Aponyhát-Nagy morotva összekötő csatorna kialakítása o Az Eger-patak kotrása, és bekötése a Dühös-laposba, Bocskoros-híd rek. o Kis-Tisza rendszer fejlesztése o Csapói-Holt-Tisza kotrása o VI. öblítőcsatorna kotrása o VI. öblítőcsatorna-fűzfás morotva összekötőcsatorna kialakítása o X. öblítőcsatorna kotrása o Füredi-Holt-Tisza o VIII. öblítőcsatorna kotrása o Kőhíd-lapos gyökérzónás kotrása o Szilas-fok-VI. öblítőcsatorna-lapos-morotva térségének gyökérzónás kotrása o V. öblítőcsatorna felső szakaszának gyökérzónás kotrása o Abádszalóki-öböl Érfűi térségének (A/5 sziget Ny-i oldal) kotrása szervezetek szempontjából kedvezőnek minősíthető. Ez lokálisan kedvező az A tározó körtöltésének hullámverés elleni védelme elengedhetetlen, mivel a nyílt vízfelületen megszaladó szél felkorbácsolja a vizet, és a hullámok elhabolják a töltést. A hullámverés elleni védelem műszaki és biológiai megoldások ötvözésével került kialakításra. A töltésláb kőszórása mellett fás-cserjés-nádas sáv hivatott csillapítani a hullámok erejét. Ez a védelmi sáv több helyen sérült, illetve a kiépítése nem teljes, ezért ezeken a helyeken szükséges a kialakítása (Sarud). A Jászsági-főcsatorna beeresztő műtárgya a Tisza jobb parti árvízvédelmi töltés 134+940 tkm szelvényében, a Nagykunsági-főcsatorna beeresztő műtárgya pedig a Tisza bal parti árvízvédelmi töltés 144+642 tkm szelvényében található. A műtárgyak a Tisza-tó szerves részét képezik, mivel ezeken keresztül valósul meg a Jászsági és a Nagykunsági öntözőrendszerek vízellátása és a Körös-völgyi vízátvezetés. A művek részleges felújítása a korábbi években ugyan megtörtént, de fejlesztésük az összetett igények (pl. árvíz idején történő halastavi vízszolgáltatás) miatt indokolt. Szabályozó műtárgyak közül beavatkozással érintett a IX-es, X-es és a VI-os öblítő csatorna szabályozó és védelmi műtárgyai. A hosszirányú átjárhatóság biztosítására a Kiskörei Vízlépcső fejlesztésére hallépcső kerül beépítésre, a Tisza folyó 403,2 fkm-ben a bal parti hullámtéren, a mű üzemi területén. A vizekre gyakorolt hatások: Az építés vizekre gyakorolt hatásai: A beavatkozással érintett víztestek vízminőségében az építés során nem várható számottevő változás, amennyiben a beavatkozásokat csak megfelelő műszaki állapotú, az előírások szerint karbantartott, kötelező környezetvédelmi bizonyítvánnyal rendelkező gépekkel végezik el, ill. a kivitelezés során a munkafegyelem megfelelő lesz és a balesetvédelmi előírásokat a munkavégzés során betartják. Ezen szempontok betartása biztosítható ezért az ilyen okra visszavezethető havária előfordulásának valószínűsége a gyakorlati tapasztalatok szerint elenyé-

3 sző. Havária esetektől eltekintve a tervezett beavatkozások az építési fázisában tehát nem gyakorolnak számottevő hatást a felszíni vízminőségre. A projekt építési munkálatainak nincs számottevő talajvízhasználó és -szennyező hatása. Az esetleges talajszennyező hatások a talajvízre is hatnak, de az ilyen típusú szennyeződéseket a technológiai fegyelem betartásával teljes egészében el lehet kerülni. Az üzemelés vizekre gyakorolt hatásai A projekt fő céljai között szerepel a tározó belső terei áramlásának javítása. A tervezett munkálatoknak a tározó működtetése szempontjából várható jelentős hatása. A oxigénháztartás szempontjából is.műtárgyrekonstrukciók és az öblítőcsatornák kotrása 85,60 mbf szintre a tározó gyorsabb töltését és ürítését teszi lehetővé, ideiglenesen javulnak a belső áramlási feltételek is. Az egyes csatornák vízszállítási kapacitás értéke megnő, általában mintegy háromszorosára (a Kis-Tisza 7,5 m 3 /sec vízszállítási kapacitása max. 20 m 3 /sec-re nő). A tározó belső tereinek áramlási feltételeit is kotrásokkal (főként összekötő kotrások) javítják. A tervezett beavatkozások a felszíni vizek kémiai paramétereire (pl.: tápanyagkoncentrációk) várhatóan nem gyakorolnak számottevő volumenű hatást. A vízmélység a Tisza-tó esetében lokálisan (a kotort felszíneken) növekszik, ami mindenképpen pozitív hiszen forró nyári időszakban ezeken a mélyebb mederrészeken az alsó vízrétegek nehezebben melegszenek át, mely az erősen felmelegedő vizeket nehezen toleráló vízi Az üzemelési fázisban a projektnek nem lesz kimutatható hatása a felszín alatti vizek minőségére és mennyiségére 2. A tevékenység folytatásához megállapított kötelezettségek Vízvédelem-vízgazdálkodás Építés-kivitelezés: - Az építési munkák megkezdése előtt az érintett tározói területeken, valamint a duzzasztómű alatti bal parti hullámtéren (tervezett hallépcső területe) lévő szennyező forrásokat (illegális hulladék lerakások, szennyezett hordalék stb.) fel kell deríteni, fel kell számolni és a hulladékok ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell. - A kiviteli munkák során törekedni kell, az elfoglalt ill. az ideiglenesen igénybevett (felvonulási terület) területek minimalizálására. Utóbbi területeknél a munkák befejeztével az eredeti állapot helyreállítását kell a lehető legnagyobb mértékig biztosítani - A kivitelezőnek fel kell készülni a kivitelezés alatt bekövetkező árvíz, mint reális eséllyel bekövetkező potenciálisan felszíni vízszennyezést kiváltó havária bekövetkezésére is. - A felszínalatti víz szennyezése az építés során jellemzően a talaj szennyezésén keresztül fordulhat elő. Időben történő kárelhárítással a felszín alatti vizekbe történő bejutását meg kell előzni. Ezekre az esetekre fel kell készülnie a kivitelező cégeknek és megfelelő kárelhárítási eszközöket, anyagokat (pl. felitató) kell a területen tárolni. - Az építési munkákat megfelelő műszaki állapotú és a környezetvédelmi előírásokat is kielégítő szállító járművekkel és munkagépekkel kell végezni. Az olajcsöpögések megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani, rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással ezeket minimális mértékűre kell szorítani.

4 - A munkagépek, az úszó munkagépek, vízi járművek, gépjárművek üzemanyag ellátására műszaki védelemmel rendelkező töltőhelyet kell létesíteni. - A gépek-járművek karbantartását, nagyjavítását, illetve mosását csak erre a célra kialakított műszaki védelemmel rendelkező telephelyen lehet végezni. Az építési munkák területén csak kisebb javítások végezhetők olajfelfogó tálca alkalmazásával. Tekintettel a létesítmény jellegére a próbaüzemre, a próbaüzem időtartamára vonatkozóan előírást nem teszünk. Üzemelés, monitorozás: A tározó üzemeltetését, műveinek fenntartását, karbantartását a tározó üzemeltetési szabályzata alapján végzik. A tározó üzemeltetési szabályzatát a projekt megvalósulását követően, különösen az a hallépcső vonatkozásai miatt át kell dolgozni. A Tisza-tavat, mint vizes élőhelykomplexumot az EU Víz Keretirányelv hatálya alá tartozó víztestek alkotják. A tervezett beavatkozások okozta esetleges változások nyomon követése mindenképpen indokolt a kivitelezés és az üzemelés időszakában is, a Keretirányelv (2000/60/EK) monitorozási elvárásainak megfelelő módon. A további tervezési munkák során javasoljuk az alábbi jogszabályok figyelembe vételét: - A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben foglaltakat, valamint a A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben foglaltakat be kell tartani. - 24/2007. (VII.3.) KvVM rendelet (Vízügyi Biztonsági Szabályzat), - vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet, - a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet. A természeti környezet védelme kapcsán: Természetvédelmi szakmai egyeztetés céljából a konkrét munkálatok megkezdése előtt meg kell keresni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot. A projekt keretében tervezett munkálatok elvégzésének beütemezésénél kérjük az alábbiakban megjelölt időbeli korlátozásokat figyelembe venni: Időbeli korlátozások összefoglalása Az Aponyhát-Nagy morotva összekötő csatorna kialakítása (létj. sz.: I.2.1.1.), az Egerpatak kotrása és bekötése a Dühös-laposba (létj. sz.: I.2.1.2.), Kis-Tisza rendszer fejlesztése (létj. sz.: I.2.2.), Csapói-Holt-Tisza kotrása (létj. sz.: I.2.3.), VI. öblítőcsatorna kotrása (létj. sz.: I.2.4.1.), a VI. öblítőcsatorna-fűzfás morotva összekötőcsatorna kialakítása (létj. sz.: I.2.4.2.), a X. öblítőcsatorna kotrása (létj. sz.: I.2.5.1.), a Füredi-Holt-Tisza felső szakaszának kotrása (létj. sz.: I.2.5.2.) és a VIII. öblítőcsatorna kotrása (létj. sz.: I.2.5.3.) kotrása projektelemek augusztus 1.-október 31. közötti időszakban kivitelezhetőek.

5 Ez alól kivételt képez az Aponyhát-Nagy morotva összekötő csatorna kialakítása (létj. sz.: I.2.1.1.) projektelemhez kapcsolódó fásszárú növényzet eltávolítás, melyet a kivitelezést megelőző késő őszi téli időszakban (november 1. - február 28.) lehet elvégezni. Továbbá az Aponyhát-Nagy morotva összekötő csatorna kialakítása (létj. sz.: I.2.1.1.) projektelem kivitelezésének szárazulaton történő részére nem vonatkozik az őszi (október 31.) időkorlát. Ezek a szárazulaton kivitelezésre kerülő földmunkák egészen a következő év március 1.-ig kivitelezhetőek. A Kőhíd-lapos gyökérzónás kotrása (létj. sz.: I.3.1.), a Szilas-fok VI. öblítőcsatorna Lapos-morotva térségének gyökérzónás kotrása (létj. sz.: I.3.2.), az V. öblítőcsatorna felső szakaszának gyökérzónás kotrása (létj. sz.: I.3.3.), az Abádszalóki-öböl Érfűi térségének (A/5 sziget Ny-i oldal) kotrása (létj. sz.: I.3.4.), a partvédelem, hullámverés elleni védelem Sarud térségében (létj. sz.: I.4.1.1.) projektelemek kivitelezése az adott év augusztus 1. után a következő év március 1.-ig kivitelezhetőek. A kiskörei vízlépcső hullámtéri vízleeresztő műtárgy (létj. sz.: I.1.4.) létesítése esetében a munkaterület előkészítése keretében a fásszárú vegetáció eltávolítását a kivitelezést megelőző késő őszi téli időszakban (november 1. - február 28.) lehet elvégezni. Magát a kivitelezést legkésőbb a fásszárú vegetáció eltávolítását közvetlenül követő április 1.-én kezdhető el. Amennyiben nem kezdődnek meg a kivitelezési munkálatok április 1.-ig, akkor a munkálatok augusztus 1. után végezhetőek. A IX. sz. műtárgy rekonstrukciója (létj. sz.: I.1.1.), a X. sz. műtárgy rekonstrukciója (létj. sz.: I.1.2.), a VI. sz. szabályozó műtárgy rekonstrukciója (létj. sz.: I.1.3.), a Jászságifőcsatorna beeresztő műtárgy fejlesztése (létj. sz.: I.5.1.) és a Nagykunsági-főcsatorna beeresztő műtárgy fejlesztése (létj. sz.: I.5.2.) esetében a munkaterület előkészítés és a kivitelezés legkésőbb az adott év április 1.-ig kezdhető el. Amennyiben nem kezdődnek meg a kivitelezési munkálatok április 1.-ig, akkor a munkálatok augusztus 1. után végezhetőek. Az időbeli korlátozástól csak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területileg illetékes természetvédelmi őrkerületvezetőjével folytatott hivatalos jóváhagyó jegyzőkönyv alapján lehet eltérni, amennyiben a fészkelések eltolódása, vagy a fiókanevelés korai befejezése azt indokolja. A beruházás hulladékgazdálkodása kapcsán A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) szerint, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy: o az építés, kivitelezés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, o hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, o a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, o a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, o a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat tartsák be, o a hulladékkezelést végzők rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel. Ennek során vegyék figyelembe, hogy: Az összes keletkező (veszélyes és nem veszélyes) hulladékra a Hgt. rendelkezéseit és a végrehajtására kiadott rendeleteknek az adott hulladékra vonatkozó előírásait be kell tartani.

6 A keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel ezen hulladékoknak a környezet szennyezését kizáró, más hulladékoktól elkülönített, biztonságos módon történő gyűjtésére, előírásszerű ártalmatlanítására. A kivitelezés során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet rendelkezéseit a keletkező hulladékok mennyiségének figyelembevételével kell alkalmazni. A kivitelezés során kikerülő nem veszélyes kotrási iszapok mederparti elhelyezése külön engedély nélkül úgy lehetséges, ha az iszapot abból a mederből emelték ki, melynek a partján elhelyezik. Jelen projektet tekintve ez a tervezett módon megvalósítható a kijelölt, kialakított zagytározókban, illetve pl. a partvédelem-rekonstrukciós munkáknál. A beruházás zaj- és rezgésvédelme kapcsán : A kivitelező a zajvédelmi követelményeket a munkálatok végzése során köteles betartani.. A beruházás levegőtisztaság-védelme kapcsán: projektet úgy kell kivitelezni, megvalósítani, hogy a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet alapján, a megvalósítás és az üzemelés során a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. Ennek érdekében a műszaki előírások és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok előírásait be kell tartani: 1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Irodája. 480/0628/2/2010 számú szakhatósági állásfoglalása: Az KÖTI-KÖVIZIG beruházásában megvalósuló Komplex Tisza-tó projekt" Tisza-tó részprojektje keretében tervezett beavatkozások környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárásban az engedély kiadásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel adom meg: 1. A régészeti örökségvédelem érdekében a Tisza-tó projekt munkálataihoz kapcsolódó földmunkák csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhetők. 2 A tárgyi beruházás műszaki átadásának és vízjogi üzemeltetésének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

7 ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5503-2/2010 számú szakhatósági állásfoglalása: Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete, a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (5000 Szolnok, Ságvári krt 4.) a Komplex Tisza-tó projekt" Tisza-tó részprojektje keretében tervezett beavatkozások környezeti hatásvizsgálatára indult ügyében a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresése alapján - a környezeti hatásvizsgálat dokumentáció Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó részeinek elfogadásához környezet-egészségügyi szempontból hozzájárul. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: Az engedélyes az igazgatási szolgáltatási díjat [ 1.350.000,-Ft.] megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép- Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi Igazgatóság (székhely: Szolnok, Ságvári krt. 4.) Komplex Tisza-tó, Tisza-tó részprojekt keretében tervezett beavatkozásokhoz kíván pályázati anyagot benyújtani. Ehhez a beruházás tervezési szakaszában az általa megbízott BIOAQUQ PRP Kft benyújtotta a Felügyelőségre kérelmét - az környezeti hatásvizsgálati dokumentáció csatolásával - környezetvédelmi hatósági eljárás lefolytatása céljából. A kérelem. nem felelt meg a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek, ezért 5221-2/2010 számú végzéssel hiánypótlásra való felhívást bocsátottam ki. A hiánypótlást követően a dokumentáció már megfelel a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek. A Komplex Tisza-tó Tisza-tó részprojekt beruházás engedélyezésének folyamatában a Felügyelőség a még 2009. június 23-án benyújtott - környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló, módosított 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet(továbbiakban: Khr.) szerinti - előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálásban hozott döntésével (6113-253/2010) környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásra kötelezte az Igazgatóságot. Tekintve, hogy a beruházás - mint a Khr. 3. számú melléklete 133. pontjába tartozó tevékenység várhatóan jelentős hatással lesz a természeti környezetre a kivitelezés időszakában. Továbbá azért, mert a beavatkozással érintett területek esetében a beruházás a 3/1997. (I.8.) KTM rendelet alapján érinti a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló

8 45//2006.(XII.8.) KvVM rendelet alapján a terület részét képezi a NATURA 2000 es területeknek. A környezet védelmének általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény [továbbiakban: Kvt.] 66. (2) bekezdés a) és b) pont szerint a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a létesítés / tevékenység a felügyelőség által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható. A Kvt. 69. (1) és (2) bekezdés előírja, hogy A környezeti hatásvizsgálat eredményeit a kérelmezőnek környezeti hatástanulmányban kell bemutatnia. A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit, valamint a környezeti hatásvizsgálati eljárás szabályait a Kormány rendeletben határozza meg A KÖTI-KÖVIZIG a Felügyelőség határozatának megfelelően kezdeményezte a környezeti hatásvizsgálati eljárást a debreceni BIOAQUA PRO Kft által 2010 májusában szám nélkül elkészített hatástanulmánya Felügyelőségre történő benyújtásával. A Felügyelőség a környezeti hatástanulmányt Khr. 8.-11. -ai és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény [továbbiakban: Ket.] előírásai szerint bírálja el. A Ket. 29. (6) bekezdés szerint - a jelentős számú ügyfelet is érintő - eljárás megindításáról értesítettem az érintett Önkormányzatok jegyzőjét, illetve a tervezett beruházás a Khr. 8. (1-2) bek szerinti közlemény a jegyző közreműködésével közhírelve lett, valamint a Felügyelőség honlapján és az Új Néplap megyei napilapban való elhelyezésével magam is gondoskodtam a nyilvánosság tájékoztatásáról, egyidejűleg kitűztem a Khr. 9. (1). bek. szerinti közmeghallgatás időpontját. A Khr. 8. (1) bek. értelmében a hirdetmény közszemlére, illetve közhírré tételét követően a kérelem és a hatástanulmány megtekinthető volt az érdeklődők számára az érintett települések jegyzőinél, a Felügyelőségnél, valamint a Felügyelőség honlapján. Észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig lehetett benyújtani a Jegyzőhöz, a Felügyelőséghez. Észrevétel egyik helyre sem érkezett. A benyújtott hatásvizsgálati dokumentáció alapján a környezetvédelmi engedély kiadásához levegőtisztaság-védelmi szempontból hozzájárultam a rendelkező részbe foglaltak szerint.: A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek megfelelően megvizsgáltam (a rendelet 2009. augusztus 1-je előtti hatályossága szerint!) és megállapítottam, hogy hulladékgazdálkodási szempontból az egyes részprojektek egyike sem jár jelentős környezeti hatással a tervezett megvalósítást és azt követő üzemeltetést tekintve. Fentiek alapján hulladékgazdálkodási szempontból nem tartom indokoltnak további vagy a jelenlegi dokumentációnál átfogóbb hatásvizsgálatot. A dokumentációban szereplő természetvédelmi szempontú feltételek betartása mellett a tervezett beavatkozás nem ellentétes a természetvédelmi szempontokkal, hosszútávon a beavatkozási terület állapotát kedvezően befolyásolja. A KHV-ban leírtak ismeretében, a tervezett beavatkozások nem ellentétesek az EU Vízkeret irányelvben foglaltakkal, a Tisza-tó medencéi, mint lassan áramló erősen módosított víztestek esetében a jó ökológia potenciál elérését segítik segíthetik.

9 A részprojekt vízgazdálkodási vízvédelmi szempontból megvalósítható. A környezeti hatástanulmány elbírálásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek hatáskörét meghatározó 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4.sz. melléklete alapján megkértem az illetékes szakhatóságok állásfoglalását. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete, Szolnok: 5503-2/2010. számon előírások nélkül hozzájárulását megadta, az alábbi indokolással: A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (5000 Szolnok, Ságvári krt.4.) a Komplex Tisza-tó projekt" Tisza-tó részprojektje keretében tervezett beavatkozások környezeti hatásvizsgálat dokumentáció engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 3. (2) bekezdés és 4. sz. mellékletére, az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete megállapította, hogy a fent nevezett dokumentációnak a Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozó részei a környezet-egészségügyi követelményeknek megfelelnek, továbbá a tervezett tevékenység nem eredményez káros hatásokat és hatásfolyamatokat, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A kivitelezés során fellépő kedvezőtlen környezeti hatások (zaj-és rezgésterhelés, légszennyezés) csak átmenetileg jelentkeznek és nem okoznak maradandó környezeti károsodást. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A. (1) bekezdés, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Kormányrendelet 4. (2) bekezdés rendelkezésein alapul. E szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a 2004. évi CXL. törvény (Két.) 44. (1) bekezdés, 44. (3) bekezdés, 44. (6) és (9) bekezdés rendelkezésein alapul. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda, Debrecen: 480/0628/2/2010 számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől a Komplex Tisza-tó projekt" Tisza-tó részprojektje keretében tervezett beavatkozások környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárása ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A mellékelt kérelem, a BIOAQUA PRO Kft. környezeti hatásvizsgálati dokumentációja, 4 valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti lelőhely nyilvántartási adatai alapján megállapítottam, hogy a tervezett Tisza-tó projekthez kapcsolódó területen több nyilvántartott régészeti lelőhely található. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A Tisza-tó projekt munkálataihoz kapcsolódó földmunkák külterületen, részben már bolygatott területen valósulnak meg. Ugyanakkor a tervezett földmunkák során régészeti leletek előkerülésére kell számítani. A lelőhelyeket szakirodalmi adatokból és topográfiai kutatásokból ismerjük, a terület régészeti topográfiai kutatása alkalmával fennálló rossz megfigyelési körülmények nem tették lehetővé a lelőhely pontos kiterjedésének meghatározását. A fenti lelőhelyeken szisztematikus régészeti kutatás nem folyt, így nem ismerjük azok pon-

10 tos kiterjedését, állapotát és intenzitását. A lelőhelyek kiterjedésének, állapotának és a bolygatatlan régészeti objektumok helyének meghatározása céljából a csatorna rekonstrukciókhoz kapcsolódóan régészeti megfigyelés elvégeztetése indokolt. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. (1) bekezdése alapján a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, így a régészeti örökség védelme érdekében a próbafeltárás elvégzése indokolt, amelynek formája régészeti felügyelet. A régészeti felügyelet eredményei alapján kerülhet sor a kivitelezés további folytatására, vagy egy esetleges megelőző feltárás elvégzésére. A régészeti szakfeladatok elvégzésére amennyiben a tárgyi beruházás megvalósulása nagyberuházásnak minősül a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet által módosított, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól" szóló 18/2001. (X. 18.} NKÖM rendelet 14/D. (1) pontja értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13-17.) jogosult, amennyiben nem (számít nagyberuházásnak) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága (5000 Szolnok, Kossuth L. tér 4.) jogosult A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19.. (3) pontja alapján a beruházó költségére. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásomat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. sz. mellékletében felsorolt szakkérdéseket figyelembe véve adtam ki. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje leteltének napja: 2010. augusztus 13. Hatóságom, mint szakhatóság hatásköre a Korm. rendelet 1. (2) bek. a/ pontján, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm r. 4. sz. melléklet 3. pontján, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. {1) bekezdésén, illetékessége a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 1. (3) bekezdésére figyelemmel a Korm. rendelet 1. számú mellékletének 8. pontján alapul. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezése keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát. A szakhatósági hozzájárulás nem mentesít a tulajdonosi hozzájárulások és az egyéb, jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése alól. A Ktv. 91. (1) alapján az ügyintézési határidő három hónap, mely 2010 október 23-án jár le, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlás teljesítésének, valamint a szakhatóságok eljárásának időtartama. Az eljárás során Kisköre településen a KÖTI-KÖVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség épületében 2010. szeptember 2-án megtartott közmeghallgatás rendben lezajlott, a tervezett beruházás ellen kizáró ok nem merült fel.

11 A közmeghallgatás jegyzőkönyvét a KÖTI-KÖVIZIG és a KÖTI-KTVF képviselője hitelesítették. A jegyzőkönyvet megküldtem az illetékes Önkormányzatok jegyzőihez és kértem biztosítani annak nyilvánosságát. Megküldtem továbbá az eljárásban közreműködőknek is tudomásul vétel végett. A lefolytatott környezeti hatásvizsgálati eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. A döntésemet a Ket. 71. (1) bekezdése szerint - figyelemmel a Khr. 10. (2) bekezdés a) pontjára - határozatba foglaltam, melyben a meghatároztam a tevékenység folytatásához szükséges környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi feltételeket. A Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, többször módosított 347/2006. ( XII.23.) Korm. rendelet 8. által meghatározott hatáskörben, a rendelet 1. sz. melléklete IV. pontja szerinti illetékességi területen lát el hatósági jogköröket. Határozatom kiadásánál figyelembe vettem még a természet védelméről szóló, többször módosított 1996. évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló, módosított 2000. évi XLIII. törvény, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet, a levegő védelméről szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007 (X.29.) Kormányrendelet előírásait. Az igazgatási szolgáltatási díj a 33/2005 ( XII.27. ) Korm. rend. 1.sz. melléklet II.12. pontja alapján állapítottam meg. A fellebbezés jogát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. (1) bekezdése Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. ; valamint a fellebbezésre nyitva álló időt a 99. (1) bekezdése A fellebbezést ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik a döntés közlésétől számított tíz munkanapon belül lehet előterjeszteni. alapján biztosítom. Szolnok, 2010. szeptember 17. megbízásából: Kónya Károly Igazgató Dr. Nemes Gábor. engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes

12 Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi Igazgatóság Tértivevénnyel 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. 2./ BIOAQUA PRO Kft. 4032 Debrecen Soó R.. út 21. 3./ Tiszafüred Polgármesteri Hivatal jegyzője (+kísérőlevél) 5350 Tiszafüred Kossuth tér 1. 4./ Abádszalók Polgármesteri Hivatal jegyzője (+kísérőlevél) 5241 Abádszalók Deák F. ú. 12. 5./ Kisköre Polgármesteri Hivatal jegyzője (+kísérőlevél) 3384 Kisköre, Széchenyi út 24. 6./ Tiszavalk Polgármesteri Hivatal jegyzője (+kísérőlevél) 3464, Tiszavalk Templom ú. 2. 7./ Sarud Polgármesteri Hivatal jegyzője (+kísérőlevél) 3386 Sarud Kossuth út 93. 8./ Tiszaderzs Polgármesteri Hivatal jegyzője (+kísérőlevél) 5243 Tiszaderzs Fő út 19. 9./ Poroszló Polgármesteri Hivatal jegyzője (+kísérőlevél) 3388 Poroszló Fő út 6. 10./ ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady E. út 35-38. 11./ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda 4042 Debrecen, Piac utca 79. 12./ Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság 5500 Szarvas, Anna liget 1. 13./ KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda 14./ KÖTI-KTVF HNYR 15./ KÖTI-KTVF Irattár Azonosító adatok: I. Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: KÖTI-VIZIG 2. Ügyfél címe: Szolnok, Ságvári Krt. 4 3. Ügyfél KÜJ száma: 100129207 II. Objektumra vonatkozó információk: 1. Objektum megnevezése: tározó 2. Objektum címe: Tisza-tó