NAGY SÁNDOR JÓZSEF GIMNÁZIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A NAGY SÁNDOR JÓZSEF GIMNÁZIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Tartalom 1 A minőségirányítás és a Közoktatási törvény... 3 2 Az Intézmény adatai... 4 3 A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei... 4 4 A minőségpolitika... 4 4.1. A fenntartó elvárásai... 5 4.2. Minőségpolitikai nyilatkozat... 5 4.3. Minőségcélok... 6 5 A minőségfejlesztési rendszer... 6 5.1. A minőségfejlesztés célja... 6 5.2. A minőségfejlesztés eszközei... 6 5.3. A partnerkapcsolatok irányítása... 7 5.4. A partnerek azonosítása... 7 5.5. A partnerek igényeinek nyomon követése... 7 5.6. A partnerek elégedettségének mérése... 8 5.7. Kommunikáció a partnerekkel... 9 5.8. Intézkedési terv... 10 5.9. Az Intézmény honlapja... 10 6 Az Intézmény működési folyamata... 10 6.1. Vezetési feladatok... 10 6.2. Tervezési feladatok... 11 6.3. Ellenőrzési feladatok... 11 6.4. Mérési feladatok... 11 6.4.1 Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok... 11 6.4.2 Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok... 11 6.4.3 Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok... 12 6.4.4 Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok... 12 6.5. Értékelési feladatok... 12 6.5.1 A költségvetési terv és beszámoló értékelése... 12 6.5.2 A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése... 13 6.5.3 Az oktató és nevelőmunka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése... 13 6.5.4 A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése... 14 7 Teljesítményértékelés... 14 7.1. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja... 14 7.2. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése... 15 7.2.1 A teljesítménykövetelmények meghatározása... 15 7.2.2 A teljesítményértékelés... 15 7.3. A nem vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményértékelése... 15 7.3.1 A teljesítménykövetelmények meghatározása... 15 7.3.2 A teljesítményértékelés... 16 7.4. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai... 16 7.5. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok... 16 8 A teljes körű intézményi önértékelés... 17 8.1. Az intézményi önértékelés célja... 17 8.2. Az intézményi önértékelés periódusa... 17 8.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei... 17 9 A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata... 18 10 A minőségirányítási program nyilvánossága... 18 2

A minőségirányítás és a Közoktatási törvény A Közoktatási törvény minőségirányítással kapcsolatos legfontosabb előírásait a 40. (10) és (11) bekezdései tartalmazzák: A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása,fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt. 60-61. ) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat (Kt.63. ) véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünk kialakítja partnerközpontú minőségirányítási programját. A program kialakításában alapul vettük a jogszabályok előírásait, továbbá Budakeszi Város Önkormányzatának közoktatási minőségirányítási programját, valamint az intézmény minőségirányítási tevékenységének elveit és eddigi gyakorlatát. A minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, működtetéséért a Közoktatási törvény 54. (1) bekezdése értelmében ő tartozik felelősséggel. A program elfogadása előtt megtörtént - az 1. számú mellékletben meghatározott - érdekelt szervek véleményének kikérése. A programot az alkalmazotti közösség... napon elfogadta. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3

1 Az Intézmény adatai NEVE: SZÉKHELYE: FENNTARTÓJA: JOGÁLLÁSA: TÍPUSA: AZ ALAPÍTÓ OKIRAT KELTE: ALAPTEVÉKENYSÉGE: Nagy Sándor József Gimnázium Budakeszi, Széchenyi u. 94. Tel./fax:06-23-451-506 E-mail.: Budakeszi Város Önkormányzata Önálló jogi személy Középfokú oktatási intézmény 2003.XII.10. Általános középfokú oktatás, 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás Nyelvi előkészítő osztály a 9. évfolyamon Az Intézmény bemutatása Az 1961-ben elkészült épületben először általános iskola működött. Az első gimnáziumi osztály 1964-ben került beiskolázásra. 1976-ban testnevelés tagozat kezdte meg működését. 1979-2002-ig kollégiummal rendelkezett az iskola. Az intézmény 1989-ben vette fel Nagy Sándor József honvédtábornok nevét. Névadónk Budakeszin állomásozott a budai hadművelet idején. A testnevelés tagozatot 1991-től számítástechnika tagozat váltotta fel. Kiemelt figyelmet fordítunk az informatika és az idegen nyelvek oktatására. Ennek köszönhetően 2004 szeptemberétől intenzív nyelvi képzést indítottunk angol és német nyelvből. 2 A minőségirányítási program célja, tartalmi követelményei A minőségirányítási program - Közoktatási törvény 40. (11) bekezdés figyelembevételével meghatározott - célja, hogy rögzítse, szabályozza: az Intézmény működésének hosszú távra szóló elveit; a hosszú távú elvek szerinti működés megvalósítását szolgáló elképzeléseket; az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a o vezetési, o tervezési, o ellenőrzési, o mérési, o értékelési feladatok végrehajtását, a teljesítményértékelés szempontjait és az értékelés rendjét o a vezetői feladatokat ellátók, továbbá o a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában, a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, valamint a fenntartó minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 3 A minőségpolitika Az Intézmény minőségpolitikáját a Közoktatásról szóló törvény 40. (10) bekezdése értelmében feladatai hatékony, törvényes, és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából határozza meg. 4

3.1. A fenntartó elvárásai (Idézet a BUDAKESZI ÖNKORMÁNYZAT KÖZOKTATÁSI IN- TÉZMÉNYRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁBÓL) Budakeszi Önkormányzat minőségirányítással kapcsolatos céljai szorosan összefügg a jelenleg felülvizsgált önkormányzati intézkedési tervben foglaltakkal, amely dokumentum tartalmazza a fenntartó céljait és elvárásait a közoktatás területén: 1. Budakeszi Önkormányzat, mint fenntartó jogszerű, törvényszerű, költségorientált, hatékony, eredményes működésben érdekelt, ezért a tervezés szerepének erősítésére törekszik. 2. Az önkormányzat a településen élő gyerekek, tanulók számára biztosítja a tankötelezettség teljesítését, az átjárhatóság és a folytathatóság - továbbépíthetőség elvének érvényesítését. 3. Teljes körű Óvodai oktatói nevelői tevékenységet kell folytatni. 4. A közoktatási rendszerbe kerülésről óvoda iskola a közoktatási rendszerből kikerülésig munkába állás, felsőoktatásba kerülés- nyomon követhető legyen a tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja. 5. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskola kultúraközvetítő szerepe, megtartva annak sokszínűségét. A Nagy Sándor Gimnázium évek óta törekszik arra, hogy a településen minél sokrétűbb, használhatóbb szakmai képzésekkel gazdagított oktatási szolgáltatást nyújtson. Az általános iskola célja a felső tagozatos tanulók olyan irányban történő tanítása, amely felkészíti őket a minél eredményesebb középiskolai integrálódásra. A fenntartó ezt kívánja elősegíteni a következő években, felső tagozat részére felépítendő új épület megvalósításával. 6. Az intézményekben stabil innovatív nevelő oktató tantestületek működjenek. 7. Budakeszi Önkormányzat nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. 8. A hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók (jóváhagyott pedagógiai program alapján) legyenek. 9. Minőség-, és értékelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja. 10. Minden rászoruló gyereknek segítségnyújtás a mentális problémáknak a kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi, vagy a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz. 11. Hatékony gyermek és ifjúságvédelem, hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. 3.2. Minőségpolitikai nyilatkozat Az Intézmény egyszerre törekszik arra, hogy megfeleljen az elvárásoknak, a környezetéből érkező kihívásoknak, speciális képzési, és oktatási igényeknek, valamint ellássa az általános műveltség megalapozását, oktatási-nevelési feladatokat, továbbá folytassa az alapvető erkölcsi, etikai normák szerinti nevelést, és ápolja a hagyományokat. 5

A gimnázium a tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít jó hírének megtartására és növelésére, aktív marketingtevékenység folytatására, törekszik arra, hogy megfelelő, naprakész, a működési, a szakmai és a gazdálkodási tevékenységét támogató szabályzatokkal rendelkezzen, és ellenőrzi azok betartását, széles nyilvánosságot kíván biztosítani partnerei számára. Az Intézmény valamennyi dolgozója közreműködik a minőségpolitikai célok megvalósításában, ennek érdekében a dolgozók elkötelezettek a minőségi munka iránt, a pedagógusok feladatuknak tekintik a minőségpolitikai célok szerinti oktatást, nevelést, a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak saját területükön, illetve az oktatási nevelési tevékenységet támogatva végzik feladatukat a minőségpolitikai célok figyelembevételével, az Intézmény tanárai munkájuk során a tanulók számára nemcsak a tananyagot ismertetik, hanem személyiségüket is sokoldalúan fejlesztik 3.3. Minőségcélok Az Intézmény saját minőségcéljait a következő szerkezetben, összefüggésben határozza meg: minőségcélok, a minőségcélhoz kapcsolódó sikerkritériumok, indikátorok, a minőségcél megvalósításához ellátandó feladatok, a megvalósítás időpontja. Az Intézmény minőségcéljait a 2. számú melléklet tartalmazza. 4 A minőségfejlesztési rendszer A Nagy Sándor József Gimnázium, a Közoktatásról szóló törvény 40. (10) bekezdése alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert - épít ki, és - működtet. 4.1. A minőségfejlesztés célja A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a Nagy Sándor József Gimnázium a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja. 4.2. A minőségfejlesztés eszközei Az Intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. Önértékelés keretében az Intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit, folyamatosan méri a partnerek elégedettségét. 6

4.3. A partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata. Az intézményvezető utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelően további személyek is részt vesznek az irányításban. A partnerkapcsolatokat egyértelműen az intézményvezető irányítja: a fenntartó és az intézmény, az alkalmazottak és az Intézmény vonatkozásában. Az iskola a szülőkkel, tanulókkal való partnerkapcsolatának irányításában jelentős szerepet vállal: a pedagógus munkaközösség, valamint a pedagógus. A gimnázium további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható valamely pedagógus is. A partnerkapcsolatok irányítási tevékenysége magában foglalja: a partnerek azonosítási folyamatát, a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, az igények megismerését, az elégedettség mérését. 4.4. A partnerek azonosítása Az iskola folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja a különböző személyekhez, csoportokhoz, intézményekhez fűződő kapcsolatát. Közvetlen partnereink: az intézményben dolgozó pedagógusok az intézményben tanuló diákok az intézmény alkalmazotti köre az intézményben tanuló diákok szülei a fenntartó Budakeszi Város Önkormányzata és annak bizottságai a Budakeszi Német Önkormányzat Közvetett partnereink: az intézménnyel kapcsolatban álló iskolák, mint a bejövő tanulók kibocsátó intézményei az Erkel Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár a Híd Családsegítő a Mezei Mária Művészeti Iskola azon sportegyesületek, ahol diákjaink egyesületi tagok 4.5. A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények megismeréséről, elemzéséről. Az igények megismerése az alábbiak szerint történik: 7

Partnercsoport (partner) Fenntartó Az Intézmény alkalmazottjai Az igény megismerésének eszköze, formája A fenntartó minőségirányítási programja. Értekezleten felszólalási lehetőség Írásbeli javaslattétel Intézményi alkalmazotti közösség javaslatai, kérései Szóbeli vélemény és igény kikérése Az Intézmény tanulói Tanulóközösségekben, iskolai diákfórumokon elhangzott igények Egyéni igénybejelentések Szóbeli vélemény és igény kikérés Kérdőíves igényfelmérés Az Intézményben tanulók szülei Azok az intézmények, melyekből jönnek a leendő tanulók Szülői szervezet által közölt igények Egyéni szülői igénybejelentések Kérdőíves igényfelmérés A gyermeket átadó intézmény vezetőjének igényei Rendszeresség A minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint. Alkalmanként Alkalmanként Alkalmanként Alkalmanként 4.6. A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az Intézmény működésével. A partnerek elégedettsége különböző módon mérhető le: Partnercsoport (partner) A partner elégedettségének mérése Rendszeresség Fenntartó A fenntartó minőségirányítási programjában Évente. foglaltak teljesítése érde- kében történő elemzések, mérések Az Intézmény alkalmazottjai Kérdőíves elégedettségmérés Szóbeli véleménykérés A tantestület által megfogalmazott elégedettség Dolgozói fluktuáció. Az Intézmény tanulói Szóbeli véleménykikérés, Kérdőíves elégedettség mérés A továbbtanulási szándék és a felvételt nyert tanulók arányának mérése Észrevételek, vélemények értékelése évente 1 alkalommal A fluktuáció mutatójának mérése évente egyszer Szervezett formában évente legalább 1 alkalommal 8

Az Intézmény tanulóinak szülei Azok az intézmények, melyekből jönnek a leendő tanulók Szóbeli véleménykikérés, Kérdőíves elégedettség-felmérés A gyermeket átadó intézmény vezetőjének észrevételei Alkalmanként Alkalmanként 4.7. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk: belső kommunikációt, valamint külső kommunikációt. A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a házirend is. A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert egyrészt általa tájékozódhat az Intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről, másrészt a partner képet alkothat az iskola működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről. A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérőek lehetnek. A fenntartó és az Intézmény kommunikációjának sajátosságai, hogy: szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely az intézményvezető feladata, a gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell venni az intézményvezetőnek és a gazdasági vezetőnek. A tanulókkal, tanulócsoportokkal való kommunikáció sajátosságai: a tanulókkal való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az osztályfőnökök, pedagógusok biztosítják, az intézményvezető rendelheti el az iskola tanulóira, egyes tanulóközösségeire kiterjedő szóbeli felméréseket, írásbeli kérdőívek kitöltése, az osztályfőnökök, tanárok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük mérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt, a diákönkormányzattal kapcsolatos kommunikáció keretében a diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja a diákokat a jogaik érvényesítésében, a diákönkormányzat döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe veszi, a pedagógusok segítik az iskolaszék működését, s azt, hogy az elláthassa a feladatait. A tanuló szüleivel való kommunikáció sajátosságai: a szülőkkel való kapcsolattartás az Iskolaszék révén az intézményvezető feladata, a szülői szervezet és az Intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy o a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, o a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a tanulóközösséggel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek. 9

A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyből a gyermekek felvételt nyernek. 4.8. Intézkedési terv Az Intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: a szakmai céljait és a szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait, a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 4.9. Az Intézmény honlapja A gimnázium honlapját rendszeresen frissíti. A honlapon feltüntet minden olyan fontos információt, tájékoztatást, mely segíti az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározott célkitűzések elérését. Az Intézmény honlapjának szerkesztésére az intézményvezető felelőst jelöl ki. 5 Az Intézmény működési folyamata Az Intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra, részletezésre: vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, és értékelési feladatok. 5.1. Vezetési feladatok A minőségirányítási programban meghatározottaknak először a vezetésben kell érvényre jutniuk. A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek van. Az Intézmény vezetése a minőségirányítási programjának elfogadásával elkötelezi magát az Intézmény működésének javítására, az Intézmény tevékenysége minőségi színvonalának emelésére. Az Intézmény vezetése: megteremti a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, ennek érdekében minőségirányítási csoport létrehozását kezdeményezi, melynek feladata az Intézmény minőségi céljainak elérése érdekében a minőségfejlesztés működtetése, minőségirányítási vezetőt bíz meg, a feladatok összehangolása, a feladatok előkészítése, valamint lebonyolítása, végrehajtása érdekében. 10

5.2. Tervezési feladatok Arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszú- és középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek. Az Intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait: szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése), gazdálkodással kapcsolatos tervezés, ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés. 5.3. Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet határozhatjuk meg: szakmai ellenőrzés, törvényességi ellenőrzés, pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés. 5.4. Mérési feladatok A mérések célja, hogy az iskolai munka eredményeiről, az Intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelésnek. Az iskolai nevelő-oktató munka mérése: a pedagógiai program szerinti nevelési-oktatási célok elérését szolgálja. A mérési feladatok kiterjedhetnek: az Intézmény egészére, az Intézmény fontosabb partnereire: az Intézmény foglalkoztatottjaira, az Intézmény tanulóira, a tanulóközösségek tevékenységére, a pedagógusközösségre. 5.4.1 Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Az Intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell: a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről, a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről, az oktató és nevelőmunka színvonalának méréséről, a szakmai tevékenység méréséről. 5.4.2 Az Intézmény pedagógusaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény pedagógusaival kapcsolatban mérni kell legalább: a pedagógus szakmai munkájának eredményességét o tanulók által elért központi és helyi felmérők segítségével, o a tanulmányi versenyeken való részvétel eredményével, o a bukások számával, a pedagógus tanórákon nyújtott teljesítményének színvonalát o a pedagógus felkészülését és tervező munkáját, 11

o az alkalmazott oktatási módszert, o a tehetséggondozási és felzárkóztatási feladatok ellátásának milyenségét, a pedagógus nem közvetlenül szakmai feladatai ellátását o a tanár-diák kapcsolat milyenségét, o a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel milyenségét és mennyiségét. A mérési feladatokat legalább évente el kell végezni úgy, hogy a mérések hasonló időszakra essenek, a különböző évek adatai érdemben összehasonlíthatóak legyenek. 5.4.3 Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: a munkájuk eredményességét. 5.4.4 Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladatok Az Intézmény tanulóira vonatkozó mérési feladat a tanulói létszám mérése, a tanulmányi eredmény mérése o tanulmányi átlagokkal: egyéni tanulmányi átlag, osztályonkénti tanulmányi átlag, iskolai tanulmányi átlag; o témazáró dolgozatokkal, o teljesítménymérő évfolyamfelmérésekkel, o NAT követelményei szerint (országos képesség és készség felmérés) 5.5. Értékelési feladatok Az értékelési feladatok ellátásának célja, annak eldöntése, hogy az Intézmény minőségi céljai mennyire valósultak meg, milyen az intézményműködés eredményessége, az egyes területek hogyan segítik a fő célok elérését. Az értékelés a következők figyelembevételével történik: külön-külön a költségvetési terv és beszámolók adatai, a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok, az oktató és nevelő munka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése, a nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése. Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket, valamint az értékelési feladatok gyakoriságát évenkénti bontásban az intézményvezető határozza meg. 5.5.1 A költségvetési terv és beszámoló értékelése A költségvetési terv értékelésének ajánlott mutatói: a tervezett költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása (eredeti terv -és módosított tervadatokkal), a főösszegeken belül a főbb kiadás-és bevétel-nemek arányainak meghatározása, a legnagyobb arányt képviselő kiadás-és bevétel-nemek főbb összetevőinek aránya. A költségvetési beszámoló értékelésének ajánlott mutatói: a teljesített költségvetési főösszegek évek közötti összehasonlítása, 12

a teljesített költségvetési főösszegek eredeti terv és módosított tervadatokkal való összehasonlítása (adott évben, illetve évek között), a terv-és a teljesítésadatok közötti eltérések aránya, a teljesített főösszegeken belül a főbb kiadás és bevétel-nemek arányainak meghatározása, a legnagyobb arányt képviselő teljesített kiadás-és bevételnemek főbb összetevőinek aránya. Az értékelés fontosabb szempontjai: gazdaságosság szempontjából: o a gazdaságosság szem előtt tartása a beszerzéseknél, munkaerő gazdálkodás szempontjából: o állományi létszám mennyisége, a szakmai tervek megvalósítása szempontjából: o szakmai tervek megvalósulását finanszírozási nehézségek akadályozták-e? 5.5.2 A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelése A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelését előre meghatározott Mutatók, értékelési szempontok alapján kell végezni. A pedagógusok továbbképzésének, képzésének értékelésekor alkalmazandó mutatók különösen: adott évben továbbképzésben, képzésben résztvevő pedagógusok száma, a szakos ellátottság alakulása. 5.5.3 Az oktató és nevelőmunka színvonala, a szakmai tevékenység értékelése Az oktató és nevelőmunka színvonala és a szakmai tevékenység értékelése amennyiben lehetséges tényszerű mutatószámok alapján, amennyiben nem lehetséges egyéb értékelési szempontok alapján történik. Az alkalmazható mutatószámok lehetnek: a pedagógusok képzettségi szintmutatója, tanulók tanulmányi átlagai, továbbtanulásra jelentkezők száma és aránya, a továbbtanulásra jelentkezők között a felvételt nyertek száma és aránya, Az értékelés szempontjai: a pedagógusok nevelői munkája során figyelembe kell venni: o a pedagógus szakmai tapasztalatait, a munkában eltöltött idejét, o a nevelő-oktató munkájának minőségét, o a tehetséggondozási feladat ellátásának milyenségét, o a felzárkóztatási feladatok ellátásának hatékonyságát, o a tanulmányi versenyre történő felkészítő munkát, o a korrepetálási tevékenységet, o a tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel mennyiségét és minőségét, o a pedagógiai tevékenység során alkalmazott kommunikációs készséget, o adminisztrációs feladatok ellátását, o a tanulókkal való viszonya, kapcsolata tekintetében figyelembe kell venni: 13

o a gyermekekkel való bánásmódját, o a gyermekekkel való együttműködő készségét, o segítőkészségét, tájékoztatási tevékenységét, o konfliktushelyzet-kezelési tevékenységét, a pedagógiai elhivatottság vonatkozásában figyelembe kell venni: o a pozitív hozzáállást az oktatáshoz, a gyermekekhez, munkatársaihoz, o pontosság, határidők, házirend betartását, o konfliktushelyzet-kezelési képességét a kollégáival, a szülőkkel, o terhelhető-e nem kötelező pedagógiai feladatokkal (osztályfőnökség, egyéb speciális feladatok, szervezés stb.) 5.5.4 A nem oktató munkát végzők tevékenységének értékelése Az értékelési szempontok: a saját szakmai tevékenységének milyensége, a munkához való hozzáállása (pontosság, precízség, odaadás), együttműködési készség (kollégákkal, gyermekekkel, szülőkkel), pedagógus munkáját támogató tevékenység milyensége. 6 Teljesítményértékelés 6.1. A teljesítményértékelés fogalma, tartalma, célja A teljesítményértékelés olyan értékelési tevékenység, mely kiterjed a munka eredményének, a szervezeti magatartásnak, valamint a munkavégzéshez szükséges képességeknek az értékelésére. A teljesítményértékelés során az értékelésnek meghatározott célrendszeren kell alapulnia, fejlesztő értékelésnek kell lennie, tartalmaznia kell az önértékelési elemeket. A teljesítményértékelés célja, hogy a pedagógusok és az Intézmény vezetését ellátó személyek teljesítménye fokozatosan különösen a feladatellátáshoz szükséges képességek, készségek, tudás- és tapasztalatfejlesztésével javuljon, és ezzel segítse az Intézmény minőségcéljainak megvalósítását. E cél érdekében a teljesítményértékelés során szükség van: a képzési szükségletek felmérésére, a fejlődési törekvések támogatására, a munkavállalók önértékelésére, a fejlesztési, fejlődési célok meghatározására, a fejlődéshez szükséges eszközök, források felkutatására, bővítésére, javítására, a feladatellátási terv, a munkaidő-nyilvántartás, valamint a munkaköri leírások alapján a dolgozók tevékenységének áttekintésére. A teljesítményértékelés funkciója, hogy az intézményi működtetés során egy olyan eszköz szerepét töltse be, mely a minőségcélok megvalósításához segíti hozzá az Intézményt azáltal, hogy teljesítményelvárásokat határoz meg a vezetőkkel, valamint a nem vezető beosztású pedagógusokkal szemben, összehangolja a célokat, és egységes rendszerű teljesítményértékelést határoz meg, 14

biztosítja a dolgozók fejlődését. A teljesítményértékelés által megfogalmazott megállapítások sikeresen felhasználhatóak azokban az esetekben, ahol a pedagógusok díjazásánál figyelembe kell venni az általuk nyújtott teljesítményt, meg kell keresni azt, hogy a teljesítmények miért nem érik el az elvárt szintet, meg kell ítélni az adott pedagógus alkalmasságát, továbbfoglalkoztathatóságát (pl. szerződéses foglalkoztatásnál). 6.2. A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelése 6.2.1 A teljesítménykövetelmények meghatározása A vezetők teljesítménykövetelményének kialakításában részt vesznek maguk a vezetők, valamint a fenntartó önkormányzatok közvetve az önkormányzat által meghatározott minőségirányítási program által, valamint közvetlenül, konkrét vezetői elvárások megfogalmazásával. 6.2.2 A teljesítményértékelés A vezetők teljesítményét az adott időszakra rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: a vezetők, a fenntartó, valamint a nem vezető pedagógusok. A vezetők teljesítményét a törvényi előírásnak megfelelően kell végezni. Az értékelést írásba kell foglalni, és át kell adni az érintettnek. A teljesítményértékelés során el kell készíteni: egy összesített értékelést, mely tartalmazza a teljesítményértékelést a következő kategóriák szerint: o kiemelkedő teljesítmény, o átlag feletti teljesítmény, o átlagos teljesítmény, o átlag alatti, fejlesztésre szoruló teljesítmény, o nem kielégítő, fejlesztésre szoruló teljesítmény. Az összesített értékelést a részletes teljesítményértékelés során adott értékelések átlagaként kell elkészíteni. 6.3. A nem vezetői feladatokat ellátó pedagógusok teljesítményértékelése 6.3.1 A teljesítménykövetelmények meghatározása A pedagógusok teljesítménykövetelményének kialakítását az intézményvezető végzik. A meghatározott teljesítménykövetelményeknek olyanoknak kell lenniük, melyek a minőségcélokhoz kapcsolódnak, annak megvalósítását szolgálják, 15

figyelembe veszik a fenntartó által az intézményvezető számára meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséhez szükséges elvárásokat, s azok teljesítését szolgálják, mégis kellően konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. A teljesítménykövetelményeket minden tanév megkezdésekor, legkésőbb szeptember 15-ig meg kell fogalmazni, írásba kell foglalni és átvételi elismervény ellenében át kell adni az érintettnek. A teljesítménykövetelmények meghatározására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. 6.3.2 A teljesítményértékelés A pedagógusok teljesítményét az adott évre rögzített teljesítménykövetelmények alapján kell értékelni. Az értékelésben részt vesznek: a vezetők, a nem vezető pedagógusok. A teljesítményértékelés a teljesítménykövetelmények alapján értékeli a pedagógusok tevékenységét. A pedagógusok teljesítményét a tanév végén, de legkésőbb a következő tanév megkezdéséig értékelni kell. Az értékelést írásba kell foglalni. A teljesítményértékelés tartalmára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a vezetők esetében. 6.4. A teljesítménykövetelmények és az értékelés szempontjai A teljesítménykövetelmények meghatározásánál, valamint a teljesítményértékelésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni: az oktatás minőségéhez, a pedagógusokhoz, az intézmények általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok. A teljesítménykövetelmények meghatározásának és a teljesítményértékelés végrehajtásának mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza. 6.5. Az értékelés során felhasználható információk, eszközök, dokumentumok Az értékelés során a szubjektivitás kiküszöbölése érdekében minél több tényszerű elemre, adatra kell támaszkodni. 16

7 A teljes körű intézményi önértékelés A közoktatási törvény minőségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a minőségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 7.1. Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés célja az Intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása. 7.2. Az intézményi önértékelés periódusa Az Intézmény teljes önértékelését kétéves periódusokban készíti el. A kétéves periódust az indokolja, hogy az éves periódusban ellátott teljes önértékelés túlzott terhet jelentene az Intézményre, a hosszabb periódus pedig az egyes értékelési elemek elvégzésének időtartama miatt nem mutatna egységes összképet. A teljes intézményi önértékelést először a törvényi előírásoknak megfelelő időpontban kell elkészíteni. 7.3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei Az intézményi önértékelés során a következő rendszerben kell végezni az értékelést: értékelni kell az adottságokságokat, értékelni kell az eredményeket, az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejlődés érdekében. Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni: a vezetés, a dolgozók szakmai irányítása, az Intézmény erőforrása, az Intézmény folyamatai, az Intézmény stratégiája tekintetében. Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, a meghatározó, kiemelt eredményeket, a partnereknél elért eredményeket, így: o a fenntartó elégedettségét, o a gyermekek és a szüleik elégedettségét, a pedagógusok elégedettségét. Az önértékelés során meg kell határozni az erősségeket, a lehetőségeket. 17

Az önértékelésnek olyannak kell lennie, hogy az kellő információt nyújtson a fenntartónak és az Intézménynek is. Így az önértékelés során figyelembe kell venni: a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken: o - gazdálkodás, o - tanügyigazgatás, o - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, o - a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység, o - a pedagógus munkájának megszervezése, o - a szakmai munka értékelése a tanulás eredményei alapján, o - a pedagógiai program megvalósítása, o - az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel kapcsolatban felmerült igények, b) az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken: o - gazdálkodás, o - tanügyigazgatás, o - az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek, o - az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata, o - az oktatás, nevelés, képzés milyensége, o - az Intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménynyel szemben felmerült igényei. Az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal. 8 A minőségirányítási program és egyéb intézményi dokumentumok kapcsolata A minőségirányítási programban meghatározott minőségcélok végrehajtása érdekében biztosítani kell az Intézmény belső szabályzatainak minőségcélokkal való összehangolását. 9 A minőségirányítási program nyilvánossága A minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A keletkezett adatokat az Intézmény Iratkezelési szabályzatában rögzítettek szerint meg kell őrizni. A minőségirányítási program teljes dokumentációját hozzáférhető módon meg kell őrizni az intézményvezetőnél, valamint az Intézmény könyvtárában. A minőségirányítási program végrehajtásának évenkénti értékelését szintén közzé kell tenni. Dr Dömotorné Papp Hargita igazgató 18

Mellékletek: 1. számú melléklet A minőségirányítási programot véleményező szervek 2. számú melléklet Az Intézmény minőségcéljai 3. számú melléklet Értékelő lapok a) Értékelő- önértékelő kérdőív b) Tanulói értékelő lap c) Óralátogatási összesítő d) Teljesítményértékelő összesítő e) Véleménykérő kérdőív f) Vezetői kérdőív 19

1. számú melléklet A minőségirányítási programot véleményező szervek A minőségirányítási programot a következő szervek véleményezték: ISKOLASZÉK DÖK 20

2. számú melléklet Az intézmény minőségcéljai Az oktatás minőségével közvetlen kapcsolatban lévő minőségcélok Minőségcél Sikerkritérium Indikátor Feladat Idő Az oktatás olyan - A helyzetfelmérések - Helyzetfelmérés Az oktatás szer- - Választható tan- irányú megszervezése, kedvező alkalmazása, vezés során tárgyakra való je- mely megfelel alakulása, az elégedettségi - Írásbeli felmé- - a fenntartói ellentkezés jogsza- a környezet elvárásainak szint rések várások szem bályban meghatá- növelése - A kérdőíveken, felméréseken szereplő - Kérdőívek előtt tartása - igényfelmérés a tanulók, illetve a rozott határideje, - Nagyobb volumenű változtatások igények és szülők körében esetében 3 év a valós helyzet közeledése stb. A nyelvoktatás - A tanterv szerint - Igényfelmérés a - A tanórán kívüli Folyamatos színvonalának további oktatott nyel- tanulni kívánt oktatások meg- emelése, a vek számának nyelvekről szervezése tanulók képességeinek megtartása -a sikeresen - Idegen-nyelvi fejlesztése - Nyelvismerettel nyelvvizsgát tanulmányi ver- kapcsolatos versenyeken, szerzők arányának senyeken való tanul- mányi versenyeken való sikeres részvétel. növelése részvétel A továbbtanulási - 2 éven belül esélyek növelése A továbbtanulásra jelentkezett és felvételt nyert tanulók száma és aránya - Továbbtanulásra való szándék felmérése - Felvételi előkészítő oktatásra való igény felmérése - Felvételi előkészítő oktatások megszervezése igény szerint 21

A pedagógusokhoz közvetlenül kapcsolódó minőségcélok Minőségcél Sikerkritérium Indikátor Feladat Idő Növekvő képzettségű pedagógus munkaerő biztosítása Teljesített továbbképzési program és beiskolázási terv - Javuló szakos ellátottság, - A többdiplomások arányának - Továbbképzési lehetőségek biztosítása Folyamatos A pedagógusok problémakezelő és problémamegoldó készségének javítása Az alapvető erkölcsi, etikai normák közvetítése Az intézmény jó hírnevének megtartása, növelése. - Több sikeresen kezelt probléma - Kevesebb gyermekre kiszabott fegyelmi intézkedés. - Kevesebb negatív, több pozitív visszajelzés a tanulói viselkedéssel kapcsolatban - Az intézmény népszerűségének növekedése. emelkedése - Megfelelő tájékoztatás és folyamatos nevelőmunka - A környezet jelzései, pedagógusok észrevételei az intézmény tanulóinak viselkedésére vonatkozóan - Sikeres rendezvények szervezése, - A versenyeken való eredményes részvétel. - Pedagógusok képzése - Megfelelő programok szervezése a gyermekek számára, a gyermekek figyelmének lekötése, pozitív irányba való terelése. - A nevelők egységes elgondolásának megteremtése az erkölcs, etika területén _Népszerűsítést szolgáló rendezvények szervezése - versenyeken való részvétel Folyamatos Folyamatos Folyamatos Az intézmény általános megítéléséhez és működéséhez kapcsolódó minőségcélok Minőségcél Sikerkritérium Indikátor Feladat Idő Nyitottság a partnerek felé, széles nyilvánosság biztosítása - Több elégedett partner - Az igényekhez jobban igazodó intézményi mű- - Partnerek száma, - Nyilvános fórumok száma - A partnerekkel való kapcsolattartás - A partnerkapcsolatok bővítése 2 év Nemzetközi kapcsolatok bővítése ködés, szervezés. - Évente megvalósuló diákcsere program - Nemzetközi kapcsolatokból származó eszközökkel való gazdagodás (pénzügyi támogatás, tárgyi eszközök) - Cserekapcsolatok száma, - A nemzetközi programokra jelentkezők száma. - A meglévő kapcsolatok ápolása, - Új nemzetközi kapcsolatok keresése 1 év 22

A könyvtár fejlesztés. Az informatikai háttér fejlesztése Igényes szabadidős tevékenységek megszervezése, biztosítása Az információs rendszer folyamatos fejlesztése, hatékonyságának növelése, szélesebb hozzáférési lehetőség biztosítása Az intézmény külső-belső képének, kultúrájának gazdagítása a fenntartható fejlődés, ökológiai gondolkodás alapelvei alapján, működésének környezettudatosabbá tétele - A könyvtárhasználók számának növekedése - A könyvtári dokumentumok oktatási célra való hasznosíthatóságának javulása - Informatikával érintkező, foglalkozók arányának emelkedése - Megfelelő géppark rendelkezésre állása az oktatáshoz és a szakköri tevékenységhez. - A partnerektől érkezett észrevételekben az elégedettség növekedése a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban - Az intézmény megjelenése a nyilvánosság előtt - Széleskörű információ biztosítása az intézmény gyermekei számára -Az előző évihez képest több zöld kinn és benn, tisztább külső és belső környezet, gazdaságosabb működés, fokozatos szemlélet és szokásváltozások - Könyvtári könyvek száma, - programok dbszáma - könyvtárlátogatók száma - 1 könyvtárlátogatóra jutó kölcsönzött könyvek száma - Számítógépes oktatásban résztvevők arányának emelkedése - Számítógép hálózat minőségi és mennyiségi szintje - Szabadidős tevékenységgel kapcsolatos felmérések - Versenyeken való részvétel száma - Megjelenés a sajtóban, plakátokon, egyéb médiában - A gyermekek tájékoztatásai -Az ökomunkacsoport éves munkatervének megvalósulási mutatója. - A könyvtár dokumentum állományának felmérése - A könyvtár fejlesztésére vonatozó források felkutatása - A könyvtár dokumentumállomá nyának bővítése - A könyvtár megismertetése, népszerűsítése - A számítógéphasználat rendjének meghatározása - A számítógéppark fejlesztése, az avult gépek cseréje - Felmérések megszervezése, kiértékelése - Szabadidős tevékenység szervezés - A média eszközök igénybevétele - A gyermekek tájékoztatása szóban és írásban - Honlap készítése és a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala -Éves feladattervben leírt feladatok és programok 3 év 3 év Folyamatos Folyamatos. 1 év 23

3. számú melléklet a) Értékelő-önértékelő kérdőív Az önértékelést végző tanár:. Az értékelést végző tanár:. Kérjük, hogy a megfelelő értékelési szempont mellé az 0-tól 3-ig terjedő skála valamelyik értékét írja be. Az egyáltalán nem az 0-a teljesen azonos a 3-as legyen. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek 1. A pedagógus végzettsége beosztásának megfelel 2. Mobilizálhatósága végzettségei alapján 3. Jártassága a szakirodalomban 4. Publikációs tevékenysége 5. Továbbképzésen való részvétel Részeredmények összesítése A munkakör ellátása során végzett szakmai munka 6. Megfelelő vezetési formák, módszerek alkalmazása 7. Az órák előkészítettsége, szerkezeti formája 8. Több információs csatorna alkalmazása 9. Motiváció 10. A tanulásirányítás hatékonysága 11. Szemléletesség 12. Ellenőrző, értékelő munka 13. - Differenciált foglalkozás a tanítási órán 14. - Versenyekre való felkészítés 15. - Felzárkóztató tevékenysége 16. - Adminisztráció, dokumentumok vezetése Részeredmények összesítése A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség 17. Részvétele az ügyeleti teendők elvégzésében 18. Részvétele az iskolai rendezvényeken 19. Képviselet, tevékenység más szervezetekben pont 24

20. Közösségalakító tevékenység a tantestületben 21. - Részvétele a közösség konfliktusainak kezelésében 22. - Szabadidő szervezésében Részeredmények összesítése A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat 23. Mikroközösségben ( csoport, osztály ) 24.. Makroközösségben (az intézmény tanulói közössége) 25. - A tanár együttműködése a tantestülettel 26. - A tanár kapcsolata a szülőkkel 27. - A tanulók név szerinti ismerete, megszólítása 28. - A tanulói adottságok, érdeklődési kör, egyéni problémák ismerete 29. - Együttműködés a rábízott tanulókkal 30. - A tanulók családi, szociális körülményeinek ismerete 31. Megbízhatóság 32. Pontosság 33. Következetesség Részeredmények összesítése A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet 34. Kiegyensúlyozottság 35. Feladatvállalásban aktív 36. - Empátia 37. Ismeri adottságait, lehetőségeit 38. - Ismeri saját korlátait, hibáit 39.. A bírálatokat pozitívan hasznosítja munkájában 40. A pedagógusi tevékenység és a családi élet összeegyeztetése, személyes problémák kezelése 41. Munkavégzése során érvényesül a környezettudatosság (energiatakarékosság, papírfelhasználás csökkentésére való törekvés, élőkörnyezet ápolása, ) Budakeszi,...,...,hó... - n Részeredmények összesítése Összesített pontszámok: átlag: szórás: 25

... értékelt v. értékelő aláírása b) Tanulói értékelő lap Az értékelt tanár:... Dátum:... Értékelő osztály / csoport:... Értékeld tanárod munkájára vonatkozó állításokat 1-6ig terjedő skálán! 6-ot adj, ha teljesen egyetértesz és 1-t ha teljesen elutasítod az állítást! Értékelésedet név nélkül tedd meg! 1. kiválóan tudja szaktárgyát 2. az óráin képes vagyok figyelni 3. szimpatikus a megjelenése 4. láthatóan élvezettel, lelkesen tanít 5. közli az értékelési szempontokat, 6. objektíven értékel 7. meg tudja szerettetni a tantárgyát a tanulókkal 8. ritkán hiányzik 9. az órákra pontosan érkezik, és azokat pontosan fejezi be 10. készül az órákra 11. a rendelkezésre álló időt hasznos munkával tölti ki 12. magas, de teljesíthető követelményeket támaszt a tanulókkal szemben 13. ideális, oldott légkört teremt az órákon 14. érdekes és hasznos órai feladatokat alkalmaz 15. a számonkérésben rendszeres, igazságos és kiszámítható 16. a dolgozatokat elfogadható idő alatt kijavítja 17. egyenlően kezeli a diákokat, nem kivételez 18. megadja a diákoknak a szereplés, felszólalás, lehetőségét 19. kiszámíthatóan viselkedik 20. segítőszándékkal javítja a hibákat 21. érthetően magyaráz, elismétli a nehéz részeket 22. igény esetén, foglalkozik a lemaradókkal 23. elfogadom, és kíváncsi vagyok véleményére, tanácsaira 24. sokat fejlődök az órái alatt 25. jó tanár, az iskola büszke lehet rá 26. emberséges és megértő a diákokkal 27. emberi kapcsolatokat épít ki diákjaival 28. elfogadja a diákok kritikáját 29. segítőkész 30. képes a megfelelő órai fegyelem kialakítására 31. a magánéletét a tanáriban hagyja 32. rugalmas és kompromisszumra kész 33. rendszeresen elvégezhető házi feladatot ad, azt ellenőrzi 34. van humorérzéke 35. munkája során érvényesül a környezettudatosság (órai, vagy órán kívüli tevékenységében) elért pontszám: átlag: szórás: Megjegyzések:.........

Tanár... Értékelő:... Dátum:... Osztály:... c) Óralátogatási összesítő Értékelés Pontszám Kiváló/átlagon felüli 6 Maradéktalanul jó, de nem rendkívüli 5 Közepes/nem rossz 4 Közepes 3 Gyenge, de nem teljesen elfogadhatatlan 2 Nagyon gyenge, elfogadhatatlan 1 Szempontok Szakmai szempontok 1. szakmai felkészültség 2. módszertani, pedagógiai kultúra 3. fellépés, megjelenés 4. hangnem stílus, kapcsolat a tanulókkal 5. a figyelem és a fegyelem fenntartásának képessége 6. a tanuló teljesítményének objektív értékelésének képessége 7. a helyi tantervnek való megfelelés 8. a célok egyértelműsége 9. megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése 10. a tanítási anyagok/ eszközök változatossága előkészítettsége 11. az óra helye a tanítási folyamatban 12. időbeosztás A tanítás minősége 13. óravezetés, a munka szervezése, struktúrája 14. az óra dinamikája 15. utasítások világossága 16. magyarázatok érthetősége 17. kérdezési technikák 18. kommunikáció a tanulókkal 19. a tanulók szereplésének ideje 20. a tanári interakció 21. a tanulók munkájának értékelésének objektivitása 22. az óra hangulata, légköre 23. szemléltetés, a tantárgy sajátosságainak érvényesülése 24. összefüggések, következtetések megláttatása 25. a képességfejlesztés módszerei 26. környezettudatosság, globális szemlétet mód alakítása 27. problémamegoldás, gondolkodás, döntésképesség fejlesztése pont szám megjegyzések elért pontszám: átlag: szórás: Megjegyzések:............ óralátogató aláírása

d) Teljesítményértékelési összesítő Az értékelt kolléga neve, beosztása: Az értékelő kolléga neve, beosztása: Az értékelő megbeszélés időpontja: A mérőlapok összesített eredményei számokban Óralátogatás Tanulói Önértékelés Értékelés Elért pontszám Átlag Szórás Az értékelés eredményeként az értékelt és az értékelő kolléga a következő megállapítást tette: A kolléga erősségei: Fejlesztendő területek: A fejlesztés érdekében a következő feladatokban állapodtak meg: A kolléga céljai és vállalt feladatai a következő tanévekre: A vezetéstől várt támogatás: Különvélemény: Értékelt aláírása Értékelő aláírása

e) VÉLEMÉNYKÉRŐ KÉRDŐÍV Tanár:... Dátum:... Ennek az egyéni Véleménykérő Lapnak egyrészt az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig, hogy információkat szolgáltasson az Iskolavezetésnek a fejlesztendő területekről az egyes tanár szemszögéből. Ha úgy gondolja, hogy a kérdések nem fednek le minden fontos területet, kérjük szabadon fejtse ki véleményét az Egyéb észrevételek pontban. 1. Írja le (a legfontosabbal kezdve a sort), hogy iskolai munkájának mely aspektusait tartja a legfontosabbnak. 2. Ön szerint milyen területeken járult hozzá leginkább az iskola összteljesítményének magas színvonalon tartásához/emeléséhez? Iskolai munkájának mely területeire a legbüszkébb? 3. Megítélése szerint egyénileg milyen területeken fejlődött legtöbbet az utóbbi két évben? 4. Milyen haladást ért el az előző ciklus végén rögzített egyéni fejlesztési célok tekintetében? 5. Van-e olyan területe az iskolai munkának, ahol javítani szeretne a teljesítményén? Milyen segítségre/feltételekre lenne szüksége ahhoz, hogy ez megtörténhessen? 6. Van-e olyan tényező vagy jelenség, feltétel, amely az Ön meglátása szerint akadályozza/hátráltatja azt, hogy munkája igazán magas színvonalú vagy hatékony legyen?