MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A Magyarszerdahelyi Napközi Otthonos Óvoda MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009 ( módosított program) Készítette: Szatai Zoltánné 1

Tartalom 1. Általános rész 1.1. Az intézmény rövid bemutatása 1.2. Óvodánk szervezeti struktúrája 2. Az intézmény minőségpolitikája 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat 2.2. A fenntartói minőségpolitika intézményre vonatkozó része (ÖMIP és IMIP kapcsolata) 2.3. Óvodai nevelésünk iránya 2.4. Óvodánk nevelési elvei 2.5. Az óvoda jellemző nevelési módszerei 2.6. Küldetésnyilatkozat 2.7. Jövőképünk 3. Az intézmény minőségirányítási rendszere 3.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben - jogszerűség - tervezés - vezetői ellenőrzés és értékelés 3.2.Az intézményi működés belső rendje 3.2.1. Partnerkapcsolatok irányítása - A partnerek azonosítása - A partnerek igényeinek nyomon követése - Az igények megismerése - A partnerek elégedettségének mérése - Nyilvánosságra hozatal formái - Kommunikáció a partnerekkel - Intézkedési terv 3.2.2. Emberi erőforrás - A dolgozók kiválasztása és betanítása - Humán erőforrás fejlesztése 3.2.3. Az intézmény mérési és értékelési rendszere - A nevelő/fejlesztő tevékenység hatékonyságát befolyásoló területek mérése és értékelése - A helyi nevelési program beválás vizsgálatának mérése és értékelése - Az alkalmazottak teljesítményértékelése - A teljes körű intézményi önértékelés 3.3. A minőségirányítási program felülvizsgálatának rendje, legitimációs záradék 2

1. Általános rész 1.1.Az intézmény rövid bemutatása Óvodánk Nagykanizsától 13 km-re fekvő faluban, Magyarszerdahelyen található. Több évtizedes múltra tekint vissza az óvodai oktatás községünkben, 30-40 fős gyermekcsoportjaink voltak a 60-as, 70-es években. Az új, a mai kor elvárásainak megfelelő épületünket 1990-ben adták át. Akkor még 2 csoporttal dolgoztunk, de a folyamatosan csökkenő gyermeklétszám miatt pár éve már csak 1 vegyes csoportunk van. A dolgozói létszám is ennek következtében csökkent, jelenleg 2 óvodapedagógus, 1 dajka, 1 élelmezésvezető, 1 szakácsnő és 1 konyhalány-takarító alkotja a kollektívát. A gyermeklétszám átlagosan 25 fő, néhány évig 30 körül mozgott, jelenleg 19. A gyermekek elhelyezése igényesen berendezett csoportszobában történik, a másik csoportszobát tornateremként és pihenőként hasznosítjuk. Az épülethez tágas, csendes parkosított udvar is tartozik, ahol többféle, szabvány szerint elkészített játszószer is található. A csoportszoba felszerelése megfelelő, a fenntartó jóvoltából minden évben lehetőségünk van eszközbővítésre. Az óvodában főzőkonyha is működik, az intézményi étkeztetésen túl szociális étkeztetés is zajlik. 1.2. Óvodánk szervezeti struktúrája Az óvoda élén óvodavezető áll, aki az intézmény egyszemélyi felelőse. Az óvodavezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, fenntartó által készített munkaköri leírása, valamint a belső szabályozók határozzák meg. Az intézmény vezetőjét a megbízott helyettes, a másik óvónő, illetve az élelmezésvezető segítik. Rajtuk kívül 1 dajka, és 2 konyhai dolgozó alkotja a kollektívát. 3

FELELŐSSÉG ÉS HATÁSKÖRÖK Beosztás megnevezése: Felelősség: Hatáskör: Óvodavezető Óvónő, vezető-helyettes Élelmezésvezető Dajka, konyhai személyzet - az óvoda szakszerű és törvényes működéséért - az intézményben folyó pedagógiai munkáért - takarékos gazdálkodásért - éves munkaterv megvalósításáért - egészséges, biztonságos feltételek megteremtéséért, - gazdasági javakért - heti kötelező 27 órában az óvónői feladatokat végzi - a vezető távollétében teljes felelősséggel látja el a vezetői feladatokat - A rábízott gyermekek szellemi és testi épségének maximális segítése. - Az óvoda alapdokumentumainak szellemében oktató nevelő munkáját köteles teljes felelősséggel végezni. - Hivatásából eredően szakmai alapműveltségét lehetőségekhez mérten köteles fejleszteni. - gyermekvédelmi feladatok ellátása - A rábízott vagy a munkakörében leírt feladatokért teljes körűen felel. - Vezeti az intézmény pénztárát, beszedi a térítési díjakat, gondoskodik az óvodai beszerzésekről - vezeti a rábízott analitikus nyilvántartásokat, - vezeti a bélyegző-nyilvántartást - Felelőssége minden olyan teljes körű feladat elvégzésére kiterjed, amit az SZMSZ-ben található munkaköri leírása tartalmaz - Teljes vagyoni felelősséggel tartozik a rábízott vagyontárgyakért - munkáltatói jogkör gyakorlása - az óvodában folyó munka ellenőrzése - pedagógiai munka értékelése - utalványozási és kötelezettség vállalási jogkör gyakorlója - A rábízott gyermekcsoport valamennyi tagjáért teljes felelősséggel tartozik. - Munkaterv alapján a rábízott gyermekcsoport oktató-nevelő munkáját teljes körűen elvégzi. - A nevelőtestület teljes jogú tagjaként részt vesz a nevelőtestület törvény által meghatározott döntéseinek meghozatalában és azok betartásában - A rábízott gyermekcsoportba tartozó szülőkkel kapcsolatot tart fenn.. - Közreműködik a rábízott gyermekcsoport ügyeinek intézésében Teljes anyagi felelősséggel tartozik a rábízott vagyontárgyakért, az általa kezelt készpénzért - A konyhai dolgozók feladatait koordinálja és irányítja - Hatásköre kiterjed minden olyan tevékenységre, amit az óvoda vezetője munkaköri leírásában számára kijelöl, valamint azokra az időszakos feladatokra, amelyeket a napi munka során az óvoda vezetője, helyettese, a csoportban dolgozó óvónő számára megjelölnek. 4

2. Az intézmény minőségpolitikája 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat Mindenki szereti, ha a dolgok rendben mennek, ha jól érezheti magát a környezetében. Sokan hajlandóak tenni is ezért, míg mások csak kritikát és elvárásokat fogalmaznak meg. Azonban akár az egyik, akár a másik magatartást választják, a minőség kérdésével foglalkoznak. Az óvodát így bennünket is mindenki nap mint nap értékeli, az óvodáról, mint a falu egyetlen intézményéről mindenkinek van véleménye, hiszen vagy odajár a gyermeke, vagy ott dolgozik, vagy esetleg visszaemlékezik arra az időre, amikor szülőként járt ott. Közszájon forog a jó óvoda vagy éppen az ellenkezőjének a fogalma. A beiratkozás előtt a szülők keresik a jó óvodát, óvónénit. Az óvónőkre hagyományosan jellemző a minőségre törekvés, ami eddig a jó színvonalú munkát, az eredményességet jelentette számukra. A minőség mai értelmezése a nevelésoktatás érdekeltjeinek, az intézményhasználóknak az igényeit veszi alapul. A partnereknek, az óvoda által nyújtott szolgáltatások érintettjeinek elvárásait és elégedettségét figyelembe véve. A szabad intézményválasztás következtében megváltozott a szülők helyzete: igényeiket, véleményüket kifejező intézményhasználókként jelentek meg a közoktatásban, az intézmények, a pedagógusok között válogatva, a jobb minőséget, azaz az igényeiknek leginkább megfelelő szolgáltatásokat keresve. Ennek nyomán felerősödött annak a szerepe, hogy a nevelési intézmények így óvodánk is figyeljenek a szülők elvárásaira, mert a létünk függ a szülők választásától. Minőségpolitikánkat a közoktatási törvény, a fenntartó minőségirányítási programja, a környezet, és a társadalom elvárásai határozzák meg. Partnereink elvárásainak figyelembevételével nevelési elveink és céljaink érvényesítése mellett, változatos tevékenységek, programok biztosításával gazdagítjuk gyermekeink életét. Valamennyi partnerünk számára lehetővé tesszük a betekintést nevelőmunkánkba. A gyermekek személyiségfejlesztésében figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat, a különbözőségeket. Az óvónő feladatát a szükségletek, a fejlődés törvényszerűségei, és a gyermekek egyéni fejlődésének üteme szabják meg. Olyan értékeket igyekszünk közvetíteni, amely a társadalom és az egyén későbbi életvitele céljából hasznosak: ezen belül fontosnak tartjuk a gyermekek intenzív mozgásfejlesztését, eligazodását a rázúduló információs áradatban, személyiségének, képességeinek fejlesztését, kompetenciáinak kibontakoztatását. Ennek érdekében törekszünk az ismereteik, eszközeik folyamatos korszerűsítésére, az információáramlás zavartalan biztosítására. Nevelésünkben a játékot tekintjük legfontosabb eszközünknek. Elismerjük a család elsődleges nevelői szerepét, igényeikre, elvárásaikra reagálva, értékeink közvetítése mellett szoros együttműködésre törekszünk. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők ismerjék meg a 3-6 éves korosztály életkori sajátosságait, pl.: ne tartsák rossznak a gyermeket nagyfokú mozgékonyságáért, tapasztalatvágyáért, erős akaratáért, stb. Szeretnénk elérni, hogy a szülők az óvodában szervezett eseményekbe aktívan kapcsolódjanak be, mondják el ötleteiket, javaslataikat. Ismerjék meg az óvodai életet, az ott dolgozók munkáját. Lássanak sok jó példát a konfliktushelyzetek megoldására, az egyéni bánásmódra, a változatos, játékos tanulási módszerekre. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a nevelőmunkánk eredményességét segítő intézményekkel, partnerekkel. Igyekszünk megfelelni az önkormányzat, mint fenntartó elvárásainak, vagyis: 5

- az óvoda jogszerűen, költségorientáltan, hatékonyan működjön; - garantálja a minőségi, a gyermekek fejlődését folyamatosan segítő nevelést; - rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, megtartva sokszínűségét; - minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző. Mindezek megvalósításának elengedhetetlen feltétele a jó munkahelyi légkör, amely magába foglalja valamennyi dolgozó igényeinek, elvárásainak, jogainak, kötelezettségeinek sorát. 2.2. A fenntartói minőségpolitika intézményre vonatkozó része (ÖMIP és IMIP kapcsolata) Önkormányzati elvárások a helyi óvoda működésével kapcsolatban Az óvoda jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen működjön; erősödjön a tervezés szerepe A szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi, a gyermekek fejlődését folyamatosan segítő nevelést; Teljes körű óvodai nevelő tevékenységet Az óvodába kerüléstől az általános iskolába való beilleszkedésig nyomon követhető legyen a gyermek előmenetele; Az óvoda rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, megtartva a sokszínűségét; Az intézményben stabil, innovatív nevelőtestület működjön; A hozzáadott pedagógiai értékek mérhetők, értékelhetők, regisztrálhatók legyenek (jóváhagyott nevelési program alapján) Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmény minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja Minden rászoruló gyermeknek segítségnyújtás a mentális problémák kezeléséhez, az alapfokú képzésbe való bekapcsolódáshoz Hatékony gyermek-és ifjúságvédelem, hatékony együttműködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós (megelőző) munkában. 6

Az óvodának a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai: Feladatok Nevelési program felülvizsgálata A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségének további megőrzése,megvalósítása Kiemelt nevelési célok megvalósítása, különleges gondozást igénylő óvodásokkal való integrált foglalkozás Az iskolaérettség kritériumainak elérése érdekében a 3-5 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése, iskolaérettség kiszűrése Óvodapedagógusi továbbképzési program, beiskolázási terv készítése Az alapfeladatok ellátásához szükséges eszközellátás áttekintése, biztosítása Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai étkeztetésének biztosítása Sikerkritériumok, várható eredmények A kitűzött célokhoz közelít a mindennapi munka. Eredmény regisztrálható. A sokszínű programok alkalmazásával, működtetésével megalapozzák és elősegítik a gyermekek továbbhaladását Biztosított az egészséges, tudatos életmód, anyanyelvi kultúra, hagyományőrzés, egyenlő esélyek az iskolakezdéshez Az óvodáskor végére elérik az iskolai munkához, az iskolai élethez szükséges fejlettséget Humán erő minőségközpontú fejlesztése Funkcionális fejlesztéssel a teljes ellátás megközelítése, az intézkedési terv időarányos teljesítése Gyermekek ingyenes étkeztetése Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő 2004.június 30. Folyamatos Folyamatos Folyamatos, az iskolakezdés előtt 277/1997 (XII.22) kormányrendelet szerint Igény, lehetőség szerint folyamatosan Folyamatos 7

Potenciális baleseti források felülvizsgálata, hibák kijavítása, megszüntetése Intézményi együttműködés az egymásra épülő intézmények között Kapcsolattartás szülőkkel, fenntartóval, kapcsolódó intézményekkel, egyéb partnerekkel Óvodavezetői beszámoló A csoportlétszámok normalizálása, költséghatékony gazdálkodás Intézményi önértékelés elkészítése Biztonságos helyiségek, felszerelések, udvari játékok Óvoda iskola kapcsolata, megfelelő iskolaválasztás, óvoda iskola átmenetének megkönnyítése Naprakész információkkal rendelkeznek az érintettek a gyermekekről A mellékelt szempontsor alapján A férőhely-kihasználtság, az egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma a helyi előírásoknak megfelelően hatékonyság, gazdaságosság Reális helyzetkép, fejlesztési célok kitűzése Évente 2-3 alkalommal illetve ha hibát tapasztalnak, jelentenek Minden évben február, március Folyamatos Kétévente Költségvetés tervezésekor Négyévente 8

2.3. Óvodai nevelésünk iránya Óvodai nevelésünk során arra törekszünk, hogy összhangban legyünk a családi neveléssel. Intézményünk elsősorban a gyermekek igényeinek kíván megfelelni, és érdekeiket maradéktalanul szolgálni. A gyermekek esztétikus, tiszta környezetben való, színvonalas nevelésének megvalósítása során célunk, hogy kreatív, önálló gondolkodásra képes, harmonikus személyiségű gyermekek kerüljenek ki intézményünkből. 2.4. Óvodánk nevelési elvei A gyermeket tisztelet, megbecsülés, elfogadás és szeretet övezze, emberi méltóságát, jogait maximálisan figyelembe véve. A csökkenő gyermeklétszámot kihasználva koncentráltabban törekszünk az egyéni differenciált fejlesztésre. A gyermekek harmonikus személyiségfejlődése érdekében továbbra is célunk a családokkal való szorosabb együttműködés. 2.5. Az óvoda jellemző nevelési módszerei Az óvodai nevelés általános feladata az óvodáskorú gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, ill. az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Alapvető elvünk a játékosság. A játékon keresztül tapasztalatszerzés, élmények, társas kapcsolatok, kommunikáció, játékos cselekedtetés spontán ismeretszerzés. Érzelmi alapokon nyugvó napi óvodai élet. A tevékenységekre épülő nevelési tanulási folyamat. Teljesítmény kényszertől mentes fejlesztés. Mindezekkel összhangban óvodánkban a következő területek fejlesztésére fordítunk kiemelt figyelmet: - A helyi környezeti értékek megismertetése, megszerettetése, a természet közeli nevelés megvalósítása (falusi óvoda lévén a helyi sajátosságokat, lehetőségeket kihasználva, növény- és állatvédelem, mély természetszeretet kialakítása) - Mozgásfejlesztés ( az egészséges életvitel igényének kialakítása, tartáshibák kiküszöbölése) 2.6. Küldetésnyilatkozat Mi, az óvoda dolgozói hiszünk abban, hogy - nevelőmunkánk alapja a gyermekek feltétel nélküli szeretet, elfogadása; - programunk csak a családokkal együttműködve, a kapcsolatot folyamatosan építve, erősítve valósulhat meg; - a kisgyermek önmagához mért egészséges fejlődését biztosítjuk testi-lelki szükségleteit maximálisan figyelembe a nevelés folyamán; - teljesítménykényszertől mentes fejlesztést végzünk; - esztétikus, harmonikus, tiszta környezetet biztosítunk gyermekeinknek; - a programban felvállalt kiemelt nevelési területek változatos fejlesztését megvalósítjuk. 9

2.7. Jövőképünk Olyan intézménnyé szeretnénk válni, - ahová a gyermekek örömmel járnak, - ahol a változatos, a gyermekek életkorának megfelelő tevékenységek által gyermekeink optimálisan fejlődnek, - ahol a szervezeti kultúra egymás elfogadásán, megértésén, tiszteletén, megbecsülésén alapszik, - ahol a szülők és az óvoda dolgozói a gyermek fejlődése érdekében partnerként együttműködnek, - ahol minden lelkiismeretesen dolgozó munkatárs biztonságban érzi magát, elismert tagja a társadalomnak, - ahol a dolgozók egyre magasabb szintűmunka elérésére törekszenek s ennek érdekében az óvoda érdekeit figyelembe véve folyamatosan képzik magukat, - ahol folyamatosan magas színvonalú munka folyik, ezáltal értékeinket, munkánkat elismerik, követendőnek tartják, - ahol számítanak munkánkra a civil szervezetek, szűkebb és tágabb környezetünk, - ahol az óvodavezetés elkötelezett a minőség iránt és megteremti a nyugodt munkakörülményekhez szükséges feltételeket, - ahol a gyermekek egyéni fejlesztéséhez szükség szerint igénybe vehetjük külső szakemberek segítségét, - ahol a fenntartó biztosítja a fejlődést, lehetőséget teremt a dolgozók anyagi, erkölcsi elismerésére, - ahol partnereink megelégedettséggel nyilatkoznak munkánkról. 10

3. Az intézmény minőségirányítási rendszere 3.1. A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben Az óvodavezető minőségirányítási feladatai: A minőségpolitika meghatározása. A minőségügyre vonatkozó célkitűzések meghatározása. A minőségügyi rendszer erőforrásairól való gondoskodás. A minőségügyi szervezet létrehozása. A minőségüggyel kapcsolatos feladat és hatáskörök leírása. A minőségbiztosítási folyamat megtervezése és leírása. A minőségszabályozás irányítása. A minőségfejlesztési rendszer működtetése. Sajátos helyzetünkből adódóan ( 2 fő alkotja a nevelőtestületet) a minőségirányítási feladatok a óvónő közt oszlanak meg. - jogszerűség Az intézmény működését szabályozó dokumentumok a jogszabálynak feleljenek meg, kövessék a jogszabályi vonatkozásokat. A vezetés elkötelezi magát a jogszabályok betartására, betartatására és a dolgozók felelősségének, önigazgatási képességének fejlesztésére. Az intézmény dolgozói számára hozzáférhetők az ágazati, fenntartói, intézményi dokumentumok. Az érintettek ismerjék a külső és belső jogszabályi követelményeket. Az alkalmazottak és a közvetlen partnerek tartsák be a jogszabályban foglaltakat. Az óvoda alkalmazottai az intézményvezető tudtával, az óvoda hivatalos helyiségében megtekinthetik a működést szabályozó dokumentumokat. A külső partnerek betekinthetnek az óvoda hivatalos helyiségében az intézményvezető jelenlétében az intézmény nevelési programjába, az SZMSZ-be, a Házirendbe. A fentiek betartása és betartatása a vezetés felelőssége. 11

- tervezés - Célja: hogy hosszútávra meghatározza a fejlesztési stratégiát, továbbá, hogy tevékenységünk kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető legyen. Az intézményvezetés meghatározza a tervezés tartalmát és szabályozza a tervezés folyamatát. Az intézmény hosszú távú céljainak rögzítése. Stratégiai tervek - Helyi nevelési program - Intézményi minőségirányítási program - Szervezeti és működési szabályzat - Vezetői pályázat Operatív tervek - Éves munkaterv - Csoportnapló - Teljesítményértékelési terv - Minőségfejlesztési munkaterv - vezetői ellenőrzés és értékelés A vezetői ellenőrzés nélkülözhetetlen része az intézményi működésnek. Ezek az ellenőrzések adatokat szolgáltatnak az intézményünk működéséről, támpontokat adnak az óvodai értékeléshez és az intézményi munka javításához. Sorsz. Ellenőrzött tevékenység 1. Az intézmény feltételrendszere (anyagi, tárgyi, stb.) 2. Dokumentumok 3. 4. 5. 6. Nevelő munka, játék, gondozás Gyermekvédelem tervezet készítés, végrehajtás, dokumentálás Balesetmegelőzés, a megelőzés érdekében tett intézkedések Technikai dolgozók munkavégzése, munkaköri feladatok betartása Módszer Dokumentumok Dokumentumelemzés, beszámoltatás Megfigyelés Beszámoltatás, dokumentumelemzés Megfigyelés, beszámoltatás, dokumentumelemzés Megfigyelés, dokumentumok Ellenőrzést végző Gyakoriság Óvodavezető Félévente Óvodavezető, Óvodavezető helyettes Óvodavezető Folyamatos Szükség szerint, legalább évente kétszer Óvodavezető Félévente Óvodavezető, Óvodavezető helyettes Folyamatos Óvodavezető Folyamatos 12

Vezetői értékelés A szabályozás célja: Az eredményesség és a minőség, ezek javítása, a rendszer elemeinek, funkciójának, egészének fejlesztése. Az intézményi, a fenntartói, az ágazati irányítás által meghatározott célkitűzések összehasonlítása az intézmény működésének és pedagógiai tevékenységének eredményeivel. Sor szám Értékelés területe Felelős Határidő 1. Az feltételrendszere tárgyi, személyi) intézmény (anyagi, Óvodavezető Szükség szerint 2. Tanügy-igazgatási feladatok Óvodavezető Folyamatos 3. Pedagógiai munka Óvodavezető Nev.testületi értekezlet 4. Gyermekvédelmi tevékenység Óvodavezető, gyermekvédelmi felelős Nev.testületi értekezlet 5. Munka- és balesetvédelem Óvodavezető Nev.testületi értekezlet, folyamatos 6. Partneri kapcsolatrendszer, elégedettség Óvodavezető, és a helyettes Nev.testületi értekezlet 7. Technikai munkája dolgozók Óvodavezető, és a helyettes Nev.testületi értekezlet Az intézmény értékelése a tanévzáró értekezleten történik. Az adatok birtokában a vezető elvégzi területenként az értékelést, következtetéseket von le és feladatokat határoz meg. Az értékelésből származó feladatokat a következő nevelési év éves Munkaterve tartalmazza. Az értékelést a nevelőtestület fogadja el és a teljes dolgozói kör elé tárja. 13

3.2. Az intézményi működés belső rendje 3.2.1. Partnerkapcsolatok irányítása A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja: - a partnerek azonosítási folyamatát, - a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét, - a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését, - a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését, - az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését A partnerek azonosítása Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentős kapcsolatban van. Az intézmény partnerei a következők - a fenntartó azaz Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely községek Óvodafenntartó Társulása - az intézmény alkalmazottjai, - az intézménybe járó gyermekek, - az intézménybe járó gyermekek szülei, - intézmények, melyek fogadják az intézményből kikerülő gyermekeket, - Petőfi Sándor Általános Iskola Zalaszentbalázs - további intézmények, szervek: - Nevelési Tanácsadó Nagykanizsa - Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása logopédus - Gyermekjóléti Szolgálat Nagykanizsa - Az óvoda orvosa - védőnő A partnerek igényeinek nyomon követése A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények - megismeréséről, - a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről, - összesítéséről, elemzéséről. 14

Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik: Partnercsoport (partner) Igény megismerés eszköze, formája Rendszeresség Fenntartó. - Fenntartó minőségirányítási programja. - A minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása Az intézmény alkalmazottjai. Az intézménybe járó gyermekek. Az intézménybe járó gyermekek szülei. Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a gyermekek. További intézmények., ill. partnerek - Intézményi alkalmazotti közösség javaslatai, kérései, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. - Közösségekben elhangzott igények, - Egyéni igénybejelentések. - Szülői szervezet által közölt igények, - Egyéni szülői igénybejelentések, - Szóbeli vélemény és igény kikérés, - Kérdőíves igényfelmérés. - A gyermeket tovább nevelő intézmény vezetőjének, valamint nevelőtestületének igényei. - Általuk jelzett szóbeli, írásbeli igények. szerint. - Szervezett formában kétévente - Szervezett formában évente - Szervezett formában kétévente - Alkalmanként. - Alkalmanként. A megismert igényekről - ha az csak szóbeli közlésből ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából. Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell: - az igénylők csoportja, valamint - az igény tartalma szerint. Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, más, külön foglalkozásokra vonatkozó igény). A kérdőív annak jellegétől, céljától függően lehet anonim és nem anonim. A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell - a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés és összeállítás általános szabályait), - a kérdőívek begyűjtéséről, - a kérdőívek kiértékeléséről, - a kiértékelést követően az összesítésről, - vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények: - hogyan viszonyulnak az önkormányzat minőségirányítási programjához, - hogyan illeszkednek az intézmény minőség céljaihoz, - mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon, - milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetőek legyenek, - teljesítése milyen költségvonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet stb. 15

A partnerek elégedettségének mérése A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény működésével. A partnerek elégedettsége különböző módon mérhető le: Partnercsoport (partner) Fenntartó Az intézmény alkalmazottjai Az intézménybe járó gyermekek Az intézménybe járó gyermekek szülei Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a gyermekek További intézmények, szervek A partner elégedettségének mérése - Fenntartó minőségirányítási programjában foglaltak teljesítése érdekében történő elemzések, mérések, kérdőív v. megbeszélés - Kérdőíves elégedettség mérés, - Szóbeli vélemény kérés, - A nevelőtestület által megfogalmazott elégedettség, - Szóbeli vélemény kikérés. - szeretem, nem szeretem vizsgálat - Szóbeli vélemény kikérés vagy - Kérdőíves elégedettség felmérés. - rendezvények után kérdőíves felmérés alkalmanként - A gyermeket tovább nevelő intézmény vezetőjének, valamint az elsős tanítóknak a megkérdezése - A gyermekek tanulmányi eredményei. - Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli észrevételek. Rendszeresség - Évente május vége - kétévente február végéig - Szervezett formában évente jan. 30-ig - Szervezett formában kétévente jan. 30-ig - alkalmanként - Évente 1 alkalommal nov. 30-ig - legalább 3 évente Nyilvánosságra hozatal formája A minőségbiztosítási munkánkat, ezen belül a partneri elégedettségi vizsgálatok eredményeit közvetlen partnereink számára a következő formában hozzuk nyilvánosságra: - szülők > szülői értekezleten, - kollektíva > munkatársi értekezlet keretében; - fenntartó > beszámolók, ellenőrzések, napi beszélgetések alkalmával. Kommunikáció a partnerekkel A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a házirend is. A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert 16

- egyrészt általa tájékozódhat az intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről, - másrészt a partner képet alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről. A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai: - szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata, - a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek, - a fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára. A gyermekekkel való kommunikáció sajátosságai: - a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az óvodapedagógusok biztosítják, - az intézményvezető rendelheti el az intézménybe járó gyermekekre, egyes csoportokra kiterjedő szóbeli felméréseket, - az óvodapedagógus saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhet kommunikációt A gyermek szüleivel való kommunikáció sajátosságai: - a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata, - a szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy - a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek, - a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja, - a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal, - a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a gyermekekkel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek, - nyílt napokon, illetve az óvoda rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra, A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyekbe a gyermekek továbblépnek, a következő sajátosságokat mutatják: 17

- folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól, - gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Intézkedési terv Az intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit. Az elemzések alapján meghatározza: - szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait, - a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez. 3.2.2. Emberi erőforrás A dolgozók kiválasztása, betanítása Célunk olyan munkatársak kiválasztása, akik alkalmasak az óvodánk küldetésének megvalósítására. Az eljárás megegyezik az Óvodapedagógusok felvételénél. Pedagógiai munkát segítő, és egyéb dolgozók felvételénél. A dolgozók kiválasztása és kinevezése a Közalkalmazotti törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével történik. A kiválasztásnál egyéni beszélgetést kezdeményez az óvodavezető. Feltételek A törvényben megszabott iskolai végzettség, Erkölcsi bizonyítvány, Önéletrajz, Egészségügyi alkalmasság, Egészségügyi könyv A kiválasztásnál a következő területek kerülnek vizsgálatra Tudás, Képesség, Érdeklődési terület, Személyi vonások, Fizikai erőnlét A pályázót megismertetjük az óvoda helyiségeivel, az intézmény fő szabályzó dokumentumaival, munkaköri leírásával. A felvételről a vezető dönt, majd értesíti a pályázót az eredményről. 18

A betanításkor a cél az új dolgozó szakszerű megismertetése az intézmény szakmai munkájával, szokásrendjével. Az új dolgozó próbaidőre kerül felvételre, melynek időtartamáról a vezető dönt. A tapasztaltak elemzése, értékelése után születik döntés a megbízásról vagy a munkaviszony megszüntetéséről. Humán erőforrás fejlesztése Célunk, hogy az óvoda nevelőközössége sikeresen meg tudja valósítani a helyi Nevelési Programot, hittel és magas szinten tudja képviselni a szakmaiságot. Továbbképzési programot a törvény szerint 5 évre készítjük, melyből évenként bontjuk le a szakvizsgára és továbbképzésre vonatkozó tervet. Azt a továbbképzési szándékot tudjuk támogatni, amely a Nevelési Program céljainak megvalósulását segíti. Támogatjuk továbbá a környezettel, annak védelmével, egészséges életmóddal, vizuális neveléssel, konfliktuskezeléssel, minőségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseket, tréningeket. A továbbképzési terv megvalósításánál iránymutatók a fent említett szempontok, a finanszírozási lehetőségek, valamint a helyettesítési szabályok. Továbbképzési, önképzési lehetőségeink: - A Zala Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett továbbképzések, tanfolyamok - Nagykanizsán szervezett városi továbbképzések, konferenciák 19

A nevelő/fejlesztő tevékenység hatékonyságát befolyásoló területek mérése és értékelése Ssz. Mérés területe Mérés /értékelést végző Mérés eszköze (MIP- mellékletben) 1. Csoportszobák berendezése - Óvodapedagógusok - Kötelező és a minimum (program eszköz és specifikus) követelmények, felszerelés valamint a felszerelés jegyzék jegyzékben foglaltak - Leltári teljesülése dokumentumok Mérés ideje - Évente szeptember 15.-ig Keletkezett dokumentum Összefoglaló évente 1X 2. Az intézmény rendje és tisztasága Állagmegóvás Munkavédelmi megbízott + minden dolgozó - Tisztasági szemle jegyzőkönyv Havonta Összefoglaló évente 1X 3. Helyi nevelési program hatékonyságmérés - Célok - Család óvoda kapcsolata - Pedagógusok felkészültsége, továbbképzése - A vezetés színvonala - Személyügyi rendelkezések - Biztonságos környezet - Értékelés 4.. A munkaidő hatékony eltöltése óvodapedagógusok 20 Kérdőív (név nélkül) Óvodapedagógusok - Jelenléti ív - Munkaidő nyilvántartás 2 évente MIP- értékelés Folyamatos - Pontosan vezetett jelenléti ívek - Összegzés kéthavonta