Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar Művelődés- és Társadalomtudományi Tanszék Valóban második esély a felnőttképzés a mai Magyarországon? A hátrányos helyzetűek hozzáféréséről Dr. Cseszka Éva Tanszékvezető főiskolai docens Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Vitéz János Kar E-mail: cseszka.eva@vjk.ppke.hu
Előadásom célja: Konkrét példán keresztül megvizsgálni az érettségi bizonyítványt szerezni kívánó felnőttek helyzetét Négy oldalról történő megközelítés: A hallgató, A kormányzat, Az iskola, A munkaadók oldaláról
Az élethosszig tartó tanulás és a tudásalapú társadalom Piacgazdaságban felértékelődik az iskolai végzettség és a szakképzettség. A kvalifikáltabb szakmák megszerzésének alapfeltétele a legalább középiskolai végzettség. Az iskolai rendszerű felnőttképzés fő funkciója magasabb szintű, iskolai bizonyítvánnyal igazolt általános műveltség megszerzése. Az élethosszig tartó tanulás célja az esélyegyenlőség biztosítása, amely a hátrányos helyzetből való kikerülés, a társadalmi mobilitás záloga.
Hallgatók a felnőttek gimnáziumában A felnőttoktatási intézményekben tanuló diákok általában felnőttek, akik munkahellyel, családdal rendelkeznek. Számukra a tanulás kiegészítő tevékenység. Az életkort ill. a tudásszintet tekintve nem lehet homogén csoportokat létrehozni. Hátrányos helyzet jellemzői a képzés szempontjából: Tudáshiány Gyenge tanulási képességek, diszfunkciók Hátrányos családi státusz, rossz szociális státusz Időhiány
Hallgatók a felnőttek gimnáziumában Fontos tehát: Adekvát tanítási módszerek A programtervezés flexibilitásának, gyakorlatiasságának szükségessége, magas fokú szervezettség A tanuló folyamatos motiválása A nehezen megközelíthető rétegek elérésére kidolgozott módszerek alkalmazása Speciális kommunikáció a tanár és a tanuló, illetve a tanuló és a tanuló között Sokféle eszköz a tanulás segítéséhez
Humánerőforrás fejlesztési alapgondolat: A felnőttkori tanulás legfontosabb hajtóereje a munkaerő-piaci esélyek növelése. 50,0% 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% Miért szeretne érettségizni? 70 + Bizonyítási vágy 5,0% 0,0% munkahely megtartás jobb állást remél több fizetésért elhelyezkedéshez rábeszélésre bizonyítás érdekel ma már alapkövetelmény ismeretek pótlása továbbtanuláshoz Forrás: PP Felnőttek Gimnáziuma (2005-2012) n=115
Egy pozitív példa Pestszentlőrinci és Pestszentimrei Felnőttek Gimnáziuma és Továbbképző Központja Esti (megszűnt 2006-ban), levelező, távoktatói tagozat (beindult 2004-ben)
Egyre rugalmasabb formák felé ESTI LEVELEZŐ TÁVOKTATÁS 2000/2001 8 6-2001/2002 7 7-2002/2003 6 8-2003/2004 5 9-2004/2005 4 8 2 2005/2006 2 8 4 2006/2007-9 7 2007/2008-7 10 2008/2009-6 10 2009/2010-5 12 2010/2011-5 13 2011/2012-4 14 2012/2013-4 14 Osztályok száma az egyes tagozatokon Forrás: PP Felnőttek Gimnáziuma, osztályadatok (2000-2013)
Távoktatási módszerek A távoktatás lehetőségei: Egyénre lebontott segítségnyújtást jelent, mivel képes kezelni a tanulók heterogenitását. Esélyegyenlőség megteremtése az oktatásban és szakképzésben A munkaerőnek nem kell kiesnie a termelésből A távoktatásban megvalósuló oktatás nevelés oldja az iskolarendszeren belül jelentkező merevségeket.
Miért választotta a távoktatási formát? (%) időhiány (család, munka mellett) miatt a munkahely nem enged el iskolába a távoktatáson több segítséget kapok szeretek önállóan tanulni a távolság (vidék, külföld) miatt fogyatékosság, betegség miatt Forrás: PP Felnőttek Gimnáziuma, iskolai felmérés (2009-2012) n=70
A távoktatási módszer alapelvei tanulóközpontú pedagógia alapvetően az iskolarendszerű levelező oktatás előírásai szerint; rugalmas időbeosztás, otthoni tanulás + konzultációk, beküldendő feladatok, 4 vizsgaidőszak.
A támogatás aktív modellje hallgató Támogatási rendszer tananyag tutor Oktató intézmény
A tutori modell Csoport tutor + tantárgyi szakértő tutorok Egyéni konzultáció TANULÓ Csoportos konzultáció Heti két alkalom (hétköznap délután és este) Heti egy alkalom (szombaton egész nap) tanári irányítással történő önálló tanulás
A távoktatási oktatócsomag A célcsoport igényei szerinti tananyag hagyományos tankönyv(ek) tanulási segédlet tanulói útmutató beküldendő feladatok
Kérdés: Miért csak elvétve találkozunk ilyen példákkal? Valóban második esély a felnőttképzés ma Magyarországon?
Valóban második esély a felnőttképzés? 1. Hallgatók: valódi igény a rugalmasabb oktatási-tanulási formák iránt tér- és időtől való függetlenség Kormányzat: felnőttképzési törvény és a köznevelési törvény nincs összehangolva a rugalmas formák államilag nincsenek szabályozva (pl. tanári kontaktóra!?) jogszabályi szigorítások (pl. érettségi, emelt szintű érettségi, új OKJ)
Valóban második esély a felnőttképzés? 2. Hallgatók: valódi igény a rugalmasabb oktatási-tanulási formák iránt tér- és időtől való függetlenség Munkaadók: általában nem támogatják a felnőttek tanulását, még azok sem, akik kötelezik őket az érettségi megszerzésére
Valóban második esély a felnőttképzés? 3. Hallgatók: valódi igény a rugalmasabb oktatási-tanulási formák iránt tér- és időtől való függetlenség Iskolák: általában nem innovatív az iskolavezetés, rugalmatlanság, hierarchikus gondolkodásmód, konzervatív tanári szerepek, kevés megfelelő tananyag
Összegzés A képzetlen rétegek felzárkóztatására létrejött intézményrendszer nem tölti be funkcióját. Létezik azért pozitív példa is, amely jól mutatja a valódi igényeket. A rugalmasabb oktatási formák lehetőséget nyújtanának a leszakadó rétegek újrakezdéséhez. Szemléletváltás kellene a kormányzat, a munkaadók és az iskolák (és tanárok) részéről egyaránt. Erre lenne megoldás az andragógiai kompetenciák és andragógus szakma elismerése, térnyerése.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.