Tartalomjegyzék 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tantárgyak és azok ai... 6 1.1.1. A szakiskolai óraterv a kerettanterv A változat szerint...6 1.1.2.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényő tanulók számára...8 1.1.2.1. Szegregált oktatás... 8 1.1.2.2. Integrált oktatás... 8 1.1.3. A szakiskolai óraterv a kerettanterv szerint...9 1.1.4.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényő tanulók számára...11 1.1.4.1. Szegregált oktatás... 11 1.1.4.2. Integrált oktatás... 11 1.1.5. Felzárkóztató oktatás...12 1.1.5.1. Egyéves felzárkóztató oktatás... 12 1.1.5.2. Kétéves felzárkóztató oktatás... 12 1.1.5.3. A szakiskola szakképzési elıkészítı évfolyamának kerettantervi moduljai... 13 1.1.6. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint...14 1.1.7. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint...16 1.1.8. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint nyelvi elıkészítı évfolyammal...18 1.1.9. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint nyelvi elıkészítı évfolyammal...19 1.1.10. Érettségire épülı szakképzés óraterve...20 1.1.10.1. Gazdasági informatikus II.... 20 1.1.10.2 Vendéglátó technikus... 21 1.1.10.3. Modulrendszerő vendéglıs szakképzés óraterve... 22 2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 23 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei... 23 4. Az iskola értékelési rendszere... 23 4.1. A tanulók értékelése...23 4.1.1..Az értékelés célja... 24 4.1.2.. Alapelvek... 25 4.1.3. A tanulók magatartásának értékelése... 26 4.1.4.A tanuló szorgalmának értékelése... 27 4.1.5. Tantárgyi minısítések... 27 4.2. Az iskola vizsgarendszere...28 4.2.1. 10. osztályos záróvizsga... 28 4.2.2. Az érettségi vizsga... 28 4.2.3. A szakmai vizsgák... 28 4.2.4. Különbözeti vizsgák... 28 5. A középszintő érettségi vizsga témakörei... 29 6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 38 7. Tantárgyi programok (külön kötetben)... 40 8. Szakmai program (külön kötetben)... 41 8.1.Óratervek...42 8.1.1. Szakács szakképzés óraterve... 43 8.1.2. A modulrendszerő szakács szakképzés óraterve... 44 8.1.3. Asztalos szakképzés óraterve... 45 8.1.4. Modulrendszerő bútorasztalos szakképzés óraterve... 46 8.1.5. Szerkezetlakatos szakképzés óraterve... 47 8.1.6. Modulrendszerő szerkezetlakatos szakképzés óraterve... 48 8.1.7. Kımőves szakképzés óraterve... 49 8.1.8. Modulrendszerő kımőves szakképzés óraterve... 50 8.1.9. Nıiruha-készítı szakma óraterve... 51 1
8.1.10. Modulrendszerő nıi szabó szakképzés óraterve... 52 8.1.11. Ács- állványozó szakma óraterve... 53 8.1.12. Modulrendszerő ács-állványozó szakképzés óraterve... 54 8.1.13. Szociális gondozó és ápoló szakma óraterve... 55 8.1.14. Modulrendszerő szociális gondozó, ápoló szakképzés óraterve... 56 8.1.15. Pincér szakma óraterve... 57 8.1.16. Modulrendszerő pincér szakképzés óraterve... 58 8.1.17. Modulrendszerő burkoló szakképzés óraterve... 59 8.2. További tudnivalók...60 8.3. Nem folyamatos iskolarendszerő szakképzések...60 2
BEVEZETİ A közös követelmények érvényesítése a helyi tantervben Az iskolánk helyi tantervében megvalósításra kerülı közös követelményeket a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott közös követelményekre építettük, összhangot teremtve az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejleszthetıségével. A közös követelmények megvalósítását átfogó gyógypedagógiai feladatként értelmezzük. A közös követelmények területei: a társadalmi beilleszkedés, a gondolkodás, a megismerés / a kognitív képességek fejlesztésének közös követelményi /, hon- és népismeret kapcsolódás Európához, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció /énkép, éntudat / Az iskolában a pedagógiai tevékenység fent felsorolt és alább részletezett elemeiben egyaránt biztosítjuk, hogy a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalúan történjen. Társadalmi beilleszkedés A társadalmi együttélés során a szociális döntésképesség és értékelési képesség az egyén és egyén, egyén és csoport, valamint csoport és csoport kapcsolataiban fejlıdik. Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelı magatartási szokásokat sajátítsanak el. Az ıket körülvevı személyek, valamint az elıdök / irodalmi, történelmi hısök / cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelıen tudnak választani. A magatartási normák, minták nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közös érdekek, érdekütközések, és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erıvel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszeretı, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttmőködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, az alkotásban a sportban. Gondolkodás és megismerés A sajátos nevelési igényő, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek sikeres vagy sikertelen pályafutása döntıen a megismerési, a gondolkodási képesség fejlıdésétıl, fejlesztésétıl függ. A fejlesztésért felelıs pedagógiai környezet és a szakember feladata, hogy az akadályozott, vagy sérült funkciókat optimálisan fejlessze. A tanulóktól elvárható, hogy a megismerési és gondolkodási képességük érdekében munka és tanulási szokásokat sajátítsanak el. Legyenek képesek az adott tárgy /személy/, jelenség és probléma kapcsán a mennyiségi adatok pontos észlelésére. Tudjanak egyszerre két vagy több forrásból érkezı információra figyelni, a lényeges jegyeket, utasításokat kiválasztani. legyenek képesek egyszerő összehasonlításra, osztályozásra, elemi problémák felismerésére, a tevékenységük tervezésére. A megfigyeléseiket, a megoldásaikat tudják szóban, írásban, rajzban megjeleníteni, kifejteni, vagy modelleken, szerkezeteken értelmezni. A tapasztalati szintő mőveleti képességeket tudják új helyzetekben is alkalmazni. Hon- és népismeret Minden tanuló szerezzen ismereteket nemzeti kultúránk sajátosságairól, értékeirıl, és néhány kiemelkedı magyar személyiségrıl. Rendelkezzenek alapvetı ismeretekkel a haza földrajzáról, irodalmáról, történelmérıl, 3
és mővészetérıl. Vállalják a néphez, a hazához tartozást, viszonyuljanak pozitív attitőddel a nemzeti jelképeinkhez, értékeinkhez, kisebb népcsoportjainkhoz. Kapcsolódás Európához Legyenek érdeklıdıek, nyitottak az európai kultúra iránt, különös tekintettel a hazánkat környezı országokra, körülöttünk élı népekre. Viszonyuljanak pozitív attitőddel a közös európai értékekhez. Szerezzenek elemi információkat az emberiség közös, globális, Magyarországot közelebbrıl érintı problémáiról és ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Ismeretszerzésükhöz tudják igénybe venni az írott sajtót, a vizuális ismerethordozókat, a médiát. Környezeti nevelés Az iskolai élet minden területén érvényesüljön a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott környezeti nevelést érintı követelmény. Kommunikációs kultúra A kommunikációs kultúra hassa át az intézményes nevelés minden területét. Szolgálja a tankötelezettség elérésekor mutatkozó kommunikációs hátrányok fokozatos felszámolását. A tanulók kommunikációs kultúrájának fejlıdése járuljon hozzá az önálló ismeretszerzéshez, a tudás gyarapodásához, az egyén szocializációjához, a társadalmi érintkezési formák birtoklásához, az audiovizuális információk lényegi üzeneteinek befogadásához, értelmezéséhez. Testi és lelki egészség A testi és lelki egészség megóvása érdekében rendelkezzenek a tanulók az egészséget, a harmonikus életvitelt megalapozó szokásokkal, tevékenységekkel. Az iskolai környezet és élettér segítse a tanulókat abban, hogy a helyes szokások és beállítódások kialakításával folyamatosan fejlıdjenek. Ismerjék a testi-lelki egészséget károsító szokásokat, tudatosan utasítsák el azokat. Pályaorientáció Rendelkezzenek életkoruknak megfelelı ismeretekkel a munkavégzésrıl, a felnıttek által végzett tevékenységekrıl. A képességeik, adottságaik szerint választható pályákról, foglalkozási ágakról és a hozzá vezetı utakról alakuljon ki reális elképzelésük a valóság és a vágyak összhangjában. Legyen ismeretük a pályamódosítás eseti szükségességérıl. fejlıdjön önismeretük, önelfogadásuk. Törekedjenek a kitartó munkavégzésre, tegyenek erıfeszítéseket pályacéljaik eléréséért, életkoruknak és lehetıségeiknek megfelelıen. Tanulás Az eredményes tanuláshoz a tanulóknak rendelkezniük kell tanulási tapasztalattal, tanulási és munkaszokásokkal, módszerekkel és a sajátos szükségleteknek legjobban megfelelı tanulási technikával. Váljanak fokozatosan önállóvá a tanulásban. Az általános fejlesztési követelmények értelmezése a NAT mőveltségi területein A Nemzeti Alaptantervben az életkori szakaszokhoz igazodó mőveltségi területekre lebontott általános fejlesztési követelményeket a sajátos nevelési igényő, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek nevelésében viszonyítási alapnak tekintjük, és törekszünk azok megvalósítására. A NAT 9-10. évfolyamára leírt általános fejlesztési követelményei az ismeretkörök mélysége és milyensége miatt csak szelektáltan érvényesíthetı az értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésében Részletes követelmények a pedagógiai szakasz végén a) A mőveltségi területek részletes követelményeinek meghatározásánál az alábbiakat szükséges figyelembe venni: 4
- a fejlesztési követelmények és a minimális teljesítmény elérésére hosszabb idıt kell terveznünk, - a követelmények egymásra épülésére, a fokozatosságra, a megfelelı gyakorlásra, ismétlésre kiemelten ajánlott figyelnünk, - a követelményeket - átlagos feltételek között- a közepes szinten teljesítı enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók teljesítményszintjéhez célszerő igazítanunk, számolva az alulteljesítık egyéni fejlesztésével, megsegítésével. A felfelé történı differenciálás tartalmát, formáját és módját, követelményszintjét a nevelıtestület határozza meg. b) Sajátos elvek érvényesülése a részletes követelményekben. A mőveltségi területek nagyobb témáinál, didaktikai egységeinél a követelmények elrendezésében az alábbi elveket érvényesítjük: - a NAT által az egyes mőveltségi területekre leírt témák nagyobb hányadát változatlan felosztással, elnevezéssel és fejlesztési céllal alkalmazzuk. Ebben az esetekben a követelmények - mennyiségileg és a követelményszintben is - ingadoznak a sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztési lehetıségeihez. - A mőveltségi területeken megjelennek olyan témák, amelyek elsajátíttatása csak egyszerősítéssel, tömörítéssel lehetséges. Az általános mőveltség ezen elemei, részei nem önálló témákként, hanem összevontan kerülhetnek megfogalmazásra, átrendezésre a mőveltségi területek között. A speciálisnak az alacsonyabb elsajátítási szintmegjelölésében is meg kell mutatkoznia, nem csak a tömörítésben. - A témák / didaktikai egységek / egy-egy csoportja nem kerül feldolgozásra, mert a tartalom mélysége, összetettsége, komplexitása nem teszi lehetıvé az elsajátításukat, alkalmazásukat a fogyatékos gyermekek nagy többsége számára. A nevelıknek azonban módjuk van a javaslattól eltérı megoldások alkalmazására is. - A részletes követelményt szükséges kiegészíteni olyan témamodulokkal, didaktikai egységekkel, amelyek hatékonyabban szolgálják növendékeink képességfejlıdését, szocializációját, az önellátó és környezetellátó technikák elsajátítását, gyakorlását szükségleteik kielégítését. 5
1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tantárgyak és azok ai 1.1.1. A szakiskolai óraterv a kerettanterv A változat szerint Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 10. évfolyamon Tantárgy ok ok ok ok 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 3 111 3 111 Történelem és társadalomismeret 2 74 2 74 Idegen nyelv 3 111 3 111 Matematika 3 111 3 111 Informatika 1 37 1 37 Természetismeret/egészségtan 3 111 3 111 Ének-zene 1 37 0,5 18,5 Rajz és vizuális kultúra 1 37 0,5 18,5 Testnevelés és sport 2 74 2 74 Pályaorientáció 2 74 0 0 Gyakorlati oktatás 6 222 0 Szakmai alapozás 10 370 Osztályfınöki 1 37 1 37 Hittan 1 37 1 37 * Kötelezı a törvény 29 1073 30 1100 alapján * 28/2000 miniszteri rendelet 8. (3) pontja szerint meghaladja az elıírt ot. Természetismeret/egészségtan 9. osztályban: 1 biológia, 1 kémia, 1 fizika Természetismeret/egészségtan 10. osztályban: 1 biológia, 1 földrajz, 1 fizika A gyakorlati oktatás helyi tanterve a szakiskola 9. évfolyama számára Személyes kompetenciákat fejlesztı modulok Egészségfejlesztés Viselkedés és kommunikáció Kommunikáció és önismeret Tanulásmódszertan Mindennapi teendık Vizuális kultúra, a manuális készségek fejlesztését segítı modulok Rajzi alapgyakorlatok Manuális készségfejlesztés- textilmunkák Manuális készségfejlesztés- famunkák Mőszaki-, természettudományos készségeket fejlesztı modulok Fémmegmunkálás Környezetünk megismerése, fizikai jelenségek 54 óra 12 óra 12 óra 12 óra 6 óra 12 óra 72 óra 12 óra 24 óra 36 óra 96 óra 36 óra 12 óra A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk. Hitbeli elvárások nincsenek, ismeret, erkölcsi célú tanterv 6
Környezetünk megismerése, környezeti elemeink 12 óra Környezetünk megismerése, biológiai környezetünk 12 óra Számolási-számítási gyakorlatok 24 óra Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés az építészeti szakmai számításokba 74 óra Építészeti alapismeretek 74 óra Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok: kitőzés és 222 óra mérés, építıanyagok megmunkálása és vizsgálata Elmélet és gyakorlat 370 óra Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés a szociális munka világába 37 óra Mindennapi ismeretek 37 óra Gazdasági alapismeretek 37 óra Ápolási alapismeretek 37 óra Gondozási alapgyakorlat 74 óra Elsısegélynyújtás 74 óra Ápolási alapgyakorlat 74 óra Elmélet és gyakorlat 370 óra Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra 10. évfolyam Mechanika 74 óra Mőszaki ábrázolás 111 óra Gépészet szakmai alapozó gyakorlatok 185 óra Elmélet és gyakorlat 370 óra Szakmai alapozás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra 10. évfolyam Vendéglátás általános ismeretei 148 óra Gasztronómiai alapgyakorlatok 111 óra Elıkészítı mőveletek 111 óra Elmélet és gyakorlat 370óra Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra 10. évfolyam Faipari szakmai alapismeretek Faipari anyagismeret Faipari szakrajz Faipar szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat 74 óra 37 óra 37 óra 222 óra 370 óra Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra 10. évfolyam Anyagismeret 37 óra Rajz és vizuális kultúra 74 óra Gyártási alapismeret 37 óra Minta és modellábrázolás 74 óra Mőszaki ábrázolás alapjai 74 óra Gyártási alapgyakorlatok 74 óra Elmélet és gyakorlat 370 óra 7
1.1.2.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényő tanulók számára Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 10. évfolyamon ok ok ok ok 9. évfolyam 10. évfolyam Szegregáltan oktatott 20,5 758,5 19,5 721,5 tantárgyak összes a Integráltan oktatott 8 296 8 296 tantárgyak összes a Kötelezı összesen 28,5 1054,5 32 1017,5 1.1.2.1. Szegregált oktatás Tantárgy ok ok ok ok 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyel és irodalom 3 111 3 111 Matematika 3 111 3 111 Történelem és 2 74 2 74 társadalomismeret Idegen nyelv 3 111 3 111 Természetismeret 1 37 1 37 Biológia, egészségtan Természetismeret 1 37 1 37 Fizika Természetismeret 1 37 0 0 Kémia Természetismeret 0 0 1 37 Földrajz Informatika 1 37 1 37 Ének-zene 1 37 0,5 18,5 Rajz és vizuális kultúra 0,5 18,5 0,5 18,5 Testnevelés és sport 2 74 2 74 Hittan 1 37 1 37 Osztályfınöki 1 37 0,5 18,5 Összes 20,5 758,5 19,5 721,5 1.1.2.2. Integrált oktatás Tantárgy ok ok ok ok 9. évfolyam 10. évfolyam Pályaorientáció 2 74 0 0 Szakmai alapozás 6 222 8 296 Összes 8 296 20 296 A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk. 8
1.1.3. A szakiskolai óraterv a kerettanterv szerint Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben Tantárgy ok ok ok ok 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 3 111 3 111 Történelem és társadalomismeret 2 74 2 74 Idegen nyelv 3 111 3 111 Matematika 3 111 3 111 Informatika 1 37 1 37 Fizika 1 37 1 37 Biológia/egészségtan 2 74 1 37 Kémia 1 37 1 37 Földrajz 1 37 1 37 Ének-zene 1 37 1 37 Rajz és vizuális kultúra 1 37 - - Testnevelés és sport 2 74 2 74 Pályaorientáció 1 37 0 0 Gyakorlati oktatás 5 185 0 Szakmai alapozás 8 296 Osztályfınöki 1 37 1 37 Hittan 1 37 1 37 * Kötelezı a törvény 29 1073 29 1073 alapján * 28/2000 miniszteri rendelet 8. (3) pontja szerint meghaladja az elıírt ot. A tanulóknak választási lehetısége van 10. évfolyamon a szakmai alapozás tantárgy keretében. Az adott szakmai elıkészítık közül az adott tanévet megelızıen május 30-ig kell választaniuk. A gyakorlati oktatás helyi tanterve a szakiskola 9. évfolyama számára Személyes kompetenciákat fejlesztı modulok Egészségfejlesztés Viselkedés és kommunikáció Kommunikáció és önismeret Pályaorientáció Vizuális kultúra, a manuális készségek fejlesztését segítı modulok Rajzi alapgyakorlatok Számolási-számítási gyakorlatok Manuális készségfejlesztés- famunkák 72 óra 12 óra 12 óra 12 óra 36 óra 72 óra 12 óra 24 óra 36 óra A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk. Hitbeli elvárások nincsenek, ismeret, erkölcsi célú tanterv 9
Mőszaki-, természettudományos készségeket fejlesztı modulok Fémmegmunkálás Környezetünk megismerése, fizikai jelenségek Környezetünk megismerése, környezeti elemeink Környezetünk megismerése, biológiai környezetünk 72 óra 36 óra 12 óra 12 óra 12 óra Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés az építészeti szakmai számításokba 74 óra Építészeti alapismeretek 74 óra Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok: kitőzés és 148 óra mérés, építıanyagok megmunkálása és vizsgálata Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés a szociális munka világába 37 óra Mindennapi ismeretek 37 óra Gazdasági alapismeretek 37 óra Ápolási alapismeretek 37 óra Gondozási alapgyakorlat 37 óra Elsısegélynyújtás 37 óra Ápolási alapgyakorlat 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra 10. évfolyam Mechanika 37 óra Mőszaki ábrázolás 74 óra Gépészet szakmai alapozó gyakorlatok 185 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra 10. évfolyam Vendéglátás általános ismeretei 74óra Gasztronómiai alapgyakorlatok 111 óra Elıkészítı mőveletek 111 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra 10. évfolyam Faipari szakmai alapismeretek Faipari anyagismeret Faipari szakrajz Faipar szakmai alapozó gyakorlatok Elmélet és gyakorlat 37 óra 37 óra 37 óra 185 óra 296 óra Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra 10. évfolyam Anyagismeret 37 óra Rajz és vizuális kultúra 37 óra Gyártási alapismeret 37 óra Minta és modellábrázolás 74 óra Mőszaki ábrázolás alapjai 37 óra Gyártási alapgyakorlatok 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra 10
1.1.4.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényő tanulók számára Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben ok ok ok ok 9. évfolyam 10. évfolyam Szegregáltan oktatott 23 851 21,5 795,5 tantárgyak összes a Integráltan oktatott 6 222 8 296 tantárgyak összes a Kötelezı összesen 29 1073 29,5 1091,5 1.1.4.1. Szegregált oktatás Tantárgy ok ok ok ok 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyel és irodalom 4 148 3 111 Matematika 3 111 3 111 Történelem és 2 74 2 74 társadalomismeret Idegen nyelv 3 111 3 111 Természetismeret 1 37 1 37 Biológia, egészségtan Természetismeret 1 37 1 37 Fizika Természetismeret 1 37 1 37 Kémia Természetismeret 1,5 55,5 1 37 Földrajz Informatika 1 37 1 37 Ének-zene 1 37 1 37 Rajz és vizuális kultúra 0,5 18,5 0,5 18,5 Testnevelés és sport 2 74 2 74 Hittan 1 37 1 37 Osztályfınöki 1 37 1 37 Összes 23 851 21,5 795,5 1.1.4.2. Integrált oktatás Tantárgy ok ok ok ok 9. évfolyam 10. évfolyam Pályaorientáció 1 37 0 0 Szakmai alapozás 5 185 8 296 Összes 6 222 8 296 A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk. 11
1.1.5. Felzárkóztató oktatás 1.1.5.1. Egyéves felzárkóztató oktatás Tantárgy ok ok Magyar nyelv és irodalom /Kommunikáció 3 111 Történelem és társadalomismeret 2 74 Matematika 2 74 Informatika 1 37 Természetismeret/egészségtan 5 185 Mővészetek 1 37 Testnevelés és sport 2 74 Pályaorientáció 2 74 Szakmai elıkészítı / Alapozó gyakorlat 9 333 Osztályfınöki 1 37 Hittan 1 37 Egyéni fejlesztés 2 74 Vizsgára való felkészülés 1 37 Kötelezı a törvény alapján 32 1184 1.1.5.2. Kétéves felzárkóztató oktatás Tantárgy ok ok ok ok Magyar nyelv és irodalom 4 148 2 74 /Kommunikáció Történelem és társadalomismeret 2 74 2 74 Matematika 4 148 2 74 Informatika 1 37 1 37 Természetismeret/egészségtan 2 74 4 148 Mővészetek 1 37 1 37 Testnevelés és sport 2 74 2 74 Pályaorientáció 2 74 0 0 Szakmai elıkészítı / Alapozó 9 333 13 481 gyak. Osztályfınöki 1 37 1 37 Hittan 1 37 1 37 * Egyéni fejlesztés 3 111 3 111 Kötelezı a törvény alapján 32 1184 32 1184 A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk. Hitbeli elvárások nincsenek, ismeret, erkölcsi célú tanterv 12
1.1.5.3. A szakiskola szakképzési elıkészítı évfolyamának kerettantervi moduljai Modulok ok A jelő modulok 347,5 1/II. Személyiség fejlesztés, önismeret 117,5 2/II. Tanulás módszertana 70 3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, 60 számolás 4/I. Számítástechnikai alkalmazás 60 5/I. Általános szóbeli kommunikáció 40 S jelő modulok 670 6/III. Pályaorientáció 270 7/IV. Szakmai kommunikáció Anyanyelvi, Idegen nyelvi 40 60 8/IV: Szakmai alapozás, projektek megvalósítása 300 (építıipar, gépészet, könnyőipar) Kötelezı tanórai foglalkozások 1017,5 Szabadon választható modulok (hittan, matematika) 37-37 A tanuló javasolt évi a 1091,5 13
1.1.6. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 10. 11. és 12 évfolyamon a 2009/2010-es tanévben a 11. és 12. évfolyamon a 2010/2011-es tanévben 12. évfolyamon 9. 10. 11. 12. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom 4 148 4 148 4 148 4 128 Történelem 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 1 37 0 0 Angol vagy német 3 111 3 111 4 148 4 128 Matematika 3 111 3 111 4 148 4 128 Ének 1 37 1 37 0 0 0 0 Rajz és vizuális kultúra 0 0 0 0 1 37 1 32 Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 1 32 Testnevelés 2 74 2 74 2 74 2 64 Fizika 0 0 2 74 0 0 0 0 Biológia 2 74 0 0 0 0 0 0 Kémia 2 74 1 37 0 0 0 0 Földrajz 2 74 2 74 0 0 0 0 Informatika 0 0 1 37 1 37 1 32 Hittan 1 37 1 37 1 37 1 32 Szakmacsoportos alapozó oktatás 5 185 5 185 8 296 8 256 Érettségire való felkészülés 0 0 0 0 2 74 * 2 64 * Összesen 28 1036 28 1036 31 1147 31 992 A tanulók az érettségire való felkészüléshez választhatnak az érettségi és vizsgaszabályzatnak megfelelıen a tanult tantárgyak közül. Az iskola a tanulók választásának megfelelıen heti két óra felkészítést biztosít. * 2 óra, megosztása tanulói igény szerint ** külön táblázatban A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk. 14
Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra ok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. Gazdasági környezetünk 74 74 Vendéglátó és turizmusismeretek 74 64 Szállodai ismeretek 74 64 Marketing 74 64 Vendéglátó gyakorlat 74 64 Gasztronómiai alapismeretek 37 37 Viselkedéskultúra 74 Kommunikáció 74 Szakmacsoportos alapozás összesen 185 185 296 256 Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra ok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. Mőszaki pályák világa 37 Anyag és eszközismeret 37 Mőszaki ábrázolás és 37 képfeldolgozás Számítógépes programozás I. 37 Számítógépes programozás II. 111 Számítógépes programozás III. 32 Adatbázis kezelés 32 Számítástechnikai gyakorlat 111 Kép és hang feldolgozás, multimédia Programozás I. gyakorlat 74 Programozás II. gyakorlat 185 Programozás III. gyakorlat 128 Assembly programozás alapjai 64 Szakmacsoportos alapozás összesen 185 185 296 256 37 15
1.1.7. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben 9. 10. 11. 12. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom 4 148 4 148 4 148 4 128 Történelem 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 1 37 0 0 Angol vagy német 3 111 3 111 4 148 4 128 Matematika 3 111 3 111 4 148 4 128 Ének 1 37 1 37 0 0 0 0 Rajz és vizuális kultúra 0 0 0 0 1 37 1 32 Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 1 32 Testnevelés 2 74 2 74 2 74 2 64 Fizika 0 0 0 0 2 74 2 64 Biológia 2 74 2 74 0 0 0 0 Kémia 3 111 0 0 0 0 0 0 Földrajz 0 0 3 111 0 0 0 0 Informatika 1 37 1 37 2 74 2 64 Hittan 1 37 1 37 1 37 1 32 Szakmacsoportos alapozó oktatás ** 5 185 5 185 8 296 8 256 Összesen 28 1036 28 1036 32 1184 32 1024 A tanulók az érettségire való felkészüléshez választhatnak az érettségi és vizsgaszabályzatnak megfelelıen a tanult tantárgyak közül.az iskola a tanulók választásának megfelelıen heti két óra tanórán kívüli felkészítést biztosít. ** külön táblázatban A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk. 16
Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra ok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. Gazdasági környezetünk 74 74 Vendéglátó és turizmusismeretek 74 64 Szállodai ismeretek 74 64 Marketing 74 64 Vendéglátó gyakorlat 74 64 Gasztronómiai alapismeretek 37 37 Viselkedéskultúra 74 Kommunikáció 74 Szakmacsoportos alapozás összesen 185 185 296 256 Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra ok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. Mőszaki pályák világa 37 Anyag és eszközismeret 37 Mőszaki ábrázolás és 37 képfeldolgozás Számítógépes programozás I. 37 Számítógépes programozás II. 111 Számítógépes programozás III. 32 Adatbázis kezelés 32 Számítástechnikai gyakorlat 111 Kép és hang feldolgozás, multimédia Programozás I. gyakorlat 74 Programozás II. gyakorlat 185 Programozás III. gyakorlat 128 Assembly programozás alapjai 64 Szakmacsoportos alapozás összesen 185 185 296 256 37 17
1.1.8. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint nyelvi elıkészítı évfolyammal Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben a 12. évfolyamon a 2009/2010-es tanévben a 13. évfolyamon 9. 10. 11. 12. 13. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom 1 1 37 4 148 4 148 4 148 4 128 Történelem 1 1 37 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 0 0 1 37 0 0 Angol vagy német 12 444 5 185 5 185 4 148 4 128 Matematika 1 1 37 3 111 3 111 3 111 3 96 Ének 0 0 1 37 1 37 0 0 0 0 Rajz és vizuális kultúra 0 0 0 0 0 0 1 37 1 32 Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 1 37 1 32 Testnevelés 2 74 2 74 2 74 2 74 2 64 Fizika 0 0 0 0 2 74 0 0 0 0 Biológia KV 0 0 2 74 0 0 1 37 1 32 Kémia 0 0 2 74 1 37 0 0 0 0 Földrajz KV 0 0 2 74 2 74 1 37 1 32 Informatika 5 185 1 37 0 0 0 0 0 0 Egészséges életmód 3 111 0 0 0 0 0 0 0 0 Tanulásmódszertan és önismeret 2 74 0 0 0 0 0 0 0 0 Anyanyelvi beszédkultúra 1 37 0 0 0 0 0 0 0 0 Hittan 1 37 1 37 1 37 1 37 1 32 Szakmacsoportos alapozó oktatás 2 0 0 5 185 5 185 8 296 8 256 Érettségire való felkészülés 0 0 0 0 0 0 2 74 * 2 64 * Összesen 30 1110 30 1110 30 1110 30 1110 30 960 1 Magyar nyelv és irodalom, történelem és a matematika órák elsısorban felzárkóztatásra, a meglevı hiányosságok pótlására szolgálnak 2 A szakmacsoportos alapozó oktatás felbontása megegyezik az 1.1.6. alatti kerettantervi óratervvel A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk. 18
1.1.9. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint nyelvi elıkészítı évfolyammal A 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben 9. 10. 11. 12. 13. Tantárgy Magyar nyelv és irodalom 1 1 37 4 148 4 148 4 148 4 128 Történelem 1 1 37 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 0 0 1 37 0 0 Angol vagy német 12 444 5 185 5 185 4 148 4 128 Matematika 1 1 37 3 111 3 111 4 148 4 128 Ének 0 0 1 37 1 37 0 0 0 0 Rajz és vizuális kultúra 0 0 0 0 0 0 1 37 1 32 Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 1 37 1 32 Testnevelés 2 74 2 74 2 74 2 74 2 64 Fizika 0 0 0 0 0 0 2 74 2 64 Biológia KV 0 0 2 74 2 74 0 0 0 0 Kémia 0 0 3 111 0 0 0 0 0 0 Földrajz KV 0 0 0 0 3 111 0 0 0 0 Informatika 5 185 1 37 1 37 2 74 2 64 Egészséges életmód 3 111 0 0 0 0 0 0 0 0 Tanulásmódszertan és önismeret 2 74 0 0 0 0 0 0 0 0 Anyanyelvi beszédkultúra 1 37 0 0 0 0 0 0 0 0 Hittan 1 37 1 37 1 37 1 37 1 32 Szakmacsoportos alapozó oktatás 2 0 0 5 185 5 185 8 296 8 256 Összesen 30 1110 30 1110 30 1110 32 1184 32 1024 1 Magyar nyelv és irodalom, történelem és a matematika órák elsısorban felzárkóztatásra, a meglevı hiányosságok pótlására szolgálnak 2 A szakmacsoportos alapozó oktatás felbontása megegyezik az 1.1.7. alatti kerettantervi óratervvel A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk. 19
1.1.10. Érettségire épülı szakképzés óraterve 1.1.10.1. Gazdasági informatikus II. Középfok Tantárgyi modul 1. félév 2. félév 3. félév Számítástechnikai alapismeretek A+B 162 72 90 Szövegszerkesztés+ Táblázatkezelés 144 54 54 Adatbázis ismeretek 0 72 72 Szervezési ismeretek 0 72 0 Közgazdaságtan 90 0 0 Marketing alapismeretek 0 54 0 Pénzügyi ismeretek 0 18 36 Statisztika 0 36 36 Jogi ismeretek 54 0 0 Számvitel 0 72 54 Irodai gyakorlatok 0 0 54 Angol 54 54 54 Élet és pályatervezés 0 0 54 Testnevelés 18 18 18 Hittan 18 18 18 Összesen 540 540 540 20
1.1.10.2 Vendéglátó technikus Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben a II/14. évfolyamon Tantárgy Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat összesen I/13 II/14 Vendéglátó szakmai alapismeretek 37 0 0 0 37 Gazdálkodási alapismeretek 111 0 0 0 111 Szervezés-vezetés 0 0 35 0 35 Marketing 0 0 70 0 70 Kommunikáció 37 0 35 0 72 Jogi ismeretek 0 0 70 0 70 Gépírás és szakmai levelezés 0 111 70 0 181 Számítástechnika 0 74 0 0 74 Élelmiszer alapismeretek 74 0 0 0 74 Italismeret 74 0 0 0 74 Táplálkozástan 0 0 70 0 70 Szállodai és idegenforgalmi ismeretek 74 0 70 0 144 Szakmai idegen nyelv 148 0 140 0 288 Vendéglátó ismeret 37 0 0 0 37 Vendéglátó gazdálkodási ismeretek 37 0 140 0 177 Vendéglátó technológia 74 222 70 210 576 Nyári szakmai gyakorlat 0 200 0 0 200 Élet és pályatervezés 37 0 35 0 72 Hittan 37 0 35 0 72 Testnevelés 0 37 0 35 72 Szabadon választható kötelezı szakmai (111) (105) tantárgyak Rendezvényszervezés 0 0 105 0 105 Társadalmi ismeretek 37 0 0 0 37 Ember és környezet 74 0 0 0 74 összesen 888 570 805 245 2508 21
1.1.10.3. Modulrendszerő vendéglıs szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben Tantárgyak 13 14 Elm. Gyak. Elm. Gyak. Értékesítési ismeret 2-72 2-64 Értékesítési gyakorlat 5-180 3-96 Ételkészítési ismeret 1-36 2-72 5-160 Ételkészítési gyakorlat 3-108 10-320 Gazdasági számítások 1-36 1-32 Gazdálkodási ismeret 1-36 1-36 1-32 1-32 Élelmiszerismeret 1-36 1-36 1-32 1-32 Szervezés-vezetés 1-36 1-32 Marketing 1-36 1-36 1-32 1-32 Biztonságvédelem és 1-36 3-108 minıségbiztosítás Idegen nyelv 2-72 1-36 1-32 1-32 Számítástechnika 3-108 2-64 Kommunikáció 1-36 1-32 Nyári összefüggı 90 óra 90 óra szakmai gyakorlat Hittan 1-36 1-32 Társadalomismeret 1-36 Testnevelés 1 2-72 2-64 Osztályfınöki 1-36 1-32 összesen 17-612 20-720 18-576 19-684 A szakmai program külön kötetben. 1 A törvény szerint heti átlagban elıírt ot havi sportnap keretében biztosítjuk 22
2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei - A tankönyv tartalmában, információiban, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanulók tudásszintjéhez. - Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsıdlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak - A tanulók szociális hátterét figyelembe véve olcsó könyveket kell választani. - A tartós könyveket részesítsük elınyben a kölcsönözhetıség érdekében. - A megrendelést megelızıen le kell folytatni az egyeztetést a szülıi munkaközösséggel. - A katolikus szemlélettel elfogadható tankönyvek, segédletek legyenek. - A tankönyvválasztást a nevelıtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelızıen döntést hoz. - Egy képzési ciklus alatt nem lehet tankönyvet váltani - A munkaközösségi tagok szakmai javaslatai alapján a munkaközösség dönt a tankönyvek, taneszközök kiválasztásában. - Az ingyenes tankönyvtámogatást a 23/2004. (VIII. 27) OM rendelet szerint biztosítjuk, és a jogszabályban foglaltaknak megfelelıen járunk el. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Magasabb évfolyamba lépésnél a tantervi minimum teljesítése a feltétel (minden tárgyból legalább elégséges (2) osztályzat). Az iskola évenként 3 tantárgyból teszi lehetıvé a javítóvizsga letételét. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítık legkésıbb az augusztusi javító-pótlóvizsgák idején kell, hogy számot adjanak tudásukról. Elégtelen osztályzat esetén az adott évben szeptember 30-ig tehetnek a kijelölt napon javító vizsgát. Addig a magasabb évfolyamon feltételesen folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben a tanuló egy tárgy tanulását félévkor fejezi be és elégtelen osztályzatot kap, a továbbhaladásról ill. a javítóvizsga idejérıl a képzés sajátosságait figyelembe véve az igazgató dönt. A szakképzı évfolyamokon továbbtanulók és a 12. évfolyam végén sikertelen érettségi vizsgát tett tanulók a sikeres érettségi bizonyítványt legkésıbb az adott év ıszi vizsgaidıszakában kötelesek megszerezni. Magasabb évfolyamra való becsatlakozáshoz a törvényi elıírások a mérvadóak. (9. évfolyamon is kizáró ok az alkalmatlanság). Az iskolára jellemzı továbblépési periódus a tanév. Ettıl eltérı továbbhaladási engedélyt kiskorúnál a szülı kérésére, nagykorúnál egyéni kérésre a szaktanár, az osztályfınök és a DÖK véleményének kikérése után az igazgató adhat. 4. Az iskola értékelési rendszere 4.1. A tanulók értékelése Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetıségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlıdésben. Találjuk meg számukra a megfelelı teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fı alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat! A jó hangulatú eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. 23
4.1.1..Az értékelés célja - A személyiség fejlesztése - Az önértékelési képesség kialakítása. Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. Az értékelés Fajtája Ideje Célja A tanulási folyamat Kezdete Folyamata Vége Formatív Fejlesztı, önfejlesztést segítı Diagnosztikus Feltárja az elızetes ismertek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel Csoportba sorolás esetén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén, tanárváltáskor Visszajelzés tanár, diák, szülı számára Formája Rövid dolgozat (osztályozni nem illik) a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki Idıben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében A tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése Röpdolgozat, feleletek, osztályfeleltetés szóbeli Szummatív Minısítı értékelés, a tanulási idıt zárja le Félév, év vége Összegzés, minısítés, értékelés Témazáró, szóbeliírásbeli feleltetés Az iskolai írásbeli teljesítményformák (beszámoltatások): röpdolgozatok összefüggı szövegő ellenırzı dolgozatok tantárgytesztek feladatlapok az iskolai írásbeli teljesítmények értékelésében alkalmazzuk a segítı-formáló értékelést, amelynek során képet kapunk a tanulók elırehaladásának mértékérıl, a tipikus és egyéni hibákról a célszerő továbblépés, a szükséges korrekciók elvégzése érdekében. Ennél az értékelési formánál pontszámokkal, %-kal határozzuk meg a tanulók teljesítményét, nem osztályzattal. Az ellenırzés módozatai változatosak, minél több lehetıséget nyújtanak a tanulók tudásának pontos megismerésére, mérésére. A számbeli értékelést /osztályzatot/ célszerő szöveges értékeléssel kiegészíteni, pontosítani Röpdolgozat írásakor célszerő annak elızetes bejelentése. Nagyobb ellenırzı dolgozatot csakis alapos elıkészítés után, lehetıség szerint kedvezı órarendi pozícióban levı órán tanácsos iratni és legalább egy héttel elıtte a diákokat értesíteni kell. Az adott tanítási napon legfeljebb két nagy-dolgozatot lehet iratni. A tanárnak már év elején informálni kell a diákokat a javítás idejérıl és módjáról is. Az összegezı-lezáró értékelés keretében megírt nagy-dolgozatok eredményei alapvetıen meghatározzák a tanulók félévi, év végi érdemjegyeit. Az írásbeli beszámolók nagyobb súllyal szerepelnek a tanulók tudásának értékelésében, mint a szóbeli beszámolók. 24
A házi feladatok típusai: produktív jellegő házi olvasmányok elemzése, házi dolgozatok, önálló szövegelemzés, referátum készítés önálló megfigyelés alapján stb. reproduktív memoriterek, szaktárgyi tananyagok megtanulása A házi feladat lehet: szóbeli, írásbeli, rajzos, feladatmegoldás. A produktív házi feladat elıkészítése: a tanulók az órai munkában is kapjanak alkotó feladatokat. A házi feladat órán történı megbeszélése, elıkészítése az önálló munka alapja. A házi feladatok tartalma, terjedelme vegye figyelembe valamennyi tantárgy igényeit, hogy az adott idıkeretben elvégezhetı legyen. Az írásbeli házi feladatok elvégzésének önállósága nem biztosítható, ezért osztályzattal nem célszerő minısíteni., Az értékelés legyen: 4.1.2.. Alapelvek - folyamatos kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerő. A nem kampányszerő ellenırzés természetes kísérıje lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhetı, - sokoldalú ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és elırehaladást értékeljük, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlıdést osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, stb.) - változatos vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket, - kiszámítható segítse elı a rendszeres munkavégzés és a felelısségtudat kialakulását, - konkrét az értékelés legyen tárgyszerő, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erıfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, - objektív törekedjen igazságosságra, méltányosságra, - kollektív a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak, (elviselésüknek) megszokása. 25
4.1.3. A tanulók magatartásának értékelése Magatartás példás jó változó rossz 1. Fegyelmezettsége nagyfokú, állandó, másokra pozitívan ható megfelelı másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, erısen kifogásolható, másokat erısen zavaró, negatív ingadozó, de igyekszik 2.Viselkedés kultúrája, hangneme Kifogástalan, példaértékő, tisztelettudó, udvarias Kevés kivetnivalót hagy maga után javulni Udvariatlan, nyegle 3.Hatása a közösségre, Pozitív, aktív, Részt vesz a Nem árt, társas emberi segítıkész, közösségi ingadozó, vagy kapcsolatai jóindulatú, életben, de közömbös, élen járó, befolyást nem vonakodó kezdeményezı gyakorol arra, jóindulatú 4. Házirend betartása Betartja, arra Néha hibázik Részben tartja ösztönös be 5. Felelısségérzete nagyfokú Idınként ingadozó feledékeny 6. Hiányzásai Igazolatlan Igazolatlan Igazolatlan óráinak száma: óráinak száma: óráinak száma: Max. 3 Max: 8 Max: 15 Durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó Negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítı Sokat vét ellene Felelıtlen megbízhatatlan Igazolatlan óráinak száma: 16 vagy annál több 26
4.1.4.A tanuló szorgalmának értékelése Szorgalom példás Jó változó Hanyag 1.Tanulmányi munkája Céltudatos, törekvı, odaadó, igényes a tudás Figyelmes, törekvı ingadozó hagyag, lassító megszerzésére 2. Munkavégzése Kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan 3. Kötelességtudata Kifogástalan, precíz 4. Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája Rendszeres, érdeklıdı Rendszeres, többnyire önálló Megfelelı, néha ösztökélni kell Ösztönzésre dolgozik Rendszertelen, hullámzó, öntudatlan Felszerelése gyakran hiányos ritka 4.1.5. Tantárgyi minısítések Megbízhatatlan, gondatlan Felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs Egyáltalán nem A pedagógus a tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minısítését az osztályfınök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekrıl a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kel figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorútanuló szülıjét értesíteni kell az érdemjegy, illetıleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minısítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következık: - a tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). - Az iskola megırzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokú osztályzatskálát alkalmazunk. Ennek megfelelıen az osztályzat akkor Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciói betanultak. 27
Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelı segítségre (javításra, kiegészítésre). Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelı útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezıjének értékelése alapján a nevelıtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl, szakmai vizsgára bocsátásáról. 4.2. Az iskola vizsgarendszere 4.2.1. 10. osztályos záróvizsga Az 10. osztályos záróvizsga letétele kötelezı. A vizsga eredménye az éves tanulmányi munkában tantárgyanként súlyozottan jelenik meg. 4.2.2. Az érettségi vizsga A szakközépiskola a Közoktatási törvény érettségi (érettségi-képesítı) vizsgára készít fel és érettségi vizsgát szervez. Kötelezı vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élı idegen nyelv, kötelezıen és szabadon választott vizsgatárgy. Ezek köre a szakmacsoportnak megfelelı órafelosztásban jelölve van. A kötelezı és a nem kötelezıen választható vizsgatárgyak kijelölésekor az érettségi vizsgaszabályzat elıírásai az irányadóak. 4.2.3. A szakmai vizsgák A szakközépiskola az Alapító okiratnak megfelelıen a Közoktatási és a Szakképzési törvény szellemében képesítı vizsgát szervez, az OSZJ és az OKJ elıírásai szerint. Az iskola a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgákat, amennyiben az iskola a vizsgákhoz elıírt feltételeket biztosítani tudja, mindig saját területén és saját tanmőhelyében bonyolítja le. 4.2.4. Különbözeti vizsgák A tanuló más iskolából való átvétele esetén az iskola a Közoktatási törvény 46. -a alapján jár el. A vizsgák lebonyolítására az iskola vizsgaszabályzatot alkotott, amely a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletét képezi. 28
5. A középszintő érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Szövegértés Információk feldolgozása és megítélése Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Szövegalkotás Írásbeli kifejezıképesség Beszéd, szóbeli szövegalkotás Fogalmi mőveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerzı, mővek 2.1.1. Életmővek a magyar irodalomból 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és dráma 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Regionális kultúra 2.2 Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Mőfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet 1. Kompetenciák TÖRTÉNELEM Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és idıben Az eseményeket alakító tényezık feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 2. Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód 29
MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai mőveletek Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, mőveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlıtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei Függvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerő összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Koordináta-geometria 5. Valószínőségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószínőség-számítás 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika IDEGEN NYELV 30
BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szervezıdési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítı folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szervezıdési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtő eukarióták Többsejtőség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer hormonális mőködések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlıdés 5. Egyed feletti szervezıdési szintek Populáció Életközösségek (élıhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 6. Öröklıdés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika 31
Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve 1. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia 2. Hıtan, termodinamika Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly Hıtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzıi között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. fıtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezıje Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeibıl 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok FIZIKA FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kızetburok A levegıburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 32