AZ EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2009
2 TARTALOMJEGYZÉK Oldal A) NEVELÉSI PROGRAM 6 Bevezetés 6 AZ INTÉZMÉNYRŐL 8 Története 9 A jelenlegi helyzet 9 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA 12 Pedagógiai alapelvek 12 Nevelő-oktató munkánk céljai 12 A nevelő-oktatómunka feladatai 13 A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei 14 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 22 A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése 23 A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával 24 Az intézmény szakmai képzéseinek megfelelő személyiség formálásához, fejlesztéséhez 24 A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása 25 Egészségnevelési program 26 Helyzetkép 26 Erőforrások 27 Alapelvek, célok 29 Tanulásszervezési és tartalmi keretek 31 Rendszeres programjaink 38 Akció jellegű programjaink 41 Környezeti nevelési program 44 A környezeti nevelés alapelvei 44 Helyzetelemzés, helyzetkép 45 Erőforrások 48 Jövőkép, célok 51 Tanulásszervezési keretek (módszerek, taneszközök, kommunikáció) 54 A környezeti nevelés színterei az iskolában, tartalmi keretek 55 Minőségfejlesztés 62 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok 62 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 65 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 67
3 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 69 A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 70 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZ- TATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 72 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 74 A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 76 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA ELLEN- ŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE 79 Az intézmény alkalmazottainak értékelése 79 IMIP 82 MÉCS 83 INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA 83 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERE- LÉSEK JEGYZÉKE 85 B) HELYI TANTERV 86 A nappali tagozat képzési rendje 87 Felkészítés a kétszintű érettségire 87 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak a kötelező és választható tanórai foglalkozásokon és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelésének és oktatásának helyi tanterve 92 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 95 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE 96
4 C) SZAKMAI PROGRAM 114 Az iskola szakképzési rendszere 115 Szakközépiskola 115 Szakiskola 116 MELLÉKLETEK 121-235 - 1. sz. melléklet: az iskola vezetési struktúrája - 2. sz. melléklet: Taneszköz lista - 3. sz. melléklet: A középszintű érettségi szóbeli témakörei - 4. sz. melléklet: Tantárgyi rendszer és óraszámok (szakközépiskola, szakiskola 9-10. évfolyam) - 5. sz. melléklet: Az egyes szakmák tantárgyi rendszere és óratervei a Központi Program alapján - 6. sz. melléklet: Kifutó osztályok képzési keretei - 7. sz. melléklet: Az akkreditált és a 10-0211-04. nyilvántartási számon engedélyezett felnőttképzési tevékenységek és szolgáltatások - 8. sz. melléklet: Az iskolai könyvtárhasználatról - 9. sz. melléklet: Tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályozása - 10. sz. melléklet: A tanügyi szolgáltatásokért kérhető térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályai és eljárásrendje - 11. sz. melléklet: Gyakornoki szabályzat - 12. sz. melléklet: A Kollégium Pedagógiai Programja
5 A) NEVELÉSI PROGRAM
6 BEVEZETÉS Köszöntjük mindazokat, akik iskolánkkal, az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolával korábban már kapcsolatba kerültek, s az itt folyó oktató-nevelő munkát ismerik; s azokat is, akik e program alapján szándékoznak eldönteni, hogy bekapcsolódjanak-e tevékenységünkbe a képzés valamely szintjén. Programunk szól az önkormányzathoz, Eger Megyei Jogú Város Közgyűléséhez, amely iskolánk alapítója, fenntartója s pedagógiai programunk jóváhagyója is egyben. Jóváhagyó döntése, elismerése múltunk hagyományainak, nevelő és oktató munkánk színvonalának és elsősorban azoknak a társadalmi igényeknek, amelyek a kereskedelmi, mezőgazdasági és vendéglátóipari jellegű ismeretek közvetítését várják tőlünk. Mi igyekszünk az elvárásoknak legjobb tudásunk szerint megfelelni, s a 2006-2010 közötti évekre vonatkozó elképzeléseinket ennek alapján összeállítani. Eddigi tapasztalatainknak megfelelően terveinket arra alapozzuk, hogy az elkövetkező években ezen képzések, szakképzések iránti érdeklődés nem csökken, s a lényegében megújult keretek között továbbra is eredményesen dolgozhatunk. Ezért szeretnénk rugalmas rendszert kínálni, amely többféle bemeneti és kimeneti szintet tesz lehetővé, hogy teljesen kihasznált kapacitásunk minél hatékonyabb legyen. Ajánljuk tehát ezt a programot azoknak az általános iskolát végzett diákoknak és tanároknak, szülőknek, fiataloknak és felnőtteknek, akik kereskedelmi, mezőgazdasági vagy vendéglátóipari orientációjú szakmai vagy érettségi vizsgára épülő szakképzés iránt érdeklődnek. A program a Közoktatási Törvény, a Szakképzési Törvény valamint a Kerettanterv előírásain alapul. Tekintettel voltunk az iskolaszék, a diákönkormányzat, a szülők véleményére. A nevelőtestület több lépésben, vitában alakította ki e programban megfogalmazott határozatát. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik e munkában alkotó módon segítségünkre voltak.
7 A program az alábbi jogszabályok, határozatok alapján készült: A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról a Kormány 63/2000. (V.5) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv módosításáról alaprendelet: 130/1995.(X.26.) Kerettantervi rendelet 1993. évi LXXVI törvény a szakképzésről 11/1994.(VI:8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről a kormány 277/1997. (XII. 22) Korm. rendelete a továbbképzések módosításáról. alaprendelet: 185/1999.(XII.13.) Érettségi vizsgaszabályzat vizsgakövetelmények A fenntartó intézkedési terve A kötelező iskolai és felszerelési jegyzék A Kormány 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet az SNI tanulók integrált oktatásának irányelveiről A nevelőtestület elfogadó határozata - Az iskolaszék támogató véleménye - A diákönkormányzat támogató véleménye - Eger Megyei Jogú Város Oktatási Koncepciója
8 1. AZ INTÉZMÉNYRŐL 1.1. Alapadatok Intézményünk neve: EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Címe: 3300 Eger, Pozsonyi u. 4-6. szám Tel.: 36/ 324-122; 36/512-040 Fax.: 36/512-041 E-mail: suli462@miskolc.sulinet.hu Alapító szerve: Felügyeleti szerve: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése OM azonosítója: 031 624 1.2. Története A közelmúlt története Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján, a Egri Mezőgazdasági Szakközép-, Szakképző Iskolát és Kollégiumot és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép-és Szakképző Iskolát és Kollégiumot egy intézményként működteti, EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI, SZAKKÖZÉP- SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM néven.
9 1.3. A jelenlegi helyzet A képzési struktúra Iskolánk ma: szakközépiskolai, és szakiskolai képzést is folytat. A nevelés-oktatás a székhelyen kívül 3 telephelyen történik Felsorolás: 3300 Eger, Pozsonyi u. 4-6. Telephely 3300 Eger, Mátyás király u. 52-54. Tagintézmény 3300 Eger, Donát út Tangazdaság 3300 Eger, Kisvölgy u. 46. Tanpince Az így kialakult képzési struktúrában összesen 60 osztály több mint 1700 tanulója tanul a két épületben nappali tagozaton gazdasági-, szolgáltatás és agrár szakterületen. Tárgyi feltételek Az említett tanulólétszám miatt a Pozsonyi út 4-6. alatti épületben nagy a zsúfoltság, folytonos a teremhiány. Mindez nemcsak a kényelmes "emberi" körülmények biztosítását nehezíti, hanem erősen akadályozza a szakképzés mára már nélkülözhetetlen, modern tárgyi eszközeinek méltó elhelyezését, használatát is. Pedig az iskola széles kapcsolatrendszerének megfelelően a PHARE-program révén rendkívül fejlett eszközök segítik a szakképzést, miközben ezek rendeltetésszerű elhelyezése rendkívül korlátozott. A teremhiányt a Mátyás király úti épületben a kollégiumi szobák tanteremmé alakításával megoldottuk. A modern tárgyi eszközök legfontosabb részét képezi az a kb. 150 darab Pentium-alaplapú számítógép, amelyek zöme 8 szaktanteremben van elhelyezve. Minden gép az egységes számítógépes hálózatnak is eleme egyben, s részét alkotja az iskolai adminisztráció, ügyvitel is. Legújabb pályázatainknak köszönhetően valamennyi gépen használható az Internet-szolgáltatás is.
10 Korszerű számítástechnikai háttér egészíti ki nyelvi laborunkat, s a kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzést segítő modern tan- és tanutazás irodánkat is. Könyvtárainkat is számítógépes rendszer segíti. A tantermeket pedig zárt láncú TV-hálózat köti össze. Személyi feltételek Iskolánkban nappali és nappali munkarend szerinti felnőtt oktatásban valamint a tagintézményben összesen 140 fő tanári állás van. A nevelőtestület korra, nemre valamint végzettségre vonatkozó összetétele olyan, hogy az nem igényel komolyabb korrekciót, s a 2006. évtől kezdődő tanévekre is biztosítani látszik a szükséges feltételeket. A felvételi eljárás rendje a.) A 9. évfolyamra (szakközépiskola, szakiskola): A felvételi kérelmek elbírálásával, kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján kapott pontszám figyelembe vételével történik. Maximálisan szerezhető pontszám: 60 pont. A hozott pontok számítása az általános iskola 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyek alapján történik: Magyar nyelv és irodalom 5 + 5 Matematika 5 + 5 Történelem 5 + 5 Idegen nyelv 5 + 5 Kémia 5 + 5 Biológia 5 + 5 Valamennyi felvett tanulónak pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton kell részt vennie. b.) A szakképző évfolyamokra: Kizárólag a tanulmányi eredmények alapján, figyelembe véve az iskolai előképzettséget, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést.
11 Beiskolázási környezet Iskolánk hagyományos népszerűsége mindig is jelentős túljelentkezésben tükröződött. Heves megyén kívül szórványosan jelentkeznek a szomszédos megyékből is. Jövőképünk lényege, hogy az új évezred első évtizedének közepére tevékenységünk minőségi elemei környezetünk számára nyilvánvalóvá váljanak. A nevelő-oktatószolgáltatást megrendelő szülők, diákok s a fenntartó önkormányzat számára legyen evidencia iskolánk jellege, amelyben a tevékenykedők egymást és önmagukat ellenőrizve a minőségi színvonalat folyamatosan biztosítják. Iskolánk küldetése, hogy tanulóinknak a törvények és a fenntartó által megszabott keretek között magas színvonalú általános műveltségi, kereskedelmi, vendéglátóipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari alapozást illetve szakképzést jelentő ismeretrendszert nyújtsunk. Nevelésünkkel pedig olyan értékrendet alakítsunk ki, amely szükséges az érvényesüléshez, megfelel a társadalmi igényeknek és hagyományainknak. 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA 2.1. Pedagógiai alapelvek Iskolánk nevelőtestülete az alábbi elveket tartja alapvető jelentőségűnek: A klasszikus emberi értékeken alapuló, általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítése A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) elsajátíttatása, begyakorlása A társadalmi igényeknek és partnereink elvárásának megfelelő sikerorientált, szakszerű, tanuló-centrikus nevelés és oktatás Az élethosszig való tanulás, önképzés igényének kialakítása
12 Ellenőrizhetőség biztosítása, sokszínűség Korrekt, humánus emberi viszony fenntartása az iskola dolgozói és tanulói között Mindezek mellett az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiséget és szellemiséget tartjuk közvetítendőnek. Ennek megfelelően továbbra is nyitottak vagyunk más népek kultúrájának megismerése iránt. 2.2. Nevelő-oktató munkánk céljai ÁLTALÁNOS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉSI, SZAKKÉPZÉSI ÉS OKTATÁSI NEVELÉSI CÉLOK Korszerű, az ezredforduló igényeinek megfelelő természet és társadalomtudományos alapműveltség kialakítása A versenyképesség, a globalizáció kihívásaira való gyors és hatékony alkalmazkodás képességének elsajátíttatása, begyakoroltatása az egyes tantárgyakon átívelve Aktív szerepvállalásra nevelés a társadalmi, gazdasági folyamatok befolyásolásához Sokoldalú, nyitott, érdeklődő és rugalmas személyiség kifejlesztése Tanulóink testileg fejlett, egészséges életmódra nevelése A társadalmi igényeknek megfelelő szakmai ismeretek megszerzésének segítése Az iskola hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése Az ellenőrzés és értékelés elveinek elfogadása, rendszerének kialakítása Az európai szellemiség és humanizmus elveinek, értékrendszerének kialakítása Az itt felsorolt általános célok mellett iskolánk sajátosságaiból, hagyományaiból további konkrét célok adódnak. Ebből következően is szeretnénk fenntartani a számítástechnikai és az idegen nyelvi képzés kiemelt szerepét. Ha a fenntartó nem finanszírozza, önköltséges formában is lehetőséget kívánunk adni tanulóinknak a második idegen nyelv választására, tanulására. Szakképzési céljaink kulcseleme kell legyen a valódi vállalkozói szemlélet kialakítása, továbbfejlesztése, gyakorlati megvalósítása. Ez önmagában célja lehet ma már egy szakképző iskolának is, hiszen ennek társadalmi realitása van. Iskolánk lényegéből adódik mindezek mellett, hogy kezdeményezője, regionális példája legyen ennek az újszerű szemléletmódnak.
13 Ennek a célnak a megvalósítására már csak azért is lehetőségünk van, mert számos tapasztalatot szereztünk széleskörű külkapcsolatainknak köszönhetően. Európa számos színvonalas középfokú oktatási intézményében vizsgálhattuk tanulmányútjaink, iskolalátogatásaink során a vállalkozás konkrét megnyilvánulási formáit, s az állandó kapcsolattartás, európai segíteni akarás folyamatos szakmai támogatást ad kezdeményezéseinkhez. Céljaink megvalósulása tehát városi érdek is: tapasztalataink példaértékűek lehetnek, s mi is szívesen segítünk másoknak. Iskolánk újszerűsége kötelez az értékek megőrzésére, átadására, ugyanakkor napjaink igényeihez igazodva új tradíciók teremtésére ösztönöz. 2.3. A nevelő-oktatómunka feladatai Ahhoz, hogy az iskolánkban folyó nevelés, a képességek, készségek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységét alkothassa szükségesek az alábbiak: A szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása A kerettanterveken alapuló tananyagszervezés és követelményrendszer folyamatos korszerűsítése, különös tekintettel a kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, tananyagtémák korszerűsítése A közismereti és szakmai tárgyak oktatási színvonalának fejlesztése A pedagógusok továbbképzésének szervezése Tehetséggondozás, felzárkóztatás Az iskolától elvárt igények figyelemmel kísérése, megfelelés az elvárásoknak Lehetőségek feltárása, részvétel pályázatokon A nevelői tevékenység célirányos szervezése, személyiségfejlesztés Önképzési lehetőségek biztosítása Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgára; ösztönzés a nyelvvizsga letételére Tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülés segítése Felkészítés továbbtanulásra A piaci elvárásoknak megfelelő szakmai szemlélet, igény, ismeretanyag kialakítása A szakmai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése Diákvállalkozások támogatása A hagyományok ápolása, aktualizálása
14 2.4. A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei Az eszközök, eljárások, módszerek két csoportra oszthatók: azok, amelyek a meghatározott feladatokhoz közvetlenül rendelhetők; és azok, amelyek a nevelő-oktató munkával kapcsolatosak, és amelyek külön döntéseket igényelnek. Ezek az eljárások az alábbiak: A feladatokhoz rendelt eszköz- és eljárásrendszer Eszköz- és eljárásrendszer Feladatok Módszerek, eszközök, eljárások A szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása Igények felmérése (az iskolavezetés a szakmacsoportok segítségével) Tervezés A személyi feltételek biztosításához pályázatok kiírása Beérkezett pályázatok elbírálása Személyes beszélgetés a pályázóval A feltételeknek legjobban megfelelő pályázó kiválasztása A munkaerő belső átcsoportosítása Időkeretek szervezeti formák átalakítása Tárgyi feltételek biztosításához a legmegfelelőbb üzleti partner kiválasztása Nagy beruházás esetén pályáztatás Engedélyeztetés a fenntartóval Árajánlat kérése beszerzéshez Megvalósítás A kerettanterveken alapuló tananyagszervezés Tapasztalatszerzés és követelményrendszer Tapasztalatcsere iskolán belül és hasonló folyamatos korszerűsítése intézményekkel Szakmacsoport megbeszélések Egyéni kezdeményezések megvitatása
15 Továbbképzéseken való részvétel Szakfolyóiratok, egyéb nyomtatott dokumentumok nyomon követése A dokumentumok évenkénti felülvizsgálata Innovációs lehetőségek számba vétele A közismereti és szakmai tárgyak oktatási színvonalának fejlesztése Beválás vizsgálat Megfelelő szelektálás Változatos módszerek alkalmazása A korszerű és hagyományos eszközök helyes arányban történő felhasználása A tanítási órák intenzitásának növelése Az életkornak és a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően A tananyagnak megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások A reális önértékelés Differenciálás A pedagógusok szakmai és pedagógiai kultúrájának, tájékozottságának folyamatos szinten tartása és emelése Önképzés Belső továbbképzések Kölcsönös óralátogatások Előadások Tréningek Bemutató foglakozások Belföldi és külföldi tapasztalatcserék Továbbképzések Rendszeres közvetett és közvetlen ellenőrzés Óralátogatások
16 A pedagógusok továbbképzésének szervezése Az igények, szükségletek felmérése és a törvény előírásai szerinti tervezése Ütemezése rövid és hosszabb távon Egyeztetés a fenntartóval A törvény adta lehetőségeknek megfelelően a továbbképzések anyagi támogatása A szakmacsoportok és külső szakértők bevonásával belső továbbképzések szervezése (módszertani kultúra, számítástechnikai ismeretek) A Közlönyben közzétett akkreditált felsőfokú továbbképzéseken való részvétel támogatása Önköltséges alapon és alapítványi támogatással egyéb továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel Külföldi kapcsolatrendszer kiépítése Meglévő külföldi kapcsolatok ápolása Tapasztalatcserék szervezése alapítványi támogatással Pályázati lehetőségek kihasználása Tehetséggondozás, felzárkóztatás A tehetséges és a tanulási kudarccal küzdő tanulók felkutatása A kudarc okának feltárása Személyes beszélgetések Szaktanárok és osztályfőnökök jelzései Felmérések Iskolai rendezvények tapasztalatai alapján differenciálás Egyéni módszerek alkalmazása
17 Az iskolától elvárt igények figyelemmel kísérése, megfelelés az elvárásoknak Tanórán kívüli egyéni és csoportos foglalkozások Szakkörök Tanfolyamok Sport -, felzárkóztató és egyéb foglalkozások szervezése A tanulók felkészítése tanulmányi és egyéb versenyekre Rendszeres versenyeztetés Felkészítés felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra Együttműködés a családdal Tanulók pályáztatása belföldi és külföldi táborokba Ösztöndíjakra A partnerek és a piaci viszonyok által diktált igények felmérése Kérdőív Személyes beszélgetések Piackutatás Ötletbörze Helyzetfelmérés Elvárások összevetése a jelenlegi helyzettel Hiányosságok feltárása Megoldási javaslatok összegyűjtése Átszervezés Innováció Egyéb változtatások Színvonalat emelő eljárások Beválás vizsgálat évente
18 Lehetőségek feltárása, részvétel Folyóirat figyelő szolgálat pályázatokon Közlönyök Internetes pályázatok figyelemmel kísérése Pályázatok elkészítése egyénileg és csoportosan A nevelői tevékenység célirányos szervezése, személyiségfejlesztés Színterei: tanóra tanórán kívüli tevékenység iskolán kívüli szabadidős tevékenység diákönkormányzat diáksportkör Kognitív, szociális, személyes és speciális kompetencia motívumainak, képességeinek készségeinek kialakítása Tanulás Alapvető tartalmak differenciált átadása Érdeklődési körnek megfelelő egyéb tevékenység Szervezett ismeretközvetítés Spontán tapasztalat Tananyag kiválasztása, elrendezése Összefüggések feltárása Személyiségfejlesztő oktatást ösztönző követelmények meghatározása Közös értékrend kialakítása Önképzési lehetőségek biztosítása Szakkönyvek Szakfolyóiratok Könyvtárhasználat (8. sz. melléklet) Internet használat Hang- és videó- anyag Digitális tudásbázis
19 Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgákra Tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülés segítése Tanítási óra Tanórán kívüli foglalkozás Szakkörök Tanfolyamok Külföldi csere- kapcsolatok Témakörök kidolgozása Rendszeres ellenőrzés Értékelés Próba érettségi Próbanyelvvizsga Érettségi és szakmai vizsgaszabályzat tanulóra vonatkozó részleteinek közlése Versenyek rendezése osztály-, évfolyam- és iskolai szinten A tehetséges tanulók kiválasztása Egyéni-és csoportos foglalkozások szervezése Tanulók nevezése területi és országos tanulmányi, szakmai és sportversenyekre Megfelelő szakirodalom Könyvtárhasználat Internet hozzáférés Felkészítő táborokban való részvétel Alapítványi támogatás Felkészítés továbbtanulásra Továbbtanulási lehetőségek megismertetése Előadások Nyílt napok Kiadványok Elbeszélgetések Internet Önértékelés
20 Osztályfőnöki, szaktanári segítségnyújtás a megfelelő intézménykör kiválasztásához Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon felkészítés a továbbtanulásra Az egyetemek által felkínált lehetőségek közlése A piaci elvárásoknak megfelelő szakmai Önértékelés szemlélet, igény, ismeretanyag Helyzetfelmérés kialakítása Az érdekelt felek azonosítása Közvetlen és közvetett partnerek Igényfelmérés Összehasonlító elemzés Következtetések levonása Célmeghatározás Intézkedési terv készítése Megvalósítás Korrekciós terv Pedagógusok továbbképzése belső és külső szakértők által Elvárások tudatosítása Ismeretanyag összeállítása és folyamatos felülvizsgálata Korrekciója évente A szakmai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése Diákvállalkozások támogatása Szakmai támogatás Pályázatok Alapítványok Iskolai, helyi, területi, országos és nemzetközi vásárokon Fórumokon való részvétel
21 A hagyományok ápolása, aktualizálása Kulturális hagyományok Iskolai hagyományok Diákönkormányzat hagyományai Ünnepségek Bálok Egyéb rendezvények Egyenruha Kiadványok 3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A NATban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon, határozottan tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az iskolai nevelőmunkában a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban kialakítsa az érdeklődés igényét, a tájékozottságot, találékonyságot, a rugalmasságot, aktivitást, nyitottságot, problémaérzékenységet. Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában magabiztosságot, határozottságot, kreativitást feltételez, és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. A fiatalok legyenek képesek a megújulásra, álljanak több lábon.
22 A tanulókban e szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza. A különböző ismeretek elsajátítása egyrészt a tanulók önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakítását, fejlesztését szolgálja. Másrészt az ismeretszerzéssel egyidejűleg a tudományokra, művészetekre, a választott szakmára vonatkozó ismeretek elsajátításával alakítja a sokoldalú, kiegyensúlyozott ember személyiségjegyeit. Ebben figyelemmel van a tanulók életkori és értelmi fejlettségi szintjére a tananyag kiválasztásával, elrendezésével. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI: 1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. 2. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. 3. Az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő személyiség formálása 4. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok 5. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása 3.1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Az intézmény kiemelt feladata, hogy tanulóinkban kialakítsuk és fejlesszük a mai kor követelményeinek, igényeinek megfelelő személyiségjegyeket. Érzelmileg legyen kiegyensúlyozott, rendelkezzen empatikus készségekkel, tudjon tolerálni. Akarati tulajdonságait tekintve legyen határozott, céltudatos, kitartó, megbízhatóságra, rendszerességre törekvő.
23 Ismerje önmaga pozitív tulajdonságait. Tudja, mire képes, s ennek jegyében vállaljon feladatokat. Énképének tudatos alakításával igyekezzen megteremteni belső harmóniáját. Legyen kreatív, rendelkezzen mobilizálható tudással, az önképzés és az élethosszig tartó tanulás igényével, s legyen képes önmaga menedzselésére. 3.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával Műveltségi területek: anyanyelv, irodalom, élő idegen nyelv, ember és társadalom társadalmi, történelmi ismeretek, ember és természet: fizika, kémia, biológia földünk és környezetünk művészetek: ének-zene, vizuális kultúra informatika: számítástechnika; könyvtárhasználat pályaorientáció testnevelés és sport területén. 3.3. Az intézmény szakmai képzéseinek megfelelő személyiség formálásához, fejlesztéséhez Ki kell alakítani a tanulókban a gazdasági vállalkozói szemléletet, a kreativitást. Rendelkezniük kell mobilizálható tudással, megfelelő ismeretekkel az üzleti élet szereplőivel, - üzletkötők, menedzserekkel, az ügyfelekkel szemben - a viselkedés, bánásmód területén. Az informatika korlátlan lehetőségei, állandó változásai permanens önképzést követelnek tanártól és tanulótól egyaránt, ami kialakítja az állandó tanulás igényét. A számítógépes tanulási környezetben kitüntetett szerepe van az értelem kiművelésének. Ez feltétele az Interneten megjelenített tananyag hatékony feldolgozásának, elsajátításának.
24 A hálózaton végzett munka individuális tevékenység, szemben a frontális osztály (csoport) munkával. Az új technika alkalmazása új módszertani kultúrát igényel, s ez szétfeszíti a hagyományos tanórai kereteket Az elektronikus levelezésben való részvétel jelentősen növeli a kommunikációs képességeket. A világhálónak az önálló tanulás képességének kialakításában kulcsszerepe van. A számítógéppel történő munkavégzéshez speciális képességek szükségesek. Ezeket felmérni és fejleszteni kell! Az új médium használata befolyásolja ismeretszerzési és kommunikációs szokásainkat. Ezt vizsgálni érdemes. A tanuló személyisége megjelenik az általa készített hálózati anyagban. A Hálózat az önmegvalósítás-megvalósulás óriási lehetősége. A hálózaton történő levelezésnek szerepe van a családi kapcsolat fejlesztésében, a gyors, spontán, érzelemgazdag érintkezésben. A tanulókban (de a tanárokban is) ki kell alakítani egy ésszerű egyensúlyt és ezen egyensúly iránti igényt a technika túlzások nélküli alkalmazására, megtartani az érzelmi és értelmi kreatív eszközöket a mindennapok feladatainak megoldásánál. 3.3.1. A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül egymással, tanáraikkal s az intézmény minden dolgozójával, - az intézménybe érkezők vendégekkel, az intézményen kívül, nyilvános helyeken egyaránt, hogy a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal hozzájáruljanak az intézmény jó hírnevéhez. A megfelelő hangnem, kulturált beszédmodor elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben, a közösségfejlesztés érdekében. Nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is. Az alternatív vitarendezés ismereteinek felhasználása a konfliktushelyzetek megoldásában. A fentiek elsajátítására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken, közös mozi-, színházlátogatások alkalmával, tanulmányi kirándulásokon.
25 3.4. Egészségnevelési program Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota (WHO). Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. 3.4.1. Helyzetkép Tanulóink hosszú éveket töltenek el iskolánkban. A 14 éves koruktól 18 éves korukig tartó időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a tanulókra gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi környezete, és az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsődleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Az egészségfejlesztő és mentálhigiénés tevékenységhez igyekszünk megfelelő feltételeket biztosítani (bár sokszor hiányzik a támogató szülői háttér):