Irodalomjegyzék Nyelvészeti ismeretek témakör Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Akadémia kiadó, 2006. (15-27, 54-79, 110-148) É.Kiss Katalin-Kiefer Ferenc- Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris kiadó. Budapest, 1998 (21-30,187-192.) Afázia témakör Cséfalvay Zs. (2005) Aphasiatherapia. In: Nagy Z. (szerk) Vascularis neurológia. Budapest, BV MedicalTechnical Lap és Könyvkiadó KFT. 490-496. p. Bánréti Z. (2006) Neurolingvisztika. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest, Akadémia Kiadó, 653-725. Bánréti Z. (2014) Az afázia. In: Pléh Cs. Lukács Á.(szerk.) Pszicholingvisztika 2. Akadémia Kiadó, 1167-1238. Basso Anna: Aphasia and its therapy. Oxford University Press, 2003. pp. 1-50. Hoffmann I.-Németh D. (2006) Neurolingvisztikai tanulmányok. JGYTF Kiadó, Szeged. Kas B. Mészáros É. (2013) Az afázia neurolingvisztikai és logopédiai vonatkozásai. In: Hirschberg J. Hacki T. Mészáros K. (szerk.) Foniátria és Társtudományok II. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 106-115. Mészáros Éva (2006): Az időkompatibilitás vizsgálata magyar agrammatikus afáziásoknál. In: Kálmán László (szerk.) KB 120 - A titkos kötet. Nyelvészeti tanulmányok Bánréti Zoltán és Komlósy András tiszteletére. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet - Tinta Könyvkiadó Mészáros Éva (2009): Az igeidő szelektív sérülésének mintázata magyar agrammatikus afáziásoknál (Patterns of selective deficit of tense in Hungarian agrammatic pahasic patients) Nyelvtudományi közlemények 106. 72-99. Mészáros Éva: A folyamatos és befejezett aspektus produkciója magyar agrammatikus afáziásoknál. (Szerk. Kenesei I., Bánréti Z.) Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. 2017, 407-428. Nagy Z. (2013) Afázia, diszfázia. In: Hirschberg Jenő - Hacki Tamás - Mészáros Krisztina (szerk.) Foniátria és társtudományok. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 103 114.p. Osmánné Sági J. (1983) A De Renzi-féleToken beszédmegértési teszt adaptálásának eredményei. Magyar Pszichológiai Szemle, 5,407-420.p. Osmánné Sági J. (1991) Az aphasia klasszifikációja és diagnosztikája I. Az osztályozás elméleti alapjai és a Western AphasiaBattery felépítése. Ideggyógyászati szemle, 44,339-350. Osmánné Sági J. (1991) Az aphasia klasszifikációja és diagnosztikája II. Az aphasia egyes kategóriáinak jellemzői. Ideggyógyászati szemle, 44,351-362.p. Osmánné Sági Judit: Az afáziák neurolingvisztikai alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997 Szabó E. (2007) Az afázia csoportterápiás kezelése. Beszédgyógyítás. - 18 : 1, 29-58.p. Szabó Edina (2017) A verbális kommunikáció zavarai felnőtt- és gyermekkori szerzett agysérülés következtében. In: Vekerdy-Nagy Zs. (szerk.) Bizonyítékokon alapuló rehabilitációs medicina, Medicina, 2017. 317-327.
Szentkuti Kiss K. (2006) Az aphasia vizsgálata stroke-syndromában. In: Nagy Z. (szerk) Vascularis neurológia. Budapest, BV MedicalTechnical Lap és Könyvkiadó KFT. 90-100.p. Szentkuti Kiss K. (2010) A nyelvi kommunikációs zavarok vizsgálata. In: Vekerdy- NagyZs.(szerk.) Rehabilitációs orvoslás. Medicina, 2010. 116-119.p. Szentkuti Kiss K. (2010) A verbális kommunikáció zavarai felnőttkori, szerzett agysérülés következtében. In: Vekerdy-NagyZs.(szerk.) Rehabilitációs orvoslás. Medicina, 2010. 412-420. Szépe J. (2000) Az afáziás beszédjelenségek nyelvészeti leírása. In. Szépe J. Fonémikusparafáziák magyar nyelvű afáziások közlésfolyamataiban. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK. 21-101. p. Szöllősi I., Mészáros É.: Intenzív anómiaterápia (IAT) bemutatása és kezdeti tapasztalatai. Rehabilitáció, 2014. Év 2.szám, 118. oldal. Szöllősi I., Marton K.(2018) Monitorozás és implicit tanulás afáziában. Gyógypedagógiai Szemle, XLVI. 109-126. Diszfágia témakör Dénes Z., Mészáros K. Táplálkozási és nyelészavarok. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna (szerk.) Rehabilitációs orvoslás. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2010. 408-411. Groher E. M. és Crary M. (2016). Dysphagia. 2. kiad.; Elsevier inc., United States of America. Hacki T. Mészáros K. Varga Zs. (2004) Az oropharyngeálisdiszfágiáról- a dietetikai feladatok hangsúlyozásával. Új diéta1:21-22. Hirschberg J. Mészáros K. (2003) Foniátria a fül-orr-gégészeti gyakorlatban. Fül-orrgége gyó gyászat 49:4-17. Hirschberg J. Hacki T. Mészáros K. (2013): Foniátria és társtudományok. Eötvös Kiadó, Budapest, 201-212.p. Hirschberg J. Hacki T. Mészáros K. (2013) Foniátria és társtudomámyok. Eötvös Kiadó, Budapest, 212-227. Horiguchi S. és Suzuki Y. (2011). Screening Tests in Evaluating Swallowing Function. JMAJ, 54 (1): 31 34. Martino R., Silver F., Teasell R., Bayley M. et al. (2009). The Toronto Bedside Swallowing Screening Test (TOR-BSST) Development and Validation of a Dysphagia Screening Tool for Patients With Stroke. Stroke. 40:555-561. DOI: 10.1161/STROKEAHA.107.510370 Mészáros K. Hacki T. Varga Zs. (2005) A nyelészavar komplex kezelése. LAM15: 289-296.p. Mészáros K. Remenár É. Kásler M. (2008) A foniáter feladatai az onkológiai betegek rehabilitálásában Magyar Onkológia 52: 293-297. Mészáros K. Varga Zs. Kárpáti P. Ábrányi Á. Hacki T. Remenár É. Czigner J. (2009) A posttetápiásoropharyngealisdysphagia kezelése a nyelésterápiát korszerűsítő reológiai módszer segítségévelfül-orr-gégegyógyászat55: 41-46.
Mészáros K. VargyaZs. Ábrányi Á. (2006) Reológiai vizsgálatok alkalmazásának lehetőségei dysphagiás betegek étrendjének összeállításához. Metabolizmus 4.1.70. Mészáros K. (2017) Nyelési és táplálékfelvételi zavarok. In. Vekerdy-Nagy Zs. (szerk.) Bizonyítékokon alapuló rehabilitációs medicina, Medicina, 2017. 407-415. Shepp S.K., Tirschwell D. L., Miller R. M., et al. (2012): Swallowing screens after acute stroke. Stroke. 43:869 Dysarthria témakör Balogh, E. (2000) Az időskori dysarthria kezelése hanggyakorlatokkal. Beszédgyógyítás, 3. 1-6.p. Duffy R.J. (2012). Managing the dysarthrias. In: Duffy R.J.: Motor Speech Disorders: Substrates, DifferentialDiagnosis, and Management. Elsevier Helath Sciences, 465-505.p. (kézirat) Godfrey A. E. (1995) Dysarthria. Szöveggyűjtemény. Vecsey K.(szerk.) Haupt U. (1988) A dysarthria kezelése In: Subosits I. (Szerk.) Szemelvénygyűjtemény a klinikai beszédzavarok köréből. Tankönyvkiadó, Budapest Horváth Sz. Hirschberg J. (2013) Diszartria/disartrofónia. In: Hirschberg J. Hacki T. Mészáros K.(szerk.) Foniátria és társtudományok II., Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 80-87.p. Horváth Sz. A beszéd zavarainak neurológiai megközelítése. http://slideplayer.hu/slide/2180877/ Horváth V. A dysarthria megjelenési formái http://slideplayer.hu/slide/2159110/ Juhász Á. (2003) Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Logopédia Kiadó KKT. Knura G. (1988) A dysarthria. Subosits I.(szerk.) Szemelvénygyűjtemény a klinikai beszédzavarok köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 83-85.p. Petersen U. (1988) A dysarthria klinikai képéhez. Subosits I.(szerk.) Szemelvénygyűjtemény a klinikai beszédzavarok köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 86-92.p. Stepper M. (2004) A diszartriáról. Beszédgyógyítás 15.2, 1-6.p. Tiemstra D.J.- Khatkhate N.(2008) A Bell-féle bénulás felismerése és kezelése. Orvostovábbképző Szemle XV. 3. 150-156.p. Vannay A. (2004): A diszartria különböző megjelenési formáinak terápiája, esetek bemutatásával. Beszédgyógyítás, 15. 2, 7-11.p. Hangképzési zavarok témakör Boglárka B. (2002) A rekedtség kezelése gyerekeknek és felnőtteknek (hanggyakorlatokkal). Nikol Kkt. Budapest Balázs B. (2006) A rekedtség jelentősége, diagnosztizálása és kezelése. Háziorvosi Továbbképző Szemle, XI. 9. 941-945. Cummings L. (2013) Disorders of voice. In: LouiseCummings (ed.) The Cambridge Handbook of CommunicationDisorders. 459-483. p.
Frint T. Surján L. (1982) Hangképzés és zavarai, beszédzavarok. Budapest, Medicina,156-166. Hacki,T. (2013) A beszéd- és énekhangképzés fiziológiája, akusztikája, patológiája és terápiája. In: Hirschberg J. - Hacki T. - Mészáros K. (szerk.) Foniátria és társtudományok. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 85-272. p. Haupt E. (2006): Hangterápia elméletben és gyakorlatban. Holnap Kiadó Hacki,T. (2013) A beszéd- és énekhangképzés fiziológiája, akusztikája, patológiája és terápiája. In: Hirschberg J. - Hacki T. - Mészáros K. (szerk.) Foniátria és társtudományok. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 85-272. p. Markó A. (2013) Az irreguláris zönge funkciói a magyar beszédben. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Mathieson L. (2001) Voicepathology.In: Mathieson L.(ed.) The Voice and ItsDisorders. 119-365. p. (kézirat) Mathieson L. (2001) VoiceTherapy. In: Mathieson L.(ed.) The Voice and ItsDisorders. WhurrPublishers Ltd. 367-656. p. Mészáros K. Hacki T. (2005) Komplex hangfunkció vizsgálat alkalmazása férfi-nő transzs zexuális személyen végzett hangkezelés eredményességének vizsgálatára. Beszéd gyógyítás 16: 12-18. Mészáros K. Bánó Zs. (2005) Funkcionális dysphonia kezelésének értékelése az RBHsystema segítségével. Fül-orr-gégegyógyászat 51:233-235. Neuropszichológia témakör Lente Gy.M. (2017) Kognitív funkciózavarok. In: Vekerdy-Nagy Zs. (szerk.) Bizonyítékokon alapuló rehabilitációs medicina, Medicina, 2017. 327-341. Pollák I. (2010) Agykárosodás után. A neuropszichológus feladatköre a rehabilitációban. Praxis. 2010/11. Pollák I. (2015) "Megváltoztam?" Szempontok a felnőttkori szerzett agysérülés megértéséhez; 2. Mi történik? Szerzett agysérülés következtében fellépő emlékezeti problémák; 3. Hogy csináljam? Szerzett agysérülés következtében fellépő frontális zavarok; 4. A temporális és parietális lebeny működési zavarai. In:Szerzett agysérülés következtében létrejövő látássérülések és ehhez kapcsolódó kognitív funkciózavarok. Módszertani füzetek 3. Vakok Állami Intézete, Budapest. Racsmány M. Lukács Á. Németh D. Pléh Cs. (2005) A verbális munkamemória magyar nyelvű vizsgálóeljárásai. Magyar Pszichológiai Szemle, 4, 479-505.p. Verseghi A. Pollák I. (2010) Agysérült személyek rehabilitációjának neuropszichológiai megközelítése. In: Vekerdy-NagyZs. (szerk.): Rehabilitációs Orvoslás. Medicina, 251-256.p. Verseghi A. Pollák I. (2010) : Agysérült személyek rehabilitációjának neuropszichológiai aspektusai. In: Vekerdy-NagyZs.(szerk.): Rehabilitációs Orvoslás. Medicina, 2010. 454-460.
Varga G. Pollák I. (2015) A neglect szindróma és rehabilitációja. 6. Traumás koponyaagysérülések In: Szerzett agysérülés következtében létrejövő látássérülések és ehhez kapcsolódó kognitív funkciózavarok. Módszertani füzetek 3. Vakok Állami Intézete, Budapest. Rehabilitációs ismeretek témakör Boros E. (2010) A rehabilitációs orvoslás története. In: Vekerdy-NagyZs. (szerk): Rehabilitációs orvoslás. Medicina kiadó, Budapest, 2010. 15-58.p. Fehér M. (2010) Minőségbiztosítás a rehabilitációban. In: Vekerdy-NagyZs. (szerk): Rehabilitációs orvoslás. Medicina kiadó, Budapest, 721-745.p. Kálmán Zs. (2010) Rehabilitáció egyéb kommunikációs zavarokban. In: Vekerdy-NagyZs. (szerk): Rehabilitációs orvoslás. Medicina kiadó, Budapest, 239-248.p. Kövér F., Varjú C.(2017) A funkcionális képalkotás jelentősége a neurorehabilitációban. In: Vekerdy-Nagy Zs. (szerk.) Bizonyítékokon alapuló rehabilitációs medicina, Medicina, 2017. 567-575. Szilassy G. (2010) Klinikai értékelés. In: Vekerdy-NagyZs. (szerk): Rehabilitációs orvoslás. Medicina kiadó, Budapest, 61-63.p. Szakács B. (2010) Az időskori rehabilitáció sajátosságai. In: Vekerdy-NagyZs. (szerk): Rehabilitációs orvoslás. Medicina kiadó, Budapest, 710-719.p. Szél I. (2017) Stroke és heveny agykárosodás utáni állapotok. In: Vekerdy-Nagy Zs. (szerk.) Bizonyítékokon alapuló rehabilitációs medicina, Medicina, 2017. 245-258.