A Habos Kakaó Magánóvoda Helyi Nevelési Programja Habos Kakaó Magánóvoda 1154 Budapest Dalnoki Jenő u. 1.
Tartalomjegyzék ÓVODÁNK ADATAI 3. BEVEZETŐ 4. 1. HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL 6. 1.1. Az óvoda környezete 6. 1. 2. Az óvoda nevelőmunkája 6. 1.3. A személyi-, és tárgyi feltételrendszer elvei 7. 2. PROGRAMUNK ALAPELVEI 9. 3. ÓVODÁNK ÁTFOGÓ NEVELÉSI FELADATAI 10. 3.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA 10. 3.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ 11. 3.3. AZ ANYANYAELVI-, AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS 12. 4. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI 13. 4.1. JÁTÉK 13. 4.2. MESE, VERS, 14. 4.3. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA 15. 4.4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, 17. 4.5. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 19. 4.6. MOZGÁS 20. 4.7. IDEGEN NYELVI FEJLESZTÉS (ANGOL) 21. 4.8. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 23. 4.9.A TEVÉKENYSÉGBEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS 24. 5. ÓVODAI ÉLETÜNK SZERVEZÉSE 25. 5.1.HAGYOMÁNYAINK, ÜNNEPEINK 25. 5.2. KIEMELT PROGRAMJAINK 26. 5.3. A GYERMEK NAPIRENDJE, HETIRENDJE 27. 6.ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS,BEVÁLÁSVIZSGÁLAT ELVEI 28. 7. ÓVODÁNK SAJÁTOS FELADATAI 30. 8. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 31. 1
9. ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK 33. 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 33. 11. MELLÉKLET 34. 2
ÓVODÁNK ADATAI Az óvoda neve, székhelye: Habos Kakaó 1154 Budapest, Dalnoki Jenő u. 1. Telefonszáma: +36 30 490 1112 +36 30 461 8962 E-mail: Web: Az óvoda, fenntartója: Az óvoda vezetője: Az intézmény működési területe: Az intézmény típusa: dora@haboskakao.hu evi@haboskakao.hu www.haboskakao.hu Habos Kakaó Nonprofit Kft. 2096 Üröm, Kárókatona u. 13. Anger Zsuzsanna Budapest Magánóvoda Az intézmény tevékenységei: - Ellátandó alaptevékenység: Óvodai nevelés Az óvodai csoportok száma: 1 csoport 3
BEVEZETŐ A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani. (Rudolf Steiner) Intézményünk a XV. kerület csendes, kertvárosi területén helyezkedik el, a város zajától távoli, családi házas utcában. Hosszú ideig álmodoztunk egy óvodáról, ahol tudjuk, hogy gyermekeink biztonságos, szeretetteli környezetben játszhatnak naphosszat, finomat és egészségeset esznek, nyugodtan pihennek., így aztán megalapítottuk a Habos Kakaó Magánóvodát. Fontos szempont volt számunkra a jó megközelíthetőség, a csendes környék. Célunk, hogy a ránk bízott gyerekek derűs, magabiztos, társaikkal és a felnőttekkel jól kommunikáló, nyitott személyiségű, jó fizikumú, érdeklődő gyermekké váljanak. Fokozatosan önállóságra neveljük őket, érdeklődésüknek és önállósodási törekvéseiknek teret hagyva. Nem csak szeretjük, tiszteljük is őket. Szakembereinkkel együttműködve azt szeretnénk, hogy a gyermek önfeledten, játszva fejlődjék. Azon vagyunk, hogy biztonságos, harmonikus, családias légkörben, jó hangulatban teljenek közös mindennapjaink. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek legfőbb tevékenysége a játék legyen, így a készségfejlesztést is játékba ágyazottan valósítjuk meg. Alapelvünk, hogy a mozgás fejlesztésén keresztül érhetünk el további fejlődést az óvodai nevelés más területein is, így nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásra. Témáinkat komplex módon dolgozzuk fel, az ismeretek átadásánál arra törekszünk, hogy a gyermek aktívan, cselekvő résztvevőként vegyen részt a tevékenységekben, minél több érzékszerve bevonásával. Külön programjaink a mindennapi élet kiegészítőjeként jelennek meg óvodánkban. Nevelési feladatunknak tartjuk a környezeti, valamint a művészeti nevelést, a néphagyományok ápolását, melyet kiegészítünk az angol, mint idegen nyelv játékos illetve spontán módon történő oktatásával. A mai világban elengedhetetlen a környezettudatos viselkedés, melyet a családok bevonásával is szeretnénk megvalósítani. A művészetek iránti szeretet már óvodás korban elkezdődik, ehhez nyújtunk sokszínű tevékenységeket. Nagy a vita a kisgyermekkori nyelvtanítás körül. Sokan úgy vélik, óvodás és kisiskolás korban lehet a legkönnyebben megtanulni egy idegen nyelv alapjait. Mások szerint felesleges, értelmetlen terhelés a gyermek számára. Az a tapasztalat, hogy minél korábban kezdődik el a nyelv játékos tanulása, annál könnyebben és gyorsabban lehet eredményt elérni. Óvodánkban az anyanyelvvel együtt (és ahhoz hasonló módon) sajátítják el a gyerekek az idegen nyelvet, a nyelvi szabályrendszert. 4
A gyerek érdekei mellett a szülők igényeit is szem előtt tartjuk. A gyermek nevelése szoros együttműködést kíván szülő és pedagógus között. Az alapellátáson túl a gyermekek fejlődésének biztosítása érdekében együttműködést alakítunk ki a szakemberekkel: az úszás megalapozása érdekében a vízhez szoktatás a célunk (szülői igény és írásbeli hozzájárulás esetén), amiben partnerek az úszóoktatók, valamint a beszédfejlesztés érdekében a logopédus, illetve szükség szerint pszichológiai tanácsadásra is sor kerül szakember bevonásával. Óvodánk célja továbbá, hogy a szülők számára is segítséget nyújtson: lehetővé tegye az édesanyák visszatérését a munkaerőpiacra. Szeretnénk több szabadidőt teremteni számukra, hogy képezhessék magukat, vagy egyéb teendőiket elláthassák. Pedagógusaink a módszertani szabadságnak köszönhetően nevelési feladataikat egyéni, változatos módon látják el. A fent leírtak figyelembevételével biztosítják az érzelmi biztonságot, a kiegyensúlyozott, vidám, óvodai életet. Szemléletünk szerint nagyon fontos a kollegák közötti jó partneri kapcsolat, ami aztán mintává válik a gyermek és a szülők számára egyaránt. Célunk, hogy nyitott, érdeklődő, kreatív, a környezetében eligazodni tudó gyerekeket engedjünk majd az iskolapadok közé. Az óvodai program megírásakor saját, bevált tapasztalatainkon és nevelési elveinken alapuló tervet állítottunk össze. Helyi Nevelési Programunk célja a gyermek komplex ismeretszerzése - életkorának figyelembevételével. Ennek három meghatározó területe: - környezet-és természetvédelem - művészeti értékek megismerése és megtapasztalása - angol nyelvi nevelés. 5
1. HELYZETKÉP ÓVODÁNKRÓL 1.1 Az óvoda környezete Óvodánkat egy saját kerttel rendelkező családi házban rendeztük be, kialakításakor az érintett szakhatóságokkal (ANTSZ, Tűzoltóság, Építésügyi hatóság) folyamatosan konzultáltunk. A házat úgy alakítottuk át, hogy minden a gyerekek biztonságát, kényelmét szolgálja. Az előtérben található az öltöző, melyből a kertbe is ki lehet jutni. Az öltözőben a gyermekek magasságának megfelelő pad szolgálja a kényelmes öltöztetést-öltözködést, valamint minden gyermeknek jut egy saját jelével ellátott cipőtároló, polc és vállfa. Itt található a szülők tájékoztatását szolgáló üzenőfal is. Az óvodának egy gyermek és egy felnőtt fürdőszobája van (zuhanyozóval) valamint egy felnőtt WC/mosdó. A földszinti, tagolt csoportszobánkban egyaránt van hely étkezésre, barkácsolásra, és van egy nagyobb tér a szabad játékra, alvásra. A hangulatos kert megfelelő a nagymozgásos játékokra, természeti megfigyelésekre, szabad mozgásra, sportolásra. Van futkározásra, közös játékra alkalmas füves terület, nagy homokozó és motorozásra, biciklizésre használható felület is. Akad olyan ágyás is, melyet a gyemekek ültethetnek be növényekkel évről-évre. A közelben több játszótér is megfelelő a tágabb környezetünk megismerésére és a szabad játékra. 1.2. Az óvoda nevelőmunkája Óvodaképünk A mi óvodánk esztétikuma gyermek-közeli, barátságos, biztonságos. Nevelési elveinkben szorosan együttműködünk a legközvetlenebb nevelési partnereinkkel: a családdal és az iskolával. Hagyományainkra építve biztosítjuk alapvető feladatainkat, az óvó, védő, nevelési és szociális feladatokat a szülők igényeinek figyelembevételével. Megteremtjük a gyermek differenciált fejlesztésének lehetőségét. Kapcsolódunk, valamint teret engedünk azoknak a tevékenységeknek, melyek az óvodai program célkitűzéseit segítik, és ezáltal a gyermekek számára eredményesebbé teszik az iskolába való átmenetet. 6
Gyermekképünk Célunk, hogy az óvodában felnövekvő gyermek sokszínű egyénisége harmonikusan illeszkedjék a társadalmi értékrendhez, és gazdagítsa azt. A gyermek képes legyen alkalmazkodni a változásokhoz, a fejlődéshez. Tudjon különböző helyzetekben dönteni, ítéletet hozni, konfliktusait ésszerűen megoldani. Ma már alapvető, hogy környezetünket alakítjuk, és kötelességünk védelmezni. Ehhez hozzá tartozik szülőföldünk ismerete, kultúránk értékeinek megismerése, a technikai és tudományos fejlődés követése. Fontos az emberi kapcsolatok alakítása, az egyén és a társadalom jogainak, szükségleteinek tisztelete. Az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciókat az egészséges, biztonságos és derűs óvodai környezet megteremtésével teljesítjük ki. Változatos tevékenységi formák biztosításával a gyermeki személyiség sokszínű és differenciált fejlesztését valósítjuk meg. A művészeti nevelés részeként mindennapjaink szerves része a zene, a hangszerekkel való ismerkedés, a hagyományőrző játékok. Szervezünk múzeumlátogatásokat is. Az ábrázoló tevékenységre az egész nap folyamán lehetőségük van a gyermeknek, ehhez biztosítottak az eszközök és a hely. Óvodánk nagy kertjének köszönhetően gyermekeink sokat tartózkodnak a szabadban, de alkalmuk nyílik kirándulások alkalmával a természeti értékeket közvetlen közelről is megtapasztalni. A magyar nyelv mellett a gyerekek ismerkednek, tanulják az angol nyelvet is zenés, játékos tevékenységek keretein belül. Hetente egy alkalommal kizárólag angolul beszélő pedagógus is részt vesz a mindennapi tevékenységekben. 1.3. A személyi- tárgyi feltételrendszer elvei Személyi feltételeink Intézményünkben három óvodapedagógus foglalkozik a gyermekek nevelésével. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógusok végzik. Programunk sikeres megvalósítása olyan pedagógust feltételez, aki kreatív, képes folyamatosan megújulni, a nemzeti és emberi értékeket pozitívan közvetíteni, együttműködni. Toleráns, a gyermek szükségleteit szem előtt tartja, empátiára alkalmas, együtt érző, odafigyelő, szeretetteljes, őszinte, nyílt. Közvetítse a művészetek tradicionális értékeit, a gyermek fejlesztése során alkalmazzon egyéni módszereket. Legyen igénye az önképzésre, szaktudása fejlesztésére. Tartsa tiszteletben a gyermeket megillető jogokat, biztosítsa az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Tudjon kapcsolatot 7
teremteni a szülőkkel, a gyermek érdekében együtt nevelni a családdal. Az óvodapedagógusok tudjanak összehangoltan, közösen tervezni, dolgozni. A pedagógusok munkáját szükség esetén szakképzett logopédus, gyermekpszichológus segíti. Az angol nyelvi nevelést szakképzett pedagógus vezeti, a vízhez szoktatás terén is szakképzett szakember segíti a munkát. Tárgyi feltételeink Az óvoda épülete modern kialakítású, mindemellett belső elrendezése megfelel a gyermek életkori sajátosságainak, a biztonsági előírásoknak. Az előtérben balra található az öltöző, melyből egyenesen a kertbe is ki lehet jutni. Az öltözőben a gyermekek magasságához igazított pad szolgálja a kényelmes öltöztetést-öltözködést, valamint minden gyermeknek jut egy saját jelével ellátott cipőtároló fakk, polc és vállfa. Ugyanitt felnőttek számára is van pad. Ebben a helyiségben található az üzenőfal. Tágas, napfényes, vidám színvilágú csoportszoba, és a gyermekek magasságának megfelelő mosdó és gyermek WC áll a gyermek rendelkezésére. Pedagógusaink kreativitását, ügyességét jelzik az évszaknak megfelelő dekorációk, melynek elkészítésében a gyermekek is segítenek. Játékeszközeink átgondoltan összeválogatottak, alkalmasak a gyermek életkorának megfelelő gyakorló-, konstruáló-, szerep-, és szabályjátékokhoz. A csoportszobán belül kialakított kis sarkok (konyha, baba, olvasó) segítik az elmélyült játékot. Az udvarunkban füves, köves és préselt fából készült részek váltják egymást. Házikó, csúszda, homokozó és hálóval védett ugróasztal ad lehetőséget a változatos mozgásokra és az udvari tornára. A későbbiekben folyamatosan fogjuk a rendelkezésre álló eszközöket karbantartani, illetve a gyermekek életkorának megfelelő kerti játéklehetőségeket fejleszteni (pl. mászóka). A kert árnyékolását idén napernyőkkel és napsátorral oldjuk meg, hosszútávon a homokozó és a préselt fa felület fölött árnyékolót tervezünk építtetni. (Az 1. Sz mellékletben megtalálható az Eszköz-, és felszereltségi jegyzék, mely a programunk megvalósítását teszi lehetővé.) 8
2. PROGRAMUNK ALAPELVEI "A gyermek a legtökéletesebb teremtmény, mert egyedül ő tudja megalkotni saját egyéniségét. (Maria Montessori) A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában meghatározó szerepe van a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek. A legjelentősebb szerep a családé, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a gyermeket formálja. A legtöbb esetben családi hatások spontán módon és nem tervezetten valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Célunk, a szeretetteljes, biztonságérzetet nyújtó, gyermekközpontú, érzelemben gazdag óvodai élet megteremtése. Minden gyermek a saját képességei szerint nevelhető, minden gyermek egyedi, különleges. Így a gyerek fejlettségéből kiinduló, természetes környezetben, játékban, tevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra, ismeretekre épülő komplex képességfejlesztést tartjuk fontosnak. Minden gyermeket önmagához mérten értékelünk, fejlődését egyéni képességeihez igazodva segítjük. Törekszünk a gyermeki szabadság és az óvodapedagógusok módszertani szabadságának biztosítására. Óvjuk a bennünket körülvevő szűkebb és tágabb környezetünket, nyitottak vagyunk a természet értékeire. Az alkotókedv kibontakoztatása, a művészetek sokoldalú bemutatása is hozzá járul a gyermek egész személyiségének fejlődéséhez. A magyar nyelv mellett az angol nyelv játékos formában történő megismertetésének is fontos szerepet szánunk, hiszen manapság a nyelvtudás elengedhetetlen feltétele az életben való boldogulásnak. 9
3. ÓVODÁNK ÁTFOGÓ NEVELÉSI FELADATAI 3.1. Egészséges életmód alakítása Célunk: az óvodai és a családi élet szokásrendszerének összehangolása. A gyermek érezze magát biztonságban mind a felnőtt, mind a gyerektársaságban. A szeretetteljes légkör, a gyermek személyiségének tiszteletben tartása, a gondoskodás, a szabadban való mozgás mind biztosítéka az egészséges testi-lelki fejlődésüknek. Feladataink: a gyermek egészségének védelme, testi fejlődének, elősegítése, természetes mozgásigényének kielégítése, megfelelő szokásainak alakítása (testápolás, öltözés, étkezés) a szülők, az óvodapedagógusok, segítségével és közreműködésével, az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása, a gondozás folyamata alatti lehetőségek kihasználása: szokás és szabályrendszerek megalapozása, az ismeretek bővítése, a tisztaság nyújtotta kellemes állapot érzésének megismertetése, mozgásigényük kielégítése a különböző mozgásos tevékenységeken és a szabad levegőn való mozgáson keresztül, egészséges és biztonságos környezet megteremtése, szabályok megismertetése, testi-szellemi fejlődésük segítése a jól megválasztott napirend kialakításával, az eltérő környezetből érkező gyermek tolerálása, a másság elfogadása. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: kialakulnak az önálló testápolási szokások: mosakodás, fogmosás, fésülködés, kézmosás, törölközés, zsebkendő használat, az étel mennyiségét önálló megítélik, egyénileg öntenek kancsóból folyadékot, önállóan szedik az ételt, megfelelően használják az evőeszközöket (kanál, villa, kés), esztétikusan terítenek, képesek a higiénikus, kulturált étkezésre, önállóan öltöznek, odafigyelnek külsejükre, megjelenésükre, ruhájukat és környezetüket igyekeznek rendben tartani, ruhájukat ki-, begombolják, cipőt fűznek, bekötik, igényükké válik a testmozgás, törekszenek az egészséges táplálkozásra. 10
3.2. Érzelmi nevelés és a szocializáció Célunk: az érzelmi biztonság és gazdag érzelmi kapcsolatok kialakítása. Tudatosítjuk és elmélyítjük az együttélés szabályait, a segítőkészség, bizalom, részvét, örömszerzés, bánatokozás felismerését, annak átélését. Ügyelünk arra, hogy a gyermek én-tudata megerősödjön, én-képe a különféle tevékenységek és kapcsolatok során differenciálódjon. Így kívánjuk elérni, hogy minden gyermek a csoportnak egyedi, színes tulajdonságokkal rendelkező tagja legyen. Feladataink: mindkét óvodapedagógus és a szülők jelenléte a beszoktatás első napjaiban, családias, elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtése, a másság elfogadása, az együttélés szabályainak elsajátítása, alkalmazkodóképesség kialakítása, a lassabban fejlődő és a kiemelkedő képességű gyerekek sajátos igényeinek kielégítése, közös tevékenységekből fakadó élmények átélésének segítése, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlesztése, az óvodapedagógusok példaértékű viselkedése, természeti és emberi környezet tiszteletének, szeretetének kialakítása. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: ragaszkodnak óvodájukhoz, gyermekekhez, felnőttekhez, Igényükké válik a viselkedés szokásainak, szabályainak betartása, figyelmeztetik egymást a szabály megszegése esetén, segítenek egymásnak, érdeklődnek társaik, barátaik iránt, aktívan részt vesznek a tevékenységekben, bíznak önmaguk képességeiben, szívesen tevékenykednek a közösségért, értik környezetük jelzéseit, érzéseit, konfliktushelyzetben képesek megoldást találni társaikkal, a felmerülő akadályokat igyekeznek legyőzni, szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 11
3.3 Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés Célunk: az anyanyelvi nevelés hassa át a nevelési feladatok tartalmát. A beszéd és a kommunikációs tevékenységek kapjanak kiemelt szerepet a nevelés folyamatában. A gyermek egyéni képességeinek fejlesztése, minél színesebb, változatosabb tevékenységeken keresztül, a gyermek aktív bevonásával valósuljon meg. Feladataink: az anyanyelv fejlesztése, folyamatos beszédkedvet motiváló környezet biztosításával, az utánzásra épülő játékos tanulás és a komplex tapasztalatszerzés megteremtése, a mozgásfejlesztés (nagymozgások, finommotorika, egyensúlyérzék, irányok) az értelmi képességek alakulása érdekében, a természeti és társadalmi környezetről spontán tapasztalatok szerzése, az ismeretek rendszerezése, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára épülő változatos tevékenységek biztosítása, tudásvágy felkeltése és kielégítése, értelmi képességek differenciált fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), problémamegoldó és kreatív gondolkodás elősegítése, a szociálisan és/vagy pszichésen hátrányos helyzetű gyermeknek többoldalú tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, egyéni fejlesztés, kreatív képességek kibontakoztatásával a tehetséges gyermek fejlesztése. A családi nevelést kiegészítve valósítja meg óvodánk a nevelési feladatokat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: kialakul feladattudatuk, tudásvágyuk, képesek a tudatos, tartós figyelemkoncentrációra, gondolataikat önállóan, bővített mondatokban képesek kifejezni, a külvilág jelenségeit pontosan megfigyelik, emlékezetükben elraktározzák, szükség esetén felidézik, fogalmi gondolkodásuk kialakulóban van, kialakul önkontrolljuk, önfegyelmük, reális önértékelésük fizikumuk, idegrendszerük, pszichomotoros készségeik alkalmasak a rendszeres munkavégzésre, teret adnak alkotó képzeletüknek, mozgásuk összerendezetté, finommotorikájuk fejletté válik. 12
4. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI 4.1. Játék A szabad játék a gyermek alapvető tevékenysége. Gyermekeink játékon keresztül ismerkednek a világgal, a bennünket körülvevő környezettel, a valósággal és annak tárgyaival, tulajdonságaival, jelenségeivel, az emberi kapcsolatokkal. Minden egészséges kisgyermek, amikor csak teheti játszik. A játék mindig spontán és önkéntes. A gyermek játéka mindig az öröm keresése. Nem azért játszik, hogy valamit tanuljon, hogy tevékenykedjen vagy létrehozzon, hanem az öröméért. A szabad játék során a gyermek a felnőtt tevékenységét sajátos módon, mint mintamodellt reprodukálja. Főként a felnőttek életét, munkáját, egyéb tevékenységét és kapcsolatait tükrözi átalakított formában, mivel beépülnek a gyermek sajátos emlékképei, képzetei, érzelmei és ismeretei. A játék kísérletezés a gyermek számára: a környező világ megismerése, új hatások kiváltása, tapasztalatszerzés. A szabad játék közben a vágyak dominálnak. A gyermek kellemes érzéseit felelevenítheti, és úgy rendezheti, alakíthatja, ahogy neki tetszik. A gyermek miközben játszik kiadja magából a konfliktusait. Mikor a gyermek biztonságos környezetben játék útján megszabadul negatív érzelmeitől, szorongása mérséklődik, képes lesz könnyebben alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz. Óvodánkban fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése, így a játék kiemelt jelentőségű, ez az óvoda napirendjében, időbeosztásában is megmutatkozik. Az óvodapedagógus feladatai: a nyugodt légkör feltétele a magatartási formák, a játékidőben fontos szabályok kialakítása, a játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés, élmények), a szabad játék tiszteletének, és fontosságának szem előtt tartása, a 3-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása élmény-nyújtással, tapintatos játékirányítás, és konfliktuskezelés, változatos játéklehetőség biztosítása, egyéni fejlődési ütemeknek megfelelő bánásmód megteremtése. 13
A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: képesek az elmélyült, kitartó játékra, képesek bonyolult építmények létrehozására, megegyeznek a szerepekben, elfogadják az alá-fölé- és mellérendelt szerepeket, a konfliktusokat egymás között le tudják rendezni, betartják a szabályokat, képesek a vereség feldolgozására, toleránsak egymással szemben, képesek rövidebb mesék dramatizálására, báboznak. 4.2. Mese, vers A játék mellett a másik fontos nevelési eszköz a mese, vers, amely ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Régi értékeket, hagyományokat, szokásokat, ismereteket közvetít a gyermeknek. Az anyanyelvi nevelés nem kezelhető elszigetelten, része az összes óvodai tevékenységnek. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermek minden nap hallhassanak mesét, ahányszor igény vagy lehetőség van rá. A mesén való részvétel a gyermek számára önkéntes. A mese számukra szorongásoldó örömforrás. A mese nevelő hatása a ráismerés, az előrelátás, a képalkotás és a belső képzetáramlás begyakorlása. Ez utóbbi megalapozza a későbbiek során az olvasást. A mindennapi mesék hatására megnő a gyermek bábozó, dramatizáló kedve. A bábozáson és a dramatizáláson keresztül tükröződnek irodalmi élményeik, kiegészítve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. Így fejlődik személyiségük. Az elalvás előtti meséléshez csak olyan ismert meséket használunk, mely megnyugtatja a gyermeket. A mese és a vers szorosan kapcsolódik az anyanyelvi -, a zenei neveléshez és a mozgásos játékokhoz. A vers ősi formában énekelt, mozgással kísért szöveg, így a gyermek számára játék. Mindkét műfaj az anyanyelv szavaival emberi kapcsolatokra tanít, segíti a világ megismerését. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. A játéköröm kedvéért sok önkéntes ismételgetéssel tanulják meg ezeket. A saját vers és mese alkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Mesét vagy verset a hét minden napján hallanak a gyerekek. Az óvodapedagógus többnyire szöveghűen, eszközök nélkül mesél, így teszi lehetővé az egyéni belső kép kialakítását, gazdagítva ezzel a gyerekek fantáziáját. Fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos népi költészet mellett a gyerekek ismerkedjenek meg a mai gyermekirodalommal is. A bábozás, dramatizálás során gazdagodnak a gyermek irodalmi élményei. Nő a gyermek beszédaktivitása, bővülnek társas kapcsolataik, a gyermek kifejezheti, átélheti, eljátszhatja saját érzéseit, ezáltal fejlődik személyisége. Dramatizálás során a gyerekek által kedvelt és ismert meséket, 14
történeteket dolgozunk fel, melyet saját kezűleg készített díszlettel, jelmezekkel, bábokkal gazdagítunk. Az óvodapedagógus feladatai: a vers és mese kiválasztásánál a gyerekek életkorának, fejlettségi szintjének, a csoport összetételének figyelembe vétele, az aktuális témához való igazodás, a családok irodalmi élményeiről való tájékozódás, családias, biztonságos légkör megteremtése, hely és idő biztosítása, kötetlen szervezés és spontaneitás érvényesítése, a szükséges eszközök biztosítása /könyvek, bábok, szerep eljátszásához használható ruhadarabok/, az élménykifejezés lehetőségének biztosítása játékkal, rajzzal. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük erősödik, képesek az önálló mesemondásra, hosszabb verseket szavalnak, ismerik a mesekönyvek használatát, helyét, képesek megkezdett történetek folytatására, képről mese alkotására, kialakul beszédfegyelmük, részt vesznek bábok, eszközök, díszletek elkészítésében, kialakul a mesehallgatás iránti igényük, ismerik a bábozás, dramatizálás technikáját, tudnak mesét, verset kitalálni, ezeket előadni, szeretnek könyvtárba járni, ismerik a könyvhasználat szabályait, készítenek saját mesekönyvet, gyűjteményeket. 4.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka Az ábrázolás sokszínű, összetett folyamat. A gyermek az ábrázolási tevékenységek, technikák gyakorlása során mindig átélik az alkotás örömét, sikerélményhez jutást, amely újabb alkotásra ösztönzi őket. Formálódik alkotóképzeletük, ábrázolókészségük, önkifejezési módjuk. Az ábrázolás megszerettetésére, a vizuális látásmód fejlesztésére, naponta nyílik lehetőség. A tevékenység célja, hogy a gyermek élmény- és fantáziavilágának szabad önkifejezése teret kapjon. A gyermek tér-forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az ábrázolás mint minden más nevelési terület a 15
gyermek aktivitására, kreativitására támaszkodik, amelyet játékos tevékenységeken keresztül kíván megvalósítani. A csoportszobában folyamatosan rendelkezésre állnak az ábrázoláshoz szükséges eszközök, melyek a gyermek számára könnyen elérhető helyen vannak, szabadon használhatóak. Az eszközkínálatot bővítjük, de a finommotoros mozgás, manuális képességek fejlesztésére mindig található a (rajzoláshoz, gyurmázáshoz, tépéshez, vágáshoz, hajtogatáshoz, ragasztáshoz) megfelelő kellék. Kihasználjuk óvodánk udvari lehetőségeit, így a szabadban is lehetőség van az alkotásra. ( Homokozás, sarazás, krétázás.) A szabad ábrázolást gyakran komolyzenei darabok hallgatásával mélyítjük. Az óvoda Helyi Nevelési Programjának kiemelt területeihez igazodva - természetes anyagok is rendelkezésre állnak a népi hagyományok témáinak megfelelő kézimunkázáshoz, - használjuk a kirándulások során talált terméseket, ágakat, leveleket, kavicsokat, - a környezeti nevelés jegyében a szülők segítségével gyűjtött hulladékokból (dobozok, újságpapír, palackok) készítünk különböző alkotásokat. Az ábrázolás területei: rajzolás festés mintázás építés képalakítás konstruálás kézimunka a művészeti ágakkal való ismerkedés környezetalakítás Az óvodapedagógus feladatai: az ábrázolás megfelelő körülményeinek biztosítása (hely, idő, eszközök, higiéniás feladatok), az óvodai ábrázolás eszközeinek megismertetése, a gyermek kézügyességének, vizuális alkotókészségének, kreativitásának fejlesztése, egyéni fejlődésének figyelemmel kísérése, a gyermek vágyainak, törekvéseinek tiszteletben tartása, esztétikai igényük kialakítása a szépség és a természetesség iránt. 16
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: kialakul az egyéni látásmód, a sajátos alkotási forma, meg tudják valósítani saját elképzeléseiket, a színek változatos használatára törekszenek, örülnek a közösen elkészített és az egyéni alkotásaiknak egyaránt, ismerik, és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, anyagait, kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre aprólékosabb, precízebb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését, rácsodálkoznak a szépre, a természetben és környezetükben egyaránt, tudnak beszélgetni az alkotásról, megfogalmazzák érzéseiket, játékukhoz eszközöket készítenek, képesek tárgyakat, személyeket, történéseket felismerhető módon ábrázolni, megbecsülik saját és mások munkáját. 4.4. Ének, énekes játék, zene Zene nélkül nincs teljes ember (Kodály Zoltán) A zene hatása az egész életet érinti, személyiségfejlesztő hatása felbecsülhetetlen. Célunk, a művészeti nevelés megvalósításával, és a zenei élmények nyújtásával, a zenei érdeklődés felkeltése, ízlés formálása, kreativitás kibontakoztatása, a magyar zenei értékek megismertetése, megszerettetése. Az ének-zenei, énekes és táncos játékok gyakorlása, s a már kialakult hagyományok ápolása. A zene, mint esztétikum felfedezése, átélése, létrehozása szükségletként épül be a gyermek személyiségébe. A zenei nevelés elsősorban az érzelmekre hat, éppen ezért fontos, hogy örömforrás legyen. Az óvodai ének-zenei nevelés alapja az élményhez való juttatás. A tevékenységek keretében hagyományőrző játékokkal, tánccal, különböző hangszerekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek. Óvodánkban a zenei nevelés törzsanyaga a népi mondókák, énekes játékok, népdalok és néhány műdal. Ezekhez a dalokhoz, mondókákhoz természetes módon kapcsolódik a zenei képességfejlesztés, úgy, mint a zenei ritmusérzék zenei hallás zenei emlékező és reprodukáló képesség belső hallás, zenei formaérzék fejlesztése. Az óvodapedagógusok és a gyermekek közösen is készítenek hangszereket, természetes anyagokból, melyek elérhetőek a gyermek számára. 17
A nap folyamán bármikor lehetőség nyílik énekes, mondókás játékra a csoportszobában, az udvaron, illetve közös kirándulások során. A dalos játékok, az együttlétek fejlesztik a gyermek szociális érzékenységét, tűrőképességét, alkalmazkodó képességét, figyelmét. Hagyományaink óvodánkban: - a reggel beérkező gyerekeket kellemes muzsikával várjuk, - nagy hangsúlyt fektetünk a komolyzene megismerésére is, - mindennapjainkba beépítettük, hogy a gyermek szabadon mozoghassanak különböző kultúrákból származó zenére, - karácsonykor énekes, hangszeres koncertet mutatunk be a gyerekeknek. Az óvodapedagógus feladatai: vegye figyelembe a téma választásánál a gyermek hangulatát, aktivitását, közreműködési kedvét (évszakokat, ünnepeket, az óvodában kialakult hagyományokat), a kisgyermek spontán ének-zenei kezdeményezésének is tiszteletben tartása, kibontakoztatása, megfelelő minta nyújtása (spontán éneklés, hangszeres játék a különböző tevékenységek közben), hangszerek biztosítása a nap folyamán, a zenehallgatás anyagának megválasztásánál más népek zenéjének figyelembe vétele, a gyermek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése, a tiszta éneklésre való törekvés. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: örömmel játszanak dalos játékokat, tudnak és mernek egyedül is énekelni, mondókázni, vissza tudják adni az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, ismerik a zenei fogalompárokat, képességeiknek megfelelően ismerik a mondókákat, gyermekdalokat, igényes műdalokat énekelnek, élvezik az egyszerűbb ritmusokat, felismerik az egyszerűbb dallamokat, kialakul improvizációs képességük, szívesen hallgatnak az óvodapedagógus által felkínált zenei anyagot, szabadon táncolnak zenére. 18
4.5. A külső világ tevékeny megismerése Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, az óvodai élet minden területével összefügg. Meghatározó szerepet játszik a megfelelő színvonalú környezeti kultúra és gondolkodás kialakításában. Célunk, olyan szokások, viselkedési formák kialakítása, amelyek segítenek a környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában. A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyt alakít ki a természetiemberi-tárgyi világ értékei iránt. Ez a gyakorlatban az élőlények szeretetét, az értékek megőrzését, megbecsülését jelenti. Mindeközben a gyermek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása is megtörténik. A környezet megismerésére nevelés során szerzett tapasztalatok, ismeretek matematikai jelentéssel is bírnak. Az élő és élettelen világ megismerő folyamatában fedezhetjük föl azok formai és mennyiségi sajátosságait. A tapasztalatok feldolgozása során fejlődik megfigyelőképességük, képzeletük, gondolkodásuk, emlékezetük, önálló véleményalkotásuk, döntési képességük. A matematikai nevelés szinte észrevétlenül, a többi nevelési területtel egymásra épülve valósul meg, a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára alapozva. Környezetvédelem A környezetvédelem ebben a korban leginkább a tevékenységeken keresztül ismertethető meg. A kisgyermek fedezze fel a természeti változások szépségét, gondozza, óvja, csodálja a virágokat, ne tördelje a le a fák ágait, ne szemeteljen, és erre figyelmeztesse társait is. Gondoskodjon a télen itt élő madarakról, ne tapossa el a bogarakat. Ezek a látszólag aprónak tűnő dolgok az alapjai annak, hogy természetszerető és -tisztelő felnőttekké váljanak. Hangsúlyozzuk, hogy a felnőtt példaadása a legmeghatározóbb. Kiemelt feladataink: A környező világ tevékeny megismerésére irányuló tevékenységek minél többször történjenek a szabadban, természetes, hogy megvalósuljon ezzel a közvetlen tapasztalatszerzés. Közös kirándulások, állatkerti-, és múzeumlátogatások szervezése. A kirándulásokon összegyűjtött természeti kincseket igyekszünk változatos módon hasznosítani különböző nevelési területeken. Szelektív hulladékgyűjtéssel való ismerkedés. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: ismerik és el tudják mondani lakcímüket, születési helyüket és dátumát, szüleik nevét és foglalkozását, 19
ismerik az évszakok, napszakok jellemzőit, azok közti különbségeket, meg tudják azt fogalmazni, ismerik a környezetükben élő növényeket, állatokat, épületeket, intézményeket, gyakorlati tapasztalataik vannak a gyalogos közlekedés szabályairól, ismerik a közlekedési eszközöket, kialakul a környezetük rendben tartása, óvása iránti igényük, biztonságban érzik magukat közvetlen környezetükben, eligazodnak a 10-es számkörben, képesek halmazokat összehasonlítani különböző szempontok szerint, képesek ismert tulajdonságok szerint válogatni, formába rendezni, kiegészíteni értik és használják a mennyiségekkel kapcsolatos összefüggéseket össze tudnak mérni halmazt párosítással azonosítani tudnak egyező alakú tárgyakat és síkbeli alakzatokat összehasonlítanak mennyiségeket, képesek alakzatokat, tárgyakat szempontok, tulajdonságaik szerint válogatni, alakzatot síkban és térben másolni. 4.6. Mozgás A mozgás nyugodt, biztonságos környezetben a gyermek legalapvetőbb, természetes tevékenységformája. A mozgás nem kötelező, hanem örömmel végzett tevékenység, játék, mely megfelelő pedagógiai tudatossággal és rendszerességgel párosulva beépül a gyermek életébe, személyiségébe s általános és alapvető igénnyé válik felnőtt korára. Éppen ezért fontos, hogy ez a tevékenység a 3-7 éves gyermek óvodai nevelésében nem szűkülhet le a testnevelési tevékenységekre, illetve a mindennapos testnevelés időkorlátaira. Udvari játékok alkalmával, kirándulásokon, sétákon, a tél nyújtotta örömök (szánkózás, csúszkálás) kihasználásával is megvalósulhat. A vízhez szoktatás érdekében szülői igény és hozzájárulás esetén beépítjük a tevékenységek sorába a víz megszerettetését, a vizben mozgás biztonságának kialakítását, egyes alapvető mozgási elemekkel való ismerkedést. A mozgás fejlődése kihat az agyi funkciók és az értelmi fejlődés alakulására is. Mozgás közben kialakul a testséma, fejlődik az állóképesség, a figyelemkoncentráció, a szocializációs képesség, a nyelvi kifejezésmód, a szabálytudat. A fejlesztés tartalma: nagymozgások fejlesztése, egyensúlyérzék fejlesztése, finommotorika fejlesztése, szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztés, testséma fejlesztése, 20
testrészek ismerete, testzónák alakítása, térpercepció. A mozgás színterei: testnevelés, mindennapos testnevelések, a nap folyamán spontán mozgásformák, szabadban való mozgás. A tanulási folyamat szempontjából a mozgás közben folyamatosan fejlődnek a perceptuális funkciók. Ez a gyermek feladatmegoldó képességére is hatással van. A különböző mozgások végrehajtása során fejlődnek a: vizuális auditív kinesztetikus taktilis egyensúlyi észlelési csatornák. Az óvodapedagógus feladatai: a természetes mozgás fenntartása, megszerettetése, minél gazdagabb mozgásformák megismertetése, a gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, a vázizomzat erősítése, az erő-állóképesség- gyorsaság tudatos fejlesztése, a helyes testtartás kialakítása, motoros, finommotorikus és koordinációs képességek fejlesztése, szabad mozgás biztosítása, lehetőleg friss levegőn, a tornaszerek helyes tárolása, előkészítése, tornaszerek folyamatos javítása, megfelelő hely és idő biztosítása vízhez szoktatás melletti gondozási feladatok ellátása A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: a természetes mozgások elemeit (kúszás, mászás, csúszás, járás, futás, állás, ülés, ugrások) a napi tevékenységek során egyéni képességeiknek megfelelően használják, képesek harmonikus, összerendezett mozgásra, kialakul a finommotorika, az egyensúlyérzék, kézdominanciájuk, ismernek egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyeket, játék közben a szabályokat pontosan betartják, 21
tudnak irányt változtatni játék közben, ismerik a vezényszavakat, ennek megfelelően tudnak cselekedni. képesek sor- és köralkotásokra, biztonságosan tudnak tájékozódni térben és időben, eszközhasználatuk önálló, biztos a vízhez szoktatásban részt vevő gyermek esetében a vízben mozgás és viselkedés alapvető elemeinek elsajátítása 4.7. Idegen nyelvi nevelés (angol) Úgy véljük, a mai világban elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv ismerete, ehhez alkalmazkodva építettük be óvodai életünkbe az angol nyelvet. Célunk a nyelvvel és kultúrával való ismerkedés, az idegen nyelv megszerettetése. Heti egy alkalommal egy angolul beszélő szakképzett pedagógus vesz részt a mindennapi életben. Segíti a nevelő munkát, kizárólag angol nyelven kommunikálva. Kétszer egy héten pedig játékos formában ismerkednek a gyerekek a nyelvvel. Változatos tevékenységeket, játékokat kínálunk fel, sok mozgással, zenével, verssel. Leginkább olyan eszközöket használunk fel a fejlesztéshez, melyek közel állnak a gyermekhez és rendszeresen használja azokat. A gyerek számára természetes közegben, spontán, szinte észrevétlenül tanulja meg a mindennapi tevékenységeket, eszközök, tárgyak, játékok neveit angolul. Igyekszünk a magyar népszokások mellett az angolszász kultúrából is meríteni, élményt nyújtani, így színesítve a gyermek ismereteit. Ilyen jeles napunk pl. a Halloween. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: szeretik és felismerik az angol nyelvet, ismernek mondókákat, énekeket, játékokat, részlegesen értik az angol beszédet, alapvető szavakat, kifejezéseket használnak, ismernek néhány népszokást, kialakul a nyelvtanulás iránti igényük. 22
4.8. Munka jellegű tevékenységek Az óvodai munka az életre való felkészülés lehetőségét biztosítja, önként és szívesen, örömmel végzett, hasznos időtöltés. Bármilyen élethelyzetben, tevékenységben, akár játékidőben is adódik lehetőség a munkavégzésre. A munka végzése alapvető ismereteket és készségeket kíván. A folyamatos visszajelzés motiváló erő, ösztönző hatású a gyermek számára. A játék és a munka összefonódása minden tevékenységet átsző, azokat gazdagítja és a nevelés hatásait fokozza. A közösen végzett munka segíti a szocializálódást, természetesen a munkamegosztásban az egyéni képességekhez és az életkorhoz igazodva. A gyermeki munka is az utánzási vágyából fakad. Mozgatója a gyermek aktivitási vágya és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése. Valódi eszközökkel dolgoznak. A munka során lehetővé válik a kitartás, felelősségérzet, kötelességteljesítés gyakorlása, az önértékelés. Az óvodapedagógussal kialakult pozitív érzelmi kapcsolat, jótékonyan ösztönzi a gyermeki munkát. Az önállóságra nevelés terén az önkiszolgálás kialakítása fontos állomás. Önmagának ellátása során megtanulja azokat az alapvető tevékenységeket, melyek alapjait képezik a munkatevékenységek. A gyermeki munka fajtái: önkiszolgálás, közösségért végzett tevékenység (rendrakás, egymás segítése, teremrendezés, segítés egyes tevékenységek során az eszközök előkészítésében), naposi munka (terítés, tálalás, mosdófelelős), alkalomszerű munkák (virágok gondozása, madáretetés, ünnepi készülődés) Az óvodapedagógus feladatai: önkiszolgálás megvalósítása, az önálló munkavégzés lehetőségének biztosítása, a gyermek életkorához, képességeihez mért feladat és eszköz kiválasztása, a munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenységként való biztosítása, a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolása, igény szerinti segítségnyújtás, személyes példaadás, munkatevékenységek ellenőrzése, értékelése, balesetvédelmi és higiéniai szabályok betartatása. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: önként vállalnak feladatokat, törekszenek az önállóságra, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő feladatokat végeznek, 23
felismerik saját képességeik határát, vállalják a rendszeresen visszatérő feladatokat, pontosan teljesítik is azokat, felismerik a segítségadás lehetőségét, ismerik a szerszámok, munkaeszközök használatát, azok tárolási helyét, figyelnek saját testi épségük megőrzésére, gondozzák, óvják a környezetükben levő növényeket, kisállatokat, önállóan terítenek, rendet raknak. 4.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Fontos feladatunknak tekintjük a gyermek tudás és tanulás iránti vágyának felébresztését, a tanulást támogató környezet megteremtését. A tanulás a gyermek természetes kíváncsiságából és érdeklődéséből adódóan folyamatos, spontán, és az óvodapedagógus által irányított tudatos tevékenység. Hatékonyságát növeli, ha minél többféle tevékenységet, élményt, felfedezést, cselekvésre késztető eszközöket, helyzeteket biztosítunk. Lehetőséget nyújtunk a megfigyelés, a tapasztalatszerzés és a gyakorlati probléma- és feladatmegoldás formáira. A tanulás folyamatában figyelembe vesszük a gyermek személyiségéből és életkorából adódó különbséget, és ennek megfelelően kerül sor a fejlesztésekre. Párhuzamos tevékenységek szervezésével, cselekedtetés biztosításával és a differenciált bánásmód elvei alapján az élménypedagógiai elvek felhasználásával valósul meg a kompetenciafejlesztés. A nehezebben, lassabban fejlődő gyermeknek is igyekszünk sikerélményt nyújtani, gondot fordítunk a tehetséggondozásra, és kreativitásuk fejlesztésére is. Az egyéni értékek felszínre juttatása és egyedi értékelése fontos számunkra. Az óvodapedagógus feladatai: a gyermek érdeklődésének megfelelően egy- egy téma többszöri, többféle módszerrel történő kezdeményezésének megvalósítása, a gyermek fejlődéséhez szükséges differenciált tevékenykedtetés feltételrendszerének tudatos és tervszerű biztosítása, a tevékenységekben történő tanítási-tanulási folyamatok során a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés megvalósítása. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: képesek a felvetett problémák megoldására manuálisan és verbálisan is, érdeklődőek, szívesen kérdeznek, megszerzett ismereteiket alkalmazzák a gyakorlatban, ok-okozati összefüggéseket tudnak felfedezni, megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, figyelem, elfogadják a feladathelyzetet, megértik a feladatot és meg tudják oldani. 24
5. ÓVODAI ÉLETÜNK SZERVEZÉSE 5.1. Hagyományok, ünnepek Születésnapok: A gyerekekkel közösen megemlékezünk a születésnapokról, ajándékot készítünk az ünnepeltnek, nagy titokban. Állatok világnapja: Ellátogatunk az Állatkertbe, így próbáljuk közvetlenül is az állatok szeretetére nevelni a gyerekeket. Halloween: Jelmezekbe bújva (boszorkány, szellem, stb.) énekelünk, majd táncmulatságot rendezünk. Adventi készülődés: A szülőkkel közösen készülődünk az ünnepre. Barkácsolunk, énekelünk, teázunk, gyertyát gyújtunk. Mikulás: Óvodánkba ellátogat a Mikulás, hogy megajándékozza a gyerekeket. A várakozás idejében versekkel, dalokkal készülünk a Télapó érkezésére. Karácsony: Megelőzi a készülődés, versek, énekek tanulása. Ajándékot készítünk a szülőknek. A feldíszített karácsonyfánál gyertyát gyújtunk, énekelünk. Farsang: A néphagyományokhoz híven ezen a napon elűzzük a telet. Jelmezekbe bújunk, ügyességi játékokat szervezünk, fánkot eszünk. Március 15: A gyermek életkorának megfelelően emlékezünk nemzeti ünnepünkre. Húsvét: A lányok piros tojással kedveskednek az őket meglocsoló fiúknak. A nyuszi kertben rejtett ajándékait együtt keresgéljük, közben énekelünk, mondókázunk. Anyák napja: Kis műsorral és apró saját készítésű ajándékkal készülünk az édesanyák köszöntésére. 25
Madarak és fák napja: Kirándulunk a természetbe, ahol megfigyelhetjük az élővilágot, a természet szeretetére, óvására összpontosítva. Gyereknap: Ez a gyerekek meglepetés-napja. Apró ajándékokkal, a szokottól eltérő, vidám, kötetlen játékokkal kedveskedünk. Évzáró: Bemutatjuk a szülőknek, rokonoknak vidám énekeinket, verseinket, játékainkat, dramatizálunk. Ezen a napon búcsúztatjuk el iskolába menő gyerekeinket is. Nyári kerti parti: Kötetlen uzsonnázás az óvoda kertjében, gyerekeknek, felnőtteknek. Az óvoda és a család kapcsolatának szorosabbá fűzése. 5.2. Kiemelt programok kirándulások látogatás a - Fővárosi Állat-és Növénykertbe - Természettudományi Múzeumba - koncertekre (Kolompos Együttes, Gryllus Vilmos, Alma) - könyvtárba vendégművészek meghívása (bábszínház, zeneművészek) 26
5.3. Napirend, hetirend Napirend Szabad játék a csoportszobában, zenehallgatás Tízórai Testápolási teendők Játékba integrált egyéni és csoportos tevékenységek 7:30-10:30. Vizuális nevelés Ének - zenei készségek fejlesztése Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése Részképességek fejlesztése egyéni szükségletek alapján Játékos angol nyelv Vers - mese, dramatikus játék Játék a szabadban 10:30-12:00. séta énekes játékok az udvaron mozgás 12:00-12:45. Ebéd testápolási teendők, fogmosás Pihenés 12:45-15:15. alvás mesével testápolási teendők, fésülködés 15:15-17:00 Uzsonna Szabad játék a csoportszobában, vagy az udvaron 27
A csoport hetirendje az aktualitásoknak megfelelően változik, ennek megszervezésében az óvodapedagógusok módszertani szabadsága érvényesül. A kezdeményezéseket általában kötetlen formában a komplexitás elvét figyelembe véve végezzük. 6. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, BEVÁLÁSVIZSGÁLAT ELVEI Az óvodába lépéstől az óvoda elhagyásáig célunk elérése érdekében szükséges a fejlesztő folyamat ellenőrzése, értékelése, elemzése. Óvodánkban vezetett dokumentumok: Az elemző- értékelő ellenőrző folyamat fontos elemét képezik az előre elkészített tervek. Ezek adják nevelőmunkánk folyamatának követhetőségét, programunk megvalósíthatóságát. Az óvodavezető pedagógiai éves terve tartalmazza a nevelőmunka értékelésének tematikáját. A csoport éves pedagógiai terve: - tartalmazza a csoportra vonatkozó szokás-szabályrendet, tevékenységi kereteket, formákat, a tevékenységek tartalmát (gyermekek adatai, napihetirend). - Az éves tervet negyedévenkénti bontásban rögzítjük, elemezzük, értékeljük. - Az egyéni fejlesztés-fejlődés nyomon követését fejlődési naplóban rögzítjük. Az ellenőrzés, értékelés tartalmi része (óvodavezető, óvodapedagógusok): A differenciált egyéni fejlesztés alapja a gyermek megismerése. - A gyermek (egyén) érzelmi élete- milyen helyzetet foglal el a gyermekközösségben (szocializációs szint). - A gyermekközösség érzelmi élete (egymáshoz, az óvodához hogyan viszonyulnak). - Mozgásfejlettségi állapot-testséma, téri tájékozottság, finommotorika. - A gyermekek egészségi állapota- milyen szinten befolyásolja a gyermekek személyiségfejlődését- képességeinek alakulását. - A gyermeki játék fejlődésének nyomonkövetése, értékelése, - Az anyanyelvi és az idegen nyelvi nevelés fejlődési jellemzői. A fejlettségi szint megállapítását a napi megfigyelések, feljegyzések, mérések eredményei teszik lehetővé. 28
Az óvodavezető ellenőrző-, értékelő-, elemző munkáját a csoportban folyó nevelőmunka segítése, a gyermekek eredményesebb fejlesztése vezérli. Az ellenőrzés szempontjait: - előző év munkájának értékelése - a hiányosságok megszűntetése - a hatékonyabb nevelőmunka Az ellenőrzés, értékelés, elemzés ütemezése: Első fázis: - a gyermekek megismerése (óvodába lépés) - a szülői igények, elvárások regisztrálása, - a tervezett fejlesztési tartalmak megfelelnek-e a gyermekek képességeinek, a szülői igényeknek, - az óvodapedagógusok felkészültségi szintje megfelelő-e, - az óvoda tárgyi feltételei alkalmassá teszik-e a program működtetését, - a vezetett dokumentumok alkalmasak-e a program megvalósításához (óvodavezetői és óvodapedagógusi feladat) Második fázis: - a program bevezetése milyen változásokat hozott az óvoda életében, - dokumentumelemzés, feljegyzés, - közvetlen megfigyelés, - a pedagógusok véleménye a megvalósításról (előnyök, nehézségek), Harmadik fázis: A bevezetést követő harmadik év végén. A program megvalósíthatósága annak a függvénye, hogy a fejlődés eredményei az óvodáskor végére elérték-e az általunk felállított "várható" szintet. Az ellenőrzés, értékelés, elemzés kiterjed azoknak a tényeknek a feltárására, melyek akadályai vagy segítői voltak a várható szint elérésének. Az értékelés szabja meg a program folyamatos alkalmazását, vagy módosítását. Külső segítség az ellenőrző-, értékelő-, elemző munkában: - óvodai szakértő segítségét igény szerint kérjük, - kikérjük szakemberek véleményét, javaslatait azokban az esetekben amikor a nevelőtestületben pedagógiai nézetkülönbség alakul ki, 29
7. ÓVODÁNK SAJÁTOS FELADATAI Gyermekvédelem Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése. Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét és családja világnézetét, erről nem foglalhat állást nevelőmunkája során. Az óvoda egész működésének a gyermek érdekeit kell szolgálnia. A területi gyermekvédelem fontos egysége az óvoda, mivel a gyermek itt tölti napjai java részét. A gyermek megfigyelője és jó esetben példaképe is az óvodapedagógus. Nagyon fontos, hogy észrevegyük a gyermek megváltozott szokásaitól való eltérő magatartást, melyről a szülővel beszélni kell. Tudnunk kell, hogy egy-egy tünet mögött a háttérben probléma állhat, és a gyermeknek segítségnyújtásra van szüksége. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről meghatározza a veszélyeztetettség fogalmát: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ha az óvodapedagógus hasonlókat tapasztal, azonnal jelzi a gyermekvédelmi felelősnek, aki kapcsolatban áll a helyi Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattal. Az óvodáskorú gyermek csak szeretetteljes, biztonságos, derűs légkörben tud fejlődni. Céljaink: a prevenció, a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében segítségnyújtás, együttműködés a szakemberekkel, a gyermek és családjuk megismerése, a gyerek biztonságának és kiegyensúlyozottságának megteremtése, kompenzáló pedagógiai tevékenységünk hatására csökkenjenek a hátrányos helyzet adta különbségek. 30