A turizmus emberek százmilliói számára ma már a mindennapi élet velejárója, világméretű társadalmi jelenség (Hágai Nyilatkozat 1. Alapelve) Európa közös örökségünk egység a sokféleségben (Európa Tanács, 1987) Mottóul talán ez a két gondolat fejezi ki leginkább a tanulmány tárgyátképező NEMZETI TECHNIKATÖRTÉNETI ÉLMÉNYPARK megvalósításának és turisztikai hasznosíthatóságának létjogosultságát. A turizmus napjainkban a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban növekvő ágazata. A turizmus legnagyobb piaca változatlanul Európa - melynek döntő része az EU és az EFTA térségére koncentrálódik - a nemzetközi turizmus közel 2/3-át mondhatja magáénak. A világturizmus elmúlt évtizedekben bekövetkezett rohamos fejlõdését jól jellemzik, hogy a nemzetközi turistaérkezések száma 1950 és 1990 között 17-szeresére, a forgalomból származó bevételek összege 109-szeresére nőttek. Ez a folyamat az elmúlt évtizedben is tovább folytatódott. A világturizmus az összesített GDP közel 11 %-át adja, a szektor (az általa teremtett közel 300 millió munkahellyel) biztosít munkalehetőséget az összes foglalkoztatottak 10,7 %- ának. A turizmus területén valósult meg az új beruházások több mint egytizede, az éves növekedési ütem évi 6-7 %. A turizmusból származó adóbevételek világviszonylatban az összes állami adóbevételek 6,6 %-át jelentik, a világexport közel 15 %-át a turizmus adja. A turizmusban a turisztikai termékek alapját jelentő vonzerők megléte mellett az egész világon egyre nagyobb szerepet kap a szolgáltatási színvonal. A turisták árérzékenysége fokozódik, egyre inkább döntést befolyásoló tényező a közbiztonság, a vendégszeretet, az ép természeti környezet. A tömegturizmus keretében megvalósuló tengerparti napfürdőzés bár még mindig fontos motivációnak számít, a turisták egyre nagyobb hányada érdeklődik olyan szokatlan látványosságok iránt, amelyekhez valamilyen mindennapi életvitelüktől merőben eltérő, esetleg megdöbbentő, megrázó élmény fűződik, illetve amiből szórakozva tanulva szerezhetnek új ismereteket. Nemzetközi felmérések szerint napjaink turisztikai keresletére a teljesség igénye nélkül a tanulmány tárgyát képező projekt szempontjából a legfontosabbakat kiemelve a következők jellemzők: - 1 -
a turizmusban a lakosság több mint fele részt vesz, a legaktívabb a 25-39 éves korosztály, akiket a 40-54 évesek és a 25 év alatti fiatalok csoportja követ, az utazási intenzitás az iskolai végzettséggel és jövedelmekkel egyenes arányban áll, egyre jellemzőbb a szabadság megosztása, melynek egy részét aktívan, más részét pihenéssel, regenerálódással töltik szívesen, leggyakoribb közlekedési eszköz a gépkocsi, az úti cél kiválasztás fő szempontjai a biztonság, a természeti környezet és klíma, az utazási és szállásköltségek, nő az all inclusive ajánlatok népszerűsége, a maximális élmény minimális idő alatt elve érvényesül, a turisztikai termékek közül a kulturális és kalandturizmus, az ökoturizmus, a tematikus parkok és élményfürdők, a wellness és hobbyturizmus, a hivatásturizmus és incentive turizmus iránti kereslet fokozódik, nő az egyedi vonzerők iránti igény. A specifikus témakörökhöz, történelmi korokhoz, szokásokhoz, életmódokhoz kötődő emlékeket, a népek vagy kiemelkedő személyiségek alkotó munkásságának relikviáit egy-egy turisztikai termékcsoport köré csoportosító, úthálózatba kapcsoló kezdeményezés nem új keletű. Mindegyikben közös, hogy a benne résztvevő szakemberek (történészek, muzeológusok, szociológusok, idegenforgalmi szakemberek és a konkrét szakterület képviselői) együttesen igyekeznek feltárni, bemutatni az adott ország kulturisztikai örökségét, az érdeklődőket örökségtúrára hívni az emlékek mentén. Ilyen tematikus turisztikai programok a határokon átnyúló Barokk-út, a Borostyán-út, a Selyem-út vagy a jelenleg kidolgozás alatt álló Ipari örökség európai útja ezen belül a Vaskultúra útja projektek. A mai posztindusztriális korban egyre több olyan nemzetközi kezdeményezés látott napvilágot, melynek célja az elmúlt évszázadok tudomány- és technikatörténetének megörökítése, hagyatékának megmentése, terjesztése és nem utolsó sorban hasznosítása a turizmus segítségével. A fentiekből is kitűnik, hogy a tervezett program megvalósítása egyrészt a fogadóterület turizmusának fenntartható, tudatos fejlesztése mellett alkalmazkodik a piac és a turizmusban résztvevők differenciálódó igényeihez, másrészt az örökség és környezetvédelmet a turizmus- - 2 -
fejlesztésével együtt képes megfelelő marketing szemlélettel piacképesen, üzletileg is sikeresen megvalósítani. Magyarország turizmusának bemutatásakor meg kell jegyeznünk, hogy arra - már hosszú ideje - a nemzetközi turistaérkezések magas száma és az ehhez képest még mindig alacsony turisztikai bevételek a jellemzőek. Közép-Kelet Európa turizmusában elfoglalt helyünkről elmondható, hogy a nemzetközi turistaérkezésekből kb. húsz százalékkal, a bevételekből tíz és fél százalékkal vesszük ki a részünket. Magyarország a világ 13. legkedveltebb turisztikai célpontja. A turizmus nemzetgazdaságunk egyik húzóágazata, hiszen a GDP 1O %-át adja, az abból való részesedése dinamikusan nő. Közel 300 ezer embernek ad tartós munkalehetőséget, egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására. A turizmus közvetlen gazdasági haszna mellett nem feledkezhetünk el a kvázi externális hozamairól sem, melyek közül legfontosabbak a gazdasági struktúra kedvező átalakítása, a befektetői döntések pozitív irányba terelése, a termelési-, foglalkozási- és jövedelemmultiplikátor hatás a gazdaság teljes vertikumában, továbbá kiemelten fontos az iparág ökológiai, társadalmi és kultúrpolitikai hatása. Az Észak-Magyarország turisztikai régió és Borsod-Abaúj-Zemplén megye nemcsak a természet szépségeit kedvelők, de a történelmi emlékek iránt érdeklődők, a népművészet és a kultúra szerelmesei számárai a turisztikai vonzerők sokaságát kínálják. A régió különösen gazdag termálvízkészlete, Magyarország egyik legjelentősebb borvidéke, a múltat idéző kastélyok és várak, a népművészeti értékek, az aktív turizmus lehetőségei, a nemzeti parkok és természetvédelmi területek, a kulturális- és technikatörténeti örökségek, a történelmi emlékhelyek és műemlék városok, továbbá a régió kiemelkedő rendezvényei a minőségi turizmus alapját teremtik meg. Borsod-Abaúj-Zemplén megye öt turisztikai körzetre tagolódik, 346 településből áll. A megyét geológiai szerkezete, gazdag felszíni formái, vízrajza, flórája és faunája, történelmi-, kulturális és vallási értékei, világörökségei Magyarország egyik legváltozatosabb és legtöbb turisztikai vonzerőt kínáló tájává teszik. Bár ez a vendégforgalmi adatokban sajnos még az elmúlt évek dinamikus növekedése ellenére sem mutatkozik meg, az országos hatókörű turiszti- - 3 -
kai vonzerők 12,5%-a itt található, a megye településeinek mintegy 1/3 része rendelkezik valamilyen idegenforgalmi attrakcióval. Turisztikai szempontból a régió számára meghatározó a Budapest-Eger-Miskolc-Kassa tengely, amelyből országos és regionális jelentőségű folyosók ágaznak le Salgótarján, a Nyugat-Bükk, Gömör, illetőleg a Jászság, a Tisza-tó, a Zemplén irányába. Kevésbé tekinthető kedvezőnek, hogy a régió a meghatározó turisztikai keresleti főáramlatot jelentő nyugati határtól távolabb fekszik és a keleti, dél-keleti irányokban a régió turisztikai folyosói kevésbé kialakultak, kiépültek. A régió és a megye turizmusban betöltött szerepe évről évre növekszik, de még mindig elmarad a kívánt, adottságainak megfelelő kihasználásával elérhető szinttől. Miskolc Megyei Jogú város turizmusának alapját szintén kiemelkedő vonzerőkínálata teremti meg. Miskolcnak közel 170 feltárt, nagy részben működő turisztikai vonzereje van. Ezek 15 %-a elsődleges vonzerő, azaz a turisták e vonzerők kedvéért utaznak a városba. A tíz nemzetközi hatókörrel bíró vonzerő mellett az attrakciók mintegy 15 %-a országos, 20 %-a regionális jelentőségű. A kistérség vonzerőinek 70 %-a a megyeszékhelyen található. Az attrakciók ¾- ének állapota jó vagy kiváló. A város kiemelkedő, nemzetközi hatókörű elsődleges természeti vonzerői a Miskolctapolcai Gyógyfürdő és Barlang, továbbá a Palota Szálló a Hámori tóval, a Szent István- és a világviszonylatban is egyedülálló Anna mésztufa barlangok. A kulturális attrakciók közül meg kell említenünk az ország egyetlen Ortodox Egyházi Múzeumát, a Herman Ottó Múzeumot az ország legteljesebb ásványgyűjteményével, valamint a Képtárral, az ország leggazdagabb vidéki képtárát a Petró Gyűjteményt, a Selmeci Műemlékkönyvtárat, hazánk első, 1823 óta üzemelő magyar nyelvű kőszínházát a Miskolci Nemzeti Színházat, továbbá egyetlen vidéki színészmúzeumát. Igen jelentősek és kedveltekek a város kulturális rendezvényei, a "Bartók + " Nemzetközi Operafesztivál immár öt éve több ezer vendéget vonz a városba. Bár a város turisztikai kínálatában eddig még nem jelent meg markánsan, de Miskolc és térsége az emberi civilizáció fejlődésének egy sokkal régebbi emlékét és időszakát is őrzi. A régészek jelenleg kutatják a 70 ezer évvel ezelőtt élt emberősünk egykori kőbányáját a város központjában elhelyezkedő Avas hegyen. A páratlan európai lelet azt látszik bizonyítani, aminek feltételezése eddig is ismert volt, hogy az emberi technika, technológia fejődési útja, elterjedése évezredekkel ezelőtt keletről nyugat irányában, a térségen keresztül vezetett. Igen - 4 -
jelentősek Miskolc és vonzáskörzetének technika- és ipartörténeti örökségei, így a szeleta kultúra emlékei, a bükki üveghuták (Óhuta, Újhuta, Répáshuta), a Fazola Henrik által alapított újmassai őskohó (hazánk első számú ipari műemléke), a papírgyártás örökségei (Diósgyőri Papírgyár), de itt kell megemlítenünk a Perecesi Szénbányákat, a bélapátfalvai egykori cementgyárat és kőbányát, vagy az 1867-ben jelenlegi helyén telepített Diósgyőri Kohászati Üzemeket és a hozzá tartozó munkáskolóniákat is. Ez utóbbiról csak kevesen tudják, hogy egykoron olyan mennyiségben gyártott jó minőségű acélt, hogy ha mindből vasúti-sínt hengereltek volna, úgy annak hossza a Föld egyenlítőjét másfélszer érné körül. A korabeli sajtó 1900-ban így írt a diósgyőri örökségünkről: Az Osztrák-Magyar Monarchiában létező összes munkástelepek közt a diósgyőri vas- és acélgyár munkástelepei tekintendők a legmintaszerűbbeknek. Később, a 20. században itt vezették be először a legkorszerűbb acélgyártási eljárásokat. A megyeszékhely turizmusa a szemléletváltásnak és a megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt időszakban lendületet kapott. Az 1997-ben elfogadott városfejlesztési stratégia a szektort első alkalommal jelölte meg kiemelt fejlesztési területként, elismerve ezáltal, hogy a város gazdaságszerkezetének megújításában a turizmus az egyik legfontosabb alkotóelem lehet. A 2005 februárjában elfogadott új, 2007-2013 közötti időszakot felölelő városfejlesztési stratégia és operatív program az idegenforgalom helyét és gazdaságerősítő szerepét újra megerősítve a turizmus és a kultúra ötvözésére koncentráló fejlesztést javasol. A célokat realizáló programok szintjén Miskolcot a kulturális és turisztikai élmények városaként jellemzi, továbbá a tudományt és kultúrát kiemelt pozícionálási elemként megjelölve technopolisz-kultúra városa -ként jelöli. Az önkormányzat költségvetésében 1998 óta szerepel rendszeresen elkülönített összeg az idegenforgalom fejlesztésére. A Közgyűlés 1998-ban fogadta el a város első, 1999-2003 időszakra szóló idegenforgalmi programját, majd 2003 végén a turizmusfejlesztési stratégiát. A technikatörténeti örökség védelmét és turisztikai hasznosításának szükségességét mindkettő kiemeli. Miskolc sikeres előpályázatának köszönhetően 6 további várossal együtt meghívást kapott a 2010. évi Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére irányuló pályázat második fordulójába, melyet követően a Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma által felkért bíráló bizottság Eger és Pécs mellett Miskolc pályázatát javasolta egyhangúlag továbbjuttatni. A pályázatban is megfogalmazódik a kulturális- és technikatörténeti örökség turisztikai hasznosításának szándéka, hiszen a város 70 000 év történetének élő múzeumaként is jellemezhe- - 5 -
tő. Miskolc kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti értékű ipari örökséggel rendelkezik, elég, ha közülük csak a legismertebbet, az ország első ipari műemlékét, a ma is működőképes Újmassai őskohót említjük. Az egykori Diósgyőri Kohászat és Gépgyár területén meglévő felhagyott üzemcsarnokok felhasználásával fogalmazódott meg a jelen tanulmány tárgyát képező NEMZETI TECHNIKATÖRTÉNETI ÉLMÉNYPARK létrehozásának terve, melynek keretében kialakítható a már említett Európai Vaskultúra Útja kelet-közép-európai központja. A központ biztosítani tudná azzal az öt környező országgal Szlovákia, Ausztria, Szlovénia, Románia, Lengyelország való együttműködést is, amelyek térségünkben helyszínül szolgálnak az Európai Vaskultúra Útjának. Miskolc turizmusának alakulását az alábbi táblázat jól szemlélteti. Szállodai szállásférőhelyek száma (ágy) Kereskedelmi szállásférőhelyek száma összesen Külföldi vendégek száma (fő) Belföldi vendégek száma (fő) Összes (fő) vendéglétszám Külföldi vendégéjszakák száma (éjszaka) Belföldi vendégéjszakák száma (éjszaka) Összes vendégéjszakák száma (éjszaka) Átlagos idő (nap) tartózkodási Idegenforgalmi adóbevétel IFA (eft) (IFA mértéke Ft/fő) 1996 2000 2001 2002 2003 2004 967 1.118 1.161 960 1.142 1.102 6.149 6.294 6.225 5.842 5.532 5.532 30.942 21.109 20.813 20.460 20.396 20.569 73.837 102.625 94.940 107.715 110.059 95.606 104.779 123.734 115.753 128.175 130.455 116.175 77.683 60.032 48.319 50.474 46.564 50.788 174.782 209.348 184.331 214.650 212.361 190.093 252.465 269.380 232.650 265.124 258.925 240.881 2,4 2,2 2,0 2,1 2,1 2,04 11.500 20.266 25.500 35.500 40.228 (100,-) (200,-) (200,-) (300,-) (300,-) 38.948 (300,-) Forrás: Miskolc MJV Kulturális és Vendégforgalmi Osztály, KSH B.A.Z. Megyei Igazgatósága - 6 -
A NEMZETI TECHNIKATÖRTÉNETI EMLÉKPARK, mint turisztikai attrakció Ahhoz, hogy a tanulmány tárgyát képező NEMZETI TECHNIKATÖRTÉNETI EMLÉKPARK idegenforgalmi hasznosíthatóságát, attrakcióként való kezelésének létjogosultságát kimondhassuk, vizsgáljuk meg először a tematikus parkok jellemzőit, helyüket és szerepüket a turizmus piacán. A tematikus parkok vidámparkok, szórakoztató parkok, élményparkok, kalandparkok, örökségparkok Medlik 1996-ban megfogalmazott definíciója szerint olyan rekreációs és szórakoztatási céllal tervezett és működtetett parkok, amelyek egy vagy több, történelmi vagy egyéb témán alapuló attrakciók széles körét kínálják, ide értve az étkezési és a vásárlási lehetőségeket is, rendszerint belépődíj ellenében. Általában nagy területen kínálnak kikapcsolódási lehetőséget több célcsoportnak. Az örökségpark olyan turisztikai létesítmény, amelynek alapja egy ország történelmi vagy kulturális öröksége (Dictionary of Hotel, Tourism & Cattering Management 1994). Más megközelítésben, Harris & Howard (1996) definíciója alapján olyan turisztikai attrakció, amelynek alapja egy terület természeti vagy kulturális örökségének valamely összetevője. Az örökségpark létrehozásához tehát olyan kulturális-, természeti-, történeti- vagy akár a jelen tanulmány tárgyát képező technikatörténeti örökség-érték megléte szükséges, amely, megfelelő módszerekkel bemutatva elsődleges attrakcióként szolgál, és amely köré a látogatók által igényelt szolgáltatások kiépülhetnek. Az örökségpark minden esetben kötődik az adott terület hagyományaihoz, elválaszthatatlan tehát annak helyszínétől. A mai értelemben vett tematikus parkok kialakulása az 1950-es évek közepén Walt Disney nevéhez fűződik, amit annak sikerén felbuzdulva a következő két évtizedben a tematikus parkok számának, és látogatottságának dinamikus növekedése követett észak-amerikában. Nyilvánvalóan az európai szórakoztató park szektor sem vonhatta ki magát a kínálat átalakulásának hatása alól, így Disneylandet követően Európában is egymás után nyíltak meg az új típusú tematikus parkok, így például: a francia Bagatelle és a La Mer de Sable, a német Phantasialand és az Europa Park, a dán Legoland vagy az angol Thorpe Park. Hazánkban a tematikus park bármely formája változatlanul új turisztikai terméknek tekinthető, hiszen jelenleg nemhogy Magyarországon, de egész Kelet-Európában alig található olyan turisztikai létesítmény, amelyet ebbe a kategóriába sorolhatnánk. - 7 -
A fogalmi meghatározás után most vizsgáljuk meg azokat a tulajdonságokat, amelyek a tematikus parkok legfontosabb jellemzőinek tekinthetők és a siker elengedhetetlen feltételei. A vizsgálat során elsősorban a tervezett Nemzeti Technikatörténeti Élménypark adottságaira, a követelményeknek való megfelelőségére koncentrálunk. A tematikus parkok olyan önmagában is regionális, nemzeti vagy nemzetközi vonzással bíró, elsődlegesen szabadtéri, de beltéri programlehetőségeket is kínáló turisztikai attrakciók, amelyek befogadóképessége nagy, és több korosztály számára is kínálnak egész napos programot, szórakozási lehetőségeket. A tervezett projekt-elképzelés szerint a Nemzeti Technikatörténeti Élménypark a Miskolc egykori nagyüzemeinek területén kialakított Centrumpark mellett a régió több, az adott szempontból nevezetes (kb 50 km-es körzeten belül található) helységének bekapcsolódásával jönne létre. A területi lehatárolásnál figyelembe vehető Miskolc és környékén: - a volt Lenin Kohászati Művek gyár- és lakótelep területe, - az egykori Diósgyőri Gépgyár területe, - Pereces és Lyukóbánya, - Ómassa, Újmassa, Felsőhámor, a Szeletabarlang, és a Szentléleki Pálos kolostor területe, - A Miskolci Egyetem, - A Herman Ottó Megyei Múzeum, - A Központi Kohászati Múzeum, és - A Papírgyár és üzemi múzeuma. A programhoz csatlakozó környékbeli térségek és intézmények lehetnek: - Ózd város és környéke, - Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló, Répáshuta községek, - Rudabánya, Telkibánya, - Szilvásvárad és környéke, - Tiszaújváros, - 8 -
- Kazincbarcika, - Mezőkövesd, - A Bükki Nemzeti Park nevezetes termelés-, technika és ipartörténeti emlékhelyei. Határon túli területekről kapcsolódhatnak a programhoz: - Kassa (ahol az 1938-ban áttelepített Magyar Műszaki Múzeum anyaga is található), - Selmecbánya, - Rhonic, Dobsina, Oláhpatak, Alsósajó, - Rozsnyó és - Mecenzéf. A park központi helye az egykori Lenin Kohászati Művek (LKM) gyár- és lakótelep területe nagy kiterjedésű területen biztosít lehetőséget az örökség interaktív bemutatására. Épületeiben (több közülük maga is műemlék, műemlék jellegű, vagy országos védettség alatt áll) a beltéri programlehetőségek is biztosíthatóak. A park helyszínének kiválasztása a siker szempontjából, több megközelítés miatt is kritikus kérdés. Egyrészt fontos a park vonzáskörzetének (a vonzáskörzet elsősorban a park körüli, mintegy 150-200 km-es sugarú körön belüli területet jelent) népsűrűsége és turisztikai vonzása, másrészt a jó megközelíthetőség, a közlekedési hálózatokhoz viszonyított helyzet, a közlekedési csomópontoktól való távolság. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tematikus parkok látogatóinak többsége elsősorban gépkocsival, egyénileg érkező vendég, másodsorban busszal, a szervezett turizmus keretei között keresi fel az adott parkot. Ebből a szempontból Miskolc autópálya-menti elhelyezkedése és a tervezett Élménypark jó megközelíthetősége feltétlenül kedvező tényező. Pozitívumot jelent továbbá, hogy a város és a projekt-terület vasúti- (LKM területe saját vasútállomással is rendelkezik) és távolsági autóbusszal való megközelíthetősége is biztosított. Bár a tengerentúlról érkező és a téma érdekessége, valamint utazási motivációik miatt célcsoportnak számító - vendégek számára egy közeli repülőtér hiánya hátrányként jelentkezik, a témára épülő turisztikai termékcsomagok kialakítása és Fly&Drive vagy Fly&Bus túrákba szervezése erre megoldást jelenthet. A Parkon belüli környezetbarát tömegközlekedést (bérelhető elektromos autó, minibusz idegenvezetővel) külön meg kell oldani, továbbá lehetővé kell tenni a kerékpárkölcsönzést, illetve a saját kerékpár használatát is. - 9 -
A tervezett Élménypark funkciói és látnivalói a következők lehetnek: - Emlékhelyek, múzeumok: ipari tájak, települések, üzemrészek, építmények, hagyományok, munka- és életkörülmények passzív és interaktív bemutatása. Ez utóbbin belül visszaállított csarnokok, ahol a látogató maga is részt vehet a munkafolyamatokban, egykori munkáslakás bemutatása, ahol a külső megjelenésükben is az adott időszakot bemutató animátorok fogadják a vendégeket stb. - Események: zenei rendezvények, kiállítások, különféle versenyek, vetélkedők, vásárok, szakmai találkozók, konferenciák, nonstop technikatörténeti filmvetítés stb. - Termékek, találmányok: jellemző magyar termékek, jelentős találmányok és azok gazdasági, társadalmi hatásai, világkiállításokon nyertes magyar termékek és üzemek stb. - A különféle ipari termékgyártás technológiájának bemutatása: technológiai leírások, rajzok, makettek, filmek, fényképek, valóságos gyártási folyamatok, gyártó gépek, berendezések, emberi egészség- és környezet károsítás stb. Ezeket látogatási központokba szervezve, a veszélyes üzemekben külön látogató folyosók kiépítésével biztosítható a leghatásosabb bemutatás. - Tudományos kutatás, oktatás, ismeretterjesztés: Kutatóhely kialakítása: szakkönyvtár és bibliográfia a műszaki irodalomról, a különböző szakterületek technológiai- és rajztáraiból. Tudósok, feltalálók, az egyes szakmák kiválóságai munkásságának bemutató anyaga. Az Élményparkban kaphat helyet egy Világhíres magyarok állandó kiállítás is kiemelve természetesen azokat, akik a városban születtek, innen származtak el es vitték hírét a magyar szürke-állománynak. Kihelyezett tanszéke, kutató intézete, laboratóriuma, kísérleti műhelye a műszaki egyetemeknek, főiskoláknak, gyakorlati óra lehetőség közép- és általános iskolások, szakiskolák és szakmai továbbképző intézetek számára. - 10 -
Természettudományos ismeretekre alapuló interaktív játszóház ( Technikavalkád ) színes, változatos laboratóriumi kísérletekre is alkalmas bemutató terme. - Szabadidő eltöltés, szórakozás, vásárlás: nagy, zöld területen kialakított pihenő park különféle rekreációs és vendéglátó szolgáltatásokkal, szabadtéri skanzenek, állandó- és időszaki kiállítások (nagytétényihez hasonló Szoborpark, vasszobrászat emlékei, ipartörténeti emlékek a festészetben stb.), korabeli mozi, koncertek, sportpályák és termek, vásárlási lehetőségek (korabeli emléktárgyak, képeslapok, könyvek, videók, ruhaneműk, stb.), működő gőzmozdony a területhez tartozó vasútállomás és az egykori Martin-kemencék csarnoka között (az igénybevevő oklevelet, fotót kap). Az egykori gyáróriás területén jelenleg ugyan 70-nél több kisebb- nagyobb vállalkozás működik, de számos egykori építészeti emlék, főleg üzemcsarnokok áll kihasználatlanul. 2003-ban a város az egyik ilyen épületet az extrém sportok csarnokává alakította. A kezdeményezés jónak bizonyult, a hasonló folytatás pedig a városfejlesztési tervek között szerepel. A sportcsarnok egyediségével is jól illeszkedik a programba, hisz a regionális szempontból feltétlenül, de - a fővárost nem tekintve országosan is egyedülálló skatepark, trails és falmászó terem különleges szórakozási, sportolási lehetőségeket biztosít. - Művésztelep és iparművészeti iskola működtetése: a kő-, fa-, fém-, üveg- kerámia- stb. művészi megmunkálása lehetőségeinek megteremtése és oktatásának bevezetése. A kínálat egy vagy több meghatározott témán alapszik, az ismeretterjesztési funkció megléte mellett elsődleges célja a szórakoztatás. A tematikus parkok kialakításának egyik kritikus tényezője a témaválasztás. Fontos, hogy a megcélzott látogatóközönség által ismert, ugyanakkor újszerű, legyen a park témája. - 11 -
A fogyasztói trendek azt mutatják, hogy a fiktív fantáziavilág mellett a jelentől különböző történelmi időszakok (múlt vagy jövő) a látogatók ismereteinek, sztereotípiáinak megfelelő bemutatása sikerre számíthat. Napjaink tematikus park szektorában nagyon sokféle központi és kiegészítő témára lehet példát találni. Leggyakrabban alkalmazott témák a következők: mesefigurák és rajzfilmhősök (Disney World, Parc Astérix), állatvilág (Busch Gardens, Disney Animal Kingdom), a jövő (Futuroscope, Discoveryland), filmek (WBM World, MGM Studios), idegen kultúrák (Terra Mítica, Europa Park), híres épületek rendszerint kicsinyített másolatai (Madurodam, Legoland), kaland (Islands of Adventure). A parkok egy része esetében a múlt és a jövő együtt jelenik meg (Main Street USA és Tomorrowland), mások egyértelműen vagy a múlt (Isla Mágica), vagy a jövő felé fordulnak (Futuroscope). Projektünk esetében a téma egyértelműen az ipar- és technikatörténet, valamennyi kapcsolódó, kiegészítő program és szolgáltatás ehhez kapcsolódik. Az interaktív bemutatást biztosító szórakoztató programok mellett nem titkolt célja az ismeretterjesztés, az oktatás. Ez utóbbi szempontból kedvező a tematikus parkok piacának az elmúlt időszakban azonban bekövetkezett keresleti hangsúlyeltolódása az utóbbi javára. Egyre jellemzőbb, hogy a látogatók a szórakozás mellett egyben hasznos időtöltésre is vágynak, a sikeres tematikus parkok attrakciói tehát szórakoztatva tanítják is a látogatókat A park által nyújtott élmény-elemek között szerepelnek rendszeres, valamint spontánnak tűnő elemek is, a témának megfelelő formában. Az LKM területe mint helyszín kitűnő lehetőséget teremt ennek megvalósítására. Az 50-es, 60-as, 70-es évek hangulatát korabeli (benne természetesen a mai Miskolc programkínálatával, turisztikai információival is) újságokat áruló rikkancsok, hangosbeszélővel ellátott gépkocsi (Volga, Trabant stb.), a vendégek között megjelenő Lenin, rögtönzött munkásgyűlés, felvonulás stb. jelenthetik a spontaneitást. A kínálat elsősorban nem szimuláción alapuló, hanem valóságos fizikai élményeket nyújt a látogatóknak. Az egykori gyárterület, az öntőcsarnokok, hengerművek, kovácsműhelyek stb. bejárása, az egyes munkafázisok kipróbálása, a munkáslakások felkeresése, a korabeli rögtönzött programok ezt az élményt biztosítani tudják. - 12 -
A tematikus parkok sikeréhez tekintve azok idegenforgalmi jelentőségét is - a jó témaválasztás, elhelyezés és a programok mellett számos egyéb tényező is hozzájárul. A turisztikai hasznosíthatóság, az idegenforgalomban rejlő lehetőségek lehető legoptimálisabb kihasználása szempontjából fontosak még a: Kereskedelmi szálláshelyek megléte Miskolc városában közel 6O regisztrált kereskedelmi szálláshely üzemel, ebből 12 szálloda. A szállodai férőhelyek száma az ezret közelíti, az összes férőhelyek száma ennek hatszorosa. A város kereskedelmi szálláshelyeinek jelentős része a Miskolctapolcai illetve Lillafüredi üdülő övezetekben található. Konferenciakapacitással és lehetőségekkel rendelkező kereskedelmi szálláshelyek a belvárosi Hotel Pannónia és a lillafüredi Palota Szálló. Ez a szegmens az Élményparkot kutatási, szakmai céllal felkeresők szempontjából bír jelentőséggel. A tematikus parkok egy része bár saját szállodakapacitással is rendelkezik (rendszerint tematikus hotelek formájában), erre azonban a kezdeti szakaszban nincs szükség. Ilyen tipusú szálláshely általában akkor járul hozzá a látogatószám és a bevételek növekedéséhez, ha a park attrakciói többnapos elfoglaltságot kínálnak vagy ha a park maga olyan régióban található, amely egyéb látnivalókban is gazdag. Ez utóbbi feltételnek Miskolc és térsége bár kiválóan megfelel, az ezt kiszolgáló szálláskapacitás rendelkezésre áll. Vendéglátóipar, szolgáltató szektor, kereskedelem A turizmus igényeinek kielégítése, a vendégek városban való tartózkodásának kellemesebbé tétele, a fajlagos költés növelése szempontjából sem elhanyagolható a kereskedelemszolgáltatások-vendéglátás kínálati elemeinek megfelelő strukturális összetétele és színvonala. A városban működési engedéllyel rendelkező kiskereskedelmi és vendéglátó egységek száma jelentős, strukturális összetétele, árszínvonala jó. A dolgozók általában nem szezon-munkások, így szakképzettségük megfelelő, a nyelvtudás azonban e területen is jelentős kívánnivalókat hagy maga után. A nagy kereskedelmi üzletláncok a városban jelen vannak, ezeken túl két nagy üzletközpont is a vásárlók rendelkezésére áll. Miskolcon va- - 13 -
lamennyi országos jelentőségű bank és biztosítótársaság képviselteti magát több, mint 20 fiókkal. A vendéglátó és kereskedelmi egységeket az Élménypark területén is ki kell alakítani, hisz azok nemcsak a látogatók kényelmét, megelégedettségét szolgálják, de bevételeket is hoznak. Közbiztonság, higiénia A megyeszékhely köz- és vagyonbiztonsága a hazai statisztikák szerint az országos átlag felett van, ami különös pozitívumot jelent a keleti országrész nagyvárosaival szemben. A higiéniás feltételek megfelelőek. A város közterületeinek tisztasága az egyes városrészekben eltérő, a turizmus által frekventált területeken is hagy kívánnivalót maga után. Sokhelyütt hiányoznak a közterületi WC-k, az utcabútorok, a szemétkosarak. Az őrzött parkolóhelyek, értékmegőrzővel ellátott csomag-szobák, mosdók, pihenőterületek, padok, szemétkosarak kialakítása és elhelyezése a Nemzeti Technikatörténeti Élményparkban is alapvető fontosságú. Szervezeti feltételek A projekt megvalósításában jelentős szerep hárul a turizmus és a technikatörténeti örökségvédelem különböző döntéshozói és végrehajtói szintjeire. Elengedhetetlen az együttműködés a köz- és a magánszektor között (PPP). Helyi szinten a turizmus fő irányítói az önkormányzati törvény rendelkezései alapján a települési önkormányzatok. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatán belül a turizmus irányítása a város egyik alpolgármesteréhez tartozik, a szektorhoz kapcsolódó operatív munkát a Kulturális és Vendégforgalmi osztály végzi, míg a turisztikai és város marketing fő letéteményese a Tourinform iroda. Megyei szinten a turisztikai és kulturális értékek megőrzése, a programkínálat összeállítása, és a turisztikai marketing a B-A-Z Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézetet feladata. A projektben regionális vonatkozása miatt az Észak Magyarországi RIB és az RMI is érintett. - 14 -
A tanulmány tárgyát képező projekthez is kapcsolódó civil szervezetek között említést érdemel a Megyei Építész Kamara, a Diósgyőri Fejlesztéséért Alapítvány, a Városszépítő Egyesület, az Összefogás Miskolcért Egyesület, az Itthon Miskolcon Egyesület, és az Új Miskolcért Egyesület. Az Élménypark értékesítési tevékenységének fontos letéteményesei lesznek természetesen a beutaztató tevékenységet is folytató utazási irodák is. A kiadott működési engedélyek száma Miskolcon növekszik, változatlanul probléma ugyanakkor, hogy beutaztatással alig foglalkoznak, a komplex turisztikai termék-kínálat is hiányzik. Beutaztató tevékenységet elsősorban a Szerviz Utazási Iroda és a többségében megyei önkormányzati tulajdonban lévő BorsodTourist folytat. A tervezett Nemzeti Technikatörténeti Élménypark szempontjából a tematikus parkok jellemző szervezeti konstrukciója lehet irányadó. E szerint a kínálat alapelemei egységes management irányítása alá tartoznak, míg a kiegészítő (étkezési-, vásárlási-, szórakoztató) lehetőségek és kiegészítő szolgáltatások szerződéses konstrukcióban is működhetnek. A fentiek ismeretében azt is meg kell vizsgálnunk, hogy biztosítottnak látszik e a kereslet egy, a technikatörtének több ezer éves múltját egy részben diktatórikus hagyatéknak is tekinthető helyszínen bemutató idegenforgalmi vonzerő iránt. A kérdés megválaszolásához elég ha az egyiptomi piramisokra, a római kor arénáira, a középkor lovagváraira, a török birodalom műemlékeire gondolunk, hiszen ha úgy vesszük - mindegyik korszak egyfajta diktatúra volt. Ezek a diktatórikus rendszerek is valami olyat hagytak ránk, ami ilyen idő távlatából már inkább érdekesnek mintsem félelmetesnek tűnik, amelyek ma a turizmus alapját, az attrakciót jelentik és megfelelő turisztikai hasznosítás esetén az adott terület számára bevételeket generálnak, munkahelyeket teremtenek. Az említett örökségek ugyanúgy mint jelen tanulmányunk projektje - ma a tudomány, a történelem, a kultúra, és a turizmus szempontjából is számottevőek. Hazánk viszonylatában is vannak ezt bizonyító példák a közelmúltból. A magyarországi rendszerváltozás időszakában a kommunista diktatúra köztéri szobrai a budatétényi Szoborparkba, a Terror Háza Múzeum az egykor félelmetes Andrási út 60. alá, a Munkatábor Múzeum Recskre került. Bár akkori létesítésüket elsősorban az emlékezés generálta, napjainkra világszinten is kuriózumnak számító turisztikai vonzerővé váltak. - 15 -
Az előző korok magyarországi hagyatékai örökségünk, múltunk részét képezik. Nem tagadnunk, eltitkolnunk kell őket mint ahogyan az sajnálatosan jellemző - hanem újrapozícionálnunk és megfelelő marketing munkával, termékfejlesztéssel előnyt kovácsolnunk meglétükből. Bátran kimondhatjuk, hogy az örökségturizmus iránti kereslet napjainkban felfutóban van, ráadásul olyan turisztikai termékekről van szó, amelyek létrehozását a turizmus nemzetközi szervezete a World Tourism Organisation, az UNESCO és az Európa Tanács is támogat. Mivel a turizmus és a műemlékvédelem egymással szoros kapcsolatban áll, elkerülhetetlen, hogy ezek a hagyatékok a nagyközönség elvárásainak figyelembevételével, az újfajta elvárásoknak megfelelően kerüljenek a turisták számára értékesítésre. Az attrakció kialakításakor figyelembe kell venni, hogy a látogatóközönség az utazások egyre gyakoribbá válásával és az Internet térhódításának köszönhetően egyre műveltebbé válik, így az elvárt szolgáltatások meghatározásakor a mércét igen magasra teszik. A Nemzeti Technikatörténeti Élménypark szempontjából a legfontosabb célcsoportok az alapmotiváció szempontjából két nagy kategóriába sorolhatók. Egyik a parkot elsősorban szakmai, ismeretszerzési, kutatási céllal felkeresők csoportja, míg a másik fő szegmens a turizmus résztvevői. Életkor szerint a célcsoportok igen széles intervallumból kerülhetnek ki, hisz az iskoláskorú gyermekek/diákok interaktív történelemórák keretében kereshetik fel a létesítményt, a 20-40 év közötti korosztály motivációjában mint valami olyan jelenhet meg, amelyről bár olvasott, hallott, tanult, de az adott kornak részese nem volt, míg a 40 fölöttiek, különösen pedig az idősebb korosztály számára a nosztalgikus tényező is közrejátszik. Küldő területek szempontjából a belföldi célcsoport egyértelműen fontos, de jelentős kereslet várható a közös történelmi-, kulturális-, politikai- és techikatörténeti örökséggel rendelkező országokból, a bemutatásra kerülő emlékeket, időszakokat csak tanulmányaikból vagy személyesen részben ismerő nyugat-európai piacról és a tengeren túlról is, akik számára a bemutatandó attrakciók, helyszínek, korok abszolút kuriózumnak számítanak. Az Élménypark kialakításakor természetesen valamennyi keresleti csoport igényeire, elvárásaira fel kell készülni, így egyebek mellett egy legalább 100 fő egyidejű befogadására is alkalmas, az audiovizuális interpretációt lehetővé tevő teremmel, információs pulttal, mosdók- - 16 -
kal, ATM automatával, ajándékbolttal is rendelkező Látogató és Információs Centrum kialakítása feltétlenül indokolt. A megfelelő idegennyelv-tudással rendelkező személyzet (idegenvezetők, animátorok) megléte szintén fontos. A Centrumban helyet kaphat egy kapcsolódó és környékbeli programokat, termékcsomagokat, szálláshelyeket értékesítő, pénzváltó tevékenységet végző szolgáltató iroda is. - 17 -
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Technikatörténeti Élménypark létrehozása bár igen jelentős beruházást igénylő és meglehetősen hosszú megtérülési idővel rendelkező projekt, létrehozását mégis a technikai- és ipari örökségünk védelme és a turizmus újkori elvárásai együttesen indokolják. Emlékeink megóvása, bemutatása, általuk és a turizmus segítségével a kapcsolódó területek újrapozícionálása megállíthatja azt a folyamatot, amely nem csupán népünk termelési kultúrája értékes hagyatékát veszélyezteti, hanem a részint ennek következményeként kialakult társadalmi szemlélet és gyakorlat miatt hátrányosan befolyásolja nemzetgazdaságunk versenyképességét is. A program természetesen nem valósítható meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a MTESZ, az érintett települési önkormányzatok, a tudományos intézetek, és az idegenforgalmi szektor együttes fellépése nélkül, de a közös összefogás egy olyan társadalmi felismerést, és kormányzati intézkedések sorát hozhatja, amely kedvező irányú változást eredményezhet a jövőben. A Nemzeti Technikatörténeti Emlékpark létrehozásával jelentős kulturális- és turisztikai létesítménnyel gazdagodhat nemcsak a város és a régió, de Magyarország is, továbbá ennek keretében megoldás kínálkozik a 70 éve hiányzó Országos Műszaki Múzeum működési feltételeinek megfelelő kialakítására. Turisztikai hasznosításának eredményeképpen kihasználhatóvá válik az iparág gazdaságélénkítő, és multiplikátor hatása, melyek között is a régió szempontjából legjelentősebbek a munkahelyteremtő és bevételnövelő hatások. A program turisztikai termékcsomagokba építése olyan kínálati elemet jelenthet, ami a vendégek tartózkodási idejére és fajlagos költésére is kedvező hatással lehet. Budapest, 2005. szeptember 15.. Dr. Molnár Csilla idegenforgalmi szakértő tszv. főiskolai docens - 18 -