Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Hasonló dokumentumok
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Erdei élőhelyek kezelése

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata II.

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

1 KTT EF Erdősítés elegyfafajai: 3 GY GY vált. mód: Erdősítés célállománya:

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III.

A felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

A potenciális természetes erdőtársulások és az aktuális faállománytípusok összevetése országos szinten

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE

AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I.

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

Természetvédelem erdőterületeken

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Kutatási előzmények

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

ESZR változási jegyzék

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A Holládi erdő (HUDD20061)

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

A Komlóskai Mogyorós-tető és Zsidó-rét (HUBN 20090) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP )

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

Natura 2000 Fenntartási Terv

Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet

A vidékfejlesztési miniszter 53/2014. (IV. 29.) VM rendelete egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

A magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László. WWF füzetek 27.

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

Erdei élőhelyek kezelése

A vidékfejlesztési miniszter. /2011. ( ) VM rendelete

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN

LIFEINFORESTS - ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM

Válasz Mátyás Csaba, akadémikus bírálatára

Bércesné Mocskonyi Zsófia A NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYESEK TÖRTÉNETÉNEK TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉSE

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

A magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László. WWF füzetek 27.

4. évfolyam 1. szám 2014

Erdővédelmi Mérő-és Megfigyelő Rendszer

ERDÉSZET Erdőtelepítés

S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA. CXL. évfolyam szeptember

Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?

8904 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 53. szám

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh

Erdei élőhelyek kezelése

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

A Balatonendrédi dombok (HUDD20034) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Erdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben

2890 Tata, Tavasz u Pécsi Tudományegyetem, Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

A Holládi erdő (HUDD20061)

A HOMOKI ERDŐSSZTYEPP MINTÁZATAI, ÉRTÉKEI ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A DUNA-TISZA KÖZÉN

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

3. A fakitermelésekre vonatkozó erdőtervezési alapelvek

Magyar joganyagok - 45/2015. (VII. 28.) FM rendelet - a évi körzeti erdőtervezé 2. oldal d) a szálaló és átalakító üzemmódú erdőtömbök optimális

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

A Kurca (HUKM20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Sóshartyáni Hencse-hegy (HUBN20060) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek

124/2009. (IX. 24.) FVM

Előzmények. Természetrajzi áttekintés

Új erdőgazdálkodási módszerek a Szombathelyi Erdészeti Zrt. területén A Pro Silvától az átalakító üzemmódig

124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet

Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

Átírás:

Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem

A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött?

Célok, kérdések a kritériumok fölépítése terepi jellemzőkből, az egyes kritériumok értékeinek eloszlása, a felmérés megbízhatósága, az össz-természetesség eloszlása, a gazdálkodás hatása a természetességre - esettanulmányok, következtetések

Az erdőtermészetesség indikátorai, a kritériumok felépítése FÖSZ CSÖSZ GYÖSZ FAÁSZ HOLTFA ÚJÖSZ Faállomány-összetétel: Faállomány-szerkezet: termőhelyhonos állományalkotó korosztályos fafajok Cserje- és és gyepszint, szintezettújulat a záródás elegyfák összetétel: Holtfa: (tisztások) álló természetes idegenhonos, nincs idegenhonos fekvő bolygatás holtfa főképp (főleg is agresszív nagy működik agresszív) fafaj idős mennyiségben, nincs nincs fák túl nagy sok gyomfaj számban, kiemelten természetes a eloszlásban nagyméretűek (5 A1a a fajösszetétel + 4 A1b természetszerű, + 3 A2a + 2 A2b + Erdőtársulás-csoport 5 A3 A18 kísérőfajok + + 5 A19 2 A4 + is A20 2 A5) X nagy + A21 szerint számban + (85 A22 pontozva indikátor) (A7a CSÖSZ + A7b = 5 B4 + 2 A8 + 5 B5 + A9 + + B6 A11) Y + (2 A6 + 2 A13 + 2 A14 + 5 A15 (4 indikátor) + A16 GYÖSZ + A17) = C2 + 2 C3 (12 (2 indikátor) ÚJÖSZ = D3 (2 indikátor)

Az erdőtermészetesség indikátorai, a kritériumok felépítése FÖSZ FAÁSZ HOLTFA CSÖSZ VAD CSESZ GYÖSZ GYESZ TERMH ÚJÖSZ ÚJSZE Cserje- és gyepszint, újulat Össztermészetességi Vadhatás: szerkezet: mutató = = nincs az erdő V eltávolítva kritérium szintjei Termőhely: a legkevésbé normált értéke károsítottak a az záródás elsődleges erózió mérsékelt nincs a másodlagos mintázat hiányzó kisfoltos erózió szintnincs CSESZ = 3 (B1 B2) 2 B3a + VAD talajtömörítés, = (E1 + E2 + -sebzés, E3 + E4) Q talajrétegkeveredés nincs 3 B3b (5 indikátor) + B7 (5 indikátor) GYESZ = 2 C1a + 2 C1b + 2 C4 + C5 sok és mikroélőhely (4 indikátor) ÚJSZ TERMH = D1a = 2 F1 + 4 D1b + Z F2 + D2 + F4 (3 indikátor) + F5 + 5 F6 + F7 + 1,5 F8 (8 indikátor)

Az egyes kritériumok adatainak eloszlása FÖSZ CSÖSZ GYÖSZ ÚJÖSZ HOLTFA TERMH FAÁSZ CSESZ GYESZ ÚJSZE VAD Mean Mean±SE Min-Max

Kritériumaink megbízhatósága Azonos tájban dolgozó felvételezők becslései 1,0 vadhatás faállomány-összetétel 1,0 0,8 0,8 0,6 0,6 0,4 0,4 0,2 0,2 0,0 1 18 A felvételezõ azonosítója 0,0 1,0 1 18 A felvételező azonosítója 0,8 0,6 0,4 0,2 25 26 A felvételezõ azonosítója 0,0 25 26 A felvételező azonosítója

A vadhatás értékelhetősége Kistájak csak nagyon körültekintően összevethetők. Nagy tájak összevetésére, egész országra vonatkozó elemzésekre ez a kritérium is jól használható. A vadhatás értékelésének újabb módját kellene kidolgozni. A A: vad által preferált élőhelyek (SZIE, SZUE, TLE, BAZT, KBE) B: vad által kevésbé preferált élőhelyek B

A természetességi értékek eloszlása I. Az összes vizsgált erdőrészlet össz- 700 600 erdõrészlet szám (db) 500 400 300 200 100 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 Természetesség-érték

A természetességi értékek eloszlása II. Az 59-60 pont természetességű erdők kritériumainak eloszlásai 60 természetességű erdőrészletek kritérium értékei 1 0. 9 0. 8 0. 7 0. 6 0. 5 0. 4 0. 3 0. 2 0. 1 0 FÖSZ FAÁSZ CSÖSZ CSESZ GYÖSZ GYESZ ÚJÖSZ ÚJSZE HOLTFA VAD TERMH FÖSZ CSÖSZ GYÖSZ ÚJÖSZ HOLTFA TERMH FAÁSZ CSESZ GYESZ ÚJSZE VAD

Mi van az átlagok mögött? 1. esettanulmány Hegy- és dombvidéki erdőtársuláscsoportok természetes fafajú állományai Gazdálkodási szempontból jelentős (csak 1-4 FTO) Bükkösök (HDB) Gyertyános-tölgyesek (GY-KTT, GY- KST) Cseres-tölgyesek (CS-KTT, CS-KST) Mészkerülő erdők (ACT, ACB, ACGY-T) Gazdálkodási szempontból kevésbé jelentős Szikladomborzatú erdők (SZIE, SZUE, TLE) Mész- és melegkedvelő erdők (BAZT, KBE)

Gazdálkodási szempontból jelentős és kevésbé jelentős erdőrészletek összehasonlítása Faállomány összetétel gazdálk. jelentõs gazdálk. kevésbé jelentõs Faállomány szerkezet gazdálk. jelentõs gazdálk. kevésbé jelentõs Cserjeszint összetétel gazdálk. jelentõs gazdálk. kevésbé jelentõs Termőhely gazdálk. jelentõs gazdálk. kevésbé jelentõs Állomány 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Gyepszint összetétel gazdálk. jelentõs gazdálk. kevésbé jelentõs gazdálk. jelentõs gazdálk. kevésbé jelentõs

Összefoglalás A gazdálkodással intenzíven érintett hegy- és dombvidéki erdőtársuláscsoportokban annak ellenére, hogy a fafajösszetétel természetes a kritériumok túlnyomó része kevésbé természetesnek mutatkozik.

Mi van az átlagok mögött? 2. esettanulmány Vágásos gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sematikus gazdálkodással kezelt (homogén faállomány-szerkezetű) Csak őshonos fafajok Főfafajok min. 90% elegyarány Záródás min. 90% Erősen záródáshiányos és eltérő záródású foltok nincsenek Korosztályok száma max. 2 Változatos faállomány-szerkezetű Csak őshonos fafajok Nem szempont Nem szempont Erősen záródáshiányos folt van, a záródás mozaikos Korosztályok száma min.2 Álló holtfa mennyisége max. 5% Álló holtfa mennyisége min. 1%

Sematikus gazdálkodással kezelt és faállományszerkezetű erdőrészletek összehasonlítása Faállomány összetétel Állomány 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Faállomány szerkezet Termőhely Holtfa Újulat összetétel

Sematikus gazdálkodással kezelt és faállományszerkezetű erdőrészletek összehasonlítása Cserjeszint összetétel Cserjeszint szerkezet Újulat szerkezet Gyepszint összetétel Gyepszint szerkezet Vadhatás

Összefoglalás A gazdálkodással kezelt, homogén faállományszerkezetű vágásos erdőket csak faállomány kritériumaikkal határoztuk meg. Azonban egyéb kritériumaik is kevésbé természetesek, mint a abb horizontális és vertikális faállomány szerkezettel rendelkező erdőké. A termőhelyhonos fafajösszetétel keveset mond az erdőrészletek természetességéről.

Köszönjük a figyelmet!