Kutatási előzmények
|
|
- Brigitta Nagyné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az embert erdő fgadja, és sivatag búcsúztatja. CHATEAUBRIAND A magyarrszági erdők természetességének vizsgálata Az erdők természetességének növelési lehetőségei BARTHA DÉNES 2009
2 Kutatási előzmények
3 Kitekintés Németrszági Waldbitpkartierungs-prjekt Svájci nemzeti erdőleltárzás-prjekt Osztrák hemeróbia-prjekt
4 Hazai próbálkzásk BARTHA (1994) SZODFRIDT (1995) JÉROME (1995) AGÓCS (1995) KOLOSZÁR (1995) PÁPAI (1995) BARTHA (1995) SEREGÉLYES S. CSOMÓS (1995) MÁTYÁS (1996) FRANK BARTHA (1997) MADAS (1997) BARTHA SZMORAD TÍMÁR (1998) SÓDOR MADAS (1998) MÁTYÁS (1998) SOLYMOS (1998) BONDOR HALÁSZ (1998) SZODFRIDT (1998) SZMORAD (1999) SOLYMOS (2000) SOLYMOS (2001) AGÓCS (2002) KOLOSZÁR (2004) TÓTH (2004) BARTHA STANDOVÁR TÍMÁR (2008)
5 Elméleti alapk és megfntlásk
6 Alapfgalmak Eredetiség := Mindenféle emberi beavatkzást nélkülöző természetesség. Természetesség := A természeti flyamatk szabad érvényesülése, és az e flyamatk által kialakíttt jellemzők megléte. Műviség := A természetesség inverze, kizárólagsan emberi hatásk érvényesülése. Természetes állapt Művi állapt 100 % Természetesség 0 %
7 Visznyítási alapk max. (100%) A természetesség váltzása: 1 - lermlás (degradálódás) 2 - nincs váltzás (stagnálás) 3 - javulás (regenerálódás) antrpgén terhelés AV AV PTV AV JPTV PTV min. (0%) ETV RTV krábbi bitópállapt jelenlegi bitópállapt jövőbeli bitópállapt időskála
8 A közép-európai természetes erdődinamika mdellje
9 Célkitűzések
10 I. Rögzíteni az ezredfrduló erdeinek természetességi állaptát. II. Választ adni az alábbi kérdésekre: 1. Milyen a magyarrszági erdők természetessége? 2. Milyen az erdőgazdasági tájcsprtk erdeinek természetessége? 3. Milyen az erdőgazdasági tájak erdeinek természetessége? 4. Milyen az egyes természetszerű erdőtársulás-csprtk és a kultúrállmányk természetessége? 5. Milyen az egyes kritérium-csprtk szerepe a természetességi állapt jelenlegi szintjében? 6. Hgyan váltzik a krsztályk srán a természetesség? 7. Függ-e a természetesség az állmányk (erdőrészletek) nagyságától? 8. Függ-e a természetesség a kezelések típusától? III. Fejleszteni a természetesség vizsgálati módszerét. IV. Gyakrlati ajánláskat fgalmazni.
11 Anyag és módszer
12 Indikátrk, kritériumk és kritérium-csprtk
13 A faállmány-összetétel indikátrai
14 A faállmány-szerkezet indikátrai
15 A cserjeszint indikátrai
16 A gyepszint indikátrai
17 Az újulat indikátrai
18 A termőhely indikátrai
19 A hltfa indikátrai
20 A vadhatás indikátrai
21 Vizsgálati bjektumk, mintavétel Vizsgálati bjektumk: A mintavétel módszere: állmányk erdőrészletek rétegzett véletlenszerű Típus Országs terület ha Erdőrészletek száma db Súlyérték Mintaterületek száma db Természetszerű állmányk Átmeneti állmányk Kultúrállmányk Összesen
22 Mintavételi helyek
23 Értékelés alapjai Elméleti alap: Delphi-módszer Gyakrlati megvalósítás: értékszámk rendelése az indikátrkhz és ezek súlyzása 1. szint terepen felvett jellemzők (a természetesség indikátrai) (pl. az idegenhns fafajk aránya) 2. szint természetességi kritériumnként (pl. a faállmány-szerkezet természetessége) 3. szint az erdőállmány természetességének származtatása
24 A természetesség számítási módja 1. szint 57 terepen felmért indikátr került értékelésre az indikátrk megszlása skálatípus szerint: Indikátr skálatípusa arány bináris nminális rdinális Indikátrk száma 23 db 9 db 9 db 16 db Példa idegenhns fafajk elegyaránya cserjeszint eltávlításának nyma idős fák térbeli mintázata gyepszint rágáskárának mértéke 14 indikátr értékelése a ptenciális természetes erdőtársulástól is függ, 43 indikátr értékelése ettől független az indikátrk értékszáma közötti
25 A természetesség számítási módja 2. szint a. Faállmány-összetétel = = (5 A1a + 4 A1b + 3 A2a + 2 A2b + 5 A3 + 2 A4 + 2 A5) X b. Faállmány-szerkezet = = (A7a + A7b + 2 A8 + A9 + A11) Y + (2 A6 + 2 A A A15 + A16 + A17) c. Hltfa jellemzők = A A19 + A20 + A A22 d. Cserjeszint-összetétel = 5 B4 + 5 B5 + B6 e. Cserjeszint-szerkezet = 3 (B1 + B2) + 2 B3a + 3 B3b + B7 f. Gyepszint-összetétel = C2 + 2 C3 g. Gyepszint-szerkezet = 2 C1a + 2 C1b + 2 C4 + C5 h. Újulat-összetétel = D3 i. Újulat-szerkezet = D1a + 4 D1b + D2 j. Vadhatás = (E1 + E2 + E3 + E4) Q k. Termőhelyi jellemzők = 2 F1 + Z F2 + F4 + F5 + 5 F6 + F7 + 1,5 F8
26 A természetesség számítási módja 3. szint 1. Faállmány természetessége = (A Faállmány-összetétel nrmált értéke + + Faállmány-szerkezet nrmált értéke) / (A+B) 2. Cserjeszint természetessége = (C Cserjeszint-összetétel nrmált értéke + + D Cserjeszint-szerkezet nrmált értéke) / (C+D) 3. Gyepszint természetessége = (E Gyepszint-összetétel nrmált értéke + + F Gyepszint-szerkezet nrmált értéke) / (E+F) 4. Újulat természetessége = (G Újulat-összetétel nrmált értéke + + H Újulat-szerkezet nrmált értéke) / (G+H) K Erdőrészlet természetességi mutatója = V kritérium nrmált értéke A
27 Eredmények és értékelésük
28 A magyarrszági erdők természetessége rszágs átlagadatk alapján A magyarrszági erdőállmányk átlags természetessége és természetességük szélső értékei A természetes fafajú, a termőhelyidegen fafajú és az idegenhns fafajú állmányk természetessége
29 A magyarrszági erdők természetessége rszágs átlagadatk alapján A magyarrszági erdőállmányk átlags természetessége és természetességük szélső értékei A természetes fafajú, a termőhelyidegen fafajú és az idegenhns fafajú állmányk természetessége
30 A magyarrszági erdőállmányk átlags természetessége és természetességük szélső értékei Legalacsnyabb természetességű erdőállmány: 14,0 % Legmagasabb természetességű erdőállmány: 87,2 % Az erdőállmányk átlags természetessége: 48,6 %
31 A magyarrszági erdők természetessége rszágs átlagadatk alapján A magyarrszági erdőállmányk átlags természetessége és természetességük szélső értékei A természetes fafajú, a termőhelyidegen fafajú és az idegenhns fafajú állmányk természetessége
32 Természetesség (%) T TI I Típus Mean Mean±SE Mean±SD 1. ábra A természetes fafajú (T), a termőhelyidegen fafajú (TI) és az idegenhns fafajú (I) állmányk átlags természetességi értékei (középérték, középérték hibája és szórás)
33 A magyarrszági erdők természetessége területi bntásban Az erdőgazdasági tájcsprtk erdeinek természetessége Az erdőgazdasági tájcsprtk természetes fafajú állmányainak természetessége Az erdőgazdasági tájak idegenhns fafajú állmányainak természetessége Az erdőgazdasági tájak erdeinek természetessége
34 A magyarrszági erdők természetessége területi bntásban Az erdőgazdasági tájcsprtk erdeinek természetessége Az erdőgazdasági tájcsprtk természetes fafajú állmányainak természetessége Az erdőgazdasági tájak idegenhns fafajú állmányainak természetessége Az erdőgazdasági tájak erdeinek természetessége
35 ábra Az erdőállmányk természetessége erdőgazdasági tájanként
36 A magyarrszági erdők természetessége üzemtervi jellemzők alapján A tengerszint feletti magasság és az erdőtermészetesség kapcslata A dmbrzati frmák és az erdőtermészetesség kapcslata Az ártéri fekvés és az erdőtermészetesség kapcslata A lejtésvisznyk és az erdőtermészetesség kapcslata A kitettség és az erdőtermészetesség kapcslata A klímakategóriák és az erdőtermészetesség kapcslata A hidrlógiai visznyk és az erdőtermészetesség kapcslata A talajvisznyk és az erdőtermészetesség kapcslata A termőréteg mélysége és az erdőtermészetesség kapcslata A faállmányk eredete és az erdőtermészetesség kapcslata Az állmányk fatermési sztálya és az erdőtermészetesség kapcslata A tulajdnfrma és az erdőtermészetesség kapcslata Az állmányk elsődleges rendeltetése és az erdőtermészetesség kapcslata
37 A magyarrszági erdők természetessége üzemtervi jellemzők alapján A tengerszint feletti magasság és az erdőtermészetesség kapcslata A dmbrzati frmák és az erdőtermészetesség kapcslata Az ártéri fekvés és az erdőtermészetesség kapcslata A lejtésvisznyk és az erdőtermészetesség kapcslata A kitettség és az erdőtermészetesség kapcslata A klímakategóriák és az erdőtermészetesség kapcslata A hidrlógiai visznyk és az erdőtermészetesség kapcslata A talajvisznyk és az erdőtermészetesség kapcslata A termőréteg mélysége és az erdőtermészetesség kapcslata A faállmányk eredete és az erdőtermészetesség kapcslata Az állmányk fatermési sztálya és az erdőtermészetesség kapcslata A tulajdnfrma és az erdőtermészetesség kapcslata Az állmányk elsődleges rendeltetése és az erdőtermészetesség kapcslata
38 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% SÍK 2,5-7,5 7,5-12,5 12,5-17,5 17,5-22,5 22,5-27,5 27,5-32,5 32,5 < VÁLT 3. ábra Az erdőállmányk természetessége a lejtésvisznyk függvényében (átlag ± maximum/minimum)
39 A magyarrszági erdők természetessége ptenciális természetes erdőtársulás-csprtnként és kultúrerdő-típusnként A ptenciális természetes erdőtársulás-csprtk természetessége A kultúrerdő-típusk természetessége A pusztavágásk és az erdőfelújításk természetessége Az erdőtermészetesség értékelése gazdálkdási típusnként
40 A magyarrszági erdők természetessége ptenciális természetes erdőtársulás-csprtnként és kultúrerdő-típusnként A ptenciális természetes erdőtársulás-csprtk természetessége A kultúrerdő-típusk természetessége A pusztavágásk és az erdőfelújításk természetessége Az erdőtermészetesség értékelése gazdálkdási típusnként
41 Mean Mean±SE Mean±SD Bükkösök Mészkerülő erdők Mészkedvelő erdők Gyertyánstölgyesek Cserestölgyesek Szikladmbrzatú erdők Erdőssztyepperdők Ligeterdők Láperdők Természetesség (%) 4. ábra A ptenciális természetes erdőtársulás-főcsprtk természetességi értékei
42 A magyarrszági erdők természetessége kritériumcsprtnként és kritériumnként A magyarrszági erdők természetessége kritériumcsprtnként A magyarrszági erdők természetessége kritériumnként A kritériumk, kritériumcsprtk és az erdőállmányk természetességének kapcslata
43 A magyarrszági erdők természetessége kritériumcsprtnként és kritériumnként A magyarrszági erdők természetessége kritériumcsprtnként A magyarrszági erdők természetessége kritériumnként A kritériumk, kritériumcsprtk és az erdőállmányk természetességének kapcslata
44 Mean Mean±SE Mean±SD Hltfa Vadhatás Termőhely Faállmányösszetétel Faállmányszerkezet Cserjeszintösszetétel Cserjeszintszerkezet Gyepszintösszetétel Gyepszintszerkezet Újulatösszetétel Újulatszerkezet Erdőállmány 5. ábra A természetes fafajú állmányk kritériumainak természetességi értékei Természetesség (%)
45 A magyarrszági erdők természetességének elemzése néhány kiválaszttt indikátr alapján 1400 Gym- és/vagy nitrfil fajk brításának aránya 1200 Erdőrészletek száma (db) %
46 A magyarrszági erdők természetességének elemzése néhány kiválaszttt indikátr alapján cm-nél nagybb átmérőjű álló hltfák, facsnkk száma Erdőrészletek száma (db) db/ha
47 A magyarrszági erdők természetességének elemzése néhány kiválaszttt indikátr alapján 2000 Földön fekvő vastag (D>30 cm) hltfa törzsek száma Erdőrészletek száma (db) db/ha
48 Az állmányk területnagysága, a fejlődési fázisk és a kezelési típusk hatása az erdőtermészetesség alakulására Az állmányk területnagysága és az erdőtermészetesség kapcslata Az állmányk fejlődési fázisa és az erdőtermészetesség kapcslata Az erdőkezelési típusk (bntási módk) és az erdőtermészetesség kapcslata
49 Az állmányk területnagysága, a fejlődési fázisk és a kezelési típusk hatása az erdőtermészetesség alakulására Az állmányk területnagysága és az erdőtermészetesség kapcslata Az állmányk fejlődési fázisa és az erdőtermészetesség kapcslata Az erdőkezelési típusk (bntási módk) és az erdőtermészetesség kapcslata
50 100 Bükkös 100 Hmki tölgyes Természetesség (%) Természetesség (%) Csemetés Fiatals Sűrűség Rudas Fejlődési fázis Szálas Lábas Mean Mean±SE Mean±SD 0 Csemetés Fiatals Sűrűség Véknyrudas Véknyrudas Rudas Fejlődési fázis Szálas Lábas Mean Mean±SE Mean±SD a. b. 6. ábra Magas-baknyi bükkösök (a.) és nyírségi hmki tölgyesek (b.) fejlődési fázisai és az erdőtermészetesség kapcslata (középérték, középérték hibája és szórás)
51 Az elegyesség, a krszerkezet, a szintezettség és a záródás hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére Az elegyesség hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére A krszerkezet hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére A szintezettség hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére A záródás hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére Az elegyesség, krszerkezet és szintezettség együttes hatásának vizsgálata a kritériumk és az erdőállmány természetességére
52 Az elegyesség, a krszerkezet, a szintezettség és a záródás hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére Az elegyesség hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére A krszerkezet hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére A szintezettség hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére A záródás hatása a kritériumk és az erdőállmány természetességére Az elegyesség, krszerkezet és szintezettség együttes hatásának vizsgálata a kritériumk és az erdőállmány természetességére
53 Faállmánytípus Jellemzők Elegyetlen, egykrú, egyszintes a faállmányt egyetlen fafaj építi fel (A1a = 1); a faállmány egyetlen krsztályból áll (A6 = 1, a pntérték = 0); a faállmány egyszintes (A13 = 1, a pntérték = 0) az 5 % feletti elegyarányú fafaj(k) számának pntértéke (A1a); Elegyes, többkrú, többszintes az 5 % alatti elegyarányú elegyfák számának és összesített elegyarányának pntértéke (A2a és A2b) 50; a faállmány több mint egy krsztályból áll (A6 > 1, a pntérték > 0); a faállmány több mint egyszintes (A13 > 1, a pntérték > 0) 1. táblázat A különböző faállmány-típusk magyarázata
54 Hltfa Vadhatás Termőhely Erdőállmány Jellemző Mintaszám (db) Faállmány-összetétel Faállmány-szerkezet Cserjeszint-összetétel Cserjeszint-szerkezet Gyepszint-összetétel Gyepszint-szerkezet Újulat-összetétel Újulat-szerkezet Elegyetlen, egykrú, egyszintes a ,81±0,76 28,67±0,51 81,07±1,99 73,66±1,75 52,79±1,79 52,27±2,38 93,94±1,56 19,44±1,92 9,59±1,16 70,94±1,69 81,07±1,08 52,28±0,62 Faállmány-típus Elegyes, többkrú, többszintes 49,05±1,95 87,47±4,04 80,64±3,31 75,05±4,63 72,55±4,60 99,85±0,15 36,77±5,21 21,82±3,53 57,25±4,94 83,07±1,99 66,04±1,56 2. táblázat A különböző faállmány-típusú erdőrészletek kritériumainak természetességi értékei b 33 85,55±1,00 Szignifikancia a-b
55 Erdőtermészetességi típusk 60 Cmplete Linkage Euclidean distances 50 Linkage Distance ábra 2823 erdőrészlet klasszifikációja a standardizált indikátrértékek alapján. (A nagyszámú minta miatt az ábra tömörödött.)
56 Következtetések és javaslatk
57 statikus állaptmegőrzés Ex situ fajvédelem Flyamatkizárás Élőhely-védelem Flyamat-ellenvezérlés veszélyeztetett fajk, ppulációk és egyedek be-nem-avatkzás sarj- és középerdők, erdőszegélyek, erdő-fellazulásk beavatkzás Erdőrezervátumk Flyamatvédelem Erdő-visszaalakítás, öklógiai erdőművelés Flyamatvezérlés természetes erdők természetszerű gazdasági erdők váltzásk meghagyása dinamikus 8. ábra A különböző természetvédelmi kncepciók alkalmazása erdők esetén (SCHMIDT, 1997 nymán módsítva)
58 Gyakrlati vnatkzásk Az erdők értékelési lehetőségei közül egy szempnt a természetesség. Az erdők minőségét és a minőségben beállt váltzáskat lehet a természetesség vizsgálatával rögzíteni. A különböző erdőfenntartási módszerek a természetesség szempntjából (is) összehasnlíthatók és értékelhetők. A természetesség kncepciója elősegítheti új erdőművelési módszerek kifejlesztését. A szakmai szemléletváltás egyik alappillére lehet.
59 Köszönetnyilvánítás
60 A TERMERD-munkacsprt ASZALÓS RÉKA BARTHA DÉNES BODONCZI LÁSZLÓ BÖLÖNI JÁNOS KENDERES KATA ÓDOR PÉTER STANDOVÁR TIBOR SZMORAD FERENC TÍMÁR GÁBOR
61 Terepi felmérők ASZALÓS RÉKA BENEDEK PÉTER BODONCZI LÁSZLÓ BÖLÖNI JÁNOS CSÓR SÁNDOR DOMBORÓCZKI GÁBOR FELSŐ-NEMES NÁRCISSZUSZ FICZERE ANDRÁS FILÁK ATTILA GENCSI ZOLTÁN HAHN ISTVÁN HORVÁTH ATTILA HORVÁTH TIBOR KENDERES KATA KOVÁCS GÁBOR KOVÁCS GYULA KOVÁCS KRISZTIÁN LANTOS ZOLTÁN MATUSZKA ROLAND MIHÓK ISTVÁN NÉMETHI KÁLMÁN ÓDOR PÉTER ŐSZ GÁBOR RIEZING NORBERT RITTLING ISTVÁN SCHNEIDLER VIKTOR SZMORAD FERENC TÍMÁR GÁBOR ZAGYVAI GERGELY
62 Feldlgzásban segítők ÁLLAMI ERDÉSZETI SZOLGÁLAT CSERPES TAMÁS HIRMANN ANTAL HORVÁTH TIBOR KOLOZS LÁSZLÓ KOPÁNYI IMRE LANTOS ZOLTÁN MOLNÁR ZSOLT NAGY ANIKÓ OROSZI SÁNDOR RIEZING NORBERT TÖRÖK ANDRÁS
63 Knzultációk DR. CHRISTIANE SCHIRMER (Freiburg) DR. EBERHARD ALDINGER (Freiburg) DR. STEFAN ZERBE (Berlin) DR. URS-BEAT BRÄNDLI (Birmensdrf) DR. GERHARD SCHULZ (Waldbrnn) DR. SUSANNE WINTER (Eberswalde) PROF. ALBERT REIF (Freiburg) PROF. GEORG GRABHERR (Bécs) PROF. HANNES MAYER (Bécs) PROF. HERBERT SUKOPP (Berlin) PROF. INGO KOWARIK (Berlin) PROF. JEAN-PHILIPPE SCHÜTZ (Zürich) PROF. KURT ZUKRIGL (Bécs) PROF. PETER A. SCHMIDT (Tharandt)
64 Megvalósítás a Természetes növényzeti örökségünk felmérése és összehasnlító értékelése c. 0050/3B NKFP-prjekt keretében
65 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
A magyarországi erdők természetességének vizsgálata
A magyarországi erdők természetességének vizsgálata Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha (1994)
RészletesebbenAz erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai
Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt Hazai próbálkozások Bartha
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenErdőtermészetesség: kihívások és realitások
Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata II.
BARTHA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, SZMORAD FERENC, ASZALÓS RÉKA, BÖLÖNI JÁNOS, KENDERES KATA, ÓDOR PÉTER, STANDOVÁR TIBOR, TÍMÁR GÁBOR A magyarországi erdők természetességének vizsgálata II. Az erdők természetességének
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata I.
BÖLÖNI JÁNOS, BARTHA DÉNES, STANDOVÁR TIBOR, ÓDOR PÉTER, KENDERES KATA, ASZALÓS RÉKA, BODONCZI LÁSZLÓ, SZMORAD FERENC, TÍMÁR GÁBOR A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Kutatási előzmények
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.
ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata III.
ÓDOR PÉTER, BÖLÖNI JÁNOS, BARTHA DÉNES, KENDERES KATA, SZMORAD FERENC, TÍMÁR GÁBOR, STANDOVÁR TIBOR, ASZALÓS RÉKA, BODONCZI LÁSZLÓ A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III. A faállomány
RészletesebbenPataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása
Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása Az eszköztár létrehozásának célja Fő célkitűzés: A Natura 2000 erdők erdőtervezési munkáinak támogatása -SAC és SPA területek
RészletesebbenA természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre
Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 69-80, 2007 A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre Kenderes Kata 1, Tímár Gábor 2, Ódor Péter 1, Bartha Dénes 3, Standovár Tibor 1, Bodonczi László 4, Bölöni
RészletesebbenFás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenA magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László. WWF füzetek 27.
A magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László WWF füzetek 27. Tartalom II A magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László Szerzők:
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon
A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos
RészletesebbenTermészetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenA magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László. WWF füzetek 27.
A magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László WWF füzetek 27. Tartalom II A magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László Szerzők:
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro
RészletesebbenRézmovits Ádám Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. A mikroszimulációs nyugdíjmodellek felhasználása Workshop ONYF, 2014.
Rézmvits Ádám Országs Nyugdíjbiztsítási Főigazgatóság A mikrszimulációs nyugdíjmdellek felhasználása Wrkshp ONYF, 2014. május 27 0. Miről lesz szó? 1. Prjekt státuszjelentés HOL TARTUNK? 2. Eredmények
RészletesebbenErdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Jamniczky Zoltán (DINPI) Kelemen Kristóf (ELTE) Természetvédelmi tervezést
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenErdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai
RészletesebbenÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Tímár Gábor Heves Megyei Kormányhivatal NATURA 2000 ELŐÍRÁSOK ALKALMAZÁSA ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Általános jogszabályok 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
Részletesebben2890 Tata, Tavasz u Pécsi Tudományegyetem, Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
Természetvédelmi Közlemények 23, pp. 100 117, 2017 DOI: 10.17779/tvk-jnatconserv.2017.23.100 Erdőtermészetesség szempontú értékelési módszer a Pannon életföldrajzi régió Natura 2000 erdei élőhelytípusainak
RészletesebbenAz őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter
Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik
RészletesebbenÉlet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások
WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem
RészletesebbenA NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes
Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.
RészletesebbenA felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója
Bejárási utasítás A felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója Az erdőrészletet átlagosan 100 m-es vonalsűrűséggel kell bejárni, kétszer (oda-vissza). A kvantitatív jellemzőket a részletben többször
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenNÉV CSAPAT GÓLOK SZÁMA
A III. osztály góllövőlistája 30 forduló után H. NÉV CSAPAT GÓLOK SZÁMA 1 Bazsonyi Bence Gyula-tel 59 2 Nagy Máté Bowling Center 49 3 Császi Richárd Gyula-tel 29 4 Timár Martin Gyula-tel 26 4 Suki István
RészletesebbenLakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet
Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdőtervezési Osztály 2017. augusztus 07. Erdőtörvények kronológiája
RészletesebbenA TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN BARTHA DÉNES
A TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN Bevezetés BARTHA DÉNES A természetes állapot meghatározására többféle definíciót találunk a szakirodalomban (pl.1.... az ember által
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai. Podmaniczky László témavezető
Natura 2000 fenntartási tervek készítésének tapasztalatai Podmaniczky László témavezető A FENNTARÁSI TERVEK CÉLJAI 1. Az érintettek felé bemutathatóvá váljanak azok a természetvédelmi szempontok, amelyek
RészletesebbenERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
RészletesebbenNATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN
Tímár Gábor, erdészeti szakügyintéző, Heves Megyei KH NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN ÉLET AZ ERDŐBEN KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM SOPRON, 2018. ÁPRILIS 5. IMPROVED COMMUNICATION, COOPERATION
RészletesebbenWP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása
WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása 1. Problémafelvetés A fajok és élőhelyek fenntartását, védelmét biztosító gazdálkodási előírások gyakorlati megvalósulását több probléma is nehezíti.
RészletesebbenNatura 2000 erdei élőhelytípusok szerkezet és funkció monitorozási módszere a Pannon életföldrajzi régióban
Természetvédelmi Közlemények 23, pp. 24 49, 2017 DOI: 10.17779/tvk-jnatconserv.2017.23.24 Natura 2000 erdei élőhelytípusok szerkezet és funkció monitorozási módszere a Pannon életföldrajzi régióban Horváth
RészletesebbenTermészetvédelem erdőterületeken
Természetvédelem erdőterületeken A természetesség növelésének lehetőségei a természetközeli erdőfenntartás alapjai Erdeink természetességének növelésére táji és állományi léptékben van lehetőség, ahol
RészletesebbenAz előadás felépítése
Beszámoló előadás Az erdészeti és a mezőgazdasági földértékelés összehasonlítása, az egységesítés lehetséges módjai Patocskai Zoltán II. Phd. hallgató (NYME-EMK RGYEVTDI E2 program) Az előadás felépítése
RészletesebbenAZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE
Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a
RészletesebbenÖsszefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete OEE Közép-Magyarországi Helyi Csoport Rendezvény 2011. június 9. Budakeszi
RészletesebbenNATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN
Dr. Varga Ildikó osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály NATURA2000 ERDŐKEZELÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 13 ÉV TAPASZTALATAINAK TÜKRÉBEN ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenA Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE A fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások kifizetésének igényléséről Jelen közlemény az Európai Mezőgazdasági
RészletesebbenKASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)
(LIFE12 NAT/HU/93) Átalakító üzemmódú kísérletek Kaszóban eredmények, tapasztalatok Kollár Tamás Kaszó, 213.12.. (LIFE12 NAT/HU/93) Mintaterületek ismertetése HM Kaszó Erdőgazdaság Zrt. felkérésére kísérleti
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenBÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal Ügyiratszám: BK-05/ERD/03443-34/2019. Ügyintéző: Pálfalvi Zsolt Tel: 62/553-921 Tárgy: hivatalból meghatározott erdőterv Mellékletek: 1. sz.:
RészletesebbenA tölgy és a folyamatos erdőborítás. Csépányi Péter. termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt.
A tölgy és a folyamatos erdőborítás Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök, Pilisi Parkerdő Zrt. 1. Bevezetés A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek bevezetésének
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba
A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba Üzemi tapasztalatok a Pilisi Parkerdőben Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Történeti áttekintés Erdőanyai Szálalóvágás a
RészletesebbenEredménylista Erdővidék
Osztály: I. 1. Baló Ágnes Baló Judit Benedek Elek Gimnázium Nagybacon 148 2. Veres Zsombor Baló Judit Benedek Elek Gimnázium Nagybacon 133 3. Árpa Csilla-Izabella Benkő Tímea-Emília Kriza János Gimnázium
RészletesebbenA folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai
A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe
RészletesebbenI. Tanévnyitó Amatőr Úszóverseny
1/11 Délelőtti végeredmény Versenyszám Futam Sáv Egyesület Név szül nev. Idő vers. idő helyezés 1 25 m fiú gyors 3 Győri Vízisport SE Török Donát vk 2004 9:99,9 0:22,3-1 25 m fiú gyors 4 Győri Vízisport
RészletesebbenErdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem A természetesség növelésének lehetőségei a természetközeli erdőfenntartás alapjai Erdeink természetességének növelésére táji és állományi léptékben van lehetőség, ahol eltérő szempontokat
RészletesebbenErdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem A természetesség növelésének lehetőségei a természetközeli erdőfenntartás alapjai Erdeink természetességének növelésére táji és állományi léptékben van lehetőség, ahol eltérő szempontokat
Részletesebben2013. novemberi jóváhagyás tervezett. 2013. decemberi jóváhagyás tervezett
SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ Kerepes Várs flyamatban lévő (egyeztetés alatt álló) településrendezési eszköz módsításairól, és ezek és az Újnnan készülő településrendezési eszközök összefüggéseiről 2013. nvemberében
RészletesebbenFelnőtt Férfi Tőr Magyar Bajnokság
oldal 1/2 Vívó (jelen, struktúrált sorrendben - 65 vívó) vezetéknév keresztnév egyesület rh. LIPTÁK György BELVÁROSI VÍVÓ SE 9999 OROSZ József BELVÁROSI VÍVÓ SE 9999 ZSIGMOND Dániel BELVÁROSI VÍVÓ SE 48
RészletesebbenKadet Férfi Tőr Országos Bajnokság Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok Budapest, november 24.
Főbíró: Szetey András Számítógépes főbíró: Szigetvári Andrea Budakalász Versenybírók: Bényei Erik Törekvés Deli Dóra BHSE Gasparin János MTK Hári Máté Budakalász Kreiss Péter UTE Mesteri Viktória UTE Németh
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenA KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE
Ö4.0.4/4 Fraxinus A KŐRISÁLLOMÁNYOK ERDŐNEVELÉSI MODELLJE KOVÁCS FERENC Magyarország erdőterületének,6%-át kőrisek foglalják el. A kőris a hegyvidéki bükkösök legfontosabb elegyfája. A kőris a síkvidéken,
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenFelsőoktatási tematika Államháztartási szakterület
Felsőktatási tematika Államháztartási szakterület Oktatási nap Időtartam 1. alkalm 4 Frrás SQL felépítése, mduljai A pénzügy-számvitel alrendszer szerepe, mduljai és elhelyezkedése a Frrásban. - A pénzügy,
RészletesebbenA nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere
Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi
RészletesebbenA iák koronaméreteinek helyes kialakítása erdőnevelési feladat
A iák krnaméreteinek helyes kialakítása erdőnevelési feladat DE. SÓLYMS REZSŐ Száms igény kielégítését kell az erdőnevelőnek elősegítenie a faanyagtermelés mennyiségének és értékének fkzását szlgáló munkája
RészletesebbenXX. Királyválasztó 2nap összetett
XX. Királyválasztó 2nap összetett 1.osztály 1.nap 2.nap össz. 1 3 RAUSCHER Roland 1o. 1 Real Motorcentrum Suzuki 250 1o. 1 1 2 2 1 MEHNERT Martin 1o. 4 Kanizsa MSC KTM 250 1o. 4 2 6 3 40 SZALAY Gergo 1o.
RészletesebbenMit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban?
Mit tehet az erdőgazdálkodás a biodiverzitás érdekében egy változó világban? vegyestál (ön)kritikus fűszerezéssel Csóka György; Kámpel József; Keserű Zsolt; Rásó János és Szőcs Levente NAIK Erdészeti Tudományos
Részletesebben1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:
Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi
RészletesebbenN A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V EGYEZTETÉSI TERV TISZA ALPÁR-BOKROSI ÁRTÉRI ÖBLÖZETE (HUKN20028) kiemelt
RészletesebbenAZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT
6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz,
Részletesebben(közlekedésgépész szakmacsoportos nappali rendszerű alapozó oktatás)
AZ EGYEZTETETT FELVÉTELI JEGYZÉK ALAPJÁN FELVETT TANULÓK AZ EGYEZTETETT FELVÉTELI JEGYZÉK ALAPJÁN FELVETT TANULÓK 01-ES KÓD (közlekedésgépész szakmacsoportos nappali rendszerű alapozó oktatás) rangsor
RészletesebbenBeszámolás időszaka. nevelésioktatási. előző naptári év és az adott év első negyedéve
4. számú melléklet a 14/2014. (XI.28.) rendelethez INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÁSI REND Az intézmények az Önkrmányzat működési rendjébe illeszkedően előre megadtt hónapkban számlnak be az előző időszaki működésükről.
RészletesebbenSzukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.
Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat
RészletesebbenFutakeszi. 10 km nemenkénti eredménylista. Férfi. Hely Rsz Név Szév Nettó idő 1. kör 2. kör 3. kör 4. kör
1 9035 FAZEKAS Attila 1970 00:37:38 00:08:50 00:09:28 00:09:36 00:09:42 3:45 min/km +00:00:00 2 9150 THURAUER Roman 1977 00:37:54 00:08:51 00:09:28 00:09:41 00:09:53 3:47 min/km +00:00:15 3 9051 HAJTMAN
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenWestbay - G4S - HM EI Kupa
Westbay - G4S - HM EI Kupa 2009. 06. 27-28. BHSE Lőtér, Pongrác út Légpuska 40 lövés, nők: 1. 2. 3. 4. Σ 1. Dalmati Nóra 1978 BHSE 99 97 99 97 392 2. Seffer Kata 1992 BHSE 97 96 95 94 382 3. Szakonyi Gerda
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenI. A holt faanyag jelentősége természetközeli bükkösöken
Szakmai beszámoló Ódor Péter zárójelentéséhez Pályázat száma: D46045 Típusa: OTKA Posztdoktori Ösztöndíj Pályázat Címe: Mohaökológiai és erdőökológai vizsgálatok Futamidő: 2003. 10. 01. 2006. 09. 30. Vezető
RészletesebbenZsámbékfutás Félmaraton km nemenkénti és kategóriánkénti eredménylista
Férfi 35 év alatti 1 593 FARKAS Pál 1985 01:30:31.8 01:30:27.8 1 1 4:16 min/km +00:00:00.0 2 699 PINTÉR András 1996 01:33:36.5 01:33:33.8 3 3 4:24 min/km +00:03:05.9 3 609 HERCZEG Zoltán 1986 01:33:41.8
RészletesebbenTermészetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
RészletesebbenA Szociális Műhely ajánlásai
A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,
RészletesebbenMohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye Gimnáziumok
Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye ok Név Iskola Pontszám 1 Horváth Bálint 49 2 Matos Lilla 48 3 Demjén Balázs Ádám 47 4 Matos Bence 47 5 Ubrea Roland 6 Krizsna Szabolcs
RészletesebbenVálasz Mátyás Csaba, akadémikus bírálatára
Válasz Mátyás Csaba, akadémikus bírálatára Szeretném megköszönni Bírálóm értekezésemre adott részletes kritikai megjegyzéseit, amelyekre a bírálat tematikáját követve szeretnék reagálni. Bírálóm az Őrséget
RészletesebbenTORNA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ 2014/2015 tanév Budapest II. korcsoport "B" kategória fiú csapatbajnokság
Hely. Cím Csapatnév 1 Debrecen Vénkerti Ált. Isk. és AMI 37,850 37,650 38,250 113,750 2 Tatabánya Dózsakerti Váci Mihály Ált. Isk. 37,550 37,750 36,700 112,000 3 Szeged Arany János Ált. Isk. 37,100 37,400
RészletesebbenAz körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben
Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados
RészletesebbenVII. Rábapatonai Futó Körverseny 2 km nemenkénti és kategóriánkénti eredménylista
Férfi 2007-1 2038 TAKÁCS Csongor Olivér 2010 00:08:59 Rábapatona 4:39 min/km +00:00:00 2 2051 DEZSŐ Csanád 2007 00:09:11 Rábapatona 4:45 min/km +00:00:12 3 2015 KÁLDI Mátyás 2009 00:09:23 Rábapatona 4:52
Részletesebben