Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013
Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztályán, az Informatikai főosztály, a Népszámlálási főosztály és a Tájékoztatási főosztály közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Végh Zoltán Kocsis-Nagy Zsolt Összeállította: Bozsikné Vadai Anna Csőszné Seres Ilona Kovács Andrea Krucsai Erika Rövid Irén Szűcs Anna Dr. Takács Béláné A táblázó programot készítette: Papp Márton A kéziratot lektorálta: Horváth József Tördelőszerkesztők: Bada I. Csilla Bulik László Kerner-Kecskés Beatrix Trybek Krisztina Weisz Tamás További információ: Rácz Attila Telefon: (+36-62) 623-850, e-mail: attila.racz@ksh.hu Internet: www.nepszamlalas.hu info@ksh.hu (+36-1) 345-6789 (telefon), (+36-1) 345-6788 (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. 2013.057
TARTALOM Köszöntöm az Olvasót!...4 Összefoglaló...5 1. A népesség száma és jellemzői...7 1.1. A népesség száma, népsűrűség...7 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma...9 1.3. Családi állapot...11 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás...14 1.5. Gazdasági aktivitás...17 1.6. Nemzetiség, anyanyelv...19 1.7. Vallás...22 1.8. Egészségi állapot...24 2. Háztartások, családok...26 2.1. A háztartások száma és összetétele...26 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele...29 2.3. A családok száma és összetétele...32 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma...33 3. A lakásállomány jellemzői...37 3.1. A lakások száma...37 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint...40 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám...42 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága...44 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség...47 Táblázatok...49 Módszertani megjegyzések, fogalmak...207 3.2. Bács-Kiskun 3
KÖszÖntÖm az OlvasÓt A Központi Statisztikai Hivatal 2011 októberében hajtotta végre Magyarország 15. népszámlálását. A közvélemény mielőbbi tájékoztatása érdekében az adatfeldolgozás befejezését megelőzően, 2012 márciusában az összeírás során külön gyűjtött információk alapján közöltünk előzetes adatokat a népesség számáról és a lakásállományról. 2012 októberében a népesség, a háztartások és a családok, valamint a lakásállomány legfontosabb országos jellemzőit, az elmúlt évtizedben történt változásokat bemutató kötetet készítettünk a kérdőívek mintegy 1 százalékát magában foglaló mintából származó becslések alapján. A feldolgozási folyamat befejeződése után megjelenő, 21 kötetből álló kiadványsorozatunkkal kezdjük meg a 2011. évi népszámlálás végleges adatainak közzétételét. A részletes területi adatok iránt a felhasználók különböző rétegeitől érkező információigény kielégítése érdekében elsőként a területi bontású táblákat és a települések, a járások és a kistérségek adatait is magukban foglaló megyei köteteket tesszük közzé. A honlapunkon (www.ksh.hu/nepszamlalas) és kevésbé részletezett adattartalommal papíron is megjelenő kiadványsorozatunkban összesen közel 4800, megyénként mintegy 200 táblával mutatjuk be a népesség demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, anyanyelvi, nemzetiségi, vallási és egészségi állapotra, a háztartások és a családok összetételére, méretére, valamint a lakásállomány összetételére vonatkozó adatainkat. Az országos összefoglaló régiónkénti, megyénkénti és településtípusonkénti, a fővárosi összeállítás kerületenkénti, a megyei pedig településtípusonkénti és településenkénti összesítéseket is tartalmaz. A települések adatait járásonként és kistérségenként, valamint a települések népességnagysága szerint közöljük. Az adat-összeállítások az első fejezetben korábbi népszámlálások adatait is közlik, lehetővé téve, hogy az elmúlt évtized részletes bemutatásán túl hosszabb időszak adatainak egybevetésével több évtizedes folyamatok is nyomon követhetők legyenek. Az ENSZ-ajánlásnak és az Európai Unió népszámlálási rendeletében előírt tartalomnak is megfelelő adatok módot adnak európai és Európán kívüli országokkal történő összehasonlításokra is. Tisztelettel ajánlom minden kedves felhasználónk figyelmébe a kiadványsorozatot, valamint a további, elsősorban a www.ksh.hu/nepszamlalas honlapunkon megjelenő népszámlálási közléseinket is. Dr. Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 4 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
ÖSSZEFOGLALÓ 1. A népesség száma és jellemzői Bács-Kiskun megye népessége a két utolsó népszámlálás között tovább fogyott, így 2011-ben nagyjából annyian éltek a megyében, mint az 1920-as évek közepén. Csökkent a termékenység, az elmúlt 20 évben emelkedett a gyermektelen nők aránya, 2011-ben a Bács-Kiskun megyei nők közel egynegyedének nem volt utódja. 2001 és 2011 között a megye népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele már nem változott olyan számottevő mértékben, mint a megelőző évtizedben, a foglalkoztatottak és az inaktív keresők esetében ugyanakkor a korábban jellemző kedvezőtlen irányú tendenciák megfordultak. 1.1. A népesség száma, népsűrűség Bács-Kiskun megyében 2011. október 1-jén az ország lakosságának 5,2 százaléka, több mint 520,3 ezer fő élt. Az ország legnagyobb kiterjedésű megyéje, ahol 2011- ben egy négyzetkilométeren átlagosan 62-en éltek, jóval kevesebben, mint országosan. 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Az elmúlt évtizedben a nemek arányában folytatódott a nőtöbblet irányába történő eltolódás. A megye lakosságának 52,4 százaléka nő. A lakosság tovább öregedett, az időskorúak népességen belüli aránya 2011-ben már 9,7 százalékponttal haladta meg a gyermekkorúakét. 1.3. Családi állapot A házasságkötések számának visszaesésével és az első házasságkötési kor emelkedésével párhuzamosan a házasságban élők aránya mindkét nemnél jelentősen csökkent. Ezzel egyidőben az elváltak, de különösen a nőtlenek, illetve a hajadonok aránya erőteljesen növekedett. Az élettársi kapcsolatok népszerűségének növekedése, a házasságban élő magasabb termékenységű nők részarányának csökkenése mérsékelte az átlagos gyermekszámot. 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás Tovább emelkedett a népesség iskolázottsága. A nők képzettebbek, az érettségizettek, illetve a diplomások megfelelő korú népességen belüli aránya magasabb a férfiakénál. Egyre többen beszélnek idegen nyelveket, a legelterjedtebb az angol és a német. 1.5. Gazdasági aktivitás Emelkedett a gazdaságilag aktívak, ezen belül a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya. Az inaktív keresők és az eltartottak hányada mérséklődött. 1.6. Nemzetiség, anyanyelv 2001-hez képest emelkedett a 13 hazai nemzetiséghez tartozók száma. A négy legnagyobb lélekszámú nemzetiségi csoportot továbbra is a németek, a cigányok, a horvátok, valamint a szlovákok alkották. 1.7. Vallás A három legnagyobb felekezet 2011-ben is a katolikus, a református és az evangélikus. Legtöbben római katolikus vallásúnak mondták magukat. Növekedett az egyházhoz, felekezethez nem tartozók és a más vallási közösségek tagjainak száma. 3.2. Bács-Kiskun 5
1.8. Egészségi állapot Némileg mérséklődött a megye népességén belül a magukat fogyatékosnak vallók aránya, nagyjából minden ötödik többszörösen sérült. Csaknem négyszer több a tartós betegséggel küzdő lakos a megyében, mint a fogyatékos. A betegségek a nőket és az időseket sújtják nagyobb arányban. 2. Háztartások, családok A két népszámlálás között a háztartások száma tovább emelkedett, a háztartásban élőké viszont mérséklődött. A családháztartások számának a csökkenése a nem családháztartásokénak a jelentős növekedése mellett jött létre. A családok száma és átlagos mérete csökkent, de több az élettársi kapcsolat és az egyszülős család. A családban élő gyermekeknek már csak kevesebb mint fele a 15 évesnél fiatalabb. 2.1. A háztartások száma és összetétele 2011 októberében a megyében összeírt mintegy 217,7 ezer háztartásban a népesség közel 98 százaléka, 508,5 ezer személy élt. A háztartások összetétele tovább módosult: a 65 százalékát adó családháztartások száma 4,6 százalékkal csökkent, a családot nem alkotóké viszont 26 százalékkal növekedett. 2.2. A háztartások mérete, korösszetétele A háztartásban élő személyek számának a csökkenése miatt mérséklődött a háztartások átlagos nagysága; 2011-ben száz háztartásra 234 személy jutott, a tíz évvel korábbinál 21-gyel kevesebb. Jelentősen növekedett az időskorúakból álló háztartások száma: a háztartások 32 százalékában egyedülállók éltek. 2.3. A családok száma és összetétele A 143 ezer család 7 százalékkal kevesebb a tíz évvel korábbinál, a családban élők száma pedig 9 százalékkal csökkent. A családok összetétele is változott, egyre kevesebben kötöttek házasságot, miközben az élettársi, valamint a szülő-gyerek típusú kapcsolatok száma emelkedett. Az élettársi kapcsolatot elsősorban a fiatalabb korosztályok részesítették előnyben, a házas nőknek egynegyede, a férfiaknak pedig mindössze egyötöde volt 40 évesnél fiatalabb. 2.4. A családok mérete, a gyermekek száma A családok mintegy kétharmadában élt gyermek, száz családonként 106, valamivel kevesebb, mint 2001-ben. A 15 évesnél fiatalabbak száma csökkent, a gyermekeknek már csak kevesebb mint fele tartozott ebbe a korcsoportba. A gyermekes családok többsége egyetlen gyermeket nevelt, részesedésük az elmúlt tíz évben tovább emelkedett. 3. A lakásállomány jellemzői A megye lakásállománya 1949 2011 között több mint másfélszeresére nőtt. Az elmúlt évtizedben a lakásállományon belül a nem lakott lakások száma valamivel nagyobb mértékben emelkedett, mint a lakott lakásoké. 3.1. A lakások száma A lakásállomány az elmúlt évtizedben 4 százalékkal növekedett, kevésbé, mint az előző évtizedben. Bács-Kiskun megyében található az ország lakásállományának 5,4 százaléka, csaknem 239,2 ezer lakás és lakott üdülő. 3.2. A lakásállomány tulajdon és használati mód szerint A lakások tulajdonosi szerkezetében és használati jogcím szerinti összetételében nem történt jelentős változás az elmúlt tíz évben, a lakott lakások jelentős többsége, mintegy 98 százaléka magánszemélyek tulajdonában volt. A megyei rangsorban Bács-Kiskun megyében volt az ötödik legkisebb az önkormányzati tulajdonú lakások hányada, míg a más jogcímen használt lakásoké Csongrád megye után a második legnagyobb. 3.3. A lakások mérete: alapterület, szobaszám A lakások átlagos alapterülete az elmúlt évtizedben 4m 2 -rel növekedett, a 81m 2 -es lakásnagyság 4m 2 -rel nagyobb, mint az országos átlag. A lakásállomány szobaszám szerinti összetétele az országos tendenciához hasonlóan a többszobás lakások irányába mozdult el. 3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága A lakott lakások felszereltsége, közművekkel való ellátottsága tovább javult. A komfortfokozat szerinti összetétel az összkomfortos és komfortos lakások irányába tolódott el. 3.5. A lakások és lakóik, laksűrűség A lakónépesség csökkenésének, illetve a lakásállomány gyarapodásának következményeként mérséklődött a laksűrűség. Az egy személy által lakott lakások száma csaknem 30 százalékkal emelkedett. 6 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
1. A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS JELLEMZŐI 1.1. A népesség száma, népsűrűség Bács-Kiskun megyében 2011. október 1-jén, a népszámlálás időpontjában, az ország népességének 5,2 százaléka, több mint 520,3 ezer fő élt. A megye lakossága a tíz évvel korábbi népszámláláshoz képest csaknem 26,2 ezer fővel, 4,8 százalékkal csökkent. A népesség alakulását a természetes népmozgalom (az élveszületések és a halálozások), valamint a vándorlás befolyásolja. 2001 és 2011 között a népességfogyás meghatározó tényezője a korábbi évtizedhez hasonlóan a természetes fogyás volt, amit a vándorlási folyamatok tovább erősítettek. Az előbbi tényező 25,3 ezer fővel, az utóbbi 0,9 ezer fővel apasztotta a megye népességét. Az elmúlt egy évtizedben összességében mind a városokban, mind a községekben csökkent a lakosok száma; a 119 település közül csupán 7-nek a népessége gyarapodott, kisebb-nagyobb mértékben. A 22 város közül legnagyobb arányú vesztesége Hajósnak, Bácsalmásnak, Tompának, Szabadszállásnak és Mélykútnak volt. E városok lakossága több mint 10 százalékkal fogyott. A népesség eközben mindössze két városban Lajosmizsén, illetve Solton stagnált, és ugyancsak kettőben Kecskeméten bő 3, Kerekegyházán majd 5 százalékkal gyarapodott. A falvak közül a legnagyobb mértékben 2011-ben így már csak 357 főt számláló Újtelek népessége csökkent, e község 2001 1.1.1. ábra A népesség számának alakulása 3.2. Bács-Kiskun 7
1.1.1. tábla A lakónépesség változásának tényezői Településtípus Természetes szaporodás (+), illetve fogyás ( ) Vándorlási különbözet, egyéb változás (+, ) Lakónépesség, 2011 2001 és 2011 között, fő fő a 2001. évi százalékában fő/km 2 Megyeszékhely 700 4 362 111 411 103,4 345,4 Többi város 12 663 2 998 241 651 93,9 85,5 Városok összesen 13 363 1 364 353 062 96,7 112,1 Községek, nagyközségek 11 950 2 237 167 269 92,2 31,6 Megye összesen 25 313-873 520 331 95,2 61,6 és 2011 között lakosságának több mint 30 százalékát elvesztette. Jelentős, 20 százalékot meghaladó mértékű fogyás jellemezte még az ugyancsak 500 fő alatti falvak közül Mátételkét, Bugacpusztaházát, Kéleshalmot, Móricgátat és Bácsszőlőst. Ezzel szemben a megyeszékhely közeli Ballószögön és Helvécián jóval többen élnek, mint tíz évvel azelőtt. Az előbbi község népessége 22, az utóbbié 15 százalékkal nőtt. A járások többségében a Kecskemétit leszámítva, ahol növekedett, fogyott a népesség, leginkább a Bácsalmásiban és a Jánoshalmiban. A Kecskeméti járáson belül főleg azoknak a népessége gyarapodott, a fent említett Ballószög, Helvécia illetve Kerekegyháza,, amelyek a megyeszékhely alvótelepüléseinek szerepét töltik be. Történeti áttekintés A megye lakossága 1870-ben, az első hivatalos népszámláláskor megközelítőleg 325 ezer fő volt. A népesség száma 1949-ig növekedett, a 80 év alatt 82 százalékkal emelkedve meghaladta az 591 ezer főt. A népesség nagysága ekkor érte el maximumát, azóta szinte folyamatosan, de évtizedről évtizedre változó ütemben csökkent. Az 1950-es évekbeli visszaesés a megye társadalmi-gazdasági helyzetéből adódott. A népesség legnagyobb hányadát évtizedeken keresztül a mezőgazdaság foglalkoztatta, ami nem tudott elegendő munkalehetőséget biztosítani az itt élők számára. Mivel a többi gazdasági ág sem tudta lekötni a szabad munkaerőt, megkezdődött az elvándorlás az ország egyéb munkát kínáló tájaira. Az elköltözésekből adódó népességhiányt ebben az időszakban azonban még csaknem ellensúlyozta a kiemelkedő születésszámok révén a hasonló nagyságrendű természetes szaporodás. Sokkal kedvezőtlenebb volt a helyzet az 1960-as években, amikor is a népesség lakóhely-változtatásból adódó veszteségét már nem tudta pótolni az élveszületések és a halálozások különbözete. Az 1970-es években a népességszám csökkenő tendenciája megtört, a természetes szaporodás az évtized közepi demográfiai hullám eredményeképp kicsivel felülmúlta a vándorlási veszteséget. Az 1980. évi 571,4 ezres lakónépesség 1,4 ezer fővel meghaladta a tíz évvel korábbit. Ezzel véget is ért a rövid ideig tartó gyarapodás, ugyanis az 1980-as években csaknem 25 ezer fős népességcsökkenés történt, amelyhez szinte azonos arányban járult hozzá a természetes fogyás és a vándorlás negatív egyenlege. Majd az 1990-es évtized újabb fordulatot hozott. A természetes népmozgalom 1980-as évekre jellemző negatív tendenciája (csökkenő születés, növekvő halálozás) ugyan tovább mélyült, de sok évtized óta először nem népesség-kibocsátó volt a megye, hanem döntően a nemzetközi vándorlásból adódóan befogadó. Ennek eredményeképp, ebben az évtizedben Bács-Kiskun megye népessége mindössze 0,4 ezer fővel fogyott. 2001 után még tovább emelkedett a természetes fogyásból eredő népességveszteség, amit az elvándorlás újból csak fokozott. Így a megyében 2011-ben már csak annyian éltek, mint az 1920-as évek közepén. Helyünk az országban Bács-Kiskun az ország ötödik legnépesebb megyéje. A 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban a megye népessége 4,8 százalékkal, az országé pedig 2,6 százalékkal csökkent. A tíz év alatt csaknem valamennyi megyében fogyott a népesség. Kivételt Pest és Győr-Moson-Sopron megye képez, az előbbiben több mint 12, az utóbbiban 2 százalékot meghaladó növekedést regisztráltak. Legnagyobb veszteség 9,5 százalékos Békés megye népességét sújtotta. 8 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
Történeti áttekintés Bács-Kiskun megye népsűrűsége 1870 és 1949 között a népességszám emelkedésével párhuzamosan több mint 84 százalékkal, 38 fő/km 2 -ről 70 fő/km 2 -re emelkedett. Majd a népesség fogyását követve a népsűrűség is csökkent, 2011-ben már csak 62 fő élt egy négyzetkilométeren a megye területén. Bács-Kiskun megye továbbra is kiterjedt tanyavilággal rendelkezik. A 2011-es népszámláláskor az ország külterületi lakosságának csaknem 22 százaléka a megyében lakott. A magánháztartásban élő népesség 13 százaléka több mint 64 ezer fő élt külterületen. Ez az arány az országban magasan a legnagyobb. 1.1.2. ábra A lakónépesség változása 2001. február 1. és 2011. október 1. között (%) Bács-Kiskun az ország legnagyobb kiterjedésű megyéje; 8445 km 2 -en, az ország 9 százalékán terül el. 2011-ben a megye egy négyzetkilométerén átlagosan 62 fő élt, 45 fővel kevesebb, mint az országos átlag. Ennél ritkábban lakott megye az országban csak Somogy. A megyén belül legsűrűbben a Kecskeméti járásban laknak, ahol egy négyzetkilométerre 128 személy jutott, háromszor annyi, mint a legritkábban lakott Bácsalmásiban. A települések közül a megyeszékhely, Kalocsa és Baja népsűrűsége a legnagyobb, ugyanakkor Újsolté, Bugacpusztaházáé és Kéleshalomé a legkisebb. Ez utóbbiakban 7-en sem élnek négyzetkilométerenként. 1.2. Kormegoszlás, a férfiak és a nők száma Bács-Kiskun megyében 2011-ben 247,6 ezer férfi és 272,7 ezer a nő élt. Az elmúlt tíz évben a két nem aránya közötti különbség a férfiak magasabb halandóságának következményeként tovább növekedett, 2011-ben a férfiak aránya 47,6 százalékot, a nőké 52,4 százalékot tett ki. Így ezer férfira 1102 nő jutott, 4-gyel több, mint 2001-ben. 1.2.1. ábra A népesség száma nem és életkor szerint A megye járásai közül a két nem aránya a Kunszentmiklósiban (ezer férfira 1054 nő jut) a legkiegyenlítettebb, a Bajaiban (1124) pedig a legkedvezőtlenebb. A megye messze legmagasabb nőtöbbletű települése Újtelek (1217), melyet Kalocsa (1201) követ. Ezzel szemben Hartán, Solton, Fülöpjakabon, Kaskantyún, Ladánybenén, Öregcsertőn, Bócsán, Szentkirályon, Apostagon és Petőfiszálláson a férfiak vannak többségben. A 2001-es népszámlálás után is folytatódott a népesség öregedése. Legszembetűnőbb változás a gyer- 3.2. Bács-Kiskun 9
Történeti áttekintés Bács-Kiskun megyében már az 1930-as népszámlálás idején is nőtöbbletet regisztráltak. A II. világháború után a jelentős férfiveszteség következtében kialakult magasabb nőtöbblet 1970-re valamelyest, 1980-ra pedig még tovább mérséklődött. Ezt követően a tendencia megfordult, s ennek hatására 1990-ben, 2001-ben és 2011-ben még inkább a nők javára mutatkozó többlet már jócskán meghaladta a világháború utáni évek magas értékeit is. Helyünk az országban A megyében a nő-férfi arány az országosnál valamivel kiegyenlítettebb, hiszen 2011-ben ezer férfira az országos átlagnál 4-gyel kevesebb, 1102 nő jutott. A mutató Budapest, illetve Heves, Baranya, Somogy és Csongrád megye után a hatodik legmagasabb az országban. mekkorúak és az időskorúak körében tapasztalható. A népességcsökkenés mértéke a gyermekkorúaknál volt a legjelentősebb, majd 19 százalék. A születések számának három és fél évtizede tartó mérséklődése következtében a gyermekek részaránya az utóbbi egy évtizedben 2,5 százalékponttal visszaesett. Ez idő alatt a 15-39 évesek száma 9, a 40-59 éveseké mintegy 3 százalékkal csökkent, létszámgyarapodás csak a 60 évesek és idősebbek körében következett be. Öszszességében az utóbbi korosztály létszáma az elmúlt tíz év során bő 11 százalékkal emelkedett, a népességen belüli arányuk pedig 3,5 százalékponttal nőtt. A társadalom elöregedésének folyamata gyorsult, ezt jól mutatja az is, hogy 1990 és 2001 között az aránynövekedés ennél jóval kisebb mértékű 1,3 százalékpont volt. 2001-hez viszonyítva az 5 éves korcsoportokat vizsgálva az egyik legjelentősebb népességcsökkenés a 45-49 éveseknél következett be. Ebbe a korosztályba tartoznak ugyanis az 1960-as évek első felében kialakult demográfiai hullámvölgy idején születettek. Számuk ma csaknem 24 százalékkal kisebb, mint 2001-ben az ugyanilyen korúaké volt. Az 1950-es évek elején született nagylétszámú korosztályok Ratkó-gyerekek napjainkban 60 év körüliek. Ebből adódóan az 55-59 és a 60-64 évesek körében tíz év alatt 28, illetve 20 százalékos emelkedés következett be. Az ő gyermekeik többnyire a 30-as éveikben járnak, ezért a 35-39 évesek száma mintegy 24 százalékkal gyarapodott. Legnagyobb emelkedés a 80-84 éveseknél figyelhető meg: 2011-ben másfélszer több ilyen korú ember élt Bács-Kiskun megyében, mint 2001-ben. Az egyes településtípusok népességének koröszszetétele alig különbözik egymástól. A városokban a gyermekkorúak és a 15-39 évesek aránya magasabb, a 40-59 éveseké, valamint az időskorúaké alacsonyabb, mint a községekben. A járások közül arányaiban a legkevesebb gyermekkorú a Kalocsaiban, a legtöbb a Kecskemétiben él. Az időskorúaknál a két pólust a Kecskeméti, illetve a Bácsalmási képviseli. 1.2.1. tábla A férfiak és nők száma kiemelt korcsoportonként, 2011 Jelentősen eltér egymástól a két nem kormegoszlása. Legnagyobb különbség az időskorúaknál figyelhető meg: 2011-ben a nőknek több mint 28 százaléka, míg a férfiaknak közel 20 százaléka volt idősebb 59 évesnél. Ezen belül a 69 évesnél idősebbek aránya a nők esetén bő 15, a férfiaknál majd 9 százalék. Ma már a női lakosságnak jóval több, mint fele 56 százaléka idősebb 39 évesnél, 1930-ban ez az arány még csak 30 százalékot tett ki. A fiúszületési többlet miatt to- Korcsoport, éves Férfi Nő Együtt fő A 2001. évi százalékában Ezer férfira jutó nő 2 7 112 6 893 14 005 91,6 969 3 5 7 880 7 575 15 455 92,2 961 6 14 23 998 22 649 46 647 75,7 944 15 39 87 475 82 707 170 182 91,0 945 40 59 71 897 75 684 147 581 97,1 1 053 60 62 10 122 11 758 21 880 121,8 1 162 63 65 8 191 10 325 18 516 110,7 1 261 66 69 9 636 13 119 22 755 107,8 1 361 70 21 281 42 029 63 310 109,0 1 975 Összesen 247 592 272 739 520 331 95,2 1 102 10 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
Történeti áttekintés Az elmúlt 81 évben lényegesen módosult a lakosság korösszetétele is. A legjelentősebb változás a gyermekkorúak és az időskorúak körében tapasztalható. 1930-ban Bács-Kiskun megye lakosságának 29 százaléka volt fiatalabb 15 évesnél, míg 2011-ben már csak 14,6 százaléka. Ezzel egyidőben az időskorúak aránya 9,8 százalékról 24,3 százalékra növekedett. A 35 évesnél fiatalabbak valamennyi korcsoportjában fogyott a népesség, a náluk idősebbeké pedig emelkedett. Nyolc évtized alatt leginkább a 0-4 évesek száma csökkent, létszámuk csaknem 59 ezer főről négytizedére, 24 ezer főre esett vissza. A legnagyobb növekedés a 85 évesnél idősebbeknél következett be, 2011-ben a népességen belül hétszer több ilyen korú ember élt, mint 1930-ban; a férfiaknál ebben a korcsoportban négyszeres, a nőknél közel tízszeres az emelkedés. Helyünk az országban Bács-Kiskun megye az országos átlagnál kissé idősebb népességű. Ezt jól szemlélteti a 100 gyermekkorúra jutó időskorú mutató, hiszen a Bács-Kiskun megyei 166-os érték 5-tel magasabb az országosnál. Ebből a szempontból a két pólust Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Budapest képviseli: míg Szabolcs-Szatmár-Beregben 100 gyermekre 114 idős személy jut, addig a fővárosban ennek az értéknek szinte a duplája 208. vábbra is több gyermekkorú, illetve fiatal felnőtt korú férfi él a megyében, mint nő. A lakosságon belül a 44 évnél fiatalabbak körében férfitöbblet, a felett nőtöbblet tapasztalható. 1.2.3. ábra A 70 évesek és idősebbek aránya, 2011 (%) 1.2.2. ábra Száz aktív korúra jutó gyermekés időskorú Az aktív korú népesség ún. eltartási terhét jelzi, hogy társadalmi értelemben mennyi gyermek-, illetve időskorúról kell gondoskodnia. A gyermekkorúak csökkenő és az időskorúak növekvő arányának együttes hatására az 1990 és 2001 közötti mérséklődés után ez a mutató 2011-re összességében ugyan szerény mértékben, de ismét nőtt. Összetétele az évtizedek folyamán megfordult: 1990-ig főként a gyermekek, 1990-től viszont már az időskorúak eltartása jelenti a nagyobb terhet. 1.3. Családi állapot A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében amely a népszámlálás eszmei időpontjában fennálló jogi helyzet alapján vizsgálható 2001 és 2011 között tovább folytatódtak a korábbi évtizedek tendenciái. A házasságkötések számának visszaesésével és az első házasságkötési kor emelkedésével párhuzamosan a házasságban élők aránya mindkét nemnél jelentősen csökkent. Ezzel egyidőben az elváltak, de különösen a nőtlenek, illetve a hajadonok aránya erőteljesen növekedett, az özvegyek esetében ugyanakkor nem történt érdemi változás. A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti összetételében nemenként figyelemreméltó kü- 3.2. Bács-Kiskun 11
1.3.1. tábla A 15 éves és idősebb férfiak és nők megoszlása családi állapot szerint Férfi Nő Együtt Családi állapot 2001 2011 2001 2011 2001 2011 (%) Nőtlen/hajadon 32,7 38,7 20,8 25,5 26,4 31,7 Házas 55,4 46,6 49,3 41,4 52,2 43,8 Özvegy 3,8 3,9 19,8 19,8 12,3 12,3 Elvált 8,1 10,9 10,1 13,2 9,1 12,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 lönbségek mutatkoznak. 2011 októberében a férfiaknak közel 39 százaléka volt nőtlen, eközben a nőknél a hajadonok részaránya mindössze a 26 százalékot közelítette. A házasok hányada férfiak esetén nagyjából 47 százalékot, a nők körében több mint 41 százalékot tett ki. Az elváltaknál ezzel szemben nincs számottevő különbség, hiszen a férfiak majd 11, a nők mintegy 13 százaléka tartozott e körbe. Szembetűnő az 1.3.1. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2001 özvegyek arányának nemenkénti eltérése: 2011-ben Bács-Kiskun megye férfi lakosságának megközelítőleg 4 százaléka volt özvegy, a nőknél ugyanez az arány ennek ötszöröse, csaknem 20 százalék. A nagymérvű eltérés részben demográfiai sajátosságokkal, részben a házasodási szokásokkal függ össze. A férfiak közismerten rosszabb mortalitása, az átlagosnál rövidebb élettartama a női özvegységet növeli. Az is tény, hogy 1.3.2. ábra A népesség száma családi állapot és nemek szerint, 2011 12 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
Történeti áttekintés Bács-Kiskun megyében az országoshoz hasonlóan 1930 és 1960 között évtizedről évtizedre folyamatosan csökkent a nőtlenek, a hajadonok részaránya, ezzel párhuzamosan növekedett a házasoké. Az ezt követő két évtizedben ebből a szempontból lényeges változás nem történt. Nem úgy, mint 1980 után, amikor is a korábbi tendencia megfordult: jelentősen csökkent a házasok részesedése, miközben a nőtlenek, a hajadonok és az elváltak aránya folyamatosan nőtt. Utóbbiak hányada 2011-re már megközelítette az özvegyekét. Helyünk az országban Bács-Kiskun megye 15 éves és idősebb népességének családi állapot szerinti összetétele nagyvonalakban az országos arányokat követi. Az országos átlagnál kissé alacsonyabb a házasok, illetve a nőtlenek, a hajadonok részaránya, ugyanakkor az özvegyeké és az elváltaké valamennyivel magasabb. az özvegy férfiak rosszabbul viselik az egyedüllétet, így könnyebben hajlanak az újraházasodásra, mint a nők. Az elmúlt évtizedekben a házasságkötési szokások változása miatt a házasságkötési kor jelentősen kitolódott: a férfiak közül legtöbben 1990-ben még 20-24 éves korban, 2011-ben már inkább 30-34 éves korban nősültek először, a nők pedig 20-24 éves kor helyett 25-29 éves korban mentek férjhez. Ennek következményeként a 30 éven aluliak körében a házasok aránya az utóbbi negyven évben, de különösen az utolsó húszban jelentősen visszaesett: 1990-ben a 25-29 éves férfiaknak még nagyjából 64 százaléka, a nőknek közel 80 százaléka volt házas, 2011-ben viszont a férfiaknak már csak mintegy 13, a nőknek pedig 27 százaléka. Házasságot a nők fiatalabb korban kötnek, mint a férfiak. 2011-ben a 30-34 évesek körében a nők között több volt a házas, mint a hajadon, míg a férfiaknál a házasokhoz képest jelentős a nőtlenek túlsúlya. A házasok aránya a férfiak esetében a 65-69 évesek, a nőknél a 45-49 évesek körében volt a legmagasabb. A 80 év feletti férfiak mintegy 58 százaléka házasságban élt, míg a gyakoribb megözvegyülés miatt az ugyanilyen idős nőknek már csak 10 százaléka. A családi állapot szerinti népességmegoszlás a megyén belül településtípusonként némi eltérést mutat. Mindkét nemnél elmondható, hogy a házasok és az özvegyek aránya a községekben valamivel nagyobb, mint a városokban. Ebből adódik, hogy a nőtlenek, a hajadonok, illetve az elváltak hányada a községekben kissé alacsonyabb. Az eltérések a nőknél minden kategóriában jelentősebbek, mint a férfiaknál. Járási szinten sem tapasztalható lényeges különbség: a nőtlenek aránya a Kiskunhalasi, a hajadonoké a Kecskeméti járásban élők között a legmagasabb, a házasoké pedig a Kiskőrösiben. Bács-Kiskun megyében a nők termékenységének alakulása követte népességének korösszetételében, illetve családi állapot szerinti megoszlásában bekövetkezett változásokat. 2011-ben közel 236 ezer 15 éves és idősebb nőt számláltak, akiknek együttvéve 367 ezer élveszületett gyermeke volt. Mind a nők, mind gyermekek száma mérséklődött az előző népszámláláshoz képest, a csökkenés azonban a gyermekeknél nagyobb mértékű volt. Így minden száz nőre már csak 156 gyermek jutott a megyében, ami 3-mal kevesebb, mint 2001-ben. Az érintett nők családi állapotát tekintve a házasok aránya a hajadonok, illetve az elváltak javára eltolódott, ezzel együtt a gyermekek több mint fele továbbra is házasságba született. Az idősebb (és termékenyebb) korosztályt képviselő özvegy nők termékenységi mutatója csökkent, ezzel együtt az átlagos élveszületési szám náluk továbbra is meghaladja a népesség reprodukálásához szükséges két gyermeket. 1.3.3. ábra Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma 3.2. Bács-Kiskun 13
A gyermekvállalási hajlandóság szempontjából a két végletet a megye legkisebb, illetve a legnagyobb népességű járásai képviselik. A gyermektelen nők aránya a Jánoshalmi járásban a legalacsonyabb (19,9 százalék), míg a megyeszékhely központú Kecskemétiben (27,5 százalék) a legmagasabb. Ezzel összhangban a nők a Kecskeméti járásban vállalták a legkevesebb gyermeket, míg a kevésbé népes Kunszentmiklósiban a legtermékenyebbek. A településeknél is megfigyelhető, hogy a lakosság számának emelkedésével csökken a termékenység, így a községekben élő nők (169 gyermek/száz nő) átlagosan több gyermeket hoznak a világra, mint a városlakók (150 gyermek/száz nő). A községek közül kiemelkedik Bácsszőlős, valamint Bugacpusztaháza, ahol a száz 15 éves és idősebb nőre jutó élve született gyermekek száma megközelítve a reprodukciós értéket meghaladja a 190-et. 1.3.2. tábla Száz 15 éves és idősebb nőre jutó élveszületett gyermekek száma a nő családi állapota szerint Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen 1970 13 211 303 177 195 1980 14 194 260 171 181 1990 17 189 243 178 173 2001 25 190 215 179 159 2011 42 194 204 185 156 1.4. Iskolázottság, nyelvtudás Az elmúlt évtizedben a megye lakosságának iskolázottsága jelentős fejlődésen ment keresztül, a népességből a még alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya visszaszorult, ezzel párhuzamosan egyre többen szereztek diplomát. 2011-ben Bács-Kiskun megyében, a 15 éves és idősebb népesség csupán 6,5 százaléka nem fejezte be általános iskolai tanulmányait, ez az előző népszámlálás idején még a népesség mintegy 14 százalékát érintette. 2001-hez képest a csupán alapfokú végzettséget felmutatók szintén kevesebben vannak, arányuk csaknem 6 százalékponttal, közel 32 százalékra csökkent. Emelkedett azok hányada, akiknek legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi, a 14 évesnél idősebbek egynegyede sikeresen befejezte a középiskolát. Kedvezően alakult a felsőfokú végzettségűek népességre vetített hányada is 2001 óta több mint 4 százalékponttal emelkedve meghaladta a 12 százalékot. A javuló tendencia mindkét nemre jellemző, a nők közül többen mutathatnak fel legmagasabb végzettségként érettségit, vagy felsőfokú oklevelet. Az iskolázottságot a végzettséghez illeszkedő korcsoportokban vizsgálva szintén látható a magasabban képzett korosztályok térnyerése. A 18 éves és idősebbek csaknem 39 százaléka legalább érettségizett, közülük a legfiatalabbak képzettsége kiemelkedő. A 20-29 évesek közel 60 százaléka sikeresen befejezte középiskolai tanulmányait, míg a 84 év felettieknél ez az arány 10 százalék alatt maradt. A lehetőségek kiszélesedésével a továbbtanulási szándék is növeke- Történeti áttekintés Az előző népszámlálásokra visszatekintve, 1990-ig csökkent a gyermektelen 15 éves és idősebb nők aránya, az utóbbi 20 évben azonban fordult a tendencia, 2011-re már közel 24 százalékuknak nem volt utódja. A termékenység visszaesése már a 1900-as évek közepe óta folyamatosnak tekinthető. Az élettársi kapcsolatok népszerűségének növekedése, illetve a házasságban élő, magasabb termékenységű nők részarányának csökkenése szintén visszavetette az átlagos gyermekszámot. A házas nők közül a gyermekesek aránya viszont tovább emelkedett, 1920-ban 84 százalékuknak, 1960-ban 86 százalékuknak, 1990-ben 92 százalékuknak, míg a legutóbbi népszámlálásnál már 94 százalékuknak volt gyermeke. 1990 óta folyamatosan emelkedett körükben a termékenység, két évtized alatt minden száz házas nő esetében 189 gyermekről 194 gyermekre. A javulás ellenére Bács-Kiskun megyében a házas nőkre jutó, reprodukcióhoz szükséges gyermekszámot utoljára az 1970-es népszámlálás idején jegyezték. Helyünk az országban A megyék között Bács-Kiskun az itt élő nők termékenysége alapján a középmezőnyben helyezkedik el, azaz száz 15 éves és idősebb nőre vetítve az országos átlagnál (147) lényegesen több 156 gyermek jut. Átlagban a legtöbb gyermeke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei anyáknak született, a két megye mutatója között 19 gyermeknyi a különbség. 14 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
1.4.1. ábra A 15 éves és idősebb népesség megoszlása legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, nemenként dett 2011-re, a 25 éves és idősebbek közül mintegy 14 százalék a diplomás. A fiatalok és az idősek végzettségi szintje között ebben az esetben is számottevő a különbség, a 25-35 év közöttiek több mint 20 százaléka végzett főiskolát vagy egyetemet, ezzel szemben a 70 éves és idősebbek kevesebb, mint 10 százaléka. A nők magasabb iskolázottsága itt is megmutatkozik, a 18 éves és idősebb legalább érettségizettek, illetve a 25 éves és idősebb főiskolai vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők női népességen belüli aránya mindkét esetben meghaladja a férfiaknál tapasztaltat. A megyén belül a megyeszékhelyet is magába foglaló Kecskeméti járás lakói a legiskolázottabbak, míg a kisebb népességű települések alkotta Bácsalmási, Jánoshalmi és Kunszentmiklósi járásokban a lakosság képzettsége jócskán elmarad a megyei átlagtól. A települések népességnagysága, az oktatási központoktól való távolság befolyásolja az ott lakók iskolázottsági szintjét, mind a városok, mind a községek esetében a kisebbek lakói vannak hátrányosabb helyzetben. A városok közül Kecskeméten, illetve Baján a felsőfokú oktatás jelenléte miatt a lakosság iskolázottsága igen magas, a megfelelő korú népességen belül az érettségivel rendelkezők aránya meghaladja az 50 százalékot, a diplomásoké pedig a 20 százalékot. Ezzel szemben az apró, elöregedő falvakban élők (például Bácsszentgyörgy, Bácsszőlős, Bugacpusztaháza, Csikéria, Drágszél, Imrehegy, Kéleshalom, Mátételke, Öregcsertő, Újsolt) a legképzetlenebbek. 1.4.1. tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011 A 15 éves A 18 éves A 25 éves (%) Településtípus legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezték és idősebb népességből azok aránya, akik legalább érettségivel rendelkeznek egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkeznek Megyeszékhely 96,6 54,9 23,7 Többi város 93,5 39,7 13,4 Városok összesen 94,5 44,4 16,6 Községek, nagyközségek 91,4 27,3 7,5 Megye összesen 93,5 38,9 13,6 3.2. Bács-Kiskun 15
1.4.2. ábra A legalább érettségizettek aránya a 18 éves és idősebb népességben, 2011 (%) Az idegen nyelvek elsajátításának továbbtanuláshoz, versenyképesebb munkaerő piaci pozícióhoz való szükségessége mára megköveteli, hogy egyre fiatalabb korban felmutatható legyen legalább egy nyelv biztos alapokon nyugvó ismerete. Ennek következményeképpen egyre nagyobb arányban vannak a népességen belül azok, akik anyanyelvükön kívül más nyelven, nyelveken is képesek megértetni magukat. A megyében az előző népszámláláshoz képest, 7 százalékponttal emelkedett az idegen nyelvet beszélők aránya, így 2011 elején már a magyar anyanyelvű lakosság egyötöde tudott valamely más nemzet nyelvén. A legtöbben továbbra is az angolt, illetve a németet sajátították el. Lényegesen kisebb számban ugyan, de Történeti áttekintés Az elmúlt évszázadban a képzettség iránti igény ugrásszerűen emelkedett. Az 1930-as népszámlálás idején a 15 éves és idősebbek 93 százaléka nem fejezte be alapfokú tanulmányait, mára ez az arány 14 százalékra csökkent. Az idősebb jellemzően alacsonyabb végzettséggel rendelkező korosztályok népességen belüli arányvesztésével, valamint a fiatalabb továbbtanulásra törekvő generációk megjelenésével a középfokú tanulmányaikat érettségivel befejezők aránya 80 év alatt alig több mint 2 százalékról, közel 39 százalékra emelkedett. Különösen a nők képzettségi szintje javult, az érettségizettek részaránya 1930-ban a 18 éves és idősebbek körében mindössze egy százalékot képviselt, 2011-re meghaladta a 40 százalékot. Egyetemi, vagy főiskolai oklevelet 1930-ban a 25 éves és idősebb népesség alig egy százaléka szerzett, ami a legutóbbi népszámlálás alkalmával már megközelítette a 14 százalékot. Diplomás nőkről a múlt század elején csak elvétve lehetett hallani, mára a megfelelő korú női népesség több mint 14 százaléka felsőfokú iskolát végzett. Helyünk az országban Bács-Kiskun megye népességének képzettségi szintje alapján a megyék közötti rangsorban, a mezőny utolsó harmadában helyezkedik el. Tíz év alatt némileg javított a pozícióján, de még így is mind az érettségizettek mind a diplomások aránya alapján csupán egy-egy megyét sikerült megelőznie. A legalább középiskolát végzettek aránya 10,1, míg a diplomát szerzetteké 5,4 százalékponttal marad el az országos átlagtól. Beszélt nyelv 1.4.2. tábla A magyar anyanyelvű népesség idegennyelv-tudása fő 2001 2011 a válaszolók százalékában fő a válaszolók százalékában Csak magyarul beszél 444 787 86,5 356 343 79,5 Más nyelvet is beszél 69 496 13,5 92 050 20,5 Ebből: angol 28 335 5,5 47 369 10,6 német 36 850 7,2 42 272 9,4 roma 1 239 0,2 5 114 1,1 16 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
a határmentiségből adódóan a szerb és a horvát nyelv ismerete sem elhanyagolható. Az orosz nyelv népszerűsége az utóbbi 10 évben növekedett, nem csak a 40 év felettiek, de a 15-39 évesek körében is magas arányban beszélik. 1.5. Gazdasági aktivitás A 2001-es és 2011-es népszámlálás között a Bács- Kiskun megyei népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele már nem változott olyan számottevő mértékben, mint a megelőző évtizedben. A gazdaságilag aktívak, ezen belül mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek aránya emelkedett, míg az inaktív keresők, illetve az eltartottak aránya mérséklődött; a foglalkoztatottak és az inaktív keresők esetében a korábban jellemző kedvezőtlen irányú tendenciák, ha nem is jelentős mértékben, de megfordultak. A megyében a 2011-es népszámláláskor a foglalkoztatottak megközelítőleg 199 ezres állománya a 2001. évit közel 4 százalékkal haladta meg, az 1990. évitől ugyanakkor még mindig csaknem 17 százalékkal maradt el. A pozitív irányú elmozdulást tükrözi a foglalkoztatottak népességen belüli arányának alakulása is, mely 2011-re a tíz évvel korábbi 35-ről 38 százalékra emelkedett. A munkanélküliek száma közel 29 százalékkal nőtt az utóbbi évtizedben, számuk 2011-ben már meghaladta a 30 ezer főt, népességhez viszonyított arányuk pedig 4,3-ról 5,8 százalékra emelkedett. A zömében nyugdíjasok alkotta inaktív keresők száma 10 százalékkal, az eltartottaké 15 százalékkal fogyott, ezzel együtt 2011- ben a megye népességének több mint fele mintegy 292 ezer fő még mindig e két kategóriába tartozott. A nők és a férfiak aktivitás szerinti megoszlása az utóbbi évtizedben ugyan közelített egymáshoz, de még mindig lényegesen eltér egymástól. A gazdaságilag aktívak aránya mindkét nem esetében felfelé mozdult, de mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek száma a nőknél emelkedett intenzívebben. A férfiak körében az inaktív keresők és az eltartottak aránya hasonló mértékben, valamivel több mint 10 százalékkal fogyott, míg a nőknél az inaktív réteg szűkülése nagyobbrészt az eltartottak számának csökkenéséből adódott. E változások eredményeként a gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya a férfiak esetében 50-50, míg a nőknél 38-62 százalékra módosult az utóbbi tíz évben. A gazdaságilag aktívak számának emelkedése a 15-39 évesek kivételével valamennyi korcsoportban megfigyelhető. Szembetűnő továbbá, hogy a 60 éves és idősebb népesség körében a gazdaságilag aktívak számának közel háromszoros növekedését az eltartottak számának csaknem kétharmados visszaesése kísérte. 2011-ben a 15-39 évesek valamivel több mint 63 százaléka tartozott a gazdaságilag aktívak táborába, s körükben volt a legmagasabb mintegy 27 százalék az eltartottak aránya is. E korosztály alacsony aktivitásának hátterében elsősorban a felsőfokú tanulmányokat folytatók növekvő száma és a tanulmányi idő kitolódása húzódik meg, ami az eltartottak arányának kizárólag e korcsoportban tapasztalható emelkedésében is tetten érhető. A gazdaságilag aktívak hányada a középgeneráció a 40-59 évesek körében volt a legmagasabb, csaknem 76 százalék, ez a tíz évvel korábbit közel 12 százalékponttal haladta meg. Az inaktív keresők aránya ugyanakkor a 2001-es 31 százalékkal szemben már csak 20 százalékot tett ki. A 60 évesek és idősebbek korosztályában értelemszerűen az inaktív keresők aránya volt a legmagasabb, közel 92 százalék, míg a gazdaságilag aktívak a nyugdíjkorhatár emelkedéséből adódóan a 2001. évi nem egészen 3-mal szemben mintegy 7 százalékot képviseltek. 1.5.1. ábra A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele valamennyi településtípus esetén javult az elmúlt tíz évben, s bár a különbségek 2001-hez képest valamelyest mérséklődtek, a községekben élők gazdasági 3.2. Bács-Kiskun 17
1.5.1. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerint, korcsoportonként, 2011 (%) Korcsoport, éves Aktív Inaktív kereső Eltartott Összesen Aktív Inaktív kereső Eltartott a 2001. évi százalékában Összesen 14 100,0 100,0 x x 81,3 81,2 15 39 63,5 10,0 26,5 100,0 94,2 64,3 98,4 91,0 40 59 75,7 20,3 4,0 100,0 115,2 63,5 75,5 97,1 60 7,1 91,9 1,0 100,0 287,8 108,5 34,4 111,1 Összesen 44,0 31,4 24,7 100,0 106,5 90,3 85,1 95,2 aktivitása még mindig alacsonyabb a városokban élőkénél. A 2011-es népszámláláskor a városok közül a foglalkoztatottak népességen belüli aránya változatlanul a megyeszékhelyen volt a legmagasabb mintegy 43 százalék -, de Kiskőrös és Soltvadkert esetében is 42 százalék körül mozgott. A városok 39 százalékos átlagától Mélykút 30 százalékot meghaladó értéke maradt el a legszámottevőbben. A községekben a foglalkoztatottak aránya átlagosan 36 százalékot tett ki, ami közel azonos volt a községek országos átlagával. A községek közül Bócsa, Városföld, Helvécia, Kaskantyú, Szentkirály és Bugac 42 százalékot meghaladó foglalkoztatási arányában Kecskemét, illetve a környező városok közelsége játszik szerepet. Ezzel szemben a periférikus elhelyezkedésű, nagyvárosoktól viszonylag távol fekvő, többnyire kis lélekszámú és idősebb népességű települések helyzete volt a legrosszabb, ahol az alacsony foglalkoztatottság jellemzően magas munkanélküliséggel és/vagy az inaktívak magas arányával párosult. A foglalkoztatottak aránya Csikéria, Újsolt, Katymár és Bácsszőlős esetében nem érte el a 25 százalékot sem. 1.5.2. ábra A gazdaságilag aktív népesség aránya, 2011 (%) A megye járásaiban a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele jelentős területi differenciáltságot mutat. 2011-ben a foglalkoztatottak aránya a 1.5.2. tábla A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele nemenként, 2011 Településtípus aktív Férfi inaktív kereső eltartott Összesen aktív Nő inaktív kereső eltartott (%) Összesen Megyeszékhely 52,8 19,0 28,2 100,0 43,4 32,3 24,3 100,0 Többi város 49,6 24,4 26,0 100,0 38,2 38,6 23,2 100,0 Városok összesen 50,6 22,7 26,7 100,0 39,8 36,6 23,6 100,0 Községek, nagyközségek 49,1 26,7 24,2 100,0 35,3 41,1 23,5 100,0 Ország összesen 50,1 24,0 25,9 100,0 38,4 38,0 23,6 100,0 18 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok
Történeti áttekintés A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt évtizedekben jelentősen átrendeződött. Az 1990-es évek gazdasági-társadalmi változásainak hatására drasztikusan csökkent a foglalkoztatottság, amit a munkanélküliek számának és arányának számottevő gyarapodása kísért. Az ezredfordulót követően a magyar munkaerőpiacot már lényegesen mérsékeltebb folyamatok jellemezték, mind a foglalkoztatottak, mind a munkanélküliek aránya hullámzóan ugyan, de jelentősebb kiugrásoktól mentesen alakult. A 2008-as gazdasági válság a foglalkoztatottság színvonalában ugyan újabb törést okozott, de hatása már jóval kisebb mértékben volt érzékelhető, mint a rendszerváltást követően. Az 1990-es évek elején nem csak a munkanélküliek, hanem az inaktív keresők száma és aránya is jelentősen nőtt, ekkor ugyanis a munkanélküliség alternatívájaként igen sokan éltek mind a korhatár előtti nyugdíjazás, mind a rokkantsági nyugdíjazás lehetőségével. A körükben 2001-2011 között bekövetkezett csökkenéssel évtizedek óta tartó tendencia fordult meg, mely jórészt a nyugdíjkorhatár emelkedésével, illetve a rokkantsági nyugdíjasok számának mérséklődésével magyarázható. Az eltartottak száma és aránya ugyanakkor évtizedek óta folyamatosan zsugorodik. Ennek alapvető oka a születésszám csökkenése, hiszen ebből adódóan egyre alacsonyabb a gyermekkorúak száma. Helyünk az országban A megye népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele 2001-hez hasonlóan nagyjából az országos átlag körül alakult. A legfőbb különbség, hogy a foglalkoztatottak népességen belüli aránya másfél százalékponttal elmaradt attól, míg az inaktív keresőké közel ugyanennyivel meghaladta az országosan jellemző értéket. Összességében elmondható, hogy Bács-Kiskun a megyék rangsorában minden vonatkozásban középmezőnybeli helyen szerepelt. megyeszékhelyet is magában foglaló Kecskeméti járásban volt a legmagasabb, egyedül itt haladta meg a 40 százalékot. A Bácsalmási és a Jánoshalmi járásban ugyanakkor még a 32 százalékot sem érte el a mutató értéke, amit mindkét esetben megyei átlagot lényegesen meghaladó, 7 százalék feletti munkanélküliség kísért. A gazdasági aktivitás szerinti összetétel alapján a Bácsalmási járás a megye legkedvezőtlenebb helyzetű térsége, hiszen az idős népesség magasabb arányával összefüggésben az inaktív keresők hányada is itt volt a legnagyobb, 38 százalék. 1.6. Nemzetiség, anyanyelv A nemzeti, etnikai kötődés meghatározására 2011- ben három kérdés szolgált, melyek az anyanyelvre, a nemzetiségre, valamint a családi, baráti közösségben használt nyelvre vonatkoztak. A megye lakosságának 12 százaléka, csaknem 65 ezer fő nem kívánt válaszolni a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdésekre, ami több mint kétszerese az egy évtizeddel korábbinak. Megközelítőleg 446 ezer fő, vagyis a népesség 86 százaléka tartotta magát magyar nemzetiségűnek. Alig több mint 29 ezren válaszolták, hogy valamely másik nemzetiséghez tartoznak; döntő többségük a 13 hazai nemzetiség valamelyikéhez kötődött. A 13 hazai nemzetiséghez tartozók száma leginkább a nemzetiséghez való tartozás alapján emelkedett, hiszen csaknem 28 ezren 2001-hez képest mintegy 14 ezer fővel többen sorolták magukat valamely hazai nemzetiséghez. Számuk az anyanyelv és a családi, baráti közösségben használt nyelv alapján is növekedett; az előbbi 21, az utóbbi 50 százalékkal. E három kategória alapján a 2011. évi népszámláláskor a megye lakosságának 6,3 százaléka, csaknem 33 ezren tartoztak valamely hazai nemzetiséghez, mintegy 11 ezer fővel többen, mint tíz évvel azelőtt. Miként 2001-ben, úgy egy évtized elteltével is a négy legnagyobb létszámú nemzetiségi csoportot a németek, a cigányok, a horvátok és a szlovákok alkották, melyek együttesen a hazai nemzetiségek 89 százalékát tették ki Bács-Kiskun megyében. Mind létszámát, mind arányát tekintve a megyében a legnépesebb hazai nemzetiség 12,3 ezer fővel a német, számuk tíz év alatt 59 százalékkal gyarapodott. A településtípusok közül arányuk csak a községekben (3,4 százalék) érte el a megyei átlagot. Arányaiban a legtöbb német a Kalocsai, a Bajai és a Bácsalmási járásban fordult elő; népességszámra vetített arányuk az előző kettőben közel 6, az utóbbinál 5,3 százalékot tett ki. Legnagyobb arányban Hajóson (47 százalék) mondták magukat német nemzetiséghez tartozónak, melyet a községek közül Császártöltés (43 százalék) és Nemesnádudvar (42 százalék) követett. A németek hányada még Hartán volt 21 százalék, valamint Kun- 3.2. Bács-Kiskun 19
1.6.1. tábla A nemzetiségi népesség száma, aránya, 2011 Nemzetiség Nemzetiség Anyanyelv alapján Családi, baráti körben használt nyelv Előzőek alapján nemzetiséghez tartozik a népesség a 2001. évi fő százalékában Bolgár 76 101 99 231 0,0 471,4 Cigány (Romani, Beás) 10 918 4 320 4 982 11 327 2,2 167,5 Görög 38 12 36 63 0,0 54,8 Horvát 2 918 1 248 1 811 3 502 0,7 108,9 Lengyel 109 73 76 145 0,0 96,7 Német 9 528 3 697 6 307 12 341 2,4 158,6 Örmény 128 3 8 137 0,0 652,4 Román 1 417 745 795 1 797 0,3 513,4 Ruszin 47 18 17 55 0,0 70,5 Szerb 619 314 531 943 0,2 118,6 Szlovák 1 923 307 554 2 018 0,4 121,3 Szlovén 23 8 7 28 0,0 23,9 Ukrán 155 92 99 216 0,0 62,2 Hazai nemzetiséghez tartozó összesen 27 899 10 938 15 322 32 803 6,3 153,0 baján, Vaskúton, Bácsbokodon, Csikérián és Dunafalván haladta meg a 10 százalékot. A megye második legnagyobb nemzetisége 11,3 ezer fővel a cigányság, többségük 77 százalékuk városi lakos volt, népességszámra vetített arányuk csak itt érte el, és haladta meg némileg a megyei átlagot. A járások közül a cigány etnikumhoz tartozók a Jánoshalmiban, a Kiskunmajsaiban, valamint a Kiskunhalasiban tették ki a népesség valamivel több mint 4 százalékát. A romák aránya a városokban Jánoshalmán, Kecelen, Kiskunhalason, és Solton volt valamivel több mint 5 százalék, Kiskunmajsán pedig a lakosság 6,5 százalékát alkották. A községek közül az adott népességszámhoz viszonyítva a legtöbb cigány Uszódon (8,5 százalék) élt, melynél mintegy 3 százalékponttal alacsonyabb volt Tiszaalpáron, Nagybaracskán, Szeremlén és Sükösdön. A roma népesség még Bátyán és Csengődön képviselt négy százaléknál magasabb arányt. A harmadik legnagyobb nemzetiséget alkotó horvátok száma a 2001. évi népszámláláshoz képest 8,9 százalékkal gyarapodott, 2011-ben 3,5 ezren tartoztak ehhez a nemzetiséghez. A megyében élő horvátok 61 százaléka községi lakos volt, arányuk csak itt haladta meg valamelyest a megyei átlagot. Arányát tekintve legtöbben a Bácsalmási (2,8 százalék) és a Bajai (2,5 százalék) járásban tartották magukat horvátnak, azonban még a Kalocsai járásban is (1,9 százalék) magasabb részarányt képviseltek a megyeinél. A horvátok népességen belüli megoszlása a városok közül Bácsalmáson (2,3 százalék) és Baján (2,1 százalék) volt a legnagyobb. Ezen kívül, még négy községnél Dusnokon, Hercegszántón, Csikérián és Bátyán találni 10 százaléknál nagyobb arányt. Míg 2001-ben 1,7 ezer fő, addig 10 évvel később már 21 százalékkal többen, mintegy 2 ezren tartoztak a szlovák nemzetiséghez. Bár 65 százalékuk városi lakos volt, településtípusonkénti részará- 20 Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás, 2011 3. Területi adatok